Magyarság, 1932. március (13. évfolyam, 49-72. szám)
1932-03-13 / 60. szám
1932 március 13. vasárnap WICTIHSK. 0 Hatvan yard , 62 másodperc. South Kelldben (Indiana állam), egy egyetemi fedett pálya atlétikai versenyen, 1/1. Cormick a 60 yardos síkfutásban 6.2 mp-es idővel győzött amely erre a távra az eddigi elért legjobb eredmény. () Amszterdamban 5470 volt a nevezések száma, Los Angelesben eddig csak 1270, nagy visszaesés sokszorosan megmagyarázható Elvégre Newyork is messze van Európától és Los Angeles még messzebb van Newyorktól Drága a tengeri utazás, drága az amerikai vasút és ugyancsak drága az ottani élet. Azután Los Anglesebe csak az igazán kiválókat küldik . (Ha ugyan lesz miből?...) és még így is feléjük mered a nagy bizonytalanság: lehet-e egyáltalán Amerikában, Amerikával konkurrálni?... A téli olimpiászon történtek csak elriasztanak, de nem csábítanak! A Magyar Turista Egyesület XLIV. évi rendes közgyűlését ez évi április 12-én 6 órakor tartja meg a Központi Katolikus Kör márvány termében. Előadás ■ Gesäuse-ről. A Magyar Turista Egyesület rendezésében Skobl Ottó és Bucsek Henrik „Ennstali sziklamászótúrák" címmel vetített képes előadást tartanak a Főv. Pedagógia, Szeminárium dísztermében, (VIII., Mária Terézia-év 8. III.) március 17-én fél 7 órai kezdettel. Hegymászó- és turistakörökben élénk érdeklődés előzi meg a tartalmasnak ígérkező előadást amely többek között a Hochtor és Planspitze északi falának megmászásáról is beszámol. Belépődij nincsen, ruhatár 20 fillér, vendégeket szívesen lát a rendezőség. Dalmady Zoltán dr. egyetemi rk. tanár előadása a turistaság orvosi vonatkozásairól a Budapesti Orvosok Turista Egyesületének V. évi rendes közgyűlésével kapcsolatban március 16-án, szerdán este fél 7 órakor lesz a klubhelyiségben Utána társasvacsora. Vendégeket szívesen látnak. Húsvéti túraprogramok: A Pannonia Turista Egyesület kirándulást rendez március 27-én és 28-án az aggteleki és lillafüredi barlangok megtekintésére. Az Utat teljes egészében autóbuszon teszik meg Részvételi díj 32 pengő A túrára március 14-ig lehet jelentkezni Herisch Józsefnél, Budapest, IV., Károly körút 28., bőröndösüzlet. Telefon: Aut. 89-0 92. A jelentkezésnél 25 pengő fizetendő le. A hátralékos öszszeg (8 pengő) március 25-ig (Nagypéntekig) egyenlítendő ki. Visszalépés esetén csak úgy téríthető vissza a jelentkezéskor lefizetett összeg, ha a megüresedett helyre újabb jelentkező van A részvételdíjban az utazás Budapesttől Budapestig, a barlang-beléptidíjak és hálás bentfoglaltatnak. Élelmezésről mindenki maga gondoskodik. Az utat Lillafüredről vissza Egerbe az új Bükkhegységen keresztül épített autóúton teszik 'megl"A"''tUra‘ CSak az esetben tartható meg, ha arra legalább 22 jelentkező van. — A Budapesti Orvosok Turista Egyesülete húsvétkor kétnapos túrát vezet: a) Mátrába, Nagybátony Ágasvár Galiyatető; b) Kőszeg, Irottkő vidékére. Résztvenni szándékozók okvetlenül jelenjenek meg személyes megbeszélés céljából szerdán este a klubhelyiségben. Megjelent és kapható: HODÁSZY MIKLÓS testnevelési igazgató Bslpet szétesiеном és isztriai ttrigpe történeti íre 1800-1930. című munkája. Ezen mű 400 oldalon 34 fejezetben, 240 képpel, gazdagon illusztrálva, nagy albániaiakban tárgyalja a magyar sport és testnevelés ügyét. A könyv ára a 20., mely kívánságra 4 havi törlesztésre is megrendelhető kiadóhivatalunkban, VI., Aradi utca 