Magyarság, 1927. február (8. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-17 / 38. szám

1927 február 17. és filmztófe 9 aiérsasAgbUl asc^aBa^agjggf«B«naea Állatorvosnál A budapesti Állatorvosi Főiskola hallgatói, a Lehel bajtársi egyesület rendezésében ma tar­tották hagyományos báljukat a Gellért-szállóban. Fővédnök a rektor magnificus, szepeshelyi flutyra Ferenc dr., udvari tanácsos volt, védnökök a fő­iskola tanárai, a budapesti és vidéki állatorvosi kar kiválóságai. A bál rendezői fáradozásuk si­kereképpen rég nem látott jó mulatsággal lepték meg a nagyszámú és előkelő közönséget. Kóczó László zenekara rázendített a „Szők­e Tisza haragjában megáradt“ csárdásra, mire Wuest Kami — Kolos Imrével, Strilich Zsuzsi — Darányi Józseffel és Linter Bözsi — Nyiredy Istvánnal megkezdték a tán­cot. A bálon a következő hölgyeket sikerült a nagyszámú közönség köréből feljegyeznünk: Asszonyok: Genyovszky Józsefné, László Fe­­rencné dr.-né, vitéz Borgida Gerőné, Merkli Jó­zsefné, Valentini Ferencné, Burkhoffer Gézáné, Rothknecht Jánosné, Mollináry Lajosné, Borsos Lajosné, Kozmutza Viktorné, Villányi Leóné, Medgyaszai Jenőné, Vályi Andorné, Gross Ar­­turné, Lehóczky Györgyné, özv. Gärtner Gézáné, Pachl Jenőné, Horváth Andorné, Ziegler Lász­­lóné, Simon Ferencné, Friedl Ernőné dr.-né, Far­kas Gézáné dr.-né, Horváth Antalné, Herramhof Károlyné, Potyondy Tihamérné, Fürdős István­ná, Huszár Györgyné, boncottföldi Lukács Pálné, Haslingerné, Bauer Istvánná, Pozsár Ábelné, Freier Károlyné, Pataki Antalné, Graskomyak Istvánná, Patucz Mihályné, Zehliger Ágostonná, Koppányi Imréné, Szabó Sámuelné, Szabó Im­­réné, Géczy Pálné, Wurczer Gusztávné, Kand Károlyné, Szinka Lászlóné, özv. Hlink Jánosné, Hofhauser Ödönné, özv. Vadasa Józsefné dr.-né, Fajzs Imréné, Kurek Jánosné, Rohde Jánosné, Milotay Zoltánná, Babó Tivadarné dr.-né, Ko­­zicska Béláné, Szász Béláné, lovag Major Lász­lóné, Theisz Károlyné, özv. Farkas Menyhértné, Hajnal Jánosné, Osuser Nándorné, özv. Zimmer­mann Ferencné, Schwartz Jakabné, Szeless Já­nosné, Gömöry Lajosné. Leányok: Genyovszky Böske és Manci, Graef Margit, László Anci, Daleczky Gizella, Bertini Jolán, Rothknecht Mária, Libor Jolán, Molli­náry Józsa, Borsos Marianna, Hegedűs Mariska, Boda Mancika, Magadja Rózsika, Kozmitza Flóra, Medgyaszai Magda, Kőváry Ilus, Gärt­ner Erzsi, Del Medico, Rossinelli Rózsi, Wuest Margit, Sztrilich Zuzsi, Pachl Klári, Horváth Manci, Wassermann Klári és Héra, Vicze Böske, Györössy Dudi, Dénes Irén, Kaiser Margit, Simon Mária, Répássy Zsófia és Mária, Böschatt Eleonóra, Horváth Editke, Herramhoff Elly, Martha Manyi, Görgey Baba, Fürdős Manci, Huszár Erzsi, Leiehner Magda, Löke Baba, Zehliger Magda, Gere Hus, Frier Ilus, Kemény Emmy és Lya, Groskonyak Aranka, Kolb Lon­­eika, Szabó Lenke, Koppányi Teri, Géczy Ilus, Losonczy Kató, Wurczer Kelli, Kand Manyi, Ács Babi, Szvoboda Irén, Szöry Baba, Hagora Ami, Egyházos Berzsenyi Lóra, János Irmus, János Józsa, Bakos Lili, Doma Izabella, Pozsgay Edit, Klárik Ilona, Hofhauser Margit, Vadass Nelli, Jurek Manci, Jurek Ica, Fejes Fusika, Kroffer Manci, Rohde Micike, Milotay Manci, Frisz Józsa, Kováts Ilona, Babó Eszter, Kozicska Edit, Szász Erzsike, Horváth Margit, Takács Sári, Polinszky