Magyarság, 1928. december (9. évfolyam, 273-295. szám)
1928-12-01 / 273. szám
1928 decifillSt-ír 1, szombat Kiskunfélegyháza harminc év óta hiába küzd egy út kiépítéséért Kiskimfélegyháza, november hó (A Magyarság kiküldött tudósítójától.) Különösen interpellációkra adott válaszokban hallhatjuk a miniszterelnöktől azt a nem kismértékben öndicséretszámbamenő kijelentést, hogy" a Bethlen-kormány hét év alatt többet tett az Alföldért, mint az összes előző kormányok 1867 óta. Senki sem veszi, de nem is veheti tagadásba, hogy a háború előtti kormányoknak legkisebb gondja is nagyobb volt az Alföld fejlesztésénél. Valahogy teljesen süketfülűek voltak az alföldi magyarok a kormánypárti igékkel szemben, a miniszter urak hát másfelé udvaroltak népszerűségért, ha pedig másfelé vitte őket a politika, akkor igazán nem csoda, hogy nem ismerték és nem orvosolták, de nem is akarták ismerni és orvosolni az alföldiek gondjait, bajait. A Bethlen-kormány hétesztendős uralma alatt megváltozott a helyzet: az alföldi választókerületek (miért és hogyan, azt most nem kutatjuk) csaknem százszázalékban kormánypárti képviselőt küldtek a parlamentbe s emellett nyakra-főre szállították a díszpolgári okleveleket a kormány tagjainak. Aki a dolgokat felületesen vizsgálja, az a nagy kormánypártiságból és a díszoklevelek hatalmas tömegéből joggal következtethet arra, hogy az interpellációkra adott válaszok mögött csakugyan az Alföld gazdasági fejlődését szolgáló intézkedések tömege rejtőzik, de ha valaki nyitott szemmel néz szét az Alföldön, akkor nyomban észreveheti, hogy a derék magyarok nem igen kaptak egyebet a Bethlen-kormánytól, mint a kormánypárti képviselőket. Évtizedek óta ostromolja kérésével a Duna—Tisza közének népe a kormányt és a vármegyét, hogy utakat építsenek számára. Roppant nagy területek valósággal el vannak zárva a világtól, mert vagy egyáltalában nincsenek útjaik, vagy csupán járhatatlan dülőutak szelik át és ezeket a dűlőutakat semmiféle könyörgésre sem építik ki vármegyei és állami írtakká. Pedig a vármegye is, az állam is folyton utakat épít. A megyeházán is, a minisztériumban is gombamódra születnek a különféle útépítési programok, de az a hiba, hogy akik készítik a programokat, ötletszerűsen dolgoznak, ahelyett, hogy megkérdeznék az érdekelteket. Csakegyetlen-egyszer kellene az illetékeseknek meghallgatniuk azt a népet, amely olyan hűséggel szállítja a kormánypárti mandátumokat és a díszpolgári okleveleket, s rögtön egészséges, életrevaló útépítési tervezete lenne a megyének is, az államnak is. Mert hiába építenek találomra egyik nagyvárostól a másikig gyönyörű autóstrádákat, ha a Duna—Tisza köze tanyásgazdáinak szekerei tengelyig sülyednek a dülőutak feneketlen sorába. kiskunhalasi állami úthoz vezető dülőutat legalább a vicinális úthálózatba vegyék föl, ha már az állami utak sorába nem kerülhet. Gazdag, termékeny és sűrűn lakott területen kanyarog végig ez a mintegy harmincöt kilométer hosszúságú díjlőút, tekintélyes kocsiforgalmat bonyolít le, különös jelentősége van a kecskeméti gazdasági vasút szempontjából is, mindhiába: harminc esztendő óta nem akarják meghallani azok, akiket ilez, hogy ezer és ezer magyar gazda sürgeti ennek a dülőútnak járhatóvá tételét. Mert rosszul mondtuk előbb, hogy a dülőút nagy forgalmat bonyolít le; oda kell ezt kiigazítanunk, hogy ... kedvező időjárás esetén. Télvíz idején ugyanis legfeljebb gyalogosan lehet rajta közlekedni, aki szekérre, kocsira merészkedik, az jobbra vagy balra nyolc-tízkilométeres kerülővel az izsáki, illetve a májusai útra szorul. Említettük, hogy Kiskunfélegyháza vasútállomásától indul ki a kérdéses dűlőút. Érinti a város határában fekvő belső Galambos-puszta tanyáit, az alsó és fehé öreghegy nagy kiterjedésű szőlőit, majd külső Galambos-puszta tanyavilágát szeli át. Nyolc kilométer után eléri Kecskemét városának elszigetelten fekvő Monostor-pusztáját, amelyen hat—hét kilométer hosszúságban haladva, a húsz évvel ezelőtt létesült Monostorfalva-munkástelephez ér. A teleptől nem messze keresztülvág a minap megnyitott kecskeméti gazdasági vasúton, majd négy kilométernyire a Móric-gát, utóbb négy