Magyarság, 1930. január (11. évfolyam, 1-25. szám)
1930-01-23 / 18. szám
1930 január 23. csütörtök MifiHBSK. Gyuláné dr.-né, Borda Jánosné dr.-né. Leányok: Nagy Camilla, Ádám Éva, Biró Kató és Pipsy, Syntinis Ilona bárónő, Gerbert Zsófika, Gerencsér Jolán és Anna, Illgner Lency, Csedő Vilma, Sz. Nagy Jolán, Buday Böske, Főző Nóra, Incze Sári, Udvarhelyi Alice, Bessenyey Ilonka, Szegedy Márta, Barcsay Alice, Pietrics Margit, Kádas Erzsiké, Légrády Erzsébet, Daróczy Márta, Kolozs Netti, Duha Julia, Barabás Anna, Hozó Polixéna, Varga Mária, Ebner Buncy, Nagy Éva, Galgótzy Zelma, Bnocz Erzsike, Terebessy Mancika, Szantner Baba, Ákoncz Kató, Dávid Magda, Sánc Rica, Sranc Rózsi, Sarus Zsófia, Kovács Klára, Györy Mahid, Damó Gizella, Csörgey Magda és Éva, Bossányi nővérek. MAC-tea. A MAC bálbizottsága a lapokban rendezte az Atléta-bált előkészítő tizedik ismerkedési teaestélyét az Astoria-szállóban. A megjelent előkelő közönség nagy száma előre sejteti a február 5-én este a fővárosi Vigadó termeiben rendezendő Atléta-bál nagy sikerét. A rendezőség a bál előkészületeit teljesen befejezte s a meghívók szétküldését a hét végién kezdi meg. A meghívó-igénylések a bálirodába címzendők (VIII., Szentkirályi utca 26.) A MAC-teán a következő hölgyek jelentek meg: Asszonyok: Kalla Róbertné, Penninger Gyuláné, RassayGyuláné dr.-né, Kende Mártonné dr.-né, Grundt Béláné, Székely Aurélné, Kováts Imréné, Schaffer Józsefné, Harsányi Imréné, özv. Jellenz Béláné, Scherl Erwinné, Ajtay Jenőné, Terverz Jánosné, Págerné Gaizler Lola, Józsa Lászlóné dr.-né, Kováts Ferencné, özv. Birle Gusztávné dr.-né, Turnschek Istvánné, Mild Kálmánná, özv. Polgár Gyuláné, Balla Kálmánná, Füspök Dezsőné, Széphelyi Kálmánné, Gara Dezsőné, Bánovszky Jánosné, Csépai Györgyné, Kaffka Zoltánná, Kühnemann Pálné, Vásárhelyi Béláné, Gräfl Ödönné dr.-né, Petheő Jánosné dr.-né, Kontsek Lászlóné, Rakkóczi Nándorné dr.-né, Biró Ferencné, Bogisich Lászlóné, Voratsek Antalné, Szterényi Sándorné báróné, Bathó Károlyné, Schürtz Sándorné. Leányok: Kalla Edith, Penninger Mimi, Molnár Kacy, Rassay Gaby, Kende Évike, Grundt Marion, Székely Sári, Saád Bella, Kováts Pucika, Schaffer Mancika, Harsányi Magda, Jellenz Kató, Scherl Edith, Vargha Dodó, Mund Frici, Ajtay Erzsébet, Pfann Margit, Kováts Baby, Turnschek Kata, Traver Bábuéi, Mild Magda, Péter Irmos, Bárány Ha, Bálla Irén, Ladányi Erzsébet, Rassay Gaby, Püspök Margit, Széphelyi Lonci, Bánovszky Erzsi, Kühnemann Trude, Vásárhelyi Magda, Gráf Cica, Szemző Karola, Szemző Stefánia, Biró Sarolta, Bogisich Edith, Schürtz Magda, Voratsek Mimi, Dany Baby. A „S3“ Football Clubja január 25-én rendezi a Bristol-szálló összes termeiben bálját. Báliroda: Horthy Miklós-út 1. Gellért-kávéház. A „Barsvármegyei Egyesület“ és a Körmöc- Ibányai és a Lévai Öregdiákok Asztaltársasága február 1-én, szombaton, este fél 9 órakor a Magyar Világ étterem különhelyiségében (V. Vilmos császár út és Alkotmány-utca sarok) műsoros táncestélyt rendez, melyen Szathmáry István költeményeiből ad elő. A ..Kispest—Pestszentlőrinci MOVE SE“ és „MOVE Kispest—Pestszentlőrinci Lövészegyesület február 1-én Kispesten, az Ipartestület székházában (Fő utca 20. szám alatt) zártkörű láncestélyt rendez. Budai Iparosbál. A budapesti I. kerületi Iparoskor február 15-én, a budai polgári Kaszinó (Krisztina-tér 1.) termeiben, Szipka Ferenc dr főpolgármester fővédnökségével bált