Magyarság, 1925. november (6. évfolyam, 247-271. szám)
1925-11-21 / 264. szám
10 II ■ III ............................ — Az élelmiszerpiac. A nagyvásárcsarnok árai: Elsőrendű marhahús 30—38000, másodrendű 3028000, elsőrendű borjúhús 40—30000, másodrendű 20—28000, elsőrendű sertéshús 28—33000, másodrendű 2.—28000, zsír 27—28000, olvasztani való szalonna 24—20000, füstölt és paprikásszalonna 32—34000 korona volt kilónkint. A rántanivaló élővsirki* 15—25000, sütnivaló 25—35000, ílölyuk 30—15000 korona darabonkint. A hizott liba és kacsa 28—32000, libazsír 32000 korona kilónkint. A halpiacon a ponty 30—40000, elsőrendű harcsa 80—100000, másodrendü 00—80000, süllő 50—00000, csuka 35—40000 korona kilónkint. A zöldségpiacon a közönséges burgonya 1000—1500, kifliburgonya 5000, vöröshagyma 1800—2000, savanyított káposzta 5000 korona kilónkint. A gyümölcspiacon az alma 12—20000, elsőrendű gesztenye 10—14000, aszaltszilva 18—22000, dióhéjban 10—14000 korona kilónkint. A tojás darabja 2200—2400, a tej literje 4800—5000, elsőrendű teavaj 62000, főzővaj 50000, tehéntúró 12000 korona kilónkint. — Általános razzia a fővárosban. Az államrendőrség egész területén megtartott általános razzia alkalmával összesen 174 embert állítottak elő a különböző kerületi kapitányságokra. Ebből közigazgatási eljárás alá került 59, igazolás után szabadon bocsátottak 95 egyént. A razzia alkalmával elfogták Trombitás Mihály 36 éves napszámost, akit a miskolci honvédtörvényszék csalás és sikkasztás miatt. Tancs Miklós 20 éves asztalossegédet, akit az újpesti büntetőtörvényszék, Sándor Róza 24 éves szakácsnőt, akit a pestvidéki ügyészség lopás miatt, Benkő Jenő 27 éves magánhivatalnokot, akit a pestvidéki ügyészség csalás miatt köröz. Kitiltottak voltak: Hofmann Antal 30 éves kocsis, Takács Miklós 22 éves kocsis, Molnár István 26 éves kereskedő segéd, Vasas Hona 20 éves és Füreker Erzsébet 28 éves cselédek. Ezeken kívül a központi büntető rendőrbíróságnak átadtak 31 férfit és 7 nőt, a dunai kapitányságnak 1 fiatalkorú nőt és az erkölcsrendészeti osztálynak 11 nőt. — Felmentett soffőr. Három évvel ezelőtt az Alkotmány utca és Sólyom utca kereszteződésénél egy autó elütött egy tízéves kislányt, aki súlyos sérüléseibe belehalt. Dózsa Antal soffőr ellen az elgázolás miatt gondatlanságból okozott emberölés vétsége címén eljárás indult meg és a büntetőtörvnyszék a soffőrt nyolcnapi fogházra ítélte. Az Ítélőtábla Nyirő-tanácsa a fellebbezések folytán ma tárgyalta az ügyet és mivel a bizonyítás során olyan adatok merültek föl, hogy a soffőr nem lépte túl a megengedett menetsebességet és tülkölt, Dózsa Antalt az ellene emelt vád alól fölmentette. Kisiklott teherkocsik. Sopronból táviratoz- Kák . Tegnap este a Győr felől Sopronba érkező 452. számú tehervonat a soproni pályaudvar területén kisiklott. Négy cukorrépával megrakott kocsi a sínekből kiugrott és felborult. A vasúti személyzet azonnal a helyszínre sietett és háromórai munkával sikerült a kocsikat a sittekre emelni. Kár sem emberéletben, sem a kocsiban nem történt. A baleset nem okozott komoly forgalmi akadályt. A vizsgálat megállapította, hogy a balesetért a személyzetet nem terheli mulasztás. — A mai nap életuntjai. Csörgei Mária 19 éves varrónő Tábornok-utca 18. számu lakásán öngyilkossági szándékból lugkőoldatot ivott. — Vigh Antalné 78 éves magánzónő Fülöp-utca 