Magyarság, 1932. június (13. évfolyam, 119-144. szám)

1932-06-15 / 132. szám

kh­fb­S minfleégfl nfil divat­­cipók, férfi- és gyermek­­cipók oldó árusításaI Nttl CipoK____9.00 FOeflCOlOK____10.80 csak e hó végéig Erzsibsi­­ körül 33.. (volt .Tangó* cipóOziet), vagy, éjszaka tovább berregett az autója. Ahogy feltűnt, ngm tűnt el, rendszerint Nyu­gat­ felé. Mig az építkezés tartott, a nagy nyugati városokból hétről-hétre jelentést kért, munkacsoportok szerint kellett levélben, vagy telefonon jelentést tenni neki. Ha feltűnt is ithén, csak onnan tudta meg a nép, hogy reggel hálóköpenyben kint gyomlált a virá­gos kertjében. A cselédeknek már évek óta a­­legszigorúbban ki van adva a parancs, hogy a báró ittlétét senkivel se közöljék s hol tartózkodási helyéről sohasem szabad tudniok. Igaz, legtöbbször nem is tudják, hogy a világ melyik pontján van, csak úgy véletlenül sült ki, hogy most Kairóban vagy Svájcban járt, most Párisban látták autóját. A soff­őrök titoktartásra vannak megesketve, azt sem szabad tudniok, merre indulnak el. Mikor az építkezés nagy hűhója befejező­dött és a család ide költözött, egyszerre kitört a válság, a négyszázholdas birtokot bérbe kellett adni s el kellett bocsátani az előző tulajdonostól átvett cselédeket, amiből persze követelések, pörök sorozata kezdő­dött. Viszont az az öt és félvagon búza, amit a bérlő beszolgáltatott, az elment az adókra. És itt meg kell cáfolni Malasits Gézának azt az állítását, hogy Gerliczy báró­nak az adója csak harminchat pengő volt. Igenis az elmúlt esztendőben is hétezer pen­gőre ment fel a hegy­falusi birtok adója és a hegyfalusi jegyzőség tanúsága szerint a deszki birtokról is körülbelül ezerötszáz pengő adókövetelés maradt, amelynek leg­nagyobb részét természetesen végrehajtás útján, a birtokbér lefoglalásával szerezték meg. Közben képzeljük el, mit jelentett a hatalmas belső inas- és cselédsereg, mikor a gazdaságnak egyetlen tehene sincs, a tejet is a bérlőtől veszik pénzért és ami sertést tart a kastély, azért külön legelőbért fizet a községnek. Csakugyan legendás pénzeknek kellett ott lenni, ahol mindezt hatszáz hold mellett így legyőzték. Amerikai „vendégek“ érkeznek ugyanekkor a nagy per is megindult, a lánytestvérek követelték részüket. De a bárót mindez úgy látszik nem nagyon aggasztotta. Az idén márciusban már lefoglalták a fran­cia­ rendszámú autóját is, talán éppen az állatorvosnak járó kétszáz pengő fejében. De a báró azért vígan tovább járt-kelt az autó­val Párisban, Pesten, Bécsben, Olaszország­ban éppenúgy, mint régen. Igaz, hogy a kastélyt tavaly nyáron hasz­nosította. Amint egy vadászati perből kide­rül, 1931 augusztus végétől szeptember vé­géig amerikai „vendégek“ tartózkodtak a kastélyában, kiköltöztették onnan a báró családját és helyettük Mister James E. Gowen chicagói bankár és felesége, Miss Edith C­ummingham, Robinson Douglas Warfield, Miss és Mister Artur konzerv­­gyáros-pár, Miss Gladis Hopkins, Toland dr. orvos és felesége, Mister Thomas Evans amerikai állampolgárok költöztek be. Csupa jómódú amerikai, kik között a vadászjegyek tanúsága szerint egy végrehajtó is akadt. Azt állítják a Szombathelyen folyó vadász­per­­ben, hogy a „vendégek“ tizenkétezer pengő nyaralási bért fizettek, az étkezési számla­­szerint külön fizették, azonkívül a személy­zet dupla fizetést­ kapott erre a hónapra, ennek ellenében a báró rendelkezésükre bo­csátotta jákfai vadászterületét, viszont a ven­dégek által lelőtt vadat kötelesek voltak a báró rendelkezésére bocsátani, csak annyi volt az amerikaiké amennyit elfogyasztottak. Hogy hol tett szert a báró ezekre az ameri­kai „vendégekre", azt a faluban nem igen tudják. Ellenben azt mondják a következő évben az amerikaiak el voltak ragadtatva a kicsit drága, de előkelő keleti nyaralástól. Mikor járt itthon utoljára Gerliczy báró Arról, hogy a báró mikor járt itthon utol­jára a faluban, nem tudnak pontos felvilágo­sítást