Magyarság, 1928. március (9. évfolyam, 50-73. szám)

1928-03-24 / 69. szám

1928 március 24. szombat­on­ Gyissar. Szabadkán huszonkét vagon Olaszországból Romániába irányított robbanóanyagot és fegyvert foglaltak le a szerb hatóságok Négy nappal ezelőtt már tizenkét vagon eljutott Romániába Grác, március 23 A Grazer Tagespost belgrádi tudósítója ■art a szenzációs hírt közli, hogy a szerb vámközegek a szabadkai pályaudvaron egy gyanús szállítmányt átvizsgáltak és a leg­nagyobb meglepetésükre a vagonban rob­banóanyagot találtak. Rögtön lekapcsolták az egész szerelvényt, ekkor arra a felfede­zésre jutottak, hogy hamis árubevallással huszonkét vagon fegyvert és robbanóanya­got akartak Jugoszlávia területén keresztül Romániába csempészni. Rövid nyomozás után megállapították azt is, hogy négy nappal ezelőtt, ugyancsak Olaszországból, tizenkét ilyen kocsi futott keresztül szerb területre, hasonló rakomány­nyal, illetve árubevallással. Ez kétséget ki­zárólag igazolja, hogy már tizenkét vágón fegyver és lőszer, amit Olaszországból küld­tek, rendeltetési helyére jutott. Magyar-román vegyesbizottság vizsgálja meg a berekböszörményi határincidens ügyét A fentán brutalitás nagy felháborodást keltett a külföldi sajtóban A berekböszörményi véres határincidens nagy izgalmat keltett egész Magyarországon, de nagy visszhangra talált a külföldi sajtó­ban is. Az a jegyzék, amelyet a határinci­dens miatt a magyar kormány intézett a román kormányhoz, különböző kérdőponto­­kat tartalmazott, de a jegyzékre még ezideig válasz nem érkezett. Az izgalmat ebben az ügyben nagyban fokozza az a körülmény, hogy Kósa György magyar állampolgár, akit elfogtak és Nagyváradra hurcoltak, még ma is a románok foglya. Valószínű, hogy a sú­lyos határincidens ügyében magyar—román vegyesbizottság kiküldésére kerül sor, amely hivatva lesz a tényállást hivatalosan is meg­állapítani, ennek kiküldésére azonban, ter­mészetesen, csak akkor kerülhet sor, ha előbb a magyar jegyzékre válasz érkezik. A brutális határincidens ügye nagy vissz­hangot és fölháborodást keltett a külföldi sajtóban is. Elsősorban az angol sajtó, a Times és a Daily Mail foglalkoznak részle­tesen a történtekkel és mondanak súlyos ítéletet a román embertelenség ellen. A Times az esetet különösen súlyosnak tartja, kiemelve, hogy a román határőrök átlépték a magyar határt és riasztólövésekkel elvágva a rőzseszedő magyar parasztok útját, őket magyar területről Romániába kergették át, ahol az egyiket agyonlőtték, a másikat el­fogták. A Times szerint az eset a végsőkig felizgatta a magyar közvéleményt. Reggelig tartó obstrukcióra készültek a demokraták a főváros közgyűlésén Demokraták és szocialisták nyílt obstruá­­lásba csaptak át a pénteki ,folytatólagos köz­gyűlésen, a legőszintébben elárulva azt, hogy nem engedik simán felállítani azt a Községi Takarékpénztárt, amelynek keretét egy színtiszta keresztény pénzintézet, az Egyesült Fővárosi, alkotná. Negyvenkilenc ellenzéki szónok iratkozott föl a vétel ellen s hiába tartott kétórás pártközi megbeszé­lést Ripka Ferenc főpolgármester, egy sem töröltette nevét, hiába érvelt előttük a pali­kán konferencián Pásztor Miksa, Nyiry dr. ügyész és Schneller Lajos, mint a Pénzinté­zeti Központ meghívott szakértői, kitartot­tak amellett a lehetetlen kívánságuk mel­lett, hogy a kormány ne csak a passzívákat garantálja tíz évig, hanem az aktívákat is Tehát azokat a követeléseit is a