Magyarság, 1926. október (7. évfolyam, 222-248. szám)
1926-10-30 / 247. szám
10 1926 október 30, szombat HMaMBOC SZÍNHÁZ MÍVÉSZE Oratórium-est az Operában !A berlini Singakademie vendégszereplése A német főváros legrégibb és legnagyobb kórusa, a Singakademie hangversenykörúton van. Útirány: Prága—Brünn—Bécs. Ilyenkor kapcsolódni szokott, mint keleti végállomás: Budapest. Ez alkalommal a kapcsolatot, mint manager és koncertrendező, a magyar kultuszminisztérium vállalta, valószinüleg roma baráti viszony alapján, mely Klebelsberg grófot ezidőszerint Becker dr. úrhoz, porosz kollégájához és a berlini kultúrintézményekhez fűzi. A kultuszminisztérium protektorátusa, égisze és rendezése mellett történt meg a Singakademie budapesti fellépése. Ez a magas hatóság hivatalból mindenféléhez ért, ez egyszer azonban tulment mindentudásának határán s a kitűnő berliniek vállalkozását csupa jóindulatból és protekcióból alaposan megbuktatta. A jóindulat azon kezdődött, hogy a kórus fellépései számára két estére átengedték az Operaházat. Díszelőadást rendeztek neki. Kivilágított nézőtérrel és Jeritza-helyárakkal. Ha a magas rendezőség kissé üzletszerűbben ismerte volna a budapesti koncert viszonyokat, tudta volna, hogy abból a komoly művészetből, melyet a berlini testület képvisel, Händel oratóriumából és Bach miséjéből társadalmi eseményt csinálni nem lehet. Ez a grandiózus, fenséges muzsika nem a felső tízezernek, hanem az alsó százezreknek való. Akik nem adhatnak félmilliókat páholyokért és támlásszékekért, akik nem vonulnak toalettekkel az Opera vakító fényességébe, hanem meghúzódnak valamelyik terem valamelyik elrejtett széksorába, akik mentői kevesebbet fizetnek, de annál többet élveznek, rajongnak és tapsolnak. Ezeke az oratórium, ezeké Bach és Händel. Beléptünk ma este az Operaház nézőterére. Fényárban csillogtak a lámpakoszorúk és kegyetlenül rávilágítottak a sok-sok feketéllő üres páholyra, a tátongó földszintre. Frakkos urak és estiruhás dámák mellett szürke „meghívottak“, akik bizonyára utolsó percben kapták a jegyüket és nem „értek rá“ kiöltözködni. Talán már évek óta nem érnek rá kiöltözködni ... Azért örültünk ezeknek a szürkéknek. Ők legalább olcsón jutottak a mai est élvezetéhez és legalább benépesítették valahogyan a földszintet. Fölment a függöny. Hatalmas kép. A színpadon a zenekar s a harmadfélszáztagú impozáns kórus. Egyike a világ legjobb kórusainak. De alig szólalt meg ez a ritka muzsikustömeg, megint szomorúan kiábrándultunk. Megint láttuk, s most már a má s az előadás rovására, milyen szerencsétlen gondolat volt ezt a hangversenyt az Operába tenni! Húszharmincméteres mélységben fértek el csak az énekesek. A basszisták messze távolból dörögték szólamaikat. Hiábavaló fáradság. Mire a hangok eljutottak a nézőtérre, halk mormolássá tompultak. Az énekkar nagyszerű dinamikájának egy részét felszívta a zsinórpadlás, másik részét a háttérnek kifeszített óriás fekete vászon, a maradékot elnyelte a távolság — amit mi hallgatók hallottunk, az az összhatás egy töredéke lehetett. Pedig régen voltunk annyira „hallgatók”, mint ma. Lélekzetvisszafojtva figyeltük a csodálatos pianókat, a mesterien fegyelmezett, éles ritmusokat, miket a Singakademie kitűnő karmesterének, Schumann Györgynek