Magyarság, 1932. szeptember (13. évfolyam, 196-220. szám)

1932-09-01 / 196. szám

1932 szeptember 1. csütörtök Az egységes párt nem meri vállalni újabb időszaki választás kockázatát Ciani Ferenc indokolja meg a Ház összehívását a pénteki ülésen A független kisgazdapárt szerdán, délután értekezletet tartott, amelyen a képviselőház pénteki ülésének előkészítésével foglalkoztak. Elhatározták, hogy Ulain Ferenc fogja a képviselőház összehívását megindokolni, aki beszédében, természetesen, elsősorban a mezőcsáti választás eseményeivel foglalkozik. Ulain Ferenc teljes képet ad a választási agitáció és a szavazás során előfordult tör­vénytelenségekről és erőszakosságokról, egy­úttal ismerteti az egységes párt agitációs módszereit és rámutat arra, hogy ha a mező­csáti választással kapcsolatban demagógiáról lehet szó, akkor az csak a kormánypárt egyes tagjaival hozható összefüggésbe. Ulain Fe­renc beszéde után több független kisgazda­­párti képviselő bejelenti mentelmi jogának megsértését a mezőcsáti választás során elő­fordult túlkapások miatt. Eckhardt Tibor mezőcsáti győzelme egyéb­ként még mindig foglalkoztatja a politikai közvéleményt Az egységes párt teljesen a mezőcsáti kudarc hangulatában készül csü­törtök esti értekezletére, amelyen a kisgazda­­párttal előttük álló további küzdelem mód­szereit akarják megbeszélni. Egy érdekes következménye mindenesetre máris van a mezőcsáti eseményeknek. Már néhány héttel ezelőtt híre járt, hogy Urbán Gáspár báró képviselőt közjegyzővé nevezik ki, szó volt arról is, hogy Kálnoki Bedő Sándor dr. egy­ségespárti képviselő a közigazgatási bíróság­hoz kerül. A jelenlegi helyzet az, hogy mind a két kinevezés elvesztette aktualitását. A pártvezetőség a legutóbbi három választáson elszenvedett vereség után semmiesetre sem akarja vállalni újabb időközi választások kockázatát, amelyek a párt jelenlegi despe­­rált hangulatában szinte biztos kudarcot és újabb független kisgazdapárti mandátumot jelentenének. Az egységes párti képviselők állományában tehát egyelőre nem várható változás. A külföldi sajtó a mezőcsáti választásról „A független kisgazdapárt Érdekes cikkben foglalkozik a bécsi Reichspost, az osztrák keresztényszocialisták lapja, a mezőcsáti választással. Hosszasan ismerteti a választás előzményeit s azt írja, hogy itt erőpróbáról van szó a rendszer és a független kisgazdapárt között. Eckhardt Tibor győzelmének annál nagyobb a jelentő­sége, mert egy mezőgazdasági kerületben, nyílt szavazás mellett, történt. A mezőgazda­­sági lakosság kifejezetten a jelenlegi rend­szer politikája ellen foglalt állást és nem is az első esetben. A független kisgazdapárt egy erősen aláhúzott agrárprogramot dolgozott ki, amely a Bethlentől átvett politikai örök­séggel éles ellentétben áll. A párt mélyreható változást követel Magyarország politikai éle­tében és egy gazdaságpolitikai irányzatot a bankok és kartelek erős befolyása ellen. Ezt az irányzatot követi a párt a külkereske­delmi politikában is és kifejezésre juttatta már az álláspontját a legutóbbi osztrák-ma­gyar vámkomfliktus esetében. Eckhardt győ­zelme nem marad belpolitikai következmé­nyek nélkül. Foglalkozik ezután a keresz­ hódítása feltartózhatatlan a tény pártból történt kilépésekkel, itt nyilván tévedésből