Magyarság, 1932. március (13. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-13 / 60. szám

1932 március 13. vasárnap WICTIHSK­. 0 Hatvan yard , 6­2 másodperc. South Kelldben (Indiana állam), egy egyetemi fedett pálya atlétikai versenyen, 1/1. Cormick a 60 yardos síkfutásban 6.2 mp­-es idővel győzött amely erre a távra az eddigi elért legjobb ered­mény. () Amszterdamban 5470 volt a nevezések szám­a, Los­ Angelesben eddig csak 1270, nagy visszaesés sokszorosan megmagyarázható Elvégre Newyork is messze van Európától és Los­ Angeles még messzebb van Newyorktól Drága a tengeri utazás, drága az amerikai vasút és ugyancsak drága az ottani élet. Azután Los Anglesebe csak az igazán kiválókat küldik . (Ha ugyan lesz miből?...) és még így is feléjük mered a nagy bizonytalanság: lehet-e egyálta­lán Amerikában, Amerikával konkurrálni?... A téli olimpiászon történtek csak elriasztanak, de nem csábítanak! ­ A Magyar Turista Egyesület XLIV. évi rendes közgyűlését ez évi április 12-én 6 órakor tartja meg a Központi Katolikus Kör márvány termében.­­ Előadás ■ Gesäuse-ről. A Magyar Turista Egyesület rendezésében Skob­l Ottó és Bucsek Henrik „Ennstali sziklamászótúrák" címmel ve­tített képes előadást tartanak a Főv. Pedagógia, Szeminárium dísztermében, (VIII., Mária Te­rézia-év 8. III.) március 17-én fél 7 órai kezdet­tel. Hegymászó- és turistakörökben élénk érdek­lődés előzi meg a tartalmasnak ígérkező előadást amely többek között a Hochtor és Planspitze északi falának megmászásáról is beszámol. Be­lépődij nincsen, ruhatár 20 fillér, vendégeket szívesen lát a rendezőség.­­ Dalmady Zoltán dr. egyetemi rk. tanár előadása a turistaság orvosi vonatkozásairól a Budapesti Orvosok Turista Egyesületének V­. évi rendes közgyűlésével kapcsolatban március 16-án, szerdán este fél 7 órakor lesz a klubhelyiségben Utána társasvacsora. Vendégeket szívesen látnak.­­ Húsvéti túraprogramok: A Pannonia Turista Egyesület kirándulást rendez március 27-én és 28-án az aggteleki és lillafüredi bar­langok megtekintésére. Az Utat teljes egészében autóbuszon teszik meg Részvételi díj 32 pengő A túrára március 14-ig lehet jelentkezni Herisch Józsefnél, Budapest, IV., Károly­ körút 28., bő­röndösüzlet. Telefon: Aut. 89-0­ 92. A jelentke­zésnél 25 pengő fizetendő le. A hátralékos ösz­szeg (8 pengő) március 25-ig (Nagypéntekig) egyenlítendő ki. Visszalépés esetén csak úgy té­ríthető vissza a jelentkezéskor lefizetett összeg, ha a megüresedett helyre újabb jelentkező van A részvételdíjban az utazás Budapesttől Buda­pestig, a barlang-beléptidíjak és hálás bentfoglal­tatnak. Élelmezésről mindenki maga gondosko­dik. Az utat Lillafüredről vissza Egerbe az új Bükkhegységen keresztül épített autóúton teszik '­m­egl"A"''tUra‘ CSak az esetben tartható meg, ha arra legalább 22 jelentkező van. — A Budapesti Orvosok Turista Egyesülete húsvétkor kétnapos túrát vezet: a) Mátrába, Nagybátony Ágasvár Galiyatető; b) Kőszeg, Irottkő vidékére. Részt­­venni szándékozók okvetlenül jelenjenek meg személyes megbeszélés céljából szerdán este a klubhelyiségben. Megjelent és kapható: HODÁSZY MIKLÓS testnevelési igazgató Bslpet szétesiе­ном és isztriai ttrigpe történeti íre 1800-1930. című munkája. Ezen mű 400 oldalon 34 fejezetben, 240 képpel, gazdagon illusztrálva, nagy albániaiakban tárgyalja a magyar sport és testnevelés ügyét. A könyv ára a 20.