Magyarság, 1932. február (13. évfolyam, 26-48. szám)

1932-02-18 / 39. szám

A Duna jégtorlaszai elzárták a világtól a monostori szigetet Békásmegyerről jelentik. A Dunának Római fürdőtől Kisorosziig húzódó kisduna­­ági szakaszán a hatalmas jégtáblák annyira összetorlódtak, hogy a szentendrei, sziget­monostori, pócsmegyer-leányfalusi és a kis­­oroszii rév­átkelő csónakjai nem közleked­hetnek. Emiatt az egész monostori sziget lakói — Tahitótfalu kivételével — el van­nak zárva a világtól, illetve csak óriási ke­rülővel, Tahitótfalun keresztül, juthatnak ki a szigetről. Hullamérgezésben meg­halt egy zalaegerszegi orvos Zalaegerszegről jelentik: Szerdán délután a zalaegerszegi kórházban tragikus körülmé­nyek között meghalt Andrási László dr., a kórház fiatal, 26 éves alorvosa. Andrási László két héttel ezelőtt könnyebben meg­sérült kezén. Sebe már majdnem meggyó­gyult, amikor a múlt hét szerdáján az alorvos tanulmányi célból hullát boncolt. A boncolás­hoz megtette a szükséges óvóintézkedéseket és az előírásnak megfelelően gumikesztyűt húzott. Két nappal a boncolás után hirtelen rosszul lett és az orvosi vizsgálat megállapította, hogy boncolás közben fertőzést kapott. Senki sem tudja, hogy az elővigyázatosság ellenére, hogyan került szervezetébe a mérgező anyag. A kórház igazgató-főorvosa azonnal meg­operálta orvostársát, azonban a fertőzés annyira rosszindulatú volt, hogy Andrási László szerdán meghalt. Az alorvos két év­vel ezelőtt került Balassagyarmatról a zala­egerszegi kórházba, ahol törekvő, rokon­szenves egyéniségét mindenki megszerette. Halála a városban nagy részvétet keltett. — A brassói Fellegvárat átépítik királyi rezidenciává. Jelentettük, hogy Brassó vá­ros Károly román királynak ajándékozta több mint négyszázéves híres „Fellegvárát“, mely az idők folyamán kaszárnya, majd a megszállás kezdetén magyar hazafiak szo­morú börtöne volt. Jelenleg nagy részét katonai rabok fogházául használják, a leg­belsőbb épületekben pedig altiszti kiképző­­iskola van. Most azután lebontják, a leg­újabb híradás szerint, az érdekes multú Fellegvárat, amelyhez az éppenséggel nem harcias szászok történetéből is több érdekes, eredeti eset fűződik, mint például amikor a Karaffa generális idejében bivalybőrrel pró­bálták lefülelni a Veterani ezredes tüzéreitől ijesztésül belőtt három tű­zbombát... És amikor ez nem sikeredett nekik, a vár faláról fehér zsebkendőket lobogtatva — „Gnade! Gnade!“ kiáltással menten meg is adták magukat. A lázadó szászok öt vezetőjét 1689 szeptember 19-én azután le is fejezték a császáriak ... Most pedig lebontják a brassói hires Fellegvárat s már a tavasszal megkez­dik a nagy munkát, hogy oláh királyi rezi­denciát építsenek az öreg épülettömbből. Ilyen szomorú sorsra jutott a hires-neves brassói Fellegvár .. . — Megalakul az egri jogakadémia volt hall­gatóinak szövetsége. Az egri érseki jogakadé­mia volt hallgatói összejövetelt tartottak, ame­lyen elhatározták, hogy megalakiják a jogaka­démia volt hallgatóinak baráti szövetségét. A szervezés irányítására Ury Lajos Ítélőtáblás ta­nácselnök, kúriai bírót és Urbán Gusztáv dr. jogakadémiai tanárt kérték fel. Az akadémia volt hallgatóit kéri a szervezőbizottság, hogy közöl­jék címüket és személyi adataikat Hajdú István dr. kisérletügyi titkárral (Budapest, V., Hold­­atca 15. I. 3. vagy földmivelésügyi minisztérium II. em. 250.). A szövetség pünkösd napján alakul meg Egerben. wracHRSIfi 1932 február 18. csötfirtök HALÁLOZÁS Sopronból