Magyarság, 1927. szeptember (8. évfolyam, 197-221. szám)

1927-09-01 / 197. szám

4 újabb nyomozástól még izgalmasabb és drámaibb menetű fordulatokat várnak. Újabb terhelt vallomások Klagenfurtban Millstatt am See-ben folyó nyomozás egyik érdekes megállapítása az, hogy Erdélyi Béla, amikor felesége temetése után a Hotel Lindenhofból elutazott, számláját, amely háromezerháromszáz shillingre rúgott, nem egyenlítette ki. Szeptember 3-iki keltezésű váltót adott számlája fedezésére, amelyen mint kezesek Erdélyi Márkné és Gáldy Nándor szerepeltek. Kitűnt, hogy a horribilis, háromezerháromszáz shillinges hotelszámla nagy része úgy keletkezett, hogy Erdélyi Béla készpénzkölcsönöket vett fel a szálló igazgatóságától, azzal az ürüggyel, hogy pénztárcáját, amelyben ezeregyszáz shilling volt, elveszhette. Felesége nyakékére is kölcsönt vett egy alkalommal a könnyelmű férfi a szálló igazgatóságától. Kihallgatta a klagenfurti törvényszék Sizgoreo millstatti gyógyszerészt, akinél Erdélyi Béla a tizenöt veronálport vette. A gyógyszerész elmondta, hogy a veronálport szabályszerűen kiállított receptre adta ki, amit Pichler dr. millstatti orvos írt alá s ha a gyógyszerésznek fel is tűnt a szokatlanul nagy adagolás, ki kellett szolgáltatnia az előírt mennyiséget. Lezárták az ausztriai nyomozást A klagenfurti nyomozásra vonatkozó iratok és jegyzőkönyvek még ma sem érkeztek meg Budapestre,mert, mint a rendőrség bűnügyi osztályának telefonérdeklődésére Bécsből közölték, a millstatti és klagenfurti hatóságot előtt be akarták fejezni a nyomozást a bűnügyben s csak akkor tették postára az összes iratokat, a boncolási jegyzőkönyvekkel együtt. Valószínű, hogy csütörtök reggelre már megérkezik az ausztriai nyomozás teljes összegyűjtött anyaga. Mindazonáltal a klagenfurti ügyészség telefonon már igen sok adatot közölt a rendőrséggel az iratok tartalmából. Ezek között a legérdekesebb az, hogy a millstatti hotel személyzetének vallomása szerint Forgács Anna halálakor Erdélyi Béla dr. egyedül volt felesége szobájában. Gáldy Nándor, a személyzet szerint, csak akkor lépett a szobába, mikor a haláleset már bekövetkezett. A Millstattban elhangzott vallomások között rendkívül súlyos a Hotel Lindenhof szobalányának jegyzőkönyvi vallomása. A szobalány régebben ápolónő volt és határozottan kijelentette, hogy az a bánásmód, amiben Erdélyi Béla feleségét a baleset után részesítette, egyáltalán nem nevezhető gyengéd ápolásnak, hanem inkább olyan jellegű volt, mint ami elő akarja segíteni a katasztrófát. A szobalány egy alkalommal szólt is Erdélyi Bélának, aki azonban indulatosan válaszolt és kiküldte a leányt a szobából. Ugyanígy a millstatti hotel személyzetének más tagjai is hasonló súlyos és terhelő adatokat közöltek a klagenfurti vizsgálóbíróval. A budapesti rendőrség a telefonértesítés vétele után arra kérte a klagenfurti rendőrséget, hogy a szobaleányt minden részletre kiterjedően újból hallgassák ki. Hitelezői kívánták Erdélyi Béla és felesége életbiztosítását A Magyarság is jelentette, hogy a rendőri nyomozástól függetlenül, Erdélyi Béla családja Ausztriában magánnyomozást indított, amellyel a klagenfurti nyomozást akarta megdönteni. A magánnyomozásra vonatkozó adatokat most szedik össze és Erdélyi Béla védője ma este már értesítést kapott, hogy az üggyel foglalkozó bécsi és klagenfurti Ügyvédek