Magyarság, 1930. november (11. évfolyam, 249-273. szám)

1930-11-01 / 249. szám

4 kel, egymással végtelen láncot alkotó kazamatákkal tömte meg, saskeselyű­k fészkéből betonfedezéket csinált, villa­mosárammal, telefondróttal és rádiófel­szereléssel a belga határtól le egész Niz­záig, az olasz határig. Mert a franciák nagyon jól tudják, hogy a póker­játszma igen komoly kártyapartivá ala­l­kar­na abban a pillanatban, amidőn az olasz hadsereg a németekkel együtt haj­taná végre az attaque brusquée-t. Sőt­­ha ez a váratlan támadás csak egyik hadseregnek sikerülne is, ha például a német hadsereg száz-kétszáz kilométer­re behatol francia területre, a védeke­zést jóval megnehezítené az a körül­mény, hogy Olaszország fenyegető ma­gatartása esetén, a francia vezérkar na­gyobb erőket volna kénytelen összpon­tosítani és lefogni az olasz határ men­tén. Az Alpesek megvívhatatlannak tetsző vé­delmi vonalán négy nyitás, négy has­adék vezet Nizza felé. A fran­ciák most sietve el- és körülzárták ezt a négy völ­­­yet a legkülönbözőbb és leg­­moderne­­bb védelmi művekkel. Páris­­ban elter­jedt Iprek szerint a mimició­­gyárak annyi megrendelést kaptak, hogy alig tudnak azoknak eleget tenni és egész Franciaországban, még a Re­nault és Citroen automobilgyárak is gázálarcokat állítanak elő a polgári la­kosság (Halására háborús konfliktus esetén, , mintha — mond­ja az egyik publicista — ezt már a következő ne­gyedévre várnák­. Mi­ai BSIC 1930 november 1. számból . !Barátai­­­k&cégen csodálni fogják ízlését és hozzáértését, ha rádió­készülékül az új síimmuni2W­-t „Hálózati készülék és hangszóró egyben“ választja. Nemcsak sokkal szebb, mint az eddig látott készülékek, hanem: — Az új szelektivitásválasztóval oly szelektívre állít­hatja be, amilyenre csak akarja — — Az egész rádióberendezés egy darabból áll: a 4 pólusú hangszóró be van építve — — A legmodernebb TELEFUNKEN-rudakkal (külső­rácsos csövekkel) működik. 3+1 csöves — — Árnyékolt rácsú végerősítő — — Hullámterjedelme 200-2000 m — — Grammofonlemezek közvetítésére is alkalmas — — Kivitele megvesztegetően szép — — Ára csövekkel együtt (tehát az egész rádió­berendezés) P 326.—. 24.50 pengős havi részletre is kapható — " SENKI A VILÁGON NEM TUD ILYEN ÁRON ENNYIT NYÚJTANI TELEPÜNKÖN A VEZETŐ VILÁGMÁRKA A népszövetségi politika összeomlás­a Franciaországban De hogyan egyeztetik össze a fran­ciák ezt az ideges készülődést a Kellog­­paktummal, Locarnóval és a Népszövet­séggel? Vájjon elvesztették volna már bizalmukat ezeknek a nemzetközi szer­ződéseknek a hathatósságában? Úgy látszik. Mindenesetre az idők jele, hogy meggyőződéses baloldali pacifisták, mint amilyen például az optánsperből ismert Georges Scelte nemzetközi jog­tanár, tesznek nyilvános hitvallást csa­lódásukról. Mit oldott meg tíz esztendő alatt a Népszövetség? Az 1924-es proto­­kollum-terv, az összes államok kötelező fegyveres segítségével megbukott. Meg­buktak a különböző gazdasági tervek. Csúfos fiaskóval végződött a vámbéke konferencia. Még az úgynevezett idege­nek kezeléséről szóló konferencia sem tudott eredményre jutni. Az egyetlen pont, amiben megegyeztek annak meg­állapítása, hogy nem tudtak megegyezni és a konferenciát