Magyarság, 1933. március (14. évfolyam, 49-73. szám)
1933-03-01 / 49. szám
gátoljak, így volt ez a múltban a történelem folyamán. A javaslatot ezután a szocialista különvélemény elvetésével általánosságban elfogadták A részletes vitában előbb a г 6 . Katona János, majd Marasits Géza szólalt föl. Simon András felszólalása után Inke Pál báró azt a módosítást ajánlotta, hogy megszolgált munkasértartozás minden köztartozást előzzön meg. Lázár Andor igazságügyminiszter nem fogadta el az indítványt, kijelentette, hogy az államháztartás helyzete nem engedhet meg a gazdasági munkások érdekében nagyobb kedvezményt köztartozásoknál, mint amilyeneket már az eredeti javaslat magában foglal. A miniszter felszólalása után Inkey Pál báró indítványát elvetették, majd áttértek a javaslat részletes tárgyalására. Az első sznkasz£ , akinek István előadó módosításával fogadták el Megszavazták az előadó módosításait a 4-ik 6-ik és 6-ik szakasznál is. A többi szakaszt vita nélkül fogadta el 51 Ház. Következett a közigazgatás rendezéséről szóló törvény módosítását tárgyaló törvényjavaslat, melyet Mirecz István előadó ismertetett. Büchler József volt a vita első szónoka. Szerinte a javaslat szerkezete csapnivalóan rossz, tartalmilag pedig kiszolgáltatja a népet a csendőröknek és a szolgabíráknak. A kenyérdrágítás ellen Rövi a szünet után az elnök napirendi indítványt tett azzal, hogy a Ház legközelebbi ülését szerdán délután öt órakor tartsa. Kabók Lajos a napirendi vita során a kenyérdrágítást tette szóvá. Indokolatlannak minősítette a pékek áremelését, miután a kemencék fűtése az alacsony faárak révén olcsóbb lett. Az egyéb rezsiköltségek is kereskedtek, a burgonya ára esett, segédek helyett inasokkal dolgoztatnak. A műhelybérek is csökkentek. A péksütemények árának felemelése egyenesen jogtalan haszonhoz juttatja a pékeket. Kelemen Kornél a kormánypárt nevében teljes egészében magáévá tette Kabók felszólalását. Amit a pékek művelnek, az lelketlenség. Sürgette a kormányt, hogy haladéktalanul szüntesse meg a pékek uzsoráját. Lang Lénárd azt indítványozta, hogy szerdán délelőtt tíz órakor kezdjék meg az ülést s annak napirendjére a vetőmag-zöldhitel, továbbá az insegakció kérdésének tárgyalását tűzzék ki. A kormányelnök azzal indokolta a délutáni ülések bevezetését, hogy akkor minden miniszter is megjelenik a Házban és most még sincs egyetlenegy sem az ülésen. Eckhardt Tibor: Minden ígérete ilyen! Lang Lénárd: Sokkal hatásosabban lehet dolgozni nappal, mint éjszaka. Legalább interpellációs napokon kezdték délelőtt az ülést. (Helyeslés.) Kifogásolta ezután, hogy sem a szükséges vetőmagot, sem hitelt nem ad a kormány a gazdáknak. Borzalmas az a nyomor, amelyben kis- és törpebirtokosok és kisiparosok vannak. Ezután a Jászberényben történteket ismertette. Azzal vádolják a független kisgazdapártot, hogy izgat. A mai helyzetben a független kisgazdapárt mindenegyes tagja kötelességének tartja, hogy a népet megnyugtassa. (Helyeslés az egész Házban.) Nem is akart minden jegyzőkönyvet felolvasni, melyet Jászberényben vettek fel az esetekről, csak egyet ismertetett, amely esmétli a gyűlés után történt incidenst. Ez az utolsó időközi választás és utolsó lehetősége a kormánynak, hogy nyugodtabb helyzetet teremtsen. A gödöllői jamboree Ezután Endre Zsigmond szólalt fel és megállapította, hogy Petrovácz Gyula ismeretes nyilatkozataival szemben a gödöllői jamboree előkészületei már igen előrehaladtak s abm a levegő, mint a vízellátás kifogástalan. Ismertette a jamboree előzményeit, a magyar Cserkészek nagyszerű angliai és egyéb külföldi