4. szántu lakásán mind a két karján felvágta az ereket. — Lukács Jolán 16 éves nyomdai munkásnő Király utca és Hársfa utca sarkán lévő vendéglőben öngyilkossági szándékból nagymennyiségű aszpirint vett be. Mind a három életuntat a mentők a Rókus-kórházba vitték. A dohánynak zamatos ízt ad a „Rafia1, ” Téli sportcikkek Kertész Tódornál. ” A mentősorsjegyek húzását ma, szombaton este 7 órakor a Mentőegyesület székházában okvetlen megtartják. Siessen mentősorsjegyet venni, ára 10.000 korona. ma, szombat este a Petrákovics-féle éttersz.etiben! IV., Bástya utca. 17. Zongoránál Máthé Sándor __________Kiváló borok — Polgári árak__________ Birtokkölcsönt Házkölcsönt törlesszéscsel ás legelőnyösebben folyósítok Budapest, Rákóczi-út 9. 111. 1. A kid (Bemutató a Nemzeti Színházban) Herczeg Ferenc hatalmas korrajzában a legnagyobb magyar pályafutásának történelmi tengelyéhez stilizálta a végtelenül bonyolult jellemű, megnyugvás nélkül hánykolódó Széchenyit. Mindent lehántott róla, ami e súlyosan tragikus lélek magánéletét élte: tisztára a politikai embert kristályosította drámahőssé és ezzel a differenciálatlan egységességgel tette sugárzó közzéppontjává egy eleven történelmi korrajznak és egy még elevenebb kétfelé találó szatírának. Ez az egyszerű nagyvonalúságában, politikai pályafutásának velejében felfogott Széchenyi kitűzi a célt s hatalmas, de kimért léptekkel tart felé. Legázolja a csökönyös maradiakat, követni kezdik s nemsokára nyomában halad az egész nemzet. A fölrázott alvókat azonban csaki hamar elfogja az uj életreébredés forró tavaszi bódulata; nagyon is nekiiramodnak s Széchenyinek a maga egyenletes léptekkel célratörő energiájával félre kell állania, mert széttipornák a száguldók. A mosolygósan nyugalmas táblabiró-világ volt az ország évszázadok óta tespedő mocsara ; ezt a csörgőkacsás, agárusztató langymeleg állóvizet mozdítja meg s készit gőzhajós csatornákba szakadásra a nagy szabályozó, de a megindult vizeknek már Kossuth parancsol, a gátszakitó forradalom nevében. Ez a vihart arató szeletvetés Széchenyi jól felfogott tragédiája, mely mint külső-belső küzdelem, végighúzódik az egész széles és színes korrajzon, az életrerázás nagy gondolatának első fölvillanásától s a feltombolt orkánt aggódva kísérő lélek őrlődésein keresztül egészen a végső összeroppanásig. Mi úgy érezzük, hogy Herczeg Ferenc Széchenyije nagyszerű drámai hől, a legigazibb fajtából. Hogy valóban az-e, azt csak egy idegen, végképp nem magyar lélek tudná megítélni. Mert bármit mond, vagy cselekszik is a színpadon ez a „legnagyobb magyar“ : bennünk magunkban mindig az egész, az igazi, a felülmúlhatatlan Széchenyi zeng ; az, akit minden ő hatalmas gondolatával és rettentő vívódásaival egyetemben a tetteiből, meg az írásaiból ismerünk. Olykor, egy-egy objektívebb pillanatunkban úgy tetszett mégis, mintha ez a színpadi Széchényi nem sugárzott volna annyi meleget,, mint amennyit az igazinak izzó lelkétől vártunk s mintha az, amit mond, egyszeregyszer közelebb járt volna a csillogó nagyotmondáshoz, mint ahhoz a mélységhez, mely valóban nagy lélek titkos rejtekéig vezet. Ennek, úgy látszik, valósi oka van; Széchenyinek is igazodnia kellett valamelyest ahhoz a szándékhoz, amellyel Herczeg Ferenc ezt a kegyetlenül szatirikus korrajzot megteremtette. Ez a szándék pedig a legvégzetesebb magyar betegségnek, a