Magyarság, 1923. július (4. évfolyam, 146-170. szám)
1923-07-15 / 157. szám
1923 július 15, vasárnap MAGYARSÁG Két iskolatárs halálos vetélkedése fix osztetk politikai gyilkosság BéCS, 1923 juli 9 (A Magyarság tudósítóját élt Ausztriában a politikai gyilkosságok a legritkább esetek közé tartoznak, érthető tehát, ha a Neulengbach-i eset még ma is oly nagy hullámokat ver. Ausztriában az úgynevezett forradalom is vér nélkül folyt le, csupán Kun Béláék és bécsi híveiknek Ausztria bolsevizálására irányuló púcoskísérlete követelt néhány emberáldozatot. Az utolsó politikai gyilkosságot az osztrák szocialisták egyik vezére, Adler Frigyes követte el, aki a világháború harmadik esztendejében orvul lelőtte az akkori osztrák miniszterelnököt, Stürgkh grófot. Mi sem természetesebb, mint az, hogy épp a szocialisták azok, akik a Neulengbach-i eset miatt nem győznek eléggé háborogni s a gyilkosságot a nemzeti szocialisták nyakába varrva irtó hadjáratra tüzelnek a nemzeti szocialista mozgalom ellen. Mi történt Neulengbachban ? A gyilkosság A múlt héten az ottani erdőben egy 18 éves ifjú holttestére bukkantak. A rendőri nyomozás néhány napon belül megállapította, hogy politikai gyilkosság történt. Sikerült ugyanis hamarosan elfogni a tettest a meggyilkolt Karger nevű diák egyik barátjának személyében. Az illetőt Novosszai-nak hívják, tavaly még a reálgimnázium tanulója volt, de egy tanára kárára elkövetett lopás miatt kizárták az iskolából. Novoszai beismerte tettét, annak motívumaként politikai okokat hozott föl. Az exaltált, rovott múltú fiatalember nem a megbánás bűnös lelkiismeretének parancsszavát követte, mikor vallani kezdett, hanem a nemzeti eszme fanatikusának jelmezét öltötte magára. Igen, ő gyilkolt, de egyenesen a nemzeti mozgalomnak tett szolgálatot, amikor Kargert eltette láb alól. Az osztrák és bajor nemzeti szocialisták Karger vele együtt tagja volt az osztrák nemzeti szocialista pártnak. Ez a párt alkotórésze a bajorországi nemzeti szocialista pártnak, amelynek élén tudvalevőleg Hitler Adolf áll. A pártnak azonban nem Hitler a megalapítója, hanem Knirseh és Jung csehországi német képviselők és Riehl Walter bécsi ügyvéd. Ők hárman indították meg a nemzeti szocialista mozgalmat még 1907-ben, tehát jóval a háború előtt, a mozgalom azonban csak a háború befejezése után jutott mai jelentőségéhez, mégpedig elsősorban Bajorországban, ahol a nagyenergiájú és agilis Hitler állt a mozgalom élére. A bajorországi párt megerősödése megfelelő hatással volt az ausztriai mozgalom további kialakulására s ma már, jóllehet a pártnak egyetlen egy nemzetgyűlési mandátuma sincs, olyan tényezőszámba megy, akivel számolni kell s aki nagy gondot okoz ellenfeleinek. Erre jellemző, hogy a néhány héttel ezelőtt lezajlott linzi tartománygyűlési választásokon a párt négy mandátumot nyert. Itteni erejét az úgynevezett Ordine-truppok (rendcsináló csapatok) reprezentálják. Ezek katonailag jól kiképzett csapatok, nagyobbára hadviselt katonákból állanak. Szocialista és nemzeti védőcsapatok Rövid idő alatt sikerült a szocialisták legnagyobb ellenszenvét kivívniok. Igaz, erre rá is szolgáltak. A szocialisták ugyanis demokrata álláspontjuknak megfelelően azt hitték, hogy csakis nekik van joguk ilyen