Magyarság, 1926. július (7. évfolyam, 145-171. szám)

1926-07-30 / 170. szám

1926 Július 30, péntek WICTIBSK­. — „Fölfegyverzik a rodobraneceket!“ Ez a címe a Národny Dennik vészkiáltásának, ami egészen érthető. A Národny Dennik ugyanis uszító cseh lap, a rodobranecek vi­szont a tót fasiszták. E jaj kiáltás szerint, úgy látszik, hogy a fasisztákat hiába oszlatták föl három évvel ezelőtt, — állapítja meg a cseh újság — mert a rodobranecek tovább készü­lődnek, sőt fegyverkezésük olyan arányú lett, hogy az már, több, mint nyugtalanitó tünet. Ráadásul a tót fasiszták, akik egytől-egyig Hlinka András fanatikus hívei, még tőrös­­botokat is viselnek s mihelyt esteledik, a nyílt utcán inzultálják a Felvidéken megtelepedett békés cseheket. És a csendőrség mit sem tesz! — jajdul fel a Národny Dennik. Hlinka lapja, a Szlovák nyomban felelt a cseh orgá­numnak. És meg is felelt. A Szlovák szerint a prágai zsoldon élő csendőrök mindig attól teszik függővé föllépésüket, hogy hány fasisz­tával találkoznak. Egyesektől még csak elko­bozzák a feketeinget meg a fokost, de ha öt rodobranecet látnak egy csomóban, azonnal eltűnnek, mint a kántor. Ilyen fölényes fleg­mával felel a Szlovák. Minden jel arra vall, hogy a rodobranecek rövidesen felül fognak kerekedni. Önérzetüket nagyban fokozza az az üzenet, amelyet az Amerikában körutat járó Hlinka küldött nekik. Ez üzenet lényege az, hogy az atyus sok pénzt hoz magával a Szabadság Földjéről. Szóval: összeg áll a házhoz. Akkor majd lesz — muníció! — Megszigorítják a Franciaországba, Bulgáriába és Törökországba érvényes út­levelek kiadását. A főkapitányság a vonat­kozó belügymniszteri rendelet értelmében a következőket közli: Franciaországba a jövő­ben csak azon munkások kaphatnak útlevelet, kik a francia munkaügyi, illetőleg földműve­­lésügyi minisztérium által láttamozott előzetes munkaszerződéssel igazolják ottani alkalmaz­tatásukat. Törökországba való kiutazás enge­délyezésénél csakis oly útlevél iránti kérelmek vehetők figyelembe, ahol az illetők igazolják, hogy az ottani megélhetésük teljesen bizto­sítva van, vagy pedig vagyoni viszonyaik kellő biztosítékot nyújtanak arra, hogy Török­országban a maguk vagyonából is megélhet­nek. Magyar munkásoknak Bulgáriába szóló útlevél csak abban az esetben állítható ki, ha a kérelmező a Bulgáriában leendő alkalmaz­tatását kimerítő tanúsítvánnyal előzőleg iga­zolta. „Gyógykezelés“ címén senki, „tanul­mány“ és „családi ügy“ címén pedig csak olyanok kaphatnak Bulgáriába szóló útleve­let, akik teljesen hitelt érdemlőleg igazolják, hogy valóban az az utazásuk célja és akik ezenkívül kellő anyagi eszközökkel rendel­keznek. — Kitüntetett tűzoltók. A belügyminiszter a tűzoltás és mentés terén 25 éven át kifejtett érdemes tevékenység jutalmazására alapított díszéremmel tüntette ki a kunszentmártoni ön­­kéntes tűzoltóság kebeléből Babrányi Béla pa­rancsnokot, Sárosy Nándor alparancsnokot, Vigh János szakaszparancsnokot és Cseuz Ignác őr­parancsnokot.­ . Az Ébredő Magyarok Egyesülete buda­pesti kerületeinek szervezeti elnökei szerdán ér­tekezletet tartottak, a munkaprogramot kidol­gozták az ősszel meginduló szervezkedésre és propagandára vonatkozólag. Minden kerületi szervezetben és szakcsoportban céltudatos, nép­szerű tudományos előadásokat tartanak két­hetenként a világnézeti kérdésekről, a szocioló­giából, a magyar irodalomból, a kultúrtörténe­­lemből, a kultúrpolitikáról, a biológiából s erre a magyar tudományos világ legkiválóbbjait nyer­ték meg. A propaganda vezetését Rákóczy Béla és Gáspár Béla irányítják.