Magyarság, 1928. március (9. évfolyam, 50-73. szám)
1928-03-01 / 50. szám
é "A" vitának ismét az vetett véget, hogy A ”, megtámadott fél rácsapott az asztalra, ami annyit jelentett magyarra fordítva, hogy az elhatározás megmásíthatatlan. A harmados unta a veszekedést. Elálmosodott. Nagyokat ásított. Ezért azt indítványozta, hogy daloljanak. Jó példával mindjárt elől járt és rákezdette. Káka tövén költ a ruca. Jó földben terem a búza... — De nem a hatholdas sziken! — súgta a tanyásné a mellette ülő aszszonynak. — Szegény Sadim! Az éneklés addig tartott, amig mindnyájan be nem rekedtek. Szívvel-lélekkel, a megszakadásig zengett a dal. Mikor már nem bírták sem torokkal, sem tüdővel, elhallgattak. Csend lett a szobában. — Hát magának mit vesz, ha miniszter lesz? — hangzott egyszerre a donáti bakter rekedtes hangja. — Ugyan, hagyja már azt a miniszterséget, — tiltakozott a tanyásné. — Igazán csuda, hogy az embert meg nem eszia méreg. Mit izgatja az uramat? Nem látja, hogy egészen megháborodott? .— Hogy magamnak, márminthogy magamnak mit veszek? Megmondom. Megveszem a Három szélmalom utcában, benn a városban, azt a sarokházat, amelyikben a Klein Náthán boltja van. Minden reggel beülök Náthánhoz, ott elpipázgatok délig. Ez lesz a szórakozás. — No, itt van! Ugye, mondtam, hogy ne izgassa az uramat azzal a miniszterséggel. De nem nyughat. Az a csuda, htsz nem jövök ki a béketűrésből. De vigyázzon! Csak annyit mondok, hogy vigyázzon! Mert ha egyszer elfut a méreg, mindjárt megtudja, hogy ki vagyok. Az a csuda, hogy meg népi ütött A kormányzó az 1920 március 1-e előtt elkövetett katonai bűncselekményekre is kegyelmet hirdetett. A kormányzó elhatározása így szól: Kegyelemből elengedem: 1. mindazon egyének szabadságvesztésbüntetésének hátralévő részét, akik bűncselekményüket 1920. évi március hó 1-je előtt követték el, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetése után jelen elhatározásom keltéig sem aljas indokból eredő, vagy az állam és társadalom törvényes rendje ellen HATALMAK ÉS OMANEK erősítő tápszere, az egészség megtartásának biztos eszköze: a reggeli és uzsonnafejhez 2—3 kávéskanál Ovomaktine. OVOMAILTRIE már a guta maga miatt! A donáti bakter érezte, hogy élete egére viharfelhők tornyosultak és minden pillanatban kitörhet az orkán. Ezért meghunyászkodva azt indítványozta, hogy induljanak hazafelé. Késő éjszaka van. A háziak hiába tiltakoztak és hiába marasztották a vendégkoszorút. Mindenki felállott és bucsúzkodni kezdett. Megköszönték a sziveslátást. A háziak meg a látogatást. Hazafelé tartottak. Mindenki arra, amerre a tanyája van. Legközelebb Dudás Nagy Andrásék laktak. Milyen szerencse! Mert a tanyásnak az országút se lett volna elég széles, nemhogy az a keskeny út, amelyik a tanyához vezetett. Holdtölte volt. Az alföldi tájék ezüstfényben fürdött. Dudás Nagy Andrásra lemosolygott a hold az ég magasából. Mikor ezt észrevette, az ő arca is kiderült és felfelé tekintgetve, magyarázta a holdnak: — Lajosnak megveszem azt a másfél holdat, amelyiknek a fele szőlő, a másik fele meg gyümölcsös. Sadinak megveszem a tatárhalmi hat holdat, meg hozzá a fiastehenet. Autóra nem ülök. De a Tündért eladom. Magamnak meg megveszem azt a sarokházat, amelyikben a Klein Náthán boltja van. Őszi ott pipálok délig! Az asszony mérgesen ment az ura után. A dónáti bakiért szidta magában. Az csinálta ezt a komédiát. Végre hazavergődtek. Lefeküdtek. Másnap reggel, amint felvirradtak, megszólalt a