Magyarság, 1929. április (10. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-05 / 76. szám

1929 április 5, péntek wiCTMisir. Az új nagy magyar Brehm 1863 óta, amikor Brehm világhírű művé­nek, az Állatok Világának első kötete meg­jelent, óriási fejlődés következett be az állat­­tudományban. Maga Brehm megérte a fel­fedezések egész sorát, ehhez képest ki is bő­vítette művének második kiadását. Az azóta eltelt, közel hét évtized alatt az állatvilág fel­fedezése egyre nagyobb arányokban folyta­tódott és ma már tíz- meg tízezerrel több ál­latfajt ismerünk, mint ismert Brehm, amikor korszakalkotó művét megírta. Ámde részle­tekben bármi változás állott be, a nagyszerű munka alapgondolata változatlanul meg­maradt: feltárni a művelt emberiség előtt az állatok életét, kiemelni őket a szakkönyvek és a múzeumok élettelen világából, előmozdí­tani ezzel a természet ismeretét, felkelteni az érdeklődést a tudomány iránt. Ennek a for­dulatot jelentő gondolatnak jegyében szüle­tett meg az új nagy magyar Brehm, amely a legújabb, negy­edik német kiadás nyomán ké­szült a magyar zoológusok Európaszerte el­ismert nagy táborának közreműködésével. A most megjelent első kötet, melyet a Guten­­berg-könyvkiadóvállalat ad ki, díszes félbőr­­kölésű kiállítása mellett figyelmet kelt tartal­mának gazdagságával. Csak futólagos össze­hasonlítás a német legújabb kiadással, arról győz meg bennünket, hogy nem a német ere­detinek szolgai fordításával van dolgunk, ha­nem hogy a magyar állatbúvárok tekintélyes kora tudásának javát adta bele. A német leg­újabb kiadás megjelenése óta ugyanis egész sor felfedezés gazdagította az állattani isme­reteket. A nagy magyar Brehm munkatársai figyelembe vették ezeket s még ebben az első kötetben is, amely pedig hazánk állatvilágá­tól idegen fajokat, a majmok nemeit és fajait tárgyalja, tudtak magyar vonatkozást bele­vinni. A legtöbb magyar olvasó bizonyára meglepetéssel fogja megtudni ebből a kötet­ből, ami a német Brehmből teljesen hiány­zik, hogy valamikor Magyarország területén is éltek majmok, még­pedig emberszabású majmok, valamint azt is, hogy magyar búvá­rok és utazók is tevékeny részt vettek a maj­mok életének kutatásában és­­feltárásában. Kétszáznál több színes és egyszínű melléklet gazdagítja a kötetet és teszi szemléltetővé an­nak tartalmát. Egy új nagyszabású magyar tudományos irodalmi alkotás ez, amely nem­csak magyarságával tér el a német kiadástól, hanem teljesebb és gazdagabb nála, mintha csak a nagy művek ötödik kiadása lenne. Mi is és bizonyára a közönség is érdeklődéssel várja a további köteteket, amelyek a kiadó előszavában kifejtett program szerint még gazdagabbak lesznek új felfedezésekben és magyar vonatkozásokban. * Április 12-re tűzték ki a „Szürke ruha“ bemutatóját. A Vígszínház, mint értesü­lünk, a jövő péntekre, április 12-re, tűzte ki Bethlen Margit grófnő darabjának, a Szürke ruftá­nak, bemutatóelőadását. Az újdonság női főszerepét Gombaszögi Frida játsza, a két férfifőszerepet Somlay Artúr és Törzs Jenő alakítja. Az érdeklődéssel várt darab főpróbáját csütörtökön délelőtt tartják meg. * * * Új csoport-kiállítás a Nemzeti Szalon­ban. A