Magyarság, 1931. december (12. évfolyam, 273-296. szám)

1931-12-01 / 273. szám

■ mrschall-UCHTMANN-6« egyéb elsőrendű készítményt» éspiEte? щ valamint irtócsizma . december havában ismszistom mélven lossállitott áradon, egészen ■SffaO / terjedő ármérsékléssel vCU / 0 csak rövid ideig árusítom. SZABÓ. :S.K,lÉSl-Ill. KKSE5 Revíziós nagygyűlések Pécsett, Gyulán és Nagykanizsán Pécs város társadalmának impozáns részvétele mellett tartotta meg nagygyűlését vasárnap délelőtt a városháza nagytermében a Revíziós Liga, pécsi osztálya. Mattyasovszky Zsolnay Tibor elnöki megnyitója után Alessandro Augusto Monti báró tartotta meg olasznyelvű előadását, amelyben a revízió szükségességéről beszélt. Schmiedt Lajos dr. városi főjegyző tolmácsolta magyar nyelven az előadást, amelyért a magyarbarát olasz arisztokratának Faluhelyi Ferenc dr. egyetemi tanár mondott köszönetét, Ilosvay Gusztáv dr. ny. államtitkár a békerevízió és a világgazdasági válság összefüggéséről tartott ezután előadást, majd Nagy Emil dr. volt igazságügyminiszter mondott hatalmas beszédet, amelyben a gyakorlati revízió megteremtését sürgette. Gyuláról jelentik: A Reviziós Liga szombaton délután az ipartestület nagytermében nagyszabású reviziós gyűlést tartott, amelyen megalakult a Reviziós Liga gyulai csoportja. Az ünnepi beszédet Lukács György b. 1.1. mondotta. A polgármester és Vargha Gyula dr. indítványára elhatározta a Revíziós gyűlés, hogy táviratilag üdvözli Borah szenátort és határozati javaslatot fogadott el, amelyet a népszövetség titkári hivatalának küldenek el. Nagykanizsáról jelentik: Nagyszámú és előkelő közönség gyűlt össze hétfőn este a Városháza dísztermében, hogy meghallgassa Alessandro Augusto Monti báró előadását Az előadást Szabó Zsigmond dr., a Magyar Revíziós Liga nagykanizsai csoportjának ügyvezető elnöke tolmácsolta magyar nyelven. A hallgatóság hosszasan ünnepelte a magyarbarát előadót. A 33-as bizottság hozzájárult a vidéki főkapitányságok és több járás megszüntetéséhez A 33-as bizottság hétfőn a belügyi igazgatás egyszerűsítésére vonatkozó részletintézkedéseket tárgyalta. Az ülésen Schandl Károly elnökölt s a kormány részéről Keresztet-Fischer Ferenc belügyminiszter jelent meg. Napirend előtt Wolff Károly a puccshírekkel kapcsolatosan kért felvilágosítást. Mindenfelé a legkülönbözőbb hírek vannak elterjedve, ezért kérte a belügyminisztert, adjon részletes tájékoztatást. A belügyminiszter a leleplezett puccskísérletről Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter válaszában megnyugtatta a bizottságot az irányban, hogy a közbiztonsági szervek a közrendet, az ország és főváros nyugalmát és békéjét minden körülmények között biztosítani tudják és fogják is a jövőben is, bármi felforgató törekvéssel szemben. A rendőrség részéről most leleplezett és a közvéleményben hisztériás rémhírekkel kísért mozgalom semmi körülmények között sem olyan jelentőségű, amely alkalmas lehetne bármily nyugtalanság kiváltására. A nyomozás teljes és végleges befejezése érdekében — amely hihetőleg már holnapig megtörténik — az egész ügyet még nem tárhatja a közvélemény elé, de már nyíltan kijelenti, hogy a leleplezett mozgalom kizárólag úgynevezett desperációkból, legnagyobbrész az 1910-as években már szerepet játszott kétes elemekből alakult társaság fantasztikus terveiből áll, amely mögött komoly politikum nincs. Az ügyben szereplő egyének között sem a társadalom, sem a politikai élet egyetlen komoly tényezője nem szerepel. A nyomozás eddigi során felmerült látszólagos politikai színezete a mozgalomnak annyira fantasztikuis és gyerekes, hogy komolyan nem vehető és minden valószínűség szerint, közönséges bűncselekmények leplezésére kívánt volna csak szolgálni. Mihelyt a nyomozás teljes befejezést nyer, teljes őszinteséggel fogja