Magyarság, 1927. február (8. évfolyam, 25-47. szám)
1927-02-06 / 29. szám
Wdldorfi, vasárnap A regényesek — Boubouroche — Két felújítás a Kamara Színházban — A regényesek sohasem, volt igazi virága de laz anyaga még ma is kifogástalan selyem s az illatszer is, amellyel beharmatozták, hamisítatlanul francia. Finom színpadi apróság, de ma már érdekesebb magánál a darabnál az a paradokszon, amely mögötte van. A regényesek fonákjára fordítja a romantikát, s a megtévesztésig olyan, mintha kicsúfolná. A fiatal Rostand kifigurázza, amit később, érett férfikorában, meggyőződésének lobogójaként lenget Mi ez? Vagy bűvös rimeröngetés az egész későbbi romantikus hűhó? A paradoxont évről-évre inkább efelé a lehetőség felé látjuk megoldódni. Ha valamennyi művében hajszálmérlegen nézünk meg minden szimpárt, ma már kiderül, hogy az igazi poézisnél jóval több bennük a költői pótszer, a költőinek látszó hűvös csillogás. A színpadi feladatnak hálás kis komédiát igen kedvesen játszották. Abonyi Géza hamvasan ifjú tudott lenni s igen szépen éreztette a féligmeddig még gyermeki szív fájó elszomorodását, mikor fellengző álmaiból kijózanítják. Badó Mária a Straforellel való jelenetében volt különösen jó, mikor a vadromantika rázubogó szóáradatától ijedezik. Kedves, meleg, aranyos humor csillogott-villogott Gál Gyula és Bartos Gyula, a két furfangos filiszter-apa körül. Lehotay Árpád mulatságosan túlzott, bohózatos Straforelje és Pacséri átfutó mellékalakja is jól szolgálták az ártatlan csúfolódás célját. A Boubourodie-nak két új szereplője volt. Mihályfi Béla igen jó élő-eleven figurát csinált Potasse alakjából, Bartos Gyula öregura pedig maga volt a tiszta művészi realitás. Gyönyörködtünk egyszerű, igénytelen tökéletességében. A régi szereplők ragyogtak. Garamszeghy alakításában az volt a kitűnő, hogy alakját egy pillanatra sem tette tudatosan komikussá. Azért vált kétszeresen azzá léptennyomon, öntudatlanul. Ácséi Ilona remekelt az asszonyi komédiázás játszott valószerűségeivel, Horváth Jenő párját ritkító kitűnő lélekrajza pedig molieres magasságokba emelte Boubourochet, mikor a tragikomikum kettős örvénye között járt vele. H. K. * A Fanny bemutatója. Az Operaház igazgatósága Mohácsi Jenő és Szabados Béla Fanny című operájának bemutatóját február 16-ára, szerdára tűzte ki. A főszerepeket Sándor Erzsi kaoaraénekesnő, Székelyhidy Ferenc dr., Szende Ferenc és Halász Gitta éneklik. A négyfelvonásos lírai dalművet, amelynek szövege tudvalévően Kármán József Fanny hagyományainak fiőalakját viszi színpadra, Szemere Árpád renden és Fittel Bernát főzeneigazgató vezényli. A díszleteket és jelmezeket ifj. Oláh Gusztáv tervezte. * Új darabok, új szerepek. A Nemzeti Színház legközelebbi újdonsága Csathó Kálmán „Te csak pipálj, Ladányi!“ című vígjátéka lesz olyan parádés szereposztással, amely a sikert biztosítja. A pipázó Ladányi, ez a tétovázó, meleg szívű vidéki magyar Rózsahegyi Kálmán, felesége a vidéken vendéglátó, de a pesti ínségben penziót nyitó kardos aszszony Ligeti Juliska, Bajor Gizi az unoka, a mai lány, Gál Gyula egy kapzsi vidéki vendég, Vaszary Piroska pedig a kamaszfia, Borsos Gyula egy ravasz parasztot, Pethő Attila pedig tájszólással beszélő vidéki gavallért játszik. Nagyon jó szerepe les® Kiss Irénnek, Pethes Margitnak és Iványi Irénnek. A