Magyarság, 1928. április (9. évfolyam, 76-98. szám)
1928-04-01 / 76. szám (74. szám)
1928 április 1, vasárnap whisk. Benes elutasította Chamberlain kérését és továbbra is fegyvert szállít Kínába Párisból jelentik. A Paris Midi berlini információt közöl, amely szerint Chamberlain diplomáciai után tiltakozott, hogy Csehszlovákia Kínába fegyvereket szállít. Chamberlain felszólította a cseh külügyminisztert, hogy ilyenfajta fegyverszállítások elkerülésére a jövőben tegye meg a szükséges intézkedéseket. Hir szerint Benes azt válaszolta, hogy nem vállalhat ilyen irányú kötelezettséget, tekintettel arra, hogy nincs nemzetközi egyezmény, amely a Kínával való kereskedelmet eltiltaná. — Reméljük azonban — folytatja a lap — hogy Benesnek ez nem volt az utolsó szava, mert még Németország is, amely pedig nagyhatalom és amelyet szintén nem köt semmiféle ilyen irányú egyezmény, a maga szántából olyan törvényt szavazott meg, amely a német birodalmi alattvalókat nemcsak attól tiltja el, hogy fegyvert adjanak el Kínának, hanem attól is, hogy német hajókon Kínának fegyvereket szállítsanak. Kínától Argentínáig magyar kérdéssel foglalkozik a világsajtó A Magyar Revíziós Liga igazi propagandamunkáját tulajdonképpen még nem kezdte meg. Amit mostanáig csinált, azok csak az felső szárnypróbálgatások; nagy, modern, nyugateurópai arányokban dolgozó szervezkedés, mely világsajtót, filmet, reklámot és a modern világvárosi propaganda minden eszközét igénybe venné, még nem indult meg. A Liga eddigi munkája még csak a bürokratikus kezdet: a külföldi barátok megszámlálása, revíziós anyaggal való támogatása és számontartása annak, hogyan visszhangzik a világsajtóban a magyar kérdés. A Magyar Nemzeti Szövetség Géza utcai helyiségeinek nagy tanácstermében és a mellette lévő két kis szobában kezdte meg munkáját a Liga. A tanácsterem hosszú zöld tanácskozóasztala mellett oldalt egy kis íróasztalon újságpapírral elárnyékolt villanylámpa ég. Körötte széken, asztalon s a falnál végigfutó díványon kövér borítékok sorakoznak végig hosszú sorban, fulladásig megtömve újságcikkekkel. Az asztal is tele van a világ mindenfajta lapjából kivágott cikkekkel és minden kivágás homlokán odaragasztott franciabetűs címke hirdeti, hogy ezeket a kivágásokat a világhírű genfi újságcikkközvetítő vállalat az Árgus küldi a Ligának.Százakra menő tisztviselőkarral dolgozik ez a genfi ügynökség, naponta körülbelül negyvenezer lapot néz át a világ minden tájékáról.A Revíziós Liga a 61-es számot viseli az Argus előfizetőinek névsorában s hetenkint kétszer küldik meg neki ebből a negyvenezer lapból a magyar ügyre vonatkozó cikkeket. A világérdeklődés tömött papírcsomagokban Hetenkint kétszer reggel érkezik meg az Argus csomagszerű, kék borítékja, kilencven centimes francia bélyeggel, mert a genfi ügynökség, úgy látszik, hogy a portó olcsóbb legyen, Szavoyában, francia területen adja fel közleményeit. Maráky József titkár bontja fel a csomagokat, de mikor már kezébe veszi, látja vastagságáról, mekkora nagy a világsajtó érdeklődése irántunk azokban a napokban. Ezeknek a kis csomagoknak a vastagsága az igazi fokmérője ma annak a hatalmas propagandának, melyet Rothermere lord indított meg a magyar békerevízió mellett. "Augusztusban alakult meg a Revíziós Liga soia attól kezdve egy kis statisztikát csinálunk az érkező csomagokról, nagyon érdekes adatokhoz jutunk. Eleinte a csendesebb hetekben tíz-húsz kivágás érkezett egy-egy küldeményben, a legnagyobb részt Rothermere lord cikkeivel foglalkozott. Az optáns-per őszi