Magyarság, 1930. április 11. évfolyam, 74-97. szám)

1930-04-20 / 90. szám

12 zetesebb epizódjaiban, amint a francia csapatokkal együtt szerepel többek között a gallipoli tragikus partraszállásnál is ... Majd azokat a látványokat szemléltetik, amelyekben Denikin fehér csapatai megérkeznek egy városba és egy elibük jövő öregasszony elvezeti őket a város egyik középületébe, ahol ötszáz kivégzett ellenforradalmár hullája volt egy rakáson. Tűzoltók jönnek elő a képeken, akik fecskendőkkel spriccelik le a megalvadt vért és ráragadt sárt a halottak arcairól, hogy a hozzátartozók felismerhessék a rokonaikat. Rengeteg kép illusztrálja a szovjet legutóbbi vallásüldözési barbárságait is. „ Ha a kormány nem gondoskodik, akkor majd magunk fogunk gondoskodni“ A filmfelvételek után következtek a francia parlament jelen volt tagjainak a felszólalásai, akik között legnagyobb hatást M. Scapini-nek, Páris egyik kerület vak képviselőjének a felszólalása, majd Louis Dumat,Jean Delage, Claude Ehrlich, Reboul, Binet- Walmer és Aymard képviselők és Miller tábornok beszédei, akik hétezer jelenlevő lelkes éljenzése mellett kijelentették, hogy ha a kormány nem hajlandó Dovgalevszky szovjet követet kezesül letartóztatni, akkor majd ők maguk fognak gondoskodni arról, hogy a tábornok elrablása büntetlenül ne maradjon. A felszólalók másnap hivatalos helyről azt a bizalmas értesülést kapták, hogy a minisztertanács már foglalkozott a szovjettel való diplomáciai viszony megszakításának eszméjével és már meg is kezdték a politikai és gazdasági relációk fokozatos visszafejlesztését. Bizalmas közlésből nyert értesüléseim alapján a francia kormányt egyéb körülmények is késztetik a szovjettel való relációk megszakítására. Nemrégiben ugyanis Londonból repülőgépen Párisba érkezett Sir Henry W. A. Deterding, az angol Royal Dutch vezérigazgatója, aki a repülőtérről egyenesen Briand külügyminiszterhez, majd Tardieu miniszterelnökhöz sietett és többórás beszélgetés után még a nap folyamán visszarepült Angliába. Annak idején többféle találgatások hallatszottak, amelyek az angol petróleumkirály párisi látogatásával foglalkoztak, azonban abban minden találgatás megegyezett, hogy Sir Henry Deterding párisi látogatása a szovjettel való relációk megszakításának tervével van kapcsolatban. Azóta sikerült megtudnunk, hogy az angol petróleumkirály arra igyekezett rábeszélni a francia kormányelnököt, hogy az általános petróleumbesszt csak úgy lehetne megakadályozni, ha a szovjettel való szakítás esetén az orosz petróleumot kizárhatnák a versenyből. Sir Henry Deterding, mint halljuk, kedvező ígéretekkel tért vissza Párisból a hazájába. Az emigráns oroszok fehér hadsereget szerveznek a szovjet követségek összefogdosására A Daily Herold, az angol Labour Party hivatalos sajtóorgánuma, hosszú cikkben ismerteti, hogy a cáristák egy hatalmas fehér hadsereget szerveznek, amellyel a külföldön lévő orosz szovjetkövetségek személyzetét összefogdossák és a szovjetkövetségek munkáját megakadályozzák. Tekintettel arra, hogy az egyes államok az orosz követségek munkájába sem avatkoztak eddig bele és a csekaágenseknek az emigráns oroszok elleni akcióihoz sem szóltak hozzá, az angliai és franciaországi orosz emigránsok szintén ígéretet kaptak a kormányoktól, hogy a kormányok a szovjetágensek ellen