Magyarság, 1928. május (9. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-26 / 119. szám

12 Hubay Jenő Petőfi szimfóniája *— A Budapesti Ének- és Zenekaregyesület jubiláris előadása — Húsz éve, hogy a Budapesti Ének- és­­Zenekaregyesület megalakult s Lichtenberg Emil karnagy önzetlen, fáradságot nem ismerő, lelkes vezetése alatt valóságos misz­­sziót teljesít a magyar zenei életben. E húsz év alatt a zenei irodalomnak úgyszól­ván minden éneke­s zenekarra írott művét, ami előadásra került, ezen a réven ismerte m­eg a budapesti közönség. Vagy ötven ter­jedelmesebb, majd ugyanannyi kisebb vokális mű­s vagy nyolcvan zenekari munka szerepelt eddig elé programján az Egyesületnek, mely mai, május 26-i, szom­bati estjén elérkezett 150-ik hangversenyé­hez s ez alkalommal a jubiláris ünnephez ítélten, magyar művet iktatott műsorába. Előadja a legnagyobbszabású magyar Zene- és énekkarra írott művet, Hubay Jenő­­dr. Petőfi Szimfóniáját. A mű, mely 1923 február 26-án került bemutatóra a Városi Színházban hatalmas sikerrel, voltaképp maga is jubiláris alkalomból készült. Mint maga az illusztris szerző említette, mikor Őt tudósítónk fölkereste, ő mint a Petőfi­ Társaság tagja, a Társaság fölkérésére fo­gott bele nagy munkájába a Petőfi-jubileum idején. A legnagyobb magyar lírikusnak óhajtott benne monumentális emléket állí­tani. A hála és öröm szava ez, mellyel a zenei géniusz a poétatestvért üdvözli. Nem szimfónia e mű, a szó régi értelmé­ben, hanem, ha már mindenképp kategó­riába akarnék sorozni, a múlt század közepi romantikusok „ode-symphonie”­-jaival tartja a rokonságot. Motivisztikus fölépítése a fantáziának szabadabb csapongást enged, erős drámai részleteivel szinte színpad után kiált. A szimfónia négy tételét megőrizte —­­de csak külsőleg, azokat a költő életének főmotivai szerint töltötte meg programszerű startalommal. Születés, nemzet öröme az első tétel tar­talma, a másodiknak homlokán a költő nagy szerelme, a szülőföld áll. Julia kapta a harmadik tételt s a halál s megdicsőülés maradt a negyedikre. Gigantikus tömegeket mozgat a zeneköltő e gazdag program kife­jezésére. Nem ismerünk ennél nagyobb zene­kari összeállítást, maga a partitúra 46 sort állít példába. Négyszeres rézfúvók harsogják a fortissimokat, zongorából kettő, hárfából három áll csatasorba. Itt látszik csak meg, sóhajtja a szerző, mennyire hiányzik a meg­felelő terem ilyen méretű óriás-együttesek megszólaltatására. Hiszen, ha mindenki he­lyén van, vagy négyszáz ember muzsikál egyszerre! Ezzel pedig már tele van a leg­nagyobb budapesti terem, a Vigadó nagy­terme egyham­adrészben." Boldogan említi Hubay Jenő a Petőfi-szimfónia finnországi előadását, melyet pár év előtt ott-tartózko­­d­ása alatt ő maga dirigált a helsinkii Nem­zeti Színházban. Az is igaz, hogy nem kisebb ember, mint maga Kajanits Róbert, a hel­sinkii filharmonikusok elnöke, a kitűnő finn zeneszerző készítette elő a több, mint négy­­száztagú prima ének- és zenekart. Nos, ami az előkészítés nehéz és fáradságos munkáját illeti, ebben itt sincs ok panaszra, hiszen minden a kitűnő Zsott Nándor kezében van. Elgondolható, hogy részlet- és összesítet­­próbák hosszú sorára van szükség, míg ilyen hatalmas munka készen áll. Éppen ezért húzódozott is a mester a Petőfi-szim­­fónia előadásától, de Lichtenbergék nem tá­gítottak, különösen nem az Egyesület párat­lan agilit­ású és lelkességű ügyvezető alelnöke, Gárdony Pálné dr.