a vezetésével produkált. Aránylag legtökéletesebben érvényesültek a magánszámok. Természetesen: szólisták a rendes distanciából énekeltek. Zengő, mély althangjával és monumentális, stílusos előadásával feltűnést keltett Leisner Emmi porosz kamaraénekesnő, frissen és csillogón szállt a magasba Förster Gertrud gyönyörű, világos szopránja és mesteri tudással indultak a férfiak: Wilde Alfréd, Joelly Oszkár és Fischer Albert. Alig tudtunk betelni magának a műnek: Händel Izráel Egyiptomban című oratóriumának szépségeivel. Holnap a világirodalom egyik legfelségesebb alkotása, a H-mor mise kerül előadásra. Kérve-kérjük nem a rendezőséget, de a Singakademie vezetőjét s az Operaház igazgatóját, mint házigazdát — kísérletezzenek valamely más elrendezéssel, felállítással, ha még nem késő és biztosítsák Bach mesterművének a hatását. Ha már a vállalatot nem tudták megmenteni a sokszázmilliós deficittől, mentsék meg számunkra azt a nagy, felejthetetlen impressziót, melyet Bach nagymiséjétől várunk. K. A. A menekülő asszony — John Galsworthy ötfelvonásos színművének bemutatója a Magyar Színházban — Ha volna ember, aki tudná, hogy mi a titka annak a különös valaminek, amit divatnak neveznek, akkor esetleg találhatnánk magyarázatot arra, hogy Galsworthy miért kezd divatos lenni Budapesten. Csakhogy a divat hullámzása kiszámíthatatlan és sokszor, mint ez esetben is, merőben külső tényezőkön alapszik, reklámon és egyebeken és nem a közönség hangulatán. Galsworthynak egy Budapesten előadott darabja sem aratott idáig sikert, csak megszokottságot, kimértséget és régen megálmodott problémákat hozott, amelyeknek nyomdokában járni kényelmes dolog és könynyű megalkuvás. Könnyű megalkuvás régi jelenéseket idézni és szabályszerű drámában pergetni le a szenvedélyeket, amelyeket le kell törpíteni ilyenkor, hogy beleférjenek egy hoszszadalmas és középszerű darab gongütései közé. Mert ebben a darabban jól ki vannak számítva a jelenések, jól megvannak húzva a színek, de mégis, mégis az egészben nincs egy dialógusra való hit, egy fölemelkedésre való nagyvonalúság és egy föllángolásra való merészség. Clare asszony huszonhatéves és már négy éve nem szereti a férjét. Négy év után azután jön valaki, egy író — aki nem valami nagy tehetség, de nem szereti a konvenciókat, a frakkot és megérzi, ha egy szívbeteg — és ez az ember mondja meg először az asszonynak, hogy mennünk kell, ha boldogságra vágyunk. Az asszony választ és otthagyja gazdag férjét, nem törődve botránnyal, családjával és jövőjével és elmenekül, hogy megszabaduljon a rabságból és a maga ura lehessen. Csakhogy az életben dolgozni kell, hogy megélhessen és tisztességes maradjon az asszony. Az előbbi nem sikerül és Clare az Íróhoz, a becsületes, bohém, jóakaratú és nagyhangú, de mégis kissé közönséges lelkű íróhoz megy. A férj és a rokonság most négy felvonáson keresztül csábítgatja vissza az asszonyt, de sikertelenül. Erre rettentő bosszúra szánják el magukat: tönkreteszik az írót, elveszik a kenyerét, pedig szegény, eddig is mindössze kilencven fontot keresett öt könyvével, amelyekben a társadalom visszásságait ostorozza. Az asszonynak ismét választania kell és, mert látja. Hogy a szegény ördög kétségbe van esve, otthagyja az írót és odajut — amint