Magyarság, 1925. június (6. évfolyam, 123-143. szám)

1925-06-18 / 134. szám

16 trák jó esélyeivel is foglalkozzunk, mert hiszen, — igaz, hogy sok hosszal meg­verve — harmadik volt a bécsi Derby­­ben. Véleményünk szerint a verseny sorsa teljesen nyílt és bár ha a nyilvá­nos formák elsősorban Pimpó és Sacher­torte esélyére mutatnak, a versenyt nem utolsó sorban a nagyobb állóképesség fogja eldönteni és ebben az esetben már Madame Pompadour II is ottan lesz a végküzdelemben. A verseny ezidőszerinti valószínű indulói egyébként a követke-­­­zők: 1 Novara legutoljára az 1800 méteres Solymári-díjban másfél kilóval kedve­zőbb teher alatt egy hosszal végzett Ran­gos előtt, amely kedden Vésztő mellett ugyanezt a formáját futotta. A két ló egyforma képességűnek látszik ,­S nem hisszük, hogy bármelyikük is meglepe­tést okozhasson a csütörtöki főverseny­ben. Madame Pompadour II. ellenben az osztrák Derbyben Zeus előtt végzett, amely egy előző versenyében Pignouf-ot verte, Pignouf pedig a kettős ivadékver­senyben nagyon gyámoltalanul lovagol­va közvetlenül Pimpó mögött ért a cél­vonalba. Igaz, hogy ugyanebben a ver­senyben Madame Pompadour II. csak ötödik tudott lenni, de a Müller gyerek lovagolta és kétségtelen, hogy Janek Géza alatt kilókkal futott volna jobban és ebben az esetben már beleszólt volna a helyekért folyó küzdelembe. A Sirocco és Montalto mögötti harmadik helyét az osztrák Derbyben, tehát oktalanság volna túlságosan lebecsülni és azt hisz­­szü­k, hogy nem tévedünk nagyot, ami­kor azt állítjuk, hogy az idei Magyar Kancadíjat az a ló fogja megnyerni, amelyik Madame Pompadour II-et meg fogja tudni verni. A napot megnyitó 1000 méteres Szahai­­dijban újból indulónak van jelezve Do­mini­k és ha nincsen is már tavaszi leg­jobb formájában, az adott súlyviszonyok mellett még mindig győznie kell Roy­­sterer és Liktor ellen. A hétévesek ver­senyében előreláthatóan megint valame­lyik Pázmán-ivadék fog győzni, a 2000 méteres Welter-hendikepben pedig keddi formájával alaposan befutottnak látszik Patrícius. Jelöltjeink a csütörtöki versenyre a következők: I. Dominik—Roysterer II. Labda—Delilány _ III. Mme. Pompadour II.—Pimpó IV. Nápoly—Mädi V. Serpentin—Nandine VI. Patrícius—Kürtös. 0 A Magyar kancadij bukméker­jegyzései a szerdai napon a következők voltak: Mari Pimpó, IV. Lachertorte, 3 Madame Pompadour, 5 Novara, 6 Rangos. () A francia Derby Bellefonds győzel­mével végződött. A derbynyerőt Semblat lovagolta. () A Magyar Derby véglegesnek te­kinthető start­listája a következő: Sirocco (Janek), Csavargó II (Szabó L. II), Korál (Gulyás), Pignouf (Takács), Bajtárs (Sajdik), Montalto (Gutai), Pronto (Seh­esbal).­­ Az ügetőversenyek mai napjának részletes eredménye a következő: 1. Kisgombosi ménes: Miss Edith II (pari, Tomann) első, Satyr (IV., György) második, Ljdlja (5, Luck) harmadik. In­dultak még: Atala, Dewil. Tot.: 10:16, helyre: 10:11, 13. — II. Farkas M. úrnő, Sándor (IV), Zwillinger) első, Zora (pari, Luck) második, Gacsina (­3, Seager) har­madik. Indultak még: Léva, Gyöngy­virág, Jakab, Sankt Georg, Waisenkind, Jovan. Tot.: 10:10, helyre: 10:13, 13: 18. — III. Kossuth L., Angelica (3, Kal­linka) első, Zsandár V. (3, Zwillinger) második, Gusti (8, Novák) harmadik. Indultak még: Isys, Alt Wien, Adonis. Tot.: 10:33, helyre: 10:33, 26. — IV. Mr. Dollar, Gaby D. (IV), Wachtler lovag) első, Kerülő (5, Kovács) második, Fila­mon­t (IV, rea, Novák) harmadik. Indult még: Geshara. Tot.: 