Magyarság, 1927. március (8. évfolyam, 48-73. szám)

1927-03-04 / 51. szám

1927 március 4, péntek mmaawsiis Modern Cagliostro — Bemutató az Uránia-színházban — Az a furcsa, misztikus történet, amelynek a premierje ma este volt az Uránia mozgó­­színházban, a spiritizmus csodáiról alaposan lerántja azt a bizonyos fehér leplet, amellyel annyi sikerrel operálnak ma hiszékeny és borzongó emberek zsebében és fantáziájában. Elképzeljük azt az egyhangú felhördülést, ami ennek a filmnek a nyomában támad a csodaváró spiritisták között. És joggal, mert nagyszerűen megmutatja ez a film azokat a trükköket, amelyek a híres médiumok féltve őrzött titkai közé tartoznak. A film női főszereplője, Aillen Pringle, egy igen kedves Gloria Swanson utánzat, annak minden bájával és egészséges fogsorá­val. Ha nevet, elbájoló. A férfi főszereplő, Conway Pearle, nem szép férfi, de intelligens és tud játszani. A műsor másik filmje Uram ön megcsal. Rossz eím. Illőbb lenne „Autók, ha éjjel találkoznak“. Ebben a hétfelvonásos vígjáték­ban annyi autót törnek össze, amennyinek a sikeres pótlása az amerikai Ford megcsap­pant autógyártását ismét a múlt évi szín­vonalra emelné. Raymond Griffith közvetlen és kedves, mint mindig, és a tűzoltósisak határozottan illik neki. (M. B.) A kis hős — A Fór­um-filmszínház bemutatója — A világháború napjai már-már­­legendás időkké válnak. Olyan téma ez, melyhez — fáj­dalmas voltánál fogva — nagyon kevesen mernek hozzányúlni, s a­kik hozzányúlnak, kevesen érnek el sikert. E kevesek közé tarto­zik Pekár Gyula, akinek A kis hős című re­gényét ma mutatta be a Fórum-filmszínház. A darab főszereplője Szabó Pista, aki nagy­apja és apja után 1914-ben a harctérre szö­kik s épp akkor ér a csatatérre, amikor a két idősebb Szabó Istvánt gyilkos golyó találja. A kis hős a kihullott zászlót felragadja és diadalra viszi. Petőfi Sándor szelleme lebeg lelki szemei előtt s a hős atyák nyomdokán haladva, vitézi tetteivel csakhamar hiressé teszi nevét, úgy hogy az oroszok jutalomdijat tűz­nek ki fejére. Mikor sebesülése után az ellen­ség szülőföldjét veszélyezteti, egy felderítés közben elfogják, felismerik, s ha nem kiált, az életét mentheti meg. De megjelenik Petőfi szelleme, s az a szó, melyet vérrel irt bele a történelembe: „Hazám!“ És Szabó Pista oda­kiáltja társainak az ellenséget jelző jelszót, felfedi az ellenség jelenlétét és meghal, mint egy igazi hős, aki vérét ontja a magyar hazáért és a magyar becsületért.­­ Külön ki kell emelnünk a darab rendezését, a prológust, a sikerült kísérőzenét, melyben ezúttal férfi­kar is szerepelt. A sok nemzetközi játék után végre egy hazafias szellemű és irányzatú da­­­­rab, melyben a nagy idők elevenednek meg, hogy az utódokat eljövendő nagy tettekre ser­kentsék. A Nászdal a címe a második darab­nak, mely a Csendes-óceán egy kis szigetén játszódik le s melyben egy naiv ifjú és egy gonosz leány izgalmas története játszódik le előttünk. A szép felvételekben gazdag mese során kiderül, hogy a hősnő nem is olyan go­nosz. Környezetéből kiemelve, a fiú becsületes szerelmének hatása alatt lelkében kivirágzik az igazi szerelem, mely az önfeláldozás magas­ságába emeli a boldogtalan asszonyt. Szeren­csére a rendező ügyesen fordít egyet az ese­mények kerekén s mindnyájan örülünk, hogy a sok veszedelem után a szerető szivek egy­másra találnak. — A magyar és külföldi hír­adókon kívül ismét élveztük a Sport-Hiradót, melynek, úgy látszik, nemcsak az anyaga bő­vül, hanem a technikája is fejlődik s állandó sportbarát­ közönséget