Magyarság, 1924. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1924-01-01 / 1. szám
.924 januar 1, kedd mauVARSAG Csendes ufó a pslflliában Elmar szokásos fitis őzlések - Betűjét! szerdán veszi át hivatala vezetését — A Magyarság tudósítójától — A politika új esztendeje, mint az öszszeomlás óta 1010(11), ezúttal is csendesnek ígérkezik. A szokásos újévi üdvözlések, amelyek békében rendszerint jelentős programot nyújtottak az elkövetkezendő esztendőre, az idén elmaradnak s a boldog új évet kívánók a miniszterelnöki palotában kitett ivre írják alá neveiket. Bethlen István gróf miniszterelnök, aki Paksból való hazatérése után párnapos pihenőre Radványba utazott, holnap este érkezik vissza a fővárosba és szerdán veszi át hivatala vezetését. A miniszterelnök, értesülésünk szerint, a nemzetgyűlés csütörtöki, első ülésén alkalmat fog találni arra, hogy nyilatkozzék a csongrádi bombamerénylet ügyében, amely a liberális radikális ellenzék szombat esti harcias vacsoráján politikummá dagadt. A nemzetgyűlés összeülésének előestéjén Bethlen gróf résztvesz ,az egységes párt értekezletén s itt is kitér azokra a támadásokra, amelyek a kormányt a bombamerénylettel kapcsolatosan a szélsőbal részéről legutóbb érték. A csongrádi merénylet miatt trevezett liberális-radikális parlamenti akció egyébként előreláthatóan ukat fog veszíteni erejéből a nyomozás gyors eredményére való tekintettel. A honnaiu üűvösít « horniássné«! az évsonuió fuelaiaió! A kormány Budapesten időző tagjai ross Józsif miniszterelnök-helyettes vezetésével holnap délelőtt tolmácsoljál a kormányzó előtt újévi üdvözletüket. .1 »MAGYARSÁG* TMJIFONSZÁMA S/.intKES"/. i ŐSÉG J t;*-91).Gfi-9lSZ. KI ARCHIVA 1.11. JÓZSEF KS-ffj SZ Egyszeri csak azt mondja az agyik: Valaki gyón ... Egy strázsa jött. Nehezen gyúrta a havat, s mikor a tűz megvilágította az arcát, látták, hogy fehér, mint a fal. — Gregor! — kiáltott lefojtva. — No! — Gyertek csal.... Mindnyájan felálltak, mentek az őrszem után. Lassan, nesztelenül, lábujjhegyen, mint a macskák a sötét háztetőn. Megkerülték a parancsnoki épületet és már messziről észrevették, hogy az ajtó előtt egy sötét, időm táján folt hever a hóban. A jégvirágon ablakokból ráesett tilény: Iván volt. Szétvert koponyával... Pár pillanatig tétován álltak a holttest köré.. .Majd szó, nélkül, ráhajoltak, felemelték és ki a kezénél, ki lábánál fogva, cipelték a halottak,urnába. Amint vitték, amint cipelték, Ivánnak minden lépésnél nagyot intett a feje._A halottaskamrában rátették a Szént Mihály lovára, rácsuktáka lármás faajtót és Szabó János (óh mily szürke és rövid nevük van ezeknek a fogoly magyaroknak), igazabban Woenné Plenyi Iván, a döngicsélő léebódéban egyedül maradt. .Aztán a kozákok visszakullogtak s tűzhöz és ,amint néztek a lángba, messze, valahol a Szelenga egyik elhagyott szigetén szólt a kuvik. Szólt a kuvik és a jég virágos ablakok mögött mintha valaki felelt volna neki, egy asszony jajveszékelt. Mindnyájan odanéztek. — Madárka, madárka...