Magyarság, 1931. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1931-01-17 / 13. szám
HÉTKÖZNAP :26iiiiBiiniii8saisiBi3niBiiiiBi Diáköngyilkosságok Az utóbbi esztendőkben, a bizonyítványok kiosztásának közeledésére rendszeresen megszaporodik az újságok rendőri rovatának hasábja a diáköngyilkosságokkal. Azonban nemcsak az öngyilkosságokterén, de egyéb bűnözések terén is, példátlanul előnyorsulnak az ifjúkori bűntettek. A bűnkrónikában a legsötétebb fejezetek alatt szerepelnek a fiatalkori bűnözök. A gyilkosságoknak ezek az ifjú önkéntesei jellemző, szomorú különlegességei a háború utáni kornak. Valami lelki infekció, epidémia terjed el a diákok között. Tudósok, orvosok, pedagógusok, papok, szociológusok törik fejüket e probléma megoldásán. Kutatják a sötét cselekedetek rejtett hátterét és különféle eredményekre jutnak. A végeredmény egy: Súlyos társadalmi betegség, mely többféle okra vezethető vissza. Azt mondják, hogy bűnös a szülő, az iskola, a pornográfia, a mozi, a szerelem, az álhumanizmus, de sok tekintetben része van ebben a sajtó szuggesztív erejének is. Azt mondják, hogy legfőbb bűnbak az is levi, a tanár. A gyermek rovást kap, szülei megfeddik, leugrik az emeletről. Szidják a tanárt, az iskolát. Az iskola szerintük sokat kíván, túlterheli a tanulót, a tanár kegyetlen, üldözi a diákot. Kifelejtik azt, hogy kettőn áll a vásár. A szülői házon és az iskolán. Az iskola a nevelés mellett főképpen tanít. Dupla létszám mellett nem is tehet mást. A szülői ház kötelessége volna elsősorban nevelni, és a tanításban segíteni. Hisz a gyermek a 24 órából csak 5 órát tölt az iskolában, a többit szülei gondozása alatt éli. A szülőnek kötelessége a gyermek lelkét figyelni és az iskola szabályaival karöltve az ifjút helyesen nevelni. Minthogy a tanárnak nincs módjában egyénileg foglalkozni a tanulóval (ami ideális állapot lenne), azért nem ismeri külön minden gyermek lelki alkatát, esetleges érzékenységét, dacos, ingerlékeny természetét, különleges lelki állapotát. Csak a szülő ismerheti legjobban gyermeke jó és rossz tulajdonságait és így az ő kötelessége a gyermek nevelése. Ha a szülő munkájának ezt a részét elhanyagolja, nem háríthatja át ezt a felelősséget és az elhanyagolás szomorú következményeit az iskolára. Igaz, hogy a szülők mai nemzedéke átélte a világháború nyomorúságát, a kommün borzalmait és Trianon gyalázatát Ebből a megrokkant családból származó gyermeksereg a lelk.bajnak bizonyos diszpozícióját hozza magával a világra és igy nevelése is sokszor ellátott A leromlott családi viszony egyik fészke az öngyilkossági mételynek, és nem az iskola A német irodalom a múlt század utolsó negyedében regényben, színműben, novellában, vicclapokban a pedagógusoknak egy oly típusát termelte ki, mely megtestesítője volt a brutalitásnak, merev, lelketlen, pedáns iskolamesternek. Ez a típus a maga félszeg módszerével, valósággal gyilkolta, öngyilkosságba kergette a tanulók százait. Hebegés a tanártól, a feleléstől, a szekundától, próbára tette a gyermek gyenge idegrendszerét. A sok emlézéssel megterhelték a memóriát, az értelemnek annál kevesebb szerepet juttattak. Délelőtt az iskolában görnyedt a tanuló, délután othon robotolt a tenger