-né, így készült el a ma esti előadás — no, erről különben majd a beszámolóban részletesebben. (m­­.) * A Comoedie Francaise németországi vendégszereplése. Megírtuk, hogy 1913 óta most először vendégszerepel Németország­ban a Comoedie Francaise társulata. Rein­hardt egyik ügynöke utján a múlt héten erre vonatkozóan ajánlatot tett és Herriot közoktatásügyi miniszter a tegnapelőtti mi­nisztertanács hozzájárulását szerezte meg e tervhez. A vendégszereplés szeptemberben lesz és Berlinben két hétig tart. Utána eset­leg Frankfurtban is fel fognak lépni. A tár­sulat főleg klasszikus és elsősorban Moliére­­darabokat fog játszani. Herriot tervbe vette, hogy ez év végén a párisi operát is vendég­­szerepelteti Németországban. * Pünkösd vasárnapján nyílik meg a Néprajzi Múzeum. Évtizedeken át mostoha­­gyermek sorsára kárhoztatták a Magyar Nemzeti Múzeum néprajzi tárát, amennyi­ben a városligeti Iparcsarnok előjárta ter­meibe szorították felbecsülhetetlen értékű gyűjteményét. Ötödéve aztán véget ért e bi­zonytalan sors. Az Elnök­ utca és a Hun­­gária-körút sarkán lévő tisztviselőtelepi gim­náziumban biztos fedél alá jutott a Néprajzi Múzeum. A szükséges átalakításokat és ren­dezéseket most fejezték be, úgy, hogy pün­kösd vasárnapjára meg is nyitják a Néprajzi Múzeumot a nagyközönség számára. A Nép­rajzi Múzeum, tudvalévően, olyan időben — a múlt század nyolcvanas éveiben — fo­gott hozzá a magyar népélet és a magyar népművészet pusztuló és halványuló emlé­keinek összegyűjtéséhez, amikor azok, ha teljes gazdagságban és virágzásban már nem is, de mindenesetre nagyobb színpompában voltak megmenthetők és megőrizhetők az utókor számára, mintha csak manapság fog­nának e szép és hálás feladathoz. A Nép­rajzi Múzeum négyévtizedes munkával oly kincseket gyűjtött össze, gyűjteményeit oly tudományos szintre emelte, hogy a külföldi hasonló intézményekkel is felveszi a ver­senyt. Sőt van oly vonatkozás, amelyben a mi néprajzi múzeumunk külföldi társait még maga mögött is­­hagyja. Ezek ugyanis főleg az exotikumok, az etnográfiai ritkasá­gok gyűjtését és konzerválását ambicionál­ták és a törekvésükben olykor saját nemzeti értékeikről is megfeledkeztek. A Magyar Nemzeti Múzeum néprajzi tárának vezetői mindenkor elsősorban a magyar népélet jel­legzetességeit igyekeztek összegyűjteni és elégtétellel állapíthatják meg, hogy e fel­fogásukat nemcsak, hogy teljes mértékben sikerült külföldi társintézményeknél ér­­vényre juttatni, hanem, hogy ma már ennek az iránynak hódolnak a legnagyobb kül­földi néprajzi múzeumok is, sora az intézet ének- és zenekarának, to­vábbá szólistáinak technikailag tökéletes, mintaszerű előadásában. A szólisták voltak: Hankó Mariska, Kimer Irén, ifj. Toronyi Gyula és Koch Aurél, Noseda Károly igaz­gató és Molnár Imre dr. növendékei. Az énekk­ar kitűnő munkája Hammerschlag Já­nost, a zenekaré és az egész zenei vezetése Fleischer Antal tanárt, az Operaház karna­gyát illeti dicséret, akinek végül koszorúk fejezték ki a méltó elismerést. A Szabados Károly elnökigazgató s Noseda Károly n. v. igazgató kitűnő vezetése alatt álló intézet munkáját az egybegyűltek nagy örömmel s megelégedéssel hallgatták s ennek