Magyarság, 1926. szeptember (7. évfolyam, 197-221. szám)

1926-09-08 / 203. szám

1926 szeptember 8. szerda Tigmisgmitsstft Müasztalosnál wmuama háló­s ebédlő­, upiszobált jótállássá Vidékre gondol Ifj. Tóth Kálmán csomagolás m­üasztalos iT, seimuehveig­ u. négy Egy szerb újság perszonál-uniót ajánl Magyarország és Szerbia között. Belgrádból jelentik: A kormányzó mohácsi beszédének váratlan visszhangja támadt ma. A független radikális Radikal utalva a történelmi múltra, amidőn a szerbek együtt harcoltak a magya­rokkal, ezeket írja: Magyarország századokon át perszonál­unióban élt Ausztriával. Azt hisszük, nem állítunk vakmerőséget, ha kije­lentjük, hogy a magyarok bizonyos fokig hozzászoktak a perszonál-unióhoz. A magya­roknak ez a hagyománya talán ma is hasznos lehet a Magyarország és közöttünk való vi­szony kialakulása szempontjából. Lehetséges, hogy Magyarország és államunk között a perszonál-unió volna a legjobb forma, amely­ben barátságunk kialakulhatna és a maga számára még, mint állandó történelmi alakulat biztosíthatná a jövőt. Ez talán ideális alaku­lás volna. A cikk azzal fejeződik be, hogy ez az ideál lehetséges és meg is valósítható. Megemlíti a belgrádi lap még azt is, hogy az Árpád­család rokonságban volt a Karagyorgyevicsek­­kel. A bukaresti lapok viszont azt írják, hogy a Horthy kormányzó nyilatkozatai nem talál­tak semmiféle visszhangra Jugoszláviában és a magyar—jugoszláv közeledés még messze van. A kormányzó nyilatkozatait — mondja az Universal — a szerb sajtó nem fogadta különösebb érdeklődéssel. A lapok csupán a nyilatkozat közlésére szorítkoznak kommen­tárok nélkül. Általánosan az a vélemény ural­kodik, hogy a nyilatkozat egyszerű ajánlat­nak tekintendő s a két ország közeledése a valóságban még erősen a jövő zenéje.­­• Többtagú betörőbandát fogott el a rendőrség. Pár nappal ezelőtt a Gerlóczy­­utca 15. számú házban lévő Alpenländische Textilindustrie Aktiengesellschaft raktárában nagyarányú betörés történt. A pince meny­­nyezetét ismeretlen tettes átfúrta és azon ke­resztül behatolt a raktárba, ahonnan hetven­­milió korona értékű textilárut és értékes be­rendezési tárgyakat vitt magával. A nyomá­sa.­ megállapította, hogy néhány nappal ezt megelőzően ugyan- k i­s­emlő módon végre­hajtott betörési ké­r-h­et történt, amennyiben keresztülfúrták a mennyezetet, de véletlenül két vasgerenda találkozási helyén, úgy, hogy a nyilason nem tudtak behatolni a raktárba. A második ki­érlet alkalmával, amikor sike­rült a behatolás, ugyancsak nagyon keskeny nyílást tudtak fúrni a betörők, úgy, hogy a detektíveknek könnyű volt megállapítaniuk, csak egy gyermek, vagy egy igen karcsú, vé­kony fiatalember juthatott át ezen a nyilason át a pincébe. Ezen a nyomon elindulva, a de­tektívek arra a következtetésre jutottak, hogy a betörést minden valószínűség szerint Heil­­mann Károly nevű fiatalember követte el, aki időközben Budán a Hármashatárhegyen épülő turista menedékháznál vállalt foglalkozást Kedden hajnalban a detektívek kimentek a menedékházba és igazolásra szólították fel Heilmannt, akit régebbről ismertek. A fiatal­ember vonakodott, majd mikor látta, hogy detektívekkel áll szemben, alkalmasabb fegy­ver hijján egy vésővel támadt rájuk és semmi­képp sem akarta magát megadni. Nagy nehe­­zen lefegyverezték és beszállították a főkapi­tányságra, ahol azonnal megkezdték kihall­gatását. Az elfogott Heilmann Károly kihall­gatása