rendez. Kertész-bál. Az Országos Magyar Kertészeti Egyesület védnöksége alatt a kertészifjúság folyó évi február hó 15-én tartja hagyományos bálját a Molnár utca 6. sz. alatti Katholikus-kör helyiségeiben. Felvilágosítást nyújt és a meghívók igényléseit lebonyolítja a báliroda. Budapest, VII., Dohány u. 20., II. 14. Telefon:1 425—15. A Charité Poliklinika bálját február 15-én tartja meg József Ferenc főherceg és Anna főhercegnő legfőbb védnökségével. A meghívók szétküldése folyamatban van. A bálrendezőség kéri mindazokat, akik meghívóra igényt tartanak, hogy ezt a bálirodának (VI., Csengery-utca 69. Telefon: Aut. 205—49.) jelentsék be. Jegyekre előjegyzéseket a rendezőség már elfogad. A Franklin-bál. A Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda ez évben is a Kereskedelmi Utazók Egyesülete (VI., Jókai utca 4.) összes helyiségeiben, február 22-én, szombaton, tartja szokásos évi bálját, melynek bevételét a nyomdászárvák felruházására fordítja. Meghívók igényelhetők és jegyek előre válthatók IV. Egyetem utca 4. szám alatt. Családi-est. A Közérdekű Liga január 26-án és azt követő minden szombat este fél 9 órakor saját helyiségeiben (Király utca 82.), tánccal egybekötött családi estéket tart tagjai és azok vendégei részére Belépődíj nincs. Asztalfoglalás. Telefon: 160—74. ..Illllllllllllllllllllllilllllllllllllillllllllllllll!. IVIAGVARSÁG telefonszamai: Automata 294—31 Automata 294—32 Automata 294—33 rr ISHNHÁZ* MŰVÉSZEI Csehov: A sirály — Bemutatta a Kamaraszínház — Ugyancsak későre kerül magyar színpadra Csehov első szerelme: A sirály. Különösen szerette Csehov ezt a darabját, talán azért is, mert ebben van legtöbb élete lírájából és rejtett epikájából, meg azért is, hogy először megcsalta ez a darab s aztán csak felújításkor hozta meg a sikert. Lírának sóvárgó rapszódia ez a darab, drámának pedig töredezett epika. Tagadhatatlanul pesszimista, az élet egyetemes sírásával teli, mint a tenger. Az életből nyersen kiszakított, keretbe is alig foglalt képek minden irányban továbbfolytatódást éreztetnek, messzi túl a színfalakon. És ebbe a környezetbe bele van téve az iró az ő emberi és irodalmi életével. Az iró — milyen bitang ez a szól jajdul föl hallatára a költő Arany is—, akit ünnepelnek, aly elnyomorítja a feléje hulló szédült nő életét, aki maga nyomorult kis ember, béna, gyámolatlan, akarattalan, szégyenletes. Oh, Csehov egyáltalán nem szépíti magát e darabja tükrében. Az ő íróját, önmagát, akit egy kissé a darab mindkét iró alakjában ábrázol, szánja, vele vérzik, vele törik meg a szíve, mikor a fiatalabb író öngyilkos lesz, de le is nézi meglehetősen, hazug pátosszal és komikus frázisokkal beszélteti, női párja ennek az írónak a félig színésznő, félig utcai lány. Kinevető szájjal, könnyes szemmel, majdnem megszakadó szívvel van megrajzolva Trigorin iró, igazi Csehov-arc. A falun nyaraló, vénülő színésznőnek a szánalmas függeléke az úgynevezett híres iró, Trigorin, akiről úgy szaglik a mestersége, mint a csiriz a foltozóvargáról. A másik, a fiatal, itt kezdő iró az ugyannyira gyámoltalan báb: Konsztantin. A két iró gyűlölködve féltékeny egymásra, akár a hisztériás színésznők s a beérkezett író ellopja a fiatalabbnak ideálját, Ninát. Ellopja, ripacs színésznővé teszi és tönkreteszi szivét s életét. A fiatal Konsztantin megindul az úgynevezett siker utján, de az élete sivár szeretetlenségét nem bírja, öngyilkos