Magyarság, 1932. március (13. évfolyam, 49-72. szám)
1932-03-15 / 61. szám
14 A Petőfi Társaság a nemzetietlen irodalom ellen A Petőfi Társaság, az Akadémia dísztermében vasárnap délelőtt tartotta ötvenhatodik nagygyűlését, nagy és előkelő hallgatóság részvételével. A közönség sorában ott voltak a többi között: József és József Ferenc főhercegek, Karafiáth Jenő kultuszminiszter, Almásy László, a Ház elnöke, Puky Endre, a Ház alelnöke, Csaha Sándor államtitkár, Némethy Károly, Raffay Sándor, Nemes Antal püspökök s még igen sokan. A nagygyűlésen — a közönség meg-megújuló tapsai közben — Pekár Gyula elnöki enunciációt olvasott fel, amelyben élesen szembefordult az irodalom bizonyos részében megnyilatkozó nemzetietlen áramlatokkal. Az elnöki megnyitónak „Dante poklának magyar közönyösei“ volt a címe s benne Pekár Gyula így szólt a többi között „Nemzeti jelenünk, sajnos, a vörösen lángoló hamis jelszavak s az ugyancsak vörös, vagy legalább is rózsaszín aureolával sétáló álpróféták működési tere. Az egész emberiség a Dante pokolkapuja előtt áll ma. Jaj annak a nemzetnek, melyben a nemzeti gondolat közönyösei lesznek úrrá. Dante poklának ma is megvannak a magyar közönyösei. Itt futkosnak a minden nemzetietlen iránynak bókóló zászló körül, tapsolnak a nemzeti irodalom, a nemzeti szellem, a nemzeti nyelv és a nemzeti erkölcs ellen elkövetett legvakmerőbb merényleteknek. Ezután élesen támadta azt a tudományos irányt, mely az átértékelés jelszavával áll be a magyarságot mindenáron kisebbíteni akaró csatasorba. Politizálással vádolják azokat, akik tiltakoznak az idegen erkölcsű szépirodalom ellen Pekár még a budapesti színházak utolsó tíz esztendejére vetett viszszapillantást s megállapította, hogy ezek a színházak nagy készséggel hódoltak be az utódállamok irodalmának: forradalmasítást vagy zsibbasztó pacifizmust szolgáló darabokat adtak elő. A Nemzeti Színházzal szemben kifogásolta a repertoárban a gazdasági szempontok érvényesülését és sürgette, hogy a Nemzeti Színház térjen vissza igazi feladatához, adjon magyar darabokat és ügyeljen arra, hogy színpadán ne figurázzák ki a tanárokat. Szekár Gyula tapssal fogadott elnöki megnyitóbeszéde után Lampérth Géza tartotta meg lendületes főtitkári beszámolóját, majd Négyessy László, az ift a binük tartotta meg székfoglalóját „Szabadság ár, irodalom, fej,éledésében“ címen. Mély tanulmánya végén ’égyessy azt a biztatást intézte az írókhoz és költőkhöz, hogy merjenek szabadok lenni’ Ezután Petri Mór nyolc szép magyar triolettjét mutatta be, majd Herczeg Ferenc olvasta föl „Mi van az igazság mögött?“ című remek novelláját a közönség feszült figyelme közben s ráadásul néhány ragyogó aforizmáját mutatta be. A gyengélkedő Havas István öt nemes költeményét Kiss Menyhért adta elő, befejezésül Kiss Ferenc, szavalta el a Nemzeti dalt és azonfelül még Petőfinek négy más költeményét. A nagygyűlést díszes ünnepi lakoma fejezte be a Dunapalotában, legalább hatvan résztvevővel. Itt a Petőfi-serleget Kiss Menyhért emelte meg „Költő és nemzet“ című nagyhatású beszédével, melyben ezeket mondotta a többi között: „Az ő irodalmuk a háború előtt nemzetközi, a háború alatt antimilitarista, a háború után pacifista és páneurópai és újságjaikban kihúzza ezt a szomorú fenséges szót: Terra irredenta, övék a pénz, a sajtó egyik felének harsogása és újabban az Akadémia egyes vezéreinek barátsága“. Az ünnepi lakomán felszólaltak még: József Ferenc főherceg, Pekár Gyula, Szász Károly, Herczeg Ferenc, Voinovich Géza, Almásy László, Papp Károly debreceni egyetemi rektor és még többen. * A Petőfi Társaság