* szólt maga el a Gregor. — Kedves kis madárka... Pallavicini Güttrgis őrgróf beszámolóidból: aktív ellenzéki politikát követel Dombóvár, dec. 30 (A Magyarság felküldött tudósítójától) •Mikor a kocsink Dombóvár első házacskái közé fordul, szinte nem is akarjuk elhinni, hogy itt ma fontos politikai gyűlést fognak tartani. A szép kis városban minden csendes, minden a hóalá bújt, a házak mintha államban dermedtek volna és a kristá' lyos ragyogóim fehér utakon csak néha-néha csúszik át egy szánkó, vagy ropog végig a gyalogút kitaposott keskeny ösvényen egyg egy csendes polgár. És mégis, tizenegy óra tájban min,denhonnan kezdtek előbukkanni a dombóvári magyarok, akik másfél év előtt, a híres, nehéz véle. "Jásoni■ választási diktatúra nagy megrökönyödésére követté választották Palla-Heir György őrgrófot, — eljöttek most meghallgatni, milyen politikát csinált ez ő képviselőjük eschaftux idő alatt. Az egész dombóvári magyar társadalom odagyülekezett a mozgóképszínház helyiségébe. Pallavicini Györgyöt, amikor"settler Jenő és Homonnay Tivadar társaságában a terembe lép, meleg éljenzéssel fogadják. inszereszténi peri-S2ötr€i561 ítöszlése A népgyűlést Dobszai János pártfőnök nyitotta meg a nemzeti Hiszekegy elmondásával és átadta a szót. Pallavicini György őrgrófnek. Pallavicini György őrgróf beszédében mindenekelőtt megindokolta, miért tanúsított ő is, úgymint politai barátai is, az utolsó időkig passzív magatartást.. A választások után nem tartotta az időt alkalmasnak arra, hogy a kormány ellen elkeseredett ellenzéki háborúskodást folytasson és módot adott a kormánynak arra, hogy teljesen okfectálytalanuul valósíthassa meg politikai és pénzügyi programját. Az eszmények azonban bebizonyították, hogy a kormány nem volt képes megoldani azt a feladatot, amelyre vállalkozott. A kormány mindig a külföldi kölcsönre hivatkozott és emiatt kérte az ellenzék kíméletét, most azután kérdezni kell, van-e még valaki, aki ettől a kölcsöntől Ma- Vitaformig sorsának jobbrafordulását várja. Az eddigi jelentésekből csak az látszik, hogy az országra óriási lekötöttség vár és a kormány a kisántáuttal szemben súlyos vereséget szenvedett. Attól kell tartani, hogy a gazdasági kikölések politikai befolyást is fognak jelenteni a kisántant részére. — Ezek után — folytatta Pallavicini György őrgróf — elérkezett annak az ideje, hogy az ellenzék ne nézze tovább tétlenül a politikai élet fejlődését. Eddig minden akciótól tartózkodni kellett, mlert nemlehetett, tudni, hogyha a kormány megbukik, ki jön a helyére. Most ez megváltozik, és ezért a legmelegebben üdvözli azt a, nemrég alakult keresztény gazdasági pártszövetséget, amely arra, törekszik, hogy a különböző pártozású keresztény nemzeti alapon álló képviselőket egyesíthesse. Ettől, az alakulástól igen sokat vár és remél, hogy ez magvát fogja képezni egy olyan pártnak, amely kellő időben átveheti a kormányzást. A kormány már nagyon lecsúszott a keresztény nemzeti alapról. Ezt a kormányt már nem lehet nemzeti kormánynak nevezni, ez a kormány gondolkozását már teljesen a mai szegény nyomorult csonkaországhoz szabta. Ami pedig a kereszténységet illeti, ez a kormány nemcsak nem mélyítette a keresztény erkölcsi felfogást, hanem ma már balkáni erkölcsök, a korrupció és visszaélés kaptak lábra és Magyarországon, ahol régente ismeretlen fogalom volt a merénylet, most egyre-másra történnek ilyen gyilkos támadások. Ezekről a merényletekről csak a felháborodás hangján lehet beszélni. Azok, akik a merényletekben kompromittálva vannak, nagy részben azok közül a körtettek közül kerültek ki, akik a választások alatt a keresztény ellenzék ellen működtek. A kormány barátai így bosszulják meg magukat. És :»...kormány csak akkor lett erélyes, a mikor a merénylők