csapatok fölállítására s nagyon sértve érezték magukat, amikor az általuk statuált példát ellenfeleik is utánozni kezdték. Pedig abban az időben, amikor a szocialisták a munkáscsapatokat, az úgynevezett Arbeiterwehreket megszervezték, ők voltak uralmon. A hadsereg, a boldog emlékezetű Volkswehr egyenesen a saját gárdájuk volt, ami különben természetes is, mert hiszen az összeomlás után keletkezett vörös gárdából fejlődött az ki. Ez a hadsereg nem volt elég nekik, s külön Arbeiterwehreket szerveztek. Nem egy keresztényszocialista vagy nagynémet népgyülést zavartak meg ezek a segédcsapatok s egy időben oly nagy volt a terrorjuk, hogy a polgári pártok már nem merték népgyülésre összehívni híveiket, mert a gyűlés szétugrasztásával, azon résztvevők tettleges inzultálásával kellett számolniok. Lassan feleszmélt a polgárság is s a szocialista példa utánzásához fogott. Előbb a parasztság kezdett szervezkedni bajor mintára, Heimwehrekbe tömörült. Bécsben a hadviseltek a Frontkompfervereinigungot alapították meg, amely a hadviselt egyéneket szervezte meg, később pedig a nemzeti szocialisták alapították meg Ordner truppjaikat. A szervezkedésnek hamarosan mutatkoztak eredményei. A szocialisták már nem ugraszthatták szét könyök-kedvükre a nekik nem tetsző polgári népgyűléseket vagy politikai összejöveteleket, mert a polgári pártok önvédelmi alakulatai gondoskodtak arról, hogy a gyűlések nyugodt lefolyását meg ne zavarják. Az történt, hogy visszaütöttek, a támadókat helybenhagyták, megkergették. És ez az, ami nem tetszett a szocialistáknak s egyszerre nagyon szépen szavalni kezdtek a polgári alakulatok terrorjáról és rémmesékkel ijesztgették magukat a kampós keresztet viselők nagyarányú fegyverkezéseiről. Azóta alig telt el nap, amelyen a vészharangot meg nem kongatták volna és a newlongbacki gyilkosság, amelynek nemzeti szocialista áldozatát kampós keresztes elvtársa gyilkolta meg, természetesen nagyszerű alkalmat szolgáltatott nekik a nemzeti szocialisták ellen megindított hajsza kiszélesítésére. Novoszat, a gyilkos, azt állítja, hogy Kargort azért gyilkolta meg, mert árulója volt a nemzeti mozgalomnak. A nyomozás során azonban a nemzeti szocialisták párthelyiségében és a vezető magánlakásán megtartott házkutatás, valamint a letartóztatottak — ezek száma meghaladja a harmincat — vallomásai alapján megállapították, hogy a neuszoti szocisalista iparinak magéhoz a gyilkossághoz semmi köze sincs, ami nem zavarja a szocialistákat abban, hogy továbbra is a gyanúsítások özönét zúdítsák a pártra. Megállapítást nyert még az is, hogy sem a gyilkos, sem a meggyilkolt nem volt már tagja a nemzeti szocialista pártnak, mind- ? kettőjüket egy csomó megbízhatatlan fiatalemberrel együtt már június 18-án kizárták a pártból, miután a vezetőség megbizonyosodott arról, hogy ezek az éretlen fickók méltatlanok arra, hogy e politikai pártban helyet foglaljanak. Novoszat a legradikálisabb elemek közé tartozott, aki állítólag olyan aktívabb tevékenységet sürgetett, amely szerepet játszó politikai egyéniségek élete ellen irányult volna. Hogy mi volt a gyilkosság tulajdonképpeni rugója, azt eddig csak sejteni lehet. A gyilkos ■politikai vezér* akarta lenni Annyi bizonyos, hogy a tett végrehajtásában