­­ Az Ébredő Magyarok Egyesületének első kerületi szervezete augusztus 3-án, kedden, Krisztina-tér 1. alatti kaszinóban tagértekezletet tart, melyen Rákóczy Béla a regélő Vág-völgyéről vetített képekkel, Gáspár Béla pedig a kultúráról tart előadást.­ — Második kerületi szervezete augusztus 2-án, hétfőn este 8 órakor tagértekezletet tart. Köz­ponti kiküldöttek: Rákóczy Béla és Gáspár Béla. — Negyedik kerületi szervezete augusztus 6-án, pénteken este fél 8 órakor Sörház­ utca 3. alatt tagösszejövetelt tart, melyen Gáspár Béla soro­zatos előadást kezd a világnézeti kérdésekről. — VIII. kerületi szervezete augusztus 3-án, kedden este 7 órakor József­ utca 28. alatti helyiségében tagösszejövetelt tart, melyen Gáspár Béla fog előadást tartani. — X. kerültei szervezete augusztus 2-án, hétfőn este 8 órakor a X. kerü­leti Auguszta-telep kulturházában tagösszejöve­telt tart, melyen Gáspár Béla és Szuchovszky Lajos dr. tartanak előadást. — Felvétel a gazdaképző iskolába. Az Országos Vitézi Szék fennhatósága és a m. kir. földmivelésügyi minisztérium tanügyi és gazda­sági főfelügyelete alatt álló Vitézi Rend Gazda­képzőiskolájának igazgatósága Örkényben ötven tanuló felvételére pályázatot hirdet. Az iskola 1926 október 4-én nyílik meg. A tanfolyam tar­tama egy év. Az iskola célja, hogy a vitézi rend telkes vitézeit és ezek várományosait (örököseit), továbbá a megfelelő vagyonnal rendelkező bár­melyik keresztény felekezethez tartozó ifjakat hazafias szellemben tanult gazdákká képezze ki. Bővebb felvilágosítást készséggel nyújt az is­kola igazgatósága. A kérvények az Országos Vitézi Székhez (Budapest, várpalota) intézendők. — Református papi pályára készülő ma­gyar leányok. A szombathelyi Dunántúli Estilap írja: Eddig még egyáltalában nem kultivált pályára lépett két lematurált diák­leány. Arra határozták el magukat, hogy református lelkészek lesznek. Farkas Eszter­nek hívják az egyik leányt, aki három évvel ezelőtt lépett az ősi pápai kollégium pol­gáran közé, míg Onódi-Szabó Magda a buda­pesti teológián iratkozott be. A református papi pályára lépett leányok közül az egyik, Farkas Eszter, már a jövő iskolaévben vé­gez. Értesülésünk szerint a jövő tanévben már nem csak a budapesti és pápai teoló­gián dicsekedhetnek női hallgatókkal, hanem a debreceni tudományegyetem református hittudományi fakultására is nagyban készü­lődik több vidéki leány. Svájcban és más külföldi protestáns államokban nem újság már a papnő. Bár önálló parókiát nem vál­lalhatnak, segédlelkészi, hitoktatói és misz­­sziói teendőkre kitűnően beváltak a női papok.­­ Csődöt nyitottak az Tn­ió-színházak ellen. Az Unió-színházak kényszeregyezségi ügyének lebonyolítása után — mint ismeretes — több kisebb hitelező csődpanaszt adott be a bíróság­hoz, hogy így szorgalmazza a fennálló követelés behajtását. A budapesti törvényszéken Toldy Zoltán törvényszéki bíró előtt több tárgyalást tartottak a csődpanasz ügyében és legutóbb a bíróság a csődkérvény érdemi tárgyalását e­ső 30-ára tűzte ki. Közben az Unió-színházak igaz­gatósága kérelemmel fordult a Pénzintézeti Központhoz, amelyben aziránt folyamodott, hogy kényszeregyezségi ügyének, illetve a csőd­panaszok folytán előállott rendkívüli helyzetnek lebonyolítására a Pénzintézeti Központ vállalkoz­zék. Ezt a kérelmet azonban a Pénzintézeti Köz­pont elutasította, mert az Unió-színházvállalatot nem tekintette olyan részvénytársaságnak, amely­nek kényszerfelszámolását a Pénzintézeti Köz­pont a fennálló törvények értelmében vállalhat­ná. Ez a kedvezőtlen döntés