Magyarság, 1929. április (10. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-30 / 97. szám

UftttSUI Bicskey Elek nyirábrányi tanító pénzhami- sitási pőre Újvidéken i __________________________ m mmmummmmamBmaamaamBOBuaa Cserkésztiszti gyűlés Szentendrén A kedves, öreg Szentendre városban va­sárnap nagy cserkésztiszti gyűlés volt. A Ma­gyar Cserkész Szövetség X. kerülete magas- szinvonalu előadásokkal kísért kerületi tiszti- gyűlést tartott Szentendrén, amelyen a veze­tőségen kívül mintegy 61 cserkésztiszt jelent meg 44 csapat, képviseletében. A vendéglátó 902. számú Tompa-cserkészcsapat és a 914. számú Endrc-cserkészcsapat fogadta a dél­előtt tízórai vonattal érkező szövetségi és ke­rületi előkelőségeket: Semsey Aladár Újpest város polgármesterét, a Magyar Cserkész Szövetség X. kerülete elnökét, Faragó Ede szövetségi képviselőt, Temesi Győző, Kará­csony Sándor cserkészszövetségi társelnö­köket, Vidovszky Kálmánt, a Magyar Cserkész szerkesztőjét, Haraszthy Sán­dor főtitkárt, Sándor Jánost, a főváros I. kerületi cserkészcsapatának elnökét és Kozma István titkárt. A cserkésztiszli gyűlés 11 órakor kezdődött, amelyen Szentendre vá­ros képviseletében Strazsinszky László dr. polgármester és Dezsőfl Ferenc dr. jegyző, a református egyház részéről Vajda István református lelkész, cserkészparancsnok. Szikszay Sándor kormányfőtanácsos és Szom­batiig Béla polgáriiskolai igazgató, a helyi sajtó képviseletében vitéz Machula Béla szer­kesztő, a 924. számú helyi Endre-csapattól Hohmann Antal római katolikus segédlelkész, cserkésztiszt, a 902. számú helyi Tompa- csapat részéről Ruszmir Miklós tanár, cser­késztiszt jelént meg. A gyűlést Semsey Aladár, Újpest város palgármestere nyitotta meg. • Strazsinszky László dr., Szentendre város polgármestere válaszolt Scmscy Aladár szavaira. Kiemelte, hogy „Szentendre város üdvözletét, szerető­iét hozta el erre a gyűlésre, annak a város nak az üdvözletét, amely egy cserkészpark létesítése által áldozatot is óhajt hozni a cserkészek, a magyar cserkészet szeftt ügyé­nek“. A tanulságos és értékes főtitkári jelentés beszámolt a helyi bizottságok szervezetéről, a kerületi cserkészsegédtiszti táborokról, az őrsvezető-tanfolyamokról, majd a tiz-tiz- perces előadásokra tért át az ülés. Karácsony Sándor A cserkészet a magyar jövő szolgá­latában cimen fejtegette a magyar cserkészet hivatását. Faragó Ede szövetségi képviselő Cserkészprobtémák cimen lelkes meggyőzés­sel fejtegette a magyar cserkészetnek a ma­gyar társadalom leikébe való belekapcsoló- dását. Vidovszky Kálmán szerkesztő A cser­készet a modern pedagógia szolgálatában cím alatt tartott rendkívül értékes előadást, ügyes párftuzamot vonva a régi és az uj úgyneve­zett cserkészpedagógia eljárása között. Ha- rasztby Sándor főtitkár az iskolai cser­készet feladatáról értekezett. Hangsúlyozta, hogy a tanítóképzőkben és a tanárképző is­kolákban kevés a cserkészcsapat, ami nagy baj. A magyar ifjúságnak a cserkészszellem­ben való fölnevelése a fontos. Kiváló cser­késztisztek neveléséről gondoskodjunk. Az anyagi áldoazt meghozatalánál az államhoz és a társadalomhoz forduljunk. Szomorúan áliapitja meg, hogy az iparostanonciskolák­nál van a legkevesebb cserkészcsapat. Igen fontos hivatás vár a cserkészetre a polgári iskoláknál. Temesi Győző cserkészszövetségi társelnök azt az összetartó benső titkos erőt