8., I. emelet. □ A szövetségi közgyűlés és a turistatörvény. A Magyar Turista Szövetség március 7 ére egy behívott közgyűlése határozatképtelen volt s igy a közgyűlést április első csütörtökére újból összehívják. A közgyűlésnek végre is döntenie kell az elnökség nehéz kérdésében, de ezenkívül is fájó pontja marad a napirendnek, hogy még mindig nem lehet a turistatörvény megvalósulásáról, sőt még a kodifikálás befejezéséről sem beszámolni. A törvénynek még a kerete sincs meg, amint mondják, azért, mert túlzsúfolt az illetékes minisztériumok munkaprogramja. Bár a pénzügyminisztérium is érdeklődik a dolog iránt, hiszen a turistatörvénynek a mai valutáris viszonyok mellett, különösen nagy közgazdasági jelentősége volna, a sok munkát igénylő dolog nem halad abban az ütemben, hogy mielőbb a parlament elé kerülhetne. Amikor a kormányban egyszerre két turistaminiszter foglal helyet s méghozzá két a turistaügyben elsősorban illetékes tárca élén, talán szabad remélnie a turistatársadalomnak, hogy a turistatörvény előadóját átmenetileg felmentik az egyéb minisztériumi teendők alól és ezzel elősegítik a törvény mielőbbi létrejöttét. •• KÖZGAZDASÁG A Hazai Bank teljes egészében visszafizette külföldi hiteleit A Hazai Bank Részvénytársaság igazgatósága folyó hó 12-én tartott ülésén megállapította 1931. üzletévi mérlegét és zárószámadásait. Az igazgatóság a folyó hó 22-én tartandó közgyűlés elé oly javaslatot fog terjeszteni, mely szerint a 87.170.01 pengőben kimutatott tiszta nyereségből részvényenként 2.40 pengő (6%) osztalék fizettessék, a tartalék alap javadalmazására pedig 125.000 pengő fordíttassék, miáltal a nyílt tartalékok 7.725.000 pengőre emelkednek. Az 1931-ben uralkodott világválságnak természetes folyománya volt az üzlet terjedelmének s ezzel kapcsolatban a tiszta nyereségnek csökkenése, mely utóbbira különösen a bank érdekköréhez tartozó vállalatok által fizetett osztalékokból származó jövedelem megcsappanása volt befolyással. A takarékkönyvekre és folyószámlán elhelyezett betétek összege az év végén 24,399.980,48 pengőt, az egyéb hitelezőké pedig 3,228.794,32 pengőt tett ki. A folyószámlabetétek és egyéb hitelezők összegének csökkenése főleg annak tulajdonítható, hogy a bank a külföldi üzletbarátaitól igénybevett hiteleket a maguk egészében, folyószámlabetéteiket pedig majdnem teljesen visszafizette, úgy hogy a külfölddel szemben fennálló kötelezettségei legnagyobbrészt azon kezességekből adódnak, amelyeket a koncernjéhez tartozó vállalatoknak nyújtott elfogadványhitelekért vállalt. E kötelezettségek az „egyéb hitelezők“ minten fent kimutatott összegben benfoglaltatóak. A bank mérlegében a váltótárca 17,232,206.53 pengő állománnyal szerepel. A visszleszámítolási üzletre a bank a múlt évben is nagy gondot fordított, különösen pedig igyekezett a vele évtizedek óta összeköttetésben álló vidéki pénzintézetek hitelkeretét — azok helyzetével számot vetve — változatlanul fenntartani. Az adósok (előlegek értékpapírokra, egyéb fedezettel bíró adósok, valamint nyílt hitelek) tétele 18,589 618,82 pengőt teszen. Megjegyzendő, hogy főleg a nyílt hitelek összege csökkent, minthogy a bank, figyelemmel a kedvezőtlen gazdasági viszonyokra, e hitelek tekintetében nagy tartózkodást tanúsított. A vonatkozó kormányrendelet figyelembe vétele mellett az értékpapírtárca 2,208.335.47 pengővel, a vállalatoknál fennálló részesedések