nagy szerep jutott annak a körülménynek, hogy Karger volt az egyetlen, aki Novoszat elméletét ismerte s igy tudta, hogy egy évvel ezelőtt őt az iskolából lopás miatt kicsapták, sőt biróilag el is ítélték. A pártból, eltávolított egyének egy külön szervezetet létesítettek, amelynek élén Novoszat állott s aki attól tartott, hogy múltjának fölfedezése, amivel őt Karger, a vetélytárs megfenyegette, lehetetlenné tenné őt társai előtt. Ez bírhatta őt rá elsősorban a gyilkosság végrehajtására. Az osztrák közvéleményt, mint már fenntebb említettük, nagy izgalomban tartja a példátlan eset. Az bizonyos, hogy a törvényszéki tárgyalást oly érdeklődés fogja megelőzni, amelyre eddig alig volt itt példa. A mi értékeink Mostanában, hogy mgy érdeklődéssel várt anekdotái megindulnak a Magyarság vasárnapi számában, esténkint kedves igyekezettel kopogtatott be a szerkesztőségünkbe, hóna alatt egy csomó árkuspapirossal. Az árkusokra az aznap estén sorra kerülő anekdoták címei vagy hősei voltak följegyezve. E címek és vezérszavak alapján megkezdődött aztán Kurster Aurél csevegése s attól fogva egyik munkatársunk szaporán sztenografálta e páratlan művészettel előadott jóizű apróságokat. Ezeknél a diktandóknál rendszerint jelen volt a félszerkesztőség és mialatt Förster Aurél tréfált és élcelődött, megállt minden munka. Tegnapelőtt este aztán hirtelen komolyra fordult Förster Aurél: — Fiaim, annyit humorizálok én mostanában, hogy utána, amikor senki se lát, nem egyszer elsírom magamat... Förster Aurélt ezennel, hogy elindult közönségünk szórakoztatására, beiktatjuk komoly értéketek közé. Mert lehet-e ma különb érték valaki minekünk, mint aki mosolyt fakaszt elcsüggedt ajkainkon ? Hetvenkettedik esztendejében jár ma Förster Aurél, ám istenadta kedélyével, deli tartásával túltesz sok fiatal legényen. A pécsi kubilis háztól kezdve, amelyben született, a kalocsai jezsuiták, a pécsi ciszterciek iskoláin, a bécsi és budapesti egyetemen, a boszniai okkupáción, hosszú gazdi életen s rövid függetlenségi képviselősködésén át egyenletes, bölcs élete volt Förster Aurélnak. Talán ez is egyik oka, hogy olyan jószívű és olyan optimista. Ez az optimizmusa azonban érthető : Förster Aurél sokat és komolyan dolgozott hosszú életében. Ma már kevesen tudják róla, hogy ő volt egyik leglelkesebb zászlóhordozója a szövetkezeti eszmének és hogy Jorrdi Ary Jánossal együtt ő alkotta meg 1882-ben Magyarország legelső szövetkezetét Monoron. Negyedszázaddal ezelőtt ott állt ő is ama kevés magyar sorában, aki a Veres Pálné utca sarkán, az öreg Károlyi-ház egyik istállóból átalakított szobájában Károlyi Sándor vezetésével kimondta a Hangya megalapítását. Címet, rangot nem kapott, de nem is kért soha. Ivót kitüntetése mégis van, az első, hogy Monot díszpolgára. A második, hogy amikor távozott Pest vármegye közigazgatási bizottságából, tiszteletbeli főjegyzővé nevezte ki a főispán. Förster Aurél igy köszönte meg a kitüntetést: — Méltóságos főispán ur! Tekintetes törvényhatósági közgyűlés! Eddig csak a gazdasági termékeim, meg a marháim, kaptak kitüntetést. Most rámkerült a sor...) Ordója csak egyféle volt mindmáig.. Kotillon-ordó. Förnier Jurés F&F&CÍMKEM Szakái w KirseJnanbaum _______szaküzletébent\\, Dorotyau 1 5