Magyarság, 1928. október (9. évfolyam, 223-248. szám)

1928-10-28 / 246. szám

IT F­ények Van valami titokzatos a fényben. Ha megüti fülemet egy hang, ha meg­látom a zsenge fűnek hívogató bárso­nyát, ha gyöngyvirágillatot érzek a má­jusi szélben, észreveszem, örülök neki és továbbmegyek. A fény nem engedi el a szemet. . Ezer tárgy fölött elsiklik a pillantás, aztán megnyugszik egynél: egy fényfor­rásnál. Már az egész pici gyermek is a lámpát keresi a szemével és ki nem látott még töpörödött vén anyát, aki méla hall­gatással a gyertyalángba bámul? Láttál már öreg juhászt a pásztortűz mellett és suhanc cserkészgyereket a tá­bortűz mellett? Ugyanaz a valami van a szemükben, amint a tüzet nézték. Hogy mi? Nem tudom, de ugyanaz. Valami rejtélyes, tudatalatti beszélgetésnek a nyoma. Mert a lány beszél. Nagy-Magyarország egy kicsi falujá­ban volt egy cseppkőbarlang. Még nem adták át a nyilvánosságnak. Ebben vol­tunk egyszer egy vidám társasággal. Szé­les jókedvünkben az a gondolatunk tá­madt, hogy oltsuk el a fáklyákat és ma­radjunk egy helyben, öt percig sötétben. Megfogtuk egymás kezét és próbáltunk tovább tréfálkozni, beszélgetni. Nem ment. Halálos csend borult ránk. Érez­tük, hogy a verejték lép ki homlokunkra. Kértük a vezetőt, gyújtsa meg a fáklyá­kat. A vezető eleinte kötni akarta magát az öt perchez. Hiszen csak egy kis ideg­próba, hiszen itt vagyunk valamennyien, hiszen itt csörög zsebünkben a gyufa, hiszen világosságot gyújtunk, amely percben akarunk. De hirtelen rajta is annyira erőt vett a nyugtalanság, hogy csak úgy tördelte el a gyufaszála­kat, ahogy a skatulya oldalához dör­zsölte. Végre, végre égtek megint a fák­lyák. Nyugalom és derű­ült ki mindenki­nek az arcára■ a lány csendesn­ebb sza­vakat tudott mondani, mint minden ve­zető. A kommün utáni legnehezebb időben, amikor a forgalmasabb helyeken is egy vonat járt naponta, — ha járt — hideg, rossz levegőjű, túlzsúfolt váróteremben vártam a következő, hajnali vonatot. Aki tudott, aludni próbált: padon, kofferen, földön. A szoba közepén füstös, keserves petróleumlámpa égett. Lassan peregtek a negyedórák, — de sok negyedóra volt még hátra — mikor a lámpa egyszerre pislogni kezdett. Micsoda élet szállt mi­­belénk! Jaj, elalszik! — volt az egyetlen félelmünk. Úgy éreztük, ennél nagyobb szerencsétlenség nem érhet bennünket. A legjobb barátunk, az egyetlen vigaszunk hagy el minket, ha ez a lámpa meghal itt közöttünk. Elmentünk, megkerestük a szolgát, pénzt adtunk össze, megtöltettük újra. És amikor megint ott élt közöttünk, csendes megnyugvással ültünk le a he­lyünkre, belenéztünk a lángba és beszél­gettünk vele addig,­­ addig, míg pír­­kadni kezdett odakinn is. Ha messzi útról jön haza valaki, kivi­lágított ablakainkkal szenjük meg neki messziről, hogy virrasztva várjuk. Ha ott kell hagynunk valakit betegágyán, leg­alább lámpát gyújtunk neki, hogy „ne legyen egyedül. Ha belép valaki a keresztény közös­ségbe a keresztség által, az első szent áldozásban Isten száll be a lélekbe, ha megérkezett valaki élete határához, a gyertya asszisztál hozzá. A gyertya