Magyarság, 1927. március (8. évfolyam, 48-73. szám)
1927-03-04 / 51. szám
1927 március 4, péntek mmaawsiis Modern Cagliostro — Bemutató az Uránia-színházban — Az a furcsa, misztikus történet, amelynek a premierje ma este volt az Uránia mozgószínházban, a spiritizmus csodáiról alaposan lerántja azt a bizonyos fehér leplet, amellyel annyi sikerrel operálnak ma hiszékeny és borzongó emberek zsebében és fantáziájában. Elképzeljük azt az egyhangú felhördülést, ami ennek a filmnek a nyomában támad a csodaváró spiritisták között. És joggal, mert nagyszerűen megmutatja ez a film azokat a trükköket, amelyek a híres médiumok féltve őrzött titkai közé tartoznak. A film női főszereplője, Aillen Pringle, egy igen kedves Gloria Swanson utánzat, annak minden bájával és egészséges fogsorával. Ha nevet, elbájoló. A férfi főszereplő, Conway Pearle, nem szép férfi, de intelligens és tud játszani. A műsor másik filmje Uram ön megcsal. Rossz eím. Illőbb lenne „Autók, ha éjjel találkoznak“. Ebben a hétfelvonásos vígjátékban annyi autót törnek össze, amennyinek a sikeres pótlása az amerikai Ford megcsappant autógyártását ismét a múlt évi színvonalra emelné. Raymond Griffith közvetlen és kedves, mint mindig, és a tűzoltósisak határozottan illik neki. (M. B.) A kis hős — A Fórum-filmszínház bemutatója — A világháború napjai már-márlegendás időkké válnak. Olyan téma ez, melyhez — fájdalmas voltánál fogva — nagyon kevesen mernek hozzányúlni, s akik hozzányúlnak, kevesen érnek el sikert. E kevesek közé tartozik Pekár Gyula, akinek A kis hős című regényét ma mutatta be a Fórum-filmszínház. A darab főszereplője Szabó Pista, aki nagyapja és apja után 1914-ben a harctérre szökik s épp akkor ér a csatatérre, amikor a két idősebb Szabó Istvánt gyilkos golyó találja. A kis hős a kihullott zászlót felragadja és diadalra viszi. Petőfi Sándor szelleme lebeg lelki szemei előtt s a hős atyák nyomdokán haladva, vitézi tetteivel csakhamar hiressé teszi nevét, úgy hogy az oroszok jutalomdijat tűznek ki fejére. Mikor sebesülése után az ellenség szülőföldjét veszélyezteti, egy felderítés közben elfogják, felismerik, s ha nem kiált, az életét mentheti meg. De megjelenik Petőfi szelleme, s az a szó, melyet vérrel irt bele a történelembe: „Hazám!“ És Szabó Pista odakiáltja társainak az ellenséget jelző jelszót, felfedi az ellenség jelenlétét és meghal, mint egy igazi hős, aki vérét ontja a magyar hazáért és a magyar becsületért. Külön ki kell emelnünk a darab rendezését, a prológust, a sikerült kísérőzenét, melyben ezúttal férfikar is szerepelt. A sok nemzetközi játék után végre egy hazafias szellemű és irányzatú darab, melyben a nagy idők elevenednek meg, hogy az utódokat eljövendő nagy tettekre serkentsék. A Nászdal a címe a második darabnak, mely a Csendes-óceán egy kis szigetén játszódik le s melyben egy naiv ifjú és egy gonosz leány izgalmas története játszódik le előttünk. A szép felvételekben gazdag mese során kiderül, hogy a hősnő nem is olyan gonosz. Környezetéből kiemelve, a fiú becsületes szerelmének hatása alatt lelkében kivirágzik az igazi szerelem, mely az önfeláldozás magasságába emeli a boldogtalan asszonyt. Szerencsére a rendező ügyesen fordít egyet az események kerekén s mindnyájan örülünk, hogy a sok veszedelem után a szerető szivek egymásra találnak. — A magyar és külföldi híradókon kívül ismét élveztük a Sport-Hiradót, melynek, úgy látszik, nemcsak az anyaga bővül, hanem a technikája is fejlődik s állandó sportbarát közönséget