indított represszáliákra vonatkozólag is érdektelenek fognak maradni. A Morning Post felhívást intéz az európában élő és a cárizmusért áldozatot hozni hajlandó emigráns oroszokhoz, hogy jelentsék be csatlakozásukat a Morning Post kiadóhivatalának 3725 postafiókja címére, mely esetben a parancsnokság megküldi a fehér hadsereg megszervezésére vonatkozó tájékoztatását. A fehér hadsereg szervezési munkálatainak nagysűrűsége arra enged következtetni, hogy a tervezett szándék messze túlhaladja a kommünikében jelzett szándékot. Kotzig Károly Ha nem akar a telefonnál sokáig várakozni, kérje beszélgetéseit meghatározott időre. KÖZÖTT A KÁVÉHÁZBAN ISTEN ŐRIZZEN TŐLE — de tegyük fel, hogy felszaporodott bűneink összbüntetése eínén Budapesten ma délután öt és hét óra között megismétlődne Pompej és Herculanum pusztulása. Uzsonna idején forró lávatömeg zuhanna le a derült égből a városra, eltakarva a napot, szikrázva és lobogva locscsanna szét a háztetőkön, mennydörögve nyomulna be az emeleti ablakokon, felégetné a fákat, fekete hamuval tömné be a sikoltásra kitáguló szájakat és eltemetné az egykor lármás, tehetséges és elégedetlen Budapestet az a masszív sötétség, amelyben a csend örökkétartó és amelyben a halhatatlanságra immár semmi remény sincs. Rossz volna, az tény, hiszen az embernek még annyi dolga van a világon s már csak azért se történhet meg velünk ez a világszenzáció, mert nálunk konszolidáció van. Vezúvunk sincs, a Jánoshegyen kivilágított méhkas ragyog, nem a Vezúv rózsavörös torka, pogányok se vagyunk, közállapotaink a hivatalos jelentések szerint tűrhetőknek mondhatók, ami még egy kis baj van, azt éppen most igazítja el Bethlen, a rendőr szabályosan ki-kitárja karjait a sarkon, nagyban készülünk a nyári világraszóló ünnepségekre, nem lehet itt baj, ahol egy Társadalombiztosító működik. Ha igazán teljes biztonságban élhetünk és ülhetünk egy olyan kávéházban, ahol csupa nő van jelen. Ezt a kávéházat nem öntheti el a láva, bennünket nem ásat majd ki a láva alól semmiféle tudós, nem bámulnak majd bennünket kései turisták, Pestből nem lesz pompeji panoptikum. Rémkép még csak el is képzelni azt, hogy a láva rajtaüssön egy sereg tisztességes asszonyon, akik fergeteges csevegésbe merülve, ide-oda hajlongva, meg se tudnák igazítani a szerencsétlenség előtt a hajukat. Vagy hogy éppen akkor érje őket a történelmi katasztrófa, amikor dicsérik a barátnőjük ruháját. A láva megdermesztené karjukat a levegőben, amikor kezükben a tükörrel, éppen bele akartak nézni. A láva úgy konzerválná őket az utókor számára, mikor még a soványítókúrát nem fejezték be. Ez a tapintatlanság felháborító lenne. De ha mégis bekövetkezne, akkor a jövendőbeli pesti vulkanikus múzeumban ez a traccs-kávéház volna a leglázítóbb emlék arra, hogy anno 1930-ban milyen gondtalanul éltek itt az emancipált asszonyok, az úgynevezett mondáin nők.