azt írja, hogy Grigort és Hu­­nyadyt kizárták a pártból. A Reichspost bécsi szerkesztősége helyreigazította a cikk egy másik részét is, mely tévedésen alapult. Azt írja helyesbítve a lap, hogy a választás után az elégedetlenkedőket az egységespárti szóvivők azzal nyugtatták meg, hogy rövide­sen visszajön Bethlen István. Az ellenzéki győzelmet a keresztény és nemzeti körökben azért üdvözlik örömmel különösen — fejezi be cikkét a lap —, mert ezzel lehetővé van téve, hogy Milotay István, a legkiválóbb ma­gyar publicista, a Magyarság főszerkesztője, bekerüljön a parlamentbe. Ugyancsak feltűnést keltő cikket közölt a ném­et centrumpárt vezetőlapja, a Kölnische Volkszeitung, a keresztény párt helyzetéről. Első oldalon foglalkozik a cikk a keresztény párt szerepével s egészen Zichy Nándorig, a néppárt alapításáig megy vissza. Helyteleníti, hogy a keresztény párt tűzön-vizen követte a mindenkori kormányzatot. Időközben a kor­mánypolitika letért a keresztény eszmék út­járól, különösen szociális és demokratikus tekintetben s emiatt a keresztény pártnak különösen a fiatal katolikus intelligencia ré­széről és lapjaiban volt támadásban része. Foglalkozik ezután a lap a független kis­gazdapárttal és azt írja, hogy hódításai meg­­állíthatatlanok. Különösen figyelemreméltó­nak tartja a Kölnische Volkszeitung Giiger Miklós kilépését a keresztény pártból, aki harminc évig támogatta a keresztény pártot — Most nekem lobogjatok fel ti, negy­venöt esztendővel ezelőtt kihunyt gyer­tyalángok! — Minden gyertyát meggyuj­­tok ... Milyen szép, milyen kísérteties! Egyszeribe elfelejtem, hogy ma még nem ebédeltem. A falak arany dombormű­vei melegen ragyognak a viaszgyertyák fé­nyében. Mária Antónia márványmell szobra fehéren mosolyog a kandalló pár­kányára. Ez a büszke és szerencsétlen királyasszony volt II. Lajos őfelsége tör­ténelmi szerelmese. Lobogjatok régi gyer­tyák! Fonjatok fénykoszorút Mária An­tónia márvány homloka körül!... Haliga, mi ez? Siető lépések kopognak végig a termeken és a gyertyafény ha­tárán megjelenik a múzeum portása és mögötte a rendőr ... — Mit csinál ön itt? Hogy kerül ön ide?­­— dörren rám a rendőr szigorú hangja. — Még maguk mernek engem felelős­ségre vonni? Bezárnak a múzeumukba, étlen-szomjan várom, lesem a szabadu­lást! — Dühösen, hadarva szórom felé­jük a szavakat. A portás kedélyesen el­mosolyodik és a rendőr felé fordul: — Még szerencséje az urnak, hogy eszébe jutott meggyujtani a gyertyákat. Nincs igazam, biztos úr? — Jó ötlet volt csakugyan, különben nem szabadult volna uraságod reggeli nyitás előtt — biccentett a rendőr, őszinte elismeréssel. .A portás eloltogatta az őrült király gyertyáit, aztán közrefogtak és kikisér­tek a rezidencia kapuja elé, a ködös no­vemberi éjszakába, ahol fény, emberi zaj fogadott. München estéjének lárma­­himnusza. Т1Иёр1(А118М€м Az egyiptomi miniszterelnök Mezőhegyesen Mezőhegyesről jelentik: Ismail Sedky pasa Egyiptom miniszterelnöke kedden utazott el a fővárosból, hogy megtekintse a mező­­hegyesi állami ménesbirtokot. A rendes esti személyvonathoz szalonkocsit és hálókocsit csatoltak a miniszterelnök és kísérete szá­mára. Vele érkezett Mezőhegyesre Hasszán Nac­ot pasa, Egyiptom berlini követe, Ibrahim bel­titkár, Walko Lajos