Magyarság, 1928. október (9. évfolyam, 223-248. szám)

1928-10-06 / 227. szám

1928 október 6. szombat wikflask­. Kommunista puccstervet lepleztek le Franciaországban Parisból jelentik. A párisi sajtót néhány nap óta élénken fogalkoztatja egy állítóla­gos kommunista mozgósítási terv, amely a francia fővárost a kommunisták kezére akarja juttatni. A Gazette de France et de Watton közelebbi adatokat hoz nyilvános­ságra a kommunisták e titkos szerveiről és közli a pártvezetőség utasítását forradalom esetére, hogyan szállják meg a középülete­ket, a szerkesztőségeket, hogyan fogják kö­rül a rendőri és katonai laktanyákat és ho­gyan zárják el a fővárost a külföldtől stb. A lap közli a megalakítandó kormány lis­táját is, amely szerint miniszterelnök Cachin, belügyminiszter Doriot, közoktatásügyi mi­niszter Henry Barbusse, sajtó- és propa­­gandaminiszter pedig Vaillant-Couturier lenne. A hadi és tengerészeti, valamint a ke­reskedelmi miniszter nevét a lap nem közli. Csillagos jegyzetében azonban megjegyzi,­­hogy a két első tárcát Moszkvából kiküldött kommunisták vezetnék, akik közül az egyik már Párisban is van, a kereskedelmi minisz­térium élére pedig a párisi szovjetkövetség egyik tagja állna. Ezekért az adatokért ter­mészetesen az említett lapnak kell a felelős­séget­ vállalnia. — Az abessziniai király megkoronázása. Londonból jelentik: Az abessziniai császárné unokaöccsének, Tafari Makormen hercegnek, a jelenlegi régemnek, a királyi címet adomá­nyozta. A koronázást jövő szombaton tartják Addis-Abebában. A koronázási ünnepségen a brit ügyvivő útján a brit kormány is kép­viselteti magát. A brit, a francia és az olasz Szomáli­föld kormányzói is résztvesznek az ünnepségen. — Kihallgatják a miniszterelnököt és a belügyi államtitkárt a szociáldemokraták pécsi sajtóperében. Az 1926. évi ország­­gyűlési képviselőválasztások alkalmával Pé­csett a pécsi polgári egység blokkja röpira­­tot adott ki, amelyben élesen bírálta a szo­ciáldemokrata képviselők magatartását és a szociáldemokrata pártot. A választás lezaj­lása után Esztergályos János, Peyer Károly és Kabók Lajos szocialista képviselők sajtó­pert indítottak a röpirat miatt, amelynek szerzőségét, mint az egységes párt pártigaz­gatója, Bolgár Tivadar, a Pécsi Kereske­delmi és Iparbank vezérigazgatója vállalta. A sajtóperben 1927 június 27-én volt az első főtárgyaló­ a pécsi törvényszéken, amely Bolgár Tivadart az ellene emelt vád és következményei alól fölmentette. Felleb­bezés folytán pénteken került az ügy a pé­csi ítélőtábla elé. Az Ítélőtábla elrendelte a bizonyítás kiegészítését, továbbá Bethlen István gróf miniszterelnök és Sztranyavszky Sándor államtitkár kihallgatását. sora — A városi tisztviselők gyorsírói képesí­tése. Kaptuk a következő információt: A Magyarság 1928 október 4-iki számának 11. oldalán „Gyorsírás tanulására akarják köte­lezni a főváros valamennyi tisztviselőjét“ cím alatt megjelent közleményre vonatko­zóan kérem az alábbi sorok szives közlését. A székesfőváros tanácsának 1926 szeptem­ber 9-én kelt 108.258/1926—I. számú hatá­­rozata értelmében a havidíjas és ideiglenes hivatalnokok (különleges munkára — pl. adóhivatali, műszaki, közélelmezési stb. sza­kon alkalmazottak — kivételével és csak akkor, ha főiskolai képesítéssel nem bírnak) kötelesek az irodai gyorsírói képesítést meg­szerezni. Még ezek sem kötelesek azonban a székesfőváros által rendezett gyorsírói tanfolyamot látogatni, hanem a