Katalin, Méhes Györgyike, Theisz Hedvig, Micheutz Irénke. ♦ A Holzer-ruhák feltűnést keltettek. A Magyar Nők Szentkorona Szövetségének teadélutánja. A Magyar Nők Szentkorona Szö­vetsége szerdán délután kitűnően sikerült tea­délutánt rendezett, amelyen nagyszámú és elő­kelő közönség vett részt. A háziasszonyi tisztet özv. Zsilinszky Mihályné, Karch Kristófné, Szőke Gyuláné, Heiner Ilka és Miklósi Ferencné töltötték be. A teadélután keretében Szentirmay Imre tartott érdekes és komoly tanulmányról ta­núskodó előadást a pragmatika szankció és an­nak mai érvénye címen. Szepesi-bál. A Szepesi Egyesület Budapesten e hó 19-én, szombaton este tartja hagyományos táncestélyét a Hungária-szálló termeiben. Véd­nökök: Csáky Károly gróf, Csáky Imre gróf, Gratz Gusztáv dr., Walkó Lajos dr. (Báliroda: 17-én és 18-án délután 5—9-ig Hungária-szálló I. em. 126. sz.) Csaba-bál. A Csaba Bajtársi Egyesület Ba­lassa és Budai Halálfő törzsei február 18-án tartja estélyét. Farkas Géza dr. egyetemi tanár legfőbb védnöksége alatt. Az estélyen az előkelő orvostársadalom fog megjelenni. Meghívók és jegyek igénylését a Csaba hivatalos helyiségé­ben (üllői­ út 26. I.) lehet bejelenteni naponta 2—3-ig, 18-án pedig a Pesti Katolikus Körben (Molnár-utca 11.) A Katolikus-bál. A magyar katolikus társa­dalmi élet kiemelkedő eseménye lesz a február 19-iki Katolikus-bál, amely a régi bálok hagyo­mányos külsőségei között fog lefolyni. A védők és díszelnökök, továbbá a háziasszonyok díszes névsorából, melyben nemcsak a csonka ország, hanem Nagymagyarország katolikus közéleti kiválóságainak nejei közül csaknem kétszáz­ötvenen foglalnak helyet, megállapítható, hogy az Izabella főhercegasszony védősége alatt álló „Országos Katolikus Szövetség Hadiárvaházai“ javára rendezendő bál minden tekintetben méltó lesz az eddigiekhez. A báliroda IV., Ferenciek­­tere 7. II. lépcső, I. emelet 5. szám alatt van. Uraságoktól levetett férfiruhák nagy választékban Frakk­, Smoking kölcsönző? POLACSEK és BÉR PER szabó cég Budapest, Anker-palota, Anker-köz 1., félem. 5. Villamos és Helyiérdekű Alkalmazónak bálja A Keresztényszocialista Villamos és Helyiér­dekű Alkalmazottak Országos Szövetsége tegnap este a Molnár­ utcai Kamarazeneterem gyönyö­rűen feldíszített helyiségében jól sikerült bált tartott. A bál igazi jó magyaros hangulatáról a BESZKART önképzőkörének fúvószenekara és egy elsőrendű cigányzenekar gondoskodott. A bált a Nem mennek a villamosok, gyalog mennek az utasok, sötét van... című vidám csárdással nyitották meg. A reggelig tartó és a legkellemesebb hangu­latban lefolyt bálon az igazgatóság részéről megjelent Chatel Vilmos igazgató. Jelen voltak még: Szabó József volt képviselő, Holics Mik­lós állomásfőnök stb. A táncot a következő pá­rok nyitották meg: Novák Lászlóné—Németh Sándorral, vitéz Lipthay Józsefné—Kovács Im­rével, Számán Ilonka—Németh Istvánnal, Frid­­rich Bözsike,Balló Zoltánnal. A hölgyek közül a következők voltak jelen: Asszonyok: Novák Lászlóné, Fuchs Kálmán­ná, Füzy Kálmánná, Tauber Arnoldné, Somogyi Jánosné, Németh Jánosné, Madarász Sándorné, Szémann Imréné, Kepkő Benőné, Pásztor Péter­­né, Magyarics Gáborné, Deli Jánosné, Liptai Istvánná, Galla Andrásné, Vajda Lajosné, Szathmáry Béláné, Kisbenedek