Magyarság, 1933. május (14. évfolyam, 98-122. szám)

1933-05-14 / 109. szám

. mm . Sauer Emil lemondott a Liszt-verseny bíráló bizottsági tagságáról­ ­A nemzetközi Liszt Ferenc zongoraver­seny utolsó küzdelmei folynak a döntő előtt­ Eredetileg nyolcvanhárom versenyző jelent*­tkezett, ezek közül még a selejtezés előtt majdnem húszan visszaléptek, a középverő Seflybe negyvenhat került, végül a döntő előtti versenyben már csak huszonegyet talált a bizottság alkalmasnak a további részvételre. Ezek között hétfőn dől el, ki lesz a nyolc­­kilenc legjobb játékos, a kedden és szerdán lejátszódó döntő verseny résztvevője. Sauer Emil, a kiváló Liszt-tanítvány, úgy látszik, magas korára tekintettel visszalépett a fárasztó Versenyen való további bírói tiszt­jétől és jóllehet még néhány nappal ezelőtt a legnagyobb elragadtatással nyilatkozott a Verseny magas színvonaláról, a rendezés ala­posságáról és az osztályozási rendszer igaz­ságosságáról, most mégis váratlanul minden különösebb Indokolás nélkül visszalépett és hír szerint elutazik Budapestről. Vele együtt nem óhajt résztvenni a döntő előtti verse­nyen tanítványa, a mexikói Morales Angelika. Vasárnap este játszik utoljára a Kamaraszínház A Kamaraszínház igazgatója, Alapy Nán­­dor elhatározta, hogy nem játssza végig ezt a szezont, amely május 31-ig tartott Volna Naponta ráfizetés mellett játszottak és meg­zavarta a színház menetrendjét az ismeretes összetűzés, amelyik a társulat és a színigaz­gató közt zajlott le. Az igazgató bejelentette e kultuszminisztériumban is, hogy vasárnap este tart utoljára előadást, hétfőtől kezdve­­pedig megkezdi a nyári szünetet. Közölte az is a kultuszminisztériummal és a fővárossal, hogy Szent Istvánkor műsorra tűzi a Cifra szőttest, amelynek egész hangulata és művé­szete beleillik a Szent István hét ünnepi programjába. . . . Csak szeptember vége felé akarja újra megnyitni Alapy Nándor a Kamaraszínházat, azonban ennek feltétele az, hogy mérsékeljék azt a V.OOO pengős házbért, amelyet neki az állam részére fizetnie kell. Ezt a hihetetlenül magas bért tovább nem tudja fizetni, ez a kis helyiség a legdrágább színháza Budapest­nek, ennyit egyik színház se fizet. A hosszú nyári szünet alatt talán sikerül majd olyan megoldást találni, amelyik megmenti ezt a színházat. Fölmerült az a terv, hogy esetleg a Nemzeti Színház bizonyos protektorátust gyakorol majd a Kamara fölött, átenged sze­repekre színészeket, sőt esetleg rendezőt is ad a Kamarának. A kultuszkormánynak is érdeke, hogy a helyiség ne álljon üresen, mert hiszen az épület tulajdonosának a bért fizetni kell és ez a bérösszeg tulajdonképpen az államot terheli. Még négy évig. Kétségte­len, hogy Alapy Nándor jót akart, nagy erő­feszítéseket tett, nagy áldozatokat hozott, anyagilag súlyosan érinti a Kamaraszínház válsága és ő is elkövet mindent, hogy az állammal együtt hasznosítsák az épületet. Kétségtelenül az volna a legegészségesebb megoldás, ha meg tudnának egyezni az épü­let tulajdonosaival és revideálnák a tartha­tatlan bérleti szerződést. * Mussolini lemondása után Papiornek ítélték oda Firenze irodalmi díját. Rómá­ból jelentik: Firenze irodalmi díjának intéző­­bizottsága idei díját Benito Mussolini „Vita di Arnaldo“ cím­ű könyvének ítélte oda. Mus­solini a díjat nem fogadta el és felkérte a bizotságot, hogy azt más írónak adja ki. A bizottság erre Papini „Az élő Dante“ című könyvét jutalmazta a díjjal. * Németh Mária, Pilinszky, Laurisin sze­replései az Operaházban. Az Operaházban a vasárnap, május 14-én olcsó helyárokkal színrekerülő Zsidónőben először énekli Li­­pót