vonz. (psg.) * A „Repülj fecském“, amelynek bemutatója szombaton lesz a Király Színházban, Farkas Imrének legszebb, leghangulatosabb, legmelodikusabb zenéjű operettje. * Biller Irén a „Röpülj fecském ‘ -ben egy kedves, kotnyeles, minden lében kanál eredeti tót lányt, Máriánkét, játsza, amelyben egyéniségének és sokoldalú tehetségének minden képességét ragyogtathatja. Király Színház. * Vaály Hana a „Repülj fecském''-ben Farkas Imrének egyik legbájosabb, legpoétikusabb lányalakját személyesíti meg, amelyben színjátszó képességén kívül énektudását is érvényesítheti. Király Színház. * Nádor Jenő a K Király Színház szombati bemutatóján a „Repülj fecském“-ben délceg huszárhadnagyot fog alakítani, amelyben énektudásának is előnyös feladat jutott. * Latabár Árpád a „Repülj fecském"-ben ezúttal egy igazi, nagyszabású karakterszerepet játszik és alakításának színességével meg fogja lepni a Király Szinház közönségét. * Halmay Tibornak a „Repülj fecském"-ben egy közhuszár ragyogó szerepe jutott, amelyben jóízűségét és kedves humorát fogja csillogtatni. Király Szinház. * Kászonyi Gizi, Szirmai Imre, Kerekes György jutottak még igen kiváló feladathoz a „Repülj fecském" szombati bemutatóján a Sirály Színházban. Ez Párisi—Honfoglalás — Bemutató a Corvitt-színházban — A második darab monumentálisabb, sok szereplővel, nagy csapatfelvonulásokkal, indiánokkal, — az első kedvesebb, mulatságos, jóízű vérbeli párisi vígjáték. Ez jobban is tetszett, hisz oly közvetlen, való életben is előfordulható meséje van. Nem vív senki lelki harcot, nincsenek nogy problémák, csak egy fiatal férj kis kalandja körül forog a mulatságos események sorozata. A férjet sebes hajtásért fogházbüntetésre ítélik, de a büntetés megkezdése előtt elmegy az artistabálra, ahol a charleston-verseny győztese lesz. Az eredményt ott mindjárt rádión közüiki, amit az otthon unatkozó asszonyka hallgat. Feljön hozzá egy többször elutasított imádója, aki most se szerencsésebb, sőt a férjért büntetése megkezdése végett jövő rendőr, mint férjet, viszi magával a fogházba. Az asszony férje után megy a bálba s haza is hozzá, mégpedig alaposan becsípett állapotban. Az asszony megbocsájt, de másnap majdnem baj lett, mert az újságok megírták a férj letartóztatását, mire az fölényesen megjegyzi: „így lehet hinni az újságíróknak“. A két főszereplő, Monte Blue és Patsy Ruth Miller nagyon kedvesek voltak. A,Honfoglalás című film ellentéte az első darabnak. Valójában nem fedi a cím teljesen a tartalmat, az igazat megvallva, azt hittük, hogy ez közelebb fog járni a valóságához és a mai kor gyermekei előtt ismertebb és Amerika mai nagyságát, fejlődését szemléltető történetet kapunk. Ezzel szemben a vadnyugat meghódítási idejében játszódik az esemény, melybe még egy szerelmi történet van beleszőve. Az egész inkább izgalmasnak mondható, bár kissé túllovagolják a cselekményt. A rendezés azonban mesteri, a hatalmas tömegek mozgása és a csatajelenetek vezetése ügyes kézre vall, minden szereplője, de különösen Hoot Gibson a legjobbat adja. A két darab összevéve a moziközönség minden irányú és ma már kényes igényeit teljesen kielégíti. (Pogány József dr.) ------ • A cenzúra megzavarta az UFA Filmszínház műsorát Mindazok, akik hatóságokkal érintkeznek, sokszor meg tudják érteni azt, hogy egy-egy aktának az elintézése miért késik, milyen akadályok merülnek föl, új okmányok kellenek stb. A nagy publikum azonban, különösen mikor arról van szó, hogy a hirdetések alapján elmenjen szórakozni a