arra indította az Unió Színházüzemi és Színházépítő R­t. igaz­gatóságát, hogy most már önmaga kérje a csőd megnyitását. Toldy Zoltán törvényszéki bíró a szabályszerűen előterjesztett kérvény folytán azonnal intézkedett és az Unió-színházak ellen elrendelte a csődöt. Csődbiztos Toldy Zoltán tör­vényszéki bíró lett, csődtömeggondnokul pedig Molnár Dezső ügyvédet, a Színészszövetség ügyészét rendelte ki, akinek helyettese ifj. Láng Lajos ügyvéd. A csődbíróság a követelések be­jelentésének határnapját szeptember 30-ára tűzte ki, a felszámolási tárgyalás október 27-én dél­előtt 10 órakor lesz, a csődválasztmányt pedig október 30-án délelőtt 10 órakor választják meg.­­ Új ritkaságok a sárospataki nagykönyv­tárban. Sárospatakról Írják: Dókus Gyula nyugalmazott alispán, a tiszáninneni refor­mátus egyházkerület tanácsbírája, aki rend­kívül értékes levéltárát néhány évvel ezelőtt a pataki kollégiumnak adományozta, újab­ban ismét egész sereg nagyértékű okiratot adományozott a főiskola nagykönyvtárának­. A gyűjteményben van egyebek közt I. Rá­kóczi György kilenc oklevele, továbbá Lo­­rántffy Zsuzsánna, Bocskay István, Zrínyi Ilona és II. Rákóczi Ferenc egy-egy levele. — Pályázat. A miskolci m. kir. sóhivatalnál a XI. fizetési osztályba sorozott mázsatiszti ál­lásra pályázatot hirdetnek. Határidő: szeptem­ber 2. — Park Pensio Visegrádi. Ez a címe annak az oázisnak, ahol Földy István szovátai Hunyadi Pensiójában űzött és a románok jóvoltából abba­hagyott mesterségét folytatja vendégeinek leg­nagyobb megelégedésére. Csak úgy sugárzik az arca, ha az asztaloknál felcsendül a jó kedély­hangulat és magyarságáért nem kell immár újabb kiutasítástól rettegnie. Méltó társa Bittó Rezső igazgató, aki­ Kolozsváron volt az er­délyiek Böldváry Imréje, ahol kitűnő uridivat­­üzletét szintén az oláhok jóvoltából volt kényte­len abbahagyni. Itt egyesült erővel, figyelmes kiszolgálással, kitűnő ízléses és olcsó ellátással — a teljes napi pensió ára 60.000—80.000 korona, gondoskodnak arról, hogy a nyaralni vágyók minden igényét kielégítsék. — A csonkaország határait járó cserké­szek. A Zalavármegye közli a következő cserkész-hírt: A monori 113. számú „Túrán“ cseerkészcsapatnak három tagja érkezett ma Zalaegerszegre. A derék fiuk név szerint: He­gedűs G. József, Szőnyi Vilmos és Ellenbacher János a „Nem, nem, sohat“ jelszóval indultak útnak és kiküldetésükben nagyobbára gyalog járják körül Csonkamagyarország határait, hogy az új fájdalmas határbarázdák mentén személyesen gyűjtsenek tapasztalatokat annak a vidéknek az életéről, amelyet a trianoni ver­­birák kettészeltek. — Bodó Jánost Klárafalva község dísz­polgárrá választotta. A csonkatorontáli Klárafalva a Faluszövetség ügyvezető igaz­gatóját, Bodó János nem-­­gyűlési képviselőt legutóbb tartott képviselőtestületi gyűlésen a község díszpolgárává választotta. — A jegyzők köréből­. A komárom megyei Párkány község képviselőtestülete Semmelweiss Nándor ottani adóügyi jegyzőt főjegyzővé, Czike Pál helyettes aljegyzőt pedig adóügyi jegyzővé e hó 24-én egyhangúlag nagy lelkesedéssel meg­választotta.