* A HÖLGYEK KORÁT e zsivajgó kávéházban úgy lehetne meghatározni, hogy itt már évek óta mindenkinek megvan a községi választójoga. A borvörös termekben egyiptomi cigaretták füstjéből alakul ki az alkonyi levegő, terhes ez a levegő, sünt és kékes, egyegy villanybokor pásztortüze alatt összeszokott barátnők cséphadarója szapulja a világot. Tűk, gyűrűk, fülbevalók köve villog, a csuklókon fehér kavicsbánya szórja sugarait, olyan szilaj fitogtatása folyik itt a gazdagságnak, hogy az arcokról lem az a szenvedés, amelyik elárulja azt, hogy, sajnos, csak enynyit hoztam magammal, több már nem fért rám, de ha még kételkednél, akkor rögtön betolom ide, eléd, a svábhegyi villánkat, a két autónkat, esetleg a kislányomat is, mert az is van egy, de ne kívánd, drágám, hogy a gyerek öregítsen itt engemet. * A SZEMEK dekoratíve gondozott arcokból világítanak elő, de ne fuss pillantásuk után, mert ezek a tekintetek már nem illúziókat kutatnak. Az érdek kiélezte pillantásukat, a közéjük tévedt fiatal leányt a késdobálók művészetével sebzik halálra. Az asztal fölé borulva beszélnek, megdőlve, mint a viharban előrecsavarodott páfrányok s ajkukról a szó úgy ömlik, mint cserepedéskor a megyeri víz, minden leplezés és képzelet nélkül, a düh és a közlés kéjében foganva, csípve, marva és lelugozva a távollevőket. Köpenyük a pótszéken gyűrődik, a gyűlöletet dokumentálva, amelyet e földiekben dús nők a ruhatáros iránt éreznek. Az öreg nénikék bundába, prémbe és zsemlyemorzsákba burkolva, ritkán ejtenek egy-egy lesújtó szót, örököseik mohón lesik, de azonnal elfordulnak tőlük, majd öt perc múlva újra meghallgatják az ósdi véleményt. A boákat átvetik a vállon, mint a mentét s a kivégzett szerencsétlen róka fejét és üvegszemeit percekig igazgatják.* DÉMONOK is kísérleteznek itt, e női parlamentben, azzal, hogy feltűnjenek. De olyan erős és nagy a többiek összhatása, olyan falanx ez, olyan összjáték, hogy a tapasztalatlan és hiú démon elveszti lába alól a talajt. Elveszti és igyekszik arra, hogy hasonlítson a többihez. Ruhája szerény, nyaka csukott, kalapja tömegcikk, kis ölebe az asztal alatt állandóan rúgásokat kap, mert mutogatni akarja magát. A démon is gyakran tördeli a gyufaszálakat, mert a többi is azt gyakorolja. A pincérek külön gyufakollekciót szolgálnak fel a tördelésre. A romboló kis kezek porrázúzzák a kis fenyőszálakat, néha ásolmakban, néha a zaklató indulatok hevében* * A ZAJ egy kazén lüktetése, a céltalan és súlytalan beszélgetés állandó melódiája, a füst, mint az őserdők indái, befonja az alaskokat s elmeríti őket két órára a haszontalanságba. Didergő, vérszegény teremtése, úgy használják a csipkekendőt, mint a szárító lepedőt, sápadt kezük a sál rojtjaival játszik és monoton hangon helyeselnek, lelekesednek, ájuldoznak a vérmes, a turbó, a száguldó szavú szónoknőnek, hogy: igen, drágám, de milyen igazad van, drágám, és megtette? Nahát, ilyet!... Ki tette meg, mit tett meg? A rejtély, biztosan egy férfiról van szó, aki nem is tudja azt, hogy őt most kivégezték.★ AHOL FÉRFI TRÓNOL az asztalnál, ott központ van, arrafelé az irigység szárnyal s valami mélyen megalázó basafölény heverészik annak a férfinak az arcán, csodálatos az, hogy tűri ezt a romrajongást, ezt a feltűnő helyzetet. Csodálatos az, hogy nem kap a kalapja után és nem rohan el innen, hogy nem hagyja magukra a hölgyeket. Egy nő és száz férfi hódolata — ez valami természetes forróégövi jelenség. De kétszáz nő és tizenöt férfi, ez kényelmetlen, ez igazságtalan és veszélyes helyzet, ilyen összeállításban kiderül az, hogy az egész női nem felszabadítása és szabadságharca üres fikció. Az már nem is leereszkedés, ahogyan ezek a férfiak hümmögnek, ha szólnak hozzájuk. Borravaló minden szavuk. Ha a fent említett láva tényleg megérkezne, akkor ezeket se kímélje. Nem szabad megöregedni, ha a pénzhajsza, a politika és a hivatal ennyire kimetszi a férfiből a lovagot. Akkor inkább pusztuljunk el fiatalon.