frázisgyártó nagyhangúságnak kicsúfolása volt. Mutálunk nem tettekben, hanem szóbuborékokban ölt testet a gondolat s a szóbuborékok szétpattanásával örökre el is hangzik. A Híd nem csupán Széchenyi tragédiája, hanem a magyar lélek fogyatkozásainak éles kritikája is. Kegyetlenül jó gondolat volt a legforrongóbb politikai korszakot összes puffogó frázisaiban bemutatni. Végigzengenek az egész darabon, kiki elmondja a magáét s a teli torokkal szavaló jurátusok hajmeresztő bombasztjai már leplezetlen nyíltsággal alá is húzzák a csufolódó szándékot. Ennyi zengő frázist még nem hallottunk egyvégűben. Megannyi korbácsütés a bűnös tegnap szóvivőire, hogy értsen róla a ma, szégyenkezzék és szálljon magába. A szónoki baritonizálásnak, a nagyot lóduló sulyokvetéseknek, a kongó nagyotmondásokba fulladásnak az a finom kipellengérezése ennek a darabnak eleven húsba vágó éle s egyik legfőbb ható értéke. Hatása még fokozottabb lenne, ha Széchenyi, a magyar lélek orvosa és tökéletessé tisztult eszményképe végképp, de végképp ment maradhatott volna ettől az elmúlhatatlan romantikus magyar betegségtől akár a történelmi igazság rovására is és ha ellenfele — Kossuth — fölibe tudott volna magasodni ködbevesző általános frázisainak. De nem tudott. Herczeg Ferenc Kossuthja törpe. Olyan kicsi, hogy rá sem ismerünk, semhogy vele tudnánk érezni. Alig alig több lelkes ifjú jurátusainál, s ez Széchenyi nagyságából is levon: nincs méltó ellenfele. Nagy jelenetük oroszlánok mérkőzése lehetett volna, de csak egy nagyeszű gróf beszélgetése volt egy szűkszavú, rideg, szürke prókátorral. Két emberkolosszus egymással szemben, mikor mind a kettőnek igaza van, a legremekebb, ami drámában elképzelhető. Ez a nemtárgyilagos szembeállítás mutatta meg legvilágosabban, milyen nehéz a közelmúlt óriásait monumentálissá mintázni, különösen akkor, ha kezünkön felejtődik a megszokott glasszékettyű, s nem teli ököllel gyúrjuk lelkessé a sokmázsás nyers agyagtömeget. Herczeg Ferenc Széchenyije hő és drámai lélek, de — éppen ellenfele kicsinységének következtében — nem az a tragikus titán, akinek látni szeretnénk. Láthatatlan hatalmakkal, a nemzet jellemvonásainak átokszerűségével küzd, de drámában csak a látható hatalom, a valóságosan élő ellenfél számít. A mi korunk, eltekintve a szibiláris megilletődéstől, sokkal inkább kívánna Széchenyi kora lenni, mint Kossuthé Bizonyára innen ered Herczeg Ferenc drámájában a mérkőző nagyok aránytalansága, nem objektív a szemüveg. Kossuth utáni értékének teljes lefokozása természetesen nem csak Széchényi küzdelmének, de a korrajz igazságának is rovására esik, mely ettől eltekintve, mintaszerű. Annál több onnan merített, de nekünk szóló igazság van a patinás mellékalakokban. Egyéni szeszme e mellékalakok egyikének sincs, hogy a szatirizáló szándékot jobban követhessék, egytől-egyig típusokká éleződnek, s annak a különben olyan szépséges kornak minden magyar gyarlóságát rendre föltüntetik; különösen azokat, amelyek ránk örökültek, amelyek még ma is a vesztünket jelentik. Ez :• környezetrajz csupa élet, csupa elevenség 3 elejétől végig ragyogón szellemes szatíra, Széchenyi nemes alakjának rajza egyedül nekünk szól, mert csak a mi szívünket tudja a könnyekig fölkavarni. A kegyetlen szatíra ostorcsapásai is nekünk szólnak, mert egyedül mi érdemeltük ki, s egyedül mi okulhatunk belőle. Mintha