mozikba, teljes közömbösséggel fogadja az olyan összeütközések kellemetlen eredményét, mint aminő most volt, például, az íz/a-színház és a mozicenzúra között. Az Ufa azt hirdette, hogy bemutatja a Cár leánya című filmet, amelyet politikai, művészeti, erkölcsi szempontból engedélyezett is a cenzúra, illetőleg az Ufa korrigálta azokat a részeket, amelyeket kifogásoltak. Például, a cár leányából egyszerű grófnőt csináltak a filmen. A kifogásokat azonban, amelyeket a cenzúra támasztott, előbb tudta meg az Ufa és így gyorsan tudott intézkedni, s mikor a kifogásokról szóló végzés kezébe került, már hozta is új bemutatóra a megkorrigált filmet. Értesülésünk szerint a cenzúrabizottság elnöke megállapította, hogy hivatali titok megszegése történt akkor, amikor az áfának valaki előre elmondta a kifogásokat. Ezért aztán azzal büntette meg a mozit, hogy a korrigált filmet nem ma nézte meg a bizottság, hanem holnap nézi meg, noha a premier ma van. Ha a dolog így áll, akkor ez a bürokratizmus már egyenesen komikumba fullad. Ettől függetlenül azonban a közönség joggal elvárja azt, hogy azt a darabot mutassák be neki, amelyet hirdetnek, a közönség nevében pedig a mozi, úgy is, mint adófizető, úgy is, mint vállalat, elvárhatja a cenzúrabizottságtól, hogy idejében rendelkezésére álljon és ne kényszerítse arra, hogy a cenzúrabizottság szeszélye miatt félrevezesse, illetve becsapja a közönséget. Ez az eset is azt mutatja, hogy sürgősen revízió alá kell venni a cenzúrabizottság s ezzel kapcsolatban az egész filmalap szervezését, összeállítását, mert mai összetételében nem felel meg annak a célnak, amelyet készségesen szolgálnia kellene. Alkalmat fogunk találni arra is, hogy tüzetesen megvizsgáljuk a filmalapnak azt a működését, amely a magyar film feltámasztására irányul. Úgy halljuk, hogy ismét egy torzszülöttet akarnak reprezentáns magyar filmképpen a közönség elé tálalni. A konfliktus alapján, amely a mozik és a cenzúrabizottság között történt, megváltozott az Ufa e heti műsora is. Bemutatta az Új szerelem és a régi című Lewis Stone-filmet, amelyben igen sok a szép algíri felvétel, meséje kedves és érdekes s látványosságnak sem utolsó. A Cár leánya helyett pedig egy modern társadalmi filmet játszott az Ufa, amely a közönségnek igen tetszett. HANGVERSENY Beethoven-ünnepi esték Az Országos Zeneművészeti Főiskola, mely nemes homlokán a zongora nagy magyar lírikusának, Lisztnek, a fénylő nevét viseli, az elsők között hódolt méltó ünnepélyességgel a klasszicizmus örökszavú epikus költője, Beethoven emlékének, halála századéves fordulója alkalmából. Ez az ünnepség, mely három gazdag műsora estén folyt le, a magyar ifjú művésznemzedék áhitatos hódolata volt a nagy zenefejedelem előtt és úgy külső, káprázatos kereteiben, mint belső tartalmában egyaránt méltó hazánk első művészeti intézményéhez, valamint ahhoz az ifjúsághoz, melynek jövő hivatása a magyar művészi kultúra áldozatos szolgálata lesz a magyar lélek alkotóképességének teljes kifejtésével. Az ünnepi hangversenyeken részt vettek a művészi és társadalmi élet legszámottevőbb kiválóságai. Éltető lelkük pedig Hubay Jenő dr., a főiskola világhírű igazgatója volt, aki deresedő fejjel, de örökifjú lelkesedéssel, lángoló szívvel és áhitatos alázattal állott tanítványainak fiatal művészgárdája elé, hogy velük együtt a szent beethoveni öröm napsugaras magasságait beszárnyalja. A nagy „kilencediket“ ilyen szettüzű lelkesedés csak ritkán szólaltathatja meg, mint amilyennel ez a vezetőjében