ta­núja a szerzetes fogadalomtételének és tanúja a hitves, az özvegy virrasztó sze­­retetének, hűségének. Van valami titokzatos a fényben. Vájjon most, amikor kedves halotta­­inkra való emlékezéssel mécsest gyúj­tunk majd a templomokban, megindul-e a lelkekben a csendes beszélgetés? Váj­jon jobban tudnak-e nekik szenni imá­ban, fohászban, ha ott ég kezünkben az a csendesen lobogó, bágyadt fény, vagy a mi lelkünkbe ér el majd egy békés üzenet őt öl­ük? Stadler Frida k­ívéhAzakban, TE IDÉDN­éK BEM , ÉTTERMEKBEN, KÉRJE MINKIG A MAGYARSÁGOT m­acEaasic 1928 október 28. vasárnap Milyen műemlékeket romboltak le és melyek tűntek el tíz év alatt Pozsonyban Pozsony, október hó. A pozsonyi Mária Terézia szobornak, a ma már világnevezetességűvé vált csonka­­szobornak, Budapesten tervezett felállítása az utódállamokban tíz év folyamán végbe­ment szoborrombolásokra tereli nemcsak Magyarországon, de mindenütt a közfigyel­met. Ennek a cikknek az lesz a feladata, hogy lehetőleg szárazon felsorolja, mily szobrokat és műemlékeket romboltak le, tá­volítottak el vagy milyenek tűntek el Po­zsonyban. Kezdjük tehát az elején. Az első hőstést 1919-ben volt. A pozsonyi koronázó szé­kesegyházban megjelent három „úr". Végig­járták a templomot, amikor az úgynevezett keresztoltárhoz értek, amelyet a háború fo­lyamán állítottak fel, az égjük ur hősi tettre ragadtatta el magát. Az oltárt ugyanis fafa­­ragású reliefek díszitették és az egyik relief Ferenc József királyt ábrázolta, amint csa­patai győzelméért imádkozik. Az említett ur tehát botjával odavágott erre a reliefre és le­ütötte Ferenc József fejét. A hőstett befejeztetett... Az illető ur pedig Klosács volt, az akkori hadügyminisztere a csehszlovák ármádiának. Bizony ez vitézi tett volt. Akkoriban csak suttogni mertek Pozsonyban erről az eset­ről, mert hiszen statárium volt internálások­kal, bebörtönzésekkel. A fafaragványok időközben elkerültek az oltárról, ma már sokan nem is emlékeznek rájuk és erre az esetre. A dómban állott továbbá Szent Zita szobra. Ezt is el kellett távolítani. A dóm déli oldalán egy kisebb ablakon a Szent Korona volt látható, ezt ki kellett cse­rélni más üveggel. A dóm tornyának csúcsán párnán nyug­szik a Szent Korona. Természetes, hogy ez is szemet szúrt a hódítóknak. Az eltávolítás azonban rengeteg pénzbe került volna. Az a terv merült fel tehát, hogy ágyúval lövik le... Ennyire meg se jutott a dolog. A dómtemplom alatt Liszt Ferenc és Batka János mellszobra állott egy-egy mélyedés­ben. Batkát, Pozsony tudós levéltárosát, aki 1917-ben halt meg, úgy látszik valami ma­gyar generálisnak nézték, mert egy szép na­pon leütötték a mellszobor orrát. A szobor azóta a városi múzeumban­­ gyógyul. 