tárgyalása után vastagodni kezdtek a csomagok, de szinte ugrásszerűen szökött fel a cikkek száma a Péologue-ügy kipattanása után. Azon a héten gyik postával több mint egy hatvan cikkel ,megtömött levél érkezett és a Fouchet-jegyzék nyilvánosságrahozatala után is volt egy küldemény, mely ötven-hatvan cikket tartalmazott. Egy kis lanyhulás után aztán december elején, mikor a nagyváradi vérengzéseket világgá kürtölték, újból felszökött a cikkek száma, ismét volt csomag, mely ötven-hatvan cikket hozott. Azóta alig lanyhul az érdeklődés. Ha voltak is csendes hetek, a januárban kipattant szentgotthárdi incidens az egész világsajtót foglalkoztatta. Később hozzájárult a Népszövetség márciusi ülésszakán újra kezdődött optáns-per, Apponyi és Titulescu drámai párbaja és a két esemény találkozása a magyar ügyet valósággal a. világérdeklődés gyújtópontjába állította. A küldemények grafikonja ezekben a hetekben szökött a legmagasabbra, az utolsó ülés után néhány nappal, március l5-én érte el kulminációs pontját ez a grafikon, amikor egyik csomagban száznegyvenöt cikk érkezett az Árgustól, mind a fegy-vercsempészésről és az opláns-perről, egyben természetesen a magyar békerevízióról. Hangok négy világrészről Ha fel is hullámzik is ez a grafikon, megállapíthatjuk azt, hogy a világérdeklődés átlagban lassan, biztosan, de folytonosan emelkedik irántunk. Ma már a legcsendesebb napokban érkező küldemény is vastagabb, mint a múlt esztendő izgalmasabb heteiben. A magyar békerevíziós propaganda, amint a beküldött cikkek mutatják, nemcsak intenzitásban, de kiterjedésben is növekszik, szétsugárzik a szélrózsa minden irányában, eljut a legtávolabb és legekzofikusabb földrészekre s olyan lapokban is el-el hull egy-egy magva, amelyek csak kuriózumképpen jutnak el hozzánk. A délamerikai, ausztráliai, afrikai, hátsó-indiai lapokban is cikkek jelennek ma már meg, háromnegyed évvel Rothermerenek első cikkei után, a magyar kérdésről. Sajnos, az Árgus küldeményeiben erről pontos statisztikát nem kaphatunk, mert az Árgus tengerentúli lapszemléje nagyon hiányos. Amerikai lap igen kevés jár neki s az ekzotikus világrészek lapjaiból csak az angol és francia nyelvűeket dolgozza fel. Egyébként is csak a latin ortográfiájú lapokkal foglalkozik ez az ügynökség, az orosz, görög, török lapokat tehát nem kíséri figyelemmel s cirillbetüs lapot csupán egyet, a Berlinben megjelenő ,,Rul“-t. A hiányon a Revíziós Liga úgy próbál segíteni, hogy a világ különböző nagyvárosaiban élő magyarok közül többeket megbízott, hogy kísérjék figyelemmel és küldjék meg neki a magyar vonatkozású cikkeket, Párizsban Bolgár Imre végzi ezt a munkát. Ilyen magánúton jutott el a Ligához a Chicago Tribune-nek legutóbbi szenzációs békerevíziós cikke is. A Daily Mail és a Temps háborúja A beérkezett anyagot aztán a Liga egyik tisztviselője, a több mint hat nyelven beszélő Pálóczi Horváth Lajos olvassa át és csoportosítja nemzetek szerint, majd szignálja aszerint, hogy ellenséges-e vagy barátságos. Általában a következő jelzéseket találjuk a cikkek felett: Roth., ami azt jelenti, hogy a cikk a Rothermere akciójával foglalkozik. Opt. az optáns-ügyet jelenti. Fcs. viszont a fegyvercsempészést. „B.