Magyarság, 1930. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-23 / 18. szám

1930 január 23. csütörtök MifiHBSK­. Gyuláné dr.-né, Borda Jánosné dr.-né. Leányok: Nagy Camilla, Ádám Éva, Biró Kató és Pipsy, Syntinis Ilona bárónő, Gerbert Zsófika, Geren­csér Jolán és Anna, Illgner Lency, Csedő Vilma, Sz. Nagy Jolán, Buday Böske, Főző Nóra, Incze Sári, Udvarhelyi Alice, Bessenyey Ilonka, Sze­­­­gedy Márta, Barcsay Alice, Pietrics Margit, Ká­das Erzsiké, Légrády Erzsébet, Daróczy Márta, Kolozs Netti, Duha Julia, Barabás Anna, Hozó Polixéna, Varga Mária, Ebner Buncy, Nagy Éva, Galgótzy Zelma, Bnocz Erzsike, Terebessy Man­cika, Szantner Baba, Ákoncz Kató, Dávid Magda, Sánc Rica, Sranc Rózsi, Sarus Zsófia, Kovács Klára, Györy Mah­id, Damó Gizella, Csörgey Magda és Éva, Bossányi nővérek. MAC-tea. A MAC bálbizottsága a lapokban rendezte az Atléta-bált előkészítő tizedik ismerkedési teaestélyét az Astoria-szállóban. A megjelent előkelő közönség nagy száma előre sejteti a február 5-én este a fővárosi Vigadó termeiben rendezendő Atléta-bál nagy sikerét. A rendezőség a bál előkészületeit teljesen be­fejezte s a meghívók szétküldését a hét végién kezdi meg. A meghívó-igénylések a bálirodába címzendők (VIII., Szentkirályi­ utca 26.) A MAC-teán a következő hölgyek jelentek meg: Asszonyok: Kalla Róbertné, Penninger Gyu­­láné, Rassay­­Gyuláné dr.-né, Kende Mártonné dr.-né, Grundt Béláné, Székely Aurélné, Ko­­váts Im­réné, Schaffer Józsefné, Harsányi Im­­réné, özv. Jellenz Béláné, Scherl Erwinné, Aj­­tay Jenőné, Terverz Jánosné, Págerné Gaizler Lola, Józsa Lászlóné dr.-né, Kováts Ferencné, özv. Birle Gusztávné dr.-né, Turnschek István­­né, Mild Kálmánná, özv. Polgár Gyuláné, Balla Kálmánná, Füspök Dezsőné, Széphelyi Kál­mánné, Gara Dezsőné, Bánovszky Jánosné, Csé­­pai Györgyné, Kaffka Zoltánná, Kühnemann Pálné, Vásárhelyi Béláné, Gräfl Ödönné dr.-né, Petheő Jánosné dr.-né, Kontsek Lászlóné, Rakkóczi Nándorné dr.-né, Biró Ferencné, Bo­­gisich Lászlóné, Voratsek Antalné, Szterényi Sándorné báróné, Bathó Károlyné, Schürtz Sándorné. Leányok: Kalla Edith, Penninger Mimi, Molnár Kacy, Rassay Gaby, Kende Évike, Grundt Marion, Székely Sári, Saád Bella, Ko­váts Pucika, Schaffer Mancika, Harsányi Magda, Jellenz Kató, Scherl Edith, Vargha Do­­dó, Mund Frici, Ajtay Erzsébet, Pfann Margit, Kováts Baby, Turnschek Kata, Traver Bábuéi, Mild Magda, Péter Irmos, Bárány Ha, Bálla Irén, Ladányi Erzsébet, Rassay Gaby, Püspök Margit, Széphelyi Lonci, Bánovszky Erzsi, Kühnemann Trude, Vásárhelyi Magda, Gráf­ Cica, Szemző Karola, Szemző Stefánia, Biró Sarolta, Bogisich Edith, Schürtz Magda, Vo­ratsek Mimi, Dany Baby. A „S3“ Football Clubja január 25-én rendezi a Bristol-szálló összes termeiben bálját. Bál­iroda: Horthy Miklós-út 1. Gellért-kávéház. A „Barsvármegyei Egyesület“ és a Körmöc- Ibányai és a Lévai Öregdiákok Asztaltársasága február 1-én, szombaton, este fél 9 órakor a Magyar Világ­ étterem különhelyiségében (V. Vilmos császár­ út és Alkotmány-utca sarok) műsoros táncestélyt rendez, melyen Szathmáry István költeményeiből ad elő. A ..Kispest—Pestszentlőrinci MOVE SE“ és „MOVE Kispest—Pestszentlőrinci Lövészegye­sület­ február 1-én Kispesten, az Ipartestület székházában (Fő­ utca 20. szám alatt) zártkörű láncestélyt rendez. Budai Iparosbál. A budapesti I. kerületi Iparoskor február 15-én, a budai polgári Kaszinó (Krisztina-tér 1.) termeiben, Szipka Ferenc dr főpolgármester fővédnökségével