során rövidesen megnevezte társait és bevallotta, hogy nagyobb betörőbandát vezet, amellyel több betörést követett el, ezek kö­zött a Gerlóczy­ utcait is. Vallomása alapján a detektívek kedden reggel végigrazziázták a külső Józsefváros lebujait, hogy Heilmann társait felkutassák. A banda tagjai közül Lengyel Géza ismert, veszedelmes betörőt és még három társát sikerült is elfogniuk. A mai nap folyamán sikerült azután a banda többi tagját is kézrekeríteni. Valamennyiöket letartóztatták és a detektívek most foglalkoz­nak az elfogott betörők teljes bűnlajstromá­­nak összeállításával. — Pályázat községi állásokra. Borsod-Gömör­egyében Ragály községben körjegyzői állásra, határidő szeptember 28. Rábatamásiban segédjegyzői állásra, határidő szeptember 15. Dunakömlőd községben segédjegyzői állásra, ha­táridő szeptember 15. Táplánfa községben ir­­noki állásra, határidő szeptember 15. Gyöngyös­mellék községben irnoki állásra, határidő szep­tember 30. — Tolna megyében Értény községben szülésznői állásra, határidő szeptember 20. — Szekszárd városnál városi közgyámi és egy adó­tiszti állásra, határidő szeptember 20. Herend községben szülésznői állásra, határidő szeptem­ber 30. — Veszprém megyében Bánd községben tzilésznői állásra, határidő szeptember 30. — A vasutasok békebeli fizetésük száz százalékát kérik. A Vasutasok Országos Gazdasági Egyesületének pár hét előtt a régi képviselőházban tartott nagygyűlésén határo­zati javaslatot fogadtak el a vasutasok kü­lönféle sérelmeinek orvoslásáról. A határozati javaslatot memorandumba foglalva, ma kül­döttség vitte a kereskedelmi minisztériumba. A küldöttséget Dessewffy Aurél államtitkár fogadta. Róbert Emil, a küldöttség vezetője, előadta, hogy a vasutasok kérik békebeli illet­ményüknek száz százalékát, az eltörölt auto­matikus előléptetés visszaállítását, a munkás­ság bérszámolási rendszerének revízióját, a nyugdíjasok és nyugbéresek járandóságainak felemelését. Grenczer Mihály dr. ügyvezető­­elnök számadatokkal igazolta, hogy a Ta­­mássy-féle státusrendezéssel a vasutasok béke­beli illetményüknek csak hatvan százalékát kapták. A státusrendezéssel az előléptetéseket annyira megnehezítették, hogy némely kate­góriában tíz-tizenöt esztendő kell az előre­jutáshoz. Kérte a lakáspénzek fölemelését, a menetdíjkedvezmények visszaadását, a szolgá­lati és illetményszabályzat érvénybeléptetését. Horváth Gergely szintén a bérszámolási rend­szer revízióját sürgette. D­estese­ffy államtitkár figyelemmel hallgatta a vasutasok előadását, átvette a memorandumot és megígérte, hogy a vasutasság kérését pártolólag fogja a ke­reskedelmi miniszter figyelmébe ajánlani. — A pestvidéki fogház sendülőinek bűn­ügye a tábla előtt. Másfél évvel ezelőtt, 1925 április 26-án a pestvidéki fogház há­rom fegyence rendkívüli körülmények között megszökött a fogházból. Bocsák Gábor többszörösen büntetett előéletű rab észrevette, hogy a fogházőrök a törvényszék pincéjében levő asztalosműhelyben tartják Frommer­­pisztolyukat. Észleletét elmondta két rab­társának, Palotás Lászlónak és Varró Tiva­darnak is és a három rab kieszelte, hogy a fogházőrök pisztolyát megszerzi és megszök­nek a fogságból. Mind a hárman kérték, hogy az asztalosműhelyben foglalkoztassák őket és kérésüket valóban teljesítették is, Neideg Pál fogházőrt rendelve melléjük felügyelőként. Bocsák Gábor és két társa eleinte szorgalma­san dolgoztak a műhelyben, de