képesítést magánúton is megszerezhetik. A székesfővá­ros csak segítségére siet az említett alkalma­zottaknak akkor, amikor módot nyújt nekik arra, hogy a gyorsírást — éppen úgy, mint a gépírást, vagy az idegen nyelveket — a szé­kesfőváros által rendezett ingyenes tanfolya­mokon elsajátíthassák. Arról azonban soha szó sem volt, hogy a végleges alkalmazotta­kat a gyorsírás elsajátítására kötelezzük. Ilyen intézkedés nem történt és a jövőben sem szándékozunk ilyen irányban rendel­kezni. Gallina Frigyes főjegyző: — Ingyenes munkaközvetítés. A Budapesti Hatósági Munkaközvetítő (VIII., József­ utca 33 Telefon: József 320—86.) október 3-iki kimuta­tása szerint foglalkozást kaphat: 125 ipari szak­munkás, 20 betanult gépmunkás és gyári segéd­munkás, két gyári és egyéb napszámos, 30 szol­ga, kifutó, kocsis, 53 állandó háztartási alkalma­zott, 305 tanonc. Foglalkozást keres: 1630 ipari szakmunkás, 645 betanult gépmunkás és gyári segédmunkás, 211 gyári és egyéb napszámos, 303 szolga, kifutó, kocsis, 120 magántisztviselő, 151 kereskedelmi alkalmazott, 93 állandó háztartási alkalmazott, 205 kisegítő háztartási takarítónő, mosónő, vasalónő, 13 tanonc. — Eötvös József báró leánya meghalt. Bécsből jelentik, hogy özvegy Plener Ernőné báróné, Eötvös Mária bárónő pénteken meg­halt. Az elhunyt Eötvös József báró leánya és Eötvös Loránd báró huga volt. 1851-ben Budán született és ugyanitt ment férjhez Plener Ernő báró osztrák államférfihoz, aki utóbb — 1893—93 — osztrák pénzügymi­niszter, 1895-től a monarchia összeomlásáig pedig az osztrák legfőbb számvevőszék el­nöke volt és 1923-ban hunyt el. — Székfoglalók a Szent István Akadémia évadnyitó ülésén. A Szent István Akadémia II. osztálya pénteken délután tartotta évad­nyitó ülését Négyessy László elnöklése és szép­számú előkelő közönség érdeklődése mellett. A tárgysorozat első pontja Schwartz Elemér cisztercita-tanár székfoglaló előadása volt: „Nyelvészeti problémák nyugati helység­neveinkben“ címmel. Az alapos tanulmány keretében előadó azt fejtegette, hogy a mai Burgenlandon és a Nyugatu M­agyarországon lévő német helységek nevei, tulajdonképpen, régi magyar nevek, a nyugatmagyarországi né­met helységneveknek mintegy 27%-a magyar eredetű. A honfoglalás idején a régi Ostmark­­ból a magyarság mindenkit kiüldözött vagy szolgaságba hajtott, úgyhogy az egész terület megtisztult az idegen lakosságtól. Szent István korában a várurak vették birtokukba ezeket a helységeket, majd a tatárjárás idején az egész vidék ismét kiürült és később IV. Bélá­nak újból kellett telepítenie a lakosságot, ter­mészetesen ném­etajkúakat. Ez a magyarázata annak, hogy a mai Nyugimagyarország sok német nevű helyiségbe — mint látszólag né­­met eredetű — idegen kézre került. Az érdekes és nagy figyelemmel hallgatott székfoglaló előadásért Négyessy László elnök mondott köszönetet az új tagnak, akit meleg szavakkal üdvözölt a Szent István Akadémia tagjainak sorában. Következett Szémán István pápai prelátus r. tag: „Tolsztoj lelke“ című érteke­zés, amelyet Tolsztoj születésének 100 éves évfordulójára irt. Az előadó Tolsztoj művei alapján az orosz lélek és az orosz kritikai szemlélet tükrében vizsgálta a nagy író és vallásbölcselő lelki fejlődését és hatásának, valamint az úgynevezett Tolsztoj-problémának lényegét. Szémán István értekezése után zárt­­ülésben folyó ügyeket tárgyaltak. — Zenei vacsora a Pátria Klubban. Az esős idők beálltával ismét megkezdődnek a Pátria Klubban a családi esték, amelyek az elmúlt évek alatt olyan nagy népszerű­ségnek örvendtek. Ma este rendezi a klub az első zenés vacsorát, egyelőre még műsor nélkül, amelyre ezúttal hívja meg a klub vezetősége a tagokat és azok hozzátartozóit. Ugyancsak mától­ a klub étterme is meg­nyílik.