bált rendez. Kertész-bál. Az Országos Magyar Kertészeti Egyesület védnöksége alatt a kertészifjúság folyó évi február hó 15-én tartja hagyományos bálját a Molnár­ utca 6. sz. alatti Katholikus-kör helyiségeiben. Felvilágosítást nyújt és a meg­hívók igényléseit lebonyolítja a báliroda. Bu­dapest, VII., Dohány­ u. 20., II. 14. Telefon:­­1 425—15. A Charité Poliklinika bálját február 15-én tartja meg József Ferenc főherceg és Anna fő­hercegnő legfőbb védnökségével. A meghívók szétküldése folyamatban van. A bálrendezőség kéri mindazokat, akik meghívóra igényt tarta­nak, hogy ezt a bálirodának (VI., Csengery-utca 69. Telefon: Aut. 205—49.) jelentsék be. Jegyekre előjegyzéseket a rendezőség már elfogad. A Franklin-bál. A Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda ez évben is a Kereskedelmi Utazók Egyesülete (VI., Jókai­ utca 4.) összes helyiségeiben, február 22-én, szomba­ton, tartja szokásos évi bálját, melynek bevételét a nyomdászárvák felruházására fordítja. Meghí­vók igényelhetők és jegyek előre válthatók IV. Egyetem­ utca 4. szám alatt. Családi-est. A Közérdekű Liga január 26-án és azt követő minden szombat este fél 9 órakor saját helyiségeiben (Király utca 82.), tánccal egybekötött családi­ estéket tart tagjai és azok vendégei részére Belépődíj nincs. Asztalfogla­lás. Telefon: 160—74. ..Illllllllllllllllllllllilllllllllllllillllllllllllll!. IVIAGVARSÁG telefonszamai: Automata 294—31 Automata 294—32 Automata 294—33 rr I­SHNHÁZ* MŰVÉSZEI Csehov: A sirály — Bemutatta a Kamaraszínház — Ugyancsak későre kerül magyar színpadra Csehov első szerelme: A sirály. Különösen szerette Csehov ezt a darabját, talán azért is, mert ebben van legtöbb élete lírájából és rejtett epikájából, meg azért is, hogy elő­ször megcsalta ez a darab s aztán csak fel­újításkor hozta meg a sikert. Lírának sóvárgó rapszódia ez a darab, drámának pedig töredezett epika. Tagadha­tatlanul pesszimista, az élet egyetemes sírá­sával teli, mint a tenger. Az életből nyersen kiszakított, keretbe is alig foglalt képek min­den irányban továbbfolytatódást éreztetnek, messzi túl a színfalakon. És ebbe a környe­zetbe bele van téve az iró az ő emberi és irodalmi életével. Az iró — milyen bitang ez a szól jajdul föl hallatára a költő Arany is—, akit ünnepelnek, aly elnyomorítja a fe­léje hulló szédült nő életét, aki maga nyo­morult kis ember, béna, gyámolatlan, aka­­rattalan, szégyenletes. Oh, Csehov egyáltalán nem szépíti magát e darabja tükrében. Az ő íróját, önmagát, akit egy kissé a darab mind­két iró alakjában ábrázol, szánja, vele vér­zik, vele törik meg a szíve, mikor a fiata­labb író öngyilkos lesz, de le is nézi meg­lehetősen, hazug pátosszal és komikus frá­zisokkal beszélteti, női párja ennek az író­nak a félig színésznő, félig utcai lány. Ki­nevető szájjal, könnyes szemmel, majdnem megszakadó szívvel van megrajzolva Trigo­­rin iró, igazi Csehov-arc. A falun nyaraló, vénülő színésznőnek a szánalmas függeléke az úgynevezett híres iró, Trigorin, akiről úgy szaglik a mester­sége, mint a csiriz a foltozóvargáról. A má­sik, a fiatal, itt kezdő iró az ugyannyira gyámoltalan báb: Konsztantin. A két iró gyűlölködve féltékeny egymásra, akár a hisz­tériás színésznők s a beérkezett író ellopja a fiatalabbnak ideálját, Ninát. Ellopja, ripacs színésznővé teszi és tönkreteszi szivét s éle­tét. A fiatal Konsztantin megindul az úgy­nevezett siker utján, de az élete sivár szere­­tetlenségét nem