pedig 5,170.996.86 pengővel értékeltettek, mely tételekben továbbra is jelentékeny latens tartalékok rejlenek. A betétek és hitelezők összegének a bármikor mobilizálható aktívákkal való egybevetése rendkívül kedvező mobilitásról tesz tanúságot. Nem államosítani, hanem decentralizálni kell a hadianyagszer gyártását Néhány héttel ezelőtt érdekes előadást tartott Fleissig Sándor, az Angol-Magyar Bank vezetője a hadiszergyártás szerepéről a háborús készülődés és a nemzetek közötti háborús vetélkedés szempontjából. Rámutatott arra, hogy 15 milliárd svájci frankot fordítanak a különböző nemzetek évenként hadianyaggyártásra és így érthető, hogy a hadiszergyártó nagyvállalatok vezetői a legönzőbb üzleti érdekből is azon vannak, hogy egyrészt politikai befolyással, másrészt a közvélemény befolyásolásával ébren tartsák azt a túlfűtött harcias atmoszférát, amely az egyre költségesebb háborús felkészültségre vezet. A gazdasági pacifikálódás érdekében azt javasolta Fleissig Sándor, hogy államosítsák a hadiszergyártást és így biztosítva van minden ország számára a szükséges felkészülés mértékéig a hadianyagbeszerzés, viszont kikapcsolódnék a hadianyaggyártáshoz fűződő nagy magánüzleti érdek, amely felfogása szerint nem engedi nyugvópontra ütni a háború befejezései óta a világ gazdasági életét. Általános ipari decentralizáció a legjobb felkészülés a jövő háborújára Nagy érdeklődéssel olvastam a Magyarság karácsonyi számában a nagy ipari egységek gazdasági csődjét termeléstechnikai és szociális szempontból. Szabadjon ez alkalommal rámutatnom arra, hogy a Fleissig-féle elgondolás helyett tisztán hadászati szempontból milyen nagy jelentősége van az ipari decentralizációnak. Ha egy ország bármilyen közszükségleti cikkét, mint például elektromosáramot, vasat és nem utolsósorban hadiszereket egy-két nagyobb vállalatnál központosítva állítják elő, mi sem könnyebb, mint párórás légi támadással ezeket a központosított termelőhelyeket elpusztítva, térdre kényszeríteni az utánpótlás nélkül maradt országot. Ha ez általánosságban igaz, százszor több érv szól a hadianyaggyártás decentralizálása mellett, mert minden hadviselő félnek legelső célja az, hogy a másik fél hadianyagutánpótlását megnehezítse, vagy megszüntesse. Így tehát éppen azok a nagyüzemek, amelyekre egy ország háború esetén áruellátását rábízza, néhányórás repülőgéptámadással elpusztíthatók, tehát minden áldozat, amit az ilyen nagy egységek fenntartására háborús szempontból fordítanak, teljesen kárbaveszett. Tisztán háborús felkészültség szempontjából tehát vitán felül áll, hogy a központosított nagy hadiszergyártó üzemek nem felelnek meg kitűzött céljuknak. Kérdés azonban, hogy előállíthatók-e különböző modern fegyverek és lőszerek olyan kisebb üzemekben, amelyeket nagyon könnyű egészen észrevétlenül fenntartani az ország legkülönbözőbb részein. Mint technikus, erre a kérdésre a lehatározottabb igennel felelek, sőt tovább megyek és azt állítom, hogy nemcsak hogy előállíthatók, hanem sokkal olcsóbban és sok esetben precízebben állíthatók elő, mint a nagyüzemekben. Fölöslegesnek tartom ezen állításomat konkrét kalkulációkkal igazolni, annyival is inkább, mert ma már nemcsak Magyarországon, de külföldön is illetékes körök gyakorlati tapasztalatból tudják, hogy ez az állításom teljesen helytálló. Kezdve kisebb kézifegyverektől a legmodernebb gyorstüzelőágyakig, a töltényektől