­­ A hetvehelyi körjegyzőséghez tar­tozó községek képviselőtestületei Soós Ferenc eddigi helyettes jegyzőt egyhangúlag segéd­jegy­zővé választották. — A hatvani járás jegyzői kara augusztus 7-én Pásztón, jótékonycélú tánc­estélyt rendez. Az estély keretében Szigligeti Ede: A cigány népszínművét is előadják. Ko­vács Miklós és Szécskay Árpád lesznek a ren­dezők. — Egy tehén átúszta a Balatont. Zala­egerszegről Írják: A Balaton átúszása ma már nem szenzáció, neves úszóink már na­gyobb távolságokat is úsztak, mint a Balaton szélessége. Ezúttal nem úszóbajnokról, hanem tehénről van szó. A felsőőrsi mészáros So­mogyban tehenet vásárolt s azt a tihanyi ré­vész hozta át a hajcsárral.. A tehénnek — úgy látszik — nem tetszett a zalai levegő, azért a tihanyi révnél a Balaton hullámaiba vetette magát, hogy visszausszék régi hazá­jába. A megrémült hajcsár csónakon követte a kitartó úszó állatot, mely Zamárdinál ért partot. A zamárdi-i fürdővendégek lelkesen megéljenezték a Balaton ezidei első átuszóját. — Beiratás a soproni bányamérnöki főisko­lába. A soproni m. kir. Bányamérnöki és Erdő­­mérnöki Főiskolában a fölvétel és beiratkozás az 1926/27. tanév téli félévére szeptember első napjaiban lesz. A főiskolába először beiratkozni szándékozóknak felvételüket legkésőbb augusz­tus 10-ig kell a főiskola tanácsánál írásban ké­relmezniük. A 20.000 koronás okmánybélyeggel ellátott kérvényhez csatolandók: a születési anyakönyvi kivonat, gimnáziumi vagy reáliskolai érettségi bizonyítvány, orvosi bizonyítvány jól látó-, halló és beszélőképességről és egészséges szervezetről, hatósági bizonyítvány a szülők fog­lalkozásáról (állásáról) és vagyoni helyzetéről. Azoknak, akik nem a felvétel évében tettek érett­ségi vizsgálatot, hatósági bizonyítvánnyal kell igazolni, hogy az érettségi vizsgálat óta eltelt idő alatt mivel foglalkoztak s erkölcsi tekintet­ben feddhetetlen életmódot folytattak-e . A kér­vényben meg kell említeni, hogy folyamodó mely osztályra kéri felvételét: bánya-, fémkohó-, vas­kohó- és erdőmérnöki osztályra. A szeptember havi végleges felvételnél a személyes jelentkezés szükséges. Az érvényben álló félévi tandíj 1.275.000 korona. Vagyontalanságot igazoló köz­­tisztviselők, vagyontalan özvegyek és menekültek gyermekei,­­­vagyontalan árvák és legénységi ál­lományba tartozó katonák a megállapított tan­díj felét fizetik. Tandíjmentességben csak az részesülhet, aki jelesen vagy jól érettnek találta­tott. Azonkívül még beiktatási, beiratási, könyv­tári, többféle laboratóriumi díjat is kell fizetni. Az internátusba való felvételt szintén augusztus 10-ig kell külön beadványban kérni. A kérvény­hez csatolandó: leckekönyv , illetőleg az I. éves folyamodók részéről érettségi bizonyítvány má­­solata, szegénységi vagy vagyontalansági bizo­nyítvány, és a rektori irodában átvehető „kérdő­ív“ kitöltve. A felvett hallgatóknak a semester megkezdésekor rajzeszközökkel kell ellátva len­niük. Augusztus 10-ike után érkező, vagy kellően fel nem szerelt kérvényeket nem veszik figye­lembe. — Miklóssy kunszentmiklósi tanár nyara­­lása. Ma már nincs Erdélyünk, sem Felső­­magyarországunk, a Felső-Tiszánk Kárpitok koszorúzta gyönyörűséges hegyvidéke sem a miénk már. Szegény, összetört kis nemzet, Csonka-országocska lettünk. Az igényeink alászállottak. A gondtalan jómódunk elpusz­tult. A nyári kirándulások, a megszokott für­­dőzések, az erdélyi és erdős pihenők ma már szinte elérhetetlen, hiúságos álmodozások a leg­több, szellemi munkája után élő, középosztály­beli úricsaládunk előtt. Bizony nehéz próbákat szenvednek a magyar nemzet szellemiekben vezető elemei. Gyermekeinket jólelkű kül­földi idegenek kegyelemből szedegetik ma­­gukhoz, hogy a hazai gondterhes élettől leg­alább átmenetileg enyhüljenek és mentesülje­nek. Annál kedvesebb, vigasztalóbb, buzdí­­tóbb a példa, amit a derék Miklóssy János kunszentmiklósi főgimnáziumi tanárnak im­máron jó pár éve vidáman, sikeresen folyta­tott nyaralásáról elmondok. Miklóssy tanár a világháborúban tiszti