amucin követség ellen fordultak. A Kormán© és a tehbféks elve Elmondta Dombóvár képviselője, hogy nem nagy örömmel jár a nemzetgyűlés üléseire, mert az a látvány, amit a mai ország háza nyújt, nem valami lélekemelő. (Helyeslés.) A szociáldemokrata képviselők hangja olyan visszhangot váltott ki, amely valóban nem méltó a nemzet legelső gyülekezetéhez.. Ez szintén a kormány hibája, mert nem gondoskodott a parlament megfelelő vezetéséről és nem iparkodott azt elérni, hogy a kormány tagjai saját személyükben is támadhatatlanok legyenek. A tekintély megóvásának pedig ez az első előfeltétele. És bár a vélemények eltérők lehetnek, lehet, hogy ma más mértékkel kell mérni, ma az erkölcsök talán lazábbak, mint régebben voltak,de az ne beszéljen tekintély megóvásáról, akit magát súlyos vádakkal támadni lehet. Az agyra vezető agrárkormánysodálat arképp a legerősebb adókkal, nem a nagy tőkét, hanem a földet és a fogyasztókészieűséget sújtotta. Előterjesztette a kormány a főreformnovellát is, amelyre semmi szükség nem volt, hiszen az eredeti törvény minden hibája ellenére is kielégítő volt és ezt a kérdést csak politikai okokból rángatták elő. Az Ulaipüggyel kapcsolatban, bár ebben az isteni osztóigazság kezét látja, a kormány ellen foglalt állást, mert az ilyen túlkapások a közerkölcsök bomlásához vezetnek, márpedig a régi Magyarorszság helyreállítását csak akkor remélhetjük, ha ebben az országban a magasabb kultúra és erkölcs megmarad, sőt erösködik. Az ellenzéknek — fejezte be beszéde Pallavicini György őrgróf bölcsössége "•Jóban, a pillanatban megszólaln!, • «n»f.kor látja, hogy a kormány politikájához országot ■végveszélybe sodorja. Ez a pillanat akkor áll be,a mikor egyrészt kő-", szén áll az az alakulás, amely, a kormány átveheti, másrészt, amikor bebizonyosodik, hogy a külföldi kölcsön kérdésében is, a kormány hibás úton vezeti a nemzetet nagyon, örülne,ha tévedne a külföldi kölcsön, megítélésében, azonban kételyeit eddig a kormánynak nem sikerült eloszlatnia, és kölcsönnel különben sem lehet az ország közgazda,ságát megjavítani, ehhez egészen új pénzügyi politikára van szükség. oetter Jen© is Slontonne© Tivadar felszólalása A nagy éljenzéssel és tapssal fogadott beszéd után Csettler I Jenő rámutatott arra, hogy a kormány a külföldi kölcsöntárgyalásokon voltaképpen nemcsak a mi, hartem utódaink reménységével is házal. Épp ezért az ország küveteiben, hogy a kormány teljesen nyíltan tárja fel a külföldi kölcsön és a jóvátétel ügyét. Ismertette az új pártalakulás programját, amely minden önző cél félretételével a közéleti tisztaságért és az ország gazdasági újjászervezéséért küzd, cantos vonatkozólag határozott követeléseket állított fel és a kormányt csak akkor támogathatja, ha ezeket a követeléseket akarja, éstudja is megvalósítani. Amennyiben a kormány erre nem képes, el kell hagynia a helyét. Homonczy Tivadar a tisztviselőkérdéssel foglalkozott. Hangsúlyozta, holy ő, aki a nemzetgyűlésben mindig a közalkalmazottak érdekeit képviselte, a közalkalmazottakkal szentben kénytelen megállapítani, hogy a közalkalmazottak egy része éppúgy, mint más társadalmi rétegek is, nem teljesíti eléggé kötelességét. Ennek meg kell változni, mert csakis minden társadalmi osztály megfeszített munkájával lehet Magyarországon segíteni. Oftenmalter Zsigmond plébános ,meghalott szavakban,tolmácsolta lea Waviyni