Magyarság, 1932. június (13. évfolyam, 119-144. szám)
1932-06-15 / 132. szám
khfbS minfleégfl nfil divatcipók, férfi- és gyermekcipók oldó árusításaI Nttl CipoK____9.00 FOeflCOlOK____10.80 csak e hó végéig Erzsibsi körül 33.. (volt .Tangó* cipóOziet), vagy, éjszaka tovább berregett az autója. Ahogy feltűnt, ngm tűnt el, rendszerint Nyugat felé. Mig az építkezés tartott, a nagy nyugati városokból hétről-hétre jelentést kért, munkacsoportok szerint kellett levélben, vagy telefonon jelentést tenni neki. Ha feltűnt is ithén, csak onnan tudta meg a nép, hogy reggel hálóköpenyben kint gyomlált a virágos kertjében. A cselédeknek már évek óta alegszigorúbban ki van adva a parancs, hogy a báró ittlétét senkivel se közöljék s hol tartózkodási helyéről sohasem szabad tudniok. Igaz, legtöbbször nem is tudják, hogy a világ melyik pontján van, csak úgy véletlenül sült ki, hogy most Kairóban vagy Svájcban járt, most Párisban látták autóját. A soffőrök titoktartásra vannak megesketve, azt sem szabad tudniok, merre indulnak el. Mikor az építkezés nagy hűhója befejeződött és a család ide költözött, egyszerre kitört a válság, a négyszázholdas birtokot bérbe kellett adni s el kellett bocsátani az előző tulajdonostól átvett cselédeket, amiből persze követelések, pörök sorozata kezdődött. Viszont az az öt és félvagon búza, amit a bérlő beszolgáltatott, az elment az adókra. És itt meg kell cáfolni Malasits Gézának azt az állítását, hogy Gerliczy bárónak az adója csak harminchat pengő volt. Igenis az elmúlt esztendőben is hétezer pengőre ment fel a hegyfalusi birtok adója és a hegyfalusi jegyzőség tanúsága szerint a deszki birtokról is körülbelül ezerötszáz pengő adókövetelés maradt, amelynek legnagyobb részét természetesen végrehajtás útján, a birtokbér lefoglalásával szerezték meg. Közben képzeljük el, mit jelentett a hatalmas belső inas- és cselédsereg, mikor a gazdaságnak egyetlen tehene sincs, a tejet is a bérlőtől veszik pénzért és ami sertést tart a kastély, azért külön legelőbért fizet a községnek. Csakugyan legendás pénzeknek kellett ott lenni, ahol mindezt hatszáz hold mellett így legyőzték. Amerikai „vendégek“ érkeznek ugyanekkor a nagy per is megindult, a lánytestvérek követelték részüket. De a bárót mindez úgy látszik nem nagyon aggasztotta. Az idén márciusban már lefoglalták a francia rendszámú autóját is, talán éppen az állatorvosnak járó kétszáz pengő fejében. De a báró azért vígan tovább járt-kelt az autóval Párisban, Pesten, Bécsben, Olaszországban éppenúgy, mint régen. Igaz, hogy a kastélyt tavaly nyáron hasznosította. Amint egy vadászati perből kiderül, 1931 augusztus végétől szeptember végéig amerikai „vendégek“ tartózkodtak a kastélyában, kiköltöztették onnan a báró családját és helyettük Mister James E. Gowen chicagói bankár és felesége, Miss Edith Cummingham, Robinson Douglas Warfield, Miss és Mister Artur konzervgyáros-pár, Miss Gladis Hopkins, Toland dr. orvos és felesége, Mister Thomas Evans amerikai állampolgárok költöztek be. Csupa jómódú amerikai, kik között a vadászjegyek tanúsága szerint egy végrehajtó is akadt. Azt állítják a Szombathelyen folyó vadászperben, hogy a „vendégek“ tizenkétezer pengő nyaralási bért fizettek, az étkezési számlaszerint külön fizették, azonkívül a személyzet dupla fizetést kapott erre a hónapra, ennek ellenében a báró rendelkezésükre bocsátotta jákfai vadászterületét, viszont a vendégek által lelőtt vadat kötelesek voltak a báró rendelkezésére bocsátani, csak annyi volt az amerikaiké amennyit elfogyasztottak. Hogy hol tett szert a báró ezekre az amerikai „vendégekre", azt a faluban nem igen tudják. Ellenben azt mondják a következő évben az amerikaiak el voltak ragadtatva a kicsit drága, de előkelő keleti nyaralástól. Mikor járt itthon utoljára Gerliczy báró Arról, hogy a báró mikor járt itthon utoljára a faluban, nem tudnak pontos