kardjával is szolgálta a hazát. Mint az ázsiai orosz puszták, vadonok sokat próbált egykori hadifoglya pedig meg­szokta a kirgizek, kalmükök, tatárok között a sátorozó nomád­ életet. Érdekesen biztosította tehát idehaza az oly szükséges nyári pihenő­jét. Több személyre való eső-, szélmentes tá­bori ponyvasátort szerzett be s azzal tavaly, úgyszintén az idén Dunavecse gyönyörű fek­vésű Duna partján, mindjárt a víz legszélén, a suhogó öreg nyár­­s fűzfák árnyában sáto­rozik több diákjával. Az idén az Eötvös­­kollégiumból egy nagyon lelkes, előzékeny adjutánsa is van, a „Szendy mester“ néven népszerű, erdélyi tanárjelölt. Ha süt a nap, ha fú a szél, bátran ha esik, napközben az úszóruha az egyedüli egyenruhájuk. Reggel­­től­ napestig fürdőznek, úsznak, csónakáznak, a homokon heverésznek a rézszintre cserzett bőrű viziemberek. A sütést-főzést, persze, ma­guk végzik igen ízletesen. Amikor szárazon, vizen odakáborognak, egy pompás süldő ber­náthegyi kutya az ajtónálló a mindenféle tá­bori cókmókkal teli enyhés sátornál... Az el­szabadult csónakok kifogása, az úszó fada­rabokra való halászgatás, a horgászás is ked­ves szórakozásuk. A holdas esték mostanában ám a Dunaszélen hűvösök, szellősek, ilyenkor vászonruhájukat magukra öltik a Kunszent­­miklósról elszármazott Robinsonok... Hely­beli barátjaik viszont hasábos tüzelőfákról örömest gondoskodnak, mert Miklóssy tanár­nál barátságosabb, ragyogóbb tábori tüzet reccsenteni senki sem tud. A tűz körüli pok­rócokon a helyi vendégekkel együtt egész kis tábor hasal s a nótáknak, a meséknek, a ma­gyar múltról, jelenről és jövőről való tanul­ságos, érdekes beszélgetéseknek éjfélekig, éjfélekig nincsen vége... (mp) — A postaüzemi tisztviselők választmányi Ülése. A posta­üzemi és műszaki-üzemi tiszt­viselők országos egyesületének központi vá­lasztmánya augusztus 2-án délután öt órakor tartja ülését Rákóczi-út 30. szám alatt. A tárgy fontosságára való tekintettel a választ­mány tagjait ezúton is meghívja az elnökség. — Védőbeszédek a Rákosi-perben. Rákosi Mátyás és társainak kommunista bűnpörében a mai tárgyalás is a védők fölszólalásaival telt el. Elsőnek Kollmann Dezső, Őry Károly védője kezdte meg védőbeszédét, aki annak a nézetének adott kifejezést, hogy a kommu­nista világszemlélettel számolni kell és azt nem lehet azzal elintézni, hogy a csatornák szemét­jéből alakult ki. Az a vádlott, aki az osztály­­harc katonájának vallja magát, álláspontjáért nem büntethető meg és a kommunistáknak parlamenti képviseletet kell adni. Védőbeszé­dét azzal fejezte be, hogy védence és az összes vádlottak fölmentését kérte. Bárdoly Sándor védő beszélt ezután. Tárgyilagos érvekkel alá­támasztott beszéde általános feltűnést keltett. Elismerte, hogy a Rákosi-perben az ügyész hivatása a nemzet önvédelmi harcává magasz­tosul. Prohászka Ottokár írásai alapján vizs­gálta a magyar munkásproblémát, majd azt fejtegette, hogy Vági-párti védencei teljes jóhiszeműséggel vettek részt mozgalmukban. Ezért olyan igazságos ítéletet kért, amely élő bizonyítéka lesz annak, hogy itt konszolidáció van. Győri Ákos tizennégy vádlott nevében tartott védőbeszédet, Domokos Andor pedig Vági István védelmét adta elő. A tárgyalsát pénteken folytatják, mikor még öt védő fog fölszólalni. — Az Apponyi Poliklinikanap estéjén az Angolparkban páratlan műsor! Szépségverseny, tombola, box- és Ping-pong-mérkőzés! -val. itt jótállás­sal vállalat L. 961—38 Király u.16 9 Párisban sorban állnak a kenyérért A rendőr: Csak ne kiabáljanak, lehet még magukból is pénzügy­­miniszter.

Next