herceg szerepét Laurisin Lajos (76 4), hétfőn hétórai kezdettel mint a Magyar Operabarátok Egyesületének II. ünnepi estje, Reiner Frigyes vezényletével, Pilinszky Zsigmond vendégfellépésével Tannhäuser, Orosz Julia — Pásztorfia, először. Kedden olcsó helyárakkal Traviata (7%), szerdán Németh Mária vendégfellépésével Az álarcos­bál (7%), csütörtökön Elssler Fanny, A te­nor (7%), pénteken olcsó helyárakkal Fal­staff (71/2), szombaton Németh Mária ven­­dégfellépésével Turandot (7%), vasárnap május 21-én A mosoly országa (7­2), hétfőn május 22-én nincs előadás. Kedden, május 23-án olcsó helyárakkal Aida (7%), szerdán, május 24-én Isidore de Lam négyfelvonásos dalműve: A fehér vitorlás, csütörtökön, má­jus 25-én János vitéz (7%), pénteken, május 26-án ,olcsó helyárakkal . trubadúr. tfSfb 3S 1033 május 14. TBSAmap Az itt közölt vtrdgének Jászay-Horváth Ele­mérnek, a kiváló költőnek, pompás szatirikus­nak, a „Magyarság“ belső munkatársának egyik legszebb dala, amelyhez Dezső Gábor szerzett hangulatos melódiát. Szépségtől remegő ez a háromszakaszos da­locska, akár a harmatcsepp a fűszálon. Mert Já­­szay-Horváth Elemér, akit már életében egyön­tetűen elismertek és méltányoltak mindenfelé, akármilyen költeményt irt, egytől egyig dal volt az a Valóságban. A legnagyobb dicséret ez, amit egy poétáról el lehet mondani. A „Magyarság“-ban közölt ezt a virágéneket bizonyára sok magyar asszony és magyar leány eljátssza majd és utána eltűnődik kissé... El­játssza — a holt költő emlékezetére. Qjjsadid fintiarML VIRÁGÉNEtI JÁRZAX-HORVÁTH ELEKEK ÉNEK. Andalgi csárdás. DEZSŐ GÁBOR Mi-kor a hé-d-nig --­vi-rtg - alk. - dk. H« * . id­ 1 frlaa fi Mi-kor 1 mna-kót-N­ rí-rag Marnak t Mi-kor • gá-lya-hir d-rag - tik. Ыв-оугсак» na og.ht* ZONGORA.VТГТ Mrg-mot.dul a szí­­­ve a lány . nak. Ér . it i b dl* Ea - U a lar.y csóU-J&t kl-ván . Jak. Pl . roi gyü-mollo»i . tik Ali I - ran, hogy fi . I le-kn * ten. Hadd na-rád-JónШ- m VI . ni - gort, ~'f* - bér hí VI . rá - gon, ~ mna .­kát - U­VI í­­rá­n gom, gá­­­ly* - Ыг Derűs jelenetek a színházakban a vásár alatt A vásárra felérkező közönség már az indu­lásnál elhatározza, hogy a fővárosban milyen szórakozásokat vesz igénybe, mit vásárol, mit néz meg, mire költi a pénzét. A program összeállításánál nagy szerepet játszik a szín­­házba menetel s hogy ezt megkönnyítsék a közönségnek, a vásár területén jegypavillont állítottak fel, ahol valamennyi színházba meg lehetett venni a kedvezményes jegyet. Érdekes volt összeállítani, hogy a közönség érdeklődése milyen arányban nyilvánult meg a színházak iránt s hogy általában véve meny­nyire érezték meg a színházak a vidéki kö­zönség megérkezését. Érdeklődtünk aziránt a színházaknál, hogy történt-e valami derűs epizód a vásárheti előadások alatt, ami a közönséggel kapcsolatos. A színházak kérdéseinkre a következő válaszokat adták: AZ OPERAHÁZ: 2­51 nézőtér a vásár ideje alatt alaposan benépesült és átlag öt­ven százalékra becsül­jük a napi szaporulatot. A legkedvesebb je­lenet 11-én este volt, amikor a Banditák elő­adása előtt a vásári bornak tiszteletére és a bor propagandájára Farkas Sándor és a kórus elénekelték a Bánk bán bordalát. A közönség hangulatán megértett már, hogy a borkóstolóról jöttek, mert valóságos üdv­rivalgással és tapssal fogadták a bordalt. NEMZETI SZÍNHÁZ: — Mi körülbelül huszonötszázalékos napi forgalomemelkedést kaptunk. Szombaton este például táblás házunk volt az öreg tekintetes előadásán. Azt tapasztaltuk, hogy az intelli­gencia jött el a vidékről a Nemzeti Szín­házba, rengeteg tanár, jegyző, orvos és pap jelent meg