Magyarság, 1931. november (12. évfolyam, 249-272. szám)
1931-11-03 / 249. szám
Összes bunyaimat ploeóneladom Bandaatskht&-t. Javítóit, prémazdat lagritányosabban Tillalok Kérje Ingyen B. mrému divatlapomat iseSEHFElO képesített az Ileamester RADAY U. 14. (Calvin-térnél) ferencián felmerült nehézségek ügyében tárgyalt. Kedden délelőtt Macdonald találkozni fog Gandhival. Kedden este néhány napos pihenőre skóciai szülővárosába, Lossiemouthba utazik. Községi választások Angliában Londonból jelentik. Hétfőn kezdődött London 28 önkormányzati kerületében és Anglia 80 nagyobb városában a városi képviselőtestületi tagok választása. Az 1928. választás alapján a pártok állása Londonban a következő volt: községi reform párt (konzervatívek) 888, szocialisták 458, progresszívek 37, pártonkívüli 2. A szocialisták jelenleg 8 kerületben voltak többségben. A választásokon a főváros 1172 mandátumáért 2470 jelölt küzd Egyhangúlag megválasztottak eddig 213 városi képviselőt, köztük 191 községi reformpártit és 22 szocialistát. Halottak napja Mindenszentek napján a temetők csendes, békés világa az idén, mintha szomorúbb, gyászosabb lett volna, mint más esztendőkben. A szeretteik emlékezetén könnyező emberek, mintha saját sivár életüket is gyászolták volna. Számtalan kereszten nem volt koszorú és sok-sok sírdombra nem jutott virág és lobogó gyertya. A rákoskereszttúri temetőben a hősök emlékművénél kegyeletes ünnepséget rendezett a székesfőváros. Horthy Miklós kormányzó képviseletében Vogt Waldemár altábornagy jelent meg. Jelen volt József főherceg, Auguszta főhercegasszony is, Kukolch főudvarmester kíséretében. A honvédelmi minisztert Marschalkó Tibor tábornok, a székesfővárost Ripka Ferenc főpolgármester és Salamon tanácsnok képviselte. Az 1. számú honvédgyalogos ezred zenekara eljátszotta a Himnuszt, majd Húsz István tábori püspök emlékezett meg az ezeréves haza határainak védelmében elesett hősökről. Az egyetemi ifjúság zászlók alatt vonult ki a Kerepesi-úti temetőbe. A Kossuth-mauzóleumánál Csiky Sándor, a Batthyány-mauzóleumnál Jeney László, a Deák-mauzóleumnál Zboray Jenő, Bakó László sírjánál Putnoky István, Perényi Zsigmond báró sírjánál Csorba Győző, Jókai Mór sírjánál Filla István, a Petőfi-család sírjánál Biró József, Voronieczky Miriszláv emlékművénél Kozilek Károly, a vértanúk sírjánál Makkay Emil, Kornyák Géza sírjánál Trajánovits Lajos mondottak emlékbeszédet. Az egységes párt gyászünnepet rendezett Kossuth Lajos és Rubinek Gyula sírjánál. A Kossuth-mauzóleumnál Csizmadia András, Rubinek sírjánál Váry Albert mondott emlékbeszédet. Vasárnap avatták fel a Kerepesi úti temetőben Bakó Lászlónak, a Nemzeti Színház volt művészének síremlékét, amely Homonnay László alkotása. A Nemzeti Színház nevében Csatla Kálmán helyezett koszorút az emlékmű talapzatára, Noseda Károly vezénylete mellett az Acélhang-dalárda énekelt, Szabó Imre református lelkész és Nagy Elek dr. tartottak beszédeket. A Kerepesi úti temetőben vasárnap délben leplezték le az 1928-ban elhunyt Bodó Jánosnak, az OTI első vezérigazgatójának síremlékét. Papp Géza államtitkár mondott emlékbeszédet. Mindszentek délelőttjén a Petőfi-Társaság küldöttsége Pekár Gyula elnök vezetésével megjelent Malonyay Dezső sírjánál. A Magyar Hírlapírók Országos Nyugdíjinűézete halottak napján koszorút küldött néhai nagynevű elnökének, Vass Józsefnek sírjára. A koszorút az Egyetem-téri templom kriptájában Walikowsky Károly intézeti titkár helyezte