külügyminiszter, Gyurgly Emil földmivelésügyi miniszter, Parcher Félix egyiptomi magyar követ és Bárczy István miniszterelnökségi államtitkár. Sedky pasa szerdán reggel fél nyolc óra­kor érkezett ide, ahol az állomáson ünne­pélyesen fogadták. A ménesbirtok lovász­­zenekara az egyiptomi himnuszt játszotta, fogadására pedig a ménesbirtok egész vezető­sége megjelent. Az üdvözlések után a ka­szinóban reggeli volt, majd reggel nyolc óra­kor a ménesbirtok négyesfogatain körútra indultak. Leghosszabb ideig időzött Ismail Sedky pasa miniszterelnök a nagy Nonius­­méneknél, amelyek közül a legszebbeket sorra elővezették. Több mint négy órán át tartó szemle után tért vissza a ménesbirtok központjába, majd délután két órakor ebéd után folytatta szemleútját. Egyiptom minisz­terelnöke és kísérete délután 5 órakor vissza­utazott a fővárosba, ahová este 10 óra 40 perckor érkezett meg. 3 Hatalmas tétel férfi és k­ölgyapjúszövetet sikerült egyik legnagyobb és legjobb magyar posztógyár készletéből ma­gyari írón alul -n megszereznem. Ezen óriási árukészletből most nagyban és kicsinyben hihetetlen olcsón, mindenki által megfizethető árakon árusítok. Magyar Posztóház Tulajdonos: PLATSCHEEK VILMOS KÁROLY-KURUT 22 (Röser-bazár, az udvarban! Rothermere lord szerint sem volt, sem aktív magyar miniszterek nem akarták őt megnyerni a királyjelöltség vállalására Rothermere lord Londonból a következő táviratot küldte a magyar sajtó részére: — Nemrégiben cikkem jelent meg, amelyben a monarchista eszmének általános újjáéledéséről számoltam be Európában. Ez alkalommal visszatértem azokra az ajánlatokra, amelyeket négy évvel ezelőtt teltek nekem, hogy egyezzem bele abba, hogy engem a magyar trónra jelöljenek. Értesülé­sem szerint ez eseményekbe való visszaemlé­kezésem nagy érdeklődést váltott ki Magyar­­országon, ahol szavaim értelmezésénél na­gyon túloztak. Cikkemben sem nem mondot­tam­, sem pedig nem állítottam azt, hogy ne­kem bárki is a magyar koronát felajánlotta volna. Minden alapot nélkülöz tehát a ma­gyar sajtó bizonyos részében felmerült az a kombináció, hogy engem akár egyike, vagy másika azoknak az előkelő állású magyarok­nak, akikkel személyes vonatkozásba kerül­tem, akár pedig a jelen vagy a volt magyar kormány tagjai közül is bárki ennek a cél­nak igyekezett volna megnyerni. Rákosi Jenő volt az egyetlen férfiú, aki e témát a velem való személyes érintkezés kapcsán felvetette. De tény, hogy az akkortájt Magyarországból tömegesen hozzám érkező levelek közül igen sokban felvetették az eszmét, hogy jelöltes­sem magamat a magyar trónra. E manifesz­tációkban azonban én csupán a magyar jel­lem meleg rokonérzésének és lelkesedésének megnyilvánulását láttam, de egyben világo­san láttam, hogy ez lehetetlen és az adott helyzettel nem számoló dolog. — Az az érzésem — és ennek már gyakran adtam kifejezést —, hogy a magyar nép nagylelkűségében, amely egyike legcsodálatra­méltóbb tulajdonságainak, erősen túlozta azoknak a szolgálatoknak a jelentőségét, amelyeket Magyarország igazságának érde­kében teljesíteni próbáltam. Rothermere: * Rothermere lordnak ez a távirata elsősor­ban úgy tekinthető, mint néhai Rákosi Jenő titkárának, Schiller József dr.