Magyarság, 1930. november (11. évfolyam, 249-273. szám)
1930-11-01 / 249. szám
4 kel, egymással végtelen láncot alkotó kazamatákkal tömte meg, saskeselyűk fészkéből betonfedezéket csinált, villamosárammal, telefondróttal és rádiófelszereléssel a belga határtól le egész Nizzáig, az olasz határig. Mert a franciák nagyon jól tudják, hogy a pókerjátszma igen komoly kártyapartivá alalkarna abban a pillanatban, amidőn az olasz hadsereg a németekkel együtt hajtaná végre az attaque brusquée-t. Sőtha ez a váratlan támadás csak egyik hadseregnek sikerülne is, ha például a német hadsereg száz-kétszáz kilométerre behatol francia területre, a védekezést jóval megnehezítené az a körülmény, hogy Olaszország fenyegető magatartása esetén, a francia vezérkar nagyobb erőket volna kénytelen összpontosítani és lefogni az olasz határ mentén. Az Alpesek megvívhatatlannak tetsző védelmi vonalán négy nyitás, négy hasadék vezet Nizza felé. A franciák most sietve el- és körülzárták ezt a négy völyet a legkülönbözőbb és legmodernebb védelmi művekkel. Párisban elterjedt Iprek szerint a mimiciógyárak annyi megrendelést kaptak, hogy alig tudnak azoknak eleget tenni és egész Franciaországban, még a Renault és Citroen automobilgyárak is gázálarcokat állítanak elő a polgári lakosság (Halására háborús konfliktus esetén, , mintha — mondja az egyik publicista — ezt már a következő negyedévre várnák. Miai BSIC 1930 november 1. számból . !Barátaik&cégen csodálni fogják ízlését és hozzáértését, ha rádiókészülékül az új síimmuni2W-t „Hálózati készülék és hangszóró egyben“ választja. Nemcsak sokkal szebb, mint az eddig látott készülékek, hanem: — Az új szelektivitásválasztóval oly szelektívre állíthatja be, amilyenre csak akarja — — Az egész rádióberendezés egy darabból áll: a 4 pólusú hangszóró be van építve — — A legmodernebb TELEFUNKEN-rudakkal (külsőrácsos csövekkel) működik. 3+1 csöves — — Árnyékolt rácsú végerősítő — — Hullámterjedelme 200-2000 m — — Grammofonlemezek közvetítésére is alkalmas — — Kivitele megvesztegetően szép — — Ára csövekkel együtt (tehát az egész rádióberendezés) P 326.—. 24.50 pengős havi részletre is kapható — " SENKI A VILÁGON NEM TUD ILYEN ÁRON ENNYIT NYÚJTANI TELEPÜNKÖN A VEZETŐ VILÁGMÁRKA A népszövetségi politika összeomlása Franciaországban De hogyan egyeztetik össze a franciák ezt az ideges készülődést a Kellogpaktummal, Locarnóval és a Népszövetséggel? Vájjon elvesztették volna már bizalmukat ezeknek a nemzetközi szerződéseknek a hathatósságában? Úgy látszik. Mindenesetre az idők jele, hogy meggyőződéses baloldali pacifisták, mint amilyen például az optánsperből ismert Georges Scelte nemzetközi jogtanár, tesznek nyilvános hitvallást csalódásukról. Mit oldott meg tíz esztendő alatt a Népszövetség? Az 1924-es protokollum-terv, az összes államok kötelező fegyveres segítségével megbukott. Megbuktak a különböző gazdasági tervek. Csúfos fiaskóval végződött a vámbéke konferencia. Még az úgynevezett idegenek kezeléséről szóló konferencia sem tudott eredményre jutni. Az egyetlen pont, amiben megegyeztek annak megállapítása, hogy nem tudtak megegyezni és a konferenciát elhalasztották. Vájjon a londoni tengeri leszerelési konferencia megoldotta-e az olasz-francia krízist? Vagy talán a Briand-féle Európai Egyesült Államok tervének sorsára hivatkozzunk? Érdekes megállapítani, hogy ez utóbbinak a kudarca óta a francia diplomácia milyen sötéten ítéli meg az európai helyzetet. Igénytelen véleményünk szerint az ő szempontjából túlpesszimisztikusan. A Quai d'Orsayn a diplomáciai égboltozat elborulását, kivillámlásait, sőt esetleg magát a zivatart is általában előbbre várják Mussolini 1935-re jósolt végzetes événél. A francia diplomácia számítása szerint az események Németországban rendkívül gyorsan fognak érlelődni és aYoung-terv, a lengyel korridor vagy általában a revízió kérdésének felvetése egy-két éven belül bekövetkezik, slami rendkívül terhessé és feszültté fogja tenni a diplomáciai helyzetet. Éppen ezért a francia külügyi politika, de az egész politikai közvélemény is Anglia felé fordul és nem minden aggodalom nélkül vizsgálja, várjon milyen álláspontot fog a Foreign Office ezeknek az események bekövetkeztével