Magyarság, 1926. október (7. évfolyam, 222-248. szám)

1926-10-30 / 247. szám

10 1926 október 30, szombat HMaMBOC SZÍNHÁZ MÍVÉSZE Oratórium-est­­ az Operában !A berlini Singakademie vendégszereplése A német főváros legrégibb és legnagyobb kórusa, a Singakademie hangversenykörúton van. Útirány: Prága—Brünn—Bécs. Ilyen­kor kapcsolódni szokott, mint keleti végállo­más: Budapest. Ez alkalommal a kapcsola­tot, mint manager és koncertrendező, a ma­gyar kultuszminisztérium vállalta, valószinü­­leg roma baráti viszony alapján, mely Kle­­belsberg grófot ezidőszerint Becker dr. úr­hoz, porosz kollégájához és a berlini kultúr­intézményekhez fűzi. A kultuszminisztérium protektorátusa, égisze és rendezése mellett történt meg a Singakademie budapesti fel­lépése. Ez a magas hatóság hivatalból min­denféléhez ért, ez egyszer azonban tulment mindentudásának határán s a kitűnő berli­niek vállalkozását csupa jóindulatból és pro­tekcióból alaposan megbuktatta. A jóindulat azon kezdődött, hogy a kórus fellépései szá­mára két estére átengedték az Operaházat. Díszelőadást rendeztek neki. Kivilágított nézőtérrel és Jeritza-helyárakkal. Ha a ma­gas rendezőség kissé üzletszerűbben ismerte volna a budapesti koncert viszonyokat, tudta volna, hogy abból a komoly művészetből, melyet a berlini testület képvisel, Händel oratóriumából és Bach miséjéből társadalmi eseményt csinálni nem lehet. Ez a grandió­zus, fenséges muzsika nem a felső tízezer­nek, hanem az alsó százezreknek való. Akik nem adhatnak félmilliókat páholyokért és támlásszékekért, akik nem vonulnak toalet­tekkel az Opera vakító fényességébe, ha­nem meghúzódnak valamelyik terem valame­lyik elrejtett széksorába, akik mentői keve­sebbet fizetnek, de annál többet élveznek, ra­jongnak és tapsolnak. Ezeke az oratórium, ezeké Bach és Händel. Beléptünk ma este az Operaház nézőterére. Fényárban csillogtak a lámpakoszorúk és ke­gyetlenül rávilágítottak a sok-sok feketéllő üres páholyra, a tátongó földszintre. Frakkos urak és estiruhás dámák mellett szürke „meg­hívottak“, akik bizonyára utolsó percben kapták a jegyüket és nem „értek rá“ kiöltöz­ködni. Talán már évek óta nem érnek rá ki­öltözködni ... Azért örültünk ezeknek a szür­kéknek. Ők legalább olcsón jutottak a mai est élvezetéhez és legalább benépesítették valaho­gyan a földszintet. Fölment a függöny. Hatalmas kép. A szín­padon a zenekar s a harmadfélszáztagú im­pozáns kórus. Egyike a világ legjobb kórusai­nak. De alig szólalt meg ez a ritka muzsikus­tömeg, megint szomorúan kiábrándultunk. Megint láttuk, s most már a má s az előadás rovására, milyen szerencsétlen gondolat volt ezt a hangversenyt az Operába tenni! Húsz­­harmincméteres mélységben fértek el csak az énekesek. A basszisták messze távolból dörög­­ték szólamaikat. Hiábavaló fáradság. Mire a hangok eljutottak a nézőtérre, halk mormo­­lássá tompultak. Az énekkar nagyszerű dina­mikájának egy részét felszívta a zsinórpadlás, másik részét a háttérnek kifeszített óriás fe­kete vászon, a maradékot elnyelte a távolság — amit mi hallgatók hallottunk, az az össz­hatás egy töredéke lehetett. Pedig régen vol­tunk annyira „hallgatók”, mint ma. Lélekzet­­visszafojtva figyeltük a csodálatos pianókat, a mesterien fegyelmezett, éles ritmusokat, mi­ket a Singakademie kitűnő karmesterének, Schumann