Magyarság, 1925. július (6. évfolyam, 144-170. szám)

1925-07-22 / 162. szám

1925 július 22. szerda MAGYARSÁG — (Húszmillió lejes panama Romániá­ban.) Bukaresti tudósítónk írja: Jelen­tettem már azt a szédületes arányú pa­namát, melyet Damboviceanu, az állam­pénztár igazgatója követett el, aki a kitöltetlen államadóssági kötvények blan­kettáira ráhamisította a kisorsolt nyer­tes kötvények számát és felvette a pénzt. A hamisítást számozógéppel kö­vette el, melyet egy Orsován lakó barát­jánál rejtett el. Elfogatásakor bevallotta ezt, mire egy rendőrbiztos azonnal Or­­sovára utazott és az illetőnél, Lupescu Sándor erdésznél, váratlan házkutatást tartott, mely alkalommal hét és egy­­negyedmillió lej névértékű, még fel nem használt kötvényt talált. Volt ezek közt még 1890. és 1891. évi járadék is, melyek a legjobb román állampapírok, mint­hogy a kamatokat aranyban fizeti utá­nuk az állam. Lupescu vette fel a Damboviceanu által szabályszerűen ki­állított fizetési utalványok alapján a pénzügyigazgatóság kifizetési listáján V. Pretorián név alatt a pénzeket. Harma­dik bűntársuk Mateescu egyetemi hall­gató, aki azonban a ráeső pénzből köz­ben földbirtokot vásárolt Plojesten. Az ő plojesti lakásán is házkutatást tartot­tak, melynek eredménye még nem ke­rült nyilvánosságra. A® eddig megálla­pított kár körülbelül húszmillió lej. A minisztertanács is foglalkozott ezzel az esettel és a pénzügyminiszter előterjesz­tésére hozzájárult, hogy a pénzügyigaz­­gatóságok és állampénztárak személyze­tét száz tisztviselővel szaporítsák, mert a tisztviselők csekély létszáma miatt lehetett ilyen sikeres visszaéléseket hosszú időn át elkövetni. Damboviceanu igazgatót a ploiesti házkutatás után a vacaresti fogházból ma behozták Buka­restbe, hogy a helyszínen vizsgálja meg a vizsgálóbíró, hogyan őrizték a jel­­zálogleveleket és hogyan történtek a hamisítások. Gardianu fogházőr a tör­vényszék épületébe vitte a sikkasztót, de itt azt az utasítást kapta, hogy kísérje át a pénzügyminisztériumba. Gardianu kocsiért ment és megkért egy a törvény­szék folyosóján tartózkodó katonát, hogy amíg ő kocsiért megy, vigyázzon Dambo­­viceanura. A katona vállalta is, de úgy ügyelt a fogolyra, hogy az pár perc múlva eltűnt és a jól ismert folyosókon keresztül egy mellékkijárón öt elmene­kült. A katona még azt sem tudta meg­­mondani, hogy melyik ajtón távozott, a teremből. A visszatért Gardiani jelen­tésére a rendőrség azonnal telefonon ér­tesített minden határállomást, hogy a sikkasztó külfödre ne menekülhessen. Bukarestben mindenki meg van győ­ződve róla, hogy az állampénztár igaz­gatójának szökése m­agasállású bűn­társainak segítségével történt. A pénz­ügyminiszter, mikor meghallotta a szö­kést, tombolt dühében és kijelentette, hogy az egész vizsgálat a legnagyobb fokú hanyagsággal és komolytalanság­gal történt. ^»y^IAT A HIVATALOS LAPBÓL A Budapesti Közlöny július 21-iki szá­mában az alábbi hivatalos közlemény jelent meg: A m. kir. igazságü­gyminiszter 29032— 1925. számú rendelete a leánykereskedés megakadályozására Genf­ben létrejött nemzetközi egyezmény tárgyában.