jellemezte, amely a cserkészek lelkét össze­tartja. Buczkó Emil dr. helyeit, Cserkész­világnézet cimen Faragó Ede tartott elő­adást, kifejtve benne Buczkó ismert néze­teit, amelynek legszebb mondata: „A magyar cserkészirredentizmus“. Az előadásokat háromperces hozzászólások követték, majd pedig öt cserkésztiszl: Czei- zel József, Hohmann Antal, Csató László, Kramer Róbert és viléz Tarján Jenő tiszti­fogadalma következeit és ennek végeztével a református polgári iskola parkjában köz­ebéd zárta be a cserkésztiszti gyűlést. Az angol király lovaggá ütötte Seagrave őrnagyot Londonból jelentik: Seagrave őrnagy lovaggá ütése, amely az első ilyenféle szer­tartás volt, amit .a .király betegsége óta sze-;, mélyesen végzett, demokratikus egyszerűség­gel ment végbe. Seagrave egy sajátmaga ál­tal vezetett hatalmas kétüléses versenyautó­val érkezett " Bognorba, ahol, hogy a rávára- kozó kiváncsiak és fényképészek elől mene­küljön, a hátsó kapun ment be a királyi vil­lába. Az előcsarnokban a király főlovászmes- tere fogadta, rögtön az uralkodó elé vezette, aki sötét szalonöltönyt viselt a fogadásnál. Egy udvari hivatalnok egy kardot fogott elő ezután. A király az előtte térdethajtó Seag­rave jobbvállát megérintette ezekkel a sza­vakkal: „Kelj fel Sir Henrik!“ Ezután a ki­rály hosszasan beszélgetett az uj lovaggal versenyélményeiről, majd bemutatta a ki­rálynénak. Seagrave a királyi családdal együtt vilhísreggelizett, majd ennek végez­tével a főlovászmester ismét autójához ki­sérte. A király egyébként mind több- és több államüggyel foglalkozik személyesen és gyak­ran hívja fel bizalmas tanácsadóit telefonon. Belgrádi tudósitónk jelenti: Tavaly szep­temberben óriási feltűnést keltett az újvidéki rendőrség nagyon is sajátságos eljárása. Újvidéken egy trafikos ugyanis feljelentette a rendőrségen Bicskey Elek állítólagos ma­gyarországi tanítót, hogy hamis százdináros- sal fizetett. A rendőrség letartóztatta Bics- keyt s azután napokon keresztül a legfan­tasztikusabb közleményeket adta ki az óriási „politikai“ ügyről. Máskor szóba sein áll az újságírókkal, most pedig maga a fő­kapitány, majd a főügyész hívta össze a la­pok szerkesztőit és számolt be előttük a Bicskey ügyéről, mely a rendőrség megvilá­gítása szerint nem az ő ügye, hanem az „Ébredő Magyarok Egyesületé“-c, amely egyesület nagy pénzhamisitási akciót kez­dett, s a hamis szerb, oláh és cseh pénzt ki­küldött ügynökei utján hozza forgalomba. Az újságíróknak gyanús volt ez a nagy rend­őrségi tulbuzgaloin és felvilágosítást kértek lapjaik budapesti tudósitóitól. A budapesti sajtó azután rögtön véget vetett az újvidéki rendőri legendáknak: megállapította, hogy a rendőrségtől Bicskey vallomásaként nyil­vánosságra került nevek vagy költöttek vagy olyan emberekéi, akiket Bicskey soha nem is ismert. Erre a leleplezésre, melyet az új­vidéki sajtó akkor még közzétehetett, mert még nem volt abszolutizmus, egyszerre el­hallgatott rendőrség és ügyészség egyaránt és most péntekig többé soha senki egy szót nem hallott Bicskeyről és a hamis száz- dinárosokról. Most pénteken aztán megtartotta a főtár­gyalást az újvidéki törvényszék büntető­tanácsa Bclajcsics. Vladimir elnöklete alátt, szavazóbirák voltak: Glúmac Bogdán és Ob- radovics Dusán. A vádat Micsin Ivó állam­ügyész képviselte. A vádlottat Aradszki Mita szerb ügyvédnek kellett volna védenie, de