a közvéleményt tájékoztatni erről a jelentéktelen súlyú mozgalomról, amelyet csak az ideges közvélemény hisztériája növelt, minden komoly ok nélkül szenzációvá. Teleszky János bejelentette a bizottságnak, hogy, értesülése szerint, a népjóléti minisztérium még nem utalta ki az e hónapban esedékes hadi kölcsönsegélyeket. Arra kérte a kormányt, hogy a szükséges összeget bocsássa a népjóléti mi- nisztérium rendelkezésére. Budapesten lesz a vidéki főkapitányság Temesváry Imre előadó ismertette ezután a rendőrség szervezeti változására vonatkozó rendelettervet. Eszerint a jövő évtől kezdve Budapest székhellyel szervezik meg a vidéki főkapitányságot, ennek élén a budapesti főkapitány fog állni. A vidéki ,kerületi kapitányságok vetítésével az eddigi kerületi kapitányságok strijkhelyén működő rendőrkapitányságok vezetőit bízzák meg. A legénységet más szolgálatra osztják be, a tisztviselők törvényszerű elbánásban részesülnek, egyeseket rendelkezési állományba helyeznek, másokat nyugdíjaznak. Az átszervezéssel kétszázezer pengőt takarítanak meg. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter kijelentette, hogy a rendőrszemélyzet apasztásáról szó sem lehet és a közbiztonságra háruló fontos feladatok miatt a létszám fentartásáért fog harcolni a jövőben is. A főkapitányságok megszüntetéséből a fogalmazói létszám bizonyos csökkentése következik be, ez azonban a közbiztonság érdekeit nem érinti. A centralisztikus megoldással a központi miniszteriális hatóságok a kisebb jelentőségű ügykörök alól mentesülnek, azáltal, hogy ezek az ügykörök a másodfokú rendőrhatóság hatáskörébe kerülnek. A bizottság a tervezetet ebben az értelemben elfogadta. Ezután egyes főszolgabírói járások és szolgabírói kirendeltségek megszüntetéséről, a járásorvosi feladatkör rendezéséről szóló rendelettervezetet tárgyalták. i Görögfialom lakói . Regény Írta: Facias Klári Most értettem csak meg, hogy Stefánia és Mihály nagybátyám összetartozott. És jobban összetartoznak most, a halálban, mint akkor, amikor élt még Miska bácsi. Mert ma már fakó Stefánia arca, a léptei fáradtak, a régmúltban lehetett az a tavasz, amelyet a halottal együtt éltek. Megértően bólintottam feléje és otthagytam őt egyedül a halottal. Stefánia öltöztette fel nagybátyámat, ő kötözte fel az állát, ő tette a szemére a pénzdarabokat is... Amikor újra benyitottam, Miska bácsi már teljes halotti díszben feküdt. A fekete ruhája komor volt és ünnepies. Stefánia szeme mély kék volt és a szemhéja vörös a sírástól. Sokat sírhatott. — Ugye, nem fogsz szólni erről senkinek? — kérdezte tőlem szégyenlős zavarral. Az „érről“ alatt nyilván azt az órát értette, mit egyedül töltött bátyámmal. „ — Nem fogok •— feleltem határozottan. — Bízom benned — mondta lassan, azután, amíg a keze a játékok között babrált, tétován beszélni kezdett. — Huszonöt évvel ezelőtt — itt Miska bácsira nézett *— és én hittünk valamiben. A boldogságban. A magunk boldogságában ... te akkor még nem ismerted őt, mert hiszen nem is éltél, vidám volt és nagyon szerette a könnyű életet. Elhallgatott. A papagájt le kellett takarni, mert hangosan hajdászni kezdett. Stefánia összetett kezekkel állt, mintha imádkozott volna. — Azt mondta nekem, hogy szeret. — És? — kérdeztem, miközben a selyemkendőt a kalitra helyeztem. — És? — nézett rám csodálkozva. — Miért nem keltetek egybe, ha a bátyám szeretett? ... — Miért? — riadt rám remegő hangon —, hát miért? Ezt én sem tudom ... hirtelen jött a változás nála. Elvesztette a hallását, holmi ócska iratokban kezdett turkálni, azokból okoskodta ki, hogy a Luzsányi-család nem olyan egyszerű polgári összetétel, mint a többi más ember, de mindegyiküknek volt valami elérhetetlenül magas célja, amiért élt, hogy volt regényük. Nem süppedhet ő sem bele egy családi élet