és tagjaiban egyaránt ifjú csapat ének- és zenekara adta elő a csodás mélységekből felfakadó hatalmas ódát. A három este koronája ez a második hangverseny volt. Ennek a műsorán hangzott el a III. Leonóranyitány is amelyet éppen olyan őszinte, üdén lelkesedő átélések hevítettek át mélyreható ünnepi hangulatúvá, mint a kilencedik szimfóniát. A közönség hálás tapsokkal adózott Hubay Jenő igazgatónak, az ének- és zenekarnak, valamint a magánszólamok kitűnő éneklőinek: Szabó Lujzának, Krisztián Kornéliának, Laurisin Lajosnak és Welter Tibornak. Az első ünnepi estén a B-dúr zongoratrió, az F-dúr vonósnégyes és a szeptett volt műsoron, amelyet Weiner Leó és Kemény Rezső tanítottak be nagy odaadással és az intézet kamarazene-osztályának a növendékei adtak elő pompás stílusérzékkel. A mai, harmadik hangverseny első száma a Hegedűverseny volt, amelyet a fiatal Szentgyörgyi László játszott teljesen kiforrott, érett művészi készséggel. Utána Stampf Anna énekelte az Ah! Perfido-t. Pompás muzikalitása általános feltűnést keltett. Az ünnepségeket az Es-dur zongoraverseny fejezte be, amelyben Kovács Istvánt ígéretes, mély érzésű, nagy intelligenciájú zongorajátékosnak ismertük meg. A zenekari kíséretet a Főiskolai Zenekar látta el Zsolt Nándor tanár gondos vezetésével. A magyar királyi Zeneművészeti Főiskola hódoló áldozata, komoly, magas színvonalú ünneplése méltó volt múltjához, jelenéhez és ahhoz a felséges hivatáshoz, amelyet a magyar zeneművészeti kultúra dicsőségére a jövőben is be kell töltenie. Árokházy Béla A Székesfővárosi Énekkar Beethovenhangversenye a Beethoven-emlékünnepek egyik kimagasló eseménye lesz. A hangversenyen, amelyet március 8-án, kedden, este fél 9 órakor a Zeneművészeti Főiskola nagytermében a filharmonikus zenekar közreműködésével tartanak meg, a következő műsor kerül bemutatásra: 1. Elégia. Vegyeskar és vonószenekar. 2. Gyászóda II. József császár halálára. (Budapesten először.) Szopránszóló: Nagy Margit. Basszusszóló: Szende Ferenc, a M. kir. Operaház tagjai. 3. Fantázia. Zongoraszóló: Földessyné Hermann Lula, zongoraművésznő. 4. Áldozati ének. (Budapesten először.) Szopránszóló: Nagy Margit, a M. kir. Operaház tagja. 5. Szélcsend és víg hajózás. Vegyeskar és zenekar. Vezényel: Karvaly Viktor. * A Székesfővárosi Zenekar e hó 6-án délután 5 órakor a Pesti Vigadóban tartandó hangversenyén Pető Imre, a m. kir. Operaház karnagya vezényel. Műsor: 1. Csajkovszkij: V. szimfónia. 2. Vieuxtemps: Ballada és polonaise. Előadja: László Ilona hegedűművésznő. 3. Wagner: Trisztán és Izolde: Előjáték és Isolde szerelmi halála. 4. Beethoven: C-dúr zongoraverseny. Előadja: Szmatana Erzsébet zongoraművésznő. 5. Mendelssohn- Ray Blas-nyitány. Jegyek 80 fillértől 400 pengős árban a Vigadó pénztáránál a hangverseny napján délután 4 órától válthatók. Köz- és magán alkalmazottaknak 50 százalékos kedvezmény. * A Rosé-kvartett ül. Beethoven-estje Perei Lily közreműködésével ma, március 4. 7., félkilenc. Népszerű helyárak. (Rózsavölgyi.) n Nem fáj semmim hála aBayek féle Aspírin-tabletták kitűnő hatásának. Felülmúlhatatlan szer fej-és fogfájásnál, csúz, neuralgia stb eseteiben. Valódiságéért és jó minőségéért az eredeti csomagolás kezeskedik, a zöld papírszalaggal. * Magyar muzsikusok Parisban. Párisi művészi körök is nagyon sokat foglalkoznak Beethoven emlékének megünneplésével. Noha a nagy zeneóriás Franciaországban sohasem volt eléggé ismert, a franciák most szinte tüntetőleg ragadják meg az alkalmat, hogy a germán