csak Kqhl Fülöp rnévü jelöltjét küjdle el. A főtárgyaiáson aztán Bicskey vallomása vég­legesen tisztázta ezt a tavalyi komplikált ügyet. Harmincnapi verés éjjel-nappal Bicskey Elek — egy alacsony, sápadt, be­teges külsejű fiatalember — riadtan néz szét, amikor a szuronyos őr bevezeti a te­rembe. Az elnök kérdésére elmondja, hogy harmincnégyéves, nős, van három gyermeke, elemiiskolai tanító, büntetve nem volt, fél­éve van vizsgálati fogságban. Bácslopolyán született, édesanyja most is ott lakik. ,A há­borút végigharcolta és 1920-ban — minthogy mint magyar ember odahaza nem kapott ál­lást — Magyarországra költözött!, ahol Izsá­kon községi tanítónak választották. 1923-ban a kunszentmiklósi állami elemihez nevezték ki, onnan három év múlva Nyirábrányba he­lyezték át^tnyja meglátogatására többször hazautazott, különösen azóta, mióta felesége cs gyermekei is anyjánál laknak. Nyiráb­rányba ugyanis nem vitte őket magával. Ta­valy szeptemberben, amikor Szabadkára ér­kezett, mert megtudta, hogy anyja háza le­égett, a váróteremben egy jómegjelenésü, né­metül beszélő fiatalemberrel ismerkedett meg, aki rávette, hogy vállalja el hamis százdiná- rosok forgalombahozását. Az illetőtől átvett százötven darabot, de csak egy-kettőt tudott belőle elhelyezni, mert Újvidéken lefogták. Azlán igy folytatja vallomását: — Annak ellenére, hogy mindent töredel­mesen bevallottam, a rendőrségen borzalma­san összevertek, ütötték, kínoztak, éjjel-nap­pal bántalmaztak. A kínzásokban egy Misics nevű detektív járt elől. Bevittek a pincébe, kczcm-lábam összekötözték és úgy vertek. A jegyzőkönyveket mindig éjjel vették fel, kihallgatásaimat is mindig éjszaka végezték. A veréssel olyan vallomásra kényszeritettek, amellyel bizonyos budapesti embereket kel­lett volna bemártani. Szinte beteges erőszak­kal kényszeritettek, hogy az Ébredő Magya­rok Egyesületét is belekeverjem az ügybe. Annyira kínoztak és vertek, hogy végül kü­lönböző neveket adtam jegyzőkönyvbe, me­lyeket a fényképezést végző detektív mondott■ elő. Fogalmam sincs róla, kik az illetők, még a hírüket sem hallottam. Héjjas Ivántól Jellinekig Az elnök felolvassa a vádlott rendőrségi vallomását. Eszerint a hamisítás eszméje a Iléjjas Iváné volt, a hamis bankjegyeket Jetiinek Géza mérnök laboratóriumában ké­szítették a Sándor-uitcában és Bicskeynak a hamisítványokat Dénes Imre budapesti ál­lamrendőrségi detektív kézbesítette. Az Éb­redő Magyarok vezetői részéről az előzetes megállapodást vele Jaloveczki Miklós, Jelű­nek Géza, Majoros Géza, Kossalka Ferenc, Bohonczy Géza, Kunos Ignác és Kiss Géza kötötte. Bicskey újra kijelenti, hogy egy szó sem igaz az egészből, Héjjas Ivánon kívül a töb­binek a nevét sem hallotta soha, de Héjjast sem ismeri személyesen. A rendőrségen csak akkor szikit meg a verés, amikor ezt a jegy­zőkönyvet aláiría, az ügyész előtt pedig azért nem vonla vissza, mert átkdsérése előtt' Ba- kics Radenkó főkapitány helyettes, a bűnügyi osztály vezetője megígérte, hogy ha fen- tartja vallomását az ügyész és a vizsgálóbiró elölt, rövidesen szabadlábra helyezik. Mégis hat hónapig vizsgálati fogságban tartották. Ötévi iegyház! A vád mindössze két kereskedőt tudoitt ta­núnak felvonultatni, ezek is csak annyit vall­hatták, hogy Bicskey náluk vásárolt és hamis bankjeggyel fizetek. A védelemnek nem volt tanúja. Micsin államügyész, tekintet nélkül a