Magyarság, 1927. február (8. évfolyam, 25-47. szám)
1927-02-11 / 33. szám
10 Katalin-Kár Szerdán este tartotta meg a Bethlen Katalin Kör szokásos Katalin-bálját a Gellért-szállóban, emely intim, családias hangulatával egyike volt a farsang legsikerültebb báljainak és különösen kitűnt a régi bálok szolidságára emlékeztető igazi magyaros jellegével. A katicabogaras lányrendezők Vajdár Edit drjral az élükön fogadták a vendégeket, kik között ott láttuk Domanovszky Sándor, Négyessy György, Cholnoky Jenő egyetemi tanárokat és a társadalom kiváló tagjait. A társaság reggelig maradt együtt kitűnő hangulatban. A táncot az Jlej Kati, Kati, Kati‘ ‘ kezdetű csárdásra Tajdár Edit—Kaller István gróffal, Mika Mária—Filep Gézával, Prágay Zsófi—Fráter Györggyel nyitotta meg. A megjelent hölgyek közül a következők neveit sikerült följegyezni: Asszonyok: Harkányi Károlyné, Kiss Kálmánná, Phleps Gyuláné, Bjury Béláné, Gönye Györgyné dr.-né, Ilaidár Gézáné, Wedl Endréné, Prágay Zoltánné, Trenkusz Jánosné, Mika Sándorná dr.-né, Grimm Miksáné, Eperjessy Józsefné, Raimann Gyuláné dr.-né, Molnár Sándorné, Tarnay Kálmánná, Mezey Istvánná, Jáné, Barton Elemérné, Angyal Béláné, Hetényi Fischer Gyuláné, Gáli Imréné, Berlányi Jánosné, Ajtay Jenőné, Török Jánosné, Szathmáry Gézáné, Barton Elemérné, Angyal Béláné, Hetényi Sándorné, Kertész Józsefné dr.-né, Hollós Gyuláné, Tolnay Gézáné, Szele Györgyné, Barna Józsefné, Fellner Pálné, Csengery Tamásné, Makláry Papp Kálmánná, Kelemen Endréné, Hermann Antalné, Kiss Mártonná, Dénes Oszkárné, Herczegh Dezsőné, Hertelendy Arturné, bajay Bánóczy Elekné, Tamássy Gyuláné, Toldy Józsefné dr.-né, Katona Dezsőné, Hadházy Gézáné, Csaba Gyuláné, Dénes Antalné, Jolai Egressy Istvánné, Anday Istvánná, Kemény Béláné dr.-né, Havar Lorándné, Kirselmer Edéné, Dévay Győzőné, Szathmáry Gézáné, Barton Elemérné stb. Leányok: Harkányi Irén, Haidár Edit, Mika Mária, Phleps Márta, Wolf Ilonka, Juhász Manci, Ejury Paula, Csorna Erzsi dr., Mayor Piroska, Hasenauer Etelka, Naphegyi Illy, Tóth Erzsébet dr., Báthy Etul, Ballyó Mária, Ajtay Erzsike, Nagy Sarolta, Grimm Mária, Frenkusz Margit és Illy, Prágay Zsófia, Eperjessy Piroska, Eperjessy Kató, Fischer Nelly, Szabó Manci, Gáli Olga, Gáli Elly, Tóth Silvia, Förstner Vanda, Vagyán Erzsi, Barna Évi, Adler Manci, Szele Ferike, bajai Bánóczy Klára, Vály Etus, Porkoláb Sára, Seregély Heddy, Tolnay Edit, Fellner Juci, Kelemen Dodi, Csengery Mária, Kiss Anci, Herczegh Mici, Hertelendy Duci, Pakláry Papp Duci, Tamássy Évi, Toldy Baba, Katona Julia, Hadházy Ellida, Csaba Kató, Csorba Etel, Dénes Aliz, Solthy Emmy, Szőke Kató, Jolai Egressy Baby, Anday Mády, Nagy Ibolya, Kemény Margit, Havas Edit, Dévay Márta stb. A szegedi nemzeti bál Párját ritkító magyar dísszel ment végbe Szegeden február 5-én a Tisza-szálló termeiben a Pusztaszeri Árpád Egyesület Nemzeti bálja. A nagy táncterem fellobogózott magyar címerpazsokkal volt feldíszítve. Féltíz órakor a Rákóczi-induló hangjai mellett az Árpád Egyesület magyar díszben megjelent elnöksége bevonult az egyesület zászlója alatt, utánuk harminckét magyar ruhás táncos következett. Rendkívül