nagygyűlésén elhangzottakkal kapcsolatosan a Nemzeti Színház igazgatósága hétfőn nyilatkozatot tett közzé, amelyben azt mondja, hogy magyar darabokat is vett fel műsorába. A továbbiakban a nyilatkozat így szól: — Ami a Petőfi Társaság elnökének azt a vádját illeti, hogy a színház egyik darabja a tanárokat figurázta ki, ez csakis egy darabra vonatkozhatik: Móricz Zsigmondnak Légy jó mindhalálig című 117-szer adott színművére. Ezt a nagysikerű darabot a Magyar Tudományos Akadémia a Vorm's-dijjal tüntette ki s így e kérdésben a nagyközönségen és a sajtón kívül a Magyar Tudományos Akadémia is teljesen igazolta a Nemzeti Színházat. * Komáromi János: Egy leányért! (A Nyíl legújabb regénye.) Valahogy nagyon sajnálja azt az ember, ha egy kitűnő írás nem könyvalakban jelenik meg, így van ez most Komáromi János nagyszerű regényével is, mely ezúttal a Nyíl füzeteinek alakjában kerül az olvasók kezébe. Mélyen zengő, nagyon komoly munka ez a regény és mai, problematikus hangjával, témájával már az első oldalakon leköti, megragadja az olvasó figyelmét. Komáromi János egy olyan kérdést vetít itt elénk, mely elvitathatatlanul a legnagyobb kérdés ma: mit tegyenaz a diplomás férfiember, akiben 61 a munka vágya, aki mindenek fölött dolgozni akar, családi életet akar élni, mit tegyen az ebben a nehéz világban!? Hiszen annyira lehetőség nélküli itt a helyzet — zárt ajtók fogadják a munkát keresőt —, hogy az ugyancsak sokat tétovázhat, meditálhat ezen a nyers, bizonytalan, semmivel se biztató életen. Komáromi új regényének a hőse kemény anyagból van megformázva, szinte azt lehet mondani, hogy acélból! Nem fél és nem csügged, nem engedi azt, hogy lehengereljék, hogy visszaszorítsák azoktól a jogoktól, melyeket megérdemel. Vajha Gábornak hívják egyébként és százszázalékos ember. Mivel itt nincsen tér, lehetőség a számára és nagyon szereti azt akis Veér Mártát, hát elindul a nagyvilágija. Bányamérnök, nem fél a földi keménységektől és kész mindenre, hogy elhozza magához a kis Veér Mártát, aki szintén mai ember, testnevelési tanárnő. Kimegy, elhagyja ezt az országot és Délafrikába viszi a hajó. Új területek nyílnak föl előtte és ami a legfontosabb: valódi lehetőségek. A transzváli bányáknál még van munka, a föld mélyén még rengeteg arany rejtőzik ott és Vatha Gábor élete végre megoldást nyer. Pedig mennyit kellett neki küzdeni ebben az életben és mennyi bizonytalanság volt előtte... és lám! Minden mégis megoldódott... Komáromi Jánosnak ez az új munkája, mély és emberi szikéivel, nagyszerű figuráival, mai hangjával, igazán megérdemli a közfigyelmet. A nagyszerűen megrajzolt főalak és Veér Márta szép, hallatlanul megható alakja mellett micsoda figurák jönnek, lépnek elénk Komáromi regényéből! Az Öregek s egy furcsa, nevetésre indító figura, aki csak áll, áll egyre a Délivasút felett és egyre csak mereng, messze figyel szótlanul! Mennyi ilyen nagyszerű alak, amilyenek egyedül Komáromi munkáiban — és az életben élnek. * Az Ellák előadása. Harsányi Kálmánnak klasszikusan szép drámáját, az Ellákat, a Városi Színházban — a kitűnő és népszerű ifjúsági előadások keretében — március 14-én, 16-án és 17-én délután fogják játszani. A február 22-re (hétfőre) lebélyegzett jegyek március 14-ére, a február 23-ra (keddre) március 17-ére, a február 24-re (szerdára) lebélyegzett jegyek pedig március 16-ára érvényesek. A szerepeket a NemzetiSzínház legjobb művészei játsszák. A Királyok kincse című hazafias mesedarabot játszották vasárnap а какие г bácsi színházában. A dicséretes tendenciájú, látványos színmű, egyforma mértékben szolgálja a