lesz, öngyilkos, ahogy szinte minden író, törvényszerűen, erre gondol... Élő, Csehov novelláiban ismert nagyszerű realizmussal megalkotott alakok élnek e kis életszínpad-részleten, kicsi, szánalmasan és furcsán valóságos, egészen magunkfajta emberek. Ilt nagyon nézzük: egy pillanatra se lehet a szánk nevetés, a szemünk könny és a szívünk sóvárgó szánalom nélkül. A Kamaraszínház elsőrendű erők csoportjával vállalta a színrehozatalt. Trigerin Petheő Attila, a fölényeskedő nagyképűség beszédjében volt arccal és szóval legjellegzetesebb. Konstantin Uray, minálunk is jól ismert alakja az ideges, diszharmóniás modernnek, tekintete mély és szenvedő, az utolsó fölvonásban olyan átlátszó, mintha teste csak egy finom selyemlepellel takarná remegő idegeit. Nina, a színésznővé züllő úrilány: Tőkés Anna, világos, szláv érzékenységgel mozgó arcával főleg ott ragad meg, amikor az elbóduló lányt játsza. A falujában reménytelen szerelmével eltemetkező másik lány, Masa, Környey Paula, még a görnyedt megalázkodott tartásával, majd egy hanyagul lompos fürtjével is egészen Csehovi. A vénülő és ripacséletű színésznőmama Hellyey Aranka ösztöneivel és tudatosan is egészen betöltötte szerepét. A vendégül látó gazdát Gál Gyula alakítja, testi, idegzeti és játékösztönei fölszerelésével a leginkább Csehov-figurának való. Apró epizódalakjában igen jó a falusi megértetlen nő: Nagy Teréz, az intézőnek alakját, hatásos karrikatúráig viszi Fehér Gyula s a falusi orvos cinikus figuráját jól alakítja Nagy Adorján. Az összejátszás biztos, sima. Azt hisszük, Csehovnak régi biztos budapesti közönsége ezt a legcsehovibb darabot is nyitott szívvel fogja fogadni. B. A. * Vidéki képkiállítás. Szombathelyről jelentik: Január 26-án, vasárnap nyílik meg a Kultúrpalota kistermében Edvi-Illés Ödön festőművész érdekes és igen szép kollektív kiállítása. A kiállítás február 2-án zárul. Ferenczy Ferencről Ferenczy Ferencről, a magyar színpadi írásnak erről a hatig utolló régi mesteréről, akire azóta már ráhúzták ezt a verejtéktől, vértől, könnytől oly nehéz magyar földet, eszembe jutott most egy kedves kis esetbe. Tagot választott a Petőfi Társaság. Az Akadémia patkótermében buzogányos öklű Pekár Gyula ült a zöldposztó huzatti asztal közepén. A főtitkári — sok elmésséget kívánó — méltóságot a vidám poéta, Szávay Gyula töltötte be. A szakállasok Szávayval akkor még számra is jelentős számmal voltak a Petőfi-társaságban: Ferenczy Zoltán, a francia márkifejű (most elhunyt) Ferenczy Ferenc, Harsányi Kálmán, Porzsolt Kálmán, Ferenczy József, Sas Ede, Voinovich Géza s akit legelöl kellett volna említeni: a marosszéki Jakab Ödön és még páran mások képviseltük a szakállasok rendjét. A csupaszszájúakkal szemben Várnai Antal, Bársony Pista-bál, Herczeg Ferenc, Pekár Gyula, Császár Elemér, Ábrányi Emil, Szabó Endre (drága jó bátyánk), Móra Feri (sem volt még akkor sima), Lampérth Géza, Lőrinczy Gyurka, Feleki Sándor, Koroda Palcsi bácsi s még néhányan mások büszkén viselték a férfias bajuszt, noha a Koroda Pál bajsza — jó felvidékiesen — torzsokosra volt nyírva. Koroda Pál igen konok ember. Mint a Reviczky Gyula, Rudnyánszky Gyula felvidéki költői körében angyalszárnyasodott veterán poéta, következetesen mindig, most is a költő-tagok beválasztásáért szokott zászlót bontani és voksekig hadakozni. A több versenyfutó poéta közül az egyiket — kedves, népszerű tehetséges