Magyarság, 1924. március (5. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-11 / 59. szám

ia * .(Az Országos Kamaraszínház bemu­tatkozása a Várszínházban.) . Alapi Nándor újonnan alakult Kamara­ Szín­háza azt a célt tűzte maga elé, hogy be­járva a vidék kulturális centrumait, a vidék­­ közönségét hódítsa meg az iro­dalmi értékű dráma számára. Műsorán Kaiser, Schönherr és Schnitzler nevei szerepelnek, de szóhoz jut Sardou­­ is. A társulat, mielőtt útnak indult volna, a fővárosban akart bemutatkozni, hogy a­ főváros kényesebb közönsége mondjon először bírálatot felőle. Ma, az első­ na­pon Schnitzten-­ Anatoliát játszották. Három külön egyfelvonásos, közös cím alatt, közös szereplőkkel, azaz a férfi­­szereplők ugyanazok, a nők — változ­nak. A három kis vígjáték szellemes és­ találó rajza a nagyvárosi és nagyúri fiatalembernek, aki szerelmeiben termé­szetes és groteszk, különös és mégis ál­talánost emberi jellem, igazi Schnitzler­­figura, Vagány Béla és Szőke Kálmán igyekeztek érvényre juttatni ■ a darab minden helyzet és hangulatváltozását. Szabados Piroska kitűnő volt. A vígjá­tékok előtt Hofmansthal prológusát K. Barmos Ilona szavalta művészi érő­vel. (m­a is.) * (Bársony István és Herczeg Ferenc felolvasása a Petőfi-Társaságban.) A Velős-társaság március 16-ikán, vasár­nap délelőtt fél 11 órakor tartja ezévi ■—­ XLVIII. — nagygyűlését a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. . Tárgysorozat: 3. Elnöki megnyitó, tartja Pekár Gyula. 2. Főtitkári jelentés, elő­terjeszti Száray Gyula. 3. Költemény, felolvassa Szathmáry István. 4. Elbeszé­lés, irta és­­ előadja Bársony István. 5. Költemény, felolvassa Sas Ede. 6.­ No­vella, irta és előadja Herczeg Ferenc.­7. Petőfi-Költ­emények, szavalja Jászai Mari. Helyárak nincsenek. A bemenet szabad. .* (Hangversenyek.) Az elmúlt héten a páros koncertek voltak többségben. Ikob­ Lajos harmadik nagysikerű­ or­­gonaestjén egy új énekesnő, Nádudvari Takács Vilma bemutatkozását fogadta ,a­ közönség szívesen. Garamsz­eghy Sándor szavalóestjén történelmi sor­rendben állította össze műsorát.­ Intel­ligens, színes előadó volt széles­ skálá­val. . A régi magyar költészetből azon­ban többet­ szerettünk volna pallani. Az 1520-tól Berzsenyiig jelzett korszakból­­pusztán két Csokonai-vers nem elég­séges. A szavalóestén Szmatana Erzsi zongoraművésznő mutatkozott be. Ha­tározott művészi egyéniség, aki előadá­sának lebilincselő kedvességével, köz­vetlenségével fogja meg hallgatóságát, mintha énekelné hangszerén. Beetho­vent, Chopint, Lisztet játszott őszinte, lelkes sikerrel. — Radosik­ Bock Hilda dalestjének Brahms, Marx és Strauss­­sorozata stílusosan sim­ult egymáshoz és jól érvényesült a művésznő meleg elő­adásában. Az est másik szereplője, az alig tízé­ves kis Földes Bandi megle­­petésszámba ment még azoknak ■ is, akik nem először hallották. A kivételes te­hetségű, szimpatikus megjelenésű gyer­­­­mek­művész, Leni Irén­­ kitűnő növen­déke, nemcsak elsőrangú technikai kész­ségével ejtette bámulatba hallgatóit, hanem még inkább egészen különös el­mélyedő játékával. Csodálatos ez az