bírja, öngyilkos lesz, ön­gyilkos, ahogy szinte minden író, törvény­szerűen, erre gondol... Élő, Csehov novelláiban ismert nagyszerű realizmussal megalkotott alakok élnek e kis életszínpad-részleten, kicsi, szánalmasan és furcsán valóságos, egészen magunkfajta emberek. Ilt nagyon nézzük: egy pillanatra se lehet a szánk nevetés, a szemünk könny és a szívünk sóvárgó szánalom nélkül. A Kamaraszínház elsőrendű erők csoport­jával vállalta a színrehozatalt. Trigerin Petheő Attila, a fölényeskedő nagyképűség beszédjében volt arccal és szóval legjelleg­zetesebb. Konstantin Uray, minálunk is jól ismert alakja az ideges, diszharmóniás modernnek, tekintete mély és szenvedő, az utolsó fölvonásban olyan átlátszó, mintha teste csak egy finom selyemlepellel takarná remegő idegeit. Nina, a színésznővé züllő úrilány: Tőkés Anna, világos, szláv érzé­kenységgel mozgó arcával főleg ott ragad meg, amikor az elbóduló lányt játsza. A falujában reménytelen szerelmével eltemet­kező másik lány, Masa, Környey Paula, még a görnyedt megalázkodott tartásával, majd egy hanyagul lompos fürtjével is egészen Csehovi. A vénülő és ripacséletű színésznő­­mama Hellyey Aranka ösztöneivel és tuda­tosan is egészen betöltötte szerepét. A ven­dégül látó gazdát Gál Gyula alakítja, testi, idegzeti és játékösztönei fölszerelésével a leginkább Csehov-figurának való. Apró epi­zódalakjában igen jó a falusi megértetlen nő: Nagy Teréz, az intézőnek alakját, ha­tásos karrikatúráig viszi Fehér Gyula s a fa­lusi orvos cinikus figuráját jól alakítja Nagy Adorján. Az összejátszás biztos, sima. Azt hisszük, Csehovnak régi biztos budapesti közönsége ezt a legcsehovibb darabot is nyitott szívvel fogja fogadni. B. A. * Vidéki képkiállítás. Szombathelyről je­lentik: Január 26-án, vasárnap nyílik meg a Kultúrpalota kistermében Edvi-Illés Ödön festőművész érdekes és igen szép kollektív­­ kiállítása. A kiállítás február 2-án zárul. Ferenczy Ferencről Ferenczy Ferencről, a magyar színpadi írásnak erről a hatig utolló régi mesteréről, akire azóta már ráhúzták ezt a verejtéktől, vértől, könnytől oly nehéz magyar földet, eszembe jutott most egy kedves kis esetbe. Tagot választott a Petőfi Társaság. Az Akadémia patkó­termében buzogányos öklű Pekár Gyula ült a zöldposztó huzatti asztal közepén. A főtitkári — sok elmésséget kí­vánó — méltóságot a vidám poéta, Szávay Gyula töltötte be. A szakállasok Szávayval akkor még számra is jelentős számmal vol­tak a Petőfi-társaságban: Ferenczy Zoltán, a francia márki­fejű (most elhunyt) Fe­renczy Ferenc, Harsányi Kálmán, Porzsolt Kálmán, Ferenczy József, Sas Ede, Voinovich Géza s akit legelöl kellett volna említeni: a marosszéki Jakab Ödön és még páran má­sok képviseltük a szakállasok rendjét. A csupasz­szájúakkal szemben Várnai An­tal, Bársony Pista-bál, Herczeg Ferenc, Pe­kár Gyula, Császár Elemér, Ábrányi Emil, Szabó Endre (drága jó bátyánk), Móra Feri (sem volt még akkor sima), Lampérth Géza, Lőrinczy Gyurka, Feleki Sándor, Ko­roda Palcsi­ bácsi s még néhányan mások büszkén viselték a férfias bajuszt, noha a Koroda Pál bajsza — jó felvidékiesen — torzsokosra volt nyírva. Koroda Pál igen ko­nok ember. Mint a Reviczky Gyula, Rud­­nyánszky Gyula felvidéki költői körében an­­gyalszárnyasodott veterán poéta, következe­tesen mindig, most is a költő-tagok beválasz­tásáért szokott zászlót bontani és voksekig hadakozni. A több versenyfutó poéta közül az egyiket — kedves, népszerű tehetséges