tanyás. — Hála Istennek, hogy megint tanyás vagyok! — Hála Istennek, én is azt mondom, — válaszolt megbékülve az asszony. — Mert annyi mérgem volt a maga miniszterségével, hogy kibeszélhetetlen irányuló bűncselekményt, sem pedig akár a honvéd igazságszolgáltatást érintő eddigi, akár a jelen közkegyelmi rendelkezéseim szerint amnesztia alá nem eső egyéb bűntettet el nem követtek s hogy büntetésüknek fele részét jelen elhatározásom keltéig már letöltötték; 2. mindazon egyének szabadságvesztésbüntetését, illetőleg annak hátralévő részét, kik bűncselekményüket 1920. évi március hó 1-je előtt követték el és a jogerős ítélet végrehajtása akár hivatalból, akár kérelemre,akár a lezajlott rendkívüli események következtében elhalasztatván, illetve félbeszakíttatván, vagy foganatosítható nem lévén, az ítélet jogerőre emelkedésétől jelen elhatározásom keltéig legalább öt évet szabadlábon töltöttek, feltéve, hogy reájuk nézve az előző pontban említett kizáró okok egyike sem forog fenn. 3. Mellőzendő, abbahagyandó, illetve megszüntetendő a bűnvádi eljárás az 1920. évi március hó 1-je előtt elkövetett s jelen elhatározásom keltéig ismertté vált mindazon bűncselekményekre nézve, melyeknél a bűnvádi eljárás folyamatbatétele, illetőleg lefolytatása a katonai igazságszolgáltatás menetében a háború és a forradalmakkal kapcsolatos rendkívüli események által előidézett zavarok (bűnperiratok elkallódása, bizonyítékok beszerzésének nehézségei, vagy egyéb, az államérdekeket érintő ok) által volt akadályozva, feltéve, hogy terhelt a bűncselekmény elkövetése óta legalább öt éven át szabadlábon volt, s hogy az 1. pontban említett kizáró okok egyike sem forog fenn. 4. Nem részesülnek jelen elhatározásom alapján kegyelemben az állami és társadalmi rendre nézve veszélyes egyének, továbbá azok, akiknek cselekménye kémkedés, abban való „bűntársság“ (kémkedés elősegítése), aljas indokból elkövetett gyilkosság, szokássá vált (üzletszerű) lopás, a hadiszállítások körül való visszaélés által elkövetett, állam hadiereje ellen bűntett, s a világháború folyamán elkövetett megismételt első — vagy ennél súlyosabban minősülő — szökés büntette. Nem részesülnek továbbá kegyelemben azok sem, akik magukat a büntetés elől elvonva, bujkálnak, vagy éppen külföldre távoztak, ide nem értve azokat, akik nyilvánvalóan nem ezzel a szándékkal, hanem a békeszerződés következtében maradtak átcsatolt területen. 5. Annak eldöntését, hogy elítéltre (terheltre) nézve fennállanak-e a jelen elhatározásomban meghatározott feltételek, az 1921. évi május hó 18-án kelt elhatározásom F) pontja szerinti kegyelmi tanácsokra bízom. 6. Megengedem továbbá, hogy a kegyelmi tanács javaslata alapján közvetlenül külön kegyelmi javaslatok legyenek elém terjeszthetők az oly egyénekre vonatkozóan, akik 1920. évi március hó 1-je előtt követték el bűncselekményüket, de akikre nézve a jelen elhatározásomban meghatározott összes feltételek nem forognak ugyan fenn, azonban az illetők, tekintettel a körülményekre, rendkívüli kegyelemre méltók. A kormányzó az 1920 március 1. előtti katonai bűncselekmények nagy részére is amnesztiát adott 1928 március 1, csütörtök WlCIlllSifi Kegyelemben azok nem részesülhetnek az amnesztia-rendelet szerint a visszaesőkön kívül, akik kommunista bűncselekményt követtek el, továbbá az úgynevezett emigránsok. Ilyenformán nem kaphat kegyelmet Hatvany Lajos báró, a külföldön tartózkodó népbiztosok és októbristák, Vágiék és társaik, de nem kaphat