április 26-án délután egy vigyázatlan percben Bocsák ki­szedte a töltött revolvereket a fiókból, szét­osztotta két társa között és a fogházőr mellé­nek szegezve a pisztolyt, Bocsák ráparan­csolt az őrre, hogy vetkőzzék le, mert fogház­on egyenruhájára szüksége van. A fogházőr ellenállt, de a három rab lefegyverezte, el­vették tőle a kulcsokat és kiszöktek. A fog­házőr segítségért kiálltott és pár perc alatt az egész őrséget alarmirozták. A fegyencek ezalatt kiszöktek a kapun és csak hosszú hajsza után lehetett elfogni őket, valóságos közelharc után. Az egyik rab, Varró Tivadar, életével fizetett rá a szökési kísérletre, mert a Fő­ utca és Pálffy­ tér sarkán levő vendéglőbe menekült, bebújt egy szűk szekrénybe és mire megtalálták, már halott volt, megfulladt. A másik két rabot elfogták és az ügyészség hatóság elleni erőszak bűntette miatt emelt vádat ellenük, a pestvidéki törvényszék pedig Bocsák Gábort kétévi fegyházra, Palotás Lászlót pedig hathónapi börtönre ítélte, a fogház pedig azonkívül kéthónapi sötétzár­kával és kurtavassal sújtotta őket. A buda­pesti tábla Husárdy-tanácsa ma foglalkozott ezzel a bűnüggyel. A tárgyalás lefolytatása után a tábla Bocsák Gábor büntetését hely­benhagyta, mert beigazolást nyert, hogy ez a vádlott pisztolyának összes töltényeit üldö­zőb­e lőtte, Palotás büntetését pedig két­hónapi fogházra szállították le. A főügyész Palotás terhére semmiségi panaszt jelentett be a Kúriához. — Beiratás a soproni erdőmérnöki főisko­lába. A soproni bányamérnöki és erdőmérnöki főiskolán a beiratások szeptember 13. és 14-én lesznek, az előadások pedig szeptember 15-én kezdődnek.­­ A budapesti első református elemi is­kola. Budapesten az első református elemi iskolát 11-én délelőtt nyitják meg ünnepélye­sen a Vilma királyné-úti (Fasori) református templom épületében. A megnyitóbeszédet Né­­methy Károly dr., ny. belügyi államtitkár, v. b. t. t., a budapesti református egyház fő­gondnoka mondja. Sebestyén Jenő dr., teoló­giai tanár a holland segítséggel megteremtett iskola keletkezésének körülményeit ismerteti, az ünnepi beszédet H. Colijn, Hollandia volt miniszterelnöke tartja s még Kuyper Katalin, a magyarok nemes holland barátnője és Ra­vasz László dr. püspök szólnak a közönséghez. Vilma hollandi királynő egyébként hozzá­járult, hogy a budapesti első református elemi iskolát leányáról, Julianna holland trónörö­kösről nevezzék el. — Rövid rendőri hírek. Kedden délután négy óra előtt a városligeti Fasorban a Felső­­erdősor­ utca sarkán halálos autóelgázolás tör­tént. A város felé jött a ligetből egy taxi, me­lyet Engel Lajos soffőr vezetett, szemben vele egy 10-es villamos haladt. Hogy az autó az ösz­­szeütközést elkerülje, hirtelen befordult a Felső­­erdősor-utcába, itt azonban szembe találkozott Betzoldt Antal postaaltiszttel, aki kerékpáron jött feléje. Az autó összeütközött a kerékpárral, Petzold leesett a gépről, az autó keresztülment rajta, úgy, hogy az altisztet a mentők haldo­kolva vitték a Rókus-kórházba. A soffőrt elő­állították a rendőrségre.­­­ Jenik Béláné beje­lentette ma a főkapitányságon, hogy Sörgyár­utca 8188. házi szám alatti lakásáról Béla nevű tizenhárom- és Zoltán nevű tizenegyéves fia el­tűnt. A rendőrség megállapította, hogy a két gyermek egy kerékpárkölcsönzőnél két kerék­párt szerzett, azzal elmentek valahová és azóta nem jelentkeztek.