Nemzeti Szalon Erzsébet-téri ki­állítási palotájában e hó 7-én, vasárnap délelőtt 11 órakor nyílik meg ünnepélyes keretek között a 63-ik csoport-kiállítás. Ezen a kiállításon Bánd Viktória, Bokor Vilmos, Molnár Tibor, Nagy István és Vajda Ernőné festőművészek, valamint né­hai Pongrácz B. Sigfried szobrászművész hagyatéka szerepel. ✓ * A dunántúli tavaszi tárlat. Kaposvárról jelentik: A hivatalos dunántúli tavaszi tár­lat nagy aranyérmét Kovács Jenő József kaposvári festőművész „Az utolsó út“ című Krisztus-kompozíciójával nyerte meg. * Folyóiratok: A Hadak Útja folyóirat má­sodik évfolyama megindult. Nagyobb formában többet valósíthat meg gazdag programjából. Tudományos cikkeket, képet, dalkottát, szép­irodalmat közöl. A régi előfizetőket és azokat, akik erre az évre előfizetésüket már előbb be­­küldték, közöljék címüket a kiadóhivatallal, Köztelek­ utca 1. Magyar Család Simon Lajos és Balogh István érdekes és változatos szépirodalmi lapjának leg­újabb számába Madai Gyula, Havas István, Körösi Henrik, Balogh István, Mátrai Ferenc, A. Takács Erzsi, Kőszeghy István, Bajkay Tibor, Péchy-Horváth Rezső, Vadkerthy Pál, Bábonyi György, K­éthey Ferencné dr.-né, Farczády K. Gizella, Simon Lajos, Szabó Antal írt cikket, novellát és verset. A Széphalom most megjelent, új számában Polner Ödön szegedi egyetemi tanár befejezi tanulmányát, amely a múltban király és nemzet viszonyát vizsgálja. Babits Mihály, Marót Károly Berczell Anzelm Károly és Rónai Pál versei mellett Szabó László szmiultanista novelláját hozza a Széphalom. A gazdag rovatokból kiemel­jük Zlinszky Aladár cikkét Pintér Jenőről, Lambrecht Kálmán levelét Móra Ferenchez és Garázda Péter humoros kritikáját a turáni époszírókról Péntek, szombat, vasárnap, hétfő Agglegény apa TITKOS ILONA — HEGEDŰS GYULA M­TR, VAY SZIMIÁZ * Az állami nagy aranyérmet az idén nem adják ki. Az állami aranyérem díj­­kiosztó bizottság Kertész K. Róbert helyettes államtitkár elnöklésével csütörtökön délben a Műcsarnokban ülést tartott, m­elyett 18 tag jelent meg. A vita során egyhangúlag abban állapodtak meg a tagok, hogy a nagy aranyérmet ezúttal nem javasolják kiadni, ellenben azt a javaslatot terjesztik a mi­niszter elé, hogy két kis aranyérmet adjon ki és tüntesse ki Nádler Róbertet és Kisfa­­ludi Stróbl Zsigmondot. A bizottság javas­­­lata felett a döntés joga a minisztert illeti meg. * A „Most jelent meg“ bemutatója. A legutóbbi párisi szezonok egyik legnagyobb sikere volt Bourdet „Most jelent meg“ című vígjátéka, amely most szombaton kerül színre a Kamara Színházban. A főszerepe­ket Tasnády, Odrid, Uray, Petheő, Gál, Mi­hály fi és Pethes játsszák. Itt említjük meg, hogy Csortos Gyula hirtelen megbetegedése miatt a Tábornok csütörtök esti előadásán Szikszai tábornok szerepét Lehotay Árpád játszotta hatásosan és szép sikerrel. a„jás©s viTí­z“-t CSAK az igazi Gyerekszínházban , a Terézkörúti Színpadon Játsszák gyerekek gyerekeknek vasárnap d. u. fél 4 órakor Jegyek 50 fillértől. Telefon: 265—54 * Előadás az interjú művészetéről. Szombaton este féltíz órakor a rádióban Gergely István, a jeles író és régóta neves hírlapíró, az interjú művészetéről