vádlottnak a főtárgyaláson tetit vallomására, egész vádbeszédét arra építette, hogy Bicskey politikai bűnös, aki azvország hitelét akarta Uhikretenni, a liliket^ az Ébredő Magypiök Egyesületének 'utasítására' a hamis pénzt for­galomba hozta. A legsúlyosabb büntetést kéri ezért a vádlottra. A védőügyvéd jelöltje hiába mulatott rá, hogy a rendőrségnek nincs semmi bizonyítéka, a rendőrségen harminc­napi veréssel kizsarolt vallomás értéktelen, elég csak arra gondolni, hogy egy teljes hó­nap kellett a rendőrségnek ehhez a nyomo­záshoz, mindjárt elképzelhető, hogy tisztes­séges eszközökkel ilyen vallomást nem széd­ítettek ki. A bíróság félórái tanácskozás után kihirdette az Ítéletet, melynek értelmében öt­évi fegyházra, kétezer dinár pénzbüntetésre, az összes perköltségek viselésére és arra ítéli Bicskeyt, hogy a fegyházbüntetés kitöl­tése után örökre kitoloncolják a délszláv ál­lam területéről, ki indokolás szerint a bíró­ság nem a főtárgyalási, hanem a rendőrség elölt tett vallomást fogadta el igaznak, s eny­hítő körülménynek csupán a vádlott büntet­len előéletét és azt a körülményt vette, hogy a hamisítványok rosszul sikerültek. Ebben az Ítéletben még az ügyész is meg­nyugodott, annyira embertelen és igazságta­lan. A védő, termcszelesen, fellebbezel!. Mindenesetre érdekes lenne tudni, vájjon fordult-e az újvidéki bíróság a magyar ható­ságokhoz annak megállapítására, hogy a ko­holt vallomás adatai legalább valószinüek-e. A magyar újságírók ugyanis már tavaly ki­nyomozták, hogy ez a kérdéses Jelűnek Géza nem mérnök és nem ébredő, — amire már vallási állapota sem tenné alkalmassá — hanem szerelőműhelye van, de csak ak­kora, hogy ott semmiesetre sem lehetett volna semmiféle bankjegynyomó berendez­kedést elhelyezni. Azt is megállapították tavaly, hogy Dénes Imre nevű detektivje nincs a budapesti államrendőrségnek, már az első két név téves, vagy hamis, többivel sem igen lehetne mit keze Ilyen bizonyítékok alapján csak a s abszolutizmus bíróságai ítélhetnek. 1929 április 30, kedr Az idő A Meteorológiai Intézet jelenti április 29-i este 10 órakor: Nyugatcurópa felett nagykilei jedésü légnyomási depresszió van, minimumá­val Belgium tájékán, amelynek hatása alatt' az idő a kontinens nyugati felében túlnyomóan borult és sokhelyütt esős; a depresszió északi és nyugati oldalán aránylag hűvös, déli, dél­keleti oldalán igen enyhe. A nagy légnyomás az Északi Jeges-tenger vidékén van, de Dél- oroszorszúg felett is aránylag nagy a légnyo­más. Hazánkban változóan felhős és igen enyhe idő uralkodik. Jóslás: Továbbra is enyhe, esőre hajló idő várható. Egy járásbiró biinpöre a törvényszék előtt Széles körökben nagy érdeklődést keltő biinpör főtárgyalását kezdte meg hétfőn dél­előtt a hüntetőtörvényszéken Szemák Jenő dr. tanácsa. A pör vádlottja Katona János dr. járásbiró, akit a királyi ügyészség hiva­tali hatalommal való visszaélés vétségével, háromrendbeli hivatali sikkasztás és ötrend­beli csalás bűntettével vádol. A vád szerint a járásbiró Cegléden több polgári pörben a kisebb-nagyobb összegű bélyegekkel ellátott jegyzőkönyveket elsikkasztotta és a bélyeget saját céljaira használta fel. Emiatt 1925-ben felügyeleti eljárás indult a járásbiró ellen. Az ügyvédektől, akik előtte tárgyaltak, köb csönöket kért, váltókat Íratott alá velük és tisztviselőktől is fölvett kölcsönöket, amelyen két nem fizetett vissza. 