elfoglalni és hogy számíthat-e Franciaország, miként 1914-ben történt, Anglia szövetség hűségére, más szóval a Franciaország melletti háborús beavatkozásra? Meg nem cáfolt újsághírek szerint a német választások hatása alatt Franciaország londoni nagykövete megbízást kapott, érdeklődjék hivatalosan a brit külügyi hivatalban, hogy Anglia milyen magatartást tanúsítana arra az esetre, ha Némeország hivatalosan felvetné a revízió kérdését ? Anglia semleges maradna egy olasz-német-francia kontlktusban Ez a kérdés szenvedélyesen érdekli a franciákat, de érthető módon foglalkoztatja az angol közvéleményt is. Ez utóbbinál állásfoglalására legcélszerűbbnek ártjuk, ha az alábbiakban híven ismertetjük Anglia legelső külpolitikai pubicistájának, a Daily Telegraph világhírű külügyi szerkesztőjének, Gerdwohl-nak egyik nemrégiben megjelent cikke: „A Qui d’Orsay világosabb fejű diplomatái sem hiszik, hogy a háború néhány hónap kérdése lehetne (így!), de hajlanak arra, hogy e háborús konflagrációt pár év múlva lehetőnek tartsák. Nem mintha ezen évek számát nagyon magasra tennék. Ellenkezőleg, mint általában a francia közvélemény, számítanak arra, hogy a német kormány (akár a hitleristák hatalmában lesz, akár azok nyomása alatt, követni fogja őket külpolitikai téren) a legközelebbi esztendőkben, valószínűleg Olaszország, Magyarország és Ausztria támogatásával, kikerülhetetlenül törekedni fog a békeszerződések gyors és integrális revíziójának előterjesztésére.“ A francia diplomácia — folytatja Gerotwohl — szemben Nagy-Britannia hagyományos politikájával, nem mutat hajlandóságot arra, hogy ezt a kérdést az ellentétek kiegyenlítésével oldja meg és számít arra, hogy a Reich diplomáciai offenzíváját katonai támadás fogja követni. Azok a biztosítékok, amiket Anglia a locarnói szerződésben Franciaországnak felajánlott, ez utóbbit nem elégítik ki, annál kevésbé, mert Gerotwohl nézete szerint a németek nem fogják megismételni az 1914-es hibát, nem a nyugati határon támadnának. Ezért tekintenek most a franciák oly nagy érdeklődéssel Anglia válasza elé. Ha a Quai d'Orsaynak sikerülne Angliától már most oly nyilatkozatot elérni, amely szerint Nagy-Britannia támogatja az ő álláspontjukat, ezt a franciák a maguk kérlelhetetlen logikájukkal formális elkötelezettségnek magyaráznák arra, hogy a Brit Birodalom egész haderejével Franciaország segítségére fog sietni. Azonban az angol közvélemény, a man of the street soha sem fogja megérteni vagy elfogadni, hogy tisztára európai viszályok kedvéért életét és pénzét feláldozza. Egyetlen brit kormány sem mobilizálhatna ezekért a célokért — fejezi be cikkét az angol publicista — amihez a Dominionok sohasem járulnának hozzá. Egyesek teljesen passzíve viselkednének. Mások ellenkezőleg azonnal bejelentenék semlegességüket. És ezzel a Brit Birodalom darabokra hullana. De ha Anglia kijelenti, hogy egyetlen shillinget, egy csepp vért sem hajlandó áldozni egy tisztán európai konfliktusban, hideg, de jótékony zuhanyként fog hatni. Ha pedig minden európai állam meg lesz győződve arról, hogy Nagy-Britanniától sem pénzügyi, sem katonai segítségre nem számíthat, akkor kétszer is meggondolja a dolgot, mielőtt harci vágyait kielégítené.“ Gerotwohl cikke valóban lehűtötte a francia közvéleményt. Az egyetlen shilling, az egyetlen csepp vér formuláját úgy tekintették, hogy ez visszatérést jelent Anglia régi, önző külpolitikai elvéhez, az európai kérdésektől való teljes eltávolodáshoz, a splendid isolation politikájához. Gerotwohlnak nem akartak hinni és egy francia publicista, az angol kérdés nagytekintélyű szakértője, Jacques Bardoux, a párisi diplomáciai főiskola tanára szembeállította vele azt az értesülését, hogy a munkáskormány legalább jelenleg ellensége minden területi revíziónak. London minden diplomáciai bonyodalmat óhajt elkerülni, ami megnehezítené akár a Young-terv alkalmazását, akár a leszerelési tárgyalásokat. Az angol jelszó — mondja Baudoux— várni és — elhalasztani! De mire akar várni Anglia és mit akar elhalasztani? Erre a kérdésre hivatalos választ találunk Henderson angol külügyminiszternek Newcastleban október 24-én tartott beszédében. Anglia be akarja várni a leszerelési