szellem eme zsenije előtt hódolatukat bemutassák. A német—francia kibékülés jegyében a bécsi Beethoven-ünnepélyen Franciaországot maga Herriot, a jelenlegi francia kultuszminiszter fogja képviselni, amit az osztrákok mint nagy diplomáciai sikert könyvelnek el. De Franciaországban is igen sok Beethoven-ünnepélyre készülnek. Itt emnljük meg, hogy egy Párisban élő magyar író, Hevesy Andor, még a múlt esztendőben egy könyvet írt Beethovenről, amelynek nagy sikere volt. Szántó Tivadar, a Párisban élő magyar zongoraművész pedig a Mogadorszínházban a március közepén rendezendő nagy emlékünnepélyén Bethoven műveit fogja bemutatni. Szántó egyébként is igen élénk tevékenységet fejt ki a párisi zenei életben. A legközelebbi Gaveau-koncerten egy új csellókompozícióját mutatják be. Ezenkívül három orchester suite-tel készült el, amelyeket ugyancsak a márciusban rendezendő zongoraestélyen mutat be a párisi közönségnek. Még április folyamán egy Spanyolországban rendezendő turnéra kapott meghívást. Egy spanyolországi különösen sikerült turnéról érkezett most Parisba Szenkár Jenő, a kölni opera magyar karmestere. Szenkár német operett-társulattal vendégszerepelt Spanyolországban, ahol német nyelven különösen Wagner-darabokat adtak elő. Ezenkívül két filharmonikus hangversenyt és pár koncertet is dirigált. A német színtársulatot és különösen annak magyar karmesterét, nagy szívélyességgel ünnepelték a spanyolok. A háború óta ő volt az első magyar karmester, aki Spanyolországban szerepelt. Az anyakirálynő védnöksége alatt álló Katolikus Spanyol Nőszövetség javára adott koncertje a spanyol főváros művészi eseménye volt. Ezen, valamint a német társulat több előadásán is, az udvar és az egész diplomáciai kar jelen volt, sőt a magyar művésznek — a spanyol lapok szerint — valóságos zenei Locarnót is sikerült megvalósítania. A német opera-előadások egyik legbuzgóbb látogatója ugyanis Perretti della Rocca gróf, madridi francia követ volt, német kollegájával együtt. A spanyol sajtó ezt a zenei csendéletet nagyon jellemzőnek találta nemcsak társadalmi, hanem politikai szempontból is. A magyar művészt egyébként nemcsak Perretti gróf, hanem a spanyol udvar is meghívta magához és elhalmozta elismerésének jeleivel, különösen az anyakirálynő és Izabella infánsnő. Nem lehetetlen, hogy ezt a zenei Locarnót Párisban is folytatni f°gjaj mert szó van arról, hogy Szenkánnak legközelebb Párisban is alkalma lesz dirigálni. Ugyancsak Párisba várják Bartók Bélát is, akinek egyik koncertjét március közepén kellene megtartania. A fiatal magyar zenei gárda kezd a francia zenei körökben mind ismertebb lenni. Különösen nagy érdeklődést tanúsít irántuk Grovlez, a párisi nagyoperának fiatal karmestere. Grovlez különösen nagy barátja Lisztnek és a nagy magyar mester művészetét és életét tanulmányozva jutott el a modern magyar zenéhez és nem lehetetlen, hogy Grovlez érdeklődése következtében egy nagyon érdekes francia—magyar zenei esemény fog hamarosan megvalósulni. * Váradi Aladár szerzői estje. Rendkívül sikerült szerzői estélyt rendezett ma este a Musica koncerttermében Váradi Aladár, az ismert nevű és népszerű dalköltő. Az est keretében fellépett Mikó Ida operaénekesnő, Csortosné Vigh Manci, Rajnai Ramoda Klári, Kruppka Piroska, Halmos János operaénekes és Kubányi György. A nagyszámú közönség melegen ünnepelte Váradi Aladárt s különösen a bihariak és nagyváradiak tapsoltak sokat kedves földijüknek, Záloscélfutába! Székely Emil ute* 51 Lemben "lelefo*