egyformaságába, mert a tradíció így írja elő... Úgy kicserélődött, hogy nem ismertem rá, nem találtam meg benne a régi embert. Zárkózott lett és félszeg. Került engem és került mindenkit. Csak ezeket szerete, ezt a sok lomot, amik közé eltemetkezett. Keserű megvetéssel mutatott a túlzsúfolt szobára. — Hát ezért... !? — kiáltotta tragikus lendülettel és egy hirtelen mozdulattal leborult az asztalra és zokogni kezdett. Szó nélkül néztem őt. Mert vájjon mit is mondhattam volna? Nagybátyám mindent rám hagyott. Nem volt a vagyona nagy, csupán egy ház, meg a patika, de nekem óriásinak, mesebelinek tetszett, mert megváltozatta az egész életem folyását. Kiköltöztünk a dunaparti házból, ahol annyi szép emlékem maradt és elfoglaltam a helyem a dolgozó társadalomban Apám semmivel nem törődött. Egyedül hagyott a dolgaimban, ami eleinte nagyon nehezen ment. Stefánia volt az egyedüli segítségem, aki úgy viselkedett velem szemben, mint egy rokon. Együtt terveltünk ki mindent és mivel aszaporodott munkát egyedül nem tudtam elvégezni, laboránst szerződtettem. Fedáknak hívták és erős támaszom volt. Amáliának megírtam a megváltozott helyzetet, de levelemet válasz nélkül hagyta. Nem is csodálkoztam ezen, de ha rám gondoltam, fájt. Tudtam, hogy az érdekeink mások és ő valószínűleg könynyedén tért napirendre affelett, hogy a húga patikus lett. Messze távolodott el tőlünk Amália és csaknem egy éve volt már, hogy utoljára járt .Göröghalmon. Akkor, hogy utoljára voltak itthon mostohámmal, dobogó szívvel figyeltem meg, hogy kettőjük viszonya mennyire megváltozott. Ingerült hangon vitatkoztak gyakran és ЩЦ felületes, ideges érveléseit hallgatva, olykor még én is kijöttem a sodromból. Néha beleszóltam a vitába én is, de ilyenkor kíméletlen hangon intett le, annyi lealázó fölénnyel, hogy megfogadtam, miszerint nem avatkozom többé ügyeibe. Apám előtt, persze, csend volt mindig, aki sohasem kérdezett sem tőle, sem mostohámtól semmit. , — Már mentek? — kérdezte bágyadt mosollyal, ha rövid tartózkodás után Lucsuzásra jelentkeztek. És mindig úgy váltak el, mintha csak a szomszéd szatócsüzletbe távozott volna Amália. Amália nagyszerű sorsa indította meg bennem is a vágyat. Most, hogy volt már némi jövedelmem a patikából, minden idegszálammal elvágytam Göröghalomról. De nem mehettem. Mert utamat állta az édesapám, akinek a hálószobája az enyém mellett .Télt és fél éjszakán át hallgattam a sóhajtásait Ezek a sóhajok tartottak vissza De minden reggel úgy léptem ki az ágyból, mint egy erős harcos, aki keresztülgázolok mindenkin és mindenen, hogy érvényesíthessem az életadta jogaim. És minden este türelmetlenebbül, feszültebb idegekkel tértem pihenésre. Ebben az emésztő időkben őszre hajlott már az idő. Köd szakadt rá a halomra és bevont mindenkit. Csúf és sok cső esett, az édesapám köhögni kezdett. Elhivattam az orvost. Az orvos, Bittó Jenő, fiatal ember volt... Szélesvállú, kissé zömök termetű és a lányosházaknál igen kapós. Különösen a polgármesterek egyetlen lánya, Annuska, járt a kedvébe és mindig úgy rendezte a dolgát, hogy arra sétálgasson, ahol Bittó Jenőnek van páciense. Mély, fekete szemével hosszan nézett rám az orvos. Nem volt éppen kellemetlen ember... — Emlékszel még a halász Dömötör fiára? — kérdezte tőlem egy este Stefánia. Hogy emlékeztem-e? Piros melegség futott fel az arcomba, úgy feleltem: — Hogyne!... Az újságban olvastam, hogy egy nagy berlini vállalat több vasút építését reábizta ... Azt írja még a lap, hogy olyan kitüntetés ez magyar emberre, hogy szinte páratlan. Nagyszerű ember lehet a Péteri — Úgy... — Ki hitte volna, mire viszi a Dömötör fia. Ma beszéltem az öreggel, de nem igen érdekli a fia sorsa. Kérdeztem, hogy örül-e Péter szerencséjének? Erre azt felelte együgyűen, hogy jó lenne, ha a tél még nem állna