Sándorné, Hor­váth I. Ferencné, Éder Ádámné, Varga Istvánná, Magyar Istvánná, Juhász Istvánná, Stein Fe­rencné, Bozsik Menyhértné, Reszler Jánosné, Czompó Józsefné, Czompó Aranka, Bagoly Sán­dorné, Schieder Antalné, Szamos Jucika, Pintér I. Jánosné, Tóth Andrásné, Madocsay Józsefné, Mahala Jánosné, Nagy Sándorné, Kiss Pálné, Prácser Jánosné, Stef­finger Mátyásné, özv. Bor­sos Józsefné, Fülöp Mózesné, Mudri Andrásné, Habán Józsefné, Horváth Rezsőné, Blanda Mi­­hályné, Pásztor Péterné, L. Vargha Józsefné, Sasvay N.-né, Sasváry Józsefné, Sasváry István­ná, özv. Farkas Istvánná, Kocsis Józsefné, Bog­nár Péterné, Nuber Jánosné, Bognár Lajosné, Ambrózy Zoltánná, Reich Andrásné, Grátz Ist­vánná, Modroczky Julianna, Pajer Györgyné, Endrédy Mihályné, B. Kovács Imréné, Fedelmesy Mártonná, özv. Hajnal Jánosné, Dénes Ferenc­­né, Hájas Mihályné, Halkovics Jánosné. Leányok: Tóth Mariska, Tóth Honka, Mado­­c­sai Erzsike, Dávid Erzsébet, Győri Mancika, Kovács Irma, Temesváry Vilma, Sehabba Ilonka, Szabó Annus, Tunnel Tercsike, Szomolányi Ilus­­ka, Radocsai Etuska, Szép Juliska, Szép Margit, Makai Annuska, Blanda Terike, Blanda Ilonka, Demeter Irénke, Pásztor Vilma, Doby Mariska, Vargha Ilona, Vargha Gizella, Sasváry Ilona, Farkas Margit, Horváth Teruska, Meleg Maris­ka, Szabó Gizike, Németh Gizella, Vágner Ju­liska, Végh Ilonka, Krizsán Mariska, Krizsán Franciska, Szabó Mariska, Jana Ida, Varga Klárika, Kővári Margitka, Tóth Mariska, Ba­lassa Erzsike, Bognár Rózsika, Kovács Iluska, Gőgös Karolin, Szommer Annuska, Csira Bö­zsike, Hegyes Margit, Mitzkó Rózsika, Bakos Erzsike, Fábián Vilma, Szimó Teréz, Nagy Ju­liska, Endrédi Mária, Horváth Totya,­Kugel­­man Jolán, Polgár Huska, Polgár Mariska, Ko­vács Erzsike, Kovács Margit, Illés Irén, Szőke Mariska, Kiss Irén, Metzger Kató, Takács Ju­liska, Takács Etuska, Ferics Etuska, Tauber Mária, Huszár Ilona, Tauber Boriska, Huszár Juliska, Somogyi Mancika, Dér Piroska, Pásztor Vilma, Madarász Ducika, Szabó Juliska, Szabó Bözsike, Széman Ilonka, Kapocsi Matild, Kepkő Julia, Friedrich Bözsike, Liptai Anna, Weigand Juliska, Hermann Manci, Polák Anna, Weigand Irénke, Sipőcz Juliska, Sipőcz Esztike, Roháczik Margit, Vajda Zsófia, Krámli Margit, Kisbene­dek Erzsike, Kisbenedek Boriska, Kisbenedek Mária, Horváth Teréz, Magyar Mária, Fényes Juliska, Kamasz Julianna, Kamasz Erzsike, Budai Mancika, Varga Vilma, Schneider Teréz, Horváth Annus, Guttengeber Gizella, Szűcs Ró­zsika, Szűcs Eözsike, Csik Ilona, Kecskés Etus­ka, Gelencsér Ágnes, Németh Teréz, Piró Terike, Terezy Irén, Terczy Aranka, Lengyel Iluska, Plecser Erzsike, Nikolics Erzsike, Szamosy Ju­cika, Fedelmesy Mária, Kovács Erzsike, Kovács Margit, Hajnal Erzsébet, Hajós Zsófia, Dénes Irén, Boldog Mariska, Magyar Erzsike, Csurgó Honka, Énekes Mancika, Énekes Erzsike, Freund Eözsike. Szenzációsnak ígérkezik az Ifjúsági Labda­rúgók Szövetségének tánczestélye, melyet feb­ruár 19-én, szombaton este fél 9 órai kezdettel az Ékszer­tőzsde összes termeiben (VII., Ká­­roly-körút 3., félemelet 4.) tartanak meg. A nagyszabásúnak ígérkező estélyre a sporttársa­­dalom színe-java és a közélet több kiválósága ígérte meg jelenlétét. Az estélyen fellépnek: Andor Tibor, az Operaház, Szentiványi Kálmán az Apolló-Kabaré, Jack