jelentik: Schwartz Károly kormány­­tanácsos, könyvkereskedő, a városi törvény­­hatóság örökös tagja, 79 éves korában elhunyt, ősrégi soproni család sarja és 56 évig a könyv­kereskedelemnek osztatlan tisztelettel övezett tagja volt. A soproni kereskedelmi testület dísz­­elnökévé választotta s a katolikus egyházi moz­galmakban is jelentős szerepet játszott. A nép­szavazás idején nagy szolgálatokat tett. Benne a régi soproni kereskedői generáció utolsó igazi képviselője távozott el az élők sorából. Kopf­ensteiner Manó szombathelyi építész­mérnök leánya, Marianna ötéves korában, ked­den hosszú szenvedés után meghalt. Az elhunyt­ban Lingauer Albin országgyűlési képviselő unokáját gyászolja. Komáromi­ Mihály ny. MÁV titkár, ügyvéd, életének 89-ik évében meghalt. Petrovácz Ferenc pestvidéki kir. járásbirósági telekkönyvvezető, e­ső 15-én, életének 56-ik évében Pesterzsébeten meghalt. Gerbert Ottó dr. gyógyszerész, február 15-én, életének 49-ik évében Alagon meghalt. ­ Ön nem is tudja, hogy mennyi bajnak és betegségnek az okozója az „átkozott“ köhögés. Ne köhögjön, vigyázzon az egészségére és hasz­náljon Dr. Egger-féle Mellpasztillát, mely kelle­mes izű és orvosi vélemény szerint is a legkitű­nőbb hatású köhögés, rekedtség és hurut ellen Gyógyszertárakban és drogériákban kapható. Tanítómesterünk, vezetőnk, kenyéradó gazdánk a Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. megalapítója, elnöke és vezérigazgatója hetvenhatéves korában, február 16-án meghalt. Temetése február 19-én délután fél egy órakor lesz a rákoskeresztúri új izraelita temető halottasházából. A magyar könyvkiadóknak nemcsak nesztora, hanem mestere is volt. A maga erejéből alkotta meg és tette naggyá vállalatát. Meg­teremtette a magyar gyermekirodalmat. A klasszikus magyar tan­könyvek egész sorát hívta életre. A századvég és az utolsó emberöltő magyar íróinak legtöbbjét ő fedezte fel, az ő tevékenysége tette nép­szerűvé. Egész munkássága a nemzeti gondolat és a nemzeti irányú irodalom eszményeit szolgálta. Az isteni gondviselés nagy ajándékának tekintjük, hogy tőle tanulhattunk, mellette dolgozhattunk és akkor sem érezhetnénk em­léke iránt nagyobb tiszteletet és szeretetet, ha nem a munka, de a vér köteléke fűzött volna bennünket hozzá. A Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. igazgatósága, felügyelőbizottsága, szerkesztői, munkatársai, tisztviselői, munkásai. Őrizetbe vettek három valutacsalót A Nemzeti Banknál eddig az volt a gya­korlat, hogy olyan esetekben, ha valaki be­jelentette, hogy külföldön lakó hozzátarto­zója súlyos beteg vagy meghalt, kisebb­­nagyobb valutaösszegeket utaltak ki. Az utóbbi időben feltűnt, hogy sok ilyen kérés­sel fordulnak a bankhoz, többnyire fiatal­emberek, akik táviratokkal igazolják, hogy valamelyik hozzátartozójukat Svájcban vagy Olaszországban szerencsétlenség érte. Egy ideig ezek a fiatalemberek is megkapták az igényelt valutákat, de amikor egyre több és több ilyen igénylés érkezett, a Nemzeti Bank a rendőrséget hívta segítségül. A de­tektívek hamarosan megállapították, hogy azokat a táviratokat, amelyekkel a külföl­dön történt szerencsétlenségeket és halál­eseteket igazolták, budapesti postahivata­loknál adták fel és utólag hamisították meg. Szerdán este három fiatalembert állítottak elő a főkapitányságra, de kihallgatásukat csak csütörtökön reggel kezdik meg. A rend­őrség a nyomozás érdekében nem közölte a három őrizetbe vett fiatalember nevét. ­ A VII. kerületi keresztény