Magyarság, 1927. február (8. évfolyam, 25-47. szám)
1927-02-17 / 38. szám
1927 február 17. és filmztófe 9 aiérsasAgbUl asc^aBa^agjggf«B«naea Állatorvosnál A budapesti Állatorvosi Főiskola hallgatói, a Lehel bajtársi egyesület rendezésében ma tartották hagyományos báljukat a Gellért-szállóban. Fővédnök a rektor magnificus, szepeshelyi flutyra Ferenc dr., udvari tanácsos volt, védnökök a főiskola tanárai, a budapesti és vidéki állatorvosi kar kiválóságai. A bál rendezői fáradozásuk sikereképpen rég nem látott jó mulatsággal lepték meg a nagyszámú és előkelő közönséget. Kóczó László zenekara rázendített a „Szőke Tisza haragjában megáradt“ csárdásra, mire Wuest Kami — Kolos Imrével, Strilich Zsuzsi — Darányi Józseffel és Linter Bözsi — Nyiredy Istvánnal megkezdték a táncot. A bálon a következő hölgyeket sikerült a nagyszámú közönség köréből feljegyeznünk: Asszonyok: Genyovszky Józsefné, László Ferencné dr.-né, vitéz Borgida Gerőné, Merkli Józsefné, Valentini Ferencné, Burkhoffer Gézáné, Rothknecht Jánosné, Mollináry Lajosné, Borsos Lajosné, Kozmutza Viktorné, Villányi Leóné, Medgyaszai Jenőné, Vályi Andorné, Gross Arturné, Lehóczky Györgyné, özv. Gärtner Gézáné, Pachl Jenőné, Horváth Andorné, Ziegler Lászlóné, Simon Ferencné, Friedl Ernőné dr.-né, Farkas Gézáné dr.-né, Horváth Antalné, Herramhof Károlyné, Potyondy Tihamérné, Fürdős Istvánná, Huszár Györgyné, boncottföldi Lukács Pálné, Haslingerné, Bauer Istvánná, Pozsár Ábelné, Freier Károlyné, Pataki Antalné, Graskomyak Istvánná, Patucz Mihályné, Zehliger Ágostonná, Koppányi Imréné, Szabó Sámuelné, Szabó Imréné, Géczy Pálné, Wurczer Gusztávné, Kand Károlyné, Szinka Lászlóné, özv. Hlink Jánosné, Hofhauser Ödönné, özv. Vadasa Józsefné dr.-né, Fajzs Imréné, Kurek Jánosné, Rohde Jánosné, Milotay Zoltánná, Babó Tivadarné dr.-né, Kozicska Béláné, Szász Béláné, lovag Major Lászlóné, Theisz Károlyné, özv. Farkas Menyhértné, Hajnal Jánosné, Osuser Nándorné, özv. Zimmermann Ferencné, Schwartz Jakabné, Szeless Jánosné, Gömöry Lajosné. Leányok: Genyovszky Böske és Manci, Graef Margit, László Anci, Daleczky Gizella, Bertini Jolán, Rothknecht Mária, Libor Jolán, Mollináry Józsa, Borsos Marianna, Hegedűs Mariska, Boda Mancika, Magadja Rózsika, Kozmitza Flóra, Medgyaszai Magda, Kőváry Ilus, Gärtner Erzsi, Del Medico, Rossinelli Rózsi, Wuest Margit, Sztrilich Zuzsi, Pachl Klári, Horváth Manci, Wassermann Klári és Héra, Vicze Böske, Györössy Dudi, Dénes Irén, Kaiser Margit, Simon Mária, Répássy Zsófia és Mária, Böschatt Eleonóra, Horváth Editke, Herramhoff Elly, Martha Manyi, Görgey Baba, Fürdős Manci, Huszár Erzsi, Leiehner Magda, Löke Baba, Zehliger Magda, Gere Hus, Frier Ilus, Kemény Emmy és Lya, Groskonyak Aranka, Kolb Loneika, Szabó Lenke, Koppányi Teri, Géczy Ilus, Losonczy Kató, Wurczer Kelli, Kand Manyi, Ács Babi, Szvoboda Irén, Szöry Baba, Hagora Ami, Egyházos Berzsenyi Lóra, János Irmus, János Józsa, Bakos Lili, Doma Izabella, Pozsgay Edit, Klárik Ilona, Hofhauser Margit, Vadass Nelli, Jurek Manci, Jurek Ica, Fejes Fusika, Kroffer Manci, Rohde Micike, Milotay Manci, Frisz Józsa, Kováts Ilona, Babó Eszter, Kozicska Edit, Szász Erzsike, Horváth Margit, Takács Sári, Polinszky Katalin, Méhes