Magyarság, 1924. szeptember (5. évfolyam, 181-202. szám)

1924-09-16 / 192. szám

IO szaktudósok pedig megint törhetik a fejüket a magyar lótenyésztés ezen újabb »diadalán« (?), hogy a rosszfáim Babér­nak ugyancsak rosszlábú fia tönkre verte a klasszissal jobbnak tartott múltévi Derby-évjárat legjelesebb képviselőit. Hogy a vasárnapi nagy verseny, reá­lis volt-e, vagy sem, azt egyelőre nem lehet vitatni. A rendkívül sebes iram­ban vezető Rosselino csak a rövid olda­lig tudta teljesíteni feladatát, közvet­lenül a beforduló előtt már mellette volt Bánát, néhány galopp után el is hagyta,­­ majd a fordulóban sok hosszal megsza­­­ladt ellenfeleitől. Ascanio kapott leg­­y először ostort, el is hagyta Rosselinot, de ugyanakkor felnyomult Mutatós is, de már csak a második helyet tudta biztosítani két hosszal a végtelen köny­­nyen nyerő Bánát mögött. Rosselino ne­gyedik lett, a Janek által lovagolt, de teljesen leromlott Ricsajt ötödik, a mind­végig sereghajtó Xiphias — utolsó. Máskor még a vesztesek is megtapsol­ták a klasszikus versenyek győzteseit. a Bánátot csak egy kisszámú társaság ünnepelte... Egyébként már az egész versenynap vagy­ indult. A megnyitó 1100 méteren hendikepben Peleas volt az óriási favo­rit, természetesen helyre sem került, a versenyt pedig megnyerte Toga, amely az ideig az 1000 métert is sokallotta. Toga ugyancsak a szerencsés Ercsi­­­ménes lova, Ingram, mint nagy favorit. Donna Sol, Napoli­ és Adut pedig, mint másodsorban fogadott lovak nyerték versenyeiket. A versenyek részletes eredménye a következő: I. Hendikep, 1100 méter. Ercsii ménes : Tyga (5, Gulyás B.) első, Kikeriki (4, Hofbauer) második, Cabochon (2Va, Pretzner) harmadik. Futottak még: Szándék, Bigolo, Peleas, Túrán. Fejhosz­­szal nyerve, félhosszal harmadik. Tot.­: 1000 : 8900, helyre 1000 ,2200, 2000 és 1500. II. Kétévesek versenye: 1000 méter. Dreher J., Ingram (10 rea. Scheibal) első, Koppány (1%, Gutai) második, Ba­rátom (6, Szabó L. II.) harmadik. Fél­hosszal nyerve, három hosszal harmadik. Tot. : 1000 : 1400. III. Erzsébet királyné-díj: 2000 méter. Ercsii Dénes : Bánát (6, Gulyás B.) első, Mutatós (3, Scheibal) második, Ascanio (3, Takács I.) harmadik. Futottak még : Ricsay, Rosselino, Xiphias. Két hosszal nyerve, három és félhosszal harmadik. Tot. : 1000 : 7100, helyre 1000 : 2500 és 2200. IV. Kétévesek szeptemberi nagy hendi­kepje. 1100 méter. Bakócd­ypölöskei ménes: Donna Sol­­ls­i, Gutai első, Mumsy (3, Kovács L.) második, Nephtis (4, Stenzl) harmadik. Futott még: Helicon. Másfél hosszal nyerve, félhosszal harmadik. Tot. : 1000 : 2000. V. Nyeretlen kétévesek hendikepje: 900 méter. Egyedi L. : Nápoly (2, Sajdik) első, Bodros (13, Scherbal) második, Da­maskus (33, Kovács L.) harmadik. Futot­tak még: Conetator, Hungarian boy, Édes babám, Tündér, Fenomén, Legenda, Szilfa, Sarkantyus, Formint, Fodros. Félhosszal nyerve, ötnegyed hosszal har­madik. Tel. : 1000 , 3500, helyre 1000 ,1600, 1600 és 3500. VI. Welter-hendikep: 1600 méter. Jó­ház I. , Adut (3, Szeczák) első, Vésztő (4, Scherbal) második, Mussolini (8, Kovács L.) harmadik. Futottak még: Ferban, Fruzsi, Gyöngyi, Baldur, Papucshős, Leo­­nore. Háromnegyed hosszal nyerve, há­romnegyed hosszal harmadik. Tót. : 1000 , 3700, helyre 1000 ,1600, 1900 és 2200. 