szórakozást és nevelést. Felnőttek és gyermekek élvezetet találnak benne. Az ügyes és tanulságos történeten kívül meg kell dicsérni az előadás nívóját. Rutinos, tehetséges gyermekszínészek vitték, sikerre az összes szerepeket és nincs egyetlenegy szó, vagy beállítás, amely nem illene a gyermekek érzékeny lelkületéhez. Lakner bácsi gyerekszínházában nagy gonddal ügyelnek minden szóra, amelyet a gyermekek felé mondanak. Amit a gombamódra szaporodó gyermekszínházak nagy többségéről nem lehet elmondani. A kiállítás és rendezés még a Vígszínházban is megállta helyét. Mutatós volt és ízléses. Mint új szereplőt, külön megemlítjük a tehetséges Bihari Klárit, aki a főszerepben őszinte sikert aratva, illeszkedett be a régi és kitűnő gárdába. * A kalifa csodagyöngye gyermekbemutató előadása Feld Irén gyermefeszínházában a Zeneakadémiában Hana Zoltán és Pető I.tván bűbájos négyfelvonásos keleti mesejátéka nagy sikert aratott. Elragadók voltak a kis török hercegnők festői jelmezükben. A kis hosszúpipás törökpasákon, sokat nevettek a gyermekek. Városi szinitáz Kedd, március 15-én este IGLÓI DIÁKOK A Magyar Nemzeti Diákszövetség rendezésében Márkus Margit, Kompéthy Gyula, SÍk Rezső, Tolnay Andor, felléptével ипшШй 1932 március 15. kedd Németország készül a Goethe-centennárium ünnepségeire Berlin, március hó 1932 március 22-én lesz száz esztendeje annak, hogy a német nép és a világ egyik legnagyobb költője Goethe, Weimarban meghalt. Ez a centennárium a legszomorúbb gazdasági helyzetben és a legbizonytalanabb politikai viszonyok közepette találja most Németországot, a németek azonban mégis mindent igyekeznek megtenni, hogy a Goethecentennáriumot az egész művelt világ részvételével, nagyszabású ünnepségekkel, kellő kulturális felkészültséggel és természetesen minél nagyobb idegenforgalommal ünnepeljék meg. 1932 Goethe esztendeje Németországban, az irodalom és művészetek terén, ugyanakkor, amikor a legsúlyosabb politikai eseményeknek is ugyanebben az évben kell lezajlaniok és minden jel arra mutat, hogy a nagy gazdasági és politikai megpróbáltatás valóban ennek az évnek a folyamán fog teljes súlyával a német népre rá nehezedni. A nehéz viszonyok és a fenyegető helyzet azonban egyáltalában nem akadályozzák meg a németeket abban, hogy a Goethe-centennáriumot olyan nagy arányokban és külsőségekkel rendezzék meg, ahogy csak lehetséges. Sokan fölvetették már azt a kérdést, hogy amikor Németországnak közel hatmillió munkanélkülije van, lehet-e akkor ilyen országos ünnepségeket rendezni, azonban aki ismeri a német nép Goethe-imádatát, nem csodálkozhatik rajta, ha ezek az ünnepségek a nagy nyomor dacára is olyan hatalmas méretűek lesznek, mintha egy megelégedett és gazdag ország rendezné őket. A német irodalom és művészet az egész 1932-es esztendőt a Goethe-re való emlékezésnek szenteli. Az ünnepségek tavasszal kezdődnek meg és egész az év végéig tartanak. A német városok legtöbbje nagyszabású Goethe-ünnepeket rendez és a színházakban egész Németországban Goethe darabjait fogják játszani, miközben a könyvesboltok kirakataiban máris megjelentek az új és legújabb Goethe-életrajzok és Goethe-ről szóló könyvek. A Goethe-év középpontjában természetesen Weimar áll, az a város, ahol Goethe több mint 50 éven át élt és dolgozott. Március 20-tól 28-ig fog lezajlani Weimarban a „bírodalmi ünnep", amelynek tetőpontja lesz március 22-ének napja. Weimar városa óriási csarnokot építtetett a Goethe-ünnepségek alkalmára. Itt fogja Hindenburg birodalmi elnök megkoszorúzni Goethe sírját és ezen a napon az összes kulturállamok nagy irói el fogják