Magyarság, 1925. november (6. évfolyam, 247-271. szám)

1925-11-21 / 264. szám

10 II ■ III ............................ — Az élelmiszerpiac. A nagyvásárcsar­nok árai: Elsőrendű marhahús 30—38000, másodrendű 3028000, elsőrendű borjúhús 40—30000, másodrendű 20—28000, elsőrendű sertéshús 28—33000, másodrendű 2.—28000, zsír 27—28000, olvasztani való szalonna 24—20000, füstölt és paprikásszalonna 32—34000 korona volt kilónkint. A rántani­­való élővsirki* 15—25000, sütnivaló 25—35000, ílölyuk 30—15000 korona darabonkint. A hizott liba és kacsa 28­—32000, libazsír 32000 korona kilónkint. A halpiacon a ponty 30—40000, elsőrendű harcsa 80—100000, m­á­­sodrendü 00—80000, süllő 50—00000, csuka 35—40000 korona kilónkint. A zöldségpiacon a közönséges burgonya 1000—1500, kiflibur­gonya 5000, vöröshagyma 1800—2000, sava­nyított káposzta 5000 korona kilónkint. A gyümölcspiacon az alma 12—20000, első­rendű gesztenye 10—14000, aszaltszilva 18—22000, dió­héjban 10—14000 korona ki­­lónkint. A tojás darabja 2200—2400, a tej literje 4800—5000, elsőrendű teavaj 62000, főzővaj 50000, tehéntúró 12000 korona ki­lónkint. — Általános razzia a fővárosban. Az államrendőrség egész területén megtar­tott általános razzia alkalmával összesen­ 174 embert állítottak elő a különböző kerü­leti kapitányságokra. Ebből közigazgatási eljárás alá került 59, igazolás után szabadon bocsátottak 95 egyént. A razzia alkalmával elfogták Trombitás Mihály 36 éves napszá­most, akit a miskolci honvédtörvényszék csalás és sikkasztás miatt. Tancs Miklós 20 éves asztalossegédet, akit az újpesti büntetőtör­­vényszék, Sándor Róza 24 éves szakácsnőt, akit a pestvidéki ügyészség lopás miatt, Benkő Jenő 27 éves magánhivatalnokot, akit a­ pestvidéki ügyészség csalás miatt köröz. Kitiltottak voltak: Hofmann Antal 30 éves kocsis, Takács Miklós 22 éves kocsis, Mol­nár István 26 éves kereskedő segéd, Vasas Hona 20 éves és Füreker Erzsébet 28 éves cselédek. Ezeken kívül a központi büntető rendőrbíróságnak­ átadtak 31 férfit és 7 nőt, a­ dunai kapitányságnak 1 fiatalkorú nőt és az erkölcsrendészeti osztálynak 11 nőt. — Felmentett soff­őr. Három évvel ez­előtt az Alkotmány­ utca és Sólyom­ utca­ ke­reszteződésénél egy autó elütött egy tízéves kislányt, aki súlyos sérüléseibe belehalt. Dózsa Antal soffőr ellen az elgázolás miatt gondatlanságból okozott emberölés vétsége címén eljárás indult meg és a bü­ntetőtör­­v­nyszék a soffőrt nyolcnapi fogházra ítélte. Az Ítélőtábla Nyirő-tanácsa a fellebbezések folytán ma tárgyalta az ügyet és mivel a bizonyítás során olyan adatok merültek föl, hogy a soffőr nem lépte túl a megengedett menetsebességet és tülkölt, Dózsa Antalt az ellene emelt vád alól fölmentette.­­ Kisiklott teherkocsik. Sopronból táviratoz- Kák . Tegnap este a Győr felől Sopronba érkező 452. számú tehervonat a soproni pályaudvar te­rületén kisiklott. Négy cukorrépával megrakott kocsi a sínekből kiugrott és felborult. A vasúti személyzet azonnal a helyszínre sietett és há­romórai munkával sikerült a kocsikat a sittekre emelni. Kár sem emberéletben, sem a kocsiban nem történt. A baleset nem okozott komoly­­ forgalmi akadályt. A vizsgálat megállapította, hogy a balesetért a személyzetet nem terheli mulasztás. — A mai nap életuntjai. Csörgei Mária 19 éves varrónő Tábornok-utca 18. számu­ lakásán öngyilkossági szándékból lugkőoldatot ivott. — Vigh Antalné 78 éves magánzónő Fü­löp-utca 4. szántu lakásán mind a két karján felvágta az ereket. — Lukács Jolán 16 éves nyomdai m­un­­kásnő Király­ utca és Hársfa­ utca sarkán lévő vendéglőben öngyilkossági szándékból nagy­mennyiségű aszpirint vett be. Mind a három életuntat a mentők a Rókus-kórházba vitték.