szereplését és az összejövetel idegenforgalmi értékeit. A négyszázötven katasztrális holdból, amelyen a jamboree lefolyik majd, legnagyobb rész a királyi kastély körüli park, az úgynevezett Erzsébet-park területe. Naponta 2150 köbméter víz áll rendelkezésre, holott csak 810 köbméterre van szükség. Nem az, a feladatunk — mondotta —, hogy megállapítsuk, hol legyen a jamboree helye, hanem az, hogy a magyar társadalommal együtt támogassuk a parancsnokságot és rokonszenvvel nézzük a cserkészek nagyszerű működését. Ezután az elnök napirendi indítványát fogadták el, majd az interpellációs könyvet ismertették. Az interpellációkra szerdán délután hét órakor tér át a Ház. Szilágyi Lajos szerint a jászberényi választás örök példaképe lesz a tiszta választásnak. Eckhardt Tibor: Ezért kell külföldi újságírókat odavinni. (Nagy zaj). Lang Lénárd személyes kérdésben szólalt fel és tiltakozott az ellen, hogy valótlanságok hirdetésével vádolják meg. Az ülés este háromnegyed tíz órakor ért ■Viget. ИЖ ШШС Kemény harc folyik Jehol birtokáért Tokióból jelentik. Az egyesült japán és mandzsu haderők nagy lendülettel folytatják elhaladásukat Jehol tartományban, bár a zord időjárás és a kínai szabadcsapatok makacs ellenállása roppant nehézzé teszi a hadműveleteket. A kínaiak a hegyszorosokat tartják megszállva s a Paihitiumen-szoros ellen indított támadás kudarccal is végződött, mert a japán tüzérségi előkészítés nem tudta szabaddá tenni az utat a lovasság rohamára. Erre a japánok meglepetésszerűen a Csaojang várostól tíz mérföldnyire nyugatra eső Tamiao-szoros ellen fordultak most itt folyik a küzdelem. A kínai csapatok elkeseredett ellenállást tanúsítanak s bár a japánok tüzérsége, valamint a bombavető repülőgépek súlyos pusztítást visznek végbe soraikban, még nem adták fel állásaikat. Dairenben, a délmandzsúriai vasúttársaság székvárosában Huszonöt év alatt a világ egyik legnagyobb kikötőjévé fejlesztették a japánok az oroszoktól elvett várost Dairen, február ha Dairen nyugati stílusban épült, nagy, japán város. Állnak még az orosz rezsim vaskos épületei, a kormányzósági paloták, kaszárnyák, ahogyan őket az Ázsiát elnyelni akaró cári hatalom otthonosan berendezkedő exponensei megépítették. Az orosz uralom idejéről beszél a városépítés módja is: a főtérből sugárszerűen induló útvonalak, melyek úgy kötik öszsze az utcákat, mint a pókháló vezérfonalai. Itt vannak még az orosz telepesek utódai és azok, akiket kidobott magából vörös Oroszország. A város japán fölírásaival, kilencvenezer japán lakosával nem a régi többé, amint minden tekintetben túlnőtt a múlt keretein. Kikötőjének forgalma tizenkétmillió regisztertonna körül van, lakossága meghaladja a négyszázezret. Tény az, hogy Japán az orosz-japán háborút likvidáló portsmouthi békekötés óta egy jelentéktelen kikötővároskából huszonöt év alatt a világ egyik legjelentősebb kereskedelmi gócpontját teremtette meg, melynek forgalmán csak Shanghai tesz túl a kínai kontinensen. Csillogóan tiszta villanyosok, autóbuszok, rend és pontosság hirdetik, hogy ez nem Kína többé. Még az itt élő háromszázezer kínai is más. De minden európai architektúrája mellett japán Dairennek még a levegője is, nemcsak a telefonkönyv, amelyet tanácstalanul forgat kezében az idegen, mert még a számjegyek is japán ákombákommal vannak benne írva. Egy üzletileg megszervezett állam fővárosa A mesébe illő fejlődés, ami a japán fennhatóság alatt végbement az u. n. „Kwantungi Bérelt Területben, amely alatt Dairen és környéke értendő, továbbá a „Vasúti Zóná“-ban, főleg annak tulajdonítható, hogy japán sietett a