nótairót, zeneszerzőt, énekes színműnek al­kotóját — Koroda ajánlotta. A próza­irók ajánlásából sem volt hiányosság. Én, magam, már a kezdet­ kezdetén oly sokat, rendkí­vülit ígérő, azóta az évek folyamán valóban választottnak bizonyult Komáromi János ba­rátomat ajánlottam ... Valamelyik részről — talán éppen a Koroda Pálék nótás poétá­jának javára? — ifj. Hegedűs Sándor is bele­avatkozott ... Pedig, ó, micsoda kortes ez a Sándor! Vele szemben a Pekár Gyula buzo­gányos ökle és elnöki csengője is tehetetlen. Csupa tűz, kirobbanó szenvedély ez a Sándor... Bizony, bár Bársony Pista, Ja­kab Ödön bátyámék és Szávay Gyula is szorították — most utólag bevallom! —, nem voltam egészen bizonyos az én Komá­romi János komám dolga felöl. Az első sza­vazásnál nem sikerült döntésre vinni a Já­nos dolgát... Koroda Pál diadalmasan fel­borzolta torzsokos bajuszát, Szávay a köcsög­­kalap-urna mellől szemrehányólag rámszólt: — Héjh, ne aludj!... Ügyelj! — A gyö­nyörű ezüstfehérfejű, sugaras kékszemű Fe­renczy Ferenc éppen akkor nyitott be a szár­nyasajtón. — Ide! Ide! — szólítottam nem egészen érdektelenül. Szeretetteljes mosolygással le­ült a patkóalakú asztalvégen a közöttem és Koroda Pali között üresen terpeszkedő kar­székre. — Azt sem tudom, hogy kire szavazzak? — ártatlanul felvetette a mindnyájunkat foj­togató kérdést. Koroda Palinak megrezdült a feje, már köszörülte torkát, ám közbevág­tam: — Csakis Komáromira, drága Ferim! — S nyújtottam neki a­ fehér cédulát, ceruzát — Szives örömest, pajtást —­ Még sok gyönyörűséged teled benne! — feleltem felvillanó tekintettel. Koroda Pali megrezgette fejét, valamifélét magába vissza­fojtva, mérgesen, keseredetten nyöszörgött. . A titkos szavazás tisztázta azután a vajúdó kínos dolgot. Korodáék hősi, szívós tusa után elbuktak, Komáromi Jánost, aki azóta dús, kiapadhatatlan, eredeti tehetségével és írás­­művészetével mindnyájunknak annyi sok meglepetést, gyönyörűséget szerzett, egy szó­többséggel — éppen a drága, kedves bajtárs Ferenczy Ferenc döntő szavazatával — a Petőfi­ Társaság tagjául csakugyan beválasz­tottuk ... Koroda Palinak hangos nyökke­­néssel sajgó keblére esett a­ feje, a lobbané­kony Hegedűs Sándor meg legjobban szerette . Az erdélyi irodalmi társaságok találko­zása Nagyváradon. Nagyváradnak szép, emlékezetes irodalmi ünnepe volt vasárnap. Az erdélyi irodalmi társaságok küldöttjei az­nap délelőtt a Katolikus Körben felolvasó­ülést, majd délután a közös együttműkö­dés felől értekezletet tartottak. A nagyvá­radi összejövetelen a következő írók, illető­leg irodalmi társaságok küldöttei vettek részt: Nyirő József, Kuncz Aladár, Schweig­­hoffer János, S. Nagy László, Perédy György, Némethy Gyula dr. nagyváradi kanonok, Szőllősy István képviselték az Erdélyi Iro­dalmi Társaságot, a Helikont, az aradi Köl­csey-, a nagyváradi Szigligethy-Társaságot, a nagykárolyi Kölcsey-egyesületeket. A ma­rosvásárhelyi Kemény Zsigmond­ Társaság Tabéry Gézával képviseltette magát. Képvi­selve volt S. Nagy László és Szentiványi Sándor kolozsvári unitárius lelkész által az unitárius Dávid Ferenc Irodalmi Társaság is. Elhatározták, hogy ez év júniusában és augusztusában mindezek az irodalmi társa­ságok és egyesületek egyelőre Nagyvárad, Arad, Nagykároly, Kolozsvár, Marosvásár­hely, Temesvár és Szatmár városokban iro­dalomtörténeti előadássorozatot rendeznek. Az adminisztrációs teendők ellátásával a nagyváradi Szigligethy-Társaság elnökségét bízták