­­ A dohánynak zamatos ízt ad a „Rafia1, ” Téli sportcikkek Kertész Tódornál. ” A mentősorsjegyek húzását ma, szombaton este 7 órakor a Mentőegyesület székházában okvetlen megtartják. Siessen mentősorsjegyet venni, ára 10.000 korona. ma, szombat este a Petrákovics-féle éttersz.etiben! IV., Bástya­ utca. 17. Zongoránál Máthé Sándor __________Kiváló borok — Polgári árak__________ Birtokkölcsönt Házkölcsönt törlesszéscsel ás legelőnyösebben folyósítok Budapest, Rákóczi-út 9. 111. 1. A kid (Bemutató a Nemzeti Színházban) Herczeg Ferenc hatalmas korrajzában a legnagyobb magyar pályafutásának történelmi tengelyéhez stilizálta a végtelenül bonyolult jellemű, megnyugvás nélkül hánykolódó Szé­chenyit. Mindent lehántott róla, ami e súlyo­san tragikus lélek magánéletét élte: tisztára a politikai embert kristályosította dráma­­hőssé és ezzel a differenciálatlan egységes­séggel tette sugárzó közzéppontjává egy ele­ven történelmi korrajznak és egy még ele­venebb kétfelé találó szatírának. Ez az egy­szerű­ nagyvonalúságában, politikai pályafutá­sának velejében felfogott Széchenyi kitűzi a célt s hatalmas, de kimért léptekkel tart felé. Legázolja a csökönyös maradiakat, követni kezdik s nemsokára nyomában halad az egész nemzet. A fölrázott alvókat azonban csaki hamar elfogja az uj életreébredés forró ta­vaszi bódulata; nagyon is nekiiramodnak s Széchenyinek a maga egyenletes léptekkel célratörő energiájával félre kell­ állania, mert széttipornák a száguldók. A mosolygósan nyugalmas táblabiró-világ volt az ország év­századok óta tespedő mocsara ; ezt a csörgő­­kacsás, agárusztató langymeleg állóvizet moz­dítja meg s készit gőzhajós csatornákba sza­kadásra a nagy szabályozó, de a megindult vizeknek már Kossuth parancsol, a gátszakitó forradalom nevében. Ez a vihart arató szeletvetés Széchenyi jól felfogott tragédiája, mely mint külső-bel­ső küzdelem, végighúzódik az egész széles és színes korrajzon, az életrerázás nagy gon­dolatának első fölvillanásától s a feltombolt orkánt aggódva kísérő lélek őrlődésein ke­resztül egészen a végső összeroppanásig. Mi úgy érezzük, hogy Herczeg Ferenc Széchenyije nagyszerű drámai hől, a leg­igazibb fajtából. Hogy valóban az-e, azt csak egy idegen, végképp nem­ magyar lélek tudná megítélni. Mert bármit mond, vagy cselekszik is a színpadon ez a „legnagyobb magyar“ : bennünk magunkban mindig az egész, az igazi, a felülmúlhatatlan Széchenyi zeng ; az, akit minden ő hatalmas gondolatával és ret­tentő vívódásaival egyetemben a tetteiből, meg az írásaiból ismerünk. Olykor, egy-egy objektívebb pillanatunkban úgy tetszett mégis, mintha ez a színpadi Széchényi nem sugárzott volna annyi mele­get,, mint amennyit az igazinak izzó lelkétől vártunk s mintha az, amit mond, egyszer­egyszer közelebb járt volna a csillogó na­­gyotmondáshoz, mint ahhoz a mélységhez, mely­­ valóban nagy lélek titkos rejtekéig vezet. Ennek, úgy látszik, valósi oka van; Széchenyinek is igazodnia kellett valamelyest ahhoz a szándékhoz, amellyel Herczeg Fe­renc ezt a kegyetlenül szatirikus korrajzot megteremtette. Ez a szándék pedig a leg­­végzetesebb magyar betegségnek, a frázis­­gyártó