Györgynek a vezetésével produ­kált. Aránylag legtökéletesebben érvényesültek a magán­számok. Természetesen: szólisták a ren­des distanciából énekeltek. Zengő, mély alt­hangjával és monumentális, stílusos előadásá­val feltűnést keltett Leisner Emmi porosz kamaraénekesnő, frissen és csillogón szállt a magasba Förster Gertrud gyönyörű, világos szopránja és mesteri tudással indultak a fér­fiak: Wilde Alfréd, Joelly Oszkár és Fischer Albert. Alig tudtunk betelni magának a műnek: Händel Izráel Egyiptomban című oratóriumá­nak szépségeivel. Holnap a világirodalom egyik legfelségesebb alkotása, a H-mor mise kerül előadásra. Kérve-kérjük nem a rendező­séget, de a Singakademie vezetőjét s az Ope­raház igazgatóját, mint házigazdát — kísérle­tezzenek valamely más elrendezéssel, felállí­tással, ha még nem késő és biztosítsák Bach mesterművének a hatását. Ha már a vállala­tot nem tudták megmenteni a sokszázmilliós deficittől, mentsék meg számunkra azt a nagy, felejthetetlen impressziót, melyet Bach nagy­miséjétől várunk. K. A. A menekülő asszony — John Galsworthy ötfelvonásos színművé­nek bemutatója a Magyar Színházban — Ha volna ember, aki tudná, hogy mi a titka annak a különös valaminek, amit divatnak neveznek, akkor esetleg találhatnánk magya­rázatot arra, hogy Galsworthy miért kezd divatos lenni Budapesten. Csakhogy a divat hullámzása kiszámíthatatlan és sokszor, mint ez esetben is, merőben külső tényezőkön alap­szik, reklámon és egyebeken és nem a közön­ség hangulatán. Galsworthynak egy Budapes­ten előadott darabja sem aratott idáig sikert, csak megszokottságot, kimértséget és régen megálmodott problémákat hozott, amelyeknek nyomdokában járni kényelmes dolog és köny­­nyű megalkuvás. Könnyű megalkuvás régi je­lenéseket idézni és szabályszerű drámában pergetni le a szenvedélyeket, amelyeket le kell törpíteni ilyenkor, hogy beleférjenek egy hosz­­szadalmas és középszerű darab gongütései közé. Mert ebben a darabban jól ki vannak számítva a jelenések, jól megvannak húzva a színek, de mégis, mégis az egészben nincs egy dialógusra való hit, egy fölemelkedésre való nagyvonalúság és egy föllángolásra való merészség. Clare asszony huszonhatéves és már négy éve nem szereti a férjét. Négy év után azután jön valaki, egy író — aki nem valami nagy tehetség, de nem szereti a konvenciókat, a frakkot és megérzi, ha egy szív­beteg — és ez az ember mondja meg először az asszonynak, hogy mennünk kell, ha boldogságra vágyunk. Az asszony választ és otthagyja gazdag fér­jét, nem törődve botránnyal, családjával és jövőjével és elmenekül, hogy megszabaduljon a rabságból és a maga ura lehessen. Csak­hogy az életben dolgozni kell, hogy megélhes­sen és tisztességes maradjon az asszony. Az előbbi nem sikerül és Clare az Íróhoz, a be­csületes, bohém, jóakaratú és nagyhangú, de mégis kissé közönséges lelkű íróhoz megy. A férj és a rokonság most négy felvonáson ke­resztül csábítgatja vissza az asszonyt, de si­kertelenül. Erre rettentő bosszúra szánják el magukat: tönkreteszik az írót, elveszik a ke­nyerét, pedig szegény, eddig is mindössze ki­lencven fontot keresett öt könyvével, ame­lyekben a társadalom visszásságait ostorozza. Az asszonynak ismét választania kell és, mert látja. Hogy a szegény ördög kétségbe van esve, otthagyja az írót és odajut — amint