Magyarság, 1925. szeptember (6. évfolyam, 195-219. szám)

1925-09-01 / 195. szám

4 fiá­llíi­­ÉÉKÉ taippi és késsé m­ilvá­­lisjál, a szakácsi csillái Rótt Nándor veszprémi püspök nemrégen egyházi férfiakból álló bizottságot küldött ki Nagyszaká­csiba, az ottani csodás látomások tanulmányozására és elbírálására. A bizottság már elkészült munká­jával és megtette jelentését Rótt Nándor püspöknek. Rótt püspök ennek a jelentésnek alapján a kö­vetkező sorokat küldte nekünk: Június hónap második felében az a hír kelt szárnyra, mintha Nagyszakácsi somogymegyei köz­ségben természetfölötti jelenségek lennének, amennyiben a boldogsá­­gos Szűz Mária ismételten meg­veiét volna. Ez a hir mind széle­sebb körben terjedt és a magyar sajtó útján bejárta nemcsak a szűkebb körű­ vidéket, hanem az egész országot. Ezért jónak lát­tam egy egyháziakból és világiak­ból álló vegyes bizottság kiküldé­sét.. Miután a vegyes bizottság elő­zetes megfigyeléseket tett és a vár­megyei tiszti főorvos bevonásával a helyszínére kiszállván, megvizsgálta a jelenségeket, magam is felül­bíráltam a hivatalos vizsgálat ira­tait, arról győződtem meg, hogy a nagyszakácsi u. n. »csodák« kizár­nak minden természetfölötti jelle­get. Az állítólagos csodák híre ki­vétel nélkül hazugságon, vagy félrevezetésen alapulnak, amit ma­guk a fanatikus vezetők is beis­mernek. A községi bíró nem némult meg. A siketnémák nem gyógyultak meg, az állítólagos sánta közönséges csaló volt, az akácfa pedig már június hó 21-ike előtt századában volt. A kihallgatott tanuk által vallott látomások Szűz Máriáról, Jézusról, szenvedésének történetéről, a szent Családról, szent Józsefről stb. egé­szent egyéniek, feltűnően tarka változatnak, formailag méltatlanok a legszentebb személyekhez, sőt a kegyeletes érzést élénken sértik. A­­ »látomások« szokatlanul gya­koriak, ugyanazoknál túl változa­tosak. Az úgynevezett »látók« tel­jesen érdemetlenek, sőt, igen sok esetben méltatlanok ilyen látomá­sokhoz. A »látomások« folyamán a »látók­ban« többnyire egyházellenes érzü­let fejlődik ki. »Látomásaikhoz« minden józan belátást, kizáró módon csökönyösen ragaszkodnak és állí­tólagos észleleteiket az illetékes egyházi körök elbírálása alól félté­kenyen kivonják. Minden köteles alázatosság h­ijján kérkednek és a »látomásokat« feltűnően hajhász­­szák. A tömeges látogatók látomá­saik folytán vallási kötelességeiket mindjobban elhanyagolják. A meg­jelenésekkel kapcsolatosan nap-nap után súlyos erkölcsellenes üzelmek léptek fel. Mindezen megállapított körülmé­nyekből folyik, hogy a »látomásoké­ban nem az isteni kegyelem nyilvá­­nulásai vannak, hanem az emberi képzelődésnek vagy sajnálatos káp­­rázatai, vagy kiszámított csalás. Ily káprázatok előidézésére kivá­lóan alkalmasak a sátor scenikus berendezése, a látóérzékek mestersé­ges fárasztása hosszabb időn át, a napba, a holdba nézetés, a hiányos étkezés, nyári hőség, hosszú úttól való erős kimerültség, a várakozás­tól felcsigázott idegek, az ájulások utánzási vágya, feltűnésre való tö­rekvés, az ájultak többjének ko­rábbi szervi hajlamossága és a ná­luk orvosilag megállapított ideg­bajok. Mindezek a körülmények ter-­müészetszerűen jobbára hisztériás nőknél váltják ki a nagyszakácsi-i jelenségek szokatlan beteges tü­neteit. Mindezek alapján kötelességsze­­rű­en felhívom a közönséget, hogy a szakácsi-i jelenéseknek hitelt ne ad­jon, azok hírét