vonz. (psg.) * A „Repü­lj fecském“, amelynek bemuta­tója szombaton lesz a Király Színházban, Far­kas Imrének legszebb, leghangulatosabb, leg­­melodikusabb zenéjű operettje. * Biller Irén a „Röpülj fecském­ ‘ -ben egy kedves, kotnyeles, minden lében kanál ere­deti tót lányt, Máriánkét, játsza, amelyben egyéniségének és sokoldalú tehetségének min­den képességét ragyogtathatja. Király Szín­ház. * Vaály Hana a „Repülj fecském''-ben Farkas Imrének egyik legbájosabb, legpoéti­­kusabb lányalakját személyesíti meg, amely­ben színjátszó képességén kívül énektudását is érvényesítheti. Király Színház. * Nádor Jenő a K Király Színház szombati bemutatóján a „Repülj fecském“-ben délceg huszárhadnagyot fog alakítani, amelyben énektudásának is előnyös feladat jutott. * Latabár Árpád a „Repülj fecském"-ben ezúttal egy igazi, nagyszabású karakterszere­­pet játszik és alakításának színességével meg fogja lepni a Király Szinház közönségét. * Halmay Tibornak a „Repülj fecském"-ben egy közhuszár ragyogó szerepe jutott, amely­ben jóízűségét és kedves humorát fogja csil­logtatni. Király Szinház. * Kászonyi Gizi, Szirmai Imre, Kerekes György jutottak még igen kiváló feladathoz a „Repülj fecském" szombati bemutatóján a Sirály Színházban. Ez Párisi—Honfoglalás — Bemutató a Corvitt-színházban — A második darab monumentálisabb, sok szereplővel, nagy csapatfelvonulásokkal, in­diánokkal, — az első kedvesebb, mulatságos, jóízű vérbeli párisi vígjáték. Ez jobban is tetszett, hisz oly közvetlen, való életben is előfordulható meséje van. Nem vív senki lelki harcot, nincsenek nogy problémák, csak egy fiatal férj kis kalandja körül forog a mulatságos események sorozata. A férjet se­bes hajtásért fogházbüntetésre ítélik, de a büntetés megkezdése előtt elmegy az artista­bálra, ahol a charleston-verseny győztese lesz. Az eredményt ott mindjárt rádión köz­üiki, amit az otthon unatkozó asszonyka hall­gat. Feljön hozzá egy többször elutasított imádója, aki most se szerencsésebb, sőt a férjért büntetése megkezdése végett jövő rendőr, mint férjet, viszi magával a fog­házba. Az asszony férje után megy a bálba s haza is hozzá, mégpedig alaposan becsípett állapotban. Az asszony megbocsájt, de más­nap majdnem baj lett, mert az újságok meg­írták a férj letartóztatását, mire az fölénye­sen megjegyzi: „így lehet hinni az újság­íróknak“. A két főszereplő, Monte Blue és Patsy Ruth Miller nagyon kedvesek voltak. A,Honfoglalás című film ellentéte az első darabnak. Valójában nem fedi a cím telje­sen a tartalmat, az igazat megvallva, azt hit­tük, hogy ez közelebb fog járni a valóság­ához és a mai kor gyermekei előtt ismertebb és Amerika mai nagyságát, fejlődését szem­léltető történetet kapunk. Ezzel szemben a vad­nyugat meghódítási idejében játszódik az esemény, melybe még egy szerelmi törté­net van beleszőve. Az egész inkább izgal­masnak mondható, bár kissé túllovagolják a cselekményt. A rendezés azonban mesteri, a hatalmas tömegek mozgása és a csatajelene­tek vezetése ügyes kézre vall, minden sze­replője, de különösen Hoot Gibson a legjob­bat adja. A két darab összevéve a mozi­közönség minden irányú és ma már kényes igényeit teljesen kielégíti. (Pogány Jó­zsef dr.) ------ • A cenzúra megzavarta az UFA Filmszínház műsorát Mindazok, akik hatóságokkal érintkeznek, sokszor meg tudják érteni azt, hogy egy-egy aktának az elintézése miért késik, milyen akadályok merülnek föl, új okmányok kel­lenek stb. A nagy publikum azonban, külö­nösen mikor arról van szó, hogy a hirdetések alapján elmenjen szórakozni a