megjósolták neki — a kitaszított életű asszo­nyok közé. De mégsem ... nem jut el odáig, mert megirtózik ettől az élettől az első pilla­natban, múltja, jövője, minden összeroppan benne és mielőtt végképpen elmerülne, ke­zébe veszi a méregpoharat. Ott hal meg a fé­nyes lokálban, a monoklis hiénák, kifestett nők és a pezsgősüvegek között. Nagy, sarkalatos hibája van ennek az asszonynak. Nem tud se feleség lenni, se sze­rető, nincs benne semmi, igazán asszonyi, vagy az élet szépségei után, vagy lemondás és erő a küzdelemhez, csak dühös makaccság, ami közepes, ide-oda vibráló lelket mutat. Hozzá hasonló kaliber a szegény író is, akit azonban nagy, érző szíve és becsületessége tesz színpadi alakká, noha ő is jobban félti a shil­lingjeit, mint az asszonyt, akit igen tapinta­tosan és közepes mértékkel szeret. A férj hi­deg, de elfojtott indulatú angol gentleman, aki fél a botránytól, de szenvedélyesen vá­gyik az asszony után, akit gyűlöl. Az öreg konvencionális generális, a dickensi Miilemé és a többiek nagyon ügyesen oda vannak han­golva a főszereplőkhöz és néha el is feledte­tik a darab vontatottságát, szürkeségét és köz­napi problémáját. Közönségcsábító szereposztásban parádézik a darab. A főszerepet Gombaszögi Frida játssza finom árnyalatokkal gazdagon, közvet­. A bukaresti opera budapesti vendég­­szereplése. Bukarestből jelentik: A budapesti magyar opera ajánlatot tett a bukaresti ope­rának cserevendég játékra. Hír szerint a buda­pesti Operaház teljes társulatával Bukarestbe megy kétheti vendégszereplésre és ugyanab­ban az időben a bukaresti nemzeti színház tisztán román műsorral Budapesten fog ven­dégszerepelni. Ugyancsak Budapestre készül Janovics Jenő, a kolozsvári magyar színház igazgatója is társulatával ötnapi vendégsze­replésre. Janovics Bukarestben most nyúj­totta be erre vonatkozó kérvényét és a kul­tuszminisztériumtól függ, hogy megkapja-e a vendégszereplésre az engedélyt. * A Petőfi Társaság felolvasó ülése. Vasár­nap délelőtt fél 11 órakor lesz a Petőfi Tár­saság felolvasóülése a Tudományos Akadé­mián, a következő tárgysorozattal: Elnöki megnyitó: Pekár Gyula elnök, Lampérth Géza főtitkári jelentése, utána Koroda Pál Bartók Lajos című emllékezése következik, Kiss Menyhért Költemények címen tart szék­foglalót, ezenkívül Lázár István és Gáspár Jenő tartanak felolvasást. A felolvasás után zárt, illetve rendkívüli közgyűlés következik, amelyen folyó ügyeket és az alapszabálymódo­­sítás kérdését tárgyalják. * Új csoportkiálltás a Nemzeti Szalonban. Vasárnap délelőtt 10 órakor nyílik meg a Nemzeti Szalon új, LII. csoportkiállítása, míg a sajtó képviselői számára 30-án, szombaton, délelőtt 9­ 2 óráig lesz a bemutató. A kiállí­tás anyaga hét magyar festőművész gyűjte­ményeiből áll: Scheiber Hugó, Bor Pál, Bölcskey Ferenc, Gruber Margit, Kolozsváry Sándor, Novotny Emil Róbert és Soós Gyula munkáik legjobbjait állították ki, gyönyörű­ kivitelben, nagyon olcsón, kénen kaphatók, A vevő kivánságára ugyanazon Árért mértén után­a készítek. W8DD113 férfiszabd, Fegyvereket és töltényeket SZÓllt jutányosánKnébl Ferenc puskamlíves, Budapest, Vili­­ke Baross­ utca 17/M. sz. Árnap ingyen és tsérmentvd lenül. A férj szerepe igen illik Törzs Jenőhöz, nincs szüksége nagy kitörésekre és ellágyulá­­sokra, kivasalt arc, elfojtott, monoton