szép színes látvány volt a táncospárok tisztelgése az Árpád zászló előtt. Az első tánc a Nemes-palotás volt, utána a Levente következett, majd a Körmagyar a közönség nagy tetszése mellett. Kiválóanérdekes volt a Honti-kopogós, melyet négy pár táncos mutatott be. Szünóra után csárdás következett keringővel és lengyelkével váltakozva, a modern néger táncok teljes kizárásával. A bál egyébként a legjobb hangulatban a késő reggeli órákban ért véget. A Pesti Szent Imre-táncostályt e hó 11-én este 9 órakor tartják meg a Gellért-szálló összes termeiben József Ferenc főherceg és Anna főhercegasszony fővédnöksége alatt. A bálbizottság óriási munkával és lelkesedéssel már minden előkészítő munkát elvégzett, a bál sikere máris biztosítva van. A 11-iki bál szépségét és érdekességét emeli a bemutató díszpalotás, melynek keretében Filiczár Stefi táncművésznő szóló magyar táncot lejt és a bál folyamán bemutatandó körmagyar. Mindkét táncot Brada Ede operaházi balletmester tanította be. Jegyek vétele és asztalok foglalása a bálirodában (IX., Rádayutca 43—45. Telefon: 1. 30—22.) naponta délután 2—5-ig eszközölhető!. A rendezőség kéri a bál közönségét, hogy a tolongás elkerülése végett jegyeiket lehetőleg még a táncestély előtti napon váltsa meg. Felvidékiek bálja. A Felvidéki Egyesületek Szövetsége Bod János, Csáky Károly gróf, Hermann Miksa, Radvánszky Albert báró, Rakovszky Iván, Scitovszky Béla, Walkó Lajos és Zsitvay Tibor fővédnöksége alatt február I-én a Gellért-szálló márványtermében tartja műsoros-táncestélyét. A hangversenyen Szentkeresstky Pálné bárónő, Nyegre Rózsi, Molnár Imre dr., Rugonnai Kálmán gróf vonósnégyese és Kálmán Déri szerepelnek. Az estélyre a meghívókat már szétküldték. A megnyilvánult nagy érdeklődésre való tekintettel értesítjük az érdekelteket, hogy meghívókért forduljanak a bál irodájához (V., Béla u. 21. I. em. Telefon T. 15—73.) délelőtt 10—2-ig és délután 0—8 óráig. A Tisztviselőtelepi Casino táncestélye. A Tisztviselőtelepi Kaszinó 1927 február hó 12-én este 9 órai kezdettel saját helyiségeiben (X. ker., Szapáry utca 7. szám) táncestélyt rendez, mely az előjelekből ítélve nagysikerűnek ígérkezik. Jegyek előre válthatók a borítékos meghívó felmutatása mellett a báli irodában (X., Szapáry utca 7. szám) 6—7 óráig és este a pénztárnál. A Szatmári Egyesület — Budapesten február 10-án este 8 órai kezdettel a IX. kerületi Casino (IX. ker., Bakáts tér 14.) II. emeleti külön helyiségében családias jellegű összejövetelt tart. * Bajor Gizi fiatal nagymamája. Két bemutatója lesz a jövő héten az állam drámai színházainak. Február 17-én mutatja be a Nemzeti Színház Kamaraszínháza Jules Romains Diktátor című darabját, amely a mai idők keményakaratú, leigázó egyéniségű hősét állítja színpadra nálunk Kiss Ferenccel és Odry Árpáddal a főszerepekben. A következő napon a Nemzeti Színház fogja bemutatni Csathó Kálmán Te csak pipálj, Ladányi magyar tárgyú vígjátékát, amelynek főszerepét, a kardos nagyasszonyt, a melegszívű nagymamát, Ligeti Juliskának szánták, de a művésznő betegsége miatt a szerző felesége, Cs. Aczél Ilona vette át a szerepet. Külön