Herczeg Ferenc előtt nem is volna zárva a széles világ: ezt a darabját nekünk, egyedül nekünk írta. Becsüljük meg, szeressük és örvendezzünk neki. A nemzetet ajándékozta meg vele. A miénk. Széchenyi mély melankóliába csüggedt ragyogó alakjával Petheő Attila gyarapítja egyre értékesebb lélekábrázolásait. Fokrólfokra boruló eleven tükre volt a lelki felőrlődés minden mozzanatának, a hitében való első, még elhessegetett megingástól kezdve a teljes összeroppanásig. Kiss Ferenc kegyetlenül birkózott Kossuth fakó szerepével, de a szöveg szűk alapjain nem tudott toronnyá magasodni vele. Tasnády Ilona eszményi crescenciája csodálatos szépen tiltotta ki arcára a szívét, mikor Döbling már fenyegetni kezd. A darab legrokonszenvesebben megrajzolt szerepét, a bölcs és Jóságos József nádort Palágyi Lajos léptette ki elevenen az aranyporos történelemből. Bakó olyan volt mint a megelevenedett gránit- Wesselényi. A rengeteg személyzetű darab átfutó alakjaiból hárman alkottak egy-egy remekbeszabott figurát: Náday Béla (Viki gróf), Sugár Károly (Habranek ezredes) és Vitéz Garamszeghy Sándor (az orvos). A fiatalok közül igen jó volt Vándori Margit (Kati grófnő) és Forgách Antal a második szerepében (Egon őrgróf). Annál kevésbbé sikerült ez utóbbinak első felvonásbeli szerepe (Draskóczy). Egy huszárkapitányt, József nádor adjutánsát, egyenesen parasztkáplárnak játszani, orfeumi félreértése még a magyar gyarlóságoknak is. A rendezés kifogástalan, a díszletek szebbnél szebbek, a korrajz színes csoportjai mozgalmasak, a játék eleven, a siker kétségtelen. Harsányi Kálmán : A francia akadémia új tagjai. Megírtuk, hogy a francia akadémia megüresedett helyét betöltötték. Maurice Barres székébe Louis Bertrand írót ültették, aki különösen történeti regényeivel érdemelte azt ki. D’Haustenville gróf helyébe de la Forge gróf került, aki néhány szépen megírt tanulmányával tűnt fel, Anatole France helyére pedig hárman pályáztak: George Berard volt iskolaminiszter, Viktor Berard szenátor és Paul Valéry, a költő és író. Négyszer szavaztak az akadémikusok, végül Valéry tizenhét szavazattal bekerült az akadémiába, George Bérardra tizennégy szavazat esett, — Louis Bertrand (1866-ban született) a modern francia szalonregénynek jellemző képviselője, de nem igen emelkedett a jó közepesen felül. Kitűnő stílusa és finom lélekelemzése legjobb tulajdonságai. Erős harcosa a kereszténységnek, legolvasottabb regényei: Saint Augustin, Sanguis martyrum és Pepéte et Palthasor. Paul Valéry (1871- ben született), egyik legismertebb lírikusa a mai Franciaországnak. Gazdag polgári család gyermeke és korán belekerült Paris írói köreibe. Népszerűbb kötetei: Cimetiére marin, Odes, Le Serpent, Charmes, Poésies. Nagyon divatos költő, aki azonban sokkal mélyebb és választékosabb, költészete is kiváltságosába semhogy puszta divatbábbá legyen. Nagy irodalmi érdemeiért választották meg Anatole France helyére. * A köztisztviselők zenekarának hangversenye. A Köztisztviselők Zenekara november 21-én, szombaton este a vármegyeház dísztermében Szeredi-Laupe Gusztáv zeneigazgató vezénylésévelésével hangversenyt rendez, amelynek műsora a következő: Mendelssohn: Nászinduló a „ Szentiványi álom“-ból. Goldmark: Lakuntala-nyitány. Beethoven: Sextett. Mozart: Jupiter Symphonia Schubert: H-moll Symphonia. D'Al Icert: Hegyek alján. Nagy ábránd. A hangverseny