tart érde­kes és tanulságos előadást, ő volt a legelső, aki az interjúnak és az úgynevezett nagy­­riportnak egyéni értéket és művészi formát tudott nálunk adni. Előadása iránt nagy az érdeklődés. * Az egri egyházművészeti kiállítás díjai. A Szövetség művésztársaság Egerben ren­dezte h harmadik egyházművészeti kiállítását. A ferencesek fehér termében díszes közönség előtt nyitotta meg a kiállítást Szmrecsényi Lajos dr. egri érsek, fővédnök. Az érsek megnyitószavaiban az egyház és a művészet szoros kapcsolatát méltatta. A kiállítás első □apjának délutánján összeült bírálóbizott­ságban Szmrecsányi Miklós dr. ny. minisz­teri tanácsos, a kultuszminisztérium művé­szeti osztálya volt főnöke, elnökölt A zsűri az egri érsek 300 pengős diját Tarján Oszkár ötvösművésznek ítélte, a szegedi fogadalmi templom részére remekbe készített taberná­­kulumajtójáért; a főkáptalan 200 pengős di­ját Damkó József szobrászművész feszülete; a főkáptalan 100 pengős diját Kampis János festőművész: „Szent Ferenc találkozása Szent Domonkossal“ című pasztellje; Eger város 100 pengős díját pedig Handmann Adolf egri festőművész: „Krisztusfej“ című képe nyerte. * Konferanszié a cirkuszban. Nagyon ér­dekes ujjítást vezetett be a Beketow-cirkusz igazgatósága. Az igazgatóság ugyanis rá­jött arra, hogy a közönség a fényes mu­tatványok mellett sóvárog egy kis szellemi szórakozásra is és ezért elhatározta, hogy konferansziét szerződtet. Az igazgatóság meghívta Kovács Andort, a szellemes és eredeti művészt, akit rögtön szerződtettek is. Kovács Andor úgy szerepel a műsorban, mint a „beszélő újság“. Kacagtató, ízléses formában a napi eseményekkel fog foglal­kozni konferálása közben. * Bodnár László író: Az anyag is él­elmen filozófiai előadást tart szombaton délután fél 4 órakor az Urániában. * Új magyar férfikarok. Az Apollo zene­­műfolyóirat áprilisi száma most jelent meg. Közli Horváth Ákos, Ivanits Lajos, Klacskó Béla, Da­rab Lajos, Bókas­ János, Gaal Sándor dalait . A hivatalos dunántúli tavaszi tárlat nagy aranyérmét Kovács Jenő József kaposvári festő­művész „Az­ u­tolsó út“ című Krisztus-kompozí­ciójával nyerte meg. Ludas Matyi szombat délután 4 órakor az ÚJ SZÍNHÁZBAN a legszebb gyermeknépszinmű a legjobb gyer­­mekszínészekkel. Magyar hangulat, magyar dal, magyar muzsika, magyar tánc. Igazán jó gyerekelőadás csak a Ludas Matyi. Igen olcsó helyárak. HANGVERSENY * Huberman Bronislaw harmadik hegedű­­estje. A legnagyobb hegedűművész csütör­töki hangversenyén két évre búcsúzott el megértő budapesti közönségétől. Gyönyörű műsorán: Mozart-, Brambs-szonáták, Bach Adagioja és fugája (C-dúr) és Mendelssohn hegedűversenye szerepeltek. Felülmúlhatat­­lanul játszott, ahogyan rajta kívül senki sem tud. Nagyságának az a titka, hogy he­gedűjének anyagtalan, spirituális tulajdon­ságait is felfedezte: sikerül azt a látszatot keltenie, hogy játéka nem a hegedű magán­­szereplése, hanem a legszorosabb együtt­működés a hallgatóság mindegyikével. Valóban, Slubermant hallgatva, mintha a lelkünk váratlan és pazar megnyilatkozásá­ban volna részünk, — érthető ezért, hogy nem tudunk betelni játékától s fáradhatat­lanul