szerzeményt üzleti alapra helyezni. A Dairentől Changchunig terjedő orosz vasutat a hozzá tartozott területekkel, a bányákat és egyéb átengedett orosz vállalatokat a japán kormány egy részvénytársaságra ruházta és ez a mindenható South Manchuria Railways, vagyis a Dalmandzsuriai Vasúttársaság. Az állam ötven százalék erejéig van érdekelve a vállalatban, tehát fontos beleszólási joga van, mégis ez csak a magasabb politika terén jut érvényesüléshez. A társaság elnökét a kormány nevezi ki, igazgatóit a részvényesek választják. Mivel Japánban kétpártrendszer van és a pártok állandóan váltogatják egymást, a társaság elnöke is gyakran változik, amiből természetesen hátrányok származnak. Egyszer már írtam, hogy az állami szubvenciók menynyire megrontják Japán politikai életét: a pártok a szubvenciókat élvező, vagy igenekre áhítozó vállalatok zsebében vannak, így az SMR (South Manchuria Railway rövidítéses elnökváltozása többnyire régi szállítási szerződések felbontását és újak kötését jelenti, mert az új elnök kénytelen a párt „cégei“-nek kedvezni. Ettől eltekintve az SMR szervezete és üzleti politikája határozottan nagyvonalú. Nem egyszerű vasúti vállalat ez, mint mondjuk nálunk a Máv, hanem feladatköre oly tág, hogy állami funkciókat végez. Városok vannak közigazgatása alatt, feladatának tekinti az iparfejlesztést, kísérleti intézményekkel, iskolákkal, propagandával igyekszik föllendíteni a mezőgazdaságot. Igaz, hogy mindez közvetve termelt áruk mennyiségét növeli, tehát emelkedik a vasutak és a társaság által kezelt kikötők forgalma, mégis széles látókörre vall ez a politika. Ez még inkább áll arra nézve, amit az SMR tesz közegészségügy érdekében, az iskolázás, a hitelélet fejlesztése terén. Kórházak, klinikák, orvosi fakultás, iskolák, óvodáktól főiskolákig tartoznak az SMR intézményei közé, templomokat emel és tart fönn minden vallásfelekezet számára, katolikusoknak csakúgy, mint kínai buddhistáknak. Az SMR fogalom itten. ő vesz atyai gondozásába mindenkit, ő látja el lakással, villannyal, gázzal, szénnel, sőt állással az embereket; orvosa élen van, mikor uj polgárai a világra jönnek és temetője, krematóriuma örök nyugvóhelyet ad azoknak, akiket papja az utolsó útra elbocsátott. Hatalmában, mindenhatóságában egyedül áll a világon az SMR, valósággal üzletileg szervezett állam ez. Az SMR vezérigazgatójánál Dairenben, Mandzsúria kapujában, van Délmandzsúriai Vasúttársaság székhelye. A régi, orosz stílusú épület elegáns fogadótermében kapok audenciát az SMR teljhatalmú vezérigazgatójától, öszes, középtermetű ember Mr Yamasaki, arcán van valami Henry Fordra emlékeztető, energikus vonás. Szótlanul hallgatja, mikor kérdésére elmondom, hogy a „Magyarság“ tudósítója vagyok, de szemei csillogni kezdenek, mikor én jövök a kérdésekkel és beszélni kezdünk erről a témáról: Mandzsu kuo és Japán, mint gazdasági egység. „Nehéz probléma ennek a kérdésnek helyes megvilágításba való helyezése, mert itt nemcsak tényekkel, hanem lehetőségekkel is kell számolni. Minket most egyelőre a szükségessé vált új beruházások finanszírozása foglal el. Kétszázmillió jent akarunk kölcsönvenni az államtól, ezen a pénzen villanyos centrálékat, gázgyárakat akarunk létesíteni Mandzsúria belsejében, föl akarjuk építeni a „Showa Acélműveket“ és a kénsavas amóniagyárat. Van természetesen fumot kötve 3p. A TESZADAL s március 1. «erd« sok egyéb tel, minden attól függ, kapunk-e némennyit?