10:21. — V. Steinitz M. : Rendetlen (pari, Tomann) első. Ér­zésem (IV), Czeleth) második, G. Jóska (3, Maszár F.) harmadik. Indultak még: Kézangyal, Jobban, Wapiti. Tot.: 10:17, helyre: 10:13, 13. — VI. Stein .1.: Minka G­y­., Feiser) első. Ardóné (2, Maszár F.) második, Good Hope (3, Cassolini) har­madik. Indultak még: Kedves, Panni­kám, Beseri. Tót: 10:21, helyre: 10:11, II. — VII. Steinitz M. és Weszely J., Gambrinus—Miki (IV­, Weszely J.) első, Izgató—Katica (pari, Deák) második, Árvalegény—Picikém (2V4, Wampetics) harmadik. Indult még: Dida—Irma. Kovar­a 56 kg. (Szabó L. N­.) , Rangos Ok­ „ (Sajdik) Bachertorte 56 „ (Gutai) Pimpó 56 „ (Schojbal) i Mad. Pompadour 56 „ (Janek) MAGYARSÁG * 925 jú­nius 18. csütörtök Eltűntek a Levante hajói A Magyar Keleti Tengerhajózási Rt., röviden Levante, legnagyobb csendben és visszavonultságban a múlt héten tartotta meg évi rendes közgyűlését. A vállalat kisrészvényesei, akiket annak­idején harsogó reklámmal a legmaga­sabb kurzusoknál »ültettek« be a Le­vante papírjaiba, szerény osztalékot kaptak, nyilván papírkoronában és ez­zel a nobilis gesztussal az igazgatóság elintézve látja a vállalat tönkrement kisrészvényeseinek ügyét. Pedig a rész­vényesek, elsősorban a kisemberek ezrei, akik megtakarított pénzüket adták oda a tengerhajózási vállalatnak, hogy azzal az igazgatók hűségesen sá­fárkodjanak, más elbánást érdemelnek és nem szolgáltak rá arra a játékra, amit velük a Levivu­e igazgatósága im­már éveken át űz. Súlyosbító körül­mény, hogy ezt olyan társaság teszi, mely szoros érdekközösségben áll Ma­gyarország és Ausztria egyik legelőke­lőbb bankintézetével és évtizedeken át — még aranyértékben —, milliós állami szubvenciókat kapott és tengerjáró ha­jóinak nagy részét a magyar adózó polgárság pénzéből építette föl. A Levantenak a háború befejeztekor még tíz hajója volt, egy hajó eltűnt, kilencet pedig a békeszerződés értelmé­ben kiszolgáltattak a győztes hatalmak­nak s ebből a kilenc hajóból egy hasznavehetetlen, kettőt kapott Jugo­szlávia, hat darab névleg a győztes nagyhatalmak kezébe került, tényleg azonban ezek a hajóegységek a Levante birtokában maradtak. A társaság hajói természetesen felbecsülhetetlen értéke­ket képviselnek, ami kitűnik abból is, hogy az 1921. évről kiadott zárszám­adásokban a tíz hajó 11,483 millió aranykoronával szerepel, a felszerelést, szén és hajó,anyagot pedig 1100.— koronában mutatták ki. Hogy a hajópark minő jövedelem­­forrást jelentett a Levante igazgató­sága számára, azt az elért nyereség is mutatja, mert ezen a címen például 1921-ben — tehát akkor, amikor a pénz gyors leromlása még nem indult meg. — tízmillió alaptőke mellett a­ társaság körülbelül öt és félmillió korona tiszta nyereséget mutatott ki, ami az alap­tőke ötvenöt százalékos kamatozásának felelt meg. A Levante hatalmas latens­­tartalékaiban bízva, a közönség feltéte­lezte, hogy a társaság vagyonjogi helyzeté­ben a háború után sem állott be válto­zás, a hajók a korona romlásával egy­­időben szintén átértékelődnek, ami a részvények árfolyamalakulásában kife­jezésre fog jutni. Egy ideig tényleg így is volt, a Levante a nehéz papírok közé küzdötte föl magát, nyilván mindig abban a föltevésben, hogy a részvénye­ket hatalmas aranytartalék fedezi. Közben azonban az történt, hogy az évtizedeken át államilag szubevencio­­nált Keleti Tengerhajózási Társaság Budapesten székelő igazgatósága (Klein Gyula, Domony Móric dr., Kényes Pál