Györgyike, Theisz Hedvig, Micheutz Irénke. ♦ A Holzer-ruhák feltűnést keltettek. A Magyar Nők Szentkorona Szövetségének teadélutánja. A Magyar Nők Szentkorona Szövetsége szerdán délután kitűnően sikerült teadélutánt rendezett, amelyen nagyszámú és előkelő közönség vett részt. A háziasszonyi tisztet özv. Zsilinszky Mihályné, Karch Kristófné, Szőke Gyuláné, Heiner Ilka és Miklósi Ferencné töltötték be. A teadélután keretében Szentirmay Imre tartott érdekes és komoly tanulmányról tanúskodó előadást a pragmatika szankció és annak mai érvénye címen. Szepesi-bál. A Szepesi Egyesület Budapesten e hó 19-én, szombaton este tartja hagyományos táncestélyét a Hungária-szálló termeiben. Védnökök: Csáky Károly gróf, Csáky Imre gróf, Gratz Gusztáv dr., Walkó Lajos dr. (Báliroda: 17-én és 18-án délután 5—9-ig Hungária-szálló I. em. 126. sz.) Csaba-bál. A Csaba Bajtársi Egyesület Balassa és Budai Halálfő törzsei február 18-án tartja estélyét. Farkas Géza dr. egyetemi tanár legfőbb védnöksége alatt. Az estélyen az előkelő orvostársadalom fog megjelenni. Meghívók és jegyek igénylését a Csaba hivatalos helyiségében (üllői út 26. I.) lehet bejelenteni naponta 2—3-ig, 18-án pedig a Pesti Katolikus Körben (Molnár-utca 11.) A Katolikus-bál. A magyar katolikus társadalmi élet kiemelkedő eseménye lesz a február 19-iki Katolikus-bál, amely a régi bálok hagyományos külsőségei között fog lefolyni. A védők és díszelnökök, továbbá a háziasszonyok díszes névsorából, melyben nemcsak a csonka ország, hanem Nagymagyarország katolikus közéleti kiválóságainak nejei közül csaknem kétszázötvenen foglalnak helyet, megállapítható, hogy az Izabella főhercegasszony védősége alatt álló „Országos Katolikus Szövetség Hadiárvaházai“ javára rendezendő bál minden tekintetben méltó lesz az eddigiekhez. A báliroda IV., Ferenciektere 7. II. lépcső, I. emelet 5. szám alatt van. Uraságoktól levetett férfiruhák nagy választékban Frakk, Smoking kölcsönző? POLACSEK és BÉR PER szabó cég Budapest, Anker-palota, Anker-köz 1., félem. 5. Villamos és Helyiérdekű Alkalmazónak bálja A Keresztényszocialista Villamos és Helyiérdekű Alkalmazottak Országos Szövetsége tegnap este a Molnár utcai Kamarazeneterem gyönyörűen feldíszített helyiségében jól sikerült bált tartott. A bál igazi jó magyaros hangulatáról a BESZKART önképzőkörének fúvószenekara és egy elsőrendű cigányzenekar gondoskodott. A bált a Nem mennek a villamosok, gyalog mennek az utasok, sötét van... című vidám csárdással nyitották meg. A reggelig tartó és a legkellemesebb hangulatban lefolyt bálon az igazgatóság részéről megjelent Chatel Vilmos igazgató. Jelen voltak még: Szabó József volt képviselő, Holics Miklós állomásfőnök stb. A táncot a következő párok nyitották meg: Novák Lászlóné—Németh Sándorral, vitéz Lipthay Józsefné—Kovács Imrével, Számán Ilonka—Németh Istvánnal, Fridrich Bözsike,Balló Zoltánnal. A hölgyek közül a következők voltak jelen: Asszonyok: Novák Lászlóné, Fuchs Kálmánná, Füzy Kálmánná, Tauber Arnoldné, Somogyi Jánosné, Németh Jánosné, Madarász Sándorné, Szémann Imréné, Kepkő Benőné, Pásztor Péterné, Magyarics Gáborné, Deli Jánosné, Liptai Istvánná, Galla Andrásné, Vajda Lajosné, Szathmáry Béláné, Kisbenedek