kamaraszínházban Jules Romain Diktátorát próbálják Odry Árpáddal a főszerepben. A királyt Palágyi Lajos, a szocialista vezért Sugár Károly, a főbb női szerepet pedig Tasnády Ilona, Vízvári Mariska és Mátray Erzsi játssza. A két darab bemutatója e hó végén egyidőben lesz. * „Ave halott” — egy gyönyörű Remenyikvers címe, melyet nemrég öltöztetett muzsikába egy poétikus lelkű nő, dalszerzőnk Löte ■Lajosné Farnos Eszter. Az őszinte, mély érzésből fakadó dal megkap egyszerűségével és keresetlen dallammenetével. A kóta, melyhez Szilágyi Piroska rajzolt komoly, stílusos címlapot, minden zeneműkereskedésben kapható, mint Egy francia kritikus szerint,, A hattyú" a kacsa Molnár Ferenc Hattyúja, amint a franciák mondják, tartja a plakátot és az Odeon publikuma hetenként kétszer tapsol a bárgyú hercegnek és az ideális tanárjelöltnek. Annál kevesebb szerencséje van azonban Molnár Ferencnek a kritikusokkal, még a jóakaratnak sem leplezhetik el csalódásukat. Nagyon kedves például, amint Gérard Bauer ír az Annales-ban a darabról: „Nagy érdeklődéssel vártam — írja a kitűnő színházi kritikus — a darabot, mert hallottam, hogy igen nagy sikere volt Ausztriában, Németországban és Romániában, ahol tudomásom szerint először adták elő!“ A derék francia újból összetéveszti Bukarestet Budapesttel, mert úgy látszik a Hattyúban semmi sem árulja el neki, hogy az magyar darab lenne. Még jellemzőbb egy másik kritikusnak, Lucien Dubeck-nek az ítélete : „Nehezebb elképzelni, sablonosabb, ósdibb és gyermekesebb történetet, mint a Hattyúé. Csodáljuk, hogy akad a világnak olyan zuga, ahol az emberek ezen még nevetni tudnak! Molnár Ferenc Franciaország vendége volt és a franciák tudják, hogy mivel tartoznak vendégeiknek. Ez azonban nem foszthat meg a kritika jogától. És különben is kérdés, hogy várjon csakugyan Molnár Ferenc képviseli-e a magyar irodalmat . Budapesten most egy francia színházat akarnak létesíteni, amely divatos párisi írók, Verneuil, Mirande, Armont, Gerbidon darabjait készül előadni“. Dubech előre is sajnálkozik a magyar közönségen, amely egy Gerbidon darabjai után lesz kénytelen megítélni a francia irodalmat és éppen azért a francia közönséget is óvja attól, hogy a Hattyút a magyar irodalom reprezentatív darabjának tekintse! Teljesen hasonló az eset egy másik magyarországi darabbal, Vajda Ernő Fata Morgánájával, amely miután bejárta az angol és amerikai színpadokat, Jacques Dévai átdolgozásában a párisi Renaissance-színházban került előadásra ezzel a címmel: Jöjj velünk fiú! (Viens avec nous, petit!) Ebben a darabban is egy fiatal és naiv magyar fiú szerepel, aki egy modern Putitárnénak a zsákmányává lesz egyetlen éjszakára. Ez a történet a maga brutalitásában úgy látszik nagyon tetszett az angolszász publikumnak, mert egyszerre két angol ügynökség is igyekezett a darabot elhelyezni két különböző francia színpadon. Ez a magyar fia nég dolgot fog adni a párisi bíróságnak. Elsőnek Jacques Dévai öltöztette át a darabot bretagni környezetbe. A francia kritika azonban ezt az átültetést nem fogadja el A magyar puszta, mondják a francia kritikusok, más talaj, mint a bretagni föld, az ilyen vadhajtások, mint a Fata Morgana hőse, aki azonkívül olyan valószínűtlenül naiv is, ismeretlenek Franciaországban! Talán más, kevésbé civilizált országban... vett oda Paul Gimsty és Pierre Veber is, aki pedig maga is fordított egy Molnár-darabot, ezeket írja: „Egy hónapon belül ez már a második átültetési kísérlet; egy „könnyű fajsúlyú“ darabot választanak ki az idegen repertoire-ból és megállapíthatjuk, hogy ez nem sikerült!