1926 februárjában Ceglédről Budapestre helyezték át, ahol szintén többizben megtörtént, hogy a bélye­ges iratok elvesztek. Egy másik vádpont szerint Cegléden Detáry Péter és neje és Jusztin József pőrében á feleket, hivatali hatalmával visszaélve, egyesség kötésére kényszeritette. Szenes Rezsőnétől, a jarás-t bírósági jegyzőkönyvvezető feleségétől, száz- busz pengőt, egy másik alkalommal száz­hatvan pengőt csalt ki azon a cimen, hogy! ezért a pénzért megakadályozza férjének BAistára való helyezését. A vádiratban fel­sorolt bűncselekmények egész összege mind­össze néhányszaz pengő. A hétfő délelőtti tárgyaláson Katona Já­nos dr. Szemák tanácselnök kérdésére el­mondotta, hogy nem érzi magát bűnösnek. Elég kedvező anyagi körülmények között élt, a fizetéséből is megtakarított valamit. Köl­csönöket többizben vett fel, de azokat viszi szafizette. Eladósodását az okozta, hogy ceglédi taríózkodásánák végefélé házat vá­sárolt, amelyen nagy beruházásokat kellett eszközölni. Az előtte tárgyaló feleket nem kényszeritette egyesség megkötésére, csupán a maguk akaratából létrehozott egyességet biróilag jóváhagyta. A csalási vádakra vo­natkozólag hasonlóképpen olyan vallomást tett Katona dr., hogy a vádak nem felelnek meg a valóságnak, hivatali kötelességét nem szegte meg. Szenesnétől soha pénzt nem vett fel. Katona dr. kihallgatása uitán a bíróság megkezdte a tanúkihallgatásokat. Detári Pé­ter gazdálkodó volt az első tanú. Elmondta, hogy Jusztin Józsefnek eladta szőlőjét, az eladásból kifolyólag pör keletkezett. Katona biró azt mondotta neki, hogy egyezkedjenek ki, különben semmit sem kapnak, odavész mindenük. Detáry Péternó vallomása szerint Katona dr. járásbiró az egyesség aláírása után kérte, hogy a pör tárgyát képező pénz­összeget hagyják nála kamatoztatás végett. Jusztin József, a következő tanú, nem tud a pénzkölcsönzésről. Ö maga egyizben hét­millió korona kölcsönt kapott Katona dr.-tól buzakölcsön formájában. Fischer István dr. ügyvéd vallomásában kijelentette, hogy Katona dr. nem kényszeri­tette Detáryékat egyesség kötésére. A lanti egyizben kilencmillió koronát adott kölcsön a járásbirónak, de ezt az összeget vissza­kapta. Tóth Kálmán dr. ügyvéd, a következő tanú, arról tett vallomást, hogy az akta, amelyre száznyolcvanezerkoronás bélyeget ragasztott, később elveszett. Szenes Rezsőné járásbirósági jegyző fele­sége tett ezután tanúvallomást. Elmondotta, hogy a férjével való házasságkötés alkalmá­val százhúsz pengőt adott Katona járásbiró­nak a diszpenzáció megszerzéséért. Később Katona azt mondta neki, hogy férjéi B-listára akarják helyezni, de százhatvan pengőén ö elsimítja a dolgot. A százhatvan pengőt át is adták Katona dr.-nak. Férje később meg­tudta az igazságügyminisztériumban, hogy B-listáról szó sincs. Katona dr. á tanúvallo­másra vonatkozólag kijelentette, hogy az nem felel meg a valóságnál-. Szemák dr. tanácselnök ezután a tárgyalást félbeszakította s annak folytatását szerdán reggel kilenc órára halasztotta el. Házadómentességet igénylő építkezésekhez hazai barnaszenek füstmentes eltüzeléséré: központi lWfcavvcaKl'H félgáztüzelésü fűtéseknél: IvJltfEll «£&PJ?UL öntötvas kazánok kályhafűtéseknél: JLtU'J8.AVPM. kályhák MAGYAR RADIÍTOSIGYAR R.-T., BUDAPEST X., Gyömrői-ut 76/78. Telefon: J. 350—88, J. 390—34.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék