Magyarság, 1931. április (12. évfolyam, 74-97. szám)
1931-04-01 / 74. szám
1931 április 1, szerda A pánindiai kongresszus jóváhagyta aSandhi-féle békekötést Londonból jelentik. A pánindiai kongreszuus történelmi jelentőségű karachii ülésszaka hétfőn este befejeződött. A kongresszus egyhangúan jóváhagyta a newdelhii békeszerződést és megbízta Gandhit a kongresszus képviseletével a második kerekasztal-konferencián. A kongresszus ülésszakát Gandhi rövid beszéde zárta be, amelyben Gandhi mégegyszer védelmébe vette békepolitikáját. Beszédét a következő szavakkal fejezte be: — Nem ígérhetem meg, hogy a második kerekasztal-konferenciáról India teljes függetlenségével térek vissza, biztosíthatom azonban a kongresszust, hogy nem hozok nagyobb rabságot, mint amilyenben India ezidőszerint sínylődik. »A német kormány boldog lenne, ha a szövetséges hatalmak is két napon belül értesítenék fontosabb diplomáciai akcióikról« Curtius válasza Briandnak Berlinből jelentik: Curtius dr. külügyminiszter a birodalmi tanács keddi ülésén nagy beszédet mondott az osztrák—német vámunióról. Beszédét, amely válasz volt Briandnak a szenátus szombati ülésén tartót expozéjára, politikai körökben feszült érdeklődéssel várták. A birodalmi gyűlés tanácsterme szűknek bizonyult az érdeklődők nagy tömegének befogadására s az ülést azért a költségvetési bizottság üléstermében kellett megtartani, ahol jóval több volt a hely. A birodalmi tanács tagjai valamennyien megjelentek s igen sok birodalmi gyűlési képviselő is eljött. Curtius dr. azzal kezdte beszédét, hogy Németország és Ausztria eljárása minden tekintetben beleilleszkedik az összeurópai együttműködéskeretébe. Az elmúlt évek nemzetközi vitái során minden esetben elismerték, hogy Európa gazdasági nyomorúsága a szétdaraboltságra vezethető vissza. A regionális megállapodások szükségét is mindenki elismerte, márpedig a német— osztrák tervnek is ilyen jellege van. Németország és Ausztria az érvényben lévő szerződések keretén belül a lehető leggyorsabban meg akarják szerezni súlyos gazdasági válsággal küzdő államoknak mindazokat az előnyöket, amelyek a gazdasági határok kiszélesítésével járnak. A német és az osztrák kormány ennek a tervnek a végrehajtásával új impulzust akar adni az európai gazdaság újjászervezésének. Megelégedéssel állapíthatja meg — folytatta Curtius —, hogy a világ közvéleményének nagy részében rokonszenvre és megértésre talált ez a terv. Azokban az államokban, amelyekben a német—osztrák terv izgalmat keltett, félreismerték a helyzetet s az egész ügyet a gazdasági térről a politikai térre vitték át. Németország és Ausztria szándékaitól senkinek sem kell félnie s a két kormány lojalitásában senkinek sem szabad kételkednie. Briand külügyminiszter a szenátusban tartott beszédében elismerte, hogy Közép- és Keleteurópa gazdaságát súlyos veszedelmek fenyegetik. Ezek a veszedelmek hozták össze a német és az osztrák kormányt, a gazdasági válság volt az az ok, amely a vámunió tervét felszínre hozta. Mindkét államnak szüksége van belső piaca kiterjesztésére, ez pedig csak regionális megállapodás révén volt elérhető. Amikor a különböző nemzetközi fórumok előtt felmerült az a terv, hogy az európai gazdasági helyzeten sürgősen segíteni kell az összeurópai gazdaság megszervezésével, a német és az osztrák kormány a legnagyobb örömmel fogadta ezt a tervet s most is