felvilágosítást adni. Hiszen az igen szigorú fegyelemben tartott cselédség ma még zárkózottabb és szótlanabb mint máskor, még kevésbé beszél uráról. Az mindenesetre kétségtelen, hogy június 5-én, vasárnap délután hat és nyolc óra között mést látták, mikor Gerliczy Félix báró autójáról a kastély előtt leszállott és hallották, hogy a gépészért küldetett, hogy jöjjön és javítsa meg az autót, mert sürgősen tovább kell utaznia. Június elsején interpellált a parlamentben Eckhardt Tibor a Gerliczy Félix báró ügyében. Kétségtelen tehát, hogy az interpelláció után öt nappal a báró még itt járt Magyarországon és ha Budapestről nagyon keresték volna, megtalálták volna. Viszont mikor a rákövetkező kedden vagy szerdán a község főjegyzője a két csendőrrel beállított, hogy a báró feleségével, született Stirbey hercegnővel közölték a rendőrség által kiadott elővezetési parancsot. Gerliczy Félix báró már nem volt Hegyfaluban. Azóta csak a szegény hercegnő tartózkodik itt, akit a környék a legnagyobb részvéttel és szeretettel emleget. Félix báró hollétéről még soffőrjének itt a faluban lakó felesége sem tud semmit mondani, pedig az azelőtt legalább egy-egy rejtélyes szót elárult, arról, hogy hol jár a férje. Mikor visszaindulok, sokáig elnézem még a kastély gyönyörű, nyugodt, oszlopos homlokzatát és rajta a Gerliczy-család ősi címerét, egy gyűrűt tartó gerlicével. Egyszer csak megszólal mögöttem egy derűs hang: — Tetszik látni, mit tart a gerle csőrében? Egy idegen pénzt, valami valutát. Mindjárt elrepül vele. A Pafasarolon 4 szobás modern, központi fűtéses, adómentes villa, 155 öl telekkel, az 5-ös autóbusz, továbbá 44,81 és 83-as villamos spegáló mellett Gábor Áron utca 3. szám alatt Felvilágosítás a helyszínen, vagy a Magyar Általános Ingatlanbanknál IV., Deák Ferenc utca 17. Tel’ 81-8 53 1932 junius 15, szprJa тиивдимя1 Felemelték a középiskolai tandíjat Hivatalosan jelentik: Egyik reggeli lap keddi számában tendenciózus beállítású közlemény jelent meg, amely szerint a kultuszminiszter a középiskolákban a tandíjat 25 százalékkal, a beiratási díjat pedig 13 százalékkal felemelte. Ezzel szemben illetékes helyről közült, hogy a beiratási díj százalékos felemeléséről szó sincs. Azok a díjak, amelyeket a beiratkozás alkalmával kell a tanulóknak fizetniük, mindössze 36 fillérrel emelkedtek, tehát azzal az összeggel, amelyet a tanulóknak azért kell fizetniük, hogy az így befolyó összegből a szegénysorsú gyerekek nyaralása biztosíttassák. A tandíj, amely eddig csak évi 10 pengő volt, valóban emelkedett 25 százalékkal. Ezt az emelkedést az iskola fenntartásához szükséges kultuszbevételeknek nélkülözhetetlen igénybevétele tette időszerűvé. Egyebekben a nem állami középiskolákban a tandíj már régebben jóval felülmúlta az állami tandíjat, amely a mai jelentéktelen arányú felemelés mellett sem éri el a más középiskolákban szedett tandíj mérvét. Különben pedig a beiratkozás alkalmával tandíjat fizetni egyáltalán nem kell és a tandíj az iskolaév folyamán négy részletben fizethető. Megkezdődtek a beiratkozások Hétfőn minden iskolában záróünnepéllyel végződött a tanév és kedden reggel valamennyi iskolában megkezdték a beiratkozásokat. Akik kedden nem kerültek sorra, szerdán még beiratkozhatnak, mert a beiratások szerdán délig tartanak. Az új tanév szeptember 9-én kezdődik. A Papen-kormány kiadta takarékossági szükségrendeletét Berlinből jelentik. Kedden este kiadta a birodalmi kormány napokkal ezelőtt bejelentett szükségrendeletét a munkanélküli és hasonló segélyek csökkentéséről és egyes adók behozataláról és módosításáról. A szükségrendelet megállapítja, hogy ez idő szerint évi átlagban 5.590.000 munkanélkülivel kell számolni, akiknek részére 3 milliárd márkát állítanak be a költségvetésbe, félmilliárd márkával kevesebbet, mint amennyi az eddigi szabályok szerint szükséges volna. Átlagban 23 százalékkal csökkentik