konferenciát, amelyet 1931-re vagy legkésőbb 1932-re tervez, eredményét és a revízió kérdéseit azutánra halasztani. Bardouxnak igaza van Gerotwohl-lal szemben. Henderson nemcsak hogy az egyetlen shilling, egyetlen csepp vér formuláját nem tette magáévá, hanem egyenesen elítélte a splendid isolation politikáját és újból lekötötte magát a nemzetközi együttműködés elvéhez. De Henderson ezt is mondotta: „Lehetséges, hogy mi vonakodni fogunk oly viszályokba beavatkozni, amik nem ránk tartoznak és amikben a mi érdekeink komolyan nincsenek érintve, de mi sohasem haboztunk, hogy végső esetben teljes súlyúnkat azon népek javára vessük latba, akik szabadságért küzdenek az uralomra törekvők, az elnyomók és a hatalmasok ellen.“ Ezek dodonai szavak. Megtalálható bennük az utalás Anglia hagyományos egyensúly-politikájára, hogy szárazföldi konfliktus esetén mindig a gyengébbnek fogja pártját a hegemóniára törekvővel szemben. És várjon ez nem Franciaország ellen szól-e? Megtalálható bennük a nyílt célzás arra, hogy a lengyelnémet korridor kérdésébe Anglia aligha fog beleavatkozni. Éppen ezért Renderson kijelentése nem keltett Párisban megnyugvást. A Quai d'Orsay nem kapott határozott feleletet kérdésére és ma sem tudja, számíthat-e és milyen mértékben Angliára? Feldíszítik a hősi halottak sírjait A székesfőváros közönsége és a 111 agyar királyi tábori püspökség — mint jelentettük — november 2-án, vasárnap délután fél 4 órakor rendezi együttes gyászünnepségét, úgy, mint az előző években, a rákoskeresztúri katonatemető hősi emlékműve előtt. A kegyeletesi aktuson képviselteti magát Magyar ország kormányzója, a kormány, az ország gyűlés mindkét háza, a székesfőváros, az ősz szes katonai és polgári hatóságok és a társadalmi egyesületek. Kivonulnak a temetőbe a gyászünnepségre a Budapesten állomásozó katonai alakulatok díszcsapatai és megjelennek a Budapesten akkreditált diplomáciai testület képviselői is. Sipőcz Jenő dr. polgármester rendelkezésére Némethy Béla tanácsnok intézkedett, hogy hajottak ünnepére az összes hősi sírokat feldíszítsék és kivilágítsák, úgy, mint is előző években, most is ezrével jelentkeznek olyanok, akik a világháborúban elhunyt és ismeretlen távoli harcterek sírjaiban pihenő szeretteikért azokat a sírokat díszítik fel és világítják ki a katonatemetőben, amelyeknek hozzátartozói nincsenek. A székesfőváros gyászünnepségét megelőzően vasárnap délelőtt 11 órakor lesz a budapesti olasz kolónia gyászünnepe a hősi temetőben. Ekkor veszik át az olasz követség vezetői azt a parcellát, amelyet a főváros kegyelete ajánlott fel az olasz nemzetnek s ahova a budapesti hősi temetőkben eltemetett 300 olasz katonát helyezték el örök pihenőre. A főváros az olasz hősi sírok mindegyikén díszes fakeresztet és névtáblát helyezett el és a sírokat halottak ünnepére virággal díszítette fel. A budapesti német kolónia már az elmúlt vasárnap tartotta meg gyászünnepségét a hősi temető német parcelláiban, most pedig a német követség újból megkoszorúzza a közös hősi emlékművet a temetőben. A hősök temetőjében — mint ismeretes — 25.000 hősi sírt gondoznak Budapesten. Ezeknek a síroknak az ápolása olyan hatalmas összegbe kerül, hogy a székesfőváros hozzájárulásán kívül szükség van a nagyközönség adakozására is. A házfelügyelőknél már a Hősök Napja, május óta kint vannak a gyűjtőívek, de 21.000 gyűjtőiv közül még csak 3300-ra érkeztek be adományok. A halottakról való megemlékezés napjaiban az akció vezetősége kérőszóval fordul Budapest közönségéhez, hogy juttassák el adományaikat a hősi temetők felügyelőségéhez. ZEPHIR , a világszerte legismertebb magyar kályha SÍI az összes közép európai JB államokban forgalomban 40 kft. fával lát egy normál Mm 2 88 szobát 24 órán át raj LeanéllHott árak : M M 1^ zeonirt^ j 90. íj SjH Szén- és koksztüzelésti b u l »««Heros * *** Árjegyzéket Ingyen Héber Sándor tűzhelygyára Budapest, Vilmos császár ut 39. (Hajós utca sarok.) Kályháimból lerakat az Esszen vidéki városa Kese. 115-től küldi Rendklvüli altatómmmilevasariasra IV.. Károly Körút 20. szám alatti üzletünk végleg megszűnik! Saját készítményt gyónyfiró kannáinkat rendkívül olcsón árusítjuk SCNLipiaER ra SZQCSOK HI.. Karoly Körút 20. mtk