Sándorné, Horváth I. Ferencné, Éder Ádámné, Varga Istvánná, Magyar Istvánná, Juhász Istvánná, Stein Ferencné, Bozsik Menyhértné, Reszler Jánosné, Czompó Józsefné, Czompó Aranka, Bagoly Sándorné, Schieder Antalné, Szamos Jucika, Pintér I. Jánosné, Tóth Andrásné, Madocsay Józsefné, Mahala Jánosné, Nagy Sándorné, Kiss Pálné, Prácser Jánosné, Steffinger Mátyásné, özv. Borsos Józsefné, Fülöp Mózesné, Mudri Andrásné, Habán Józsefné, Horváth Rezsőné, Blanda Mihályné, Pásztor Péterné, L. Vargha Józsefné, Sasvay N.-né, Sasváry Józsefné, Sasváry Istvánná, özv. Farkas Istvánná, Kocsis Józsefné, Bognár Péterné, Nuber Jánosné, Bognár Lajosné, Ambrózy Zoltánná, Reich Andrásné, Grátz Istvánná, Modroczky Julianna, Pajer Györgyné, Endrédy Mihályné, B. Kovács Imréné, Fedelmesy Mártonná, özv. Hajnal Jánosné, Dénes Ferencné, Hájas Mihályné, Halkovics Jánosné. Leányok: Tóth Mariska, Tóth Honka, Madocsai Erzsike, Dávid Erzsébet, Győri Mancika, Kovács Irma, Temesváry Vilma, Sehabba Ilonka, Szabó Annus, Tunnel Tercsike, Szomolányi Iluska, Radocsai Etuska, Szép Juliska, Szép Margit, Makai Annuska, Blanda Terike, Blanda Ilonka, Demeter Irénke, Pásztor Vilma, Doby Mariska, Vargha Ilona, Vargha Gizella, Sasváry Ilona, Farkas Margit, Horváth Teruska, Meleg Mariska, Szabó Gizike, Németh Gizella, Vágner Juliska, Végh Ilonka, Krizsán Mariska, Krizsán Franciska, Szabó Mariska, Jana Ida, Varga Klárika, Kővári Margitka, Tóth Mariska, Balassa Erzsike, Bognár Rózsika, Kovács Iluska, Gőgös Karolin, Szommer Annuska, Csira Bözsike, Hegyes Margit, Mitzkó Rózsika, Bakos Erzsike, Fábián Vilma, Szimó Teréz, Nagy Juliska, Endrédi Mária, Horváth Totya,Kugelman Jolán, Polgár Huska, Polgár Mariska, Kovács Erzsike, Kovács Margit, Illés Irén, Szőke Mariska, Kiss Irén, Metzger Kató, Takács Juliska, Takács Etuska, Ferics Etuska, Tauber Mária, Huszár Ilona, Tauber Boriska, Huszár Juliska, Somogyi Mancika, Dér Piroska, Pásztor Vilma, Madarász Ducika, Szabó Juliska, Szabó Bözsike, Széman Ilonka, Kapocsi Matild, Kepkő Julia, Friedrich Bözsike, Liptai Anna, Weigand Juliska, Hermann Manci, Polák Anna, Weigand Irénke, Sipőcz Juliska, Sipőcz Esztike, Roháczik Margit, Vajda Zsófia, Krámli Margit, Kisbenedek Erzsike, Kisbenedek Boriska, Kisbenedek Mária, Horváth Teréz, Magyar Mária, Fényes Juliska, Kamasz Julianna, Kamasz Erzsike, Budai Mancika, Varga Vilma, Schneider Teréz, Horváth Annus, Guttengeber Gizella, Szűcs Rózsika, Szűcs Eözsike, Csik Ilona, Kecskés Etuska, Gelencsér Ágnes, Németh Teréz, Piró Terike, Terezy Irén, Terczy Aranka, Lengyel Iluska, Plecser Erzsike, Nikolics Erzsike, Szamosy Jucika, Fedelmesy Mária, Kovács Erzsike, Kovács Margit, Hajnal Erzsébet, Hajós Zsófia, Dénes Irén, Boldog Mariska, Magyar Erzsike, Csurgó Honka, Énekes Mancika, Énekes Erzsike, Freund Eözsike. Szenzációsnak ígérkezik az Ifjúsági Labdarúgók Szövetségének tánczestélye, melyet február 19-én, szombaton este fél 9 órai kezdettel az Ékszertőzsde összes termeiben (VII., Károly-körút 3., félemelet 4.) tartanak meg. A nagyszabásúnak ígérkező estélyre a sporttársadalom színe-java és a közélet több kiválósága ígérte meg jelenlétét. Az estélyen fellépnek: Andor Tibor, az Operaház, Szentiványi Kálmán az