kilométernyire a szanki tanyákhoz, további három kilométernyire pedig a népes Szánk községhez ér. A községtől északnyugati irányban nyolc kilométerre elérjük a Kecskemétet Kiskunhalassal összekötő állami utat. Ide kellene torkolnia a félegyházai dűlőútnak, hogy a fentebb említett s teljesen országút nélkül lévő községeket és tanyavilágot belekapcsolja a gazdasági élet vérkeringésébe. Elsőrangúan fontos mezőgazdasági érdekek parancsozólag követelik a dűlőút sürgős kiépítését, mert a mai körülmények között a vidék gazdái nemcsak a Budapest felé vezető vasútvonalakat, de még a kecskeméti gazdasági vasutat is alig-alig tudják terményeikkel megközelíteni. Elsőrangúan fontos mezőgazdasági érdekről van szó, de azért hiába keresgélünk a minisztérium és a vármegye útépítési programjában, a félegyházai dűlőútról egyetlen sor feljegyzést sem találunk. Sem a megye, sem a minisztérium nem akar rajta javítani. Nap mint nap, különösen pedig a félegyházai hetipiacok alkalmával kocsi kocsi után rekedhet el a jövőben is a részben ingoványos, részben homokbuckás dülőúton — nem törődik vele senki. Ha jó volt a dülőút harminc esztendeig, jó lesz ezután is. Eddig nem gondoltak Félegyházával és a járással, mert ellenzéki volt a város is, a járás is, most meg minek gondolni vele, amikor már kormánypárti a város is, a járás is?! Hogy is mondta egyszer a parlamentben Csontos Imre bátyánk? — Hja, ilyen a politika, uraim! Hát bizony, furcsa, nagyon furcsa mesterség. A közgazdasági, miniszter mezőgazdasági exportintézetet létesít és éberen figyelteti a külföldi piacokat, míg a galambosi tanyásgazdák és az öreghegyi szőlősgazdák maholnap a félegyházai hetipiacokra sem tudnak eljutni... Várjon az ország így mikor jut el a gazdasági konszolidációhoz? Vaska Géza Sem az állam, sem Pest megye nem gondol a mezőgazdaság érdekeiről Magyarázkodhatnak akárhogy a megyénél és a minisztériumban, nem lehet semmivel szépíteni a szomorú valóságot: a Duna—Tisza közének mezőgazdái óriási százalékban hol ingoványos, hol szinte keresztülhatolhatatlanul homokbuckás dűlőutakon kénytelenek terményeiket piacra vagy vasúthoz szállítani. És nem segít rajtuk senki semmit, még az sem, ha kormánypárti képviselőt választanak. Itt van kiáltó példának Kiskunfélegyháza és környéke, melynek gazdaközönsége kereken harminc esztendő óta hiába kérvényez, küldöttségezik, sehogy sem tudja kivívni, hogy a félegyházai vasútállomástól Szánk községbe és azon túl, a kecskemét. GYRALDOSE GYRALDOSE az ideális fertőtlenítő. Egy tabletta oldata 2 liter vízben olyan parfümoldatot ad, amely nem mérgező, nem maró, fertőtlenít, szagtalanít, megöli a baeillusokat. A párisi nő testének, egészségének ápolásánál nélkül tízbetettesmé vált. Orvosi Akadémia Paris, 1913. október 13. ülésen referálva. Mindenütt kapható! Portai kiegbizásokat leggyorsabban teljesít: Csillag Gyógyszertár, Budapest, VIII., Rákóczi-ut 39. pilisi amäpap mmbehi uányzíratik egyetlen nő tcsiszt asztalréjáról sem. Döntés a Stöser-Intézet ezidei növendékeinek elhelyezéséről Sztrache Gusztáv ügyészségi elnök a hamis érettségi bizonyítvány a tulajdonosok ellen folyó nyomozásról A bizonyítványhamisítási bűnügyben pénteken is folytatódtak a kihallgatások a főkapitányság intellektuális osztályán. A törvényszéken a vizsgálóbíró kihallgatta a bűnügy hat letartóztatott gyanúsítottját, akik közül hármat szabadlábra helyezett. A vizsgálóbíró döntése a legközelebbi napokban kerül a vádtanács elé. A nyomozásnak ez a része lezáródott a főkapitányságon, ahol most a hamis érettségi bizonyítványok tulajdonosait kutatják ki a detektívek és hallgatják ki a referensek. A nyomozás ezen részéről a főkapitányság bűnügyi osztályán semmiféle felvilágosítást nem adtak. A nyilvánosságot azonban érthetően erősen érdekli a bizonyítványhamisítási bűnügy minden fejleménye, mert hiszen nemcsak a nagyközönség, de az egyes hivatalok vezetői is teljesen tájékozatlanok arról, miképpen járjanak el a hamisbizonyítvány-tulajdonosok ellen. Ezért pénteken délelőtt Strache Gusztáv dr. királyi főügyész, a budapesti királyi ügyészség elnöke, az egyik kőnyomatú újság tudósítója előtt hosszabb nyilatkozatot