elhalasztották. Vájjon a londoni tengeri leszerelési konferencia megoldotta-e az olasz-francia krízist? Vagy talán a Briand-féle Európai Egye­sült Államok tervének sorsára hivatkoz­zunk? Érdekes megállapítani, hogy ez utób­binak a kudarca óta a francia diplomá­cia milyen sötéten ítéli meg az európai helyzetet. Igénytelen véleményünk sze­rint az ő szempontjából túlpesszimiszti­­kusan. A Quai d'Orsayn a diplomáciai égboltozat elborulását, kivillámlásait, sőt esetleg magát a zivatart is általában előbbre várják Mussolini 1935-re jósolt végzetes événél. A francia diplomácia számítása szerint az események Német­országban rendkívül gyorsan fognak ér­lelődni és a­­Young-terv, a lengyel­ kor­ridor vag­y általában a revízió kérdésé­nek felve­tése egy-két éven belül bekö­vetkezik, slami rendkívül terhessé és fe­szültté fo­gja tenni a diplomáciai hely­zetet. Éppen ezért a francia külügyi po­litika, de az egész politikai közvélemény is Anglia felé fordul és nem minden aggodalo­­m nélkül vizsgálja, várjon mi­lyen álláspontot fog a Foreign Office ezeknek az események bekövetkeztével elfoglalni és hogy szám­íthat-e Francia­­ország, m­iként 1914-ben történt, Anglia szövetség hűségére, más szóval a Fran­ciaország melletti háborús beavatkozás­ra? Meg nem cáfolt újsághírek szerint a német választások hatása alatt Fran­ciaország londoni nagykövete megbízást kapott, érdeklődjék hivatalosan a brit külügyi h­ivatalban, hogy Anglia milyen magatartá­st tanúsítana arra az esetre, ha Néme­ország hivatalosan felvetné a revízió ké­rdését ? A­nglia semleges maradna egy ola­sz-német-francia kontlktusban Ez a k­érdés szenvedélyesen érdekli a franciákat­, de érthető módon foglalkoz­tatja az angol közvéleményt is. Ez utóbbinál állásfoglalására legcélsze­rűbbnek ártjuk, ha az alábbiakban hí­ven isme­rtetjük Anglia legelső külpoli­tikai pub­icistájának, a Daily Telegraph világhírű külügyi szerkesztőjének, Ge­­rd­wohl-n­ak egyik nemrégiben megje­lent cikk­e: „A Qu­­i d’Orsay világosabb fejű dip­lomatái s­em hiszik, hogy a háború né­hány hón­­ap kérdése lehetne (így!), de hajlanak arra, hogy e háborús konflag­­rációt pá­r év múlva lehetőnek tartsák. Nem min­tha ezen évek számát nagyon magasra tennék. Ellenkezőleg, mint ál­talában a francia közvélemény, számí­tanak arra, hogy a német kormány (akár a hitleristák hatalmában lesz, akár azok nyomása alatt, követni fogja őket külpolitikai téren) a legközelebbi esztendőkben, valószínűleg Olaszország, Magyarország és Ausztria támogatásá­val, kikerülhetetlenül törekedni fog a békeszerződések gyors és integrális re­víziójának előterjesztésére.“ A francia diplomácia — folytatja Gerotwohl — szemben Nagy-Britannia hagyományos politikájával, nem mutat hajlandóságot arra, hogy ezt a kérdést az ellentétek­ kiegyenlítésével oldja meg és számít arra, hogy a Reich diplomáciai offenzí­­váját katonai támadás fogja követni. Azok a biztosítékok, amiket Anglia a locarnói szerződésben Franciaországnak felajánlott, ez utóbbit nem elégítik ki, annál kevésbé, mert Gerotwohl nézete szerint a németek nem fogják megismé­telni az 1914-es hibát, nem a nyugati határon támadnának. Ezért tekintenek most a franciák oly nagy érdeklődéssel Anglia válasza