adni. Hiszen az igen szigorú fegyelem­ben tartott cselédség ma még zárkózottabb és szótlanabb mint máskor, még kevésbé beszél uráról. Az mindenesetre kétségtelen, hogy június 5-én, vasárnap délután hat és nyolc óra között mést látták, mikor Gerliczy Félix báró autójáról a kastély előtt leszállott és hallották, hogy a gépészért küldetett, hogy jöjjön és javítsa meg az autót, mert sürgősen tovább kell utaznia. Június elsején interpellált a parlamentben Eckhardt Tibor a Gerliczy Félix báró ügyé­ben. Kétségtelen tehát, hogy az interpelláció után öt nappal a báró még itt járt Magyar­­országon és ha Budapestről nagyon keresték volna, megtalálták volna. Viszont mikor a rákövetkező kedden vagy szerdán a község főjegyzője a két csendőrrel beállított, hogy a báró feleségével, született Stirbey hercegnő­vel­ közölték a rendőrség által kiadott elő­­vezetési parancsot. Gerliczy Félix báró már nem volt Hegyfaluban. Azóta csak a szegény hercegnő tartózkodik itt, akit a környék a legnagyobb részvéttel és szeretettel emleget. Félix báró hollétéről még soffőrjének itt a faluban lakó felesége sem tud semmit mon­dani, pedig az azelőtt legalább egy-egy rej­télyes szót elárult, arról, hogy hol jár a férje. Mikor visszaindulok, sokáig elnézem még a kastély gyönyörű, nyugodt, oszlopos hom­lokzatát és rajta a Gerliczy-család ősi címe­rét, egy gyűrűt tartó gerlicével. Egyszer csak megszólal mögöttem egy derűs hang: — Tetszik látni, mit tart a gerle csőrében? Egy idegen pénzt, valami valutát. Mindjárt elrepül vele. A P­afasarolon 4 szobás modern, központi fűtéses, adómentes villa, 155 öl telekkel, az 5-ös autóbusz, továbbá 44,81 és 83-as villa­mos spegá­ló mellett Gábor Áron utca 3. szám alatt Felvilágosítás a helyszínen, vagy a Magyar Általános Ingatlanbanknál IV., Deák Ferenc­ utca 17. Tel’ 81-8­ 53 1932 junius 15, szprJa тиивдимя1 Felemelték a középiskolai tandíjat Hivatalosan jelentik: Egyik reggeli lap keddi számában tendenciózus beállítású köz­lemény jelent meg, amely szerint a kultusz­miniszter a középiskolákban a tandíjat 25 százalékkal, a beiratási díjat pedig 13 szá­zalékkal felemelte. Ezzel szemben illetékes helyről közült, hogy a beiratási díj százalé­kos felemeléséről szó sincs. Azok a díjak, amelyeket a beiratkozás alkalmával kell a tanulóknak fizetniük, mindössze 36 fillérrel emelkedtek, tehát azzal az összeggel, ame­lyet a tanulóknak azért kell fizetniük, hogy az így befolyó összegből a szegénysorsú gyerekek nyaralása biztosíttassák. A tandíj, amely eddig csak évi 10 pengő volt, valóban emelkedett 25 százalékkal. Ezt az emelke­dést az iskola fenntartásához szükséges kul­­tuszbevételeknek nélkülözhetetlen igénybe­vétele tette időszerűvé. Egyebekben a nem állami középiskolákban a tandíj már régeb­ben jóval felülmúlta az állami tandíjat, amely a mai jelentéktelen arányú felemelés mellett sem éri el a más középiskolákban szedett tandíj mérvét. Különben pedig a be­iratkozás alkalmával tandíjat fizetni egyál­talán nem kell és a tandíj az iskolaév folya­mán négy részletben fizethető. Megkezdődtek a beiratkozások Hétfőn minden iskolában záróünnepéllyel végződött a tanév és kedden reggel vala­mennyi iskolában megkezdték a beiratkozá­sokat. Akik kedden nem kerültek sorra, szer­dán még beiratkozhatnak, mert a beiratások szerdán délig tartanak. Az új tanév szeptember 9-én kezdődik. A Papen-kormány kiadta takarékossági szükségrendeletét Berlinből jelentik. Kedden este kiadta a bi­rodalmi kormány napokkal ezelőtt bejelen­tett szükségrendeletét a munkanélküli és ha­sonló segélyek csökkentéséről és egyes adók behozataláról és módosításáról. A szükség­rendelet megállapítja, hogy ez idő szerint évi átlagban 5.590.000 munkanélkülivel kell szá­molni, akiknek részére 3 milliárd márkát állí­tanak be a költségvetésbe, félmilliárd márká­val kevesebbet, mint amennyi az eddigi sza­bályok szerint szükséges volna. Átlagban 23 százalékkal csökkentik a