női klub keddi teáján Toperczer Ákosné országos elnök tar­tott nagysikerű előadást, amiért Halmy Gyu­­láné mondott köszönetet. Felszólaltak még Stauser Ignác plébános és Török József he­lyettes plébános. Tűzmadár — Színmű öt képben, írta Zilahy Lajos, be­mutatta a Művész Színház — A kormány csak nemrégen bukott meg s a hosszantartó uralom után az elegáns és érdekes, őszeshaju belügyminiszter csönde­sen privatizál. Egyszerű háziúr, akire azon­ban még visszasüt a hatalom napja. Még el­jár az Egységes Pártba — szmokingban —a neve még élénken él a főkapitányságon — de már csak magánember, akit váratlan csapás ér: tizenhatéves leánya, a tűzmadár, éjszakánként feljár a ház harmadik emele­tére, ahol egy fölfelé kapaszkodó színész lakik. A tűzmadár hamar megunja a hazu­­dozó ripacs pózait és tirádáit, szakítani akar vele — dühbe gurul, amikor a színész bizo­nyos jogokat emleget és amikor feleségül akarja őt venni — és dulakodás közben le­lövi a nagyrabecsült művészt. A kegyelmes asszony, az izzó anyai szeretet lázában, ma­gára vállalja, hogy ő járt fel éjjelenként az áldozat harmadik emeleti lakására és ő lőtte le a tolakodó lovagot. Ám, a rendőrséget még a kitűnő szerző se vezetheti félre. A rendőrség irgalmatlanul kideríti, hogy a ke­gyelmes asszony ártatlan. S mire kideríti: véget is ér a közönség kedvenc játéka, amely­nek az a neve, hogy: Ki a gyilkos? ... és a romlott tűzmadárról lehull a lepel. Megtört szülei karjaiból viszik el a rendőrségre. Ki tehet szemrehányást az olyan szabad írónak, mint Zilahy Lajos, hogy az ismert balett után a tűzmadár fényes szárnyaival és tollaival ékesíti fel ezt a serdült leányzót, aki a fényes szárnyak és tollak helyett kiadós verést érdemelne. A kisasszony iga­zán korán győzte le az úgynevezett morális gátlásokat, amikor tizenhatéves korában csak úgy fellobog a művész úr lakására. Megtehette, mert hiszen a kegyelmes urak leányai olyan rossz és hiányos nevelésben részesülnek, hogy a közönség egy szóra el­hiszi ezt a kitűnő szerzőnek. A kegyelmes asszony, mint mama, a maga hófehérségében és fénylő tisztaságában is olyan mamlasz, hogy ezeket az éjszakai felsétálásokat két hónapig észre se veszi. Egyetlen gyereke van, arra se tud vigyázni! Mit csinálna, sze­gény, ha nyolc-tíz volna neki? A papát még menti az, hogy őt lekötik a közügyek. Az egész bűnügyi szenzáció roppant gyanús abból a szempontból, hogy csak beállítás az író számára, aki egy szédítő nyomozás alan­tas izgalmával akarja elkápráztatni hálás publikumát. A szülők végül is kitaszítják házukból a megtévedt leányzót, aki távozása előtt a passzív lázadó olyan védbeszédét tartja meg, mielőtt a börtönbe lép — a konok és szilaj lélek olyan darabos és ko­mor vallomását adja elő, hogy a szülőket lenyűgözi a tehetetlenség terrorja, a nézőt pedig arra figyelmezteti a kegyelmes űr flap­­per leányának ez a gonosz, cinikus és keserű­ monológja, hogy a szerző a háttér­ből iga­zolja őt Igazat ad neki. — Csak a fiuknak szabad? — kérdi fojtott dührohammal a leány. A tizen­hatéves. És az apja nem vágja pofon, hogy legyen egy kis gátlása. Csak az anyja sikolt fel a régi világ kétségbeesésével. — És te elibe tudsz menni így egy másik férfinek? De mennyire, mondja a leány vállrándí­tása. Mintha a mai Oroszországból érkezne ez a vállrándítás, vagy a berlini sexuál Ma­­zuri-tó fenekéről. Nyilvánvaló, hogy ezzel a sielő, csónakázó, vikendező, rumbázó és a független kiskorúak életét folytató típussal akart leszámolni a szerző s az