hang és nyers szögletesség az, amit meg kell játsza­nia. Két nagyszerű figura következik most: a patetikus proletári­ó, Csontos és az öreg pen­­zionált tábornok, a klubbeli elvekkel és a ka­­másnival: Hegedűs Gyula. Az előbbi néha nagy lelki közelségekben jár, az utóbbi a da­rab egyik legjellemzőbb alakjára magaslik. Külön kell megemlékezni még Forray Rózsi­ról, aki remek epizód-alakja a darabnak. Bá­thory Gizella, Tassy Mária, Tarnay, Dénes, Zátony, Z. Molnár, Vándory és a többiek, mind elsőrangúan járulnak hozzá a színészi együtteshez, amely aránytalanul jobb a da­rabnál. Makkai János * Temesi Győző dr., tanár, előadása: In­dián romantika. (Barangolás Kanadától—Ar­­kanzasig II.) címen tart előadást szerdán dél­után fél 4 órakor az Urániában. Az előadást ere­deti felvételek illusztrálják. * Káprázatos az Andrássy­ úti Színház új műsora! Színházban annyit még nem nevettek, mint az Andrássy­ úti Színház pazar új műsorán. Ilosvay Rózsi — cigánylány, Lukács Pál — an­gol lord, Baross — a lord komornyikja a „Mókus“ c. remek vígjátékban. Szép Ernő víg­játékéban Bársony István — az önkéntes tűzoltó, Dajbukát Ilona — a kikapós menyecske, Kabos — mint sarkutazó agyonkacagtatja a közönsé­get, Kökény Ilona — mint Intim Pistái Békeffi szenzációsan konferál. „Az ötödik b.­“-ben Turay Ida a rossz tanuló, Jankovich Magda — a strében, Ihász — a tanár. „Napi hírek' ‘ — pil­lanatképek az életből. Bus Fekete ötletes tréfája. — „Mucius Scaevola“ a legjobb tréfa, Kökény Ilona és Békeffi óriási sikerei Radó sláger­­kuplékkal! Fekete Pál gyönyörűen szeenírozott dalokat énekel stb. Jegyekről előre kell gondos­kodni! Vasárnap és hétfőn délután is a teljes műsor kerül színre, olcsó helyárakkal. * Paprika Jancsi bejön a Városligetből. Szécsy Hédy és partnerei, majom és macska burleszkek. Lakner bácsi és inasa. Rejtvény­film, azonnali dijkosztással és sok minden más lesz az Uránia színház most vasárnap, délelőtt fél 11 órakor megtartandó gyermekelőadásán. * Imaoka Csuicsiro, japán tanár, „A világ bölcsészete“ címen eredeti felvételekkel il­lusztrált nagyérdekű előadást tart november 1-én, ünnepnap, délelőtt 11 órakor az Urániában. * Dr. Szabó Juci és Szeretek egy színésznőt! délutáni előadása. Vasárnap délután Fodor László diadalmas darabja, a Dr. Szabó Juci ke­rül színre, hétfőn délután ugyanezen szerző Sze­retek egy színésznőt! című új darabjának lesz első délutáni előadása. Takács Évát Titkos Ilona játssza. Kezdete 3 órakor. Délutáni mérsékelt helyárak. Még csak rövid ideig látható Laura la Plante és Dimitrij Buchewetzky grandiózus világfilmje Az éjféli nap a Corvinban Utazás a Kannibálok között, vala­mint a bal lett-pantomimé Marya Romanova* val. Hétköznap : egynegyed 6, fél 8, fél 10. Vaastr- és ünnepnap: fél 4, fél 6, fél 8, fél 10 a Kamarában Férjfogás Texasban cowboy-történet 6 felvonásban. Hétköznap: 6,8,10. Vasár- és ünnep­nap : fél 4, 5, háromnegyed 7, fél 9, 10 az Orionban Hegyek ördöge cowboy-történet 6 felv.­és Magyar1 .