segélyezést, egyes ágakban, a közjótékonysági támogatásoknál és az úgynevezett válságsegélyezésben a szá­zalék némileg változik. Az állami bevételek alakulása folytán még mindig hiányoznék azonban 400 millió a segélyezéshez s ennek előteremtésére egyszeri adóknél az úgyneve­zett foglalkoztatási adót róják ki mindazokra, akiknek munkájuk van. A segélycsökkentés kiterjed a hadirokkan­takra is, elsősorban a gyermektelen és kisebb­­fokú rokkantak illetményeire. A szükségrendelet, amely visszaállítja a só­adót és kiterjeszti a forgalmi adót, megálla­pítja, hogy a birodalom adó- és vámbevételei 6 milliárdról 1932-ben előreláthatóan 5,4 mil­liárd márkára fognak sülyedni. A szükség­rendelet indokolása hangsúlyozza, hogy a most elrendelt módosítások nélkül a társada­lombiztosítás fentartása lehetetlenné válnék. A birodalmi kormány ugyanekkor hivata­los közleményt adott ki, amely szerint a pénz­ügyi helyzet biztosítására a szociális biztosí­táson kívül a költségvetés egyéb tételeinél is jelentős törléseket fog végrehajtani. A kor­mánynak az a célja, hogy a német gazdasági életet a fokozatos gyógyulás útjára vigye. Megjelent kedden a bírósági eljárás és igaz­gatás egyszerűsítésére vonatkozó rendelet is. A nemzeti szocialista program a rádióban A német rádióban kedden megkezdődtek a politikai előadások. Ismeretes, hogy az új kormány elrendelte, hogy a kommunisták kivételével valamennyi párt egyenlő arány­,­ban részesüljön a rádió útján való propa­ganda előnyeiből. Elsőnek a nemzeti szo­cialista párt egyik vezetője, Strasser kép­viselő tartott előadást a nemezti szocializmus államelgondolásáról. Strasser kifejtette elő­adásában, hogy a nemzeti szocializmus a korszak erkölcsi válságának politikai kifeje­­zése, gondoskodás azokról az állami intéz­kedésekről, amelyek a társadalmi önvédelem garanciájaként egyesek vagy közösségek ki­zsákmányolásának megakadályozására szol­gálnak. Nemzetköziséghez,a pacifizmushoz és osztályharchoz nincs semmi köze és ebben élesen ellenkezik a marxizmussal. A nemzeti szocialisták nem akarnak bomlást és polgár-, háborút, hanem ú­j rendet akarnak megszer­vezni. Nem üldözik a zsidókat sem, de meg­követelik, hogy az államot német és ne ide­gen szellemben vezessék. Meg kell szűnnie a mai állapotnak, amikor az egész pártpolitikát a kulisszák mögött zsidók és a nagytőke ér­dekei irányítják. A versaillesi békeszerződést az előadó szörnyű tévedésnek és még ször­nyűbb erőszaknak mondja. Belpolitikailag a szociális probléma megoldása a létkérdés, ezzel kapcsolatban a nemzeti szocialisták leg­közelebbi célja az, hogy legyőzzék a munka­­nélküliséget, szanálják a mezőgazdaságot és a pénzgazdálkodást bekapcsolják az eljö­­vendő nemzeti gazdálkodás keretébe. Általá­nos élelmezési és munkakötelezettséget kí­vánnak, mint állami alapelvet. A nemzeti szocialista rádióelőadást a ba­jor, württembergi és badeni rádióállomások közös határozatuk folytán nem közvetítették. Tanácskozás a rohamosztagok visszaállításáról A birodalmi kormány és a nemzeti szo­cialista párt vezérei között kedden tanácsko­zások folytak a nemzeti szocialista roham­osztagok feloszlatásának hatálytalanítása ügyében. A tárgyalásokat a kormány részéről Papen kancellár irányította, aki először Hit­ler Adolffal, később pedig a rohamosztagok vezérével, Göring képviselővel tanácskozott. A rohamosztagok betiltásának hatálytala­nítása ellen egyre több és több tiltakozás hangzik el. A német katolikus munkásegyesü­letek szövetsége táviratot küldött Held barors miniszterelnöknek és közölte, hogy a szövet­ség a maga részéről szintén önvédelmi alaku­latokat lesz kénytelen szervezni, ha valóban felfüggesztik a nemzeti szocialista roham­­osztagok betiltását. öngyilkos porosz szocialista államtanácsos La Grange porosz szociáldemokrata állam­tanácsos kedden este a porosz tartomány­gyűlés épületében agyonlőtte magát. Az ön­­gyilkossság hátterét még nem sikerült tisz­tázni. esssssassssssssssa