egész mozgal­mas környezet szöveg és nagy hallal­ a gyil­kos után csak ügyes keret, amelyben óvato­san színpadra vitte figuráját, hogy a meg­­hökkenő régi világ nevében egy kicsit el­náspángolja. De nem náspángolja el. Se tettleg, se eszmeileg. Tűzmadarat csinál be­lőle, aki még a tömlöc és a fegyház odúján át el akar jutni a teljes felszabaduláshoz. Az eddigi leányvilágrend és martírium meg­­dicsőült hősét cipelik el előlünk a rendőrök a színpadról. — Csak a fiuknak szabad? . Ezzel a forradalmi lobogóval távozik a szín­ről a tévedt nő s ez a csatakiáltás nemhogy visszaszorítaná a többi kegyelmes, méltósá­­gos, nagyságos és házmesterlány settenkedő kitörését, ha­nem ellenkezőleg: felgyújtja az arcukat. Különösen mikor látják a szülők lehanyatló karját, ezt a nagyfokú bénult­ságot, amelyik úgy fest a harcrakész leány mellett, mint egy destruált Hinterland. Mert a bűn, a börtön, de még a halálbün­tetés se az a rettentő visszatartó erő ma már, ami volt régen s ezt Zilahy Lajos is jól tudja. Ha tehát neki a mélységek mélyén az lett volna a célja, hogy elrettentse a neki­vadult csecsemő­hölgyeket a „csak fiuknak szabad?“ jelszavától, akkor nem ilyen bur­kolt glóriával viteti el hősnőjét és nem zen­­geti meg körötte a lágy anyai szív ősi szere­pét, a bűn átvállalását. Minden görögtüzes nyomozás, minden virtuóz környezetfestés, figurametszés, tempó és lélekzetelál­tó bravúr mellett is átdereng a darabon az író meleg­sége, amellyel a merész görl mellé áll. Az apa felháborodása, fájdalma és verejtékhul­lása nem takarja el azt a rohamot, amelyet az író vezényel kedves tűzmadarának, a „csak fiuknak szabad?“ ... felfogás ellen. Már pedig hol az a kegyelmes apa vagy kötélverő munkás, akinek serdült leány­gyermeke van és aki ebben egyetértene a kitűnő íróval. Veszélyes útt ez olyan tehetség számára, mint Zilahy Lajos, akit a közön­ség ama kevesek közt tisztel, akik nem tar­toznak a régi erkölcsi világ falbontói közé. Az előadás meglepően gondos munka. Csiszolt minden mozdulat, hangsúly,­­ még az ajtó betövése is. Csak Beregi Oszkár szá­jában nem akar füstölni egy új Faiitos szivar, ő játssza a nyugalmazott belügy­minisztert s az aktív apát. Megindítóan szép Berky Lili, aki későn kezdi el védeni elbukó leányát. Ahogy az ajtó elé ugrik, abban benne van a hiszékeny és jó anya minden gyámoltalan hősiessége, amellyel a végzetet akarja feltartóztatni. Ki kell emelni a nagy együttesből Toronyi Imre, Dávid Mihály, Soltész Anni, Déghy Piroska, Simon Marcsa, Farkas Gyula, Svéd Piroska nevét. A szín­pad első díszletével kapcsolatban csak az a megjegyzésünk, hogy a nyugalmazott mi­niszterekre, mint háziurakra is kötelező Bu­dapesten a lépcsőház tatarozása és karban­tartása. A második díszlet szép, stílusos és gazdag. A rendezés elsőrangú munka, Bárdos Artúr a legapróbb részletet is tökéletesen ki­használta. A premieren izgatott hangulatot teremtett a felsőbb körökben előforduló szenzáció és a közönség úgy tapsolt a darab­nak, mint egy csemegének. Papp Jenő * Áprily Lajos előadása. A református diákok Soli Deo Gloria Szövetségében szer­dán este Áprily Lajos tartott előadást az irodalom válságáról. Az irodalom mai vál­sága — mondotta többek között — forma­­válság, lélekválság, az irodalmiságról való felfogás válsága és ezt az egyre terjedő pro­fesszionizmus, amely állandó megalkuvásra kényszerít, okozta leginkább. * Plank Bella dr. új tánctanfolyamot kezd az úritársaság részére, Andrássy­ út 24. Telefon: 28-8-8­.

Next