el. A gyorsírók az idén is kegyelettel zarándokoltak el a magyar gyorsírás nagy halottainak sírjához. Mindenszentek napján a németvölgyi temetőben felkeresték Markovich Iván sírját, ahol Szlabey Géza mondott beszédet. Halottak napján délután a Kerepesi-út melletti temetőben Fabró Henrik sírját koszoruzták meg s itt Radnai Béláné Olasz Jolán mondott meleghanagu visszaemlékezést. A Klapka György 2. honvéd tüzérosztály Győrben, Hajmáskéren és Komáromban állomásozó tisztikara küldöttségileg megkoszorúzta Klapka György 1848-as honvédtábornok Budapesten a Kerepesi úti temetőben lévő sírját. A koszorút, emlékbeszéd kíséretében, Horváth István tüzérőrnagy helyezte el. Székesfehérvár lakossága óriási tömegben kereste fel Prohászka Ottokár püspök kriptáját. A kripta belsejét virágerdővel és a mécsesek légiójával díszítették és a déli óráktól kezdve, állandóan hullámzott a közönség a kripta belsejében, ahol Amerikánus egyetemi hallgatók tartották fenn a rendet. !Erzsébet-korút 39 Délután: STE5HE50 BÖ8KE triója Este: FÍHZI ÍZ MB! jazz-humoristák Egész éjjel nyitva. Leveskülönlegességek WMSEMBSligB 1931 november 3, kedd A Filtex-mervek a munkanapok korlátozásával akarják rákényszeríteni munkásaikat a bércsökkentés elfogadására Annak ellenére, hogy az általános ipari üzemkorlátozások közepette a textilgyárak azok, amelyek ma is teljes üzemmel dolgozhatnak, sőt a nagymennyiségű rendelés és kedvező belföldi piac folytán egyes üzemek még ki is terjesztették a közelmúltban munkaidejüket, a textilgyárak voltak a legelsők, amelyek a bankzárlat óta részben a kondíciók megváltoztatásával, részben nyílt áremeléssel csaknem huszonöt százalékkal emelték gyártmányaik árát. Most még továbbmennek, mert épp a textilgyárak tesznek kísérleteket az utóbbi hetekben egyre sűrűbben a munkabérek leszállítására. Több textilüzemben hajtottak végre mostanában erélyes ellenállások dacára bérredukciót és a közelmúlt napokban a textilszakma egyik legnagyobb telepe, a Filtexművek is bérredukcióra akarták rákényszeríteni munkásaikat. A Filtex-művek eddig is aránylag a legcsekélyebb bér mellett dolgoztatták munkásaikat. Egy szövőmunkás átlagos hetikeresete akkordmunka mellett éppen, hogy elérte a tizenöt pengőt. Ennél a keresetnél természetesen, az akkordmunka természeténél fogva lehetőség nyílt húszpengős, sőt valamivel több keresetre is, azonban a textilszövőmunka magával hozza, hogy az akkordbér igen gyakran a minimumra csökken és a szövőmunkás egy héten néha hathét pengőnél többet nem tud megkeresni. Tekintve azt, hogy a pestszentlőrinci telepen dolgozó munkások túlnyomó része a környékbeli községekből, mint Vecsés, Üllő, Monor stb. vagy a fővárosból járnak a távoleső gyártelepre, ezeknek heti vonatköltsége négy-öt pengőt tesz ki, egy családfentartó férfimunkás csak kilenc-tíz pengőt fordíthat mindössze a maga és családjára szükségleteire. Egynapos sztrájk a bérredukció meghiúsításával Ilyen csekély bérnívó mellett az elmúlt hét folyamán a gyár igazgatósága arról értesítette a munkásságot, hogy a mesterek kivételével a szövőmunkások bérét egyetemlegesen húsz százalékkal redukálni fogja. A munkásság ezt a bejelentést érthető felháborodással fogadta, s miután a gyár vezetősége hírét vette, hogy a szövőmunkások ellene fognak szegülni az új rendelkezésnek, az elmúlt hétfőn, október 26-án, rendőröket kért, hogy szállják meg a gyártelepet, és a munkásság magatartására befolyást gyakoroljanak. Annak ellenére azonban, hogy a