­­ Az óbudai gázgyárnál egy ötven év körüli munkáskülsejű férfi holttestét húzták ki a Dunából. Megállapították, hogy a holttest Mayer György ötvenegyéves munkással azonos, aki pár nappal ezelőtt fulladhatott a vízbe.­­ Kedden délben Leimetter Gusztávné Garai­ utca 12. szám alatt lakó magánzónő beje­lentette a főkapitányságon, hogy albérlője Ta­kács Kálmán dr. nyug.­miniszteri tisztviselő pár nappal ezelőtt hajnalban eltávozott lakásáról és azóta eltűnt. Házbérét nem fizette ki és rendkí­vül izgatottan járkált szobájában, mint a fő­­bérlő mondotta. A rendőrség nyomozást rendelt el az eltűnt kézrekerítésére.­­ A Dunaparton a Bertalan­ utca irányában egy piros virágos ken­dőbe burkolt szőkehajú leánycsecsemő holttestét találták. Mivel a kendő teljesen száraz volt, va­lószínű, hogy nem a víz vetette ki, hanem úgy tették ki a Dunapartra. A nyomozás megindult. — Pénteken indul meg a Krisztina-tér— Győri­ úti autóbuszkörforgalom. A­ Postások Betegsegélyző Egyesülete két Rába-gyárt­­mányi autóbuszt bocsátott a fővárosi autóbusz­üzem rendelkezésére azzal, hogy körforgalmi járatot létesítsen a Krisztina­ tér és a régi Vöröskereszt-kórház között, amely most, mint ismeretes, a postásbeteg segítő tulajdona. A körforgalmi autóbuszjárat pénteken meg is in­dul. A kocsik a Krisztina-térről indulnak el és a Mészáros-utcán, Avar-utcán, Csörsz­­utcán, Pálya-utcán és a Győri-uton térnek vissza a Krisztina-térre. A kocsik hét és fél­perces időközökben indulnak reggel 7 óra 15 perctől. Az utolsó kocsi indulási ideje 22 óra 15 perc. Az egységes viteldíj 2000 korona. Az átszállójegy a rendes autóbuszjáratokra 5000 koronába kerül. A járatok jegybevételei a városé, amely ezzel szemben az üzemben­­tartás költségeit viseli. A F­ótátrafüred-gyógyfürdőn, a Maga­s-Tátra központjában, állandóan élénk fürdőélet uralko­dik. Az ott tartózkodás — 1000 méter magas­ságban — lábbadozók és turisták szempontjából éppen most a legkellemesebb, mivel a Tátrában ősszel,rendszerint gyönyörű időjárás van, sok napsütéssel, száraz, szélmentes napokkal. Úgy a Grand Hotelt, mint a Tátra­ Szanatóriumot — egész évi üzemmel — nemzetközi társaság láto­gatja. Kitűnő ellátás. Jutányos árak. A vissza­utazásnál kedvezmény. Felvilágosítással szolgál Adorján László dr. Budapest, V., Menetjegy­iroda, vagy a Fürdőigazgatóság Ótátrafüreden, Stary Smokovec, Csehszlovákia. A tahitótfalusi beszámoló KONG­Y. KUN­A P. ANDRÁS: (a váratlan ellenzéki szónokhoz.) Jöjjön csak le onnan koma, a politikára, meg a képviselőségre születni kell! ­ A medgyesi sziguranca-főnök botjával össze-vissza vert egy katolikus papot. Med­gyesi jelentés szerint az ottani magyar lakos­ságot kínos botrány tartja izgalomban, amely a Ferenc-rendi kolostor egyik szerzetese, P. Szabó Róbert segédlelkész és Lungu Vasilie ottani sziguranca-főnök között játszódott le. A páter augusztus 25-én este a kolostor előtt sétált, amikor észrevette, hogy Lungu gyerme­kei a kolostor épülőfélben levő istállójának fedeléről a cserepeket kiszedik és ledobálják az utcára. Tisztességes hangon rájuk szólt, hogy távozzanak. A gyermekek azonban ki­kacagták a pátert. Erre kénytelen volt őket erőszakkal eltávolítani. A páter ezután foly­tatta sétáját. Alig telt el egy félóra, amikor Lunga sziguranca-főnök orvul megtámadta a pátert és botjával össze-vissza verte, úgy, hogy idegenek voltak kénytelenek kiszabadí­tani a szerencsétlen lelkészt a szigurancasef kezei közül. Később a kolostor udvarán Lungu