-nak adott vá­lasz, aki a külföldi sajtó részére te­t nyilatko­zatában valósággal szembeszállt a lorddal és szinte kétségbe merte vonni a lord szava­hihetőségét Rákosi Jenő angliai útjának eseményei tekintetében. A lord távirata vitat­hatatlanul megállapítja, hogy Rákosi Jenő annak idején tárgyalt vele a királyjelöltség vállalásáról. Mindenesetre a lord nobilis gon­dolkodására vall, hogy a most küldött táv­irat Rákosi Jenőn kívül nem említ fel sen­kit a szereplő magyar politikusok és társa­dalmi előkelőségek közül, holott alig hihető, hogy Rákosi Jenő nyolcvanesztendős korá­ban egyéni kezdeményezésből tette volna meg a hosszú utat Londonig és csupán a saját nevében kérte volna fel a lordot a királyjelöltség vállalására. Bizonyosra vesz­­szük, hogy lassanként fény derül az ügy még tisztázandó részleteire is, s akkor meg­tudja majd a magyar közvélemény, kik vol­tak azok, akik a nemes lordot kalandos vál­lalkozásba akarták sodorni. Ausztriában katonaság szedi össze a magyar—osztrák hatá­ron dolgozó csempészeket Bécsből jelentik. A nyugatmagyarországi határon valóságos hajtóvadászat indult meg a csempészek рПед, Цёр&Д­пуодеш) katonai járőrökkel lehet találkozni, akik mindenkit igazoltatnak s az elfogott csempészeket erős katonai fedezettel Bécsbe szállítják. Eddig huszonnégy hivatásos csempészt fogtak el. Közülök tizenhat egy és ugyanannak a ban­dának volt a tagja. A katonák acélsisakkal és szuronnyal, teljes harci felszereléssel végzik szolgálatukat. Hírek szerint szeptember vé­géig marad a katonaság a határon és ha addig sem sikerül végetvetni a csempészet­nek, akkor októberben új katonai osztagok váltják fel őket. Nem fizetnek a budapesti árva­szék jelzálogos adósai Beszüntették a további hitelnyújtást A budapesti árvaszék néhány év előtt újra rendszeresítette a gyámpénztári köl­csönök folyósítását. Kizárólag budapesti in­gatlanokra háromszoros fedezet mellett fo­­lyósították ezeket a kölcsönöket, amelyek igen kapósak voltak, miután kamat címén nem számítottak többet, mint a hivatalos kamatlábon felül két százalékot. Ez idősze­­rint több mint hatmillió pengő kölcsön van ilyen formában kihelyezve. Mintegy négy­száz tételben folyósították a kölcsönöket és nagyrészük az évre szól. Az utóbbi időben nagyon megromlott az adósok fizetőképes­sége, úgyhogy a kihelyezett kölcsönök tör­lesztése nagyon pontatlanul és rendszertele­nül történt. Egyrészt tehát a gyámpénztári kölcsönalap kimerülése folytán, másrészt a visszafizetések elmaradása következtében az árvaszék a további kölcsönnyújtást beszün­teti. Erről az árvaszék teljes­ülése most ho­zott határozatot. Az árvaszéknél ezidősze­­rint százhúsz kölcsönkérvény fekszik, ame­lyeknek elintézésére most már nem kerül­het sor. önmagának ellensége, ha készületlenül, elő­zetes tanulmányozás nélkül kezd építkezni! Rendelje meg meg ma BOTHA JÓZSEF építészmérnöknek A KORSZERŰ CSAjMÍZ ÉPÍTÉSÉRŐL írott, 292 oldalra terjedő és 92 ábrával díszített mű­vét. A könyv olvasója a telek helyes megvá­lasztása, a ház tervezése, technikai felsze­relése bebútorozása és a kertkiképzés összes kérdéseire kap kimerítő feleletet A könyv második része a családi házépí­tés minden nemét felölelő példákat tar­tal­mazzá Ara­d.A pengő, mely összegnek előzetes beküldésénél bérmentve szállítja a kiadó hivatal, Budapest, VI., Aradi utca 8.­­-"

Next