ne terjessze és »a je­lenések« helyét ne látogassa. Veszprém, 1925. évi augusztus hó 29-ikén. Rott Nándor veszprémi püspök MAGYARSÁG 1925 szeptember 1. kedd Leleplezték a milliókoronások hamisítóit Debrecenben folytatják le ellenük a további eljárást — A Magyarság tudósítójától — A budapesti és a vidéki rendőr­ségek már több mint egy hónapja nyomoznak azoknak a hammin egy­millió koronásoknak az ügyében, amelyek hol itt, hol ott tűntek fel az ország különböző részein. Körülbe­lül két héttel ezelőtt jelentettük, hogy a rendőrség Bácsmadaras­­pusztán letartóztatott két földmű­­veslegényt: Vass Józsefet és Kö­vesei Zoltánt, akiknél meg is talál­ták a hamis milliósokra előállítá­sára szolgáló kliséket és szerszámo­kat. A két földművest akkor felhoz­ták Budapestre és itt részletesen kihallgatták őket.. A gyanúsítottak elmondták, hogy ők tényleg készí­tettek hamis pénzeket, de azokat nem hozták forgalomba és az a pár dar­ab, amit megtaláltak és ame­lyekről bebizonyosodott, hogy az ő készítményük, nem tudják milyen úton-módon került ki kezeik közül. A bácsmadarasi legényeket a rend­őrség letartóztatta és őket elszállí­tották a bajai királyi ügyészség fogházába. Ezelőtt egy héttel azután egy újabb fölfedezés történt a hamis pénzek ügyében. Egy héttel ezelőtt történt, hogy Sátoraljaújhelyen hamis pénzeket adtak fel a postára és pénzekkel akartak fizetni az egyik ottani bank pénztárában. Pár nap múlva le is tartóztatták Fried­länder Sámuelt, az olaszliszkai cso­­darabbi fiát, aki a hamisított pén­zeket forgalomba hozta. Pár nap múlva azután Újpesten letartóztat­ták Friedländer Lipót Frigyes csődbejutott kereskedőt is, Fried­länder Sámuel unokatestvérét, mert a gyam­okok szerint Friedländer Sámuellel állandóan összeköttetés­ben állott és segített neki a hamis pénzek elhelyezésében. Mindkettő­jüket Debrecenbe vitték és itt Fried-­­ ander Sámuel egy szembesítés al­kalmával szemébe mondta unoka­testvérének, hogy a hamis pénzeket, összesen huszonkét darab hamisí­tott egymillió koronást ő vitte föl augusztus 22-én Olaszliszkára érté­­kesítés végett. Legutóbbi jelenté­sünk arról szólt, hogy az ügyben több letartóztatás történt. A nyo­mozóhatóságoknak tényleg sikerült most már a hamis pénzek ügyére teljes világosságot vetni és a szöve­vényes bűnügy részleteit teljesen kideríteni. Frietil­tnder Sámuel mindent bevallott Friedländer Sámuel, mikor Deb­recenben kihallgatták, a vizsgáló­bíró előtt teljes beismerő vallomást­ tett. Elmondta, hogy unokatestvé­rétől, Friedländer Lipót Frigyestől 22 darab hamis milliós bankjegyet kapott. A pénzzel bementek Sá­toraljaújhelyre és először Schwarcz bútornagykereskedőhöz fordultak, akitől Friedländer Sámuel bútoro­kat akart vásárolni, azt mondva, hogy nősülni készül. Kilencmillió koronát akart átadni milliós bank­jegyekben egy lakásberendezés árá­nak előlegeképpen, de a bútorkeres­­­kedő gyanúsnak találta a millióso­kat és azokat nem fogadta el, mert attól félt, hogy azok hamisak. Ez a­z üzlet tehát nem sikerült és a két unokatestvér most másképpen pró­bálkozott. Friedländer Sámuel f­el­ment a sátoraljaújhelyi Belvárosi bankba, itt­­ fölkereste Bettelheim Sándor igazgatót azzal, hogy tarto­zásait akarja törleszteni. Friedlän­dert a pénztárhoz küldték és a cso­darabbi fia itt is hamis pénzekkel akart fizetni. A pénztáros itt is gya­núsnak találta a bankjegyeket és visszaküldte