­­ (Miskolc város a cigánymuzsika mellett.) Miskolc város már ősidők óta meleg fészke volt a hűvös cigányáradó­zsikának. Híres prímások, édes szép nó­ták földje volt mindig Borsod fővárosa, s úgy látszik ott magyar cigánynak, a magyar nótának ma is nagy a becsü­lete. Amikor ugyanis egyetlen kávéház kivételével már minden miskolci ven­déglőből és kávéházból kifüstölt­ék az oda is furakodó szedett-vedett, nem­zetközi jázzrban(leket, újabban a város tulajdonában levő népkerti Vigadó­ban akart vele próbálkozni, de most Vidals János törvényhatósági bizott­sági tag beadványa­ alapján, Mire­il Jó­zsef helyettes polgármester kijelen­tette, hogy­­a Vigadót bérlő vendéglős­nél erélyesen közbelép és intézkedik a jazz-bunde azonnali felváltására. •­­POS­T Hogyan csinálják Svájcban a tömegsportot Genf, jul. 16 (A Magyarság tudósítójától) A­­s­vájci Tornaszövetség minden har­madik évben országos ünnepet rendez. Az ünnep­ és a vele egyidőben rendezett verseny minden alkalommal más és más svájci városban kerül lebonyolításra. Ebben az évben a legszebb svájci vá­rost, Genfet jelölték ki az ünnepély színe­lyéül. A verseny öt napra terjed. Az előké­szítő munkálatok már három hét óta folynak és már eddig is több mint 1.500.000 svájci frankba kerülnek. A várgs már zászlódíszt öltött. Nincs palota, amelyen száz meg száz zász­lócska, drapéria ne jelezné azt a szíves fogadtatást, amellyel Genf várja a svájci fiúkat és leányokat. Belföldről több mint 100.000 női és férfi tornász jelentkezett a felvonulásra. A közös ze­nés gyakorlatokat­­10.000 férfi és 11.000 leány fogja végezni. Az ünnepélyen a külföld is résztvesz. Eddig Paris, Mulhouse, Strasbourg és Lyon tornászai érkeztek meg, de jelezve vannak Itália, Spanyolország, Német­­ország csapatai is. Az ünnepély színtere a város szívében elterülő Plain-palais, és a mellette épült ünnepi sátor. A mező 200 ezer, az ün­nepi csarnok 8—10 ezer ember befoga­dására alkalmas. A versenyek reggel 7 órától este 8 óráig folynak. Anyaguk: torna és könnyű atlétika. .Nincs külön b­rmnver­­seny, de nincs külön atlétikai verseny sem. Mindkettőt együtt csinálják a csa­pat versenyzők és az egyéni versenyzők is. Egyletek (sectio) versenyeznek egy­letekkel, a kis egyletek a kis egyletek­kel és a legnagyobb tagszámmal rendel­kezők a legnagyobb egyletekkel. Vagyis a szövetség egyletei három csoportra vannak osztva: kis-, közép- és nagy egy­letek csoportjaira. Érdekes, szép és ne­mes küzdelmek ezek. Városok fiai és leányai állnak szemben egymással és versenyeznek, nem külső eredményekért, hanem belső nemes célokért: a testnek és a­ léleknek egészséget, erőt, ügyessé­get és szépséget adni — a hazáért. Sehol sem láttam olyan szépen össze­forrva a két legértékesebb testnevelési ágat, a tornát és a könnyű atlétikát, mint itt. Az atlétika ad erőt, edzettsé­get, küzdőképességet az egyéneknek; a torna megalapozza, az erőket és bátor­ságot és uralmat ad a test fölött min­den körülmények között és összefogja az egyének erejét egy közös nagy tö­megbe és megtanítja ölét együttesen, egymást megértve, támogatva és sze­retve küzdeni az egyének által soha, el nem érhető célokért. Erő. Hava. Szeretet. Ezt a három, szót együtt látni itt minden lobogón, minden épületen és minden szalagon. A svájci tornásznak nincs ellenfele, csak küzdő-, társa. A­ svájci tornász erőt gyűjt, sze­reti hazáját, és szereti társát. (Boldog ország, nekik lehet szeretni mindenkit, de nekik nincs is okuk gyűlölni más nemzetek fiait.) A formázáson és könnyű atlétikai gya­korlatokon kivü­l lesznek még játékok és birkózóversenyek is. A versenyekben nemcsak a fiatalok vesznek részt, de 50— jó éves korig, külön csoportokban az idősebbek is. Este 9 órától fél 12-ig az ünnepi sátorban különféle bemutatások kerülnek sorra. Ezek a tornászképek mind vonatkozásban állnak a hazafias szellem nevelésével. A műsorban Force et Patrié címen egy 3 fővonásos és 7 képből álló színdarab is szerepel. Részt­­vesz benne 1500 szereplő tornász hölgy és férfi. Az egész testnevelés fejlődésé­nek történetét látjuk itt, szemünk előtt elvonulni. Látjuk minden kornak a sportját, mint erőforrást, a haza, a szülőföld szolgálásval vonatkozásban. Az első képekben a természetben élő ember sportja, a tánc, a játék és ké­sőbb az atlétika domborodik ki. A végső képekben bemutatásra kerül az egy­oldalú munkát végző, görnyedve dolgozó mai ember és annak sportja, a német és svéd torna, amely az egyoldalúságot ellensúlyozza és a görnyedt testet ki­egyenesíti és szép formáját visszaadja. És a darab végén jön a szép tanulság: játsszál, atletizálj és tornássz, azaz nyu­jts erőt szorgalmasan a haza szol­gálatára. Megszívlelendő dolog. Itt nem puszta jelszó a haza belekapcsolása­ a sportba. Itt­ nem úgy értik azt, hogy dolgozzunk pénzért és ily­en meg olyan dísztár­gyakért, mellesleg, ha úgy kívánják, hát a hazára rs gondolva. Nem. Itt va­lóban a hazára gondolnak és úgy is cse­lekszenek. Ezért nem jár sem pénzdíj, sem egyéb más jutalom. De jár érte, ami a szorgalmas, rendszeres, állandó gyakorlás legszebb járuléka: egy egész­séges, erős, ügyes, munkabíró és küzdő­­képes szép lesz, tiszta értelemmel és erős kötelességtudással . . . Szeretném, ha e sorokat sokan olvas­nák és belevinnék a magyar sportba is azt a tiszta felfogást, amit én itt át­­éreztem: semmit sem magunkért, min­dent a hazáért. K­metykó János főisk. tanár Sporthírek A Neptun Evezős Egylet hőseinek emlékavató ünnepe. A Septum Evezős Egylet lélekemelő hazafias ünnepség keretében leplezte , le klubházának kert­jében az elmúlt szombaton a hazáért hősi halált halt kilenc tagja emlékére állított kőemeket. Az ünnepségen a hősi halottak hozzátartozóin kívül nagy és előkelő közönség vett részt. A honvé­delmi miniszter képviseletében Szabó Béla ezredes jelent meg. Továbbá ott voltak Győry Lórántt volt miniszter, Nádassy Imre orsz. főkapitány, Ábrai Zoltán dr. ny. államszéki alelnök, Koós Jenő álam­titkár, Degré Miklós kúriai bíró, Várady Gábor dr., Hindy Zoltán, Forgács Aladár dr. és sokan mások. A bajtársi együttérzésnek szép és ma­gasztos tanújelét adták ismételten a többi evezős egyletek, amennyiben az emlékünnepélyen igen nagy számban vettek részt. Az ünnepség a magyar Hiszekegy-e­­ vette kezdetét, amelyet az­­40­ t/iftn­.ef-dalárda adott elő Noseda Ká­roly vezényletével. Perf­er Ferenc dr. megnyitója után Kesztler Ede dr. egy­leti tag nagy hatást ért el Végvári irredenta versével. Az egylet ünnepi szónoka Ráth Endre dr. volt, akinek szavai visszacsendülve a Duna tükréről, belehasítottak a hallgatók szívébe és könnyet csaltak a­ szemekbe. A MAC koszorúját Durand­ Félix, a HHb­ank evezős osztályét pedig Fábri Imre he­lyezte el lelkes szavak kíséretében. A mé­lyen megható ünnepség a Himnusz hangjaival ért­­véget. A Ketchial levente Egyesület és a Kiskunhalasi Magyar Tavasz reváns­­mérkőzése 3:3 gólaránnyal a Levente Egyesület javára végződött. ffeilV Mlf 1­inT Jk CT CYÁN és szénkénes gázokkal PVLlfjIl/lI­li/131 ..STANDARD“­6 havi jótállással ke­rb­ Ia,cs­u­ca 14. szín:. Telefon: 87—7 15 Bartha Károly lesz a német-magyar úszómérkőzésre kiválogatott magyar ve­gyes staféta-csapat háromúszója, miután a hétfői proféki versenyen 50 méteren 32.3 m­p alatt 2 méterrel győzte le­ az Bitskey Aladárt.