Garrick, a Jardin de Parisi Casily and Charlie, a berlini Skála Va­rieté tagjai, Tóth Paula operaénekesnő, Gallo­­wich Tibor sporthírlapíró, Farsang Magda, a 14 éves táncfenomén, Szilágyi József előadómű­vész stb. A pompás műsort reggelig tartó tánc követi, melyhez a zenét egy elsőrangú Jazz­band szolgáltatja. Az estélyre különben belépő­díj nincs. A jótékony célra való tekintettel ado­mányokat köszönettel fogad s hírlapokig nyug­tál a Szövetség. Fanni ■— Mohácsi Jenő és Szabados Béla új operá­jának bemutatója — Mintha csak a Horatiusi kilenc év leteltére várt volna, ma este végre bemutatóra került Mohácsi Jenő és Szabados Béla Fanni-ja, nagysikerű testvére, a Fars­angi lakodalom után. Régóta várta a kész opusz a közönsé­get, a közönség pedig a darabot. Mohácsi Jenő szövegkönyve még az 1912-es operaszöveg­­pályázaton érkezett be Vajda Ernő Farsangi lakodalma mellett, Szabados Béla csakhamar hozzá is fogott a darab megzenésítéséhez s a kész mű 1918 óta állandóan egyik megvalósí­tandó programja az Operaház műsorterveze­­tének. A librettó, csakúgy, mint a Farsangi lako­dalomé, egy darab régi magyar életet elevenít meg szinte krónikás hűséggel, a költői képze­let színes fátyolén keresztül. Az ötletet hozzá Kármán József „Fanny hagyományai“ című korszakalkotó naplóregénye adta, de mire a mű­ elkészült, úgyszólván, semmi más nem ma­­­radt meg Kármán regényéből, mint Fanni légiessé finomult, halálba hervadó alakja. A többit a mozgalmas századvég típusaiból a szövegíró válogatta össze s fonta egybe a való­színű mese szálaival. Markovics Fannit sze­reti egy Wertherszerű szomszéd birtokos, Ke­lemen, de a lány képzeletének aranykapuján a forradalmár jurátus, Baranyai nyer be­­bocsáttatást. A bécsi policáj ügynöke, Cetti gróf ott settenkedik a fiatalok körül, mert a felsőbb körök már sejtenek valamit a Marti­­novics-féle összeesküvésből. A spion csak­ugyan kap marasztaló adatokat Baranyai ellen s épp akkor tartóztatja le, amikor a két megértő lélek szökni akar egymással. Az ifjút a börtön senyveszti a pusztulásba, Fannit a szárazbetegség, soha egymáséi nem lesznek. A főalakok közül pompásan helyez­kednek el a mellékfigurák, a kotnyeles, kedves bárókisasszony-barátnő, Baranyai barátja és a két lány szülei, no, meg a falusi és a budai népség, katonaság. Az első és utolsó felvonás otthon játszik a Markovics-kúrián, a második a budai Bástya-sétány egyik szögletében, a harmadik a báróék budai palotájában. Szabados Béla zenéje elé, különösen, akik a kitűnő komponista eddigi értékes, mara­dandó becsű műveit ismerik, a legnagyobb érdeklődéssel néztek. Nem csalódtak benne ezúttal sem. Választékos, eredeti melódia­vénája gazdagon ontja poétikus elgondolá­sait, virtuózan kezelt zenekara csupa szín és tömören jellemez. Hiven a szövegkönyvhöz, ő a kor zenéjébe ásta el magát s ha modern köntösben is, annak lelke szerbit komponált. Megelevenedik előttünk a XVIII. század végének áhitatos kamarazenéje, feléled ked­velt kisérő hangszere a gitár s kecses táncai­ban a rokokó minden graciózis.'in. Mindaz, ami a kor zenéjéből benne van, finom s jel­legzetesen korszerű. Talán gazdagabban szó­hoz juthatott volna, mint a témaanyag, a régi népdal s a XVIII. századvégi magyar palo­tás-verbunkos