megjósolták neki — a kitaszított életű asszonyok közé. De mégsem ... nem jut el odáig, mert megirtózik ettől az élettől az első pillanatban, múltja, jövője, minden összeroppan benne és mielőtt végképpen elmerülne, kezébe veszi a méregpoharat. Ott hal meg a fényes lokálban, a monoklis hiénák, kifestett nők és a pezsgősüvegek között. Nagy, sarkalatos hibája van ennek az asszonynak. Nem tud se feleség lenni, se szerető, nincs benne semmi, igazán asszonyi, vagy az élet szépségei után, vagy lemondás és erő a küzdelemhez, csak dühös makaccság, ami közepes, ide-oda vibráló lelket mutat. Hozzá hasonló kaliber a szegény író is, akit azonban nagy, érző szíve és becsületessége tesz színpadi alakká, noha ő is jobban félti a shillingjeit, mint az asszonyt, akit igen tapintatosan és közepes mértékkel szeret. A férj hideg, de elfojtott indulatú angol gentleman, aki fél a botránytól, de szenvedélyesen vágyik az asszony után, akit gyűlöl. Az öreg konvencionális generális, a dickensi Miilemé és a többiek nagyon ügyesen oda vannak hangolva a főszereplőkhöz és néha el is feledtetik a darab vontatottságát, szürkeségét és köznapi problémáját. Közönségcsábító szereposztásban parádézik a darab. A főszerepet Gombaszögi Frida játssza finom árnyalatokkal gazdagon, közvet. A bukaresti opera budapesti vendégszereplése. Bukarestből jelentik: A budapesti magyar opera ajánlatot tett a bukaresti operának cserevendég játékra. Hír szerint a budapesti Operaház teljes társulatával Bukarestbe megy kétheti vendégszereplésre és ugyanabban az időben a bukaresti nemzeti színház tisztán román műsorral Budapesten fog vendégszerepelni. Ugyancsak Budapestre készül Janovics Jenő, a kolozsvári magyar színház igazgatója is társulatával ötnapi vendégszereplésre. Janovics Bukarestben most nyújtotta be erre vonatkozó kérvényét és a kultuszminisztériumtól függ, hogy megkapja-e a vendégszereplésre az engedélyt. * A Petőfi Társaság felolvasó ülése. Vasárnap délelőtt fél 11 órakor lesz a Petőfi Társaság felolvasóülése a Tudományos Akadémián, a következő tárgysorozattal: Elnöki megnyitó: Pekár Gyula elnök, Lampérth Géza főtitkári jelentése, utána Koroda Pál Bartók Lajos című emllékezése következik, Kiss Menyhért Költemények címen tart székfoglalót, ezenkívül Lázár István és Gáspár Jenő tartanak felolvasást. A felolvasás után zárt, illetve rendkívüli közgyűlés következik, amelyen folyó ügyeket és az alapszabálymódosítás kérdését tárgyalják. * Új csoportkiálltás a Nemzeti Szalonban. Vasárnap délelőtt 10 órakor nyílik meg a Nemzeti Szalon új, LII. csoportkiállítása, míg a sajtó képviselői számára 30-án, szombaton, délelőtt 9 2 óráig lesz a bemutató. A kiállítás anyaga hét magyar festőművész gyűjteményeiből áll: Scheiber Hugó, Bor Pál, Bölcskey Ferenc, Gruber Margit, Kolozsváry Sándor, Novotny Emil Róbert és Soós Gyula munkáik legjobbjait állították ki, gyönyörű kivitelben, nagyon olcsón, kénen kaphatók, A vevő kivánságára ugyanazon Árért mértén utána készítek. W8DD113 férfiszabd, Fegyvereket és töltényeket SZÓllt jutányosánKnébl Ferenc puskamlíves, Budapest, Vilike Baross utca 17/M. sz. Árnap ingyen és tsérmentvd lenül. A férj szerepe igen illik Törzs Jenőhöz, nincs szüksége nagy kitörésekre és ellágyulásokra, kivasalt arc, elfojtott, monoton