­, mely kívánságra 4 havi törlesztésre is megrendelhető kiadóhivatalunkban, VI., Aradi­ utca 8., I. emelet. □ A szövetségi közgyűlés és a turistatörvény. A Magyar Turista Szövetség március 7 ére egy behívott közgyűlése határozatképtelen volt s igy a közgyűlést április első csütörtökére újból összehívják. A közgyűlésnek végre is döntenie kell az elnökség nehéz kérdésében, de ezenkívül is fájó pontja marad a napirendnek, hogy még mindig nem lehet a turistatörvény megvalósulá­sáról, sőt még a kodifikálás befejezéséről sem beszámolni. A törvénynek még a kerete sincs meg, amint mondják, azért, mert túlzsúfolt az illetékes minisztériumok munkaprogramja. Bár a pénzügyminisztérium is érdeklődik a dolog iránt, hiszen a turistatörvénynek a mai valutá­ris viszonyok mellett, különösen nagy közgazda­sági jelentősége volna, a sok munkát igénylő dolog nem halad abban az ütemben, hogy mi­előbb a parlament elé kerülhetne. Amikor a kormányban egyszerre két turistaminiszter fog­lal helyet s még­hozzá két a turistaügyben első­sorban illetékes tárca élén, talán szabad remélnie a turistatársadalomnak, hogy a turistatörvény előadóját átmenetileg felmentik az egyéb mi­nisztériumi teendők alól és ezzel elősegítik a törvény mielőbbi létrejöttét. •• KÖZGAZDASÁG A Hazai Bank teljes egészében visszafizette külföldi hiteleit A Hazai Bank Részvénytársaság igazgató­sága folyó hó 12-én tartott ülésén megállapí­totta 1931. üzletévi mérlegét és zárószámadá­sait. Az igazgatóság a folyó hó 22-én tartandó közgyűlés elé oly javaslatot fog terjeszteni, mely szerint a 87­.170.01 pengőben kimuta­tott tiszta nyereségből részvényenként 2.40 pengő (6%) osztalék fizettessék, a tartalék alap javadalmazására pedig 125.000 pengő fordíttassék, miáltal a nyílt tartalékok 7.725.000 pengőre emelkednek. Az 1931-ben uralkodott világválságnak természetes folyo­mánya volt az üzlet terjedelmének s ezzel kapcsolatban a tiszta nyereségnek csökkenése, mely utóbbira különösen a bank érdekköré­hez tartozó vállalatok által fizetett osztalékok­ból származó jövedelem megcsappanása volt befolyással. A takarékkönyvekre és folyó­számlán elhelyezett betétek összege az év vé­gén 24,399.980,48 pengőt, az egyéb hitelezőké pedig 3,228.794,32 pengőt tett ki. A folyó­­számlabeté­tek és egyéb hitelezők összegének csökkenése főleg annak tulajdonítható, hogy a bank a külföldi üzletbarátaitól igénybevett hiteleket a maguk egészében, folyószámla­betéteiket pedig majdnem teljesen vissza­fizette, úgy hogy a külfölddel szemben fenn­álló kötelezettségei legnagyobbrészt azon ke­zességekből adódnak, amelyeket a koncernjé­hez tartozó vállalatoknak nyújtott elfogad­ványhitelekért vállalt. E kötelezettségek az „egyéb hitelezők“ mi­nten fent kimutatott összegben benfoglaltat­­óak. A bank mérlegében a váltótárca 17,232,206.53 pengő állománnyal szerepel. A visszleszámítolási üzletre a bank a múlt év­ben is nagy gondot fordított, különösen pedig igyekezett a vele évtizedek óta összeköttetés­ben álló vidéki pénzintézetek hitelkeretét — azok helyzetével számot vetve — változatla­nul fenntartani. Az adósok (előlegek érték­papírokra, egyéb fedezettel bíró adósok, vala­mint nyílt hitelek) tétele 18,589 618,82 pengőt teszen. Megjegyzendő, hogy főleg a nyílt hi­telek összege csökkent, minthogy a bank, figyelemmel a kedvezőtlen gazdasági viszo­nyokra, e hitelek tekintetében nagy tartózko­dást tanúsított. A vonatkozó kormányrendelet figyelembe vétele mellett az értékpapírtárca 2,208.335.47 pengővel, a vállalatoknál fenn­álló