0 A keddi versenynap főeseménye az 1100 méteres Kőbányai-díj, amely a nyil­vános formák szerint Oktondi és a leg­gyorsabbnak tartott Utolsó párharcának ígérkezik. Utolsó 3 kilót kap ellenfelétől, de azt hisszük, hogy Oktondi ezt le is tudja adni neki. Az ugyancsak induló­nak jelzett Bien­heim nagy súlyával nem vehető kombinációba. Jelöltjeink a keddi versenyekre a következők : T. Osipold—Győztes: T­. Boruro-dera—Ballada II. ITI. Oktondi—Utolsó. TV. Media—Miki. V. Fertő-Szita. VI. Párkány—Zssskutz-istálló. Gumiár Tom­ass Hick Carter kisasszony Péntektől Omnia « Samara « Gorso ! MAGYARSAG 1924 szeptember 16. kedd Páris színházai szeptemberben Paris, szept. 10 (A Magyarság tudósítójától) Mialatt Pesten kétségbeesett küzdelem folyik azért, hogy színházai félig is megteljenek, Páris egyes színházainak pénztárainál sorfalat állnak a műélvezet után áhítozók ezrei. A francia főváros ismét Mokkája lett az élvezni vágyók tömegeinek. Különösen a volt ellenséges államok közönsége tódul fenyegető tö­megekben a modern Babilonba és a kelet felől érkező vonatok szinte ontják a fizikai és szellemi élvezetek után vágyó kiéhezett és mohó étvággyal rendelkező idegenek falanxjait. Természetes, hogy ez a sáskahad első­sorban a színházakra és mulatókra veti magát és ez az oka annak, hogy idén sokkal előbb, mint máskor a színházak legtöbbje táblás ház előtt terjeszti a gall művészetet és cohonériát. Pedig, ha végignézünk a francia szín­házak mostani étlapján, bizony kevés préce­t találunk, mely meg tudna fe­lelni egy valódi ínyenc ízlésének. A ta­valyi színházi szezon Parisban is sivár volt és a valódi siker csak kevés dara­bot tudott átsegíteni a szokásos nyári szüneten. Elfogadott vélemény az Pa­risban, hogy az elmúlt szezon »szecsé«-it csak az igazolja, ha valamely színház őszi szezonjának kapuit is azzal meri megnyitni, amely darabbal zárta tava­szi műsorát. Ebből a szempontból kétségtelenül a világhírre vergődött »Knock« viszi el a pálmát. Jules Romain klasszikus komé­diája immár hat hónap óta van műso­ron szünet nélkül és a Champs Elysées­­nek legbájosabb színháza előtt való­ságos kőfal harcok dúlnak esténkint egy-egy elővételben el nem kelt kényel­mes zsülyéért. A legkiválóbb színházi kritikusok moliern nívót találnak ebben a derűs, gúnyos, az orvosi sarlataniz­­must kigúnyoló, a páciensek hipoten­­deriáját perszid­áló mulatságos és szel­lemes vígjátékban. Úgy tudom, hogy ez a klasszikus színdarab legközelebb ná­lunk Pesten is színre kerül, még­pedig címszerepében egyik legnagyobb művé­szünkkel. Nem nehéz megjósolni, hogy a kétségbeesett gazdasági helyzet da­cára a magyar főváros minden intellek­­tuelre sietni fog, hogy a francia színi irodalom oly sok non valeurje után élvezze a gall­esprit­e legújabb meg­jelenését. A második , tavalyról áthozott igaz és nagy siker: az irodalmilag érték­telenebb külső hatásaiban azonban lár­­másabb és színesebb komédia, az utolsó években oly felkapott Alfred Savan­nak legújabb prive: »La grande duchesse et le garçon d’étage«, vagy mint a nép­szerűség a címet megrövidítette a »Duchesse«. Februárban volt ennek a darabnak első előadása és azóta — eltekintve egy néhány heti rövid szünettől — nap-nap mellett zsúfolt ház gyönyörködik ennek a pompás, szellemes komédiának érde­kes és váratlan fordulatokkal teli mese­szövésében. Egy a bolsevikek által elűzött orosz nagyhercegi család mulat­ságos beleilleszkedése a svájci és fran­cia polgári életbe, miliője ennek a világhírre emelkedett vígjátéknak. A közönség érdeklődését első