a segélyezést, egyes ágakban, a közjótékonysági támogatásoknál és az úgynevezett válságsegélyezésben a százalék némileg változik. Az állami bevételek alakulása folytán még mindig hiányoznék azonban 400 millió a segélyezéshez s ennek előteremtésére egyszeri adóknél az úgynevezett foglalkoztatási adót róják ki mindazokra, akiknek munkájuk van. A segélycsökkentés kiterjed a hadirokkantakra is, elsősorban a gyermektelen és kisebbfokú rokkantak illetményeire. A szükségrendelet, amely visszaállítja a sóadót és kiterjeszti a forgalmi adót, megállapítja, hogy a birodalom adó- és vámbevételei 6 milliárdról 1932-ben előreláthatóan 5,4 milliárd márkára fognak sülyedni. A szükségrendelet indokolása hangsúlyozza, hogy a most elrendelt módosítások nélkül a társadalombiztosítás fentartása lehetetlenné válnék. A birodalmi kormány ugyanekkor hivatalos közleményt adott ki, amely szerint a pénzügyi helyzet biztosítására a szociális biztosításon kívül a költségvetés egyéb tételeinél is jelentős törléseket fog végrehajtani. A kormánynak az a célja, hogy a német gazdasági életet a fokozatos gyógyulás útjára vigye. Megjelent kedden a bírósági eljárás és igazgatás egyszerűsítésére vonatkozó rendelet is. A nemzeti szocialista program a rádióban A német rádióban kedden megkezdődtek a politikai előadások. Ismeretes, hogy az új kormány elrendelte, hogy a kommunisták kivételével valamennyi párt egyenlő arány,ban részesüljön a rádió útján való propaganda előnyeiből. Elsőnek a nemzeti szocialista párt egyik vezetője, Strasser képviselő tartott előadást a nemezti szocializmus államelgondolásáról. Strasser kifejtette előadásában, hogy a nemzeti szocializmus a korszak erkölcsi válságának politikai kifejezése, gondoskodás azokról az állami intézkedésekről, amelyek a társadalmi önvédelem garanciájaként egyesek vagy közösségek kizsákmányolásának megakadályozására szolgálnak. Nemzetköziséghez,a pacifizmushoz és osztályharchoz nincs semmi köze és ebben élesen ellenkezik a marxizmussal. A nemzeti szocialisták nem akarnak bomlást és polgár-, háborút, hanem új rendet akarnak megszervezni. Nem üldözik a zsidókat sem, de megkövetelik, hogy az államot német és ne idegen szellemben vezessék. Meg kell szűnnie a mai állapotnak, amikor az egész pártpolitikát a kulisszák mögött zsidók és a nagytőke érdekei irányítják. A versaillesi békeszerződést az előadó szörnyű tévedésnek és még szörnyűbb erőszaknak mondja. Belpolitikailag a szociális probléma megoldása a létkérdés, ezzel kapcsolatban a nemzeti szocialisták legközelebbi célja az, hogy legyőzzék a munkanélküliséget, szanálják a mezőgazdaságot és a pénzgazdálkodást bekapcsolják az eljövendő nemzeti gazdálkodás keretébe. Általános élelmezési és munkakötelezettséget kívánnak, mint állami alapelvet. A nemzeti szocialista rádióelőadást a bajor, württembergi és badeni rádióállomások közös határozatuk folytán nem közvetítették. Tanácskozás a rohamosztagok visszaállításáról A birodalmi kormány és a nemzeti szocialista párt vezérei között kedden tanácskozások folytak a nemzeti szocialista rohamosztagok feloszlatásának hatálytalanítása ügyében. A tárgyalásokat a kormány részéről Papen kancellár irányította, aki először Hitler Adolffal, később pedig a rohamosztagok vezérével, Göring képviselővel tanácskozott. A rohamosztagok betiltásának hatálytalanítása ellen egyre több és több tiltakozás hangzik el. A német katolikus munkásegyesületek szövetsége táviratot küldött Held barors miniszterelnöknek és közölte, hogy a szövetség a maga részéről szintén önvédelmi alakulatokat lesz kénytelen szervezni, ha valóban felfüggesztik a nemzeti szocialista rohamosztagok betiltását. öngyilkos porosz szocialista államtanácsos La Grange porosz szociáldemokrata államtanácsos kedden este a porosz tartománygyűlés épületében agyonlőtte magát. Az öngyilkossság hátterét még nem sikerült