mozikba, tel­jes közömbösséggel fogadja az olyan össze­ütközések kellemetlen eredményét, mint aminő most volt, például, az íz/a-színház és a mozicenzúra között. Az Ufa azt hirdette, hogy bemutatja a Cár leánya című filmet, amelyet politikai, művészeti, erkölcsi szem­pontból engedélyezett is a cenzúra, illetőleg az Ufa korrigálta azokat a részeket, amelye­ket kifogásoltak. Például, a cár leányából egyszerű grófnőt csináltak a filmen. A kifo­gásokat azonban, amelyeket a cenzúra tá­masztott, előbb tudta meg az Ufa és így gyorsan tudott intézkedni, s mikor a kifogá­sokról szóló végzés kezébe került, már hozta is új bemutatóra a megkorrigált filmet. Ér­tesülésünk szerint a cenzúrabizottság elnöke megállapította, hogy hivatali titok megszegése történt akkor, amikor az áfának valaki előre elmondta a kifogásokat. Ezért aztán azzal büntette meg a mozit, hogy a korrigált filmet nem ma nézte meg a bizottság, hanem holnap nézi meg, noha a premier ma van. Ha a dolog így áll, akkor ez a bürokratiz­mus már egyenesen komikumba fullad. Ettől függetlenül azonban a közönség joggal el­várja azt, hogy azt a darabot mutassák be neki, amelyet hirdetnek, a közönség nevében pedig a mozi, úgy is, mint adófizető, úgy is, mint vállalat, elvárhatja a cenzúrabizottság­tól, hogy idejében rendelkezésére álljon és ne kényszerítse arra, hogy a cenzúrabizottság szeszélye miatt félrevezesse, illetve becsapja a közönséget. Ez az eset is azt mutatja, hogy sürgősen revízió alá kell venni a cen­zúrabizottság s ezzel kapcsolatban az egész filmalap szervezését, összeállítását, mert mai összetételében nem felel meg annak a célnak, amelyet készségesen szolgálnia kellene. Al­kalmat fogunk találni arra is, hogy tüzetesen megvizsgáljuk a filmalapnak azt a működé­sét­, amely a magyar film feltámasztására irányul. Úgy halljuk, hogy ismét egy torzszü­löttet akarnak reprezentáns magyar filmkép­pen a közönség elé tálalni. A konfliktus alapján, amely a mozik és a cenzúrabizottság között történt, megváltozott az Ufa e heti műsora is. Bemutatta az Új szerelem és a régi című Lewis Stone-filmet, amelyben igen sok a szép algíri felvétel, me­séje kedves és érdekes s látványosságnak sem utolsó. A Cár leánya helyett pedig egy mo­dern társadalmi filmet játszott az Ufa, amely a közönségnek igen tetszett.­­ HANGVERSENY Beethoven-ünnepi esték Az Országos Zeneművészeti Főis­kola, mely nemes homlokán a zongora nagy magyar líri­kusának, Lisztnek, a fénylő nevét viseli, az elsők között hódolt méltó ünnepélyességgel a klasszicizmus örökszavú epikus költője, Bee­thoven emlékének, halála századéves for­dulója alkalmából. Ez az ünnepség, mely há­rom gazdag műsora estén folyt le, a magyar ifjú művésznemzedék áhitatos hódolata volt a nagy zenefejedelem előtt és úgy külső, káprázatos kereteiben, mint belső tartalmá­ban egyaránt méltó hazánk első művészeti intézményéhez, valamint ahhoz az ifjúsághoz, melynek jövő hivatása a magyar művészi kul­túra áldozatos szolgálata lesz a magyar lélek alkotóképességének teljes kifejtésével. Az ünnepi hangversenyeken részt vettek a művészi és társadalmi élet legszámottevőbb kiválóságai. Éltető lelkük pedig Hubay Jenő dr., a főiskola világhírű igazgatója volt, aki deresedő fejjel, de örökifjú lelkesedéssel, lán­goló szívvel és áhitatos alázattal állott tanít­ványainak fiatal művészgárdája elé, hogy ve­lük együtt a szent beethoveni öröm napsuga­ras magasságait beszárnyalja. A nagy „kilen­cediket“ ilyen sze­ttüzű lelkesedés csak rit­kán szólaltathatja meg, mint amilyennel ez a vezetőjében és