Fuchs Leó a tábla kellemetlen kérdéseire további részleteket mondott el vaduzi vagyona kimentéséről Egy héttel ezelőtt beszámolt a Magyarság az Ítélőtábla Szőke-tanácsának tárgyalásáról, amely előtt Fayer Sándornak Fuchs Leó, a Magyar Kender és Jutaipar Rt. elnöke ellen indított ötmillió pengős perének tárgyalásán a hazafiatl­an tőke külföldre menekülésének és a vaduzi holdingalapítások mostanában annyiszor szereplő, hazafiatlan tevékenységé­nek részletei kerültek a nyilvánosság elé A legutóbbi tárgyaláson Fuchs Leót tolmács útján, hallgatta ki a tábla, amikor a Magyar Kender igazgatója vallomásában beismerte többek között, hogy magyarországi adófize­tés elől vitte ki tőkéjét Vaduzba. Fuchs Leó­nak a tábla részéről felállított tizenkét pont közül az első öt kérdésre kellett a múlt tár­gyaláson választ adnia, s kihallgatását ked­den folytatta a tábla Szőke-tanácsa. Arra a kérdésre, hogy Fuchs, mint alpe­res, mikor és hogyan rendelkezett Fayer Sándor részvényeivel annak tudtán kívül, Fuchs Leó német nyelvű vallomásában rész­letesen előadta a vaduzi holdingtársaság megalapításának történetét, amelybe a pa­nasz szerint Fuchs belevitte Fayer tudta és beleegyezése nélkül annak 695 darab rész­vényét. Fuchs Leó előadta, hogy a holding 1921 december 21-én alakult meg, alapítói a bécsi Angol Bank, illetve annak nevében Treichel Alfréd dr. igazgató, valamint Fuchs Leó. Az alaptőke százezer svájci frank volt, amelyet Fuchs Leó intervenciójára a Bank in Liechtenstein bocsátotta a holding ren­delkezésére. A holding alaptőkéjének 23 szá­zaléka a Magyar—Olasz Bankot illette meg, 75 százalék erejéig pedig Fuchs Leó volt a tulajdonos. Fayer Sándor részvényei Fuchs nevén szerepeltek és azokat 1923 végéig zá­roltan kezelték. Fuchs Leó vallomása szerint a holding­­társaság bizalmi jellegű alakulat volt, amely­nek az volt a célja, hogy a Magyar Kender érdekeit külföldi vonatkozásban megvédje és a vállalat részvényeinek többségét egy kézben tartsa. 1922 februárjában a holding nevében a Hungária-gyár részvényeit eladták a Bácsmegyei Cukorgyárnak 14 millió jugo­szláv koronáért, s ebből a vételárból 1,8 mil­liót tett ki a Magyar—Olasz Bank jutaléka. Fayer Sándor részvényeit Fuch­s Leó a saját­­jaként kezeltette mindaddig, amíg nyilván­valóivá nem vált,„hogy Fayer semmi szint alatt n..". kiván résztvenni a holdingban. Ekkor Fayer részvényeit kikapcsolták. A­ továbbiakban Fuchs Leó azt magyarázta, hogy a részvények valójában sohasem kerül­tek ki Vaduzba, mert azokat, mint a holding letétjét, egy ideig Bécsben, majd a budapesti Magyar—Olasz Banknál őrizték. Beck Salamon dr. felperesi ügyvéd kérdé­seire ezután Fuchs Leó előadta, hogy a hol­ding ügyeit részben Bécsben, részint Buda­pesten intézték, Vaduzban csupán egy szür­kébb komité intézkedett s ebbe delegálták a tagolt igazgatósági megbízottaikat. A bécsi Allgemeine Depositen Bank levelére és to­’­vábbi iratokra, amelyeket a felperesi ügyvéd tárt eléje, Fuchs Leó azt mondotta, hogy­­azok nyilvánvalóan téves adatokat tartal­maznak, mert Fayer Sándor javára Szásh­­szerint több részvényt számolnak el, mint az a kimutatás, amelyen Fayer és Fuchs részvényei közös tétel alatt szerepelnek. Szőke tanácselnök folytatta ezután a kérde­zést, akinek kérdéseire Fuchs Leó előadta, hogy a Magyar-Olasz Bankkal szemben a Fayer a Fuchs-féle szindikátusi részvények­kel kapcsolatban szavatosságot vállalt, mert erre a bank felszólította. 1922 decemberében Fayer Sándor felkereste Éber Antalt, a Ma­gyar-Olasz Bank vezérigazgatóját s vele kö­zölte, hogy a Fuchs Leó által vezetett válla­lat anyagi helyzete aggodalomra ad okot. Féber Antal ekkor azt követelte, hogy a vál­lalatok részéről a hitel 75 százaléka erejéig Fuchs Leó személyében is vállalja el a Sza­vatosságot, ami meg is történt Délután 4 óráig tartott Fuchs Leó kihallgatása, ami­kor az elnök a tárgyalás folytatását júniust 21-ére napolta el.

Next