dr., Gerlóczy Gyula dr., Gonda Béla, Hoffmann Ottó, Péterffy Lajos, Quast­­ler Vilmos vezérigazgató, Russo Illés és Végh Károly) az olasz kormánnyal megállapodott és a megállapodások ér­telmében a Levante hat hajóegységéből minden felszereléssel együtt Levante Societa di Navigazione Piumana cég alatt olasz részvénytársaságot csinált. Ezzel a szerződéssel nem csupán a ma­gyar kisrészvényeseket és az államot, de a nemzeti vagyont is megcsonkítot­ták, mert nem történt más, mint az a lehetetlen dolog, hogy a Magyar Keleti Tengerhajózási Rt. tulajdonképpeni aranyértékeit, a hajókat és a felszere­léseket egyszerűen eltüntették, illetve azoknak tulajdonjogát az olaszokra ru­házták át. Ilyformán szerepel Budapesten egy Magyar Keleti Tengerhajózási Rt., mely csak címében tengerhajózási vállalat, lényegében azonban nem, mert a társa­ságnak Magyarországon nincs egyebe, mint a nádor utcai bérelt irodahelyiségei és azok a részvények, amiket félmillió­­ koronákért varrtak a jóhiszemű közön­ség nyakába és most nyolcvanezer ko­ronáért is alig lehet eladni. A vállalat nagyarányú vagyonelvonása természet­szerűen kifejezésre jut a mostani záró­­számadásból, melyből az aranyértékek, a hajók eltűntek, és ezek helyén most nullák szerepelnek. A Levante igazga­tósága még azzal is súlyosan vétkezett a gazdasági etika ellen, hogy ugyan­akkor, amikor Olaszországgal megkö­tötte az egyezményt és hajóparkjából idegen vállalatot csinált, Budapesten nagyszabású részvényinflációt hajtott végre és a szerény tízmilliós alaptőkét egyszerre hétszázötven millióra emelte föl, amivel milliárdokat húzott ki a ma­gyar közönség zsebéből. Az igazgatóság eljárását éppenséggel nem enyhíti az a tény, hogy ők az olasz társaságban is helyet foglalnak, ami számukra, de nem a magyar közönség számára, lehet ki­tűnő üzlet, melynek nyomát a Magyar Keleti Tengerhajózási Rt. mostani mér­legében nem lehet felfedezni, mert hisz a vezetők a budapesti bérelt helyiséget úgy kezelik, mint egy banküzletet, ahol csak a falak vannak meg. A mostani zárószámadásban, persze nincs egyetlen aranytétel sem, ellenben a hatmilliárdos »vagyontételt« közel három milliárd adósság terheli. Min­denesetre szokatlan, hogy a Magyar Keleti Tengerhajózási Rt. igazgatósá­gának levantei vagyonkezelése ellen a magyar állam nem emel kifogást és nem védi meg a társaság tönkrement kisrészvényeseit, akik elől ily óriási va­­gyontételeket elvontak. 1 Idénykezdet Biusvétkor Előkelő világfürdő az Északi tenger partján. !jj rj _______,_______________■ Pazar kényelemmel berendezett tengerre í! a Magyarországi Képviselet .­Magyar­ néző szállodák, a több kilométeres strand ‘3 Hollandi Rt, Europa« nemzet­ , ’ • ,% Kézi utazási és fürdőképviseleti k­o- menten. Az menü alatt világhírű műve- a Telefonfstoló és kiz UW szele hangversenyei. Carneval-ünnepségek. Prospektusok, felvilágosítások. Rádió-kiállítás. Operai és operettelőadások . Tizumszerzés dijmentesen pz e|jj|­e|(j fürdőzöközönség találkozó helye| || Idényrkezdet Etusvatkor "1~ ................... . |­ 1................... Javult a tőzsde irányzata A tegnapi nagy áresés után ma hir­telen megfordult az irányzat a tőzsdén. Az irányzat javulását a külföldi tőzs­dék kedvezőbb jelentése, főként pedig az idézte elő, hogy a berlini tőzsde javult. A forgalom mindjárt nyitás után meg­élénkült és a spekuláció is bekapcsoló­dott az üzletbe. A javuló irányzat lát­tára a kontremin is fedezni kezdett, ami elősegítette a kedvezőbb