tagjaiban egyaránt ifjú csa­pat ének- és zenekara adta elő a csodás mély­ségekből felfakadó hatalmas ódát. A három este koronája ez a második hangverseny volt. Ennek a műsorán hangzott el a III. Leonóra­­nyitány is amelyet éppen olyan őszinte, üdén lelkesedő átélések hevítettek át mélyreható ünnepi hangulatúvá, mint a kilencedik szim­fóniát. A közönség hálás tapsokkal adózott Hubay Jenő igazgatónak, az ének- és zene­karnak, valamint a magánszólamok kitűnő éneklőinek: Szabó Lujzának, Krisztián Kor­néliának, Laurisin Lajosnak és Welter Ti­bornak. Az első ünnepi estén a B-dúr zongoratrió, az F-dúr vonósnégyes és a szeptett volt mű­soron, amelyet Weiner Leó és Kemény Rezső tanítottak be nagy odaadással és az intézet kamarazene-osztályának a növendékei adtak elő pompás stílusérzékkel. A mai, harmadik hangverseny első száma a Hegedűverseny volt, amelyet a fiatal Szentgyörgyi László játszott teljesen kiforrott, érett művészi készséggel. Utána Stampf Anna énekelte az Ah! Per­­fido-t. Pompás muzikalitása általános feltű­nést keltett. Az ünnepségeket az Es-dur zon­goraverseny fejezte be, amelyben Kovács Ist­vánt ígéretes, mély érzésű, nagy intelligenciájú zongorajátékosnak ismertük meg. A zenekari kíséretet a Főiskolai Zenekar látta el Zsolt Nándor tanár gondos vezetésével. A magyar királyi Zeneművészeti Főiskola hódoló áldozata, komoly, magas színvonalú ünneplése méltó volt múltjához, jelenéhez és ahhoz a felséges hivatáshoz, amelyet a ma­gyar zeneművészeti kultúra dicsőségére a jö­vőben is be kell töltenie. Árokházy Béla ­ A Székesfővárosi Énekkar Beethoven­hangversenye a Beethoven-emlékünnepek egyik kimagasló eseménye lesz. A hangver­senyen, amelyet március 8-án, kedden, este fél 9 órakor a Zeneművészeti Főiskola nagy­termében a filharmonikus zenekar közremű­ködésével tartanak meg, a következő műsor kerül bemutatásra: 1. Elégia. Vegyeskar és vonószenekar. 2. Gyászóda II. József csá­szár halálára. (Budapesten először.) Szop­ránszóló: Nagy Margit. Basszusszóló: Szende Ferenc, a M. kir. Operaház tagjai. 3. Fan­tázia. Zongoraszóló: Földessyné Hermann Lula, zongoraművésznő. 4. Áldozati ének. (Budapesten először.) Szopránszóló: Nagy Margit, a M. kir. Operaház tagja. 5. Szél­csend és víg hajózás. Vegyeskar és zenekar. Vezényel: Karvaly Viktor. * A Székesfővárosi Zenekar e hó 6-án délután 5 órakor a Pesti Vigadóban tartandó hangver­senyén Pető Imre, a m. kir. Operaház karnagya vezényel. Műsor: 1. Csajkovszkij: V. szimfónia. 2. Vieuxtemps: Ballada és polonaise. Előadja: László Ilona hegedűművésznő. 3. Wagner: Trisztán és Izolde: Előjáték és Isolde szerelmi halála. 4. Beethoven: C-dúr zongoraverseny. Elő­adja: Szmatana Erzsébet zongoraművésznő. 5. Mendelssohn- Ray Blas-nyitány. Jegyek 80 fillértől 4­00 pengős árban a Vigadó pénztáránál a hangverseny napján délután 4 órától váltha­tók. Köz- és magán alkalmazottaknak 50 százalé­kos kedvezmény. * A Rosé-kvartett ül. Beethoven-estje Perei Lily közreműködésével ma, március 4. 7., félkilenc. Népszerű helyárak. (Rózsavölgyi.) n Nem fáj semmim hála a­­Bayek féle Aspírin-tabletták kitűnő hatásának. Felülmúlhatatlan szer fej-és fogfájásnál, csúz, neuralgia stb ese­teiben. Valódiságéért és jó minőségéért az eredeti csomagolás kezeskedik, a zöld papírszalaggal. * Magyar muzsikusok Parisban. Párisi művészi körök is nagyon sokat foglalkoznak Beethoven emlékének megünneplésével. Noha a nagy zeneóriás Franciaországban sohasem volt eléggé ismert, a franciák most szinte tüntetőleg ragadják meg az alkalmat, hogy a germán szellem