meg. * Kiss Menyhért irodalmi előadása. A Keresztényszocialista Szövetségbe tömörült szakszervezetek VII., Rákóczi-út 10. szám alatt levő helyiségükben január 2­­-án, csü­törtökön este 6 órai kezdettel irodalmi estét rendeznek, mely alkalommal Kiss Menyhért v. nemzetgyűlési képviselő, a Petőfi Társaság tagja, tart előadást Petőfi Sándor költészeté­ről, különös vonatkozásban János vitéz című meseköltem­énnyel. Az egyesület vendégmű­vészeinek felléptével azután több részletet mutatnak be János vitéz című­ daljátékból. Az előadás kezdete este 6 órakor. Az előadá­son kizárólag felnőttek vehetnek részt. Be­lépődíj nincs. * Két hangverseny. A főváros népműve­lési bizottsága a legközelebbi napokban két hangversenyt rendez egymásután a Pesti Vigadóban. Az egyik január 26-án, vasár­nap délután 5 órakor, a másik pedig ja­nuár 27-én este fél 8 órakor lesz. A vasár­nap délutáni hangversenyen Stefániai Imre spanyol kir. kamaraművész működik közre. Műsora a következő: Mendelssohn: III. (skót) szimfónia, Liszt: A-dúr zongoraver­seny, Rókai: Kurucnyitány, Thomas: Ham­let balletzene. A hétfő esti hangverseny felvinci Takács Alice hegedűművésznő és Gyuri Pál dr. hangversenyénekes zenekari estje lesz a Székesfővárosi Zenekarral. A műsoron Beethoven és Brahms hegedűver­senye, Bach, Händel és Mendelssohn orató­riumáriák, továbbá Schubert- és Siklós­dalok szerepelnek. * Kacagó esték a Terézküruti Színpadon. Az utóbbi eszteridők kabarésikereinek leg­java terméséből kötött színpompás csokrot a Terézkörúti Színpad szerda este repriz­­bemutatóján, amelyen újra szinre hozta Nóti Károly, Szenes Béla, Pásztor Árpád, Harmat Imre és más divatos kabarészerzők régebbi egyfelvonásosait, továbbá Szőke Szakáll híres bohózatát, a Vonósnégyes-t, a két műsor közé beiktatott kacagóesték so­rán. Az új előadásban a régi darabok ügyes renedezői kékceruzavonásokkal új színt kaptak, a burleszk elem letompult és inkább a könnyebb és franciés­ vígjátéki hatás domborodott elő, anélkül, hogy ez a válto­zás a nevető izmok szakadatlan munkájá­nak rovására esett volna A hálás közönség sokat tapsolt a szereplőknek, elsősorban Salamon Bélának, a kitűnő Rajnai Alice­­nak, Gárdonyi Lajosnak, Herczeg Jenőnek, úgyis mint színésznek és úgy is mint ren­dezőnek, Dénes Györgynek, Posner Magdá­nak, Boross Gézának és Berki Józsefnek. * Lopják a híres régi képeket. A berni fi­ttörténelm­i múzeumból tegnap délután ellopták Erasmus Stotterdam­us egyik fára festett olajfestményét, amelynek értékét 20.000 frankra becsülik. A festmény a Holbein-iskola egyik alkotása. Ugyanezen a napon egy kevé­sé értékes kisebb olaj­festmény is eltűnt a múzeumból. Miután az utóbbi napokban több más svájci múze­u­m­ban is történtek hasonló képlopások, nyil­vánvaló, hogy jól megszervezett banda ga­rázdálkodik . Baklanoff ma, csütörtökön este lép fel a Városi Színházban. Rigoletto . . Baklanoff, míg a mantuai herceg szerepét Szedő Miklós énekli. Baklanoff további fellépései: szombaton, január 25-én: Tosca; hétfőn, január 27-én: Faust. Helyárak: egy pengőtől kilenc pengőig. A bérlők kedvezményes jegyeik­ bármely elő­adásra átvehetik a pénztárnál. 13 volna hozzánkcsapni a szelíd Feleki Sándor­nak, a Lenau bánsági nádzizegéses költészete mesterfordítójának ama bizonyos köcsög­­kalapját, melyet az élelmes főtitkár Szávay — Pekár Gyulával egyetértőleg — Petőfi­­társasági tagválasztásoknál szavazatszedő­urnául szokott volt hasznosítani . .. Móricz Pál

Next