­­ A német-cseh tenniszmérkőzés 6:3 arányban a német tenniszcsapat győzel­mével végződött. A győztes csapat tag­jai voltak: Froitzheim, Kreutzer, Anne­­mann, Demasius és Landmann. * Egy falusi futócsillag. A Tisza mel­letti Andrássy grófi birtokon táborozó 3. számú Regmim Marianum »Harkály« cserkéscsapat, az elmúlt héten egy nép­­ünnepéllyel kapcsolatban futóversenyt is rendezett. A csapat jól ismert sportolói által lemért 5000 méteres versenyben, egy Kovács Ágoston nevű falusi legény is jelentkezett, aki a budapesti fiúktól már a startnál megszaladt és a cserkész­­csapat titkárának hozzánk beküldött le­vele szerint 15 perc 30 mp alatt futott be a célvonalba. Jól volt-e lemérve a távolság, — mert a stopperórában nin­csen okunk kételkedni .— utólag meg­állapítani nem tudjuk, de az a körül­mény, hogy a csapat legjobb ifjúsági atlétája mintegy 200 méterrel maradt el a »falusi futó« mögött, azt engedi sej­teni, hogy mégis csak egy nem minden­napi vidéki sporttehetségről szól a hír­adás.­­ A négyszer 100 méteres stafétaúszás új magyar­­rekordja 4 perc 29.8­0p., amelyet a 111. ker. TVE csapata ért el a hétfőn délután a Császárfürdő uszo­dájában megtartott rekordkísérleten. A csapat tagjai voltak: Homonnai (1 perc 5.8 mp.), Boule (1 perc 6.8 mp.), Heida (1 perc 7.6 mp.), Czelle (1 perc 9.6 mp.). A régebbi rekordot ugyancsak a IIj. ker. TVE úszói tartották 4 perc 36 má­sodperccel 1924 óta. + Galamblövőink újabb sikere Francia­­országban. Az Ex-Les-Bain-ben megtar­tott ga­lamblövő versenyen a város nagydíját 64 lövő közül 3 pár hibátlan galambbal Nagy Gyula, az Országos Magyar Galamblövő Egylet el­n­öka nyerte meg. Sf­­.» ■: A modern Law-Tennisz Sport­­ kézi­könyve. Kelemen Aurél, a Magyar At­létikai Club és a Magyar Országos Lawn Tennis Szövetség alel­öke, Ma­gyarország sokszoros bajnoka és közis­mert versenyjátékos a magyar sport­­szakirodalmat értékes könyvvé), gazda­­gilotta. »Modern Lawn Tennis Sport« címmel tennisz-könyvet irt, mely most jelent meg. A könyv a legmodernebb mű­ ezen a téren, amely a tenniszsport híveit annak minden részletébe beve­zeti. A játék ismertetésétől kezdve az ütések elméletén, az ütő­fogáson, az ütések kivitelén, az adogatáson, a lab­dák pörgetésén, a labdák röptében­ üté­sén keresztül egyesz a verseny-trarning és versenyedzésig mindenre külön feje­zetekben tér ki és emellett versenyek rendezésére, játékszabályokra, bírásko­dásra, pályaépítésre is külön fejezeteket szentel. Amellett, hogy a mű­ minden egyes ütést sorozatos rajzokkal és ma­gyarázatokkal megtanít és hogy a leg­modernebb játék különböző finom repü­­léseit tárgyalja, külön fejezeteket szen­tel a kezdőknek, mert hiszen a tennisz­­játékosok a játék legkezdetén szorulnak leginkább helyes vezetésre, amely nél­kül a továbbfejlődésre alkalmas képes­ségeket el nem nyerhetik. A könyv egy tapasztalt öreg versenyző és tennisz­­szakember két évtizedes tudományát oktatóan és rendszeresen tömörített keretekben fekteti le és ezért kezdőknek, haladóknak és versenyzőknek nélkülöz­hetetlen tankönyvévé válik. A könyv egy 180 odalas kötetben jelent meg, ki­vitele páratlanul díszes. 135 magyarázó rajzon kívül 24 lap fényképmelékle­t van. A szerző saját, kiadásában jelent meg és sport- és könyvkereskedésekben, valamint a szerzőnél közvetlenül is kapható. Bolti ára: 150.000 kor., sport­­egyesületek és azok tagjai a s­­zerzőnél közvetlenül megrendelve 125.600 koro­méért kaphatják.

Next