ele­ven, egészséges kis­­fiú, amint a lába a Zongoraszékről nem éri a földet s lelke máris hogyan emelkedik Beethovenig. —­­ A hét másik orgonaestjét Havass István dr. rendezte. Műsora első részé­ben kizárólag Bor­bot, a másikban Vuillmant, Bossi, Faulkes és Botazzo­­műveket tolmácsolt szines regisztrá­lással. .elmélyedő értelmezéssel. . J. Al­bert Jenő is zongorázott egyik estén, csupa Beethoven-opuszokat. — A nagy­szerű német balladaénekest, Erhardt Ed­­vardot is hallottuk a héten. Schubert, Schumann, Löwe és Musszorgszky alkot­ták műsora gerincét. Elemében volt s előadásának hol lenyűgöző drámai ere­jével, hol lírai lágyságával lepett meg. Nagy sikere volt az est másik közre­működőjének, Garat­ Etának is, aki főleg­­ Ady és Raith Tivadar verseinek elő­adásával ért el nagy hatást. Zengő me­leg orgánuma a kifejezések teljes ská­lájával rendelkezik és biztos eszköze világosan tagoló művészi elgondolásai­nak.­­ Pénteken este Berlioz nagysza­bású kompozícióját, a Borneo és Júliát újította fel a Nemzeti Zenede ének- és zenekara Fleischer Antal karnagy ve­zetésével. A gondosan betanított, össze­vágó előadás becsületére válnék akár­melyik művészi testületünknek. A szóló­­részekben Hregh­anovics Anna biztos muzikalitását, kulturált énekét és Cser­fán László­t diadalmasan szárnyaló meleg­­éren­ baritonját illeti elismerés. — ’ Bo­ltnál/ Gusztáv nótaszerzői estjéről kell­­ még beszámolnunk, amelyen a nótákat maga a szerző adta elő, hegedű és ének­szóval, Magyari bandájának kísérete mellett. A bemutatott nótákon megér­zik a multszázadvégi nóták és Balázs Árpád hatása, a banda harmóniái kissé egyhangúak, de­ egypár kedves dalnak mégis őszinte sikere volt. (m. i.) » (Magyar építészek sikere.) Munkács városa mintegy kétmillió szolos költ­séggel építendő magyar kereskedelmi akadémia és ruszin kereskedelmi iskola tervének beszerzése céljából pályázatot hirdetett, amelyre meghívta a magyar építőművészeket is. Munkácsi jelentés szerint: a beérkezett 62 tervezet fölött most döntött a bírálóbizottság, amely 6000 szokásos (13 millió magyar korona) díjjal első helyen­­ magyar építészek: Papp Gyula és Szabolcs Ferenc buda­pesti műépítészek tervét koszorúzta. A további négy díjazott terv szerzői fel­vidéki és cseh építészek. * (Kalevala-cst.) A finn-magyar test­vériség történetében emlék­ezetes mozza­nat az a szép és­ meleg , ünnepség, mel­­­lyel-.a Turáni Társaság s az Egyetemi Énekarok hódoltak a rokon finn nép nagyszerű alkotásának, a Kalevalának. Szuomiban, vagyis Finnországban min­den év tavaszán ünnepeket rendeznek a Kalevala-eposz megjelenésének emléke­zetére. Ez ünnepségek visszhangja volt a mai műsoros est, melynek hírére a Zeneakadémia kamaratermét zsúfolásig megtöltötte az előkelő közönség, hogy lelkesen tüntessen­ a­ finn-magyar testvé­riség mellett. Pekár Gyula elnök nyi­totta meg az estet, méltatva a finn nép­­költészet és kultúra jelentőségét. Ez­után az Egyetemi Énekkarok a finn himnuszt énekelték, melyet a közönség állva hallgatott végig. Az ünnepi elő­adást Bán Aladár dr. tartotta, mellén a Kulevala-Társaság díszjelvényével. Tö­mören