‘‘ a barátságos, ,fi" az ellenséges, „S" a semleges cikkek jele. És itt igen tanulságos szemlét végezhetünk egyes nemzetek lapjai fölött. A magyar üggyel foglalkozó lapok között a Daily Mail-nak és a Le Temps-nek borítékja a legvastagabb. A Daily Mail cikkei fölött mindenütt ott van a barátságost jelentő „B" betű, viszont a francia hivatalos Temps cikkein mindenütt ott látjuk az ellenséges „E" betűt. Szinte szimbólikus jelentőségű nekünk ennek a két lapnak a küzdelme! Hiszen ebben sűríthető össze a magyar ügy sorsa. Ha most már végigmegyünk az eleven, sokszínű és izgató francia sajtó borítékjain, akkor azt találjuk, hogy a barátságost jelző „B“ betű csak egyetlenegy lapnak cikkei fölött van ott, a Lanterne nevű kis párizsi lap cikkein. Egész hosszú a sora azoknak a francia lapoknak, amelyek kimondott szócsövei a kisantantról. Élükön a Journal des Débats áll Auguste Gauvin híres cikkeivel, akinek jelszava: „Gyökerében kell kiirtani a magyarizmust", körülbelül a legpregnánsabban fejezi ki azt, ami a francia sajtó egyik szárnyának véleménye a magyar kérdésről. A cseh zsoldban álló Journal des Débats-t a Matin követi Sauerwein urnák hírhedt cikkeivel. De nem marad hátra az Echo de Paris sem Pertinax úr vezércikkeivel. Ugyanígy a Quolidien, az Information, a szocialista Peuple és a vad nacionalista Victoire. Valamivel enyhébb, de szintén kimondottan revízióellenes az Action Francaise. Még enyhébb a Figaro és a Gaute is és még egész sora a párizsi francia lapoknak, melyek azonban mind Németország csatlósát látják a magyarságban. Egészen semleges vagy objektív hang a legritkább esetben csendül meg a francia sajtóban. Bár az érdeklődés a magyar ügy iránt kétségtele e nül igen nagy: huszonkét kisebb párizsi lap szeptember óta körülbelül nyolcvan cikket írt a magyar kérdésről. Ugyanennyi cikket irt ez idő alatt a harminc francia vidéki lap. Ezek között felemlítésre méltó a Depeche de Toulouse című vidéki újság, amelybe a dijoni egyetem nemzetközi jog tanára, Georges Seekes írt erősen magyarbarát cikkeket az optánskérdésről. Sauerwein ur hafenkloiásai A francia sajtónak ez az ellenséges álláspontja kiárad aztán Franciaországból minden más országban lévő francia nyelvű sajtótermékre. Eltekintve attól, hogy Sauerwein úr nem elégszik meg azzal, hogy odahaza propagálhatja a magyargyűlöletet, hanem a francia nyelvű lengyel lapba, a Messager Polonaisbe, sőt a hollandus Telegraaf-ba is elhelyezi kakuktojásait. A svájci, amerikai, sőt kanadai francia nyelvű napilapok is mind magyarellenesek. Kivétel itt alig van. Ezek között legfeltűnőbb a Journal de Geneve, mely egy egy idő óta az optáns-pörben erősen objektív hangra törekszik, sőt a magyar revíziós hangoknak is helyt ad. Az angol sajtó, amint a lapszemléből megidő óta az optáns-pörben erősen objektív de a hivatalos, kormányhoz közelálló lapokat kivéve, mindig érezhető szimpátiával ír a magyar kérdésről. Az angol zsurnalisztika nem olyan kifejlett és eleven, innen magyarázható az, hogy a Daily Mail hatalmas akcióját és egyéb nagy lapokban szétszórt erős magyarbarát politikai tanulmányokat kivéve a fővárosi és vidéki kisebb angol lapokban összesen körülbelül csal negyven cikket tudott az Argus beküldeni szeptember óta a Ligának. Huszonkilenc vidéki angol lap foglalkozott a statisztika szerint a magyar kérdéssel. Megállapíthatjuk azonban, hogy ezekben a cikkekben valóságos történeti dátumként emlegetik a június 21-ét, amikor Rother Diere lord „Magyarország helye a nap alatt" című cikke megjelent, ma már egyszerűen csak úgy mondják: „a június 21-iki cikk". Akik nem bocsátják meg nekünk a svánekst A német sajtó kétféleképen foglal állást. A szocialista, kommunista és demokrata lapok túlnyomó része meglehetősen magyarellenes, sőt rosszindulatú, de a nemzeti lapok között is akad egy-kettő, így a „Der Jungdeutsche", amelyik sosem tudja megbocsátani