az összegyűjtött anyagot holnap reggel sürgönyzik Budapestre. A ma este érkezett telefonjelentések szerint a klagenfurti törvényszék a nyomozást befejezte és az iratokat ma este tette postára, így az ausztriai nyomozás adatai péntek előtt nem érkezhetnek Budapestre. Gál Jenő dr., Erdélyi Béla ügyvédje, ma kijelentette az újságírók előtt, hogy hamis váltók, amelyekről a nyomozás során szó esett, nincsenek, mert azt, amiről beszélnek, a család már régen rendezte. Most még forgalomban van néhány nyugtaformájú blanketta, amelyeket azonban az utolsó fillérig szintén rendez a család, úgy hogy ezen a téren bűnvádi eljárásnak helye nem lehet. Ugyancsak kijelentette a védő, hogy az életbiztosítási kötvény ügye is hamis megvilágításban került eddig nyilvánosságra. Erdély Béla dr. ugyanis a maga és felesége életére kötött biztosítás egyedül és kizárólag hitelezőinek kívánságára kötötte, azok felszólítására és a kötvényt adósságai fedezésére mindjárt letétbe is helyezte náluk. Nem is tudja, hogy ezidő szerint hol van a kötvény és ami pénz azért valaha is jár, az mind hitelezőié. Neki etből az életbiztosításból semmi haszna népi lehet, tehát semmiesetre sem állhat meg az a beállítás, mintha ő a biztosítási kötvény miatt meggyilkolta volna feleségét. Harminc darab hamis váltó Ezzel szemben a nyomozás vezetői előtt körülbelül harminc darab váltó fekszik, amelyeket éppen ma lyukasztott keresztül a főkapitányság, hogy ezzel megsemmisítse. A váltókon különféle aláírások szerepelnek. A legnagyobb összegűeken Grünfeld nevű nagykereskedőnek és Horváth nevű terménykereskedőnek, valamint Ausch Árpád nevű pénzügynöknek aláírásai szerepelnek. A főkapitányság valószínűnek tartja, hogy a hamis váltókon kívül más, igen kellemetlen és hasonlóan zavaros kölcsönügyletei vannak még a könynyelmű életet élő fiatalembernek. A főkapitányságon a nyomozás vezetői körében kialakult vélemény szerint az eddig összegyűjtött, összetett bizonyítékok tökéletesen elegendők arra, hogy a bíróság előtt is nyilvánvalóvá tegyék a gyilkosság tényét. A nyomozás kimutatta, hogy Erdélyi Béla dr. olyan anyagi körülmények közé került, olyan nyomasztó nehéz adósságai voltak, annyira közel állt a teljes összeomláshoz, hogy az ilyen kétségbeesett lépés az életbiztosítási kötvénnyel lélektanilag teljesen megvilágítottnak látszik. Az a védekezése, hogy hitelezői javára kötötte az életbiztosítást, nem áll meg, mert ha vannak is adósságai, azok a tízezer dollár értéket nem érik el. Ehhez járulnak még azok a súlyos tanúvallomások, amelyek szerint brutálisan bánt feleségével és többizben úgy nyilatkozott, hogy semmi érzelmi kapocs nem fűzi hozzá és szívesen hallaná halálhírét. Mindezek pontosan alátámasztják a vádat. A nyomozás további része a klagenfurti iratok feldolgozásán kívül inkább az ilyen bűntényt motiváló körülmények további kutatására szolgál. Szerdán este a főkapitányságon teljesen lezáródott a nyomozás első része. Az üggyel foglalkozó referensek és detektívek közül senki sem tartózkodik az épületben. Csütörtökön reggel új fázisa kezdődik a nyomozásnak, amennyiben bővebb jelentés érkezik Ausztriából és amennyiben a mai nyomozás során felmerült újabb adatok a tettestársakra vonatkozóan szükségessé tennék a vizsgálat folytatását. Ha a klagenfurti nyomozás iratai nem érkeznek meg, akkor a főkapitányságon holnap