takarék­pénztárnak, amelyekről már maguk a fő­város bankszakértői is kijelentették, hogy azok jók. Hasztalan volt minden kapacitálás, hiába döntötték meg egyik érvüket a másik után­­újra előálltak valamivel, úgy, hogy ennek vége-hossza nem volt s közben, míg ez a pártközi tanácskozás tartott, fent a terem­ben ömlött a beszéd, a szónokok gyerekkori emlékeiket mesélték el és már készek voltak arra, hogy előveszik a bibliát és azt olvas­sák fel. Mert már minden érvből kifogytak, az elnöklő Buzáth János alpolgármester is fásultan hallgatta a gyermekkori meséket, még csak nem is csengetett rájuk, engedte, hogy beszéljenek. A büffét, persze, alaposan felszerelték, mert éjjel 10 órakor már reggelig tartó köz­gyűlésre volt kilátás. Az új társalgók ki­tűnően beváltak, minden foterben és min­den új díványon szundikáló városatyák ké­szülődtek az éjszakai csatára. Megrohanták a telefonokat is, a feleségek megkapták az információt: „ Vacsorázzatok, anyukám, mert reggelig maradunk itt. Feküdjetek csak le nyugodtan. A Keresztény Községi Párt tagjai Ernszt Sándor, Csilléry András, Friedrich István, Lázár Ferenc, Petrovácz Gyula vezetésével, a legelszántabban rendezkedtek be a reggelig tartó ellenállásra. Mikor látta a párt, hogy itt keresztény kezdeményezésre való irigység a vezérmotívum s hogy itt egy keresztény takarék megmentése elleni szervezkedés fo­lyik: elhatározta, hogy a végsőkig kitart. Malmozás és csirkefogózás Az első szónok szereplése, Bánóczi Lászlóé, csendben múlt el. Kiss Jenő, ugyancsak szo­cialista, már egy órán át ócsárolta a kor­mányt, a mesevilágból mondott el színtelen történeteket s összeveszett Buzáth János el­nökkel. — Ön utasításra cselekszik! — kiáltotta feléje. Buzáth János kikérte magának ezt a han­got. Zajongás támadt s a padsorok fölött ily­en jelzők röpködtek: — Majom! Csirkefogó!... Takáts István nagyon mérges volt már a folyton heccelődő Propper Sándorra és eré­lyesen rákiáltott: — Hallgasson már, maga, majom! Erre a szocialisták közül Révész Mihály magából kikelve kiabál valamit Takács felé, óriási zaj, tombolás, látszik, hogy érvelés helyett jól esik a baloldalnak, hogy ordíthat. Propper: — Gyáva csirkefogó!! Takáts István (harsogva): — Maga a csirke­fogó, hülye! Az elnök két kézzel rázza a csengőt. Esti 8 órakor a vezérek lent ülnek a pártközi megbeszélésen, Kiss Jenő még mindig beszél, kormány zsarolást emleget, mire rácsenget Buzáth János. Abba ka­paszkodott bele, hogy Bud János pénteken délelőtt a ház folyosóján kijelentette, hogy ő nem hatalmazta fel Folkusházyt arra, hogy az alpolgármester bejelentse a köz­gyűlésnek, hogy ha megveszik a részvény­többséget, akkor jóváhagyja a Községi Takarék felállítását. Buzáth János megmagyarázta, hogy Fol­­kusházy Lajos ezt nem így mondotta. A harmadik szónok Hegedűs József, ő is me­sélt, valósággal konferált legközvetlenebb szomszédainak, de azok nem figyeltek oda. A partközitől várták a befejezést, de ott nem tudtak egyességet kötni, úgy hogy éjjel 11 órakor még csak a negyedik szó­ nők, Magyar Miklós beszélt. Utána kor­mánypárti ember, Ereky Károly állt fel. Zsúfolt padsorok előtt beszélt, éjjel fél 12 órakor a legvidámabb hangulat uralkodik a teremben, a nevelés felcsattan Ereky min­den talpraesett válaszára. Vígan kiabálnak közbe és dolgozik ez elnöki csengő. Persze Ereky is sokat kabarézott. Baracs második beszéde elöl kivonul a keresztény párt Éjfél után zsúfolásig