pillanattól kezdve lebilincseli Xénia nagyhercegnő nagystílű és bájos egyénisége, ki el tudja azt viselni, hogy viszonyt kössön egy közönséges szobapincérrel, de útra küldi szerelmesét, midőn meg­tudja róla, hogy nem pincér, hanem fia a svájci köztársaság elnökének. Charlotte Lyses kisasszony, kinek művészi alakí­tását esténkint másfélezer véresre tap­solt tenyér konstatálja, ezzel a szerepé­vel a francia színpad egyik csillagává fejlődött. Minő sikere lehetne e szerepben Fedák Sárinak? gondoltam magamban, midőn a Theatre de V­ivenne egy pazar kénye­lemmel elkészített sötétkék bársony fotelljében ülve hallgattam a közönség extázisát igazoló tapsorkányát! De Fe­dák Sári — sajnos — Amerikába vitor­lázik. Jól tenné, ha megállana egy napra — ttköben — Parisban és meg­nézné ezt a darabot. Meggyőződésem, hogy lemondana amerikai turnéjáról és visszatérne Budapestre, hogy eljátsza ezt a testére és művészi lelkére szabott nagyhercegiét. A Knockon és Duchessen kívül, még az »Embrassez most (a Renaissance­ban fogják játszani nálunk »Csókolj meg« cím alatt) és a »Dame de chambret azok a darabok, amelyek kiúsztak a ta­valyi szezon sikertelenségek tengeréből. Ez utóbbi darabot — jóllehet évek óta nem volt nagyobb sikere az »Athénéei színháznak, rendkívüli elkomlóssága folytán, nálunk előadni lehetetlen. A többi színházak újabb és régibb darabokkal töltik be az előszezont. Elég talán megemlítenem, hogy a »Nebánts­­virág«, a »Kornevillei harangok«, »Csere­bere«, Louis Ganne »Komédiásai«, »Hei­delberg­ diákélet«, a »Walzertraiom«, az »Úr szelleje", a »Gyémántköszörűs« vannak műsoron. Ezeken kívül természe­tesen az állami színházak (Opera, Opera­­comique, Com­­francaise és Odéon) vál­tozatlanul játszák rendes kipróbált mű­­sordarabjaikat. Ami azonban teljesen új és szokatlan: egy angol elsőrendű társulatnak ven­dégjátéka a Theatre Mid­el-ben. Charles Macdona, e kiváló angol színházember összeszedte a londoni drámai színházak legkiválóbbjait és hetek óta zsúfolt há­zak előtt mutatja be Bernard Schaw színdarabja­it. Mást azután nem­ játsza­nak, de Schaw-not összes darabjait be­mutatják a franciáknak. Ez épp a kérdés, hogy tudomásul veszik-e a franciák ezt a színházi szen­zációt? Tegnap »Warren asszony mester­ségét« játszották. Elmentem a színházba. Nagy nehezen szorítottak nekem egy strapontint. Hát bizony ott nem volt egy fia francia se. Csupa angol és ame­rikai. Azt mondták nekem ahhoz értők, hogy eddig nem akadt francia, ki meg­nézte volna az angolok művészi pro­dukcióját. Pedig a francia színházak legtöbbje esténkint csak úgy visszhang­zik az angol beszédtől. A színházi kö­zönség egynegyed része jelenleg a Pá­rában időző angol­szászokból telik ki. A francia művészi kérdésekben is rendkívül soviniszta és bizony néha hónapok telnek el, míg egy idegen szerző szóhoz tud jutni. Az idei színházi évad valójában már szeptember elsején kezdődött. Midőn Louis Verneuil, a francia szerzők leg­­termékenyebbikje kijött első új darab­jával a Lison-nal, ez azt jelentette, hogy itt az ősz, mely éghajlatilag külön­ben már augusztus közepén kezdődött Parisban. A párisi kis színházak egy­ legbájosabbikja a Theatre Damnou (ugyanaz, hol a Gosse de Riche-Páriai kis leány aratott a tavasszal nagy si­kert) adta el­ Verneuil legújabb komé­diáját, de a darabnak csak succes d'estim-je volt. Nem igen fogják elő­adni a francia határokon kívül. A­­minthogy