hozni a hódolatukat Goethe emlékének. Ezek a kiválasztott írók Goethe műveinek egy-egy kiadását fogják emlékként megkapni, amelyet a mainzi Gutenberg présen fognak nyomtatni. Weimar mellett a másik német város, ahol a legnagyobb szabású ünnepségek lesznek: Frankfurt am Main, ahol a Faust költője született. A hivatalos Goethe-év itt fejeződik be augusztus 28-án, Goethe születése napján Aki Weimarban az „öreg Goethét" látta viszont és élte át az ünnepségek során, az Frankfurtban a fiatal Goethét, a szülői házat és Goethe ifjúságának emlékeit ismerheti meg. Egész Németországban, úgyszólván, napról-napra fognak megismétlődni a Goetheünnepségek, de főként ott lesznek láthatók a szép látványosságok, ahol valami emlék fűzi az illető várost Goethe emlékéhez. így kedves Goethe-ünnep tesz Wetzlorban és Ilmenau fürdőhelyen, ahol összesem csak hat sort irt, de a világirodalom egyik legszebb hat sorát, az „über allen Gipfeln ist Ruh" kezdetű verset. Az előkészületek már egész Németországban megkezdődtek a nagy szabású ünnepségekre és azok bizonyára hatalmas méretekben fognak lezajlani minden fenyegető válság és nyomor dacára is. M. J. A Hófehérke és a hét törpe a Meseszínház legközelebbi újdonsága, vasárnap délután 3 órakor kerül színre a Bethlen-téri Színpadon. A híres meseoperett, híres gyermekszínészek előadásában, fényes jelmezekben gyermekeket elbájol, felnőtteket szórakoztat. A darab előtt Kincses bácsi konferál. Lapunk olvasói kiadóhivatalunkban 72, 90, 116 és 136 filléres áron kedvezményes jegyeket válthatnak. ——— RÓZSADOMB Török Rezső új vígjátéka 3 képben Szombaton premier az Andrássy-úti Színházban ismét rendkívül érdekes premierje lesz az Andrássy-úti Színháznak. Hunyadi Sándor, Zilahi Lajos és Békeffi László darabjain kívül a műsor második részét Török Rezsőnek, számos nagysikerű darab kiváló, szerzőjének új, háromképes vígjátékat tölti be, melynek : „ Rózsadomb a címe. Az I. kép egy híres cigányprímás lakásán, a II. kép egy budai cukrászdában, a III. kép egy gyönyörű rózsadombi villában játszódik. Ennek a ragyogó vígjátéknak ragyogó a szereposztása is: Fejes Teri, Vaszary Piroska, Gőzön Gyula, Dolly Ferenc, Peti Sándor, Pethes Ferenc és Heltai Andor játsszák a főszerepeket. A zenét Oláh Náci és cigányzenekara szolgáltatja. A darabot maga a szerző rendezi. Jegyek már válthatók. * Hétfőn mindössze három pengő ötven fillér értékű jegyet adott el a szegedi színház. Szegedről jelentik: A szegedi városi színház hétfő esti előadására összesen három pengő ötven fillér értékű jegy kelt el. A Hawai rózsája előadása emiatt elmaradt. * Az Operaházból. Müller Mária, akinek március 27-én és április 2-án kellett volna fellépni, súlyosabb természetű meghűléssel küzd, úgyhogy előreláthatólag csak májusban vendégszerepelhet az Operaházban. A jegyeket visszaváltja az elővételi pénztár. HANGVERSENY * Művész-est. Vasárnap a Zeneművészeti Főiskola kamaratermében jól sikerült művészest zajlott le. Kiemeljük öllömössy Julia szép zongorajátékát és a műsor főszámát Offenbach kedves egyfelvonásos, Fortunia dala című vígoperájának pompás előadását, melyért az elismerés elsősorban a szereplők ismert nevű tanárát, V. Babits Vilmát illeti. * Ada Sári zenekari ária-estje. A pergő futamok, a tüneményes staccalok, a tökéletes trillák káprázatos virtuóza, Ada Sari, évek óta hűségesen ellátogat ide, mert bizonyára nem tudja feledni az első fogadtatást, amikor — tudása és hírneve teljességében — bemutatkozott a fényárban úszó, közönséggel teliszele Vigadó termeiben. A hideg, fölényes, vakíló koloratúra diadalittasan pompázott a