Magyarországnak azt az egy-kétszázezer svábot, mely itt szétszórva él. A német lapok állásfoglalása természetesen érezteti hatását a svájci németség között is, akiknél igen magas fokon áll a lapkultúra. Harmincöt svájci újságtól érkeztek be a magyar kérdésről közlélmények. Ebből huszonnégy kis vidéki újság. A legkomolyabb köztük a Neue Zürcher Zeitung, amelyik nagyon objektív, de szimpatikus hangú közleményekben foglalkozik Magyarországgal. Ugyanilyen szimpatikusan foglalkozik a Szent Gallenben megjelenő három kis lap is; a schaffhauseni munkáslapok már ellenségesek. A legcsúnyábban uszít ellenünk a Thurgauer Arbeiter Zeitung, mely a „Biologie und Revisionsidee in Ungarn“ című cikkében európai Mongóliának nevezi Magyarországot, pusztuló és impotens fajnak a magyart. „Tessék elpusztulni csendesen és komolyan!" — írja a cikk befejezésében. Hasonlóképen magyarellenes a bázeli nemzeti irányú National Zeitung. A katolikus lapok viszont mellettünk vannak. A katolikus sajtó általában a világ minden részén szimpatikusan ír a magyar kérdésről, kivéve a francia klerikálisok lapját, a „Croix"-t. Kínai Interjú Bellilennel, egyiptomi, sanghaj-i, bangkoki cikkek A nagy vidéki centrumokba decentralizált Olaszország húsz nagy lapja mind egyforma komoly vastag borítékkal sorakozik a Liga Íróasztalán s a Vatikán hivatalos lapja, az „Observatore Romano“ is erősen és jóindulatúan foglalkozik a magyar kérdéssel. A skandináv lapokból eddig nyolc-tíz cikk érkezett be s érdekes, hogy itt a szocialista lapok is békereviziót hirdetnek. A kisantantlapok közül a jugoszláv hivatalos „Obzor" az egyetlen, amelyik néha objektívebb hangon beszél a békerevízióról. Spanyolországban a katalán lapok magyarbarátok, a liberális lapok egy része magyarellenes, Apponyit reakcionáriusnak minősíti. Az ,fil Liberal" cikke az optáns-perben teljesen Villegas chilei nemzetközi jogász hatása alatt áll, kirívó címe „Magyar nemesek és román parasztok". A világ minden táján szétszórt ekzofikumok közül érdekes a „Sanghaj Times“-nak a magyar szanálásról írott, nyilván a Daily Mail hatása alatt álló cikke. Cikket írt a magyar optáns-kérdésről magyarbarát hangon a hátsóindiai Bangkokban megjelenő „The Bangkok Times". Az egyiptomi angol nyelvű „The Egyptian Gazette" Rotheremere lord szeptember 8-iki második nagy cikkét szórólszóra leközölte. A „The North China Star" (Észak-Kína Csillaga) című angol lap egymás mellett hozza Bethlen és Benes interjúját. A kubai lapok közül a spanyol nyelvű Diario de la Mair Marina kisérte legjobban figyelemmel Rothermere lord kubai útját s a látogatásról szóló második cikkének azt a magyar címet adta félökölnyi betűkkel: Nem, nem, soha! Az indiai Kalkuttában megjelenő kicsavarni, facsarni sohasem! Valamikor a selyemruha viselete eseményszámba ment. Ma már majdnem általános a selyem hordása, mivel ezt Lux segélyével minden fáradság és veszély nélkül ki lehet mosni. Kerüljük a selyem dörzsölését és csavarását, mivel a finom fonalak elszakadnak és rostossá válnak. Lux feleslegessé tesz minden dörzsölést. A Lux*hab egyszerűen kihúzza a piszkot. Viselt selyem ruhaneműit mossa azonnal, mivel az izzadság árt a selyemnek. Selyemholmikat a következő módon mosson: Forró vízzel készítsen szép Lux*habot Töltsön ehhez hideg vizet, míg a hab langyossá válik és nyomkodja ezután a tisztítandó tárgyon keresztül a habot. Amikor ez megtörtént, akkor öblögesse ki langyos vízben, tegye tiszta kendőbe és ha már majdnem száraz, vasalja ki meleg (de nem fonó) vasalóval. A SUNLIGHT MŰVEK GYÁRTMÁNYA