újból neki támadt a páternek, akit másodszor is súlyosan bántalmazott. Az esetről orvosi látleletet vettek föl, mely megállapította, hogy a páter sebei kilenc napra gyógyulnak. Az inzultusért Szabó páter följelentést tett ugyan a medgyesi hatóságnál. Minthogy azonban a vizsgálatot Lungu kebelbarátja, az ottani rendőrigazgató vezeti, aki mindenben Lungu utasításai szerint jár el, kérdéses, hogy a páter meg fogja-e kapni a méltányos elég­tételt­! HALÁLOZÁS Az elhunyt P. Ballos Bertalan ferences atyá­nak ma délelőtt volt a temetése. Reggel P. Ren­­des Valérián tartományi önök ünnepélyes rek­viemet pontifikált a belvárosi ferencesek templo­mában az elhunyt rendtárs lelki üdvéért, aki a kerepesi­ temető halottasházában volt felravata­lozva. Innen délelőtt 11 órakor temették a rendnek a Kerepesi­ temetőben levő sírboltjába a korán elhunyt szerzetest. A temetőben a Szent Domonkos-rend tagjai végezték a temetés szer­tartását. Kiss Ferencet a város halottjának tekintik és a tanács az elhunyt részére, aki évtizedeket töl­tött a város hűséges szolgálatában, díszsírhelyet adományozott. A temetés holnap, szerdán, délben 12 órakor lesz a kerepesi­ uti temető halottas­­házából. Császár Mihály dr. áll. reálgimnáziumi tanár, 46 éves korában szeptember 5-én Budapesten meghalt. Özvegy Sass Istvánné dr.-né született Bets Margit,d e hó 7-én Budapesten elhunyt. E hó 9-én délután 4 órakor a kerepesi­ uti temető ha­lottasházában leendő beszentelés után Puszta­­borjádra lesz szállítva és ott e hó 11-én délelőtt 11 órakor a családi sírboltba örök nyugalomra helyezve. özvegy Eöry Jánosr­é született Musitz Teréz, 78-ik életévében Győrött meghalt. Lehner Mihály, a soproni róm. kat. elemi fiú­iskolák ny. igazgatója, 65-ik életévében meghalt. 45 év óta szolgálta a tanítás ügyét, melyből 20 évig mint igazgató működött. Almer Károly birtokos 72-ik életévében Nagy­bányán meghalt. Seeber Ferenc, a magyar Nemzeti Bank fő­­ellenőre, 42-ik életévében Budapesten meghalt, ma délután a farkasréti­ temetőben temették el. özvegy pákei Pákey Lajosné született kőszeghi Fangh Antónia, életének 62-ik, özvegységének 5-ik évében Kolozsvárott elhunyt, özvegye volt Pákey Lajos ismert műépítésznek, a kolozsvári iparmúzeum megteremtőjének. Halálát fián, Pákey Lajos dr. miniszteri titkáron kívül, a Hegyi-, Szentmiklósy- és Gyurtó-családok gyá­szolják. Holló Sándorné született Nyitray Amália, Holló Sándornak, a Felvidéki írók és Hírlapírók volt Szövetsége alelnökének, a „Bors“ című lévai lap alapító-szerkesztőjének neje, 72 éves korában meghalt. Cservenyicz Pál ny. igazgató-tanító, r. kat. kántor, 76 éves korában Egerben meghalt, 44 évig volt tanító. Tőke János dr. 44-ik évében Székesfehérvárott meghalt. Zajgha Béla sáspusztai (Békés megye) igaz­gató-tanító, 6­0-ik életévében meghalt. 40 évig tanított. Körösladányban temették el. ­! a Cigány-jazzband. A magyar ember hangu­latainak leghívebb kifejezője volt a cigány. Évek óta kerülgetnek minket különböző nyugat­ról jövő hullámok és ilyen nagy hullám a jazz­band is. Az Ostende-kávéház tulajdonosa volt az első, aki felismerte, hogy hogyan lehet a kettőt ös­szeegyeztetni, hogy megmaradjon a cigány és a közönség mégis Jazz-t kapjon, összeállí­totta az első magyar cigány jazz-bandet Kolozs­­váry Balogh Jancsi vezetésével. A közönség most már vígan táncol a cigány-jazzband-re, amelynek a divatja alighanem hamarosan el fog terjedni.

Next