Ági a ballet-pantomimben Hétköznap : fél 6, fél 8, fél 10 ; ünnep- és vasárnap: negyed 4, 5, háromnegyed 7, fél 9, 10 „A cirkuszhercegnő“ 50-ik előadása Kálmán Imre gyönyörű zenéjű, nagyszerű szövegű operettje. A cirkuszhercegnő, amely eddig zsúfolt házak előtt került színre, legközelebb eljut már az 50-ik előadás jubileumához. Ez a nagyszerű darab, amely Bécsben már a 300-ik előadásához közeleg, természetesen min­den este színre kerül a Király Színházban Lábasi Jucival, Berky Lilivel, Orosz Vilmával, Nádor­ral, Rátkaival, Halmayval, Latabárral, Szirmai­val, Bubinyival, Pártossal és Várnaival a fősze­repekben. Holnap, vasárnap délután mérsékelt helyárakkal a rendkívül népszerű ,a királyné ró­­zsájá“ -t adják Vaály Ilonával, Berky Lilivel, Kalász Annával, Nádorral, Halmayval, Latabár­ral, Szirmaival, Bubonyival és Gallaival a fő­szerepekben. Mindszent ünnepén, hétfőn délután Martos—Jacoby ifjúsági darabját, , ,János­ká“-t újítják fel, ugyancsak mérsékelt hely­árakkal. • A „Jánoska“ felújítása. Martos—Jacoby rendkívül népszerű ifjúsági darabját, a „Jár­noská“-t hétfőn, Mindszent ünnepén délután 3 órakor mérsékelt helyárak mellett újítják fel a Király Színházban. A rendkívül kedves ifjúsági darab, amely felnőtteknek is a legnagyobb szóra­­kozás, Jaczkó Diával és Horváth Manóival a gyermekfőszerepekben, Halász Annával, Sora Annával, Bacsányi Paulával, Pierri Máriával, Pártossal, Várnaival, Gallaival, Szakácscsal, Bilicsivel és Kerlessivel a többi szerepekben ke­rül színre. * Laurentzy Vilmos dr., egyetemi magán­tanár: A történelem kiváló nőalakjai: V. Vik­tória angol királynő cílen tart előadást kedden­ délután fél 4 órakor az Urániában. HANGVERSENY * Dohnányi dicsérete az angol sajtóban. A Daily Telegraph a Queenshallban legutóbbi tartott szimfonikus hangversenyről, amelynek programján Haendel, Bach, Beethoven és Dohnányi szerzeményei szerepeltek, a követke­zőket írja: Véleményünk szerint az est hőse Dohnányi volt. A francia gyermekdalra írt elragadó variációi a humor igazi arisztokrá­ciáját képviselik. Nem lehet betelni az ilyen­fajta zenével, ahol a zeneszerző szakít minden affektáltsággal és hatásvadászattal és csak belső muzikalitásának engedelmeskedik. Ezek a variációk, valamint az ugyancsak előadott Euralia Hungarica magukban hordozzák azt a zenei csodaszert, amely beteg zenei világunkat egy csapással meggyógyíthatja. * Hangverseny: Havass István dr. hang­versenyezett ma este a Zeneművészeti Főis­kola orgonáján. A kiváló orgonaművész mű­sorát főképp újabb mesterek műveiből állí­totta össze, melyek közül Widtor ragyogó F- dúr Toccatját s Leromeus hatalmas nagy fantáziáját, „A Vihar“-t emeljük ki. Bachot, az örök mestert, a D-dúr preludium és fuga képviselte komoly, precíz előadásban. A Rach­maninoff preludium tempóját kissé tul gyors­­nak éreztük. A szépszámú közönség áhitatos csöndben hallgatta végig a művész elmélyedő játékát s azt minden szám után lelkes tapsok­kal köszönte meg. (m. i.) * Műsoros magyar-est a TOVE-ban. A MOVE budapesti főosztálya „C“ (iparos) csoportja október hó 30-án félkilenc órai kez­dettel a MOVE dísztermében (VI., Podmae­niczky­ utca 45. II. em.) műsorral egybekö­tött családi estét tart. A műsor egyes számai a „C“ csoport tagjaiból alakult műkedvelő­­gárda mutatja be, Göncz István vezetésével. A műsor után a megjelent MOVE-tagok a „C“ csoport házi zenekarának hangjai mel­lett 12 óráig maradnak együtt. Belépődíj nin­csen, de a belépésnél a névre szóló meghívó felmutatandó. * Payr Róbert, világhírű hárfaművész, szen­zációs kamaraestje november 4-én a Vigadóban. Jegyek Rózsavölgyinél.

Next