legengedelmesebb szopránon. A pianisszimók és forték között megvesztegető hajlékonysággal büvészkedett e hang s megszédített, mielőtt ráeszmélhettünk volna: szép-e igazában? Soha az első kábító lelkesedés nem tért többé vissza Ada Sari későbbi hangversenyein. Hangjának ámító ragyogása, mint megszokott dísz, öncélúsodott sallang, nem ébresztett éneklései iránt meg-megújuló izgalmat. A koloraturhang a legmutatósabb, de akkor igazán a legszebb is, ha a szív hamupipőkéjéből lett a hangok királynőjévé ... .A művésznő vasárnapi áriaestjén hangulatgátlásokkal küzdött s csak fegyelmezett, brilliáns technikája mentette meg, hogy különösen a magas fekvésekben nem vesztette el biztonságát. A Magyar Szimfonikus Zenekar ingadozó kíséretével Mozart-, Rossini-, Charpentier-, Meyerbeer- és Donizetti-áriákat adott elő. A hangversenyen közreműködött Bucsáfi Béla zongoraművésznő. (H. G.) * Trió-est. A Kerntler—Országa—Friss* trió, melynek tavalyi szép hangversenye még élénken emlékezetében van hallgatóságénak, vasárnap este tartotta ezidei koncertjét, válogatóit, érdekes műsorral. A Cserepunk hármas, élénk, friss színeivel, sokkal jobb emlékeket hagyott maga után, mint a mester legutóbb hallott zongoraversenye. Igen finon száma volt a műsornak Philipp Heinrich Erlebachnak, a kitűnő bárok mesternek, ez egykori rudolfstadti Hofkapellmeisternek triója, kora hangszeres művészetének egyik értékes darabja. Témáinak melegsége polifóniájának kifejező ereje egyaránt azzá teszi. Szabó Ferenc triója tartalmas mondanivalóival, formái fölépítésével számottevő műve a modern kamarairodalomnak. Beethovenopus zárta a szép koncertet, melynek közönsége a három kiváló muzsikus kitűnő összjátékú együttesét melegen ünnepelte. * A budapesti keresztyén leányegyesület vasárnap délután művészi műsora szeretetvendégséget rendezett a református gimnázium dísztermében, özv. Misleyné üdvözölte, a teljes számi vendégsereget, majd Feluinczy-Takács Marianne édesanyja, Felvinczy- Takács Zoltánná zongorakíséretével klasszikus darabokat adott elő magas művészi gordonkajátékában. Bodor Aladár néhány mai hangulatú versét olvasta föl, M. Ditrói Ica színművésznő Ady-verseket szavalt a nemes egyszerűséget és mélységet közvetlenül éreztetve bennük. Komáromi János Két karaj kenyér című legújabb Jánoska-novelláját olvasta föl könnyekig ható megindultságot keltve. Végül Karácsony Sándor rendezésében a leányegyesület egy fonóbeli jelenetet játszott meg, elbájoló, közvetlen frisseséggel, népi ízzel, nemességgel, megmaradó emlékül. * Beethoven Missa soleinnis-ét volt alkalmunk hétfőn este hallani a Budapesti Ének és Zenekar Egyesület dicséretreméltó előadásában. A rendkívüli nehézségei miatt csak ritkábban hallható fenséges mű, mely beethoveni mérték szerint is a legnagyobbak közé számít, még a hallgatók számára sem tartozik a könyvi művek közé. Maga Beethoven öt évig dolgozott rajta. Ennyi ideig vívta a szellem és az anyag szörnyű harcát, melynek diadalmas eredményeképp maradt ránk a misék miséje. Legmonumentálisabb része a hatalmas Glória és a grandiózus Credo. Mindkettőt egy-egy csodálatos fuga zárja. Megrendítően nagyszerű az egész munka, lenyűgöz és szavad veszi. Fenséges hitvallás, egy nagy szellem megrendítő leborulása a Mindenható elött. Teljes elismerés illeti az egyesületet a derék munkáért, melynek szóló részeiből Báthy Anna, Basilides Mária, Székelyhidy Ferenc dr. és Kálmán Oszkár együttesét illeti a dicséret. A hegedűszólókat Sándor Frigyes, az orgonaszólamot Zalánffy Aladár játszotta. A betanítás és dirigálás Lichtenberg Emil karnagy hervadhatatlan érdeme.