tett a nyilvánosság tájékoztatására. Strache főügyész nyilatkozatában elmondotta, hogy a bűnvádi eljárás megindult mindazok ellen, akik hamis bizonyítványt szereztek és azt felhasználták. A Röser-intézet irodájában a házkutatás alkalmával, a lefoglalt iratok között, jegyzeteket találtak , ennek alapján indult meg a vizsgálat. A főügyész nyilatkozata szerint azonban indokolt és szükséges volna az is, hogy a hatóságok maguk is megvizsgálják azoknak az érettségi bizonyítványait, akik 1916 óta nyertek alkalmazást, mert a Kóser-intézetnél a közokirathamisítás ebben az időpontban vette kezdetét. A hatóságoknak ugyanis meg kell bizonyosodniok arról, hogy nincs-e alkalmazottaik között olyan, aki hamis közokirattal tudta magát a közhivatalba belopni. — Hogy egy Röser-féle érettségi bizonyítvány hamis vagy valódi, — folytatta nyilatkozatát a főügyész, — annak megállapítására irányadó az a tény, hogy részben hamis bizonyítványokat, részben hamis bizonyítványmásodlatokat állítottak ki a Röser-intézetben. ,-s másodlatok minden valószínűség szerint mind hamisak. A hamis érettségi bizonyítványok hamisítása pedig annyira nyilvánvaló, hogy az összes hamisított aláírásoknak egy kéztől való származása már az első pillanatra szembeötlő. Ha a hatóságoknak kétségük van aziránt, hogy valódi vagy hamis érettségi bizonyítványról van-e szó, véleményem szerint a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz kell fordulniuk, amely ebben a kérdésben a szükséges felvilágosítást meg fogja adni. Az, amit a hatóságokra nézve mondottam, vonatkozik a magánintézetekre és vállalatokra is, mert hiszen azokra nézve sem lehet közömbös, hogy nálunk helyet foglal valaki, aki bűncselekmény után jutott az állásába. A nyomozóhatóságoknak gondjuk lesz arra, hogy amíg kétséget lázárisán megállapítva nincs, hogy a bizonyítványa valakinek hamis, addig a neve meg ne hurcoltassék A főügyész azzal fejezte be nyilatkozatát, hogy keresnek valami megoldást a nyomozásnál arra is, hogy akinek kétségtelenül valódi érettségi bizonyítványa van, azok minden méltatlan gyanúsítást és kellemetlenséget elkerüljenek, mert senkinek sem célja, hogy ártatlanok üldöztessenek és szenvedjenek. Pénteken reggelre egyébként a kultuszminisztérium intézkedett a bezárt Roser-intézet növendékeinek elhelyezéséről is. A Roseriskola ezidei tanfolyamának növendékeit a budapesti VII. kerületi Thököly-úti állami felsőkereskedelmi iskolába tették át s ezzel teljesült a tanulók szüleinek az a kívánsága legalább, hogy az intézet valamennyi tanulója egy helyen folytathassa tanulmányait. A hamis érettségi bizonyítványok ügyében a székesfővárosnál megindult vizsgálat megállapította, hogy a főváros tisztviselői között nyolcvanegyen vannak, akiket a Kóser-intézet érettségi bizonyítványával alkalmaztak. Az elnöki osztály a tisztviselőket most sorra felszólította, mutassák be érettségi bizonyítványukat. Az érdekelt tisztviselők nagy része már be is szolgáltatta a bizonyítványt s ennek alapján fogják megállapítani, van-e ezek között hamis bizonyítvány, vagy sem. Amennyiben csakugyan akadna olyan fővárosi tisztviselő, aki hamis érettségi bizonyítvány alapján jutott a főváros szolgálatába és nyerte el mai állását, úgy az illető sorsára nézve az elnöki ügyosztály a tiszti ügyészség meghallgatása után fog határozni. A belgrádi kormány nem adja meg a kisebbségi iskola-autonómiát Belgrádból jelentik. A szkupszika törvényszerkesztő bizottsága ma délután befejezte az iskolaügyi reformjavaslat vitáját. Grel Milán közoktatásügyi miniszter táróetapozéjában rámutatott arra, hogy kisebbségi iskola-autonómiáról nem lehet szó, minthogy a kisebbségek Délszláviában nagyon szétszórtan élnek (?). A közoktatásügyi minisztériumban mindenesetre kisebbségi osztályt állítanak fel, amelynek az lesz a feladata, hogy gondoskodjék a kisebbségi iskolák tanítási rendjéről. A miniszter közölte, hogy a jövőben a kisebbségi iskolákban minden tantárgyat a kisebbség nyelvén fognak tanítani, minthogy egyes tantárgyaknak az államnyelven történt tanítása nagy zavarokat okozott. Ehelyett azonban nagy súlyt fognak fektetni az államnyelv oktatására. EREDETI WELLNÉR ALPAGGA