nótairót, zeneszerzőt, énekes színműnek alkotóját — Koroda ajánlotta. A prózairók ajánlásából sem volt hiányosság. Én, magam, már a kezdet kezdetén oly sokat, rendkívülit ígérő, azóta az évek folyamán valóban választottnak bizonyult Komáromi János barátomat ajánlottam ... Valamelyik részről — talán éppen a Koroda Pálék nótás poétájának javára? — ifj. Hegedűs Sándor is beleavatkozott ... Pedig, ó, micsoda kortes ez a Sándor! Vele szemben a Pekár Gyula buzogányos ökle és elnöki csengője is tehetetlen. Csupa tűz, kirobbanó szenvedély ez a Sándor... Bizony, bár Bársony Pista, Jakab Ödön bátyámék és Szávay Gyula is szorították — most utólag bevallom! —, nem voltam egészen bizonyos az én Komáromi János komám dolga felöl. Az első szavazásnál nem sikerült döntésre vinni a János dolgát... Koroda Pál diadalmasan felborzolta torzsokos bajuszát, Szávay a köcsögkalap-urna mellől szemrehányólag rámszólt: — Héjh, ne aludj!... Ügyelj! — A gyönyörű ezüstfehérfejű, sugaras kékszemű Ferenczy Ferenc éppen akkor nyitott be a szárnyasajtón. — Ide! Ide! — szólítottam nem egészen érdektelenül. Szeretetteljes mosolygással leült a patkóalakú asztalvégen a közöttem és Koroda Pali között üresen terpeszkedő karszékre. — Azt sem tudom, hogy kire szavazzak? — ártatlanul felvetette a mindnyájunkat fojtogató kérdést. Koroda Palinak megrezdült a feje, már köszörülte torkát, ám közbevágtam: — Csakis Komáromira, drága Ferim! — S nyújtottam neki a fehér cédulát, ceruzát — Szives örömest, pajtást — Még sok gyönyörűséged teled benne! — feleltem felvillanó tekintettel. Koroda Pali megrezgette fejét, valamifélét magába visszafojtva, mérgesen, keseredetten nyöszörgött. . A titkos szavazás tisztázta azután a vajúdó kínos dolgot. Korodáék hősi, szívós tusa után elbuktak, Komáromi Jánost, aki azóta dús, kiapadhatatlan, eredeti tehetségével és írásművészetével mindnyájunknak annyi sok meglepetést, gyönyörűséget szerzett, egy szótöbbséggel — éppen a drága, kedves bajtárs Ferenczy Ferenc döntő szavazatával — a Petőfi Társaság tagjául csakugyan beválasztottuk ... Koroda Palinak hangos nyökkenéssel sajgó keblére esett a feje, a lobbanékony Hegedűs Sándor meg legjobban szerette . Az erdélyi irodalmi társaságok találkozása Nagyváradon. Nagyváradnak szép, emlékezetes irodalmi ünnepe volt vasárnap. Az erdélyi irodalmi társaságok küldöttjei aznap délelőtt a Katolikus Körben felolvasóülést, majd délután a közös együttműködés felől értekezletet tartottak. A nagyváradi összejövetelen a következő írók, illetőleg irodalmi társaságok küldöttei vettek részt: Nyirő József, Kuncz Aladár, Schweighoffer János, S. Nagy László, Perédy György, Némethy Gyula dr. nagyváradi kanonok, Szőllősy István képviselték az Erdélyi Irodalmi Társaságot, a Helikont, az aradi Kölcsey-, a nagyváradi Szigligethy-Társaságot, a nagykárolyi Kölcsey-egyesületeket. A marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság Tabéry Gézával képviseltette magát. Képviselve volt S. Nagy László és Szentiványi Sándor kolozsvári unitárius lelkész által az unitárius Dávid Ferenc Irodalmi Társaság is. Elhatározták, hogy ez év júniusában és augusztusában mindezek az irodalmi társaságok és egyesületek egyelőre Nagyvárad, Arad, Nagykároly, Kolozsvár, Marosvásárhely, Temesvár és Szatmár városokban irodalomtörténeti előadássorozatot rendeznek. Az adminisztrációs teendők ellátásával a nagyváradi Szigligethy-Társaság elnökségét