a színházban, azonkívül még régi hadifoglyok is, köztük a Nemzeti Színház titkárának, Mészáros Sándornak egyik volt fogolytársa, aki valamikor főhadnagy volt, most pedig szőlőbirtokos Tállyán és felhozta borait a borkóstolóra, ő egész külön csapatot hozott magával az előadásra. VÍGSZÍNHÁZ: — Részünkre kiadós volt a vásár, ellenben a­ vidéki közönség nem szokta meg a pon­tosságot és minden este torlódás volt a pénz­tár előtt, úgyhogy a nyolcórás előadást rend­­szerint csak fél kilenckor tudtuk megkezdeni, mert a pénztár nem tudta lebonyolítani a jegyforgalmat.­­ Kedves kis epizódunk is volt, a máso­dik emeletre váltott egy mama kisleányéval jegyet, a rendőr azonban nem engedte be a kislányt, mert szerinte korhatáron alul volt. Az anya kétségbe volt esve. Éppen a Nap­lementét adtuk és segítettünk az anyán úgy, hogy beültettük a földszintre egy ajtó mellé, kislányával együtt. Úgy, hogy ha a gyerek sírni kezdett volna, rögtön ott volt egy jegy­szedő, aki kivitte volna. Erre azonban nem került sor. Általában az olcsóbb helyekre kaptunk publikumot. BELVÁROSI SZÍNHÁZ: — Mi új darabot mutattunk be közvetle­nül a vásár előtt és így nem tudtuk ponto­san megállapítani a közönség számszerű ug­rását, mert a budapesti publikum is most látogatta legerősebben az előadásokat. De a legtöbbször táblás házunk volt. —Derűs eset? ... Egyik este egy csizmás kisgazda ült be az első sorba a zenekari ülésbe és még olyan fölszerelést nem láttunk a színháznál, amellyel ő bevonult: az előtte levő lépcsőre rakta ki a látcsőt, a sziklapot, a cukorkás zacskókat, ceruzát, papírt és talán még ennivalót is. Állandóan figyeltük, nagy­szerűen mulatott, sokat tapsolt és jegyzete­ket is csinált. MAGYAR SZÍNHÁZ: —­ Tábla követett táblát! Szombaton dél­után négy órakor például már minden jegyet eladtunk estére. Az esti kassza előtt olyan tumultuózus jelenetek játszódtak le, hogy rendőrt kellett hivatni. Duplájára emelkedett a közönség száma. — Egy kedves kis esetünk Volt, valaki je­lentkezett a pénztárnál a Nemzeti Színház jegyével, mire megmagyarázták neki, hogy ez a Magyar Színház. Semmi áron sem akart elmenni innen, azt hajtogatta, hogy ő nem tudta hová vesz jegyet, ő ide akar bemenni a Magyar Színházba, mert ismerősei is itt vannak. Mivel már jegy nem volt, végül is el kellett küldeni, ................ KIRÁLY SZÍNHÁZ: — A mi statisztikánk szerint kint a vásár területén a jegypavillonban eladott jegyek hetven százaléka a Király Színházba szólt. Ez csak elég szép eredmény. Meg is vagyunk elégedve vele. — Igazán nem volt bajunk a közönséggel, csak talán egy igen nagy taglétszámú csa­láddal, voltak vagy tizennyolcan és egy pár bolyba akartak bemenni. Terepszemlén mu­tatták meg neki, hogy nem férnek be. Ott a helyszínen családi tanácsot rögtönöztek és elhatározták, hogy a család fele az előadás első részét nézi végig, a másik fele pedig a második részét. Míg az első rész ment, a család kiszorult tagjai átvonultak egy ven­déglőbe, futár ment értük és aztán nagy gaudiummal bevonultak a kiszorultak. PESTI SZÍNHÁZ:­­ — Szerintünk hetvenötszázalékos növekv­­és történt, a Zsákbamacska még mindig óriási vonzerő és a vidékiek valósággal to­longtak, hogy megnézhessék. Természetesen mindenütt Rökk Marikát keresték. Napon-­­ként átlag tíz jegyünk sem maradt meg, ami nagyon szép eredményt, hiszen a kétszázadik­­előadáson túl vagyunk. Azonban a tenyész­állatvásár még jobb volt. — Mulatságos esetünk egy volt, két darab operajeggyel jelentkeztek nálunk, be akarták váltani a pénztárnál, kérték, hogy cseréljék át. Fölkértük őket, hogy menjenek át a