és jellemző vonásokkal vázolta a Kalevala költői szépségeit és világiro­dalmi s nemzeti jelentőségét a költészet és művészet fejlődésére, vetített­ képek­kel világítva meg a fontosabb mozzana­tokat, különösen Gálién-Kallela Akszel nagyszabású művészetét. Grill Lola át­­érzett mélységes művészettel adta elő a Kalevala egy pár részletét Vikár Béla fordításában. Nagy tetszést aratott a nálunk időző kiváló finn énekművésznő, Saito Belga finn dalok előadásával, me­lyeket Baross Olga kísért zongorán. A Turáni Társaság finn és magyar szí­nekkel ékes koszorút nyújtott át a mű­vésznőnek. Majd az Egyetemi Énekka­rok három kalevalai dalt adtak élő, lel­kes tetszést keltve. Érdekes, színes, átte­kinthető előadást tartott Spur Endre­­dr. a­­finn zenéről, melyben­­ találóan emelte ki a, finn muzsika, jellegzetes, vo­násaik­­Ezután ismét Grill Lola lépett a pódiumra, nagy hatással elszavalva három hírneves finn költőnek az est je­­­­lentőségéhez fűződő költeményét Bán Aladár fordításában. Az Egyetemi Énekkarok éneke A finn dal­ zárta be­­ a műsort. A,s Énekkarokat Kereszty Jenő karmester vezényelte, a tőle meg- ,­szokott művészi biztossággal. * (A Kisfaludy-Társaság Shakespeare­matinéja.) A Kisfaludy-Társaság Shakes­­peare-bizottsága vasárnap délelőtt az Akadémia felolvasótermében Iván­fi Jenő és Tömöri Anasztáz emlékére ma­tinét tartott. Berzeviczy Albert elnöki megnyitójában kifejtette, hogy a régeb­ben oly népszerű Shakespeare-i patinék azért ritkultak meg, mert újabban, a Nemzeti Színház vette át ciklus alakjá­ban a kultusz terjesztését.. Nagy elisme­réssel szólt a színház munkájáról, majd áttért a bizottság kiadványainak to­vábbi sorsára és bejelentette, hogy a Shakespeare-kiadványok közül, a ré­gebben megjelent hat kötet után, öt­ újabb kötet fog megjelenni. Az elnöki megnyitó után Pekár Gyula olvasta föl Ivánfi emlékezetéről írott szép tanul­mányát. A megemlékezés után Shakes­peare műveiből vett részletek előadása következett, Márkus Emilia előadta a Romeo és Julia egyik jelenetét. A mű­vésznő a szűnni nem akaró tapsra még egy Shakespeare-Szonettet szavalt el. A matiné befejezéséül Radó Antal emléke­zett meg Tömöri Anasztázról. * (Frou-Frou.) A Magyar Színház so­ron következő újdonsága Meilhac­h és Halévy Frou-Frou című ötfelvonásos színmű­ve lesz, mely Molnár Ferenc for­dításában és átdolgozásában legköze­lebbi bemutatója a színháznak. A szer­zők ebben a világhírű színműben a fia­tal tragikák legbravúrosabb szerepet ír­tak meg, melyet a Magyar Színházban Darvas Lili fog játszani. A reprizig , Mohsár Ferenc páratlan sikerű szín­­játéka, A vörös malom kerül minden­­­este színre, úgyszintén vasárnap dél­után is.