Apolló-Kabaré, Jack Garrick, a Jardin de Parisi Casily and Charlie, a berlini Skála Varieté tagjai, Tóth Paula operaénekesnő, Gallowich Tibor sporthírlapíró, Farsang Magda, a 14 éves táncfenomén, Szilágyi József előadóművész stb. A pompás műsort reggelig tartó tánc követi, melyhez a zenét egy elsőrangú Jazzband szolgáltatja. Az estélyre különben belépődíj nincs. A jótékony célra való tekintettel adományokat köszönettel fogad s hírlapokig nyugtál a Szövetség. Fanni ■— Mohácsi Jenő és Szabados Béla új operájának bemutatója — Mintha csak a Horatiusi kilenc év leteltére várt volna, ma este végre bemutatóra került Mohácsi Jenő és Szabados Béla Fanni-ja, nagysikerű testvére, a Farsangi lakodalom után. Régóta várta a kész opusz a közönséget, a közönség pedig a darabot. Mohácsi Jenő szövegkönyve még az 1912-es operaszövegpályázaton érkezett be Vajda Ernő Farsangi lakodalma mellett, Szabados Béla csakhamar hozzá is fogott a darab megzenésítéséhez s a kész mű 1918 óta állandóan egyik megvalósítandó programja az Operaház műsortervezetének. A librettó, csakúgy, mint a Farsangi lakodalomé, egy darab régi magyar életet elevenít meg szinte krónikás hűséggel, a költői képzelet színes fátyolén keresztül. Az ötletet hozzá Kármán József „Fanny hagyományai“ című korszakalkotó naplóregénye adta, de mire a mű elkészült, úgyszólván, semmi más nem maradt meg Kármán regényéből, mint Fanni légiessé finomult, halálba hervadó alakja. A többit a mozgalmas századvég típusaiból a szövegíró válogatta össze s fonta egybe a valószínű mese szálaival. Markovics Fannit szereti egy Wertherszerű szomszéd birtokos, Kelemen, de a lány képzeletének aranykapuján a forradalmár jurátus, Baranyai nyer bebocsáttatást. A bécsi policáj ügynöke, Cetti gróf ott settenkedik a fiatalok körül, mert a felsőbb körök már sejtenek valamit a Martinovics-féle összeesküvésből. A spion csakugyan kap marasztaló adatokat Baranyai ellen s épp akkor tartóztatja le, amikor a két megértő lélek szökni akar egymással. Az ifjút a börtön senyveszti a pusztulásba, Fannit a szárazbetegség, soha egymáséi nem lesznek. A főalakok közül pompásan helyezkednek el a mellékfigurák, a kotnyeles, kedves bárókisasszony-barátnő, Baranyai barátja és a két lány szülei, no, meg a falusi és a budai népség, katonaság. Az első és utolsó felvonás otthon játszik a Markovics-kúrián, a második a budai Bástya-sétány egyik szögletében, a harmadik a báróék budai palotájában. Szabados Béla zenéje elé, különösen, akik a kitűnő komponista eddigi értékes, maradandó becsű műveit ismerik, a legnagyobb érdeklődéssel néztek. Nem csalódtak benne ezúttal sem. Választékos, eredeti melódiavénája gazdagon ontja poétikus elgondolásait, virtuózan kezelt zenekara csupa szín és tömören jellemez. Hiven a szövegkönyvhöz, ő a kor zenéjébe ásta el magát s ha modern köntösben is, annak lelke szerbit komponált. Megelevenedik előttünk a XVIII. század végének áhitatos kamarazenéje, feléled kedvelt kisérő hangszere a gitár s kecses táncaiban a rokokó minden graciózis.'in. Mindaz, ami a kor zenéjéből benne van, finom s jellegzetesen korszerű. Talán gazdagabban szóhoz juthatott volna, mint a témaanyag, a régi népdal s a XVIII. századvégi magyar palotás-verbunkos