rendőrség hétfőn reggel megszállta a telepet, a szövőmunkások, bár rendben, megjelentek gépeik mellett, nem kezdték meg a munkát. Az üzem a csendes sztrájk következtében egész napon át szünetelt, míg azután estére a gyár vezetősége és a munkásság között olyan ideiglenes megállapodás jött létre, hogy a gyár vezetősége a munkabéreket nem redukálja, viszont azzal az indokolással, hogy a hiányos devizaellátás miatt a gyár nyersanyagszükségletét nem tudja fedezni, közölték a munkássággal, hogy hétfőtől kezdődőleg az eddigi hat munkanap helyett a telep heteként csak három napon át lesz üzemben. Nagyon átlátszó az üzemredukciónak ez az indokolása, amely a derivaellátás hiányosságai mögé bújtatja a bérredukciós törekvéseket és valójában az üzemi korlátozással azt akarja elérni, hogy a munkásság a csonka munkaidő helyett a teljesbeli munka visszaállításával egyezzék bele inkább a húszszázalékos redukcióba. A gyár vezetősége azonban, a jelek szerint, ezúttal csalódni fog a munkásság békés ellentállásának erejében, mert a most az elmúlt héten már csakugyan három napig volt csak üzemben a gyár és mivel a szövőmunkások a csonka munkaidő mellett is megkeresik annak az összegnek háromnegyed részét, amit a redukált munkabér mellett hat napon át keresnének, előreláthatólag ezután sem fognak beleegyezni a húszszázalékos redukcióba, nagyon sok diplomás szakember is szívesen vállalkozna arra, hogy az alapjában véve nem boszorkányos mesterséget elsajátítsa és így a külföldiek itt-tartózkodása feleslegessé váljék. Rá kell mutatnunk itt egy másik, igen súlyos körülményre is. A drágább férfimunka helyett ugyanis a textilgyárak és így a Filtexművek is egyre nagyobb mértékben térnek át az olcsóbb női munkaerő használatára. A népjóléti miniszternek kötelessége volna a kereskedelmi miniszterrel egyetértőleg a legsürgősebb vizsgálatot elrendelni abból a szempontból, hogy a bérredukciós kísérletek és az azok helyett a nyeranyagellátást hiányoságával indokolt üzemkorlátozások jogosultak-e, vagy sem és ha a vizsgálat igazolná, hogy ezeknél a törekvéseknél kizárólag a munkanélküliség konjunktúrájának lelketlen kihasználásáról van szó, azonnal el kellene vonni az ilyen üzemektől a vállalati adó- és vámkedvezményt. ég mindig csehek dolgoznak az irodákban és a jól fizetett mesteri pozíciókban Ehelyütt kell újra megemlítenünk azt a körülményt is, hogy a Filtex-művek, bár már több, mint nyolc éve, hogy Magyarországon berendezkedtek, a jobb fizetést élvező szövőmesteri pozíciókban, sőt, nagyrészt az irodai munkánál is, csaknem kizárólag cseh munkaerőket alkalmaznak. A háromszáz-négyszáz munkást dolgoztató gyárban körülbelül tizennyolc-húsz mester talál elhelyezkedést. A mestereknek heti negyvenöt pengős fix fizetésük van, azonkívül sokszor nyolc-tíz pengős heti prémiumban is részesülnek, úgyhogy a csaknem kizárólag cseh mesterek heti keresete a magyar szövőmunkások átlagos tizenöt pengős bére mellett ötvenkét-ötvenhárom pengőre rúg átlagban. Ezekre a mesterekre a gyár a húszszázalékos redukciót nem is akarta kiterjeszteni, úgyhogy a redukció, ha sikerül, akkor is csak a gyengén kereső magyar szövőmunkásokat érintette volna. Az irodákban és a gyárban dolgozó cseh származású munkaerők nagyrészt már 1925 előtt jöttek be és itt honosságot szereztek, úgyhogy nem is lehet már egykönnyen kiutasítani őket, mint nem kívánatos idegeneket az ország területéről. A gyár igazgatója, annak idején, egy rózsahegyi szövőgyárban