“ Mikor fog váljon a párisi közönség egy a magyar irodalmat méltán reprezentáló darabbal megismerkedni . Érdekes különben, hogy a két magyar darabnak előadása irodalmi vitára adott alkalmat. Tény az, hogy a francia drámairodalom színvonala nagyon lesülyedt. Ennek egyik oka kétségtelenül az, hogy a francia színház teljesen üzleti vállalkozássá lett. Azok, akik a francia drámairodalmat vissza akarják vinni az irodalmi forráshoz, különböző orvosszerekre gondolnak... Sokan közülük azt tartják, hogy a francia dráma fejlődésére végzetes hatással volt az, hogy az idegen darabokat valóságos kínai fallal vették körül és így nem jut el hozzá az idegen áramlatok inspiráló hatása. Az egyik francia kritikus, Louis Thomas most nyílt levelet intézett Lucien Dubech-hez, melyben hivatkozik többek közt arra, hogy mivel a franciák elzárkóztak az idegen áramlatok elől, nem tudják elérni a világirodalom színpadi nívóját. Ezért nem játsszák ma már a francia darabokat a nagy metropolisok színpadán és azért nem keresnek a francia szerzők, akik rövidlátásból nem engedik be az idegen írók darabjait Parisba. Ennek bizonyítására várjon kire kivetkezik Thomas ! A magyarokra. „Newyorkban például három magyar darab jut egy francia darabra — állapítja meg — és Molnár, Lengyel, Biró, Vajda az utóbbi években dollárokban igen tekintélyes vagyonra tettek szert, ugyanakkor, amikor a francia szerzők csak néhány centet kerestek. Dubech természetesen nem mulasztja el, hogy erre a levélre ne feleljen, hiszen a válasz magától kínálkozik. Lehetséges, — mondja — hogy a magyar szerzők kemény dollárokat szereznek, de ez nem irodalom és Newyork nem irodalmi mérték, inkább Tananarive, vagy akár Szegu-Szikoro a legsötétebb Afrikában. Ha valamely országban idegen darabokat játszanak, az csak a nemzeti művészet szegénységére vall. Molnárt nagy pompával hozták Párisba. Bankettet adtak tiszteletére és Gemier különösen mindent megtett, hogy a magyar író darabját kedvezően fogadják — mondja Dubech és azután benekés alá veszi a Hattyút és kritikai megjegyzéseivel úgy agyon kopasztja, hogy tolla alatt a büszke hattyúból —mint ő is megjegyzi — szánalmas, együgyű kacsa lett. * Az Opera heti műsora. Vasárnap Figaro házassága kerül színre. Hétfőn nincs előadás, kedden Tannhäuser,, szerdán a Carmen, csütörtökön pedig a Mignon szerepel az Operaház műsorán. A pénteki hat órakor kezdődő Tristan és Isoldot Sir Thomas Beecham fogja vezényelni, mint vendég. Ugyancsak vendég lesz Lever Hubert is, Tristan szerepében. Szombaton a Bánk bán kerül előadásra. Vasárnap, február 13-án, a Csengettyűvel és a Bajazzokkal egy estén színre kerülő Petruskában a ballerinát először fogja táncolni Vécsey Elvira. Kedden, február 15-én, a Bolygó hollandi van műsorra tűzve. Szerdán, február 16-án, első előadása lesz Szabados Béla és Mohácsi Jenő Fanny című dalművének. * A Báthory Zsigmond a Nemzeti Színház eheti műsorán. Bibó Lajos monumentális történelmi drámáját a Nemzeti Színház újból műsorra tűzte. Csütörtökön kerül színre a bemutató parádés szereposztásában. * A Nemzeti