feladat elvégzésével. Mindez a serdülő ifjúnak testi egészségét, fejlődését, idegrendszerét támadta meg. Ilyen túlzott beállítással igyekeztek magyarázni és megokolni a tanár egyéniségével, bánásmódjával e rettenetes kórtünet előidézését, a tanulók tömeges öngyilkosságát. Őszintén elmondhatjuk, hogy sem a múltban, még kevésbé a jelenben, a tanárképzés és iskolai felügyelet mai állapotában, ilyen pedagógusok valóban csak a költői kiszínezett világban találhatók. A bajnak gyökere óra itt van. Bűnösnek látják az álhumanizmust, vagy kólától nem komoly munkát, de játékot jelszó. Játszva tanítsunk és tanuljunk f óvodában, de nem a középiskolában, később az ilyen tanulóval az élet nehézségeinek súlya alatt? Minden kornak megvannak a kötelességei és nehézsége amelyeket teljesítenie kell és amelyek elöl kibújni nem lehet. Az iskola követelményei fegyelem és tanulás tekintetében olyanok, hogy egy jól nevelt, józaneszű tanuló számára nehézséget nem okoznak. Mi lesz az ilyen tanulókkal, akiket már ifjú korban elvonnak az élet apró küzdelmei, akadály elől? Hogyan állja meg helyét az ilyen felnőttebb korában, nagyobb nehézségek előtt ha iskolában nem gyakorolta lelkét a kisebb akadályok leküzdésében? Az iskola nemcsak játszótér. Itt az életre előkészítő komoly munkának van a helye. Az életpedig nem játék, hanem nehéz küzdelem, mely testben lélekben megedzett férfiakat kíván, nem elpuhult, elkényeztetett, minden erőfeszítésre képtelen, enervált alakokat. Az iskola minden esetre helyes irányban akarja a diákot nevelni, sokszor ellentétesen a kényeztető szülővel. Innen a sok tragédia magva. Nagymértékben felelős a szomorú tünet előidézéséért a mozi, a szennyirodalom, pornográfia, mely a művészi szabadság orv. alatt nap-nap mellett vakmerő lélekgyilkosságokat követ el. A tiszta, érintetlen lelkeket az erkölcs fertőjébe taszítja. Az a serdülő fantáziában dús lélek, elveszti józan eszét, kivezető utat nem találja másban, csak megsemmisülésben. Ezért fontos az ifjúság olvasmányainak, mozidarabjainak gondos megválasztása és ellenőrzése. Mert míg a felnőttnél az olvasmány csak szórakozás, gyönyörködés, a serdülő ifjúnál az élmény átélés, valóság. Duzzadó fantáziája valósággá építi ki olvasmányát és elveszti a helyes itéletet, a valóság iránt való érzéket. Különösen a nagyvárosi gyermek fantáziáját izgatják a nyüzsgő élet kápráztató, szédítő viszonyai: kirakatok, képek, szobrok, reklámok mozi, színház stb. Ezért nagyobb itt a szülők gondja, mint vidéken, ahol kevesebb is a gyermeköngyilkosság. Utolsónak említem, de a mai viszonyok között a bűnösök közé tartozik a sajtó egy része is e sárvány terjedésének előmozdításában. A sajtó ma mindenütt ott van. Diákjaink valósággal falják az újságot, még a legkisebbje is. A mind gyakrabban előforduló tragikus összeütközéseket diákok és iskola között, nemkülönben az ilyen fiatalkorúak meggondolatlan öngyilkosságait sajtó oly színes riportokban tálalja a közönség elé, hogy annak valósággal szuggeráló ereje van. Az ifjúság vágyik a kalandra, szenzációra, hősiességre, szereti a regényességet, a feltűnést, amit moziban lát és újságokban kiszínezve olvas. Számtalan ilyet öngyilkos ifjú vált meg az élettől abban a tudatban és