tisztázni. esssssassssssssssa Fuchs Leó a tábla kellemetlen kérdéseire további részleteket mondott el vaduzi vagyona kimentéséről Egy héttel ezelőtt beszámolt a Magyarság az Ítélőtábla Szőke-tanácsának tárgyalásáról, amely előtt Fayer Sándornak Fuchs Leó, a Magyar Kender és Jutaipar Rt. elnöke ellen indított ötmillió pengős perének tárgyalásán a hazafiatlan tőke külföldre menekülésének és a vaduzi holdingalapítások mostanában annyiszor szereplő, hazafiatlan tevékenységének részletei kerültek a nyilvánosság elé A legutóbbi tárgyaláson Fuchs Leót tolmács útján, hallgatta ki a tábla, amikor a Magyar Kender igazgatója vallomásában beismerte többek között, hogy magyarországi adófizetés elől vitte ki tőkéjét Vaduzba. Fuchs Leónak a tábla részéről felállított tizenkét pont közül az első öt kérdésre kellett a múlt tárgyaláson választ adnia, s kihallgatását kedden folytatta a tábla Szőke-tanácsa. Arra a kérdésre, hogy Fuchs, mint alperes, mikor és hogyan rendelkezett Fayer Sándor részvényeivel annak tudtán kívül, Fuchs Leó német nyelvű vallomásában részletesen előadta a vaduzi holdingtársaság megalapításának történetét, amelybe a panasz szerint Fuchs belevitte Fayer tudta és beleegyezése nélkül annak 695 darab részvényét. Fuchs Leó előadta, hogy a holding 1921 december 21-én alakult meg, alapítói a bécsi Angol Bank, illetve annak nevében Treichel Alfréd dr. igazgató, valamint Fuchs Leó. Az alaptőke százezer svájci frank volt, amelyet Fuchs Leó intervenciójára a Bank in Liechtenstein bocsátotta a holding rendelkezésére. A holding alaptőkéjének 23 százaléka a Magyar—Olasz Bankot illette meg, 75 százalék erejéig pedig Fuchs Leó volt a tulajdonos. Fayer Sándor részvényei Fuchs nevén szerepeltek és azokat 1923 végéig zároltan kezelték. Fuchs Leó vallomása szerint a holdingtársaság bizalmi jellegű alakulat volt, amelynek az volt a célja, hogy a Magyar Kender érdekeit külföldi vonatkozásban megvédje és a vállalat részvényeinek többségét egy kézben tartsa. 1922 februárjában a holding nevében a Hungária-gyár részvényeit eladták a Bácsmegyei Cukorgyárnak 14 millió jugoszláv koronáért, s ebből a vételárból 1,8 milliót tett ki a Magyar—Olasz Bank jutaléka. Fayer Sándor részvényeit Fuchs Leó a sajátjaként kezeltette mindaddig, amíg nyilvánvalóivá nem vált,„hogy Fayer semmi szint alatt n..". kiván résztvenni a holdingban. Ekkor Fayer részvényeit kikapcsolták. A továbbiakban Fuchs Leó azt magyarázta, hogy a részvények valójában sohasem kerültek ki Vaduzba, mert azokat, mint a holding letétjét, egy ideig Bécsben, majd a budapesti Magyar—Olasz Banknál őrizték. Beck Salamon dr. felperesi ügyvéd kérdéseire ezután Fuchs Leó előadta, hogy a holding ügyeit részben Bécsben, részint Budapesten intézték, Vaduzban csupán egy szürkébb komité intézkedett s ebbe delegálták a tagolt igazgatósági megbízottaikat. A bécsi Allgemeine Depositen Bank levelére és to’vábbi iratokra, amelyeket a felperesi ügyvéd tárt eléje, Fuchs Leó azt mondotta, hogyazok nyilvánvalóan téves adatokat tartalmaznak, mert Fayer Sándor javára Száshszerint több részvényt számolnak el, mint az a kimutatás, amelyen Fayer és Fuchs részvényei közös tétel alatt szerepelnek. Szőke tanácselnök folytatta ezután a kérdezést, akinek kérdéseire Fuchs Leó előadta, hogy a Magyar-Olasz Bankkal szemben a Fayer a Fuchs-féle szindikátusi részvényekkel kapcsolatban szavatosságot vállalt, mert erre a bank felszólította. 1922 decemberében Fayer Sándor felkereste Éber Antalt, a Magyar-Olasz Bank vezérigazgatóját s vele közölte, hogy a Fuchs Leó által vezetett vállalat anyagi helyzete aggodalomra ad okot. Féber Antal ekkor azt követelte, hogy a vállalatok részéről a hitel 75 százaléka erejéig Fuchs Leó személyében is vállalja el a Szavatosságot, ami meg is történt Délután 4 óráig tartott Fuchs Leó kihallgatása, amikor az elnök a tárgyalás folytatását júniust 21-ére napolta el.