Györgynek a kerület ragaszkodását és háláját, és ezután stobszai elnök bezárta a népgyűlést, mely a Himnusz hangjaival ért véget. Mielőtt a közönség szétoszlott volna, Offenmülkr plébános külön köszönte idet. 3 a kerület képviselőjének azt a sok támogatást, amelyben Dombóvár iskoláit részesítette. A népgyűlést meghitt hangulati, m társasebéd követte. t francia kifogását a német memorandum ellen A megszálló csapaton sZtc5Grozatosítása a PZsihn-vf.tSéScem Degoulte tábornok, aki a külügyminisztériumban közölte nézetét arról a német memorandumról, amely a megszállott területen modus vivendit akar teremteni, kijelentette, hogy éppúgy, mint Tirard főbiztos, ellenzi a masutigazgatásnak a német kormány által kívánt megváltoztatását. A folyamatban levő tárgyalásoknak egyik következménye egyébként a Ruhr-vidék megszállásának enyhítésében mutatkozik. A Kölnische Zeitungnak arra a hírére vonatkozólag ugyanis, hogy a rubrvidéki megszálló csapatok nrply részének visszavonása küszöbön áll, az Istoile Thr.lge britszgzfik lap megállapítja, hogy a megszálló csapatokat csak fcsoportosítják a láthatatlan megszállásra való lassú átmenet céljából. Ugyancsak, az Étoile Belge szerint a technikai szakértők, akik a legutolsó német jegyzéket vizsgálat, tárgyává tették, ez abban foglaltkérések, kiváltképpen a megszállt és meg nem szállt Németország összeköttetésének kérdésében komoly kifogásokat tettek. 72 mimészosialisítíst ez hatomat kivételes allassat eiszív , Berlinből jelentik. A birodalmi gyűlés lizenátus bizottságának január 6-iki legközelebbi ülésén a szocialisták javaslatot terjesztenek elő. katonai khetelex állanoi megszűntetéseiről. Mint a lap közli, a demokrata pártban él, résztun a centrumban is megvan a hajlam arra, hogy a javaslat elfogadását támogassa. M husSaj’ofe atr. aifsotsnüsty mesv&liwtaiAsat hivanfe&fc Münchenbőljelentik: A bajor néppárt országos bizottsága beható tanácskozások után elhatározta, hogy »kólót* Kell indítani az országgyűlés feloszlatására és törvénytervezetet kell előterjeszteni, amely az újonnan, . megválasztandó országgyűlést felhatalmazná arra, hogy a törvényes tagok egyszerű többségével alkotmányváltozást határozhasson el. A törvényjavaslat indokolását népszavazás alá kell bocsátani. Az új törvényhozás különös céljai ezek volnának: oly államelnök választása, akinek többek közt arra, is joga van, hogy az országgyűlist feloszlassa; kétkamarás rendszer bevezetése a parlamenti üzem egyszeromléska és kiadásai csökkentésére; a választójog megváltoztatása; a népjogok kiterjesztése (népi kezdeményezés népdöntés). [Hirdetést felvesznek ! a következő hirdetőn odak: lk: RshUrU Mezei Antal IV., Városház-11.10., Magyar hirdetőiroda IV., Semmelweis-utca 4. trlochner 1. IV., Szerűi tréler 3. Jenzer Gyula I., Dorothya-u. 7., Bokor, Benkits Isa- V., Dorottya-u. 11., Hausenstein, Vogler rt. VI., Anibrássy-ut.,Schwartz József VI., Podmaniczkij-u. 40.,Vosse Budait VI, Jeréz-I.urnl 3., Leopold Cornél VI.,Vilmos császár-m 23., Sihruy S. Vl., I Erzsébet-körut 38., Bekstein Bernét Hl., Erzsébet - körül 30 Leopold, Gyida • VI., Kertész-utca 16., Gyón-Nagy VII., Király-utca 43146., Clau J. VII. , Király utca 67., Hegyi Lajos’UL, Rökl, Szilárd u. S., Klein Minenuahmünia * Magyarság* kiadóhivatala VII., Miksa-utca 3. /idefon: József 08-02..’ í kávéházakban, tőzsdékben, újságárusítótól követelte a Magyarságot.