hang és nyers szögletesség az, amit meg kell játszania. Két nagyszerű figura következik most: a patetikus proletárió, Csontos és az öreg penzionált tábornok, a klubbeli elvekkel és a kamásnival: Hegedűs Gyula. Az előbbi néha nagy lelki közelségekben jár, az utóbbi a darab egyik legjellemzőbb alakjára magaslik. Külön kell megemlékezni még Forray Rózsiról, aki remek epizód-alakja a darabnak. Báthory Gizella, Tassy Mária, Tarnay, Dénes, Zátony, Z. Molnár, Vándory és a többiek, mind elsőrangúan járulnak hozzá a színészi együtteshez, amely aránytalanul jobb a darabnál. Makkai János * Temesi Győző dr., tanár, előadása: Indián romantika. (Barangolás Kanadától—Arkanzasig II.) címen tart előadást szerdán délután fél 4 órakor az Urániában. Az előadást eredeti felvételek illusztrálják. * Káprázatos az Andrássy úti Színház új műsora! Színházban annyit még nem nevettek, mint az Andrássy úti Színház pazar új műsorán. Ilosvay Rózsi — cigánylány, Lukács Pál — angol lord, Baross — a lord komornyikja a „Mókus“ c. remek vígjátékban. Szép Ernő vígjátékéban Bársony István — az önkéntes tűzoltó, Dajbukát Ilona — a kikapós menyecske, Kabos — mint sarkutazó agyonkacagtatja a közönséget, Kökény Ilona — mint Intim Pistái Békeffi szenzációsan konferál. „Az ötödik b.“-ben Turay Ida a rossz tanuló, Jankovich Magda — a strében, Ihász — a tanár. „Napi hírek' ‘ — pillanatképek az életből. Bus Fekete ötletes tréfája. — „Mucius Scaevola“ a legjobb tréfa, Kökény Ilona és Békeffi óriási sikerei Radó slágerkuplékkal! Fekete Pál gyönyörűen szeenírozott dalokat énekel stb. Jegyekről előre kell gondoskodni! Vasárnap és hétfőn délután is a teljes műsor kerül színre, olcsó helyárakkal. * Paprika Jancsi bejön a Városligetből. Szécsy Hédy és partnerei, majom és macska burleszkek. Lakner bácsi és inasa. Rejtvényfilm, azonnali dijkosztással és sok minden más lesz az Uránia színház most vasárnap, délelőtt fél 11 órakor megtartandó gyermekelőadásán. * Imaoka Csuicsiro, japán tanár, „A világ bölcsészete“ címen eredeti felvételekkel illusztrált nagyérdekű előadást tart november 1-én, ünnepnap, délelőtt 11 órakor az Urániában. * Dr. Szabó Juci és Szeretek egy színésznőt! délutáni előadása. Vasárnap délután Fodor László diadalmas darabja, a Dr. Szabó Juci kerül színre, hétfőn délután ugyanezen szerző Szeretek egy színésznőt! című új darabjának lesz első délutáni előadása. Takács Évát Titkos Ilona játssza. Kezdete 3 órakor. Délutáni mérsékelt helyárak. Még csak rövid ideig látható Laura la Plante és Dimitrij Buchewetzky grandiózus világfilmje Az éjféli nap a Corvinban Utazás a Kannibálok között, valamint a bal lett-pantomimé Marya Romanova* val. Hétköznap : egynegyed 6, fél 8, fél 10. Vaastr- és ünnepnap: fél 4, fél 6, fél 8, fél 10 a Kamarában Férjfogás Texasban cowboy-történet 6 felvonásban. Hétköznap: 6,8,10. Vasár- és ünnepnap : fél 4, 5, háromnegyed 7, fél 9, 10 az Orionban Hegyek ördöge cowboy-történet 6 felv.és Magyar1 .