a különböző robbanóanyagokig, csaknem mindent a legnagyobb precizitással és sokkal kisebb rezsikkel tudnak a kis- és középmechanikai üzemek vagy vegyészeti laboratóriumok előállítani a nagyüzemi vállalatoknál. A hadászati és gazdasági szempontokon túl számbajöhet a hadiszergyártásnál még egy körülmény és ez a hadititok megőrzésének problémája. Közelfekvő az az ellenvetés hogy harminc-negyven különböző hadiszert gyártó közép- vagy kisüzemben nehezebb a hadititok ellenőrzése, mint egyetlen nagy megfelelően kontrollálható üzemben. Ha elvileg talán igaz is lenne ez az ellenvetés, a gyakorlat azt mutatja, hogy a nagy hadianyaggyárak nemzetközi kartellekbe tömörülve, szinte automatikusan cserélik ki a hadititkoknak minősített szabadalmakat. Közismert, hogy a világháborúban Krupp-ágyukkal lőtték a németeket az angolok és franciák és a nemzetközi trösztöt alkotó Nobel dinamittársaság különböző szabadalmazott robbanószereit egyformán használták az öszszes hadviselő felek. Mint technikus, azzal is tisztában vagyok, hogy nagyon kevés technikai módosítással továbbadható bármily szabadalom anélkül, hogy bárki megállapíthatná az eredeti szabadalom szerint dolgozó gyárral szemben a hadititok megsértését Az államosítás helyett tehát sokkal helyesebbnek tartom nagyobb számú kis- vagy középüzem között megosztani a hadianyaggyártást. Az a körülmény ugyanis, hogy maga a hadianyaggyártás államosítva lenne, egyáltalán nem biztosítaná a világot a magánkapitalizmus önző profithajszolásából származó túlfegyverkezés ellen. Mindössze az történne, hogy a hadianyaggyártáshoz szükséges alapanyagokat és félgyártmányokat szállító vállalatok lépnének a közvetlenül érdekelt hadiiparosok helyébe és ezek fejtenék ki ugyanazt az önös érdekű közvéleményalakító befolyást a minél nagyobb mennyiségű hadiszergyártás érdekében, mint amit eddig a hadianyagszergyárosok. A decentralizált hadiszergyártás viszont komoly technikai versenyt keltene és lehetővé tenné nagyszámú gyakorlatilag és elméletileg képzett haditermikus elhelyezkedését és egymással vetélkedő mind tökéletesebb találmányok keletkezését. Mert az sem megvetendő szempont, hogy a nagy tőkebefektetéssel megépített üzemek sokkal nehezebben kaphatók új találmányok átvételére, mert ezáltal befektetett tőkéjük idő előtt hasznavehetetlenné válnék. Pattantyús Dániel — (A mezőgazdasági hitel kérdése a TÉBE közgyűlésén.) A Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete ezidei közgyűlését március 19-én, szombaton, délelőtt 11 órakor fogja a TÉBE üléstermében (V., Akadémia utca 1.) megtartani. A közgyűléssel kapcsolatos adminisztratív kérdéseken kívül az ülésnek napirendjére a mezőgazdasági hitel kérdése van kitűzve. Függönyvásár! Csipkesztövetek 150, SCO, 360, 430 szélességben. Gobelinszékek, Perzsaszönyegek, Gobelinképek, Csipkék és modern Chloni csipkeferűtök kezdve, előrajzolva és anyagok. Olcsó Árak! Vegyverek Budapest, Deák Ferenc utca 23. 