barátainak előre megjósolt dicsőséggel, hogy róla majd írni fognak az újságok. Sőt tudunk olyan esetet is, mikor az öngyilkos egy előző napon megtörtént öngyilkosságot az újságok leírása alapján lemásolva, önmagán hajtott végre. A sajtónak az ilyen gyönge lelkekre óriási szuggeráló ereje van. És ma, mikor az erőszakos kaszás naponta sűrű rendet vág az ifjak soraiban, a sajtó egy része valósággal tobzódik szenzációs öngyilkosságok minél színesebb feltálalásával. Ilyenkor a betű a szónak szoros értelmében véve, valósággal öl, gyilkol, mert példát mutat és buzdít, a hőst dicsőít és magasztalja, az élőket okolja, bűnbakokká teszi. Mindez a fejlődő, kritikátlan ifjak lelkében a legmélyebb benyomásokat kelti. A sajtó egy részének ez a szuggeráló hatása egyik erős előmozdítója a diáköngyilkosságok terjedésének. A hírlapirodalom a akkor teljesítené e téren igazi hivatását, ha az ilyen esetek egyszerű rendőri hírként való említésével megfosztaná a „hőst“ a nyilvánosságtól. Az eredmény e téren egész bizonyossággal javulna. Korpás Ferenc, az állami Werbőczy-reálgimnázium igazgatója Hevesy Andor: Beethoven intim élete A fejpiasyobb zeinkfdtő mn^Au* b*nső tárgyaira vonzó, könnyed, növeliipzfisnformában Pártában egy év alatt tíz kiadást ért el! A pompás 'Tiállitámi, több mint kétszázoldalas könyvet öt eredeti fénykép diszíti. Araft pengő Kapható s Magyarság kiadóhivatalában, M. Aradi -u. S. 1. era. wisiai BAr. 1931 január 17. számbat Tízévi börtön helyett kötélhalálra ítélte Pintér András tüzér századost a legfelsőbb honvédtörvényszék Fellebbezés után pénteken tárgyalta a legfelsőbb honvédtörvényszék Pintér András százados bűnpörét, akit a honvédtörvényszék lefokozásra, összes katonai érdemrendjeinek elvesztése mellett tízévi, magánfogsággal mlyosbitott, súlyos börtönre ítélt mert múlt év májusában Pesterzsébeten agyonlőtte elvált feleségének vőlegényét, Kiss Miklós őrnagyot. Pintér András 1918-ban vette feleségül Radulescu Helént s házasságából fia született. Életük nem volt boldog. Felesége 1922 ben elhagyta a századost, aki az asszony szenvedélyesen szerette, öngyilkossági kísérletet is követett el, hogy feleségét visszakényszerítse magához. A békesség azonban ekkor sem állt helyre. Az asszony folyton válni akart. 1926-ban Pintérék megismerkedtek Kiss Miklós őrnaggyal, aki — a tanúk szerint — oly jó viszonyba került a százados feleségével, hogy egy pohárból ittak, közös cigarettát szívtak. Ez később a férj tudomására jutott, heves jelenet támadt Kiss őrnagy és Pintér százados között. Végül a őrnagy becsületszavát adta, hogy elkerüli az asszony társaságát. Pintérné azonban nem nyugodott ebbe bele s végül rávette férjét hogy békés utón váljanak el. Lemondott nő tartási jogáról, csak a tizesztendős kisfiához ragaszkodott. A válás megtörtént s ettől az időtől kezdve Kiss Miklós őrnagy formálisan udvarolt az elvált asszonynak. De a férj is, gyermeklátogatás címén, gyakran felkereste volt feleségét, aki nagyon figyelmes volt hozzá, mert tartott attól, hogy a százados elviszi gyermekét. Pintér ezt a figyelmességet félremagyarázta, reménykedni kezdett hogy újból helyreállíthatja a házastársi viszonyt. . .Hevesen udvarolt volt feleségének aki már Kiss