kegyelmet a bombamerényletek miatt elítélt Márffy József sem, akit öt évnél hosszabb időre ítéltek el. Annak eldöntése, hogy ki részesülhet a most elrendelt közkegyelemben, már adminisztratív kérdés, ha nem bírói mérlegelésről van szó, mint Nádosyék ügyében, és akkor rövidesen ki fog derülni, hogy kik azok, akik a kormányzó megválasztásának évfordulója alkalmából büntetésüktől szabadulnak. A kormányzó amnesztiát elrendelő Irata Mint a Magyar Távirati Iroda jelenti , a kegyelemre vonatkozó kormányzói elhatározás teljes szövegében így hangzik : Nyolc esztendeje múlt annak, hogy a nemzet akarata végzetterhes időkben az állam élére állított. Ebből az alkalomból egyrészt hálátelt szivel gondolok mindazokra, akik a jogrend és jogbiztonság helyreállítása és megszilárdítására irányuló törekvésemben támogattak, másrészt, amennyire az ország érdeke megengedi, jövendő magatartásukba vetett bizalommal megbocsátást kívánok gyakorolni azokkal szemben, akik a minden állampolgárt kivétel nélkül kötelező mérséklet és önfegyelmezettség elvetésével politikai természetű indokokból bűncselekményt követtek ell. Ehhez képest kegyelemben részesítem azokat, akiket a polgári büntetőbíróság jogerős ítélettel öt évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztés büntetésre vagy pénzbüntetésre ítélt: 1. az államfő megsértésének az 1913. évi XXXIV. törvénycikkben meghatározott 1920. évi ,1. törvénycikk 14. §) vétsége, valamint a királyi ház tagja megsértésének a büntetőtörvénykönyv 141. §-ában meghatározott vétsége miatt. 2. a magyar állam és nemzet megbecsülése elért irányuló, az 1921. évi III. törvénycikk 7. és 8. §-ában meghatározott vétség miatt, 3 .az alkotmány, a törvény, a hatóságok, nagy a hatósági közegek ellen elkövetett izgatás . (büntetőtörvénykönyv VI. fejezeti miatt, 4. a választójog ellen elkövetett, az 1925. évi,XXVI. törvénycikkben és az ezt megelőző 1913. évi XXIII. és 1918. évi XVII törvénycikkekben meghatározott bűnesetekie tények miatt, valamint az országgyűlési és nemzetgyűlési választásokkal kapcsolatban politikai természetű indokból elkövetett egyéb vétség miatt, 5. a büntetőtörvénykönyv második részének , VII. fejezetében meghatározott, magánosok ellen elkövetett erőszak miatt, valamint a hatóságok büntetőjogi védelméről szóló 1914. évi XLI. törvénycikkben meghatározott bűncselekmény miatt, ha ezeket politikai természetű indokból követték el, 6. az 1897. évi XXXIV. törvénycikk 20 §-ában, valamint az 1912. évi LIV. törvénycikk 96. §-ában meghatározott vétség miatt. 7. politikai természetű indokból elkövetett egyéb bűncselekmény miatt, ha rendkívüli méltánylást érdemlő esetben a bíróság az elítéltet — egyéniségének életviszonyainak, a bűncselekményt megelőző és azt követő példás magaviseletének, valamint az eset többi körülményeinek figyelembevételével, — ez elhatározásom keltétől számított három hónapon belül kivételesen kegyelemre méltónak nyilvánítja. Ez a kegyelem kiterjed a mellékbüntetésként kiszabott pénzbüntetésre is, ha behajthatatlansága folytán szabadságvesztés-büntetésre kellene átváltoztatni; nem terjed ki azonban az ítélet egyéb rendelkezéseire. II. Kegyelemben részesítem azokat is, akik ellen az I. 1—4. pontokban megjelölt, a jelen elhatározásom kelte előtt elkövetett bűncselekmény miatt kell eljárást indítani vagy folytatni, amennyiben a cselekményre a törvény öt évet meg nem haladó szabadságvesztés-büntetést vagy csupán pénzbüntetést állapít meg. III. Sem az I., sem