kitart az összeurópai együttműködés mellett. Az európai gazdaság szolidaritása, sajnos, már az együttműködés első lépésénél súlyos próbának van kitéve. Franciaország is vámunióról tárgyalt tavaly Belgiummal Egyes kormányok ellenkezése teljesen érthetetlen, hiszen hasonló tervekkel más államok is foglalkoztak, nemcsak a német és az osztrák kormány. A cseh kormány részéről többször kijelentették, hogy az európai együttműködés megszervezésének első lépése a dunai államok gazdasági szövetségének megvalósítása lenne. A regionális gazdasági megállapodások gondolata uralkodott a délkeleteurópai agrárállamok különböző konferenciáin is. A skandináv államok, Hollandia és Belgium között hasonló elvi megegyezés jött létre. A múlt év őszén Lüttichben francia—belga vámunióról tárgyaltak. Az osztrák és a német kormány terve ugyanebben az irányban mozog s miután a bécsi megállapodás minden többi államnak is nyitva hagyja az utat a csatlakozásra, a német—osztrák terv tagadhatatlanul egész Európa érdekét szolgálja. A tervnek semmiféle politikai oldala nincsen és tisztára gazdasági jellegű. Curtius dr. ezután visszautasította azokat a vádakat, hogy a bécsi megállapodás ellentétben áll különböző nemzetközi kötelezettségekkel, így elsősorban az 1922. évi genfi jegyzőkönyvvel. A német és az osztrák kormány a vámszerződés tervének kidolgozásánál szigorúan ügyelt arra, hogy mindkét állam szuverenitását biztosítsa és fentartsa mindkét állam teljes önrendelkezési jogát. Az új szerződés semmiképpen sem érinti tehát Ausztria függetlenségét sem. A német kormány elfogadja Henderson javaslatát . Ami már most Henderson külügyminiszternek azt a javaslatát illeti, hogy a kérdés jogi elbírálását a népszövetségi tanácsra kell bízni, a német kormánynak az az álláspontja, hogy jogi kérdésről itt nincs szó, hiszen az új szerződés semmiféle nemzetközi jogi kötelezettséget nem érint. A német kormány ennek ellenére mégis hozzájárul az angol javaslathoz, miután nem kell tartania attól, hogy a népszövetségi tanács olyan döntést hoz, amely kedvezőtlen lenne számára. Genfben legalább alkalmuk lesz a külügyminisztereknek arra, hogy részletesen megvitassák egymás közt a kérdést s ez a vita feltétlenül tisztázni fogja a német és az osztrák álláspont jogosultságát. Curtius dr. azt a vádat is visszautasította, hogy a német és az osztrák kormány visszatért a titkos diplomácia módszereihez. A berlini és a bécsi kormány között március 19-én jött létre az elvi megállapodás s március 21-én már átnyújtották a német—osztrák jegyzéket Londonban, Párisban és Rómában. A német kormány boldog lenne, ha a szövetséges hatalmak is két napon belül értesítenek minden fontosabb diplomáciai akciójukról A külügyminiszter beszédét percekig tartó viharos helyeslés fogadta. A román és szerb követ Briandnál Párisból jelentik: Briand külügyminiszter hétfőn fogadta Cesianu román és Spalajkovics szerb követet. Megbeszélésük, a lapok értesülése szerint, arra a kérdésre vonatkozott, hogy a német—osztrák vámegyezmény terve milyen politikai és gazdasági kihatásokkal jár. A német Mitteleurópával szemben a csehek most a Kisántantra és Ausztriára szorítkozó Kis Mitteleuropa megvalósításával próbálkoznak Németország egyik előkelő közgazdasági folyóirata, Der deutsche Volkswirt, legutóbbi számában foglalkozik a csehek elutasító magatartásával a német—osztrák vámunióval szemben. Rámutat arra, hogy Csehországban egy céltudatos demagógia túl sokáig ringatta a közvéleményt abban a háborúutáni illúzióban, hogy Csehországnak európai missziója van és cseh részről ennek megfelelő konstruktív politika folyik. A cseh ideológiában uralkodó felfogás, hogy a közgazdaságnak kell alkalmazkodnia a politikáima és nem fordítva. Megállapítja, hogy a téves utakon járó Benes-féle külpolitika :!