1921-ben, illetve ettől az évtől kezdve kö­vetkeztek csak rossz napok a magyar em­lékművekre. bontás. A szobor a Frigyes főhercegi palota (most országos katonai parancsnokság) egyik garázsába került szétszedett állapotában és csak az idén vette ismét birtokába a város, de újra felállításáról egyelőre még szó sem lehet, mert a kedélyek — mint mondják — még nem nyugodtak meg annyira... Két templomból raktár felt Itt említjük meg, hogy a Frigy­es palotát a XVIII. században gyvaraki Grassalkovich Antal herceg részére Hildebrand építész épí­tette. Barokk stílusú szép kápolnájában 1808-ban, amikor Pozsonyban koronázták Mária Ludovika királynét, a Szent Korona három napon át volt közszemlére kitéve. A palotában, amelyet 1897-ben vett meg Fri­gyes főherceg Karácsonyi Jenő gróftól 1882- től kezdve laktak Frigy­es főhercegek és ter­mészetesen használták a kápolnát is. A cseh­szlovák uralom óta a kápolna — raktár. Frigyesek sok bútora és magántulajdonát al­kotó holmija van ott nagy össze-visszaság­­ban egy­behalmozva. Ott látható Albrecht fő­hercegnek gyermekkori huszárruhája, egy tót ruhája, sok játék, könyv és dísztárgy is. A pozsonyi klarisszák híres temploma (az ötszögű gót torony) szintén nem szolgálja eredeti célját, mert ott az egyetemi könyv­tárnak nem használható könyveit raktároz­ták el. Két szép és értékes régi templom nem állhat tehát a hívő közönség rendelkezésére. A várromról most nem is akarunk szólni. Éveken át meg sem lehetett közelíteni. Most már beengedik az embert, úgy látszik rájöt­tek arra, hogy még sincs oly nagy hadászati fontossága. A romot azonban nem gondoz­zák, nem tatarozzák, úgy hogy tartani kell attól, hogy teljesen elpusztul Pozsony képé­nek ez a jellegzetessége. Felrobbantott emlékművek A megnyitó az 1896 október 18-án lelep­lezett dévényi millenáris melékmű felrobban­tása volt 1921 január 12-én. Ezt követte feb­ruár 9-én az 1896 augusztus 30-án leleple­zett zoborhegyi millenáris emlékmű felrob­bantása. A Mária Terézia-szobor sorsa Károly királynak októberi trónvisszafog­laló kísérlete nyomán megindult azután a rendszeres pusztító munka. Október 26. és 27. napján lerombolták Fadrusz remekmű­vét, a Mária Terézia-szobrot, amelynek min­den márványdarabkáját a pozsonyiak könyö­­nye öntötte ... Pedig akkor ez a szobor már régebben fa­burkolattal volt körülvéve, nem „botránkoz­­tathatott“ vagy­ „izgathatott“ tehát semmi­lyen honmentő hazafit. A szobor gránitalapzatát 1925-ben hor­da­tta ,le a város tanácsa. Ebből készült az ugyanebben az évben halottak napján a Mi­rmann-magaslaton leleplezett hősök em­lékműve. Levarnják a Petőfi szobrát A Mária Terézia szobor vandál lerombo­lása megriasztotta a városi tanácsot, amely valószínűleg joggal is féltette a Sétatéren, a színházzal szemben álló Petőfi szobrot, amely azonban hosszabb ideje már szintén faburkolatban keresett védelmet esetleges in­zultusok ellen. A tanács tehát elrendelte a szobor lehordását. A szobor Radnai Bélának, az időközben elhunyt pozsonyi származású szobrászmű­vésznek volt sikerült alkotása. Carrarai már­ványból készült és 1911 szeptemberében lep­lezték le. Különös értéke a szobornak, hogy tisztán a pozsonyi lakosság áldozatkészsége létesítette. A tanács tehát elrendelte lebontá­sát. 1921 novemberében ment végbe a le­ Eitűnt emléktáblák Most pedig vegyük sorra az emléktáblákat. Az 1921. év végén bekövetkezett esemé­nyek hatása alatt négy emléktábla került le helyéről a háziurak óvatossága miatt. Jókai