jeléül a műsor számait lelkesen tapsolták. * Thoman István növendékeinek hang­versenye. Gyönyörű hangversenyt rendez­tek csütörtök este Thoman Istvánnak, a nagynevű zongorapedagógusnak növendékei a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. A pompás produkciók sorából, melyeken a mester szuggesztív irányító hatása előnyösen érzett, Ruppné Leitner Klára , nevét emeljük ki. De dicséret illeti a töb­bek sorát is, Nyitray László, Kőrössy* Éva, Berkovits György, Csiky József, László Imre, Takács Menyhért és Kulenich Ludovika játékát. * A pünkösdi kettős ünnep egyházi ze­néje. A lipótvárosi Szent István-bazilika ének- és zenekara május 27-én, pünkösd va­sárnapján Haydn: Missa „Heilig“-ét (B-dur) adja elő, melynek változó részeit Griesbacher Repertóriumából éneklik. A déli 12 órai kis­­mise műsora: Rheinberger nyolcszólamú Es-dur miséjéből a Kyrie, Sanctus, Benedic­­tus és Agnus Dei. Pünkösd hétfőjén Nicolai D-dur miséjét adja elő az énekkar Gries­­bacher betéteivel. A budavári koronázó-tem­­plom (Mátyás-templom) ének- és zenekara pünkösd vasárnapján d. e. 10 órakor Sugár Viktor karnagy vezényletével Liszt Ferenc, „Koronázó misé“-jét adja elő, melynek ma­gánszámait Kostyál Sarolta, Urmánczy Já­­nosné, Lozsy Hugó és Göllner János éneklik, a hegedűszólót pedig Tirczka Lóránd játsza. A belvárosi főplébániatemplom ének- és zenekara pünkösd vasárnapján Kagerer L. Szent Lőrincről írt miséjét adja elő Buda­pesten először. Gruber J. Graduate és Sequentia-jával, továbbá Fi­ke Offertoriumát.­­ A terézvárosi plébániatemplom ének­kara május hó 27-ikén, pünkösd va­­sárnapján a d. e. 10 órai nagym­ise alatt Rammel (op. 5.) Szt. József tiszteletére irt ünnepi miséjét, pünkösd hétfőn pedig Filke (op. 90.) D-dúr miséjét adja elő. A változó miserészek közül mindkét napon az introi­­tust és communiot a vatikáni Gradualeból, a graduálet Griesbacher, az offertoriumot pe­dig Goller gyűjteményéből éneklik . Fráter Loránd hangversenye. Fráter Lóránd egyetlen hangversenye amerikai útja után június 21-én lesz. Egészen amerikai be­állításban rendezi pesti nótaestjét, amely két részből fog állni. Az első régi magyar kúria, a második alföldi csárda, Magyary Imre húsztagú cigányzenekara, Lugosy István tá­rogatószólója és Mariancsics Imre bevezető előadása teszik változatossá és hangulatossá a hangversenyt, amelynek színpadi részét Lóránt Vilmos, a Városi Színház főrendezője rendezi. A hangverseny koncert-paréé tesz, amelyen a közönség nagy ünneplésben fogja részesíteni Fráter Lórándot, aki Amerikában a magyar nótának szerzett új híveket és hazafias dalaival Nagymagyarországnak fel­­esküdt híveket. * A nyári hangversenyszezonra az Opera­ház zenekarát szerződtette az Állatkert. Szombaton, május 26-án kezdődnek az Állat­­kertben az esti hangversenyek. Június 30-ig a fővárosi tisztviselők zenekara rendez hang­versenyt, július és augusztus hónapokra pe­dig az Operaház tagjaiból alakult zenekart szerződtette le az Állatkert igazgatósága. * Schubert-emlékhangverseny Győrött. A Győri Ének- és Zeneegylet tagjaival kiegé­szített honvédzenekar, Hermann Lászlónak, a zeneegylet karnagyának vezénylete mellett sikerült „Schubert“-estélyt rendezett a Lloyd zsúfolásig megtelt termében. A Rosamunde nyitányon, H-m­oll szimfónián és a katona­indulón kívül Liszt—Schubert „Wanderer“ fantáziája szerepelt a műsoron. Ez utóbbi zongoraszólamát H. Szanyi Irma, a kitűnő művésznő interpretálta. * Magyar nóta­est Kőbányán. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének kőbányai csoportja május 26-án a Régi Sörház (Előd­utca 4.) nagytermében jótékonycélú magyar nótaestet rendez, melyre a tagokat és azok hozzátartozóit ezúton is meghívja a rende­zőség. Az estélyen Dinner Gusztáv dr. adja elő legújabb szerzeményű dalait. A nóta-est 8 órakor kezdődik. Az előadást táncmulatság követi. * Hubay — Petőfi szimfóniája ma, május 26. V. (észiyolc. (Rózsavölgyi.) MAGYARSÁG Főkiadóhi­vatal­­ V., PiuscA utca 7. Telek­l­­ Tu­4. SSI-31, 204—SS. Fiókkiadóhi­vatal, VI­, Andrássy at S. Telekom t. 214-n. CTiHSm­ 1928 május 26, szombat HANGVERSENY * A Nemzeti Zenede Schubert-emlék- Ünnepe. Ma este tartotta a Nemzeti Zenede második Schubert-estjét a Vigadó nagyter­mében a centenárium alkalmából. A hatal­mas termet ezúttal a legfényesebb közönség töltötte meg, élén József királyi herceggel, Zichy János gróffal és nejével,­ Zichy Ernő gróffal és nejével s a magyar arisztokrácia szántás más tagjaival. A székesfővárost Purébl Győző tanácsnok képviselte. A diplo­máciai karból megjelentek Davignon belga követ, Hans v. Schöen báró német követ és Benzler német követségi ügyvivő, Catric osztrák követ. Jelen volt még: Darányi Kál­mán miniszteri tanácsos, Nemes Antal püs­pök, Mészáros érseki helynök, Jeszenszky Sándor miniszteri osztálytanácsos, Zsembery István, Hubay Jenő, Melly Béla és az előkelő társaságnak nagyon sok tagja. Az emlék­ünnepet Zichy János gróf v. b. t. t. volt kul­tuszminiszter, a Nemzeti Zenede elnöke nyi­tot­ta meg Schubertről mondott szép, költői emlékbeszéddel. Röviden ismertette a Nem­zeti Zenede szerepét a centenárium megün­neplésében s azután áttért Schubert géniu­szának méltatására s kijelölte helyét és je­lentőségét a XVII. és XIX. század zenei fel­lendülésben. Azután nagyon szép fordulattal mutatott rá arra, hogy Schubert példát mu­tatott a következő nemzedék zeneszerzőinek, akik a nemzeti, faji zene művelésében látták hivatásukat. Előadását Zichy János gróf Schubertnek Magyarországon való tartózko­dása ismertetésével fejezte be. A zeneköltő két ízben volt Magyarországon, 1818-tól huzamosabb ideig, majd 1824-ben. Mindkét esetben Esterházy Károly János gróf birto­kán élt, elsőizben a gróf gyermekeinek zene­tanára volt. A megnyitó előadás után kezdő­dött a műsor zenei része. Gémes Irén, R. Novák Erzsi kitűnő növendéke a Vándor­fantáziát játszotta zenekar kísérete mellett nagy sikerrel. Majd az As-dur mise került iffja, szombaton pünkösdvasárnap és hétfőn este 8 órakor Obris rózsája Fővárosi Pfunkeszivasarnap és Hilton délután­­/4 órakor Zenehona Fővárosi a Qperattszinftftz EG¥IK JOBB, 9RIBT A MÁSIK Operettszintisz Pünkösdi gyermek­­előadások a Molgyarig Hencidai-Boncidai Gyermekszinh­ázá­­ban, a „Belvárosi Gyerekszínpadért” pünkösd va­sárnap és hétfőn délután 3 órakor. Nagy előkészülettel folynak a próbák a pün­kösdi bemutatóelőadásra, amelyen Az ezüstholli című háromfelvonásos, énekes-táncos nagy gyer­mekdarab kerül előadásra, ötletesség, kiállítás, bohóság, mulatság tekin­tetében az egész szezonban nem került különb mesedarab előadásra. Tutaj Izsó, a gyáva tótle­gény