nagyhangúságnak kicsúfolása volt. Mutálunk nem tettekben, hanem szóbuboré­­kokban ölt testet a gondolat s a szóbuboré­kok szétpattanásával örökre el is hangzik. A Híd nem csupán Széchenyi tragédiája, hanem a magyar lélek fogyatkozásainak­ éles kritikája is. Kegyetlenül jó gondolat volt a legforrongóbb politikai korszakot összes puf­­fogó frázisaiban bemutatni. Végigzengenek az egész darabon, kiki elmondja a magáét s a teli torokkal szavaló jurátusok hajme­resztő bombasztjai már leplezetlen nyíltság­gal alá is húzzák a csufolódó szándékot. Ennyi zengő frázist még nem hallottunk egy­­végű­ben. Megannyi korbácsütés a bűnös teg­nap szóvivőire, hogy értsen róla a ma, szé­gyenkezzék és szálljon magába. A szónoki baritonizálásnak, a nagyot lóduló sulyok­­vetéseknek, a kongó nagyotmondásokba ful­ladásnak az a finom kipellengérezése ennek a darabnak eleven húsba vágó éle s egyik legfőbb ható értéke. Hatása még fokozottabb lenne, ha Szé­chenyi, a magyar lélek orvosa és tökéletessé tisztult eszményképe végképp, de végképp ment maradhatott volna ettől az elmúlhatat­­lan romantikus magyar betegségtől akár a történelmi igazság rovására is és ha ellen­fele — Kossuth — fölibe tudott volna ma­gasodni ködbevesző általános frázisainak. De nem tudott. Herczeg Ferenc Kossuthja törpe. Olyan kicsi, hogy rá sem ismerünk, semhogy vele tudnánk érezni. Alig­ alig több lelkes ifjú jurátusainál, s ez Széchenyi nagyságából is levon: nincs méltó ellenfele. Nagy jele­netük oroszlánok mérkőzése lehetett volna, de csak egy nagyeszű gróf beszélgetése volt egy szűkszavú, rideg, szürke prókátorral. Két emberkolosszus egymással szemben, mi­kor mind a kettőnek igaza van, a legreme­­kebb, ami drámában elképzelhető. Ez a nem­tárgyilagos szembeállítás mutatta meg legvi­lágosabban, milyen nehéz a közelmúlt óriásait monumentálissá mintázni, különösen akkor, ha kezünkön felejtődik a megszokott glasszé­­kettyű, s nem teli ököllel gyúrjuk lelkessé a sokmázsás nyers agyagtömeget. Herczeg Ferenc Széchenyije hő és drámai lélek, de — éppen ellenfele kicsinységének következtében — nem az a tragikus titán, akinek látni szeretnénk. Láthatatlan hatal­makkal, a nemzet jellemvonásainak átok­­szerűségével küzd, de drámában csak a lát­ható hatalom, a valóságosan élő ellenfél számít. A mi korunk, eltekintve a szibiláris megilletődéstől, sokkal inkább kívánna Széchenyi kora lenni, mint Kossuthé Bizo­nyára innen ered Herczeg F­erenc drámájá­ban a mérkőző nagyok aránytalansága, nem objektív a szemüveg. Kossuth u­táni értéké­nek teljes lefokozása természetesen nem csak Széchényi küzdelmének, de a korrajz igazságának is rovására esik, mely ettől el­tekintve, mintaszerű. Annál több onnan merí­tett, de nekünk szóló igazság van a patinás mellékalakokban. Egyéni sze­szm­e e mellék­alakok egyikének sincs, hogy a szatirizáló szándékot jobban követhessék, egytől-egyig típusokká éleződnek, s annak a különben olyan szépséges kornak minden magyar gyarlóságát rendre föltüntetik; különösen azokat, amelyek ránk örökültek, amelyek még ma is a vesztünket jelentik. Ez :• környezetrajz csupa élet, csupa elevenség 3 elejétől végig ragyogón szellemes szatíra, Széchenyi nemes alakjának rajza egyedül nekünk szól, mert csak a mi szívünket tudja a könnyekig fölkavarni. A kegyetlen szatíra ostorcsapásai is nekünk szólnak, mert egyedül mi érdemeltük ki, s egyedül mi okulhatunk belőle. Mintha Herczeg Fe­renc