«seít ^iTindenki tudja, hogy a haj kön happ szépen lesuft men es , «* ff X• • Ihete «_/ ixa non -shampoont használ. 1 csomag »36 fillér 2 mosásra elég! vezetett Csehország elszigetelődésére nemcsak a Németországgal, Ausztriával és Magyarországgal való viszonylatban, hanem — ami még fontosabb — a kisántánttal való kapcsolatban is. A fősúlyt Csehország most a genfi szignatárius hatalmak döntésére fekteti és épp ezért minden igyekezet ezeknek befolyásolására irányul. Közben kialakul — de már elkésetten — egy olyan akciónak a terve, amely az utolsó percben Németország kikapcsolását, de egyben a Kis-Mitteleurópa (Csehország, Ausztria, Szerbia, Románia) megvalósítását vinné keresztül nyílt preferenciális alapon. A polgármester megállapította az ügyosztályok új beosztását Sipőcz Jenő polgármester kedden rendeletet adott ki, melyben véglegesen rendezi az ügyosztályok beosztását és kijelölte az ügyosztályvezetőket. A kedden kiadott rendelet szerint az út- és csatornaépítési ügyosztály vezetője Király Kálmán műszaki főtanácsos lett, a közgazdasági ügyosztály élére pedig Babarczy István főjegyzőt nevezte ki a polgármester. Az ügyosztályok vezetőinek végleges névsora ilyenformán a következő: I. Elnöki ügyosztály, vezető: Gallina Frigyes tanácsnok. II. Ut- csatornaépítési és köztisztasági ügyosztály, vezető: Király Kálmán műszaki főtanácsos. III. Városrendezési és magánépítési ügyosztály, vezető: Csármann Ferenc műszaki tanácsnok. IV. Közjogi, illetőségi ügyosztály, vezető: Szlovák Pál dr. tanácsnok. V. Közlekedési ügyosztály, vezető:Kovácsházy Vilmos tanácsnok. VI. Pénzügyi ügyosztály, vezető: Lamotte Károly tanácsnok. VII. Közoktatási ügyosztály, vezető: Bődy László dr. tanácsnok. Vili. Közélelmezési ügyosztály, vezető: Vajna Ede tanácsnok. IX. Szociálpolitikai és közjótékonysági ügyosztály, vezető: Schuler Dezső tanácsnok. X. Közegészségi és közkórházi ügyosztály, vezető: Salamon Géza tanácsnok. XI. Városgazdasági ügyosztály, vezető: Szendy Károly dr. tanácsnok. XII. Világítási és vízvezetéki ügyosztály, vezető: Schara Béla főjegyző. XIII. Középítési ügyosztály, vezető: Wossala Sándor. XIV. Közművelődési, művészeti ügyosztály, vezető: Némethy Károly tanácsnok. XV. Közgazdasági és ipari ügyosztály, vezető: Babarczy István báró dr. főjegyző. Az új ügyosztály beosztással kapcsolatban néhány eltolódás történt az ügykörök beosztásában is. Az út- és csatornaépítési ügyosztályhoz csatolták, igen helyesen, a Köztisztasági Hivatalt és szeméttelepet, amelyek azelőtt a közegészségi ügyosztályban voltak. Új a közművelődési ügyosztály, amelyet a szociálpolitikai ügyosztályból hasítottak ki. A IX. közjótékonysági és szociálpolitikai ügyosztály a következőket öleli ezek után fel: Közjótékonysággal kapcsolatos ügyek, szegénysegélyezés, foglalkoztatók, népkonyhák, melegedők, szeretetotthonok, menhelyek, árvaházak ügyei. A szociálpolitikai intézetek építési programjának megállapítása, hét éven felüli