pontban hét órakor kezdődik. Jegyek : válthatók a KANSZ központi irodájában (Fölmivelésügyi minisztérium félemelet 59), továbbá Rózsavölgyi és Társa Szervita-téri, valamint Fichtner Sándor Eskü-uti zeneműti kereskedésében, a hangverseny napján pedig az esti pénztárnál. | Hunyad—Olt-vidéki diákok matinéja. A Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók • Egyesületének (Szelke) Hunyad—Olt-vidéki csoportja 22-én délelőtt 11 órakor a Lónyayutcai református főgimnáziumban történelmi tárgyú Matinét rendeznek, melyre minden érdeklődőt szívesen látnak. Belépti díj nincs. * Egyházi zene. A budapest-terézvárosi plébániatemplom ének- és zenekara vasárnap délelőtt 10 órakor a nagymisén Delnény Dezső Szent Erzsébet miséjét adja elő. A budapesti Szenterzsébet egyházközsége (VII., Szegényház-tér 8. sz.) a templom 25 éves fennállásának évfordulóján november 22-én délelőtt 10 órakor zenés misét tartat, ez alkalommal Sebemmel Emilné „Ave Máriáját“ énekli írjám Béláné. * Három vegyeskar. Weimmel Révfy Géza ismert ,zeneszerző 3 művét adta ki vegyeskari letétben Ezek: Bús magyarok imádsága (Molnár Kálmán), Hősök emléke (Lakatos Vince dr.) , Diáknóta (Csepessy László). Révfy e művét elsősorban középiskolai ifjúsági énekkaroknak szánta. A Diáknóta ifjúsági dalosversenyre főképpen alkalmas. * Heltai-premier a Vígszínházban. Nagy irodalmi és művészi eseménye lesz a Vígszínháznak jövő szombaton, november 28-án. Heltai Jenő, a Tündérlaki lányok, a Kis cukrászda, a Masamód és ‘sok más világa hirű szindamalb, regény és költemény szerzőjének új ,színpadi munkája kerül először színbe. Arcok és álarcok az összefoglaló címe három érdekes és mulatságos művének, az illusztris író poézise és humora legfrissebb alkotásának. Az éllet és a színpad furcsa, érdekes és mulatságos találkozása, életnek és komédiának közössége fűzi össze ezeket a színdarabokat. A Vígszínház legkiválóbb tagjai vesznek részt az Arcok és álarcok előadásában. Karácsonyi vers az első vígjáték. Varsányi Irén és Törzs Jenő játsszák a főszerepeket. Máig Gerő, Gárdonyi Lajos és Kende Paula pedig egy-egy kitűnő epizódszerepet adnak. Rendező: Bródy Pál. A második vígjáték: A halál és az orvos. Az újszerű, fantasztikus cselekmény keretében Heltai Jenő humora, filozófiája, komoly és bölcs hangjai talán még sohasem egyesültek oly szerencsésen, mint ebben a kis remekműben. Az egyfelvonásost csak férfiak játsszák végig. Hegedűs Gyula, Törzs Jenő, Rajnai Gábor és Gárdonyi Lajos jutottak benne művészi feladatokhoz. Az újdonsághoz Lányi Viktor, a kiváló komponista kísérőzenét szerzett. — Menazséria a címe a három képből álló harmadik újdonságnak, egy eredeti módon kigondolt és felépített tragikomédiának. Heltai Jenő ebben is csupa hálás, hatásos szerepet irt, amelyeket Gaál Franciska, Rajnai, Hegedűs és Törzs alakítanak. Kisebb szerepeket játszanak Körösy Angela, Orsolya Erzsébet, Máig, Bárdi, Győző és Szalay. A díszleteket Málnai Béla tervezte. Rendező: Jób Dániel. A jegyeket már árusítják. MAGYARSÁG 1925 november 21. szombat A Mentősorsjegyek húzásaira szombaton este 7 órakor /&ÉTtfA a „Mentő Egyesület“ székházábatt, fejig jlS V., Markó-utca 22. r® | f 1 ~j| ©| tartatik meg tehát siessen Mentősorsjegyet venni! Ára 10.000 koronát mindenütt ill Karácséi, vásár R9PPE8, játékboltjában, IV., Deák Ferenc utca 12. szám. Rendkívüli olcsó árak 1 89