emléktáblája a Jókai­ utca 10. számú házán volt, a pozsonyi Toldy Kör illesztette oda 1894-ben Jókai félszázados írói jubi­leuma alkalmával. Ezt a táblát 1925-ben si­került visszahelyeztetni, miután a városi képviselőtestület vissz­akeresztelte az utcát Jókai nevére, mert 1922-ben Szél-utcának nevezték el az utcát. Petőfi emléktáblája az Apácapálya (azelőtt Bél Mátyás­ utca) 25. számú házát díszítette, annak emlékéül, hogy Petőfi 1843 májusá­ban és júniusában ott lakott. A táblát szin­tén a Toldy Kör adta. Ezt is leszedték. Az apácapálya 24. számú házán Rázga Pálnak az 1849 június 18-án Pozsonyban Haynau rendelkezésére kivégezett év, hit­szónoknak emlékére létesített tábla figyel­meztetett arra, hogy Rázga ebben a házban működött. A táblát 1906 szeptemberében lep­lezték le Prónay Dezső báró cv. egyee­emes egyházi felügyelő jelenlétében. Ezt a két levett táblát most az ev. egyház­­község őrzi. Eltűnt az Edl­ utca 5. számú há­zára illesztett Reviczky Gy­ula emlékét hir­dető tábla is... 1921. és 1922-ben eltávolították az utcák­ról azok nevét stílusos keretben magyarázó táblákat, eltávolították továbbá a volt kir. jogakadémiában lévő hatalmas emléktáblá­kat, amelyeket igazgatói jubileuma alkalmá­val néhai Fésűs Gy­örgy dr. akadémiai igaz­gató áldozatkészen illesztetett oda, eltávolí­tottak sok egy­éb emléktáblát, így legutóbb a volt ev. líceum (most állami reálgimnázium) bejáratában lévő két márványtáblát is. De még mindig nem teljes a felsorolás... Sok­ magánházról tűnt el történelmi értékű címez vagy felirat. Igaz, hogy ezek kisebb jelentőségűek, de mégis mindegyikhez fűző­dik a magyar múltnak valamely becses em­léke. Még két fontosabb épületet említünk meg­ meg. Az országháza, később kir. ítélőtábla Mi­­hály­-utcai épületének oromzatán kőből kifa­ragott művészi értékű magyar címer volt. Ezt eltávolították. Lekerült a tábla épületé­ről az ott 1848-ban alkotott törvény­ek jelen­tőségéről szóló emléktábla is, amelyet 1898- ban helyeztek oda, most helyette Stűr La­jost dicsőítő tábla jelenti, hogy „nincs ma­gyar múlt!“ Ez az épület azért is nevezetes, mert 1825-ben ott alapította meg bőkezű adományával Széchenyi István a Magyar Tudományos Akadémiát. A jezsuiták templomának kapuja felett kő­­faragásos díszek között látható volt a két­fejű sasos címer is. Ezt a magyar uralom alatt senki sem bántotta. Az új uralomnak azonban szemet szúrt és el kellett távolítani. Nem oly­an jelentős eset ez sem, de mégis jellemző. Egyelőre ennyit. Talán ez is elég. A régi „Ayugati-bútor a ruház árban, minőségben és fizetési feltételekben ve­zet. Potim­anich Klí­mca ifj. Címre Ügyelni! emlékek eltüntetése vájjon milyen haszonnal jár, amikor a múltat meg nem történtté tenni nem lehet, azt süssék ki a modern de­mokrácia nagy­hangú apostolai... A Mária Terézia szobor helyébe tervezik, most, mint azt Hodzsa miniszter a Stefanise emlékmű leleplezésekor bejelentette, a Ste­’ fanik szobrot. A romok helyére tehát új alkotás kerül, amely mögül azonban mindig elő fog csil­logni az ezüstös márványkirálynő fejedelmi alakja... M­illi Te­stvérek müasztalpno­s, kárpitosok. Műhelyek: Buda­­pest, VI3., Henead­o. SO. Butortererc : Hera­ld­ u. 40, (udvarban). Telefon : J. S28— fipjéiisti 6-ás vagy 3-as, 5 és 7 mm. vágásra 5 PENGŐ. Babigéi*­ 1,28. 