­­ A keresztény iparosok gyűlést tarta­nak. A Keresztény Iparosok Országos Szö­vetsége e hó 8-án, hétfőn este 7 órakor a cukor­ utcai iskola tornatermében nagy­gyűlést tart. A gyűlés tárgya: A novemberi házbéremelés elleni tiltakozás, a fényűzési adótárgyak revíziója, a kisiparosok forgalmi­adójának eltörlése, a kisiparosság hitel­­ellátása, az iparosság bekapcsolódása a Ma­gyar Hét programjába, a kézművesipari kul­­túrhét célja és jelentősége. A gyűlésen Czett­­ler Jenő dr. országgyűlési képviselő fog el­nökölni. — Orvosi hírek. Sarbó Artur dr., orvos, egyetemi tanár, szabadságáról visszaérkezett. Pazar Zoltán dr., rendőrorvos fogászati- és belgyógyászati rendelőjét VI., Eötvös-utca 41/b. alá helyezte át. — Ismeretlen betörő garázdálkodott Bé­késcsabán. Békéscsabáról jelentik: Péntekre virradó éjszaka ismeretlen tettes több betö­rést követett el. Először Piti György élelmi­szerárus bódéjába tört be és innen kisebb­­mennyiségű zsákmánnyal a Róna Károly-féle fényképészeti műterembe hatolt be, ahonnan egy irattal telt tárcát és egy fehér gyöngysort vitt magával. A betörő ezután az Apolló­­mozgó szerszámkamrájából különböző szer­számokkal felszerelten a Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezetének feltöréséhez fo­gott h­ozzá és még meg sem állapított mennyi­ségű árut vitt magával. Munkája közben megzavarhatták, mert innen kabátja, cipője, harisnyája és különböző betörőszerszámok hátrahagyásával távozott el. A rendőrség széleskörű nyomozást indított meg. Az isme­retlent azzal a férfival tartják azonosnak, aki a délelőtt folyamán, tanítónak adva ki magát, könyöradományok gyűjtése végett sorra járta az üzleteket, hogy ezzel helyszíni szemlét tarthasson. — Letartóztatott csaló. A főkapitányság központi ügyeletére péntek éjszaka előállí­tották Kolinger János 26 éves magántisztvi­selőt, mert a népjóléti minisztérium nevében járt el és­ csalásokat követett el. Az utóbbi napokban felkeresett több rendőrt és por­tást, a népjóléti minisztérium megbízottja­ként mutatkozott be és azt mondta, hogy­ a minisztérium új épületébe megbízható por­tást keres. Kukucska István rendőrhöz is beállított és a rendőr előleget adott át neki az állás megszerzésére. Mindjárt azután gyanút fogott és nyomon követte a fiatal­embert. Észrevette, hogy még több helyre megy ugyanilyen mesével, mire azonnal igazoltatta és bekísérte a rendőrségre, ahol kiderült, hogy a csaló Harci József rendőr­­őrmestert és egy villamoskalauzt is meg­károsította. Beismerő vallomása után őri­zetbe vették. — Óriási vihar Algírban, Párisból jelen­tik: Algír fölött csütörtökön hatalmas or­kán vonult el, amelyet felhőszakadás és jégverés követett. Mostaganem városában galambtojásnagyságú jégdarabok hullottak alá, amelyek a földeken mindenütt igen nagy pusztításokat okoztak. Ayn Temusent falucska mellett a jégverés megölt két fiatal benszülött leányt. Az utakat mindenütt el­lepte a jég, úgy, hogy a közlekedést be kel­lett szüntetni. — Angol lap a Rajna-bizottság ellen a „Graf Zeppelin“ ügyében, Londonból jelen­tik. A Daily Express rendkívül éles kritiká­val illeti a Rajnabizottság magatartását, amely tiltakozását