részesedések pedig 5,170.996.86 pengővel értékeltettek, mely tételekben továbbra is je­lentékeny latens tartalékok rejlenek. A beté­tek és hitelezők összegének a bármikor mobi­lizálható aktívákkal való egybevetése rend­kívül kedvező mobilitásról tesz tanúságot. Nem államosítani, hanem decentralizálni kell a hadianyagszer gyártását Néhány héttel ezelőtt érdekes előadást tartott Fleissig Sándor, az Angol-Magyar Bank vezetője a hadiszergyártás szerepéről a háborús készülődés és a nemzetek közötti háborús vetélkedés szempontjából. Rámuta­tott arra, hogy 15 milliárd svájci frankot fordítanak a különböző nemzetek évenként hadianyaggyártásra és így érthető, hogy a hadiszergyártó nagyvállalatok vezetői a leg­önzőbb üzleti érdekből is azon vannak, hogy egyrészt politikai befolyással, másrészt a közvélemény befolyásolásával ébren tartsák azt a túlfűtött harcias atmoszférát, amely az egyre költségesebb háborús felkészültségre vezet. A gazdasági pacifikálódás érdekében azt javasolta Fleissig Sándor, hogy államo­sítsák a hadiszergyártást és így biztosítva van minden ország számára a szükséges fel­készülés mértékéig a hadianyagbeszerzés, viszont kikapcsolódnék a hadianyaggyártás­­hoz fűződő nagy magánüzleti érdek, amely felfogása szerint nem engedi nyugvópontra ütni a háború befejezései óta a világ gazda­sági­ életét. Általános ipari decentralizáció a legjobb felkészülés a jövő hábo­rújára Nagy érdeklődéssel olvastam a Magyarság karácsonyi számában a nagy ipari egységek gazdasági csődjét termeléstechnikai és szociális szempontból. Szabadjon ez alkalommal rá­mutatnom arra, hogy a Fleissig-féle elgondo­lás helyett tisztán hadászati szempontból milyen nagy jelentősége van az ipari decentra­lizációnak. Ha egy ország bármilyen köz­szükségleti cikkét, mint például elektromos­áramot, vasat és nem utolsósorban hadi­szereket egy-két nagyobb vállalatnál köz­pontosítva állítják elő, mi sem könnyebb, mint párórás légi támadással ezeket a köz­pontosított termelőhelyeket elpusztítva, térdre kényszeríteni az utánpótlás nélkül ma­radt országot. Ha ez általánosságban igaz, százszor több érv szól a hadianyaggyártás decentralizálása mellett, mert minden had­viselő félnek legelső célja az, hogy a másik fél hadianyagutánpótlását megnehezítse, vagy megszüntesse. Így tehát éppen azok a nagy­üzemek, amelyekre egy ország háború esetén áruellátását rábízza, néhányórás repülőgép­­támadással elpusztíthatók, tehát minden ál­dozat, amit az ilyen nagy egységek fenntar­tására háborús szempontból fordítanak, tel­jesen kárbaveszett. Tisztán háborús felkészültség szempontjá­ból tehát vitán felül áll, hogy a központosí­tott nagy hadiszergyártó­ üzemek nem felel­nek meg kitűzött céljuknak. Kérdés azonban, hogy előállíthatók-e különböző modern fegy­verek és lőszerek olyan kisebb üzemekben, amelyeket nagyon könnyű egészen észrevét­lenül fenntartani az ország legkülönbözőbb részein. Mint technikus, erre a kérdésre a lehatározottabb igennel felelek, sőt tovább megyek és azt állítom, hogy nemcsak hogy előállíthatók, hanem sokkal olcsóbban és sok esetben precízebben állíthatók elő, mint a nagyüzemekben. Fölöslegesnek tartom ezen állításomat konkrét kalkulációkkal igazolni, annyival is inkább, mert ma már nemcsak Magyarországon, de külföldön is illetékes körök gyakorlati tapasztalatból tudják, hogy ez az állításom teljesen helytálló. Kezdve kisebb kézifegyverektől a legmodernebb gyorstüzelőágyakig, a töltényektől