21 TELJESEN LIKVIDÁL VELENCZEI FEHÉRNEMŰ-SPECIALISTA IV, Bécsi u. 2, Kristófór sarok Valutarendelkezések az ausztriai utasforgalomban Azok a külföldiek, akik külföldi fizetési eszközökkel (bankjegy, arany- és ezüstérmék, váltók, csekkek, úgynevezett „traveller“ csekkek, fizetési utalványok) érkeznek Ausztriába, két hónapon belül ugyanazt az összeget külföldi fizetési eszközökben akadálytalanul kivihetik magukkal, ha a beutazásnál a határon az ellenőrző közegekkel az összeget az útlevelükbe bevezettették. Ausztriába bevitt osztrák fizetési eszközöket nem lehet az útlevélbe bevezettetni. Az útlevélbe történt bejegyzés és az osztrák nemzeti bank engedélye nélkül az alábbi öszszegeket lehet kivinni Ausztriából kiutazáskor: Osztrák fizetési eszközök (aranyérmék kivételével) 200 schillingig s ezen az összegen belül ezüstpénz 10 schillingig. Külföldi fizetési eszközök (aranyérmék kivételével) 600 schillingig s ezen az összegen belül ezüstpénz 20 schilling értékben. Nem osztrák területen működő hitelvállalatok hitelleveleit az útlevélbe történt bejegyzés és az osztrák nemzeti bank külön engedélye nélkül is újból ki lehet vinni a külföldre. Nemzetközi pénzpiac ZÜrich, március 12. (Devizazárlat.) Pirris 20.31, London 18.77Vs, Newyork 516, Brüsszel 72.00, Milánó 26.75, Madrid 39.60, Amszterdam 207.85, Berlin 122.75, Stockholm 103.50, Oslo 102.50, Kopenhága 103.50, Szófia 3.73 Prága 15.27V*, Varsó 57.80, Belgrád 9.021/1, Athén 6.60, Istanbul 2.47, Bukarest 3.08, Helsinki 8.60, Buenos Aires 133, Yokohama 163. — (A teherárufelvétel megkezdése a dunai forgalomban.) A hajózási társaságok az árufelvételt a regensburg—budapesti Dunaszakasz összes állomásain azonnali hatállyal megkezdik. A menetrendszerű járatoknak felvételéről és az árufelvételinek a többi vonalon való megnyitásáról külön értesítést fognak kiadni. A budapest—esztergomi vonal állomásain az árufelvétel a helyi forgalomban egyelőre még szünetel. Menetrendek az igazgatóságoknál és a társasági állomáshelyeken kaphatók. * 10 Hölgyek Jelszava: Minden cikket legjobban vásárolhatunk Klein Antal vászon-, szevet-, selyem-, csipke-, mosó- és rövidáru, harisnya- és kesztyűáruházában KirÁly-utca S3. (Akácfa-u. sarok) — (Kényszeregyezségek.) A budapesti törvényszék elrendelte a csődönkívüli kényszeregyezségi eljárást, Stern József (Aulich utca 5.) okleveles gazda ellen. Követelések bejelentése március 31-ig a budapesti törvényszéknél, egyezségi tárgyalás ugyanott április 12-én, délelőtt 10 órakor (Alkotmány-utca 14. III. 1/b — Mátyás Vendel (Akadémia-utca 9.) szatócs ellen. Követelések bejelentése március 31-ig az OHB- nél. — A szolnoki törvényszéken Pintér József dr. törvényszéki író megindította a kényszeregyezségi eljárást Balogh Gyula nagykörűi gazdálkodó és haszonbérlő ellen. Követelések bejelentése a szolnoki törvényszéknél, egyezségi tárgyalás ugyanott április 23-án, délelőtt 9 órakor. (Hitelbejelentések a magyar—francia kompenzációs irodánál.) A magyar—francia kompenzációs egyezmény rendelkezései értelmében a Magyarországon működő francia exportcégek képviselőinek be kell jelenteni a cégeiknél fennálló hiteleket a magyar— francia kompenzációs irodánál, amely március 12-én nyílt meg a Magyar Nemzeti Banknál. A francia követség kereskedelmi attaséjának irodája (V. Erzsébet tér 13.) szívesen szolgál ebben az ügyben mindennemű bővebb felvilágosítással. (Anglia külkereskedelme február hónapban.) Londonból jelentik: Anglia kivitele február hónapban a januári hónaphoz viszonyítva egymillió fonttal 30 millió fontra csökkent, viszont a behozatal 8,8 millióval 70 millióra emelkedett. A behozatali többlet eszerint 40 millió fontra rúgott. Ez a hatalmas külkereskedelmi passzívum azért állott elő, mivel az angol importőrök óriási mennyiségű árut vettek át februárban a március 1-én életbe lépett értékvámra való tekintettel.