érdekessége az estének, hogy a fiatal nagymama modern elveket valló — unokája, Bajor Gizi lesz. A „nagymamát“ és az „unokát“ a magánéletben a legmelegebb és legőszintébb régi barátság fűzi össze, akik ismerik ezt a nagy barátságot, kíváncsian várják, hogy a két nagy művésznő hogy éli bele magát a furcsa színpadi játékba. A darab próbáin különben Rózsahegyi Kálmán mulat a legjobban, ő játssza az Öreg Ladányit és mert szenvedélyesen pipás ember, folyton pöfékel a színpadon. Ha néha mégis leteszi a pipáját, rendező, színészek kórusban kiáltják feléje: Te csak pipálj, Ladányi! Ezt aztán Rózsahegyi meg is cselekszi. Egész életében nem pipált annyit a színpadon. * A Nemzeti Színház titkárának kitüntetése. A kormányzó a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére megengedte, hogy Péchy Gyulának, a Nemzeti Színház titkárának negyvenhat esztendei érdemdús szolgálat után történt nyugalombavonulása alkalmával elismerését tudtul adják. * Marcel Journet vendégszereplése az Operaházban. Nagyon érdekes vendége lesz az Operaháznak február 22-én. Marcel Journet, a párisi opera világhírű baritonistája vendégszerepel nálunk, három estén át s erre a vendégszereplésre Rouché, a pária opera igazgatója, a legnagyobb örömmel adta meg az engedélyt. Marcel Journet az első nagy francia énekes, aki a háború után meglátogatja Budapestet. Ő képviseli azt azénekkultúrát, amelyik ma is lelkesedéssel beszél a klasszikus iskoláról, a nagy gárdához tartozik, elegáns, közvetlen, póznélküli — és tehetséges. A newyorki Metropolitain operában tizenegy évig énekelt, ugyanakkor nyári állomása London volt. De a honvágy hazavitte Párisba. Öt év óta tagja a milánói Scala-nak s csekély 145 szerepet tud. * új operettek: Farkas Imre „Repülj fecském“ című operettje lesz a Király-Színház legközelebbi bemutatója, a fő női szerepben Biller Irénnel. Ugyancsak a Király-Színház szerezte meg előadásra a „Fecskefészek“ című bécsi operettet is. Farkas Imre még egy operetten dolgozik, amelyet a Budai Színkörnek szánt és amelynek tárgyát Arany János verséből, a Fülemüléből merítette. Az is lesz a címe: A fülemüle. Még egy magyar operett várja szinrehozását, Balassa Imre író és hírlapíró, akinek két történeti könyvével mostanában általános nagy sikere volt, rendkívül kedves tárgyú és biztos hatású librettót irt, amelyet Fehér Jenő, a Katalin ismert zeneszerzője, fog megzenésíteni. * Harmincéves színészi jubileum. Somogyi Kálmán színigazgató és színtársulata folyó hó 17-én, a győri városi színházban ünnepi előadással megünnepli Falussy István színművész-főrendezőnek harminc éves színészi jubileumát. Ez ünnepi alkalomból Géczi István Az ördög mátkája című népszínművét adják elő. * Magyar darabok idegenben. Molnár Ferenc Harryow-jának és Vajda Ernő Délibábjának teljes bukása után két új magyar darabbal próbálkoznak a párisi színházak. Zilahit Lajosnak két darabjára készülődnek. A Zenebohócokccst Georges de Wilsont, A világbajnokot Yves Miranda dolgozza át a francia színpadra, hogy a bemutatót még ebben az évadban megtarthassák. Az utóbbi darabnak magyar bemutatója ugyancsak a tavasszal, a Vígszínházban lesz. * Irodalmi-est Cegléden. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság a ceglédi Luther- Szövetség és a Református Nőegylet meghívására e hó 9-én este az Uránia mozgóképszínházban fényes sikerű irodalmi estét rendezett. Előadást Imre Sándor egyetemi tanár, Karácsony Sándor és Törteti Lajos ev. lelkész tartottak. Pásztor József novellát olvasott. Szabó Margit verseket adott elő, Felvinczi-Takács Alisz hegedűn játszott. Mikó Ernő és Sz. Benkő Dóra énekelt. A zenekiséretet Mayer József látta el. Az est sikeréhez a helybeli Református Nőegylet vegyeskara is imagén hozzájárult. * M. Némethy Ella, Operaházunk kiváló művésznője a héten hirtelen megbetegedett és igen súlyos operációnak kellett magát alávetnie. A műtétet Verebély Tibor dr. tanár kitűnő sikerrel végezte és két hét múlva a művésznő már átveheti szerepeit az Operaházban, az érte aggódó tisztelőinek legnagyobb örömére. — Nagybeteg Raskó Géza is, a Király Színház tagja, a régi Népszínház érdemes és kedvelt művésze, aki ma is az operettstílus heroikus és nagy tradícióit képviseli. Tíz nap óta fekszik a Bálint-klinikán, ahol nagyon bíznak hamaros felgyógyulásában. * A szerelem iskolájának felújítása. P. Márkus Emilia mondja Herczeg Ferenc prológusát Rákosi Jenő hatvanéves drámaírói jubileumán, amelyet hétfőn este A szerelem iskolája felújításával ünnepel meg a Nemzeti Színház. A felújításnak új szereplői: Forgács Antal (Lotus), Lehotay (Orlando), Tőkés Anna (Stella), Környei Paula (Mária), Radó Mária (Lyvia), T. Halmy Margit (Didó), Somló Emma (Stenázia). Régi szerepeiket tartják meg: Gál Gyula (Arvez), Abonyi Géza (Kordiás), Fehér Gyula (Lorromeo), Horváth Jenő (Igazán Vendel), Mihályfy Béla (Lőrinc), D. Ligeti Juliska (Éva), Rosos Giza (Vesta) és Kálmán Mária (Telia). * Francia tudós Budapesten. A Magyar-Francia Irodalmi Társaság meghívására ma egy heti tartózkodásra Budapestre érkezett Dujardin Eduard párisi tudós, a Sorbone tanára, hogy meglátogassa Magyarországot. A neves tudós, aki irodalommal és történelemmel foglalkozik, 14. és 15-én, hétfőn és kedden délután öt órakor francia nyelvű előadásokat tart a Magyar-Francia Irodalmi Társaság rendezésében az Ügyvédi Kamara dísztermében, (V., Szalay utca 7.) a francia irodalomról. Belépés díjtalan. Érdeklődőket szívesen látnak. * A Rózsalovag sikere Parisban. Strauss Richárd Rózsalovagja általános, tartós sikert aratott a párisi Nagy Operában. Az ünnepi közönségnek igen tetszett a Le chevalier a la rose melódiás zenéje és a szerzőt sokszor tapsolta ki a függöny elé. Germaine Lubin, a nálunk is ismert énekesnő, Paul Geraldy felesége énekelte a főszerepet. A lapok kritikái részletes dicsérettel foglalkoznak Strauss Richárd művészi munkásságával és zenei jelentőségével. * Márkus Emilia a Belvárosi Színházban. Beöthy László egy rendkívül széles skálájú, víg szerep eljátszására akarja vendégül leszerződtetni Márkus Emíliát. A Belvárosi Színház kis színpadán és intim nézőtere előtt külön ragyogást kapna a nagy művésznő érdekes alakítása. Márkus Emilia Henequin és Weber utolsó vígjátékában a Biarritz királynőjében lépne fel egy excentrikus