nem is foglalkoznak az üggyel. A vizsgálat további menetét a királyi ügyészség veszi a kezébe. MMSSMISAC, 1927 szeptember 1, csütörtök Prohászka Ottokár irodalmi hagyatékát százhúszezer pengőért vásárolta meg a Szent István Társulat Prohászka Ottokár püspök, tudvalévően, igen Szegényen halt meg. Amije volt, még életében elajándékozta: a szenvedő szegények ezrein,segített és jótékony célokra fordította minden jövedelmét. Azt mondják, hogy amikor meghalt, nem volt egyebe, csak két reverendája és két pár cipője. Ennek ellenére nagyértékű kincseket hagyott örököseire: b irodalmi műveit. Amíg élt, ezzel a kinccsel sem fukarkodott, bőven pazarolta káprázatos tudását és mesébe illő képességeit s nem rajta múlott, hogy ezek a halhatatlan értékek mégis megmaradtak: ő bizonyára elajándékozta volna ezeket is a szegényeknek. A püspökség javainak leltározásánál előkerült Prohászka Ottokár végrendelete. Ebben a végrendeletben — az egyházi törvényeknek megfelelően — pontosan rendelkezett vagyonáról — ami nem volt, de egyetlen szóval sem említette meg irodalmi hagyatékát — ami pedig mérhetetlen értékben maradt örököseire. Ilyen körülmények között rendkívüli nagy érdeklődéssel kisérték az egyházi és irodalmi körük, de maga a nagyközönség is Prohászka Ottokár hagyatékának a sorsát. A lefolytatott tárgyalások az örökösök között való, teljes megegyezéssel végződtek s végeredményben Prohászka Ottokár dr. egész irodalmi hagyatéka a Szent István Társulat tulajdonába ment át — százhúszezer pengőért. A végrendeletről, a körülötte lefolytatott tárgyalásokról és a végleges megegyezésről alábbi tudósításunk ad számot: A végrendelet Prohászka Ottokár dr. székesfehérvári püspök végrendeletét hátrahagyott iratai között a leltározó bizottság találta meg. A végrendelet ezekkel a szavakkal kezdődik : — Örömmel halok meg, mert igy Krisztushoz mehetek és remélem, hogy dicsőséges arcába nézhetek. Ezt kiáltom híveim felé is: úgy éljetek, hogy nagy reménységben halhassatok meg ! Lelkemet igy Istennek ajánlom és kérem őt, hogy üdvözítse azt Szent Fia vére erejében. Ámen ... Forma szerint a végrendelet nem tökéletes, mert hiányzanak róla a tanuk aláírásai, de végrendelkezésében a püspök ragaszkodott a törvényes szabályokhoz és ezek szemmeltartásával három részre osztotta fel vagyonát. Prohászka Ottokár maga sem volt tisztában azzal, hogy milyen összegű értéket képvisel ez a vagyon, ezért összeget egyáltalában nem is említ végrendeletében. Csak úgy rendelkezik, hogy a három részre osztott vagyont a következők örököljék egyenlő arányban : 1. Az államkincstár, 2. az egyházmegye. 3. A püspök vérrokonai, mégpedig nővére, Nagy Alfonzné, született Prohászka Irma és sógornője, özvegy Prohászka Gusztávné, született Simonides Ilona. Rokonai részéből a püspök végrendeletében százmilliót a következő jótékony intézmények között oszlott fel: az Ottokár hadiárvaház, a Regnum Marianum, a budatétényi missziósház és a lelkigyakorlatos ház. Részt kaptak belőle továbbá a fehérvári szegények és a püspök portása is. A végrendelet meg sem említi az irodalmi hagyatékot. Erre a hagyatékra pedig mind a három örökös, a kincstár, az egyházmegye és a két rokon egyformán igényt tartott." Képes János dr. székesfehárvári közjegyző kedden hagyatéki tárgyalást tartott az örökösök jogi képviselőinek jelenlétében s ezen a tárgyaláson megvitatták és eldöntötték ezt a kérdést is. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium képviseletében, miniszteri biztosként Mészáros Károly államtitkár jelent meg a tárgyaláson, a fehérvári egyházmegyét Klautz György nagyprépost képviselte, a vérszerinti örökösök jogi képviselői Bernolák Nándor dr. nyugalmazott miniszter és Szabadi József dr. voltak, a kincstár képviseletében pedig a fehérvári pénzügyigazgató vett részt a tárgyaláson. Az egész hagyatékot a vérrokonok kapják A tárgyaláson az egyházmegye képviselője a Kolonich-féle egyezmény alapján követelte az irodalmi hagyatékot, illetve a szerzői jogot. Ez a Kolonich-féle egyezmény úgy szól, hogy a főpapok könyvei, kéziratai mindenkor az egyházmegyét illetik, a vagyon többi része pedig egyforma részben osztandó fel a kincstár, az egyházmegye és a vérrokonok között. A kincstár képviselője a Kolonich-féle egyezmény alapján azt kívánta, hogy a szerzői jogot is egyenlő részben osszák fel a három örökös között. A vérrokonok képviselője ezzel szemben azzal érvelt, hogy ebben az esetben a szerzői jog nem tartozik a Kolonich-féle egyezmény hatálya alá, mert Prohászka Ottokár művei nem a főpap, hanem a költő műveinek tekintendők. Prohászka irodalmi munkássága független főpapi mivoltától és ez a magánember hagyatékaként maradt fenn, mint ahogy magánjellegű egy főpap családi örökléssel szerzett vagyona is. A tárgyalás végén a felek megegyeztek. A megegyezés szerint a kincstár és az egyházmegye fentartja ugyan jogi álláspontját, de a konkrét esetben ennek a jogának érvényesítéséről lemond, így a szerzői jog a vérszerinti örökösöket illeti, amennyiben arra, vagy annak egy részére a püspöki törzsvagyon kiegészítéséhez nem lesz szükség. A vérszerinti örökösök viszont kötelezettséget vállaltak arra, hogy a végrendeletben foglalt jótékony célú adományokat kifizetik és a vagyon tekintélyes részét valamely egyházmegyei közcélra, előreláthatóan a szeminárium kifejlesztésére fordítják. A felek képviselői a közjegyzői tárgyalás után értekezletet tartottak. Az értekezlet elfogadta a Szent István Társulat amaz ajánlatát, hogy Prohászka Ottokár dr. püspök Száztízeimbe előadást tartottak a pécsi orvoskongresszuson Pécsről jelenti a Magyarság tudósítója .A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Országos Egyesületének pécsi kongresszusán a mai negedik napon a kongresszus résztvevői az egysem anatómiai, kórbonctani és törvényszéki orvostani intézetet nézték meg. Délelőtt 10 órakor az egyesület összes szakosztályai együttes ülést tartottak az egyetem aulájában, amelyen Bartucz Lajos a magyarság faji összetételéről, Hunkár Béla pedig Budapest élelmiszerellenőrzéséről, tartott magas színvonalú előadót. Az utóbbi, előadáshoz, Ilosvay Lajos ny. államtitkár , szólott hozzá, majd a különböző szakosztályon tartott ülést. Az orvosi szakosztályon, tekintettel az előadók nagy számára, az előadások időtartamát öt percben határozták meg. Az orvosi szakon: Meitzer Miklós, Dalmen Ottó hamburgi orvostanár, Reiner László, Ludwig Ferenc, Scheff-Dabis László, Elfér Aladár, Frey Jenő, Kanyó Béla, Preisich Kornél, Priwinger Emil, Friedrich Vilmos, Andriska Viktor, Mákfalvi Margit, Ángyán János, Krausz Mór, Zih Sándor, Grobusitzky Dénes, Kokas Eszter, Ormos Pál, Jendrasik László, Csike Antal, Hoch Bertalan, Biel Zoltán, Árvai