elhallgatnánk, elfelejtve az idők mú­lását. (H. G.) * Egyházi hangverseny a Regnum kápol­nában. A Sursum Corda énekkar selmeci Pöschl Vilmos karnagy vezetésével március 28-án rendezte ezidei húsvéti hangversenyét a Regnum Marianum zsúfolásig megtelt templomában. A nagy gonddal összeállított műsor kimagasló száma volt Liszt: „O salu­­taris hostia“ és egy XV. századbeli egyházi ének: „Szent kereszted lábaihoz“, amelyet Kertész Gyula dolgozott át négyszólamú ve­gyeskarra. Kitűnően vezényelt selmeci Pöschl Vilmos karnagy, akinek nevével a tehetsé­ges fiatalok sorában már nem először talál­kozunk s akinek e hangverseny szép sikere is elsősorban köszönhető. * A budapesti volt 1-es honvédek estélye. A budapesti volt magyar királyi egyes hon­védgyalogezred tisztjei, altisztjei, derék ka­tonái időnként életjelt adnak magukról. Fel­újítják és szeretettel ápolják a tűzzel-vérrel kötött testvéri bajtársiasságot. A pesti volt egyes honvédek — mert leginkább így ne­vezték magukat, így ismerték őket — e hó 6-án, szombaton, este kilenc órakor a Rajna cukrászda-kávéház (Ufa-palota, Teréz-körút 60. szám) tánctermében tánccal és tombolá­val egybekötött táncestélyt tartanak. Az ösz­­szetartást megerősíteni, a régi emlékeket föl­­eleveníteni az ezred volt elöljárói és a jelen­legi egyes honvédezred tisztjei is résztvesz­­nek a szép magyar katonaestélyen. Az ösz­­szejövetel bensőséges, családias jellegére tekintettel a résztvevők utcai ruhában je­lennek meg, mint ahogy valamikor, még nem is olyan régen, a tábori viselet volt a legszebb. * Népszer­ű hangverseny a Vigadóban. A Székesfőváros Népművelési Bizottsága áp­rilis 7-én, vasárnap délután 5 órakor tartja legközelebbi hangversenyét a Pesti Vigadó­ban. A hangversenyen a székesfővárosi ze­nekaron kívül Haydn István gordonkamű­vész, Rosier Endre az Operaház tagja és Neumann László hegedűművész működik közre. Jegyek 0.80—3 pengős árban hét­köznap délelőtt 9—2 között a népművelési bizottságnál (IV., Váci­ utca 62. földszint 1) és a hangverseny napján délután 4 órától a Vigadó pénztáránál válthatók. Közalkal­mazottak és diákok kedvezményes jegyet válthatnak. Bécsi filharmonikusok Furtwängler­rel április 8-án és 9-én. (Harmónia.) Az ördög felújítása kedden, április 9-én lesz Műsorváltozás a Vígszínházban A Molnár Ferenc-ciklus harmadik művé­nek, Az ördög­nek most péntekre kitűzött reprizét közbejött akadályok miatt nem tart­ják meg. A felújítás végleges terminusát, amely egyszersmind az illusztris szerző diadal­mas vígjátékénak 231-ik előadása lesz, keddre, április 9-ére tűzték ki. E hét péntekjén Az ördög helyett A Noszty-fiu esete Tóth Marival kerül színre, az ismert nagyszerű szereposztás­ban. Az ördög pénteki előadására váltott je­gyek a pénteki napra a Noszty-fiú előadásá­hoz tartják meg érvényüket. Aki jegyét nem akarja igénybe venni, azt a pénztár legkésőbb a pénteki nap folyamán egy másik előadásra becseréli, vagy kívánatra visszaváltja. A hét többi napján, holnap, szombaton, va­sárnap és hétfőn a Különös közjáték, a Vígszínház nagy drámai szenzációja van: műsoron. 13 Színházak, orfeumok és kabarék műsora Színiszbakt \NDRASSY-UTI SZINfsz (4. 