Verneuil nem az az író, akit külföldön érteni és méltányolni tudnak. Fajsúlya sem megfelelő export szem­pontjából. Épp oly tisztességes bukás­nak tekinthető a szezon másik újdon­sága, a különben tartalmas Henri Du­­vernois és Robert Dieudonné társszerzők érzelgős színműve a »Guitare és a Jazz­band«. A címtől sokat várt a kritika és közönség. Külföldi színigazgatók is Párába utaztak, hogy az előre tele kür­tört szenzációt megnézzék. Ám hiába adta elő a Theatre des Nouveaut és az újdonságot elsőrendű szereposztásban, a siker elmaradt. A francia lapok rek­­lámordításainak nem kell felülni. Itt is­ a sovinizmus az indító ok. Az Idegen színházi ügynökségeket behüteni a da­rab megvételébe. Igen jó hír előzi meg­ a Bouffes Párisién e heti új operetta újdonságát a Troublez mos­t. Páris azt várta, hogy e legszebb operettszínházainak egyike azzal kezdi új szezonját, mivel a múlt évadot zárta: a Gosse de riche-ot! Ám úgy látszik a Párisi leánynak sem volt meg azon sikere, amit ismét világgá kürtöttek. Még néhány nap és Páris hatvan színháza nyitva lesz. A Vaudeville szombaton nyitja meg kapuit José Germain Marian című új darabjával, a Gymnase a Bernstein darabok színháza pedig október havában rukkol ki nagy, slágerával Henry Bernstein legújabb három felvonásos színművével, melyet a szerző la Galerie des Glaces-nak ne­vezett el. Lehetetlen végre meg nem emlékezni Signoret-ról, a francia színházak egyik legjobbjáról, ki a pesti Renaissance­ Színház által megszerzett és ott elő­adásra kerülő, Fleur d’Oranger-ban aratott rendkívüli sikert. A darab maga nem a legjobb, hanem a comedie Caumartin előadása eseménye a szín­házi életnek. Ha a Renaissance­ Színház Signoret szerepére — ki Le Hochel,­ egy törvényszéki elnököt személyesít — megfelelő színészt talál, úgy a darab­nak nálunk is igen nagy sikere lehet. Bányai Sándor dr. Szőllőssy Rózsi, Zároly, Ujváry a Békeffi-kabaréban Keleti Juliska 4. angol dalokat énekel a Békeffi-kabaréban Szenzációs a Terézlik­ufi-Színpad új műsora! Kezdete fél 9 órakor. Ren­des hely árak Telefonszám 65-54 Színházak heti műsora­­ Operaház (7) Nemzeti Színház (3, 7) Városi Színház (3, 7) Vígszínház (V.8) Királyszínház (3, V.8) Magyar Színház (3, v.8) Fővár. Operett­­színház (3, 8) Renaissance Színház (8) Belvár. Színház (3, V.8) Blaha Lujza­ Szính. (V.4, V.9)Royal Orfeum (8) Papagály (11) Terézköruti Szinpad C/.9) Kedd este]­Hamlet Álarcosbál A király Árvácska Frou-Frou­­ .Párisi lány Haláltánc Kreutzer szón. I love you Nemzetk. var. Igazg. ur unja Szerda este.— A vén gazemb.Sevillai borbélyCseresnyéskert Árvácska Sasfiók Párisi lány Haláltánc Charly I love you Nemzetk. var. igazg. ur unja üslitört. este "Péntek este Pars, lakod. Süt a nap Hedda Gabler Faust Az ördög Árvácska Sasfiók Párisi lány Haláltánc Kreutzer szón. I love you Nemzetk. var. igazg. ur unja Lakmé A falu rosszaCseresny.éskert Árvácska Tüzek Drótostól. Csókoljon meg Kreutzer szón. I love you Nemzetk. var. igazg. ur unja Szomb. este Lohengrin Szökött katona Cár és ács Bunbury Árvácska Sasfiók Drótostól Csókoljon meg Charly I love you Nemzetk. var. igazg. ur unja lv.,ár-­­estei —­­• A vén gazemb. Trubadúr Hoffmannmeeél — Három a kisl. Szent Péter es. Párisi lány Drótostót — Kéksz. nyolc. f. I love you Nemzetk. var. Rigoletto 1 Süt a nap Cseresnyéskert Árvácska ! Sasfiók Csókoljon meg Kreutzer szón. I love you Nemzetk. var. Igazg. ur unj.

Next