jelentette be a német kor­mánynak amiatt, mert a „Graf Zeppelin“ legutóbbi próbaútja alkalmából a megszál­lott rajnai terület fölött is átrepült. A Rajna­bizottság eljárása, a lap szerint, tipikus pél­dája részben a bürokráciának, részben an­nak a szellemnek, amely még mindig nem tudja beleélni magát az európai fejlődésbe. Tíz évvel a háború befejezése után egy né­met léghajó, amelynek a kereskedelmi lég­hajózás szempontjából óriási jelentősége van, próbaútra indul és közben átrepül oly területsáv fölött is, amelynek megszállása már régóta időszerűtlen és ahonnan már rég­óta ki kellett volna vonulniuk a külföldi csapatoknak. A német léghajó angol terület fölött is elrepült, amely a világháború folya­­mán állandó célpontja volt a német légi tá­madásoknak. Az előbbi esetben a német lég­hajó megjelenése diplomáciai tiltakozásra vezetett, az utóbbi esetben azonban az an­gol lakosság toleranciájával, sőt megértéssel és lelkesedéssel fogadta a technika csodáját. A kettő közül mindenesetre az angol lakos­ság magatartása volt a helyes. A Rajna­bizottság sokkal jobban tenné, ha diplomá­ciai tiltakozások helyett megtenne minden előkészületet, hogy minél előbb távozzék a Rajna vidékről. A Zeppelin rajnai repülése egészen természetes dolog volt és technikai okokból nem szabad ezen fennakadni. — Jugoszláviában nincs dengu-láz. Bel­­grádból jelentik. Az Avala távirati irodát fel­hatalmazták annak kijelentésére, hogy telje­sen alaptalanok és célzatosak azok a külföl­dön elterjedt hírek, amelyek szerint Jugo­szláviában a dengu-láz pusztít. Egyetlen dengu-esetet sem jelentenek az egész ország területéről. — Pályázat Az igazságügyminiszter pályá­zatot hirdet a ceglédi leánynevelő otthonnál két, XI. fizetési osztályba sorozott családfősegédi ál­lásra. Csak tanítónők, vagy polgári iskolai tanár­nők pályázhatnak. B-listásokat előnyben részesí­tik. Határidő: október 15. — Egyirányú közlekedés a Városház­­utcában. A székesfőváros tanácsának meg­keresésére Bezegh-Huszágh Miklós dr. főka­pitány most újra szabályozza a nagyforgalmú szűk és régi utcákkal teli pesti City, a Belváros utcai forgalmát. A főkapitány pén­teken kiadott rendelete elsőnek a Városház­­utca közlekedését szabályozza. A rendelet szerint a Városház­ utcában­­-csak a Kossuth Lajos­ utca irárányából a Szervita­ tér irá­nyába szabad hajtani. A Főposta Városház­utcai homlokzata előtti útszakasz mindkét oldalán megtiltotta a főkapitány a járművek­kel való várakozást. Azért tette szabaddá a főposta környékét, mert a főposta Városház­utcai udvarára nagyterjedelmű postai csomag­szállító járművekkel közlekednek s a ki- és behajtás csak abban az esetben történhetik meg veszély nélkül, ha az útvonalnak ez a része teljesen szabad. Aki a rendelet ellen vét, kihágást követ el s amennyiben cselek­ménye súlyosabb beszámítás alá nem esik, száz pengőig terjedhető pénzbüntetéssel bün­tethető. — A 101-ik gyalogezred. Teljes dme en­nek a művészien kiállított s igen érdekes könyvnek igy hangzik : „A cs. és kir. 101-ik gyalogezred története.