9)­. — Medgyaszay Vilma. — A pillangó (Kös­kény, Vaszary, Peti és Abonyi). — Békeffi v­itel: Finom házikoszt és Ami van az sose jó, Farkas Iinr£ daljátéka. — Hadó—Kökény­i Zsuzsa bácsi. — Békeffi konferál. — Az elő­­adások kezdete naponta este 9 órakor. Min­­den vasár- és ünnepnap délután 4 órakor előadás mérsékelt helyárakkal. BELVÁROSI SZÍNHÁZ (14, 8). Péntek: Boszorkánytánc. Szombat: Haragszom rád... Vasárnap délután: Darázsfészek. Vasárnap este: Haragszom rád ... FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZ (114, 8)1 Péntek: Riviera express. Szombat: Riviera express.­­ Vasárnap délután: Az utolsó Verebély-lány. Vasárnap este: Riviera express. KIRÁLY SZÍNHÁZ (3, KIS) 1 Péntek: Diákszerelem. Szombat: Diákszerelem. Vasárnap délután: Pista néni. Vasárnap este: Diákszerelem. MAGYAR KIRÁLYI OPE­RAHÁZ (3, 08)­­ Péntek: Farsangi lakodalom (A. bérlet 23. SZ.­ kezdete 7 órakor). Szombat: Figaro házassága (C. bérlet 23. sz.). Vasárnap: Turandot (F. bérlet 23. szám). MAGYAR SZÍNHÁZ (3, 8).­ Péntek: Agglegény apa. Szombat: Agglegény apa. Vasárnap délután: Ida regénye. Vasárnap este: Agglegény apa. NEMZETI SZÍNHÁZ (3. X8) . Péntek: A piros bugyelláris (A. bérlet 30. sz.)­ Szombat: Krisztus követése (K. bérlet 30. sz.) Vasárnap délután: A tábornok. Vasárnap este: Nem élhetek muzsikaszó nélkül. NEMZ. SZINH. KAMARASZÍNHÁZA (144. 7,8}. Péntek: Az asszony és az Írógép. — öreganyó­m katonája (K. bérlet 29—30. szám). Szombat: Most jelent meg (először). Vasárnap délután: A túlbuzgó fiatalember. Vasárnap este: Most jelent meg. ÚJ SZÍNHÁZ (44, 8) . Péntek: Vakablak. Szombat: Vakablak. Vasárnap délután: Tüzek az éjszakában. Vasárnap este: Vakablak. VÁROSI SZÍNHÁZ (3: 08) ! Péntek: Jolantka. — Katona története. — Li­­liomhullás (D. bérlet). Szombat délután: Gü­l Baba (gyermekelőadás)* Szombat este: Szupécsárdás. Vasárnap délután: Szupécsárdás. Vasárnap este: Szupécsárdás. VÍGSZÍNHÁZ (3, 08) . Péntek: A Noszty-fiu esete Tóth Marival. Szombat: Különös közjáték. Vasárnap délután: A Noszty-fiu esete Tóth­ Marival. Vasárnap este: Különös közjáték. A legnagyobb siker, a legragyogóbb operett a KIRÁLY SZÍNHÁZ Orfeumok, kabarék, cirkuszok: ROYAL ORFEUM. Műsor: Charton Marionettem Színháza. — Perezoff's. — Sid Kay's Fellows. —4 Bel Air Trio. — Wol­sky Co. — Tirana. — Lehe­l­­don. — Atlantic boys. — Barbarola (Faragó Sán­­dor vígjátéka). — Dénes Oszkár. — Hajmássy Miklós. — Sugár F­lóri. — Sárossy Mihály. —­ Bellák. — Rolka stb. — Az előadások kezdete naponta este 8 órakor. Minden vásár- és ünnep­­nap délután fél 4 órakor előadás mérsékelt hely­t­árakkal. TERÉZKÖRÚTI SZÍNPAD. (Telefon: 265—54.) Műsor: Biller Irén. — Nagy Endre. — Salamoni Béla. — Rajna Alice. — A legelső férfi. — A cégvezető úr. — Minden jól megy ... — Két pesti nadrág. — Reggel hétkor...­— Kéjutazás Niz­zába 1929. — Miss Európa Bürgőzdön. — Nyo­morult emberek. — Pesti kultúráiét. — Az elő­adások kezdete naponta este félkilenc órakor.­—­ Minden vasárnap délután fél négy órakor „Igazi, Gyerekszínház." Vasárnap délután CHARTON marionette Színháza és a teljes esti mű­sor a Royal Orfeumban [ Kezdete 14 órakor Olcsó helyárak

Next