a II. pont alapján nem részesülnek kegyelemben azok: 1. akiket a 4039/1919. M. E. számú rendelet 1. §-ában meghatározott bűncselekmény miatt ítéltek el, vagy aki ellen ily bűncselekmény miatt kell eljárást indítani vagy folytatni (kommunista ügyek); 2. akik a bűncselekményt külföldön követték el; 3. akik magukat a bűnvádi eljárás vagy a büntetés alól elvonva, külföldre távoztak; 4. akik a jelen elhatározás kelte előtt elkövetett bűntett miatt vagy három éven belül elkövetett szándékos vétség miatt szabadságvesztés büntetésre jogerősen el voltak ítélve. Felhívom a m. kir. igazságügyminisztert, hogy az ezen elhatározásom végrehajtására szükséges intézkedéseket sürgősen tegye meg. Kelt, Budapesten, 1928. évi március hó 1. napján. Horthy, s. k. Pesthy Pál dr., s. k. * Tavaszi DivatKemtérstern József rt., Budapest, tu., calvin-term. női ruhákra és kabátokra * Már fáradt? Dr. SCHOLL epetlen angol lábápolószerei tökéletesen helyrehozzák mindazokat a lábbántalmakat, amelyek a kényelmes járást meggátolják. Dr. scholl üötyökvédője megóvja a gyulladásban lévő felületet a nyomástól és CSÖKkenti a megnagyobbodást. .. Ára P 4.— Dr. scholl lábujj-egyenesítéje eltorzított, görbe ujjakat helyrehajlít. A bütyköt mechanikai utón korrigálja és gyógyítja. Ára P 3.20 Dr. scholl Zino-Pad 3 nagyságban, tyúkszemre, bütyökre és bőrkeményedésre. Elhárítja a nyomást és dörzsölést, Könynyen tapad, simm! a tapaszt felragasztod — fájdalmadat elmulasztod. Csomagja ......... P 1.80 Kármán Marcel Budapest. IV., Piarista u. 14. Siggig Dr. schon lam Egyelőre nem szállítják le a kislakásos bérházakban a házbéreket A lakásügyi bizottság szerdán délelőtt ülést tartott, amelyen Lieber Endre dr. tanácsnok bejelentette, hogy a Haller utcai népfürdő felépítése 1.300.000 pengőbe fog kerülni. Latinák Jenő kívánta, hogy Kőbányán és Rákosfalván is létesítsenek népfürdőket. Becsey Antal megjegyezte, hogy a népfürdők építésénél nem kell takarékoskodni, mert a népfürdőkkel a főváros közegészségi helyzetét javítják. Lipthay Lajos a népfürdők belépődíjának mérséklését kérte. Solty Lajos tanácsnok reflektált a felszólalásokra és kijelentette, nincs kifogása az ellen, hogy a népfürdő építésének terveit külön szakértőbizottság vizsgálja felül. Lieber Endre bejelentette, hogy a Haller utcai népfürdő felépítése után a X. és a VIII. kerületekben létesítenek népfürdőket. Petrovácz Gyula indítványozta, hogy a fürdők építési terveit pályázat útján szerezzék be. A bizottság hosszas vita után elhatározta, hogy a Széchenyi-fürdőben a kádfürdő díját 1 pengőben, a kabinet 80 fillérben, a szekrény díját 50 fillérben, a zuhany árát ,10 fillérben állapítja meg. Ezután a Hunor- és Vederutcai, továbbá a Ceglédi- és Lenke úti bérházak lakóinak kérelmét tárgyalták. Az ügyosztály előterjesztésében beszámolt arról, hogy a bankokkal való elszámolás most van folyamatban s az eredménytől függ, hogy a házbéreket milyen mértékben mérsékeljék. Bánóczi László tiltakozik az ellen, hogy a lakbért az építési költségekhez viszonyítsák. A lakbér csak a keresettel állhat arányban. Különben is a fővárosnak nem lehet célja, hogy ezeken a kiskeresetű családokon nyerészkedjen. Hosszabb vita után a bizottság végül is úgy határozott, hogy a fővárosi kislakásos bérházakban a lakbérek összegét nem csökkenti. Becsey Antal indítványozta, hogy a Lágymányoson kertvárost építsenek. A bizottság úgy döntött, hogy a kőbányai szőlőtelepet családiházak építési céljaira par,cellázni fogja.