“ Érdeklődik kínai lapaim után és további utam felől, kukára vonatkozólag statisztikai accsak minálunk kaphat, mert a hióságok adatgyűjtéssel nem fogja. Chang Hsueh-liang is minket kér meg, ha valamit tudni akart. Mindezekben készséggel leszünk segitse Mondja Miamasaki és megnyom fengőgombok Bejön egyik titkára, mond neki japánul. Ettől a pillarogva az SMR hatalmas apparátotfogása alatt állok. Jön Mr Cley, az SMR sajtófőnöke, bemutasztályvezetőknek. Az SMR kiadva máris expediálják szállómba, aépészeti osztály felé ajánlja gazdaagát, telefonon bejelentik látogatóa nevezetesebb intézményeknek satisztikai hivatal főnöke elrendeliolső hónapok kereskedelmi táblák összeállítását úgy, ahogyan én ki Ezt a rendet, szívességet, korrekt még életemben sehol nem tapasztalMegbeszéljük az eszmecsere tartó időpontját. „Csak egyenes válaszkapni tőlünk, ha valamire nem aok feleletet, akkor azt meg fogjuk mi.“ * Mandzsurianlnden megterem A kapu előtt a társaság autója. Mi Kinley is jön , megyünk a „Manchurian & Mong Natural Resources Museum“-ba, is az SMR múzeumába, ahol Miuria és Mongólia termékei, terméskincsei vannak kiállítva. Dr. Nima múzeum igazgatója vezet végig a leken. Ásványgyűjtemények, szánkás, domborművű térképek, bányafilek, statisztikai táblázatok tömegárom, mezőgazdasági növény- és gyűjteményt, pompás halpreparátumú ipari gyártmányok kiállítását. Am mandzsuriai föld kitermel magabenit a föld terményeiből ember kifilhat, az mind képviselve van itt,Mandzsuriában pedig minden van. A búzáig, gyapottól a világhírű szójág minden megterem; szén, vas, maga, arany, gyémánt az ásványvilágból kogy található, mint ahogy a fauna szokatlanul gazdagon van képviselvi gyümölcsök sokfélesége pedig egyben meglepő. A gyáripar fejlettségi jellemző, hogy gyönyörű, metszetoszályüveggyűjteményt láttam itten, fülesére válhatna bármelyik csehónak. „Nekünk nincs szükségünk kiüli nyersanyagra, elláthatjuk magunk mindennel“, mondja dr. Niinomny. Hitt a mi Mezőgazdasági Múzeumunkról okvetlenül meg akarja nézni, ha Euróa kerül. Bucsuzásnál kezembe nyom k kis üvegcsét, szójabab van benne, az ükben a régi fajta, a másikban a legbb nemesítés. „Tegye el emlékül, ez aag képviseli Mandzsúria múltját és jejét“, mondja Niinomy és kikisér bennket az autóig. Akkor még nem értette teljesen ezen szavak értelmét, mostabban tudom, milyen mély igazság rej bennük. De erről majd egy követke cikkben számolok be. Magyar nóta Yamato Hotelben Szállómhoz érv Mr Kinleytől megtudom, hogy szállám, a Yamato Hotel is az SMR tulajdon és minden nagyobb helyen Mandzsúrián fogok találni egy hasonló nevű sziodát. Lemegyünk a „grill room“-ba, így egy pohár japán sörrel enyhítsük a múzeumlátogatás fáradalmait. Színes végablakok középkorias félhomályába ragyogó, lakkozott asztalok állanak egy művésziesen épített söntés. Erkélyzerű fülkéből, nehéz, keleti függönyökgül, tompított zenehangok ömlenek ; étterembe, kottás, „klasszikus móda azt játsszák, hogy: „Csak egy kislányan a világon ...“ Itt, Darienben. Oly ficsa, olyan megható. A színes ablakok, tevék, tigrisek vannak ábrázolva, az egyik sarokban egy sötét bronz Buddh foszforeszkál és az asztalok körül fiata japán lányok járnak, hozzák az ételeket, vékony, csengő hangon kérdezik, nem vagy-e szomjas és hogy meg vagy-e tégedve? Nem tudom azt a rosszul hangú szót használni rájuk, hogy „pincérzök“. Olyan más típus ezek a lányok. Üdők, mosolygók, kedvesek, tiszták, disztingváltak, színes kimonóik élénken kiválóak a sötétes háttér- A*LEGIZGALMASABB'KORRAJZ ből. Az SMR-гс gondolok, még ezeket isneki lehet köszönni. Ezt a busz pillangó A Magyarság hírnévosztálya a kötött példányt kisasszonyt a Yamato Hotel magyar napostaköltséggel együtt 2.50 P-ért megküldi a tától zengő bárjában.