spanyol hercegnő vidám szerepében, amelyet annakidején Paris legismertebb komikája játszott. Márkus Emilia ritka kivételes tehetsége egész új értékekkel tudná érdekessé ternni ezt a vigó szerepet. * Az idegenek és a vigalmi adó. A színházigazgatók már többször fordultak azzal a kéréssel a polgármesterhez, hogy csökkentsék a vigalmi adót, mert a színházak mai üzemköltségével a félig telt házak mellett sem találják meg számításaikat. Viszont egyes színházak a tavaszra olyan idegen járást akarnak a fővárosi közönség nyakába zúdítani, hogy a magyar színészek és magyar darabok jövedelmét is veszélyeztetik. Semmi értelme ezeknek a harmad- és negyedrangú idegen vendégszerepléseknek, de még a világhírű művészek közül is elég, ha egy-kettő olyan horribilis fellépési díjakat vesz be rajtunk, amilyen kultúráhót nem igen bír el a mi középosztályunk és legföljebb a legkiváltságosabbak győzik ezt az aranyversenyt. Akkor is idegen művészek viszik el azt a pénzt, amely a magyar kultúrának juthatott volna. És itt lehetne bekapcsolni a vigalmi adó kiegyensúlyozó kérdését. Magyar színészek, magyar szerzők előadásán nagyon csökkentsék le a vigalmi adót és amit így veszítenek, csapják hozzá az idegen előadások, vendégjárások, szerecsenek, törpék, harmadrangú német társulatok, cseh baletek nagydobra vert estéihez. Akkor legalább meggondolják igazgatóink, hogy a balkáni turnék során kiket szabadítsanak a magyar színpadra. * Városi Színház. Az Aida ma esti előadásán végre hozzájutott Piccaver Alfréd a közönséghez és a közönség ő hozzá. A hülés nyomai még egy kissé meglátszottak fényes orgánumán s igy az előadásnak mégsem ő lett a főhőse, hanem elsősorban Schwarz Vera, akinek ma nagyszerű napja volt. Pompásan szárnyaló hangja diadalmasan csengett s tökéletes szövegmondása, kitűnő játéka méltán keltettek elismerést. Gerger Alfréd minden tekintetben méltó partnere volt az ethiopiai király alakjában. A hazai szerepek dicséretesen osztoztak a szép est sikerében, melyet Márkus Dezső dirigált. * Lakodalom-e hát, vagy kaland? Fodac László darabja lesz a Vígszínház legközelebbi újdonsága. A színház rendkívüli szorgalommal készülődik az új magyar bemutatóra, mert a szokatlan és különös tárgyú darab egészen különös rendezést és játékot kíván. Meséje szerint: Don Jüant akarják játszani az operában, de a főhős késik, a Don Juant személyesítő színész nem jelentkezik, pedig már az összes szereplők jelmezeikben várják a függöny mögött és a türelmetlen, zúgolódó közönség ott dühöng a függöny előtt. A legnagyobb zavar, futkosás közben megjelenik az igazi Don Juan és vállalkozik a szerep eljátszására. Ebből a történeti, színpadi, emberi, álomszerű, jelképes játékból lesz aztán a darab, hogy hogyan, az még majd elválik. Itt most csak arról a kavarodásról akarunk írni, amely már a színlap körül támadt, hogy hogyan is csigázzák fel a közönség érdeklődését már a hirdetőoszlopokról. A rendes, polgári cím ez lett volna: „Don Juan lakodalmas vígjáték három felvonásban. Személyek, stb.