szom­szédba az Operaházihoz és ha az Opera pénztára beváltja a jegyüket, a pénzen, itt vehetnek két másik jegyet. Nem jöttek vissza. ANDRÁSSY ÚTI SZÍNHÁZ: — Ez a hét végig táblás volt! Nagyszerűen megéreztük azt a vérkeringést, amelyet a vásár csinált. Hétköznapokon azelőtt hetven­százalékos házunk volt, ebből százszázalékos lett a vásár alatt. Finom és jó közönség érke­zett hozzánk. — Általában véve fegyelmezetten viselke­dett a vidéki közönség, egyszer történt meg, hogy fölbeszéltek a színpadra, de ez se el­lentmondás volt, hanem, úgy látszik, az ille­tőnek nagyon tetszett valami kiszólás és rá akart duplázni valamivel, azonban szomszé­dai hamar lecsendesítették. Mint kiderült, a felszólaló egy úr volt, aki mellett a felesége­ ült és a szájára tette a kezét. * A’ pécsi társulat eredeti­ operettel­­kezdj,, meg vendégszereplését Budán. A ' pécsi­ Nemzeti Színház társulata május 24-től kezdve június 9-ig bevonul a Budai Nyári Színkörbe és az Asszonykisasszony című ere-, deli operettel kezdi meg vendégszereplését. Tízezer névre szóló meghívót küldtek szét Budán, amelyben bejelentik, hogy a régi békebeli, hangulatos nyári előadásokat akar­ják megvalósítani a Színkörben. Több eredeti darabot is hoznak, filléres helyárakat vezet­nek be és igen ambicionálják, hogy jól fel­készült, összetanult együttesük megnyerje a közönség tetszését. Fodor Oszkár igazgató hétköznapokon délután fél öt órai kezdettel ezenkívül még egy olcsóbb ciklust rendez, amelyen a legdrágább hely 1 pengő 40 fillér lesz, azonban 50—60 fillérért is lehet jegyet kapni. Az esti előadásokon a legdrágább hely 2 pengő 00 fillér, a legolcsóbb pedig 50 fillér lesz. A két hét letelte után Sebestyén Géza társulata kezdi meg előadásait a Színkörben. * A Petőfi-Társaság Petőfi-kiadása. A Pe­tőfi-Társaság az idei könyvnapon olyan Petőfi- kiadással jelenik meg, amely a forgalomban levő Petőfiek mellett is nagy hiányt pótol. A forgalom­­ban levő Petőfieknek ugyanis két nagy hibájuk van: nem teljesek és drágák. Ez a kiadás teljes, mert Petőfinek nemcsak azokat a verseit is tar­­talmazza, amelyek a rendes kiadásokból hiányoz­­nak, hanem azokat is, amelyek újabban kerültek napfényre. A kötet kifogástalan papirosához, nyomásához és szép egész vászonk­ö­téséhez képest annak ára igazán olcsó: 2,10 pengő, ez az­ ár azonban csak a könyvnap tartamára van érvény­ben.­­ A kiadás bevezetésképp közli Gyulai Pál: „Petőfi és lírai költészetünk“ ,ám.a klasszikus Petőfi-életrajzát és méltatását. * Még nincs döntés a Nemzeti Színház költségvetése ügyében. A magyar színházi közönséget­­ joggal foglalkoztatja a Nemzeti Színház jövője és legközelebbi szezonja. Rendkívül kívánatos már, hogy minél előbb végetérjenek a bizonytalan állapotok, a kísér­letezések és az átmeneti helyzetek. És az át­meneti darabok. A Nemzeti Színház pro­gramjának megszilárdulása és egész újjáala­kítása attól függ, kap-e megfelelő felhatal­mazást és összeget az igazgató az egészséges riinikára. Érdeklődtünk illetékes helyen, hogy mi van a Nemzeti Színház költségveté­sével és azt a felvilágosítást kaptuk, hogy még most sincs kész, az összeg még nem végleges, ellenben már csak napok kérdése a költség­­vetés lezárása. Azonban még azt sem döntöt­ték el, hogy mi lesz a főváros elmaradt tá­mogatási összegével. A társulat kisebb tata­rozása, egy-két személy kicserélése, apróbb elbocsátások: mindezek nem segítenek a Nemzeti Színháznak abban, hogy új korsza­kot kezdjen. Mindenesetre első az, hogy meg­mondják végre: mekkora az az anyagi keret, amelyen belül hozzá lehet kezdeni az ujjas szervezéshez. . .

Next