be, mert nem menet akkor már halászni, hogy ő egy szegény öregember. (Folytatjuk) Megszűnik öt járási és három szolgabárói kirendeltség Temesváry Imre előadó ismertetése szerint 1932 május 1-től ezek a főszolgabírói járások, vagy szolgabirói kirendeltségek szűnnének meg: Bihar vármegyében a komádi szolgabirói kirendeltség. Csanád Arad—Torontál vármegyében a nagylaki járás, melyet szolgabirói kirendeltséggé kell átszervezni. Csongrád vármegyében a kisteleki szolgabirói kirendeltség, a csongrádi járás székhelyének Kistelekre való egyidejű áthelyezése mellett. Győr—Moson—Pozsony vármegyében a rajkai járás, amelyet főszolgabirói kirendeltséggé kell, átszervezni. Nógrád—Hont vármegyében Vámosmikola, amelyet szolgabirói kirendeltséggé kell átszervezni. Szabolcs—Ung vármegyében a polgári szolgabirói kirendeltség. Vas vármegyében a kőszegi járás, amelyet éppúgy, mint Zemplén vármegyében a sátoraljaújhelyi járást szolgabirói kirendeltséggé lehet átszervezni. Az egyes járások és szolgabirói kirendeltségek megszüntetése következtében érdekelt vármegyék tisztviselőinek létszámát a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértőig újból megállapítja és a normál státust megfelelően módosítja. Azoknak a járási főszolgabíróknak és tisztiorvosoknak végleges elhelyezéséről, akik járásuk megszüntetése következtében állás nélkül maradnak, a szükséghez képest vármegyéjük köteles gondoskodni. A főszolgabírói járások megszüntetésével 96.000 pengőt takarítanak meg, a járásorvosok átszervezésével pedig az összes megtakarítás 222.000 pengőt jelent. Újabb járásösszevonások is lesznek Kállay Tibor azt kérdezte, hogy nem terveznek-e továbbmenő intézkedéseket a járások összevonása dolgában. A kormány a népszövetségnek messzemenő megtakarításokat ígért, és ezt csak úgy tarthatják be, ha a szervezeti változtatások kiadósak lesznek. Ha ezeket részletekörben viszik keresztül, úgy állandóan zaklatják a közvéleményt, mint ez a nyugdíjasok ügyénél is történt. Meg kell fontolni a csonkavármegyék kérdését is, hogy a jogfolytonosságot és a tradiciót megóvják, ami azonban nem jelenti azt, hogy felesleges alkalmazó kákát tartsanak. Esterházy Móric gróf rövid felszólalása után Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter azt a felvilágosítást adta, hogy még lesznek olyan járások, amelyeket össze lehet vonni, de a kezdeményezés a vármegyék feladata, azonban reméli, hogy a megyék a takarékossági intézkedéseket meg is teszik. A vármegyék területeihez elvileg nem kíván hozzányúlni, azonban, szükséges egyes kis csonka vármegyék további ideiglenes összevonása. A rendelettervezetet úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadták. A rendelet a hivatalos lapban A hivatalos lap keddi száma már közli is a rendőrség szervezeti változásáról szóló kormányrendeletet. A rendelet harmadik szakasza szerint a megszüntetett kerületi rendőrfőkapitányságok vezetőit, amennyiben más hivatali beosztást nem kapnak, az 1932. évi január hó 1-től kezdődően rendelkezési állományba kell helyezni és őket — amennyiben a rendelkezési állomány tartama alatt más állásra végleg nem helyezik el— az érvényben álló törvényes rendelkezéseknek megfelelően szabályszerű elbánás alá kell vonni. Az átszervezésből kifolyólag feleslegessé váló állásokat — az őrszemélyzet kivételével — az 1930. évi XLVII. t.-c. 2—4. §-aiban foglalt rendelkezéseknek megfelelően meg kell szüntetni. 1931 december 1. kedd Novopintól leifill Hatos rizben tflrdlke nurtra-Farni Budapest, VII., Dohtny-ntea 448rái8 fil*l!ingen Kádl Urdörgy Arai tenyttk»vonattal, szappannal és lepedővel együtt P 1.60 Nyitva: reggel 5 «rátót este 7 óráig Dorottya utca 5. szám ' *•* • .* «S ', : ’ V' D'I I f, ■ • . •.VTjfc&fS! finom iiriaival-ciiMitől a rendkívül leszállított árakon kezdetét vette