“ De hát ez kevés manap a „Játék a kastélyban“ és egyéb tudatalatti és tudatfeletti darabeímek idején. Hosszas fejtörések után most már eljutottak odáig, hogy Fodor László darabjának a címe a színlapon ez legyen: A díszelőadás Kaland az operaházban 3 felvonósban. De miféle új műfaj lehet ez a „kaland az operaházban“ ? Mozi, novella, rejtelmes regény, vagy valami egészen különös műhabarcs a „Nem nősülök“ harmadik felvonásbeli színházi előcsarnok után. És mi lesz még ebből? Milyen színterek és műfajmeghatározások? Szofoklesz egyszerűen azt írta: Tragédia, Plantus, hogy: Vígjáték, Shakespeare: Tragédia, vagy vígjáték, Ibsen: Dráma a művei alá, nem is álmodták szegények, hogy jön egy korszak épp a magyar drámairodalomban, amikor a plakát rikító elme százszor fontosabb lesz magánál a darabnál. Mert a darabot egy ember írja, de a címen színház, művészek, rendezők, részvényesek, igazgatók és ragasztók törik a fejüket legalább olyan hosszú ideig, ameddig maga a darab elkészült. Pedig olyan mindegy, ha lesz sikere, vagy megbukik, hogy ezt mint „Díszelőadás“, vagy egyszerűen csak mint „Don Juan lakodalma“ érte el. * Irodalmi est Miskolcon. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság február 13-án, vasárnap, délután öt órakor irodalmi estet rendez Miskolcon, a vármegyeház nagytermében. Az est műsora a következő: 1. Révész Kálmán dr. püspök megnyitóbeszédet mond. 2. Révész Imre dr egyházkerületi főjegyző előadást tart. 3. F. Takács Alisz hegedűn játszik, zongorán kíséri Felvinczi Takács Zoltánné dr.-né. 4. Komáromi János felolvas. 5. Sz. Benkő Dóra operaénekesnő magyar dalokat énekel. 6. Szabó Margit verseket mond. 7. F. Takács Alisz hegedüjátéka, zongorán kiséri Felvinczi Takács Zoltánné dr.-né. 8. Karácsony Sándor záróbeszédet mond. Az irodalmi est iránt egész Miskolcon igen nagy az érdeklődés. 1927 február 11, péntek Az uj urak Magyar Színház vasárnap délután Vasárnap kerül először színre délutáni előadásban az Uj urak, Flers—Croisset szellemes, vidám és mulatságos vígjátéka, a premier ragyogó együttesében. — Titkos, Hegedűs, Törzs, Gombaszögi Ella, Tarray, Z. Molnár, Körmendy — mérsékelt helyárak. Plébános úr gazdagéknál főpróbája Szombaton délelőtt fél 11 órakor tart a Medgyár Színház nyilvános főpróbát a Plébános ur Gazdagéknál című vígjátékból. A darab bemutatóját, amely szombaton este lesz, a legnagyobb érdeklődés előzi meg, ami természeteseó, egyrészt a darab világsikere, másrészt a készülő előadás jóhíre miatt. Csortos Gyula plébánosát a közönség és a kritika legnagyobb érdeklődése várja, mint olyan színházi eseményt, amely a nagy színész művészetét teljes fényben fogja bemutatni. Báthory Gizella, Tóth Böske, Jónás Etel, Vágó, Tarnay, Rétey, Stella, Z. Molnár László, Körmendy, Vándory, Dávid kiváló együttese a legremekebb feladathoz jut ebben a vígjátékban, amely 600 estén át állta meg helyét a párisi közönség előtt és amelynek népszerűségét bizonyítja az a sok százezer könyvpéldány, amiben elfogyott az a regény, amelyből ez a darab készült. A legnagyobb francia színházi és a legnagyobb francia könyvsiker, kettős ajánlásával érkezik a budapesti közönség elé a Plébános úr, akinek neve és rokonszenves alakja köré egy remek és rokonszenves vígjáték épült.