“ Szerkesztője és írója: Machalek Pál, a volt nagyhiri­ békéscsabai regement századosa. Az igen sok utánjárással és szépen megírt könyv 1883-tól az 1918-iki összeomlásig terjedő időben és így harmincöt esztendő emlékeit, verhetetlen dicsőségét és heroikus gyászát foglalja magában. A köny­vet bizonyára sokan, igen sokan fogják ol­vasni nem csupán azért, mert elejétől­ végig csupa érdekesség s minden sora régi nagy­ságunk emlékeit riasztgatja, hanem mivel a legnemesebb célból bocsátotta ki Machalek Pál egykori vitéz kapitány ur. Tudniillik a 101-ik gyalogezred töméntelen hősi halottjá­nak emlékét akarja átadni szent hagyomány­ként a fiatalabb nemzedéknek s a könyv tiszta jövedelméből a 101-esek volt békés­csabai laktanyájának falába akarják elhe­­l­yzni azt az emléktáblát, mely hirdetni fogja az idők múlásáig, hogy soha senki meg nem vert bennünket ! A kapitány-szerkesztő igen­­igen derék munkát végzett, mert a megszálló oláhok minden hivatalos anyagától megfosz­tották az ezredet és igy Machalek Pál nyu­galmazott százados évek hosszú munkájával gyűjtögette össze bajtársai naplójegyzeteit s ezeket a sajátjával egészítve ki, irta meg munkáját, amely komoly forrásmunka marad későbbi korok történetírói számára. Macha­lek Pál könyvét, amely elsősorban volt har­cosod számára készült, meg lehet rendelni ezen a címen : Békéscsaba, Gyulai­ ut 5. Bár őszi divatlevelünk kimerítően tájékoztatja az érdeklődő hölgyet az őszi divat tendenciájáról, mégis a nagy általánosság meg­­kívánja, hogy annak lénye­gét e helyen is rekapitulál­­juk. Főleg azt akarjuk bizo­nyítani, mennyire súlyt he­lyez cégünk arra, hogy minden vásárlója előtt tisz­tán álljon azon — egyébként már amúgy is közismert — tény: mindent a vevőért és mindent a vevőnek. Ezért nem kímélünk mi fáradságot és minden idény szövetét kizárólag személye­sen leszűrt párisi tapaszta­lataink alapján szerezzük be. Az őszi és téli idény mindent leverő összes kü­lönlegessége, többek között a Rodier-féle lágy esésű, ér­dekes, selyemfogású, párat­lan kivitelű „Ondamoussa“ elnevezésű ruhaanyag, va­lamint az idény egyik nagy­szerű „Dragonecia“ nevű kabátújdonsága, a divatszí­­nek minden sorozatában és árnyalatában már raktá­runkon van! Különös figye­lemmel voltunk a jelenlegi vezető divatszínekre, még­pedig : szürke, berge, barna, mandula, mogyoró, fekete és az úgynevezett „café au lait“ (tejeskávészín), vala­mint az alkonyati égkék (Patou-kék) és egy „laque de Chine“-nek nevezett pi­rosra. A szezon nálunk már megindult, aki azonban di­vatlevelünket elolvasta, az meggyőződhetett arról, hogy László és Fekete már ma tudja a holnap divatját és ez az, amit a mondén hölgy mindenképpen hono­rál. Arról már felesleges külön említést tennünk, hogy üzletünkben figyelem és előzékenység tradíció, sőt annál is több, írott törvény, melyet megszegni nálunk nem szabad! Minden vevőt, m­i­n­de­n érdeklődőt szí­vesen látunk már csak azért is, hogy minden divatkér­désben a legmeszebbmenő­­leg támogassuk és felvilágosítsuk. László és Fekete IV., Petőfi Sándor­ u. 14-16. — Az egyetemi Francia Társaság megnyitó­­ülése. Az egyetemi Francia Társaság október 9-én, kedden délután 5 órakor a Közgazdasági Kar (IV., Szerb­ utca 23.) dísztermében tartja évi ünnepélyes megnyitóülését. Tárgysor: Mozart­­ Nyitány. Előadja a Közgazdász Zenekar. Vonház István dr. nyilvános r. tanár, a társaság díszel­­nöke, üdvözlőbeszédben megnyitja az ülést. T­o­­rcsek Ernő főtitkár beszámolót tart. Aczél Klára „Egyedül a tengerrel“ (Ady) és „A Grand Café­­ban“ (Szabolcsba) költeményeket szavalja. Marie Azarie, az Iskolatestvérek igazgatója, előadást tart „a baráti kapcsolatokról Magyarország és Franciaország között a történelem folyamán“. Srothnagel István elnök ismerteti a társaság jövő terveit, végül Popy­ Balett-Suite-jét adja elő a Közgazdász Zenekör.

Next