budapesti hatósági gondozásban levő gyermekek tartásdíjának megtérítése, jótékony egyesületek, hadirokkantak, özvegyek és árvák, szociálpolitikai ügyek, lakásépítési program, kislakásos telepek kezelése, anya- és gyermekvédelem, gyermeknyaraltatás, népfürdők, önsegélyző egyesületek, munkaközvetítés ügyei, háztartási alkalmazottak munkaügyei, tanoncotthonok, népszállók és a városházi étkező ügyei. A XIV. közművelődési ügyosztályhoz a következők tartoznak: Tudományos, irodalmi, művészeti, régészeti ügyek, ilyencélú intézetek és egyesületek ügyei, városi nyilvános könyvtár, fővárosi múzeumok, levéltár, énekés zeneiskolák, iparrajziskolák, szabadoktatás, iskolán kívüli népművelési bizottság ügyei, film- és színházügyek, színháznyitási engedélyek, Budai Színkör, Budapesti Színház, Városi Színház és Népszínház ügyei, Fővárosi kiadványok, szükséges munkák gyűjteményes beszerzése, a fővárosi jogszabályok kiadása, kulturális kiállítási ügyek, fővárosi közéleti nagyságok emlékének megörökítése, szobrok, kutak és más művészeti műtárgyak fentartása, képzőművészeti ügyekben véleményadás, hirdetővállalat, reklámügyek. Igen üdvös lenne, ha a részletes ügyosztálybeosztást a városháza kapuiban és a folyosókon kifüggesztenék. A jelen helyzetben bizony kevesen tudnak eligazodni a fővárosi ügyekben. Ezek a táblák igen nagy szolgálatot tennének a rengeteg ügyes bajos embernek. Külföldi patkányirtószereket akarnak a budapesti irtásnál felhasználni? Mint kezdettől fogva, most is a legnagyobb titkolódzással kezelik a fővárosnál a küszöbön álló patkányirtás előkészítését. Ha nagy üzleti tranzakciókról volna szó, ez a titkolódzás még érthető lenne, de teljesen érthetetlen akkor, amikor a főváros a háztulajdonosok pénzén akar patkányirtószereket forgalomba hozatni. Értesülésünk szerint az a szakbizottság, amely túlnyomórészt nem fővárosi szakemberekből állott, messze túllépte hatáskörét és ahelyett, hogy egyszerűen a pályázó cégek által javasolt szerek használhatósága felől mondott volna véleményt, cégeket hozott javaslatba, ami pedig egyáltalán nem a szakbizottság, hanem kizárólag a fővárosnak autonóm joga. Sajnos, ezideig nem hozták nyilvánosságra a döntés részleteit, pedig itt a legmesszebbmenő ellenőrzésre és felülbírálatra van szükség. Okvetlenül nyilvánosságra kell hozni mindenekelőtt, hogy milyen vállalatok kaptak megbízást és milyen árakon szállítják a patkányirtószereket, mert itt a háztulajdonosok és a főváros polgárainak érdekéről van szó. Különösen érdekes volna azt megtudni, hogy milyen megrendeléseket kaptak azok a cégek, amelyek külföldi gyártmányokat képviselnek. Szinte hihetetlen, hogy ma, mikor a magyar iparpártolásról annyit beszélnek, éppen a székesfőváros külföldi gyártmányoknak is ilyen nagy mértékben helyet adott, ugyanakkor, mikor a legnagyob magyar vegyészeti gyár ajánlatát, a hírek szerint, figyelembe sem vették. Ennek a mellőzésnek az indokaira mindenki joggal kíváncsi és remélhető, hogy ha ennek a furcsa és érthetetlen ügynek a részletei ismeretesek lesznek, a végső döntésbe a főváros magasabb vezetősége is bele fog szólni és orvosolni fogja minden bizonnyal azokat a hibákat, amelyeket az illetékesek, a hírek szerint, elkövettek. k Izom- és izületi fájdalmakat és a fejfájást csillapítják és megszüntetik a Togal-tabletták. Kérdezze meg orvosát !Minden gyógyszertárban kapható. Ára P 1.80.