előtt nem is volna zárva a széles világ: ezt a darabját nekünk, egyedül nekünk írta. Becsüljük meg, szeressük és örvendezzünk neki. A nemzetet ajándékozta meg vele. A miénk. Széchenyi mély melankóliába csüggedt ragyogó alakjával Petheő Attila gyarapítja egyre értékesebb lélekábrázolásait. Fokról­­fokra boruló eleven tükre volt a lelki felőr­­lődés minden mozzanatának, a hitében való első, még elhessegetett megingástól kezdve a teljes összeroppanásig. Kiss Ferenc ke­gyetlenül birkózott Kossuth fakó szerepével, de a szöveg szűk alapjain nem tudott to­ronnyá magasodni vele. Tasnády Ilona esz­ményi crescenciája csodálatos szépen tiltotta ki arcára a szívét, mikor Döbling már fenye­getni kezd. A darab legrokonszenvesebben megrajzolt szerepét, a bölcs és Jóságos Jó­zsef nádort Palágyi Lajos léptette ki eleve­nen az aranyporos történelemből. Bakó olyan volt mint a megelevenedett gránit- Wesselényi. A rengeteg személyzetű darab átfutó alak­jaiból hárman alkottak egy-egy remekbesza­bott figurát: Náday Béla (Viki gróf), Sugár Károly (Habranek ezredes) és Vitéz Garam­­szeghy Sándor (az orvos). A fiatalok közül igen jó volt Vándori Margit (Kati grófnő) és Forgách Antal a második szerepében (Egon őrgróf). Annál kevésbbé sikerült ez utóbbi­nak első felvonásbeli szerepe (Draskóczy). Egy huszárkapitányt, József nádor adjutánsát, egyenesen parasztkáplárnak játszani, orfeumi félreértése még a magyar gyarlóságoknak is. A rendezés kifogástalan, a díszletek szebb­nél szebbek, a korrajz színes csoportjai moz­galmasak, a játék eleven, a siker kétség­telen. Harsányi Kálmán : A francia akadémia új tagjai. Megírtuk, hogy a­ francia akadémia meg­üresedett helyét betöltötték. Maurice Bar­­res székébe Louis Bertrand írót ültet­ték, aki különösen történeti regényeivel ér­demelte azt ki. D’Haustenville gróf helyébe de la Forge gróf került, aki néhány szépen megírt tanulmányával tűnt fel, Anatole France helyére pedig hárman pályáztak: George Berard volt iskolaminiszter, Viktor Berard szenátor és Paul Valéry, a költő és író. Négyszer szavaztak az akadémikusok, végül Valéry tizenhét szavazattal bekerült az aka­démiába, George Bérardra tizennégy szava­zat esett, — Louis Bertrand (1866-ban szü­letett) a modern francia szalonregénynek jel­lemző képviselője, de nem igen emelkedett a jó közepesen felül. Kitűnő stílusa és finom lélekelemzése legjobb tulajdonságai. Erős harcosa a kereszténységnek, legolvasottabb regényei: Saint Augustin, Sanguis martyrum és Pepéte et Palthasor. Paul Valéry (1871- ben született), egyik legismertebb lírikusa a mai Franciaországnak. Gazdag polgári csa­lád gyermeke és korán belekerült Paris írói köreibe. Népszerűbb kötetei: Cimetiére marin, Odes, Le Serpent, Charmes, Poésies. Na­gyon divatos költő, aki azonban sokkal mé­lyebb és választékosabb, költészete is ki­váltságosába semhogy puszta divatbábbá legyen. Nagy irodalmi érdemeiért választották meg Anatole France helyére. * A köztisztviselők zenekarának hang­versenye. A Köztisztviselők Zenekara no­­vember 21-én, szombaton este a vármegye­ház dísztermében Szeredi-Laupe Gusztáv zeneigazgató vezénylésévelésével hangver­senyt rendez, amelynek műsora a következő: Mendelssohn: Nászinduló a „ Szenti­ványi álom“-ból. Goldmark: Lakuntala-nyitány. Beethoven: Sextett. Mozart: Jupiter Sym­­phonia Schubert: H-moll Symphonia. D'Al­ I­cert: Hegyek alján. Nagy ábránd. A hang­­­verseny pontban hét órakor kezdődik. Jegyek : válthatók a KANSZ központi irodájában­­ (Fö­lmivelésü­gyi minisztérium félemelet 59),­­ továbbá Rózsavölgyi és Társa Szervita-téri,­­ valamint Fichtner Sándor Eskü-uti zenemű­ti kereskedésében, a hangverseny napján pedig­­ az esti pénztárnál. | Hunyad—Olt-vidéki diákok matinéja.