a külön­böző robbanóanyagokig, csaknem mindent a legnagyobb precizitással és sokkal kisebb re­zsikkel tudnak a kis- és középmechanikai üze­mek vagy vegyészeti laboratóriumok elő­állítani a nagyüzemi vállalatoknál. A hadászati és gazdasági szempontokon túl számbajöhet a hadiszergyártásnál még egy körülmény és ez a hadititok megőrzésé­nek problémája. Közelfekvő az az ellenvetés hogy harminc-negyven különböző hadiszert gyártó közép- vagy kisüzemben nehezebb a hadititok ellenőrzése, mint egyetlen nagy megfelelően kontrollálható üzemben. Ha el­vileg talán igaz is lenne ez az ellenvetés, a gyakorlat azt mutatja, hogy a nagy hadi­anyaggyárak nemzetközi kartellekbe tömö­rülve, szinte automatikusan cserélik ki a hadititkoknak minősített szabadalmakat. Köz­ismert, hogy a világháborúban Krupp-ágyuk­kal lőtték a németeket az angolok és fran­ciák és a nemzetközi trösztöt alkotó Nobel dinamittársaság különböző szabadalmazott robbanószereit egyformán használták az ösz­szes hadviselő felek. Mint technikus, azzal is tisztában vagyok, hogy nagyon kevés techni­kai módosítással továbbadható bármily sza­badalom anélkül, hogy bárki megállapíthatná az eredeti szabadalom szerint dolgozó gyár­ral szemben a hadititok megsértését Az államosítás helyett tehát sokkal helye­sebbnek tartom nagyobb számú kis- vagy középüzem között megosztani a hadianyag­gyártást. Az a körülmény ugyanis, hogy maga a hadianyaggyártás államosítva lenne, egy­általán nem biztosítaná a világot a magán­kapitalizmus önző profithajszolásából szár­mazó túlfegyverkezés ellen. Mindössze az tör­ténne, hogy a hadianyaggyártáshoz szükséges alapanyagokat és félgyártmányokat szállító vállalatok lépnének a közvetlenül érdekelt hadiiparosok helyébe és ezek fejtenék ki ugyanazt az önös érdekű közvéleményalakító befolyást a minél nagyobb mennyiségű hadi­szergyártás érdekében, mint amit eddig a hadianyagszergyárosok. A decentralizált hadi­szergyártás viszont komoly technikai versenyt keltene és lehetővé tenné nagyszámú gyakor­latilag és elméletileg képzett haditermikus el­helyezkedését és egymással vetélkedő mind tökéletesebb találmányok keletkezését. Mert az sem megvetendő szempont, hogy a nagy tőkebefektetéssel megépített üzemek sokkal nehezebben kaphatók új találmányok átvéte­lére, mert ezáltal befektetett tőkéjük idő előtt hasznavehetetlenné válnék. Pattantyús Dániel — (A mezőgazdasági hitel kérdése a TÉBE közgyűlésén.) A Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete ezidei közgyűlését március 19-én, szombaton, délelőtt 11 óra­kor fogja a TÉBE üléstermében (V., Aka­démia­ utca 1.) megtartani. A közgyűléssel kapcsolatos adminisztratív kérdéseken kívül az ülésnek napirendjére a mezőgazdasági hi­tel kérdése van kitűzve. F­üggönyvásár! Csipkesztövetek 150, SCO, 360, 430 szélességben. Gobelinszékek, Perzsaszönye­gek, Gobelinké­­pek, Csipkék és modern Chloni csipkeferűtök kezdve, előrajzolva és anyagok. Olcsó Árak! V­­eg­yverek Budapest, Deák Ferenc­ utca 23. 