volt, ahonnét magával hozta azután nagyszámú rokoni körét, akik legnagyobbrészt a német könyvvitellel dolgozó irodákban nyertek alkalmazást, de magával hozta korábbi cseh nemzetiségű ismerőseinek nagy részét is, akik most a magyar munkások csekély jövedelméhez képest busás bérek mellett dolgoznak, mint szövőmesterek a pestszentlőrinci telepen. Az elmúlt több, mint nyolc esztendő alatt bőven alkalma lett volna a gyárnak arra, hogy magyar embereket tanítson be előmunkásoknak és mestereknek, hiszen ma Óbudán megtalálták Matuska fel nem használt, ekrazites vascsöveit A budapesti főkapitányság politikai osztályán, Schweinitzer József dr. rendőrtanácsos bécsi útjáról való visszatérte óta, teljes eréllyel folyt a nyomozás a biatorbágyi tömeggyilkos rémtett utolsó részleteinek tisztázására. Schweinitzer rendőrtanácsos Bécsből magával hozta Matuska Szilveszter beismerő vallomásának részletes jegyzőkönyveit amelyeket lépésről-lépésre ellenőrizni kellett. A nyomozás során vasárnap érdekes új fordulat támadt. A budapesti detektívek megállapították, hogy Matuska Szilveszter néhány nappal a biatorbágyi merénylet előtt Keim Adolf ócskavaskereskedő Váci-út és Csanádi-út sarkán lévő üzletében száznegyven centiméter hosszú vascsöveket vásárolt. Az üzletben azt mondotta, hogy egy kis villája kerítéséhez kellenek a vascsövek. Tizenkét darabot vett és ezek közül csak ötöt használt fel Biatorbágyon, ahol azokat a budakeszi erdőben töltötte meg ekrazittal. A fel nem használt hét vascsövet később az óbudai vasútállomás melletti csatornába dobta, ahol a rendőrség vasárnap meg is találta azokat. A vascsöveket szakértő vizsgálta meg a főkapitányságon s megállapította, hogy öt ilyen vascsövet használhatott fel Matuska Szilveszter a biatorbágyi robbantásnál. Az öt vascső körülbelül hét méter hosszú vonalon simult szorosan az egyik sín belső oldalára és az ekrazit között hosszú villanydrót vitte végig a gyújtást. Ezért történhetett, hogy a robbanás hét méter hosszú síndarabot vágott ki a helyéből. A megmaradt és elrejtett vascsövek segítségével Matuska egész sereg újabb, borzalmas hatású vasúti robbantást követett volna el. A vascsövek hossza pontosan olyan, amennyi a párhuzamos vasúti sínek közötti távolság nemzetközileg meghatározott mérete. A rendőri nyomozás most már a biatorbágyi vasúti merénylet ügyében teljesen lezárult és a budapesti Januári beköltözésre még 1, 2, 3 és 4 szobás, komfortos kapható Szénaföl közelében, a 16-os autóbusz megállónál, Ostrom-Ei. is. smm alatt domináló kilátást nyújtó tetőtéri asszal, elsőrangú kivitelben épülő szövetkezeti házban. Bővebbet íróf Csáky István építésznél, IV., Ferenc József rakpart 12. Telefon: 845—06. TELKEK 6. P-től □ élenkint 8 évi részletre, a máriaremetei templomnál, közlekedés a hűvösvölgyi 83-as villamossal. Kérjen tájékoztatót! PESTKÖRNYÉKI TAKARÉK VII., Erzsébet-körút 2?. Telefon 8.,K-02. Alapítási év 18. o. rendőrség nyomozása is mindenben igazolta a berlini és bécsi rendőrhatóság ama korábbi megállapítását, hogy Matuska Szilveszter egyedül követte el tettét. A berlini ekrazitos kommunista raktárnak a Matuska-ügyhöz semmi köze nem volt és a jüterbogi, valamint a biatorbágyi merényleteket egyes-egyedül hajtotta végre. Matuska kiadatási ügye Bécsből jelentik, hogy egyes bécsi lapok szerint a bécsi főtörvényszéknél a törvényszéki tanács javaslatba hozta azt, hogy Matuskát szolgáltassák ki a magyar hatóságoknak. Más lapok ezt a közleményt megcáfolták, a