Ági a ballet-pantomimben Hétköznap : fél 6, fél 8, fél 10 ; ünnep- és vasárnap: negyed 4, 5, háromnegyed 7, fél 9, 10 „A cirkuszhercegnő“ 50-ik előadása Kálmán Imre gyönyörű zenéjű, nagyszerű szövegű operettje. A cirkuszhercegnő, amely eddig zsúfolt házak előtt került színre, legközelebb eljut már az 50-ik előadás jubileumához. Ez a nagyszerű darab, amely Bécsben már a 300-ik előadásához közeleg, természetesen minden este színre kerül a Király Színházban Lábasi Jucival, Berky Lilivel, Orosz Vilmával, Nádorral, Rátkaival, Halmayval, Latabárral, Szirmaival, Bubinyival, Pártossal és Várnaival a főszerepekben. Holnap, vasárnap délután mérsékelt helyárakkal a rendkívül népszerű ,a királyné rózsájá“ -t adják Vaály Ilonával, Berky Lilivel, Kalász Annával, Nádorral, Halmayval, Latabárral, Szirmaival, Bubonyival és Gallaival a főszerepekben. Mindszent ünnepén, hétfőn délután Martos—Jacoby ifjúsági darabját, , ,Jánoská“-t újítják fel, ugyancsak mérsékelt helyárakkal. • A „Jánoska“ felújítása. Martos—Jacoby rendkívül népszerű ifjúsági darabját, a „Járnoská“-t hétfőn, Mindszent ünnepén délután 3 órakor mérsékelt helyárak mellett újítják fel a Király Színházban. A rendkívül kedves ifjúsági darab, amely felnőtteknek is a legnagyobb szórakozás, Jaczkó Diával és Horváth Manóival a gyermekfőszerepekben, Halász Annával, Sora Annával, Bacsányi Paulával, Pierri Máriával, Pártossal, Várnaival, Gallaival, Szakácscsal, Bilicsivel és Kerlessivel a többi szerepekben kerül színre. * Laurentzy Vilmos dr., egyetemi magántanár: A történelem kiváló nőalakjai: V. Viktória angol királynő cílen tart előadást kedden délután fél 4 órakor az Urániában. HANGVERSENY * Dohnányi dicsérete az angol sajtóban. A Daily Telegraph a Queenshallban legutóbbi tartott szimfonikus hangversenyről, amelynek programján Haendel, Bach, Beethoven és Dohnányi szerzeményei szerepeltek, a következőket írja: Véleményünk szerint az est hőse Dohnányi volt. A francia gyermekdalra írt elragadó variációi a humor igazi arisztokráciáját képviselik. Nem lehet betelni az ilyenfajta zenével, ahol a zeneszerző szakít minden affektáltsággal és hatásvadászattal és csak belső muzikalitásának engedelmeskedik. Ezek a variációk, valamint az ugyancsak előadott Euralia Hungarica magukban hordozzák azt a zenei csodaszert, amely beteg zenei világunkat egy csapással meggyógyíthatja. * Hangverseny: Havass István dr. hangversenyezett ma este a Zeneművészeti Főiskola orgonáján. A kiváló orgonaművész műsorát főképp újabb mesterek műveiből állította össze, melyek közül Widtor ragyogó F- dúr Toccatját s Leromeus hatalmas nagy fantáziáját, „A Vihar“-t emeljük ki. Bachot, az örök mestert, a D-dúr preludium és fuga képviselte komoly, precíz előadásban. A Rachmaninoff preludium tempóját kissé tul gyorsnak éreztük. A szépszámú közönség áhitatos csöndben hallgatta végig a művész elmélyedő játékát s azt minden szám után lelkes tapsokkal köszönte meg. (m. i.) * Műsoros magyar-est a TOVE-ban. A MOVE budapesti főosztálya „C“ (iparos) csoportja október hó 30-án félkilenc órai kezdettel a MOVE dísztermében (VI., Podmaeniczky utca 45. II. em.) műsorral egybekötött családi estét tart. A műsor egyes számai a „C“ csoport tagjaiból alakult műkedvelőgárda mutatja be, Göncz István vezetésével. A műsor után a megjelent MOVE-tagok a „C“ csoport házi zenekarának hangjai mellett 12 óráig maradnak együtt. Belépődíj nincsen, de a belépésnél a névre szóló meghívó felmutatandó. * Payr Róbert, világhírű hárfaművész, szenzációs kamaraestje november 4-én a Vigadóban. Jegyek Rózsavölgyinél.