Színház és Kamaraszínház heti műsora. A Tücsök Bajor Gizivel a főszerepben, ezen a héten szerdán, szombaton és vasárnap este van műsoron. A jövő hétfőn, Rákosi Jenő hatvanéves drámaírói jubileumán, díszelőadásként A szerelem iskolája kerül szinte új betanulással először, a főszerepekben Tőkés Anna, Ligeti Juliska, Halmy Margit, Környey Paula, Radó Mária, Abonyi Géza, Gál Gyula, Horváth Jenő, Mihályfy Béla és Lehotay Árpád fellépésével A díszelőadás előtt konferansz lesz. Csütörtökön a Báthory Zsigmond, pénteken A híd, vasárnap délután Cyrano de Bergerac, kedden pedig a Kamaraszínház nagysikerű műsordarabja, A házitündér kerül színre. A Kamaraszínház új reprizét, a Regényeseket és a Boubvurochet, most vasárnapon kívül a jövő vasárnap este is megismétli a színház. A házitündér hétfőn, kedden, pénteken és jövő hétfőn kerül szinre itt, míg jövő kedden a Nemzeti Színházban van műsoron. Szerdán a Tanner John házassága, csütörtökön és vasárnap délután a Váljunk el és jövő kedden pedig a Vízkereszt szerepelnek még a heti színlapon. * Egy magyar szobrász sikere Parisban. Les Artistes D’Aujourd’hui című párisi revü egyik legutóbbi számában, vezető cikkben foglalkozik Krivátsy Miklóssal, a Párisban élő magyar szobrásszal. A cikk illusztrálására leközli a művész két szobrának az Időnek és a Beteljesedésnek fényképét. Maga a cikk leglelkesebb hangon beszél Krivátsy tehetségéről, többek között azt mondja: „Krivátsy Miklós, örök erőknek megjelenítésén alapuló, művészete egymagában álló egyszerűségében, csodálatosan kifejező. Krivátsy művészetét senki máséhoz hasonlítanunk nem lehet. Nézzék csak meg, milyen parancsoló erőt tudott abba a nagy figurába beleönteni, melynek címe az Idő — az idő — az elmúlhatatlan, a könyörtelen, — aki nézi az élet folyását, anélkül, hogy látná. És a Beteljesedés című csodálatosan stilizált csoport nem idézi-e fel a legteljesebb boldogság érzetét. Formai tekintetben Krivátsy szobrai meglepik a be nem avatottak szemet, mert önként elhagyja a valóság formáit, a lények, melyeket teremt — a szó legszorosabb értelmében teremt — az anyagból kiemelkedni látszanak, őslények, és mégis milyen mélységes élet árad belőlük.“ A cikket Serge Franki írta, felemlíti benne azt is, hogy Krivátsy most Budapesten készül gyűjteményes kiállításra, mely kiállítástól nagy sikert remél. A Les Artistes D’Aujourd’hui most már másodszor foglalkozik vezető helyen Krivátsyval. * Tersánszky J. Jenő vidám estje, február hó 19-én, szombaton este fél 9 órakor lesz a Zeneakadémia kistermében. A szép műsor egy részét a szerző egyfelvonásos parasztvígjátéka foglalja el. Az estét Titkos Ilona, Vaszary Piri, Pethő Jolán, Faragó Sári, Sopronyi Lili és Fémes-Beck Mária teszik nívóssá. Az előadást Fenyő Miksa vezeti be. * Ferences-est. A Ferences Közlöny szerkesztősége február 6-án, vasárnap délután 4 órakor, a Budai Vigadó dísztermében Assisi Szent Ferenc halálának VII. centennáriuma emlékére, József Ferenc főherceg és Anna főhercegasszony védnöksége alatt, Ferencesestét rendez. A kiváló műsor számai a következők: „Ima a hazáért", a Bánk bán c. operából, Malischka Anna karnagy vezetésével énekli a „Liliomkoszorú“ énekkar. Felvinczi- Takács Alice hegedű játéka után M. Vízvári Elza operaénekesnő a Traviatából, valamint Schubert-, Brahms- és Beethoven-dalokat