kalandjai, mókái, viaskodásai a gonosz tündérrel, rossz békával, denevérrel, sokáig él­vezetesek lesznek a hálás gyermekpublikum előtt. A csütörtöki számunkban volt a bon, amely a féláru jegyek váltására jogosít. A nagy érdeklő­désre való tekintettel ajánlatos a jegyeket még ma, szombaton megváltani a Belvárosi Mozgó pénztáránál, IV. Irányi­ utca 21. szám. Telefon: József 453—88. Színházak, orfeumok és kabarék műsora Színházak: ANDRÁSSY­ UTI SZÍNHÁZ (4, 9) . Műsor: Biller—Rátkai felléptével: Enyém az első csók. — Katalin. — Pesterzsébet. —» Őfensége szobája. — Esküvő előtt. — Brazí­liai ültetvényes. — Radó. — Vidor. — Kő­­váry. — Az előadások kezdete naponta este 9 órakor. Minden vasár- és ünnepnap dél­után 4 órakor előadás mérsékelt helyárral. BELVÁROSI SZÍNHÁZ (8) : Szombat: Szeretők iskolája. Vasárnap: Nászéjszaka. BUDAI SZÍNKÖR (3. ’A8): Szombat: Gyurkovics-fiuk. Vasárnap délután: Gyurkovics-fiuk. Vasárnap este: Gyurkovics­ fiuk.­­ FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZ (­3, 8):­­ Szombat: Ábris rózsája. Vasárnap délután: Zenebona. Vasárnap este: Ábris rózsája. KIRÁLY­ SZÍNHÁZ (3, 8) : Szombat: Szeretlek (először). Vasárnap délután: Rose Marie. Vasárnap este: Szeretlek. MAGYAR KIRÁLYI OPERAHÁZ (7) . Szombat: Manón (D. bérlet 30. szám; Raicseff Péter vendégfelléptével). Vasárnap: Turandot (bérletszünet; Jeritza Má­ria vendégfelléptével). MAGYAR SZÍNHÁZ (8) : Szombat: Yes. Vasárnap: Yes. NEMZETI SZÍNHÁZ (18) : Szombat: Szentivánéji álom. Vasárnap: Szentivánéji álom. NEMZETI SZÍNHÁZ KAMARASZÍNHÁZA (8) : Szombat: A krétakör. Vasárnap: A krétakör. ÚJ SZÍNHÁZ (3, 8) : Szombat: Marusja. Vasárnap: Marusja. VÁROSI SZÍNHÁZ (3. 148) : Szombat délután: A kis lord (ifjúsági előadás). Szombat este: A cárevics. Vasárnap délután: A cárevics. Vasárnap este: A cárevics. VÍGSZÍNHÁZ (3, 8) . Szombat: Pygmalion. Vasárnap délután: Úri muri. Vasárnap este: Pygmalion. Orfeumok, kabarék, cirkustok. BEKETOW-CIRKUSZ. Városliget. Telefon : Lipót 919—35. Naponta este fél 8 órakor a nagy májusi műsor. List. Bálzer, szerpentin a levegő­ben. — 7 Wortley, a levegő csillagai. — Bek­e­­low Sándor iskolalovag és több bel- és külföldi művész fellépte. — Minden csütörtök és szombat délután fél 4 órakor előadás fél helyárakkal. ROYAL ORFEUM. Műsor : Josephine Baket személyes vendégjátéka. — Franco Piper. — Xe­nia et Gauthier. — Holbein. — La Perle. — Négy Adronas. — Gil-Blas. — Shipp et Leigh. — Tinin Sisters. — Solti. — Dénes. — Sárossy stb., stb. Az előadások kezdete naponta este 8 órakor. Minden vasár- és ünnepnap délután fél 4 órakor mérsékelt helyáru előadás. TERÉZKÖRÚTI SZÍNPAD. Műsor: Nagy Endre. — Salamon Béla. — Rajna Alice. — A bonviván. — A zseniális Magyari. — Pension de Jeunes Fü­les. — Leót kivégzik. — Pesti erköl­csök. — Évforduló. — Egy­séges kórus. — Ének­mester, stb. — Az előadásod kezdete naponta este fél 9 órakor. Josephine Baker Royal OPleusHStan Pünkösd vasárnap és hétfőn d. na felles esti műsorral mérsékelt helyára ünnepi előadás. Jegyek valamennyi előadásra, minden elővételi díj nélkül válthatók a Royal OrSens­ jegypénztáránál reggel 10-től este 10 óráig. Délutáni hely árak: 1..20— 8.— p.Ig Esti hely árak: 1.50—12.— P-ig Délutáni előadások kezdete: 11­ órakor Esti előadások kezdete: .... 8 órakor Telefon: 1. 421-68

Next