Miklós őrnagyot szerette s e fonák helyzetből csak úgy talált kiutat, hogy elküldte Kiss Miklós őrnagyot volt férjéhez és felvilágosította őt a való helyzetről. Az őrnagy és a százados drámai találkozása után a volt férj nem akarta elhinni a hallottakat, autóba ugrott, hogy saját feleségétől értesüljön a helyzetről. Kiss őrnagy szintén autóba ült és ugyancsak kiment Radulescu Helen pesterzsébeti villájába. Úgyszólván egyszerre érkezett oda Pintér András századossal. Mindketten barátságosan beszélgettek az asszonnyal, bementek a villába ahol rövid szóváltás fejlődött ki a két férfi között., Pintér százados revolvert rántott és gyonlőtte vetélytársát, Kiss Miklós őrnagyot Pintér századost, aki öngyilkosságot kiséelt meg, letartóztatták. A honvédtörvényszék előtt azzal védekezett, hogy amikor felesége köttőjük közül Kiss őrnagyot választóiba és őt lakásából egyenesen kiutasították elvesztette az önuralmát, pisztolyt rántott elő és azt sem tudja kire, hogyan és hány lövést adott le. Az elsőfokú bíróság előtt a koronatanú maga az elvált asszony volt, aki rendkívül súlyosan terhelő vallomást tett volt férje ellen. A honvédtörvényszék feltűnő szigorú ítélete után a honvédügyészség semmiségi panasszal támadta meg az ítéletet, mert nem gyilkosság bűntettében mondták ki bűnösnek Pintér századost. A védelem pedig azért élt semmiségi panasszal, mert a bizonyításiegészítésére vonatkozó indítványok elutasításával, a vádlott hátrányos jogi helyzetbe került. A pénteki honvédfőtörvényszéki tárgyaláson Révy Kálmán altábornagy elnökölt. A per előadója Sztupka László ezredes-hadbíró dr. Karag Lajos dr. ezredes hadbíró, koronaügyészhelyettes, részletesen megindokolta a semmiségi panaszokat és arra a köétkeztetésre jutott, hogy a vádlott nem akarta megfélemlíteni az áldozatát, hanem kifejezetten gyilkolni akart. Bauer Antal dr. nyugalmazott ezredes hadbíró, Pintér százados védője, rámutatott arra, hogy a vád vile teljes egészében Radulescu elején vallomásán alapszik és ez a vallomás mindenesetre izgatott kedélyállapotáról és nem csekély mértékben gyűlöletből fakad, a bíróságnak figyelembe kell venni azt, hogy Pintér százados súlyos ideggyengeségben szenved, akit mindössze életbiztonság elleni vétségben kellene elmarasztalni. A perbeszédek után a legfelsőbb honvéd- törvényszék zárt ülésen hozta meg ítéletét, amely a védelem semmiségi panaszát elutasította. De elfogadta a közvád által benyujjtott semmiségi panaszokat és Pintér századost a jogi minősítés megváltoztatásával, a katonai büntetőtörvénykönyv 413-ik szakasza alapján gyilkosság bűntettében mondta ki bűnösnek s ezért rangjának megfosztása mellett a honvédség kötelékéből való kicsapásra, kitüntetéseinek elvesztésére és kötélhalálra ítélte. A legfelsőbb honvédtörvényszék hosszasan indokolta az ítéletet és úgy látta, hogy a körülmények teljesen kimerítették a gyilkosság bűntettének tényálladékát. Az ítélet kihirdetése után a legfelsőbb honvédtörvényszék kegyelmi tanáccsá alakult át és zárt ülésben döntött, kegyelemre ajánlja-e Pintér András tüzérszázadost, vagy se. I Napirend Január 17., szombat nap kél 7 óra 43 p., nyugszik 16 óra 37 p- Hold kél 7 óra 20 p., nyugszik 14 óra 52 p. Római katolikus és protestáns: Antal. KÖNYVTÁRAK: (Óvárosi nyilvános könyvtár itiróf Károlyi utca 8.) 