eme zsenije előtt hódolatukat bemutassák. A német—francia kibékülés je­­gyében a bécsi Beethoven-ünnepélyen Francia­­országot maga Herriot, a jelenlegi francia kultuszminiszter fogja képviselni, amit az osztrákok mint nagy diplomáciai sikert köny­velnek el. De Franciaországban is igen sok Beethoven-ünnepélyre készülnek. Itt emnljük meg, hogy egy Párisban élő magyar író, He­vesy Andor, még a múlt esztendőben egy könyvet írt Beethovenről, amelynek nagy si­kere volt. Szántó Tivadar, a Párisban élő magyar zongoraművész pedig a Mogador­­színházban a március közepén rendezendő nagy emlékünnepélyén Bethoven műveit fogja bemutatni. Szántó egyébként is igen élénk te­vékenységet fejt ki a párisi zenei életben. A legközelebbi Gaveau-koncerten egy új cselló­­kompozícióját mutatják be. Ezenkívül három orchester suite-tel készült el, amelyeket ugyan­csak a márciusban rendezendő zongoraesté­lyen mutat be a párisi közönségnek. Még áp­rilis folyamán egy Spanyolországban rende­zendő turnéra kapott meghívást. Egy spa­nyolországi különösen sikerült turnéról érke­zett most Parisba Szenkár Jenő, a kölni opera magyar karmestere. Szenkár német operett-társulattal vendégszerepelt Spanyol­­országban, ahol német nyelven különösen Wagner-darabokat adtak elő. Ezenkívül két filharmonikus hangversenyt és pár koncertet is dirigált. A német színtársulatot és különö­sen annak magyar karmesterét, nagy szívé­lyességgel ünnepelték a spanyolok. A háború óta ő volt az első magyar karmester, aki Spanyolországban szerepelt. Az anyakirálynő védnöksége alatt álló Katolikus Spanyol Nő­szövetség javára adott­ koncertje a spanyol fő­város művészi eseménye volt. Ezen, valamint a német társulat több előadásán is, az udvar és az egész diplomáciai kar jelen volt, sőt a magyar művésznek — a spanyol lapok sze­rint — valóságos zenei Locarnót is sikerült megvalósítania. A német opera-előadások egyik legbuzgóbb látogatója ugyanis Perretti della Rocca gróf, madridi francia követ volt, német kollegájával együtt. A spanyol sajtó ezt a zenei csendéletet nagyon jellemzőnek találta nemcsak társadalmi, hanem politikai szempontból is. A magyar művészt egyébként nemcsak Perretti gróf, hanem a spanyol ud­var is meghívta magához és elhalmozta el­ismerésének jeleivel, különösen az anyakirály­nő és Izabella infánsnő. Nem lehetetlen, hogy ezt a zenei Locarnót Párisban is folytatni f°gjaj mert szó van arról, hogy Szenkánnak legközelebb Párisban is alkalma lesz diri­gálni. Ugyancsak Párisba várják Bartók Bé­lát is, akinek egyik koncertjét március köze­pén kellene megtartania. A fiatal magyar ze­nei gárda kezd a francia zenei körökben mind ismertebb lenni. Különösen nagy érdek­lődést tanúsít irántuk Grovlez, a párisi nagy­operának fiatal karmestere. Grovlez különö­sen nagy barátja Lisztnek és a nagy magyar mester művészetét és életét tanulmányozva jutott el a modern magyar zenéhez és nem le­hetetlen, hogy Grovlez érdeklődése következté­ben egy nagyon érdekes francia—magyar zenei esemény fog hamarosan megvalósulni. * Váradi Aladár szerzői estje. Rendkívül sikerült szerzői estélyt rendezett ma este a Musica koncerttermében Váradi Aladár, az ismert nevű és népszerű dalköltő. Az est ke­retében fellépett Mikó Ida operaénekesnő, Csortosné Vigh Manci, Rajnai Ram­oda Klári, Kruppka Piroska, Halmos János operaénekes és Kubányi György. A nagy­számú közönség melegen ünnepelte Váradi Aladárt s különösen a bihariak és nagy­váradiak tapsoltak sokat kedves földijüknek, Záloscélfutába! Székely Emil ute* 51 Lemben­ "lelefo*

Next