7.58 és 8 P. Borotvák, eredeti Pollárt 27-es és M 28-as 4.68 P. Eredeti Johnson, hétcsillagos fi.CO­P Bo­í rotvaköszörülés 144 P. Hajvágógépköszörülés 1.63 pj I pffpn Káifrasfii* Borotna es Msai-as-jíre, rbm- LellSl Liahí BíírJ r,ztira,dS!'3 es aiessfezsteitmi Budapest, Rákászt ut íil — Tel.: J. 258 - 09.­­ Alap. ,1859 I nagy KefftjezatáKifes árusítás — slsessesa vásárolni s Varrógép uj, előre és hátravarró M0 P-től Kerékpár uj.Torpedó kontrafékes 160 P-től Gramofon uj, tölcséres vagy táska Su P-től Világhírű gyártmányok Nagy választékK bb * tri sí w .vári raktárában Budapest, JK i*. @J IS­zÉj fv., Veres Iv álné­ utca 20. sz. T­ONOVFAHALOK A fzjiszi faipar SiSnaeves támoSrítaíiásóit és bútorait közvetlenül a gyártól vásáro­ltatja részr­ettel készpénzárban, a véte ár havi 5 sz­­zalékos törlesztései­vel a Győri Faipari és Faérté­kési tő­rt­, Győr képviseleténél HEGEDŰS ÉS TÁRSA CÉGVÉIJ t­udapest. VUI„ Dohány-utca 10. EZám. — Kettő évi fátilla, zsoldos előkészít polgári közép­iskolai magánvizsgákra érettségire. Dohány­­utca 84. T. József 420 47 Mi­asztalosnál báló*, ebédlő*, ariszobák Jótállással Hitelképes vevőknek Hj.Tóti­ Kálmán fzetési kedvezmény m3.asztalos.lv, Semmelweis u. 4 Csillárok részletre előleg nélkül, olcsón, havi 10-20 pengős törlesztésre, árban -Uránia szaközlet^T.^ 19S3Ka>ü38Ki riszta’.Fzates axaea tatsztsnsmesao ssemf liltSiiffiT Gs*!3SÜ CáiSSErSSs ES1332SPÖSJ1 SISSŰ eSPS» „pALAGE" lyferesapnois iioheuy-u. Og BÚTOR részletre, készpénzárban Herman Bél­a asztalosnál, nagy választékban kaphatók. tPózse*- Etfrct huszonöt Kisiparosok által wn» rrT TBnft W’JT legjobban rendelésre készült «aJ Ml is,a­kik legszebbem és legolcsóbban kaphatók, készpénzárban, 18 havi részletre is A legtávolabbi helyre is autóval szállítok. Fehér, í£ertész-arca 35 wCasztal­osok itichelő K8 KHTF.IJESZTO SZÖVFTV KEZE­TE Újpest, Árpád-ut IS Közlekedés: az 55-ös villamossal. Kiváló minőségű bútorok fizetési kedvezménnyel ZálolicédulátSK­UliáErt 61 mindennemű éízszereket rág) szokásom­hoz niven legdrágábban veszek. Borsodi ékszerüzlet, Budapest, VII., Alsóerdősor S. (Rákóczi-ut melletti m­en­tésseletre 12-23 hónapra, kSaiSCnz» IPUaJ, megbízható minő­ségben Bősül bútorcsar­nok, Barass-utca 24. sz. Köztisztviselők állandó szállítói« Budapest. Mária Terézia­­tér három Előkészít ösz­­szevont polgári és közép­iskolai magánvizsgákra. Érettségire. BBISZ* részletre legolcsóbban f NEMZETI BÚTORHÁZ, Botlány-DtCa 68. Közalkal­mazottak állandó szi­litója. BÚTOR őrtési választékban, legolcsóbban, részletre fa! BaLftSS® alig‘észrevehető hibával VTSa§f S&aáaSlesíl olcsón kiárusittatnak Bt ara paplangyár, Király­ utca 19. Udvarban) Tisztviselőknek árengedmény! CD MN­ W M .üsí * IBI ti ’ IT­­ B* CSÁKKOR, Vtf., DOHAPJV­I­TCA S». RÉSZJETFI2S1SS3 FOLVEIBLSnCH. árban, minőségben N­WAltf«*® MATzITIIAM ! KöstiBítvisel­ők állandó s­z­á­lí­í­tó­ja._

Next