21 TELJESEN LIKVIDÁL VELENCZEI FEHÉRNEMŰ-SPECIALISTA IV, Bécsi­ u. 2, Kristófór sarok Valutarendelkezések az ausztriai utasforgalomban Azok a külföldiek, akik külföldi fizetési eszközökkel (bankjegy, arany- és ezüstérmék, váltók, csekkek, úgynevezett „traveller“ csek­kek, fizetési utalványok) érkeznek Ausztriába, két hónapon belül ugyanazt az összeget kül­földi fizetési eszközökben akadálytalanul ki­vihetik magukkal, ha a beutazásnál a határon az ellenőrző közegekkel az összeget az út­levelükbe bevezettették. Ausztriába bevitt osztrák fizetési eszközö­ket nem lehet az útlevélbe bevezettetni. Az útlevélbe történt bejegyzés és az osztrák nemzeti bank engedélye nélkül az alábbi ösz­­szegeket lehet kivinni Ausztriából kiutazás­­kor: Osztrák fizetési eszközök (aranyérmék ki­vételével) 200 schillingig s ezen az összegen belül ezüstpénz 10 schillingig. Külföldi fize­tési eszközök (aranyérmék kivételével) 600 schillingig s ezen az összegen belül ezüstpénz 20 schilling értékben. Nem osztrák területen működő hitelválla­latok hitelleveleit az útlevélbe történt bejegy­zés és az osztrák nemzeti bank külön enge­délye nélkül is újból ki lehet vinni a kül­földre. Nemzetközi pénzpiac ZÜrich, március 12. (Devizazárlat.) Pirris 20.31, London 18.77Vs, Newyork 516, Brüsszel 72.00, Milánó 26.75, Madrid 39.60, Amszterdam 207.85, Berlin 122.75, Stockholm 103.50, Oslo 102.50, Kopenhága 103.50, Szófia 3.73 Prága 15.27V*, Varsó 57.80, Belgrád 9.021/1, Athén 6.60, Istanbul 2.47, Bukarest 3.08, Helsinki 8.60, Buenos Aires 133, Yokohama 163. — (A teherárufelvétel megkezdése a du­nai forgalomban.) A hajózási társaságok az árufelvételt a regensburg—budapesti Duna­­szakasz összes állomásain azonnali hatállyal megkezdik. A menetrendszerű járatoknak felvételéről és az árufelvételinek a többi vona­lon való megnyitásáról külön értesítést fog­nak kiadni. A budapest—esztergomi vonal állomásain az árufelvétel a helyi forgalomban egyelőre még szünetel. Menetrendek az igaz­gatóságoknál és a társasági állomáshelyeken kaphatók. * 10 H­ölgyek Jelszava: Minden cikket legjobban vásárolhatunk Klein Antal vászon-, szev­et-, selyem-, csipke-, mosó- és rövidáru, harisnya- és kesztyűáruházában KirÁly-utca S3. (Akácfa-u. sarok) — (Kényszeregyezségek.) A budapesti tör­vényszék elrendelte a csődönkívüli kényszer­egyezségi eljárást, Stern József (Aulich­ utca 5.) okleveles gazda ellen. Követelések bejelentése március 31-ig a budapesti törvényszéknél, egyez­ségi tárgyalás ugyanott április 12-én, délelőtt 10 órakor (Alkotmány-utca 14. III. 1/b — Má­tyás Vendel (Akadémia-utca 9.) szatócs ellen. Követelések bejelentése március 31-ig az OHB- nél. — A szolnoki törvényszéken Pintér József dr. törvényszéki­­ író megindította a kényszer­egyezségi eljárást Balogh Gyula nagykörűi gaz­dálkodó és haszonbérlő ellen. Követelések be­jelentése a szolnoki törvényszéknél, egyezségi tárgyalás ugyanott április 23-án, délelőtt 9 órakor.­­ (Hitelbejelentések a magyar—francia kompenzációs irodánál.) A magyar—francia kompenzációs egyezmény rendelkezései ér­telmében a Magyarországon működő francia exportcégek képviselőinek be kell jelenteni a cégeiknél fennálló hiteleket a magyar— francia kompenzációs irodánál, amely már­cius 12-én nyílt meg a Magyar Nemzeti Banknál. A francia követség kereskedelmi attaséjának irodája (V. Erzsébet­ tér 13.) szívesen szolgál ebben az ügyben minden­nemű bővebb felvilágosítással.­­ (Anglia külkereskedelme február hó­napban.) Londonból jelentik: Anglia kivitele február hónapban a januári hónaphoz vi­szonyítva egymillió fonttal 30 millió fontra csökkent, viszont a behozatal 8,8 millióval 70 millióra emelkedett. A behozatali többlet eszerint 40 millió fontra rúgott.­­ Ez a ha­talmas külkereskedelmi passzívum azért ál­lott elő, mivel az angol importőrök óriási mennyiségű árut vettek át februárban a március 1-én életbe lépett értékvámra való tekintettel.

Next