Sándor, Szigeti Henrik, Szatmáry Sebestyén, Kopp Ilona; — a természettudományi és biológiai szakon: Horka Sándor, Baross Ádám, Farkas Béla, Kövessy Ferenc, Lovassy Sándor, Méhes Gyula, Gephardt Antal, Mocsz Gusztáv; a társadalomtudományi szakon pedig: Bella Adolf és Vásárhelyi Ferenc tartottak rövid előadásokat.: '■■ .t. Délután 3 órakor a Városháza nagytermében ült, össze az egyesület. nagy választmánya. Dorlinger Gyula egyetemi tanár, elnöki megnyitója után Gorka Sándor, pécsi egyetemi tanár, a vándorgyűlés főtitkára bejelentette, hogy a gyűlésen 456 orvos és természetvizsgáló vett részt és a bejelentett 150 előadásból 118 előadást tartottak meg. A legközlebbi vándorgyűlést 1929 augusztus végén, vagy szeptember elején tartják meg. Eddig Budapest, Debrecen és Sopron kérték, hogy a vándorgyűlést ott tartsák meg legközelebb, a központi választmány azonban csak később fog dönteni a nagygyűlés helyéről. Ezután a halálozás folytán a központi választmányban megüresedett helyekre az orvosi szakon Illyés Gézát, Lobmayer Gézát, Scholtz Kornélt, Vámossy Zoltánt, Pozsonyi Sándort, Jancsó Miklóst és Scipiades Elemért; a természettudományi szakon Zelovits Kornél, Schimanek Emilt, Fischer Ferenc pécsi főispánt, Nividtvich Andor polgármester és Makay István helyettes polgármestert választották meg tagokul. A nagyválasztmány ezután elhatározta, hogy felállítják az egyesület ötödik szakosztályát, a gazdasági szakosztályt is, amelynek tagjaiul az ország mezőgazdasági főiskoláinak tanárait és a mezőgazdasági kísérleti és vegyvizsgáló állomások vezetőit hívják meg. Cholnoky Jenő egyetemi tanár indítványára elhatározták még, hogy feliratot intéznek a kormányhoz, hogy a kormány, ne engedje a balatonvidéki bazalt kibányászását. Ezután Dorlinger Gyula elnök a nagyválasztmány ülését berekesztette. Délután fél öt órakor volt a városházán a kongresszus záróülése, amelyet Fischer Ferenc főispán nyitott meg. A kongresszus javaslatait Gorka Sándor pécsi egyetem tanár, a kongresszus főtitkára terjesztette elő és azokat a kongresszus egyhangúan elfogadta Dorlinger Gyula elnök ezután köszönetet mondott Pécs város közönségének, amely, nagyban járult hozzá a kongresszus sikeréhez! Majd Virágh Ferenc megyéspüspök és Nendtvich Andor polgármester szólaltak föl. Ezután Krisztich Sándor egy tanár irtott előadást „Tömeglélektani kísérletek. az államba tartozás problémája köréből“ címen. A zárógyűlés ezután Fischer Ferenc főispán zárószavaival ért véget. A kongresszus résztvevői egyébként szerdán is kirándultak éspedig ezúttal a pellérdi halastavakhoz és Abaligetre, csütörtökön pedig közös kirándulás lesz Püspökszentlászlóra és Pécsváradra, ahol Reuter Kamilló dr. fogja kalauzolni őket. Szerdán este 7 órakor a központi egyetem kísérleti nagytermében Visnya Aladár dr., győri mérnök tartott még előadást a motornélküli repülésről és ezzel a kongreszszus előadásai befejeződtek. műveinek kiadási jogáért 120 ezer pengőt fizet az örökösöknek. A Társulat ennek az összegnek egyharmadát most, egyharmadát a jövő évben, harmadik részletét pedig 1930- ban fizeti ki az örökösöknek. Hogy ebből az összegből aztán mennyi jut majd a vérrokonoknak s hogy abból mennyit kell a püspöki törzsvagyon esetleges, kiegészítésére fordítani, azt csak a most folyó leltározás befejezése után lehet majd pontosam megállapítani. .