♦ TÉPDELIK A DIVATLAPOKBÓL’ az eredeti modellek képeit is, ez is szórakozás, lecsúsztatják a külföldi lapot az asztal alá és a kitépett lap belekerül a retikülbe. Talán ilyen apró vétkek és kihágások miatt nem tudnak a pincérekkel bánni, belevörösödik az ember, amikor azt hallja, hogy édesemnek, drágámnak titulálják a főúrt, bókolnak a kiszolgálónak, mintha valamennyi pincér prepotens francia garcon volna, akire nem lehet rászólni. Női fürdőhelyeken érzik magukat ennyire kiszolgáltatva az asszonyok, valami kiábrándító félelem, tartózkodás és öntudathiány keríti hatalmába őket, minthét nem lenne zsebükben a házassági dokumentum, félszegek és megfeledkeznek arról, hogy, van valaki, vagy volt valaki, aki imádta őket. Férfi ne menjen traccsoló hölgyek közé, kerülje el messzire az ilyen társadalmi számú kivetést, a deportáltak sülyedése és vigasztalansága uralkodik egy ilyen szigeten, amelyről csak megtépázva lehet elmenekülni. Papp Jenő Női tavaszi* kabát vételénél keresse fel áruházamat, hogy meggyőződjék a minden ízlést kielégítő és az Ön részére is minden tekintetben legmegfelelőbb választékról és árakról. Néhány cikk mely mindenkit érdekel: i, tet. gyapjú flausoli felöltők*......38.Divatos düble felöltek 44.-* Teveször felöltek.... 44.-“ Tweed felöltök......44.KS,modellköpenyek 64.Legújabb min RrmnhArflae táju és fazonú DahlUüs y C3 Sevilla ruháktői -tői .. 20.,22.Nagy választék mindenfajta női kabátokban, kosztümökben, selyem és szövetruhákban ÁRVAI HENRIK női felöltek és ruhák nagyáruháza * Alapítva: 1909 csakis Királyutca 36 Fióküzlet nincs!* Kérje díjmentes tavaszi divatértesítőmet! I 1930 április 20, vas&mail A hindu nacionalisták felgyújtottak egy arzenált Kalkuttából jelentik: Az indiai nacionalisták nemzeti ellenállásának megkezdése óta szombaton délelőtt folyt az eddigi zavargások közül a legsúlyosabb. Chittagong városában mintegy 100 hindu nacionalista felgyújtotta az angol katonai csapatok arzenálját, amely számos robbanás után teljesen leégett. A kivonult rendőri és katonai csapatok sortüzet adtak a zavargó nacionalistákra, akik közül heten holtan estek össze. Chittagongba nagyobb katonai osztagokat vontak össze, hogy a további zavargásokat még idejében elfojtsák. A szombatra virradó éjszaka hindu nacionalisták merényletet követtek el a Chittagong felé vezető vasúti útvonalon egy vonat ellen, amely kisiklott. A vasúti töltést többszázméteres útszakaszon szétrombolták. , Gandhiné harca a szesz ellen Londonból jelentik. Gandhi felesége egy női önkéntes csapat élén kora reggel bejárta Jalalpur munkásnegyedét és antialkoholistadalokat énekelve, házról-házra ment, felszólította a lakosságot, hogy az ivásról mondjon le. A férfiak nagyobbrészt már munkába mentek és így csak a nőkkel beszélhetett. Arra biztatta a nőket, hogy ne adjanak enni férjeiknek, ha azok iszákosak. Azután felszólította önkénteseit, hogy vágják ki a pálmákat, amelyeknek levéből szeszesitalt készítenek. Kalkutta utcáin reggel 4 óra óta megerősített fegyveres rendőrcsapatok és páncélos autók cirkálnak, hogy a csütörtökihez hasonló zavargások megismétlődését megakadályozzák.