megtelt a közgyűlési terem. Minden párt berendelte tagjait tele­fonon, úgy hogy Ereky telt terem előtt mon­dotta el tartalmas és komoly beszédét, ame­lyet meg is­ éljeneztek. Utána azonban Baracs Marcell állt fel. Személyes megtámad­tatás címén kért szót és erre belekezdett egy fél­órás ellenzéki beszédbe. A jobboldal először türelemmel hallgatta, majd közbekiáltották: Ez nem személyes kérdés! Gaál Vilmos két­szer is felment az elnöki emelvényre és szólt Ripka Ferenc főpolgármesternek, hogy: — Ez nem személyes kérdés! Az elnöklő főpolgármester azonban tovább hagyta beszélni Baracsot és mikor a jobb­oldalon és a középen látták, hogy Baracs nem személyes kérdésről beszél, egyenként kivo­nultak a büffébe, úgy hogy az egész jobb­oldali és középső mező üres maradt. Ez­­annyira feldühösítette Baracs Marcellt, hogy magából kikelve, nekivörösödve és a levegőben hadonászva két kezével, kiáltotta az üres mezők felé, ahol egyedül Csilléry András ült: — Ezért a tiszteletlenségért pedig fizetni fogunk! Majd mi is kivonulunk! A maguk vezérei adják meg az árát! Az pedig, hogy a Ripka-párt és a Voltz-párt elhatározta, hogy megszavazza ezt a takarékot, a brutá­lis cinizmus osztentatív megnyilatkozása! Erre a puffanó frázisra percekig ünne­pelte a Lajosdal Baracsot.. Közben Ereky Ká­roly pattant fel és személyes kérdésben kért szót, de az egész baloldal egetverő kiabálás­sal követelte, hogy Ripka Ferenc adja meg a szót az ügyrendhez Farkas István szociál­demokratának. A kórusban való ordítozás addig fokozódott, hogy már fütyülőket is le­hetett hallani a lármában és végre is a pol­gármester kénytelen volt éjfél után fél egy órakor ismét felfüggeszteni a közgyűlést. Pártközi megbeszélés éjfél óen Éjjel egy órakor Ripka Ferenc főpolgár­mester ismét pártközi megbeszélést hívott össze az egyik társalgóba. A pártközi meg­beszélésen résztvett Csilléry András dr., Pet­rovácz Gyula, Friedrich István és Ernszt Sándor a kereszténypárt részéről, a Ripka­­pártból Gaál Vilmos, Ereky Károly és Scheuer Róbert, a demokraták közül: Ba­racs Marcell, Hajdú Marcell és a szocialisták is. A megbeszélésen próbálnak megegyezni a vita további anyagáról. A bizottsági tagok között már elterjedt az a hír, hogy sikerült is megegyezni és remény van arra, hogy esetleg korábban befejezik a közgyűlést. Számos nfi­­bajnál a természetes „Ferenc József“ keserűvíz használata végtelen nagy megkönnyebbülést szerez. A nőorvosi klinikák bizonyítványai tanúsítják, hogy a rendkívül enyhe hatású Ferenc József vizet különösen a szülészeti osztályon, a legjobb sikerrel alkal­mazzák. Kapható gyógyszertárakban, drogé­riákban és fűszerüzletekben. Az értekezleten az a javaslat kapott több­séget, hogy a Pénzintézeti Központ az aktí­vákból júniusi átvételre is garantáljon. 200.000 pengőig garanciát vállaljon, tehát ennyit tételezhetnek fel, mint kétes követe­lést. Ezt a javaslatot éjjel fél kettőkor terjesztik a pártok intézőbizottsága elé s úgy hírlik, hogy a szocialisták is elfogadják. Utána meg­nyitják az ülést s igy valósznű, hogy az ülés két órára végetér. , hogy tavaly, mikor tfölfulVOQUi­an járt, jó tapasztalatokat szerzett a női szép­ség ápolásának terén is. Megírta ak­kor, hogy egy női szar Amerikában, amikor ágyban fekszik, úgy fest mint egy marm­a. A lába, karja be van fás­­tizva, kezén vazelinos kesztyű, testét sárga krém takarja, a PCSt pefCGf 8 gtfÖSff­­S0f*,,," A f'slit, vazelinos