9—19 Vakok könyvtára (Ida utca 5.) 8—12. Természettudományi Társulat könyvtára és olvasóterme (Eszterházy* utca 14—16.) 9—12 és 15—19. Akadémia könyvtára (Akadémia utca 2.) 13—19. Egyetemi könyvtár (Ferenciek tere 5/a.) olvasóterem nyitva 9—19. folyóiratolvasó nyitva 9—14 és 15—20, könyvkölcsönzés nyitva 9—14. Kereskedelmi és Iparkamara könyvtára (Szemere utca 6.) 9—14. Magyar Földrajzi Társaság könyvtára (Főherceg Sándor utca 8.) 17—18 Statisztikai Hivatal könyvtára (Keleti Károly utca 5—7.) 10—13. Széchenyi-könyvtár Múzeum körút 14.) 9—14. Erzsébet Népakadémia könyvtára (Szentkirály utca 7.) 17—20. Állatkerti könyvtár 14—17 Mezőgazdasági k. (Széchenyi-sziget) 10-13 Iparművészeti könyvtár (Üllői út 33.) 9—12. MÚZEUMOK: Nemzeti múzeum 9—11 14. Mezőgazdasági múzeum (Széchenyi-sziget) 10—13 Szépművészeti múzeum (Aréna út 41 szám) nyitva 10—114. Erzsébet királyné emlékmúzeum (Királyi árpalota) nyitva 9—13 és 15—17. Szécheyi-szoba (Akadémia utca 8) nyitva 10—12. Akvinkumi múzeum (Szentendrei út 7 szám) zárva Ásatások megtekinthetők. Ráth Gy m. Vilma királynő út 121 9—H14 Hopp Ferenc keletázsiai múzeum (Andrássy út 103.) 10 —13. Földtan múzeum (Stefániáut 14.1 t— 13. Királyi Várpalota termei megtekinthetők 110—15 Országháza megtekinthető 9 KV Ernszt-múzeum (Nagymező utra 8.) 9—11 Kereskedelmi Iparcsarnok (Városliget) 8—48 Iparművészeti múzeum s Üllői út 33) 9—114.örösmarty-szoba (Akadémia) nyitva 10—12. Néprajzi múzeum (Hungária körút 347.) 9-14. Történelmi képcsarnok (Akadémia) 10—13. KIÁLLÍTÁSOK: A Műcsarnok Tél Tárlata 14. Az Ernszt-múzeumban a Szinyei Társaság harmadik kiállítása 9—16. Az Iparművészeti Múzeumban (Üllői út 33.) az Iparművészeti Iskola jubileumi kitiltása 9—14. A Tamás-galériában (Akadémia-utca 8.) Márffy Ödön gyűjteményes kiállítása 10—17. A Képzőművészeti Szalon (Gróf Tisza István-utca 14.) második csoportkiállítása (Andrássy út 69.) 9—11. Az idő t Meteorológiai Intézet jelenti január 16-án este 10 órakor. Az enyhe óceáni levegő élénk beáramlása Középeurópába egyre tart és Északfranciaországban, Német- és Lengyelországban erős viharos lökésekben nyilvánul. Az említett országokban az idő általánosan esős, csak Lengyelországban van még helyenként havazás. Egyébként az idő igen enyhe, ma este 7 órakor Németországban 2—4, a La Manche-csatorna vidékén 8—10 fok Celsius a hőmérséklet. Hazánkban is enyhébb lett az idő, különösen a Dunántúlon, ahol a nap folyamán 3—5 fokkal emelkedett a hőmérséklet a fagypont fölé, míg Debrecenben csak plusz egy fokig. Egyébként változóan felhős volt az ég és mérhető csapadékot nem jelentettek. Ma este még a déli és keleti határrészeken van fagy, míg Budapesten este, 9 órakor plusz 3 fok Celsius a hőmérséklet. Jóslás: Változékony, enyhe idő, élénk nyugati légáramlással és esővel. A vízállás: A földmivelésügyi minisztérium vízrajzi osztálya jelenti: A Duna Pozsonyig árad, lejebb apad, Mohácsig alacsony, Mohács alatt közepes vízállású. Pénteki dunai vízállások: Passau 160, Strodon 103, Stein mínusz 91, Bécs mínusz 127, Pozsony 36, Komárom 206, Budapest 136, Paks 64, Baja 189, Mohács 213, a Dráva Barcsnál mínusz 63.