hangulat kialakulását. Az árfolyamjavulás egé­szen zárlatig tartott, de nem lett egyen­letes. Egyes értékek 10 százalékos, sőt ennél is nagyobb árfolyamnyereséget értek el, viszont mások alig néhány ezer koronával javultak. Az utótőzsdén a hangulat bizakodó maradt, az árfolyamok a mai legmaga­sabb nívón mozogtak, egyes arbitrázs- és nehéz értékeket élénken kerestek. A pénzpiacon ma is erős kínálat je­lentkezett, de a kereslet annyira gyenge, hogy a felajánlott tételek legnagyobb­­részét nem sikerült elhelyezni. A hadikölcsönkötvények piacán élénk forgalom volt s különösen a 6 százalé­kos kötvényeket keresték. Az I—V. kibocsátású 6%-os hadiköl­­csön 2000—2100, VI—VIII. 2550—2600, 5­­%-os II—VII. 1500—1600, Vill. 1100— 1200. Népszövetségi kölcsön 66.250—66.500. Változatlan a búza ára A mai terménytőzsdén nem volt egy­­séges az irányzat. Üzleti forgalom csak- s nem kizárólag uj gabonafélékben volt.­­ Élénken keresték az újbúzát s az elő­fordult kötések tegnapi áron jöttek létre. Tavalyi búzából a, kínálat tartóz­kodó maradt. Az óbúza ára változatlan, a rozsé 5000 koronával esett, üzletkötésit azonban sem óbúzából, sem tavalyi rozsból nem jelentettek be. A takar­mányfélék piacán ma is szilárd volt a zab, mely 5000 koronával drágult. A tengeri irányzata tartott, ára változat­lan. A többi takarmányfélékben egyál­talán nem volt üzlet. A titkárságnál bejelentett kötések : 77 kilós újbúza budapesti paritásban 427500—435000, 77 kilós békési állomáson 400000, újrázs 350—360000, éjzak augusz­tus 31-re 400000, tengeri 302500—310000 korona volt mázsánkint. A magpiacon az irányzat tartott, üz­letkötés nem volt, új repcét 600000 ko­ronáért kínáltak, határállomáson pedig 310 cseh koronáért mázsánkint. A lisztpiacon változatlanok az árak, a malmok 8100 koronás nullás lszt-alapon számítják a lisztárakat. A tőzsdetanács hivatalos árfolyamai : 76 kilós tiszavidéki búza 522500—­525000, pestvidéki és fehérmegyei 520000—522500, 78 kilós tiszavidéki 532500—535000, 78 ki­lós pestvidéki és fehérmegyei 530000— 532500, rozs 400—405000, takarmányárpa 320-330000, sörárpa 380—420000, köles 285-295000, zab 455—475000, tengeri 302500 307500, korpa 242500—245000 korona volt mázsánkint budapesti paritásban. Chicago, jún. 16. (Eyerménytőzsde.) Az irányzat lanyha. Búza júliusra 549.4, szeptemberre 540.6, decemberre 548.4, tengeri júliusra 425.2, szeptemberre 426.7, decemberre 346.9, zab júliusra 330.6, szeptemberre 334.9, decemberre 352.2, rozs júliusra 405.5, szeptemberre 406.5, decemberre 420.3 cent volt mázsán­ként. Newyork, jún. 16. (Terménytőzsde.) Az irányzat szilárd. Az őszi vörös búza 707.6, kemény 619.3, tengeri 469.5, liszt 880.9 cent volt mázsánként. Lanyha a sertésvásár A mai sertésvásáron lanyha volt az irányzat, a felhajtás fele eladatlanul maradt. Az árak változatlanok. A nyílt vásárra 2173, a zártra 196 sertést haj­tottak fel összesen, amiből a nyitt vá­sáron 1250, a zárton 92 sertés maradt eladatlanul. Elsőrendű öreg zsírsertés 17500—18500, fiatal nehéz 20—21000, köze­pes 18000—19500, könnyű 17500—18500 ko­rona volt élősúlyban kilónkint. Vidékre a nyilt vásárról 117 darabot szállítottak el élve. Chicago, jun. 16. (Sertéspiac.) Az irányzat szilárd. A könnyű élősertés 27.12, a nehéz 27.94, szalonna 40.15, szír júliusra 37.44, szeptemberre 37.82, októ­berre 37.77 cent volt kilónkint. Newyork, jún. 16 . (Sertéspiac.) Az irányzat lanyha. Zsir 39.07, faggyú 20.61 cent volt kilónkint.

Next