főtörvényszék elnökének hivatalos nyilatkozatával. A lapok közlése szerint az ilyen irányú döntésnek csak formai jelentősége lehetne, mert Matuska Szili vesztért addig nem lehet kiszolgáltatni, amíg az ansbachi ügy letárgyalva nincsen. A külső jelek szerint az ansbachi vonatkisiklatási kísérlet ügye rövidesen az osztrák bíróságok elé kerül s a büntetés kitöltése után következhet csak a döntés Matuska Szilveszter kiadatási ügyében. Meixner dr. bécsi vizsgálóbíró, a Matuskaügyben folyó törvényszéki vizsgálat vezetője szombaton engedélyt adott, hogy Matuskáné meglátogathassa férjét. A találkozás a vizsgálóbíró jelenlétében történt és az volt a kikötés, hogy a házasfeleknek a bűniügyről nem szabad beszélniök. Matuska Szilveszter keserves sírásban tört ki, amikor meglátta feleségét, a földre vetette magát, térdenállva kért bocsánatot az aszszonytól, akit arra kért, hogy vegyen fel új nevet, a kisgyermekkel együtt. Nem akarja ugyanis, hogy tizenkétéves kisleánya egész életében szégyenkezzék apja szörnyű bűne miatt. Amikor a találkozás véget ért és Matuskát elvezették, felesége az elviselt izgalmaktól eszméletlenül rogyott össze. Kemtál basa a török—magyar barátságról Ankarából jelentik: Kemal basa köztársasági elnök a parlamentet lenyitó beszédében Magyarországról is megemlékezett. — Szeretném egészen különösen kiemelni — mondotta — azt a szerencsés benyomást, amelyet a miniszterelnök és a külügyminiszter Magyarországon tett látogatása keltett. A magyar testvérnéppel való barátság megnyilvánulásai örvendetes eseményekkel egyenértékűek és azt kívánjuk, hogy ezek állandóan ismétlődjenek meg. A reformáció emlékünnepe Luther Márton fellépésének négyszáztizennegyedik évfordulóját ünnepelték október 31-én a főváros és az ország protestánsai. Budapesten délelőtt a Deák-téri evangélikus templomban Raffay Sándor dr. püspök, a Kálvin-téri református templomban Forgács Gyula sárospataki lelkész mondtak rádión is közvetített prédikációt. A protestáns társadalom együttes ünnepe a fővárosi Vigadó termében folyt le többezer főnyi közönség részvételével. Mind a református, mind az evangélikus egyházak részéről a világi és egyházi előkelőségek kiváló nagy számban megjelentek. A kormány is képviseltette magát. A nagyszerű ünnep a XI. zsoltár első versének éneklésével kezdődött, majd Pesthy Pál dr. nyugalmazott miniszter, evangélikus egyházkerületi felügyelő, megnyitóbeszédében méltatta a protestantizmus küzdelmeit és jelentőségét. Nem előnyöket akarnak, csupán munkalehetőséget a nemzetért. A Goudimel-énekkar éneke után Baltazár Dezső dr., református püspök, konventi és zsinati lelkész-elnök, mondotta el ünnepi beszédét Beszélt a középkori egyház helyzetéről s hogy Luthernek a Bibliával való találkozása hozta létre a reformációt az Úr Jézus életének megfelelőleg. Ezután Kuthy Dezső evangélikus lelkész, a Goudimel-énekkar zsoltárai után, Luther életének történelmi képeit rajzolta meg, mely a „bűnbánat és kegyelemben“ nyújt vezércsillagot mindenkornak. Elénekelték ekkor Luther énekét, az „Erős várunk“-at s Mikó Ferenc igzságügyi államtitkár, a budapesti unitárius egyház gondnokának záróbeszédével és a „Himnusz“ eléneklésével véget ért a magyar protestánsok budapesti reformációs főünnepe. A budai Szilágyi Dezső-téri református templomban, a Deák-téri evangélikus templomban és a református teológiai akadémián tartottak még kiemelkedőbb reformációs ünnepeket. Impozáns ünnepségek voltak a vidéki városokban is.