kesztyűt, sárga krémét már nálunk is minden nő ismerte, de hogy mi az a ,,gyógy­­sár“, — azt még csak kevesen tudták. Elérkezett azonban már hozzánk is s jól teszik ha naponta 15—20 percet szentelhet arcuk ápolásának s lh­agtmu Mert ez az Amerikában közismert gyógysor — nem más, mint — a Kemolite. A­ ­VI­Ng oly természetráta kiváló hatású bőr­­ápolószer, mely kivonja a pórusokban felgyülemlett tisztátalanságokat, elő­segíti a bőr legfontosabb feladatát — annak normális légzését; növeli a bőr szöveteinek aktivitását; a benne levő véredényeket fokozottabb munkára serkenti s ezáltal megerősíti s üdén tartja. Eltünteti a kiütéseket, vörös foltokat, r­örsenéseket, bőrkomlásokat. A bőr zab­os-fényességét megszünteti, a zsíros mitessersket kiszorítja. Rendszeres használat mellett a kezdődő ráncokat kisimítja s visszaadja a bőrnek eredeti fiatalos üdeségét. Csodálatos hatása már egyszeri alkalmazása után is tapasztalható. Próbacsomag használati utasítással 50 fillérért kapható minden gyógyszertárban, drogéria, illatszer és kozmetikai szaküzletben. Ahol esetleg nem volna, oda e hirdetésre való­ hivatkozásra 73 fillér posta­bélyeg beküldése ellenében bérmentve megküldeti a Mediecemia rt. Budap­est, X., postak­ék 19. Naponta fiára ei­ullvő Hier meleg gyógyvizet ad a mecseki forrás Pécs, március 23 (A Magyarság tudósítójától.) Mintha az isteni Gondviselés látogatott volna el a kies Mecsek aljára, melynek tövében a csonka ország déli végvára lengeti életét! Mert csak a Gondviselésnek lehet tulajdo­nítani azt a csodával határos kincsleletet, melyre a Mecsek lejtőjén bukkantak rá bánya­fúrás közben. Ezúttal nem régészeti leletekről, hanem hatalmas gazdasági erőforrásról van szó. A ma még kiszámíthatatlan jelentőségű lelet napvilágra­ kerülését ott kezdetjük kronologikus rendben, hogy a Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársaság a pécsi szé­kesegyházi uradalomtól engedélyt nyert szén után való kutatásra a püspökség ha­talmas erdeiben. A fúrási munkálatokat nemrég kezdték meg a Magyarszék és Mánfa községek közt húzódó szakaszon, a Sikomda nevű erdőrészben. Már négyszáz méter mélységig hatoltak a fúrásban, amikor —­­legnagyobb meglepetésre — hőforrásra akadtak szén helyett. Lázas izgatottsággal folytatták a munkát s minél mélyebbre fúrtak le, annál forróbb lett a viz s annál vastagabb sugárban tört elő. A műszaki vizsgálat megállapította már, hogy percenként kétezer, naponként tehát hárommillió liter víz tör elő gászír­­szerűen a föld titokzatos mélységeiből, amelynek bősége -10 fok Celsius. A mérnök-szakemberek már az első pil­lanatban látták, hogy itt oly gazdag termé­szeti­ leletről van szó, amelyhez méreteiben csak a világhírű karlsbadi hőforrás fog­ható. Krafft János vegyészmérnök, bánya­­főfelügyelő a termálforrás vizéből máris analizált három litert s megállapította, hogy igen nagy mennyiségben tartalmaz kötött szénsavat s kisebb­­ mennyiségben klór- és földkáliákat. Nem utópia ezek után, ha a csodaforrás helyén már a legközelebb ma­gyar Karlsbad fog felépülni, amely pom­pás autóúton negyedóra alatt elérhető. Hiszen alig tizenöt kilométerre van Pécs városától. A, Mecsek ózondás, festői tájai már eddig is, üdülőtelepek létesítésére vol­tak predesztinálva.­ Mióta azonban a hatal­mas csodaforrás tör elő a százholdas feny­ves közepén, mindenki hiszi, hogy a leg­rövidebb időn belül itt fog állni az első ,­ világhírű magyar fürdőhely.

Next