Bettelheim igazgató­hoz azzal, hogy a pénzeket csak akkor fogadhatja el, ha a bankigaz­gató azokat megfelelőknek találja. Friedlämler ekkor egyenesen, őszin­tén bevallotta Bettelheim Sándor bankigazgatónak, hogy hamis pén­zek vannak a birtokában és taná­csot kért, hogy mit tegyen azokkal. Bettelheim azt ajánlotta Friedlän­­dernek, hogy égess­e el bankjegyeit. Friedländer azonban a milliósokat otthagyta a bankigazgató asztalán, hogy csináljon velük azt, amit akar. Bettelheim Sándor erre a pénzdarabokat elégette. Friedländer Sámuel most haza akart utazni családjához Olaszliszt­kára, de az állomáson a csendőrök már elfogták. Friedländer Lipót Frigyes ezalatt Sátoraljaújhelyen árukat vásárolt a hamis pénzeken és mikor meghallotta, hogy unoka­­testvérét és cinkostársát elfogták, hirtelen visszautazott Újpestre és a megmaradt hamis pénzeket magá­val vitte. __. Mikor Preineszberger Jenő dr., a debreceni törvényszék központi vizsgálóin­kája ezeknek az adatok­nak birtokába jutott, rögtön Olasz­liszkára utazott és két napig nyo­mozott a környéken. A nyomozás során kiderült, hogy Friedländer Lipót Frigyes tényleg augusztus 19-én Olaszliszkára utazott és 22-ig ott, tartózkodott.. A vizsgálóbíró ki­hallgatta Bettelheim Sándor bank­igazgatót is, aki ellen most bűn­pártolás miatt eljárást indítottak, mert bár tudott a hamis milliósok terjesztőiről, azokat nem jelentette föl, hanem engedte, hogy azok el­meneküljenek. A bicskcadarasiak készítették a hamis pénzeket Közben a főkapitányság Szat­­máry-detektívcsoportja újra leuta­­zott Madarasra és Kövesdi Zoltánt és Vasi Józsefet újra kihallgatták, a bajai fogházban. A két gyanúsí­tott a budapesti detektívek előtt töredelmes beismerő vallomást tett. Vasi és Kövesdi elmondták, hogy a hamis egymillió koronások kliséit egy Újpesten tartózkodó pénzha­misító társaság részére készítették. Kétféle klisét csináltak, az egyik­ről hiányzott a szériaszám, amire ezt tökéletesíteni kellett. Kövesdi és Vasi elmondták, hogy eddig kö­rülbelül 260 darab hamis egymillió­­koronás került forgalomba. Kövesdi és Vasi elmondták azt is, hogy a klisékészítő társaságnak volt egy harmadik tagja is, a banda vezér, aki az egész műveletet irányította. Ez a társuk, akinek nevét a gyanúsítottak nem nevez­ték meg, és azt belőlük semmikép­pen sem lehetett kivenni, megbe­szélte, hogy nyomozni fognak utána és mielőtt a detektívek megérkez­tek volna, megszökött és minden valószínűség szerint átlépte már­ a szerb határt. Az újpesti terjesztők A detektívek erre Újpestre jöt­tek, hogy itt most már fölfedezzék a pénzhamisító műhelyt és egy hé­tig nyomoztak a banda újpesti rej­tekhelye után. A szombati nap fo­lyamán három letartóztatás tör­tént. A pénzhamisító társaság há­rom terjesztőjét sikerült elfogni, akikről megállapították, hogy szá­zalékos haszonra dolgoztak és több bizományosuk volt. Ilyen hamis pénzterjesztő volt Friedländer Lipót Frigyes is, aki a pénzeket albér­letbe akarta kiadni unokatestvéré­nek, Friedländer Sámuelnek, aki azonban ügyetlen volt és rajtavesz­tett a hamis pénzterjesztésen. A debreceni vizsgálóbíró vasár­nap visszaérkezett Debrecenbe, ahová elkísérték őt a Szatmáry­­detektívcsoport tagjai is. Ma dél­után a két Friedländert ismét szem­besítették. Friedländer Sámuel ál­landóan zokog a cellájában és ret­tenetesen szidja unokatestvérét, a Lipótot, aki miatt bajbajutott. A szembesítés ma sem