­­ A Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók • Egyesületének (Szelke) Hunyad—Olt-vidéki­­ csoportja 22-én délelőtt 11 órakor a Lónyay­utcai református főgimnáziumban történelmi tárgyú Matinét rendeznek, melyre minden érdeklődőt szívesen látnak. Belépti díj nincs. * Egyházi zene. A budapest-terézvárosi plébániatemplom ének- és zenekara vasárnap délelőtt 10 órakor a nagymisén Delnény Dezső Szent Erzsébet miséjét adja elő. A budapesti­ Szenterzsébet egyházközsége (VII., Szegényház-tér 8. sz.) a templom 25 éves fennállásának évfordulóján november 22-én délelőtt 10 órakor zenés misét tartat, ez alkalommal Sebemmel Emilné „Ave Máriáját“ énekli írj­ám Béláné. * Három vegyeskar. Weimmel Révfy Géza ismert ,zeneszerző 3 művét adta ki vegyeskari letétben Ezek: Bús magyarok imádsága (Mol­nár Kálmán), Hősök emléke (Lakatos Vince dr.) , Diáknóta (Csepessy László). Révfy e művét elsősorban középiskolai ifjúsági énekkaroknak szánta. A Diáknóta ifjúsági dalosversenyre fő­képpen alkalmas. * Heltai-premier a Vígszínházban. Nagy irodalmi és művészi eseménye lesz a Víg­színháznak jövő szombaton, november 28-án. Heltai Jenő, a Tündérlaki lányok, a Kis cukrászda, a Masamód és ‘sok más világa hirű­ szindamalb, regény és költemény szerző­jének új ,színpadi munkája kerül először színb­e. Arcok és álarcok az összefoglaló címe három érdekes és mulatságos műv­ének, az il­lusztris író poézise és humora legfrissebb al­kotásának. Az éllet és a színpad furcsa, érde­kes és mulatságos találkozása, életnek és komédiának közössége fűzi össze ezeket a színdarabokat. A Vígszínház legkiválóbb tagjai vesznek részt az Arcok és álarcok előadásá­ban. Karácsonyi vers az első vígjáték. Var­sányi Irén és Törzs Jenő játsszák a főszere­peket. Máig Gerő, Gárdonyi Lajos és Kende Paula pedig egy-egy kitűnő epizódszerepet adnak. Rendező: Bródy Pál. A második víg­játék: A halál és az orvos. Az újszerű, fan­tasztikus cselekmény keretében Heltai Jenő humora, filozófiája, komoly és bölcs hangjai talán még sohasem egyesültek oly szerencsé­sen, mint ebben a kis remekműben. Az egy­­felvon­ásost csak férfiak játsszák végig. Hege­dűs Gyula, Törzs Jenő, Rajnai Gábor és Gár­donyi Lajos jutottak benne művészi felada­tokhoz. Az újdonsághoz Lányi Viktor, a ki­váló komponista kísérőzenét szerzett. — Menazséria a cím­e a három képből álló har­madik újdonságnak, egy eredeti módon ki­gondolt és felépített tragikomédiának. Heltai Jenő ebben is csupa hálás, hatásos szerepet irt, amely­ek­et Gaál Franciska, Rajnai, Hege­dűs és Törzs alakítanak. Kisebb szerepeket játszanak Körösy Angela, Orsolya Erzsébet, Máig, Bárdi, Győző és Szalay. A díszleteket Málnai Béla tervezte. Rendező: Jób Dániel. A jegyeket már árusítják. MAGYARSÁG 1925 november 21. szombat A Mentősorsjegyek húzása­i­ra szombaton este 7 órakor /&ÉTtfA a „Mentő Egyesület“ székházábatt, fejig jlS V., Markó-utca 22. r® | f 1 ~j| ©| tartatik meg tehát siessen Mentősorsjegyet venni! Ára 10.000 koronát mindenütt ­ill Karácséi,­ vásár R9PPE8, játékboltjában, IV., Deák Ferenc­ utca 12. szám. Rendkívüli olcsó árak 1 89

Next