­­ . • * (Szederkényi Anna előadása.) A­ Múzsa Irodalmi és Művészet " Vállalat rendezésében megindult előadássorozat első estélyén vasárnap a Zeneakadémia' 'kistermében' Szederkényi Anna, az­­ is­­mertnevü­ Írónő tartott szabadelőadást. Témáját egy rendkívül érdekes és prof. Mániákban gazdag gondolatkörből Vá­lasztottal A mai nő . . . ez volt előadá­sának címei. Színes, költői lendületű sza­­badelőadásának elején a hallgatóság elé állította­­ a két, nőtípust: a nagyasszonyt­ és a fiu­s,­mai leánytípust. E két anti­­polus között a nők végtelen sora hul­­lámzik. A főbb típusokat rajzolta, meg ezután, világirodalmi vonatkozások se­­gítségével hozva közelebb lelkiségüket., Beszélt a feminizmus térhódításáról és áljelszavairól. Majd gondolatainak végső, betetőzéséül a családnak, az otthonnak nagy jelentőségét méltatta eleven, meleg szavakkal és mint ideált a jó anyát állította oda példaképül a­ mai ..nő szá­mára. Az értékes és tartalmas szabad­­előadást megértő lelkesedéssel és sok tapssal fogadta a szépszámú,­ egybe*­gyűlt hallgatóság. • (Vizsgaelőadás.) Szombaton délutáni Her­­zé klasszikus operettjében, a Lili­ben vizsgáztak a Rákosi-iskola növendék­­ei a Király­ Színházban. Feltűnt szép megjelenésével, iskolázott, kellemes csen­­gésű hangjával Szakács­­ Zoltán­ , Bájon volt a címszerepet a harmadik felvonás­ban játszó Fehér Bözsi. egyedül az * kerül bemutatásra szombaton A Famous Players mesterműve magyarországi Copyright: RADIUS első amerikai világfilmje HunoH magyarság 1924 március 11. kedd 35 világhírű filmstar és ren­dező szerepel a péntektől kezd­ve bemutatásra kerülő tízfelvonásos Lélekvásár című filmszenzációban, mely az ame­rikai filmszarok világát Holly­woodnak, a híres filmváros­nak belső,intiméletét tárja elénk egy iz­galmas regény keretében Premier pénteken, március hó 11-én RoyaleApolló Corso, Omnia Deák-film Tavaszi és nyári összes gyyermekruh­ázati cikkekben na­p occasio eladás március hó 1.1-dh­mmé KORNÉL UTÓDAI sajátk­észitményü leányka-, fia-,bak­fis­ruha, bakfiskaláp, fehérnemű- és cse­­csemőkeletigye-különlegességek üzlete Budapest, IV., Párizsi­. I / Váci-utca saroki Alapittatott 1888. jOperattár (7, 1)Norzetl (7,,/».6' Városi (■', 7) | Vársz. (6, l) Vig & 1) Király Cs.V.M Magyar (3,'WOSelv. Szinti. (BtAS*. (6,4. V**)Főv­ep.Sz. 1 31 ans f\Vfl[ Andr u. ••»«.••«* Redd cate) Ms non Tanner John h. Bacchus-és Aranyvirág A király Mézeskalács K vörös malom Mihályiné 21. A hérem Pompadour Éjjel az erdőn A mama keze Szerda e­stej Kars lakod. A vén gozemb Zsidónő Tűzvész az Op. K.­­ R. Mézeskalács A vörös malom Fehér és fekete! A hárem Pompadour A fekete húsz. A mam­a keze Csütörtök estej Tannhäuser Az élő­ holttest Bacchus-és Aranyvirág K 0. A Mézeskalács A vörös malom Mihályiné 2­1. A hárem Pompadour A fekete húsz.Tánc. Tar Ver. .Péntek antetLába KirálynőjéOdip., t­éved. 1.Az elad. meny Váljunk el A fogadósa A Mézeskalács A vörös malom Fehér és fekete b­­uzakalász Pompadour A fekete húsz.Tánc. Tar . Ver. Szombat - Fars lakod. Lillák [ Bolond Istók | Gyermeki rag. A fogadósné ..lépeskalács A vörös malom Vizsgaelőadás ? Mihályiné 21. 1 A hárem Pompadour A fekete húsz.Tetté, Tar Ver, ------------------n­uh - ■A vén gazerab.­ TruViata | Szép Sára Kabaré János vitéz A vörös malom Mihályiné 21. Az első ha­mal Három grácia A balga szűz •Tánc. Tar Ver.1 Ve*rn­ )e­ té) Manón Az élő holttesti Bacchus-éj­) Arany virág ! A togadósné -Mézeskalács |A veres malomFehér és­­ feketej A hérem Pompadour A fekete húsz.Tánc. Tar Ver.

Next