elé. Ha a Quai d'Orsaynak sikerülne Angliától már most oly nyilatkozatot elérni, amely szerint Nagy-Britannia tá­mogatja az ő álláspontjukat, ezt a fran­ciák a maguk kérlelhetetlen logikájuk­kal formális elkötelezettségnek magya­ráznák arra, hogy a Brit Birodalom egész haderejével Franciaország segítsé­gére fog sietni. Azonban az angol köz­vélemény, a man of the street soha sem­ fogja megérteni vagy elfogadni, hogy tisztára európai viszályok kedvéért éle­tét és pénzét feláldozza. Egyetlen brit kormány sem mobilizálhatna ezekért a célokért — fejezi be cikkét az angol publicista — amihez a Dominionok so­hasem járulnának hozzá. Egyesek telje­sen passzíve viselkednének. Mások ellen­kezőleg azonnal bejelentenék semleges­ségüket. És ezzel a Brit Birodalom dara­bokra hullana. De ha Anglia kijelenti, hogy egyetlen shillinget, egy csepp vért sem hajlandó áldozni egy tisztán euró­pai konfliktusban, hideg, de jótékony zuhanyként fog hatni. Ha pedig minden európai állam meg lesz győződve arról, hogy Nagy-Britanniától sem pénzügyi, sem katonai segítségre nem számíthat, akkor kétszer is meggondolja a dolgot, mielőtt harci vágyait kielégítené.“ Gerotwohl cikke valóban lehűtötte a francia közvéleményt. Az egyetlen shil­ling, az egyetlen csepp vér formuláját úgy tekintették, hogy ez visszatérést je­lent Anglia régi, önző külpolitikai elvé­hez, az európai kérdésektől való teljes eltávolodáshoz, a splendid isolation po­litikájához. Gerotwohlnak nem akartak hinni és egy francia publicista, az angol kérdés nagytekintélyű szakértője, Jac­ques Bardoux, a párisi diplomáciai fő­iskola tanára szembeállította vele azt az értesülését, hogy a munkáskormány leg­alább jelenleg ellensége minden területi revíziónak. London minden diplomáciai bonyodalmat óhajt elkerülni, ami meg­nehezítené akár a Young-terv alkalma­zását, akár a leszerelési tárgyalásokat. Az angol jelszó — mondja Baudoux— várni és — elhalasztani! De mire akar várni Anglia és mit akar elhalasztani? Erre a kérdésre hivatalos választ találunk Henderson angol kül­ügyminiszternek Newcastleban október 24-én tartott beszédében. Anglia be akarja várni a leszerelési konferenciát, amelyet 1931-re vagy legkésőbb 1932-re tervez, eredményét és a revízió kér­déseit azutánra halasztani. Bardouxnak igaza van Gerotwohl-lal szemben. Hen­derson nemcsak hogy az egyetlen shil­ling, egyetlen csepp vér formuláját nem tette magáévá, hanem egyenesen elítélte a splendid isolation politikáját és újból lekötötte magát a nemzetközi együttmű­ködés elvéhez. De Henderson ezt is mon­dotta: „Lehetséges, hogy mi vonakodni fogunk oly viszályokba beavatkozni, amik nem ránk tartoznak és amikben a mi érdekeink komolyan nincsenek érintve, de mi sohasem haboztunk, hogy végső esetben teljes súlyúnkat azon népek javára vessük latba, akik szabad­ságért küzdenek az uralomra törekvők, az elnyomók és a hatalmasok ellen.