énekel. Következik D. Ringer Lili zongoraművésznő, Zsolt Nándor hegedűművész és Zsámboky Miklós gordonkaművész együttese. Oláh Melinda szavalóművésznő és ifj. Oláh Gusztáv, az Operaház tagja, a Szent Ferenc karácsonya című melodrámát adják elő. Haller István ny. miniszter ünnepi beszédet mond, s a műsort a „Liliomkoszorú“ énekkar Beethoven-száma zárja be. Belépőjegyek a helyszínen válthatók, 3, 2 és 1 pengős árban. Az utolsó Ferences-est, melyen a művészi számokon kívül Gerevich Tibor dr. egyetemi tanár mond beszédet, vetített képekkel kísérve, február 20-án lesz. * A Szépművészeti Múzeum legújabb szerzeménye. Egy budapesti mabarát áldozatkészsége művészi és nemzeti szempontból egyaránt becses és érdekes festmény birtokába juttatta legutóbb a Szépművészeti Múzeumot. A kép Gianbattista Pittoni velencei mesternek, Tiepolo kortársának (1687—1767) műve és magyarországi Szent Erzsébetet ábrázolja, amint a körésereglett szegényeknek alamizsnát osztogat. A jelenet felett, a légben, két angyal lebeg, akiknek megfestésében különösen remekelt Pittoni. A rendkívül könnyedén festett, színpompás képet a művész nyilván vázlatként készítette egy nagyobb oltárképhez, amelyről, egyelőre, nem lehet tudni, hogy elkészült-e, a ha igen, hol van. A Szépművészeti Múzeum olasz settecento-gyűjteményét a múzeumban eddig nem képviselt Pittoninak ez a vázlata igen jól fogja kiegészíteni. A képet holnaptól, vasárnaptól, látni lehet már a II. emeleten lévő Tiepolo-teremben. * Hibaigazítás. A Tücsökről itt tegnapi cikkünkbe feltűnő sajtóhiba került. Nem azt állítottuk Gárdonyi Gézáról, hogy korunk legnagyobb drámaírója, hanem azt, hogy a legmagyarabb. adapest valamennyi színháza iveliefilégidéit.* Kr aj. free IV., Kossuth Lajos utca 5. alatt Pfeifer ferdináns (Zeidler testvérek) ■szinháziegy irodájában. Tel. József 29—-21 21 Hölgyet figyelmébe. Selyem- és szövetruhák legszebb kivitelben már 34 pengőtől részletre is. Legújabb divata női kalapok nagy választékban 7.92 pengőtől Messiernél IV. Múzeum-körút 31 (Múzeummal szemben) rir»r>r»r<ir í . r .r< r » r» r >. r* r^r^rs A Széni Rókus lábsósfürdő Különös az idei tét... Mindenkinek fájnak a lábai, úgy látszik, hogy ez a rendkívüli időjárás, mely idén uralkodik, a lábakat érzékenyebbé teszi még a fagynál is. Bámulatos, hogy mennyi ember járkál kínosan, vonszolva magát, mert kegyetlenül fájnak a lábai. Ebből az alkalomból érdemes megemlíteni, hogy a Szent Rókus-lábsó, melyből egy csekély mennyiséget meleg lábvízben feloldunk, a legegyszerűbb és leghatásosabb szer a különböző lábfájások ellen, melyeket a hideg és nedves idő, a fáradtság és a cipő szorítása okoz. A Szent Rókus-lábsósfürdő a lábvizet oxigénnel telíti és hatásossá teszi. Megszünteti egy csapásra a felhorzsolásokat, a fájdalmas égető érzéseket, feltöréseket. A legelhanyagoltabb lábakat is tökéletesen rendbe hozza. Hosszabb áztatás megpuhítja a tyúkszemeket és hasonló bőrkeményedéseket anynyira, hogy azok kés és borotva nélkül kézzel eltávolíthatók. A Szent Rókus-lábló ilyen módon megszabadítja az embert a különböző lábfájdalmaktól annyira, hogy a szűk, 30t új cipő olyan lesz, mintha évekig hordta volna. Kapható minden gyógyszertárban. Egy nagy csomag ára 2 pengő 40 fillér. Ha valahol nem kapná, forduljon a budapesti Szent Rókus-gyógyszertárhoz, Van Rákóczi-út 70/a.