bízták meg. * Kiss Menyhért irodalmi előadása. A Keresztényszocialista Szövetségbe tömörült szakszervezetek VII., Rákóczi-út 10. szám alatt levő helyiségükben január 2-án, csütörtökön este 6 órai kezdettel irodalmi estét rendeznek, mely alkalommal Kiss Menyhért v. nemzetgyűlési képviselő, a Petőfi Társaság tagja, tart előadást Petőfi Sándor költészetéről, különös vonatkozásban János vitéz című mesekölteménnyel. Az egyesület vendégművészeinek felléptével azután több részletet mutatnak be János vitéz című daljátékból. Az előadás kezdete este 6 órakor. Az előadáson kizárólag felnőttek vehetnek részt. Belépődíj nincs. * Két hangverseny. A főváros népművelési bizottsága a legközelebbi napokban két hangversenyt rendez egymásután a Pesti Vigadóban. Az egyik január 26-án, vasárnap délután 5 órakor, a másik pedig január 27-én este fél 8 órakor lesz. A vasárnap délutáni hangversenyen Stefániai Imre spanyol kir. kamaraművész működik közre. Műsora a következő: Mendelssohn: III. (skót) szimfónia, Liszt: A-dúr zongoraverseny, Rókai: Kurucnyitány, Thomas: Hamlet balletzene. A hétfő esti hangverseny felvinci Takács Alice hegedűművésznő és Gyuri Pál dr. hangversenyénekes zenekari estje lesz a Székesfővárosi Zenekarral. A műsoron Beethoven és Brahms hegedűversenye, Bach, Händel és Mendelssohn oratóriumáriák, továbbá Schubert- és Siklósdalok szerepelnek. * Kacagó esték a Terézküruti Színpadon. Az utóbbi eszteridők kabarésikereinek legjava terméséből kötött színpompás csokrot a Terézkörúti Színpad szerda este reprizbemutatóján, amelyen újra szinre hozta Nóti Károly, Szenes Béla, Pásztor Árpád, Harmat Imre és más divatos kabarészerzők régebbi egyfelvonásosait, továbbá Szőke Szakáll híres bohózatát, a Vonósnégyes-t, a két műsor közé beiktatott kacagóesték során. Az új előadásban a régi darabok ügyes renedezői kékceruzavonásokkal új színt kaptak, a burleszk elem letompult és inkább a könnyebb és franciés vígjátéki hatás domborodott elő, anélkül, hogy ez a változás a nevető izmok szakadatlan munkájának rovására esett volna A hálás közönség sokat tapsolt a szereplőknek, elsősorban Salamon Bélának, a kitűnő Rajnai Alicenak, Gárdonyi Lajosnak, Herczeg Jenőnek, úgyis mint színésznek és úgy is mint rendezőnek, Dénes Györgynek, Posner Magdának, Boross Gézának és Berki Józsefnek. * Lopják a híres régi képeket. A berni fittörténelmi múzeumból tegnap délután ellopták Erasmus Stotterdamus egyik fára festett olajfestményét, amelynek értékét 20.000 frankra becsülik. A festmény a Holbein-iskola egyik alkotása. Ugyanezen a napon egy kevésé értékes kisebb olajfestmény is eltűnt a múzeumból. Miután az utóbbi napokban több más svájci múzeumban is történtek hasonló képlopások, nyilvánvaló, hogy jól megszervezett banda garázdálkodik . Baklanoff ma, csütörtökön este lép fel a Városi Színházban. Rigoletto . . Baklanoff, míg a mantuai herceg szerepét Szedő Miklós énekli. Baklanoff további fellépései: szombaton, január 25-én: Tosca; hétfőn, január 27-én: Faust. Helyárak: egy pengőtől kilenc pengőig. A bérlők kedvezményes jegyeik bármely előadásra átvehetik a pénztárnál. 13 volna hozzánkcsapni a szelíd Feleki Sándornak, a Lenau bánsági nádzizegéses költészete mesterfordítójának ama bizonyos köcsögkalapját, melyet az élelmes főtitkár Szávay — Pekár Gyulával egyetértőleg — Petőfitársasági tagválasztásoknál szavazatszedőurnául szokott volt hasznosítani . .. Móricz Pál