“ Ezek dodonai szavak. Megtalálható benn­­ük az utalás Anglia hagyományos egyensúly-politikájára, hogy szárazföldi konfliktus esetén mindig a gyengébbnek fogja pártját a hegemóniára törekvővel szemben. És várjon ez nem Francia­­ország ellen szól-e? Megtalálható ben­nük a nyílt célzás arra, hogy a lengyel­német korridor kérdésébe Anglia aligha fog beleavatkozni. Éppen ezért Render­­son kijelentése nem keltett Párisban megnyugvást. A Quai d'Orsay nem ka­pott határozott feleletet kérdésére és ma sem tudja, számíthat-e és milyen mér­tékben Angliára? Feldíszítik a hősi halottak sírjait A székesfőváros közönsége és a 111 agyar királyi tábori püspökség — mint jelentettük — november 2-án, vasárnap délután fél 4 órakor rendezi együttes gyászünnepségét, úgy, mint az előző években, a rákoskeresztúri katonatemető hősi emlékműve előtt. A ke­gyeletesi aktuson képviselteti magát Magyar­ ország kormányzója, a kormány, az ország­ gyűlés mindkét háza, a székesfőváros, az ősz­ szes katonai és polgári hatóságok és a tár­sadalmi egyesületek. Kivonulnak a temetőbe a gyászünnepségre a Budapesten állomásozó katonai alakulatok díszcsapatai és megjelen­nek a Budapesten akkreditált diplomáciai testület képviselői is. Sipőcz Jenő dr. polgármester rendelkezé­sére Németh­y Béla tanácsnok intézkedett, hogy hajottak ünnepére az összes hősi síro­kat feldíszítsék és kivilágítsák, úgy, mint is előző években, most is ezrével jelentkeznek olyanok, akik a világháborúban elhunyt és ismeretlen távoli harcterek sírjaiban pihenő szeretteikért azokat a sírokat díszítik fel és világítják ki a katonatemetőben, amelyek­nek hozzátartozói nincsenek. A székesfőváros gyászünnepségét meg­előzően vasárnap délelőtt 11 órakor lesz a budapesti olasz kolónia gyászünnepe a hősi temetőben. Ekkor veszik át az olasz követ­ség vezetői azt a parcellát, amelyet a fővá­ros kegyelete ajánlott fel az olasz nemzet­­nek s ahova a budapesti hősi temetőkben el­temetett 300 olasz katonát helyezték el örök pihenőre. A főváros az olasz hősi sírok mindegyikén díszes fakeresztet és névtáblát helyezett el és a sírokat halottak ünnepére virággal díszítette fel. A budapesti német kolónia már az elmúlt vasárnap tartotta meg gyászünnepségét a hősi temető német parcelláiban, most pedig a német követség újból megkoszorúzza a közös hősi emlékművet a temetőben. A hősök temetőjében — mint ismeretes — 2­5.000 hősi sírt gondoznak Budapesten. Ezeknek a síroknak az ápolása olyan hatal­mas összegbe kerü­l, hogy a székesfőváros hozzájárulásán kívül szükség van a nagy­­közönség adakozására is. A házfelügyelők­nél már a Hősök Napja, május óta kint vannak a gyű­jtőívek, de 21.000 gyűjtőiv közül még csak 3300-ra érkeztek be adomá­nyok. A halottakról való megemlékezés napjaiban az akció vezetősége kérőszóval fordul Budapest közönségéhez, hogy juttas­sák el adományaikat a hősi temetők fel­ügyelőségéhez. Z­E­P­H­IR , a világszerte legismertebb magyar kályha SÍI az összes közép európ­ai J­B államokban forgalomban 40 kft. fával lát egy normál Mm 2 88 szobát 24­ órán át raj LeanéllHott árak : M M 1^ zeonirt^ j 90. íj SjH Szén- és koksztüzelésti b u l »««Heros * *** Árjegyzéket Ingyen Héber Sándor tűzhelygyára Budapest, Vilmos császár­ ut 39. (Hajós­ utca sarok.) Kályháimból lerakat az Esszen vidéki városa Kese. 115-től küldi Rendklvüli altatómmmilevasariasra IV.. Károly Körút 20. szám alatti üzletünk végleg megszűnik! Saját készítményt gyónyfiró kannáinkat rendkívül olcsón árusítjuk SCNLipiaER ra SZQCSOK HI.. Karoly Körút 20. mtk

Next