járt azzal az eredménnyel, hogy Friedländer Lipótot beismerésre lehetett volna bírni, mert az újpesti kereskedő most is megmaradt tagadása mel­lett. Elébetárták az új vallomáso­kat, de Friedländer Lipót Frigyes ezután is megmaradt tagadása mel­lett. Csodarabbitó háborúsága A hamis milliósok ügyének nyo­mozása a további eljárás végett most Debrecenbe tevődött át, ahol a szembesítések fognak megtörténni. Azokat a gyanúsítottakat, akiket a sátoraljaújhelyi rendőrség Olasz­­liszkán fogott el, szintén idehozták. Az olaszliszkai csodarabbi is Deb­recenbe érkezett és vele jött har­minc újabb hócker is, akik az egyik debreceni szállodában rendezték be a főhadiszállást, hogy a Friedlän­der Sámuel nagyszámú ügyvédi ké­szültségével a további teendőket megtanácskozzák és igyekezzenek a megtévedt Sámuelt kimenteni a bajból. A Friedländer-ügynek az a következménye volt, hogy a­ sá­toraljaújhelyi rendőrség látva az olaszliszkai dolgokat, és azt a szer­vezetet, amellyel a Felvidéken el­szaporodott csodarabbikat és a Ga­líciából bevándorolt zsidókat egy­máshoz fűzi, elhatározta, hogy tisztító hadjáratot fog rendezni a kellemetlen népség ellen. Meg fog­ják vizsgálni, hogy a csodarabbik töméntelen bód­érja és egyéb rab­­binátusi alkalmazottja és titokzatos környezetük milyen úton-módon jött be Magyarországra és a csoda­­rabbik milyen ellenszolgáltatásokért jósolnak és kuruzsolnak a babonás galíciaiaknak és az ebből befolyt jö­vedelmekkel mit csinálnak. Az ügy különben nagy háború­ságot idézett elő a csodarabbik kö­zött. A bodrogkereszturi csodarabbi, aki eddig is igen féltékeny volt olaszliszkai vetélytársára, most föl­jelentést tett a debreceni törvény­széken az olaszliszkai rabbi ellen, mert szerinte az olaszliszkai Fried­länder bitorolja címét és csodarab­­biság ürügye alatt titokzatos dolgo­kat művel, így a pénzhamisítási ügyön kívül a debreceni törvény­széknek kell majd eldöntenie azt is, hogy ki az igazi és ki a nagyobb férfin a bodrogkereszturi, vagy­­ az Olaszliszkai csoda­rabbi. Újabb hamis milliós bankjegy A budapesti 70-es számú posta­­hivatalban ma este egy hamisított milliós bankjegyet találtak, ame­lyet azonnal beszállítottak a főka­pitányságra. Loebe elnök agitációja Bécsben az osztrák csatlakozás mellett Bécsből jelentik: Loebe német bi­rodalmi gyűlési elnök és számos né­met birodalmi képviselő bécsi láto­gatását a német csatlakozás hívei újabb heves agitációra használják fel. Vasárnap a városháza előtt tíz­ezer ember részvételével népgyű­lés volt, amelyen Loebe elnök mondott beszédet. Tiltakozott Olaszország és a jobboldali francia körök azon felfogása ellen, mintha az Anschluss­­mozgalom a német imperializmus­nak és annexiós törekvéseknek fel­éledését jelentené. A német nép akaratának teljesedését senki meg nem akadályozhatja. A gyűlésen beszéltek Leitt­er és Austerlitz, az osztrák nemzeti tanács­ tagjai. A gyűlés után fogadás volt a város­házán, amelyen Emmerling alpol­gármester szembeszállt Seipel volt kancellárnak a csatlakozás ellen mondott beszédével. Schober rendőr­főnök hivatali elfoglaltságára hi­vatkozva kimentette magát. A párisi lapok a legnagyobb­ idegességgel vesznek tudomást Loebe propaganda-látogatásáról. A Temps és a Journal des Débats hangsúlyozzák, hogy az osztrák csatlakozás Európa békéjét veszé­lyezteti és azonnal fegyveres be­avatkozást vonna maga után Német­ország ellen.

Next