muzsika. Mily üdítően hat pél­dául a negyedik felvonás különben kitűnően karakterizált bágyadt levegőjében a gyerme­kek népi hangulatú táncosjátéka. A darab legszebb részei egyébként az első felvonás szoprán-tenor duettje, Baranyai szenvedélyes szabadság-dithgrambja a másodikban, a har­madik felvonás remek kamara muzsikája, a Fanni és Baranyai gyönyörű duettje a szom­széd teremben táncolt valcer alatt és Fanni dala a „Szedjük életünk virágit“, mely a ne­gyedikben még szebben és hatásosabban is­métlődik. Külön említjük meg az epedő Ke­­lemen szívbemarkoló dalát a negyedik felvo­nás elején. A muzsika ereje felvonásról fel­vonásra nő s szerencsésen kulminál a negye­dikben. Az elmúlás szomorú és fájdalmas fo­lyamatát csodálatos puhasággal enyhíti. Se­hol egy erőszakolt, hatásvadászó mozzanat, mégis lelkünk mélyéig meghat meleg poézi­­sével. A színház azzal a gonddal ért szeretettel hozta szinre az új magyar operát, amely a kitűnő szerzőt és művét joggal megilleti. Sze­mere Árpád valósággal remekelt a darab rendezésével. A XVIII. századbéli magyar föld levegőjét hiánytalanul színpadra vará­zsolta. Nem tudnék egyhamar eldönteni, váj­jon hamisí­latlan magyar kúriája, vagy ötle­tes, mozgalmas budai búcsúja, vagy Torday báróék nagyszerű palotája volt-e sikerültebb, az üvegfallal elválasztott táncterem-háttér eleven nyüzsgő életével. A jelenetekben épp olyan természetesen helyén volt minden és mindenki, mint a kólafejek lent a partitúrá­ban, úgy, hogy minden a legpompásabb össz­hatás létrehozatalán működött közre. A megkapó díszletek ifj. Oláh Gusztáv ráter­mettségét dicsérik. A gondos és nagy munka sikeréből nem utolsósorban a szereplő művészek is részt kérnek. Fanni légiesen finom egyéniségét Sándor Erzsi ismert ábrázoló művészete vitte színpadra. Oroszlánrésze van a darab sikeré­ben. Székelyhidy Baranyai daliás alakját sze­mélyesítette magával ragadóan. A reményte­len szerelmes Kelement Palló énekelte. Ne­gyedik felvonásbéli dalát, de szerettük volna még egyszer hallani. Halász Gitta volt a ba­­ronessz, finom volt, mint mindig. Szende fé­lelmetesen rajzolta meg az intrikus Cetti grófot. Bársony Dóra kedves humorát a fran­cia nevelőnő figurájában élveztük. Pusztai Sándor és Bodor Karola, a Torday bárópár, Komáromy és Budanovics Mária a Marko­­vics-pár alakját elevenítette élethiven. Pa­lotai, Závodszky, Pogány dr. a baráti kar tagjait személyesítették. A zenekart Fittel Bernát főzeneigazgató vezényelte, aki a beta­nítás fáradságos, de hálás munkáját is elis­merésre méltó módon végezte. Az­ Operaház nézőterét a bemutatók válo­gatott, előkelő közönsége töltötte meg, mely a művet fokozódó lelkesedéssel fogadta. Szer­zőket számtalanszor lámpák elé hívta és való­ságos virágerdővel árasztotta el. A mai estével új magyar opera indult el sikeres útjára, új értékkel gazdagodott Ope­­raházunk magyar műsora. (m. i.) * Szentgyörgyi István nyolcvanhatéves. A kolozsvári Magyar Színháznak ritka ün­nepe lesz. Szentgyörgyi István, a magyar színpadi művészet nesztora, ezen az estén Szigligeti Ede Nagyapó népszínművének a címszerepében ünnepli születésének nyolcvan­hatodik születésnapját. Szentgyörgyi, a nagy művész, különben már hatvan év óta dísze, oszlopa a kolozsvári magyar színészetnek.

Next