muzsika. Mily üdítően hat például a negyedik felvonás különben kitűnően karakterizált bágyadt levegőjében a gyermekek népi hangulatú táncosjátéka. A darab legszebb részei egyébként az első felvonás szoprán-tenor duettje, Baranyai szenvedélyes szabadság-dithgrambja a másodikban, a harmadik felvonás remek kamara muzsikája, a Fanni és Baranyai gyönyörű duettje a szomszéd teremben táncolt valcer alatt és Fanni dala a „Szedjük életünk virágit“, mely a negyedikben még szebben és hatásosabban ismétlődik. Külön említjük meg az epedő Kelemen szívbemarkoló dalát a negyedik felvonás elején. A muzsika ereje felvonásról felvonásra nő s szerencsésen kulminál a negyedikben. Az elmúlás szomorú és fájdalmas folyamatát csodálatos puhasággal enyhíti. Sehol egy erőszakolt, hatásvadászó mozzanat, mégis lelkünk mélyéig meghat meleg poézisével. A színház azzal a gonddal ért szeretettel hozta szinre az új magyar operát, amely a kitűnő szerzőt és művét joggal megilleti. Szemere Árpád valósággal remekelt a darab rendezésével. A XVIII. századbéli magyar föld levegőjét hiánytalanul színpadra varázsolta. Nem tudnék egyhamar eldönteni, vájjon hamisílatlan magyar kúriája, vagy ötletes, mozgalmas budai búcsúja, vagy Torday báróék nagyszerű palotája volt-e sikerültebb, az üvegfallal elválasztott táncterem-háttér eleven nyüzsgő életével. A jelenetekben épp olyan természetesen helyén volt minden és mindenki, mint a kólafejek lent a partitúrában, úgy, hogy minden a legpompásabb összhatás létrehozatalán működött közre. A megkapó díszletek ifj. Oláh Gusztáv rátermettségét dicsérik. A gondos és nagy munka sikeréből nem utolsósorban a szereplő művészek is részt kérnek. Fanni légiesen finom egyéniségét Sándor Erzsi ismert ábrázoló művészete vitte színpadra. Oroszlánrésze van a darab sikerében. Székelyhidy Baranyai daliás alakját személyesítette magával ragadóan. A reménytelen szerelmes Kelement Palló énekelte. Negyedik felvonásbéli dalát, de szerettük volna még egyszer hallani. Halász Gitta volt a baronessz, finom volt, mint mindig. Szende félelmetesen rajzolta meg az intrikus Cetti grófot. Bársony Dóra kedves humorát a francia nevelőnő figurájában élveztük. Pusztai Sándor és Bodor Karola, a Torday bárópár, Komáromy és Budanovics Mária a Markovics-pár alakját elevenítette élethiven. Palotai, Závodszky, Pogány dr. a baráti kar tagjait személyesítették. A zenekart Fittel Bernát főzeneigazgató vezényelte, aki a betanítás fáradságos, de hálás munkáját is elismerésre méltó módon végezte. Az Operaház nézőterét a bemutatók válogatott, előkelő közönsége töltötte meg, mely a művet fokozódó lelkesedéssel fogadta. Szerzőket számtalanszor lámpák elé hívta és valóságos virágerdővel árasztotta el. A mai estével új magyar opera indult el sikeres útjára, új értékkel gazdagodott Operaházunk magyar műsora. (m. i.) * Szentgyörgyi István nyolcvanhatéves. A kolozsvári Magyar Színháznak ritka ünnepe lesz. Szentgyörgyi István, a magyar színpadi művészet nesztora, ezen az estén Szigligeti Ede Nagyapó népszínművének a címszerepében ünnepli születésének nyolcvanhatodik születésnapját. Szentgyörgyi, a nagy művész, különben már hatvan év óta dísze, oszlopa a kolozsvári magyar színészetnek.