Magyarság, 1933. november (14. évfolyam, 249-272. szám)
1933-11-03 / 249. szám
Tonsil Külön egesség Saját termés 1 liter —___ Kapható: Kérje borárjegylékünitet szőlőbirtokosoknál ,.V’Freh.ü®*ka °',*10 lEgyet'jffiu. Sarolt) Telefon: V, Breehenyl-utca 8. , _ „ Vl,Teréz-t#nil 7. 21’8'69 Szerb panasz a cseh kereskedeliül politika ellen Belgrádiál jelentik: A Politika éles támadást intéz a csehek gazdasági politikája ellen. A cikk megállapítja, hogy a szerb közvélemény igen elkeseredett hangon tárgyalja a csehekkel való kereskedelmi kapcsolatok kérdését. Hangoztatja a cikk, hogy a kintitek a csehek olyan kíméletlenül korlátoznak, hogy azt a szerb nép tovább nem tűrheti. Délszlávia külkereskedelmi mérlege 1923-tól 1933-ig több mint négy és félmillió cseh koronával passzív. Gazdasági kisántantról beszélnek, de Csehország lehetetlenné teszi a délszláv állat-, tojás- baromfi-, szalámi-, szalonna-, zsírkivitelt. A helyzet nagyon komoly — fejezi be a lap. Ausztria az idén már nem ünnepii meg a köztársasági évfordulót Bécstből jelentik: Az, osztrák köztársaság kikiáltásának évfordulóját, november 12-ikét az idén már nem,, ünnepük meg. Miklóseh nöknél nem lesz hivatalos fogadtatás, a közoktatási miniszter pedig rendeletileg tiltotta el az iskolai ünnepélyeket. A rendelet ugyan meglehetősen óvatos, mert arra hivatkozik, hogy Bécsnek a török ostrom alól való felszabadulásának emlékére októberben! már volt egy iskolai hivatalos ünnepnap (ja így tanügyi szempontból marad el a köztársasági ünnep, a rendelet megfogalmazói azonban elfeledkeztek arról, hogy november 12-ike történetesen vasárnapra esik. A szociáldemokrata párt bejelentette, hogy Bécsben az idén is nagy ünnepi felvonulást szándékozik rendezni ezen a napon, a rendőrfőnökség azonban az érvényben lévő általános gyülekezési tilalomra való hivatkozással nem vette tudomásul a bejelentést és eltiltaná az utcai ünnepélyek megtartását. Ugyanígy jártak el a tartományi kormányok is. Az osztrák kormány tovább folytatja harcát mindkét fronton: napok óta egyre tartanak a sorozatos razziák Bécsben az eltiltott szociáldemokrata röpiratok felkutatására ás terjesztőik letartóztatására. Csütörtökön reggel a városi villamosvasút újabb két szocialista üzemi vezérét tartóztatták le röpirattisztogatás miatt. Ezzel az ebben az ügyben letartóztatottak száma már harmincnégyre emelkedett. Nemzeti szocialista propaganda miatt is számos letartóztatás és rendőri büntetés történt. Csak a feltűnőbb tüntetés elkövetőjét nem tudták kinyomozni, kedden délben ugyanis ismeretlen tettesek hatalmas nemzeti szocialista zászlót tűztek ki a bécsi városháza központi tornyára, az óra fölé, Hiát perc alatt eltávolította a lobogót a rendőrség. Nem sikerült kinyomozni a műegyetemen és a bonctani intézetben könnyfakasztó gázbombákkal elkövetett tüntetések tetteseit sem. Az előadás mindkét helyen fál óra hosszat szünetelt, míg a helyiségeket kellőleg ki lehetett szellőztetni. Erélyesen rendreutasította a főpolgármester a piaci árusok hangoskodó küldöttségét és vezetőjét A gómArsz körúti régi központi csarnok árusainak egy része szerdán délelőtt demonstrációt rendezett az elsején életbe lépett téli árusítási rend miatt. Az árusok kifogásolták azt a rendelkezést, amely szerint a téli hónapokban reggel hat óra helyett hét órakor nyitják a csarnokokat és este nyolc óra helyett hét órakor van a záróra. Az árusok otthagyták munkahelyeiket és Andaházi Kasma Béla országgyűlési képviselő és Perleg Lajos bizottsági tag vezetésével küldöttségben indultak a főváros vezetőihez. Először Huszár Aladár főpolgármesternél jelentkeztek, aki azonban — miután a küldöttség bejelentve nem volt — elfoglaltsága miatt nem fogadhatta őket. A küldöttség tagjai erre a főpolgármesteri hivatal titkári szobájában hangos kifakodásra ragadtatták el magukat, mire a főpolgármester erélyesen rendreutasította a hangoskodókat és Verleg Lajost. A küldöttség ezután Vajna Ede tanácsnoknál jelentkezett. A tanácsnok közölte, hogy nincsen új intézkedésről szó, miután a téli árusítási тишине Sty ^^^!1< ДЙйД*ЙДЙЗЗ!ЙЙ?!ЯЕЗ^ВЯВИВД 8 ДЯЯЙ 1933 november 8. péntek" rind évtizedek óta érvényben van. Mindazon vájai a küldöttség kérését és panaszait a polgármester elő fogja terjeszteni. Ugyancsak Vajna tanácsnoknál csütörtökön egy másik piaifi árusok küldöttsége is járt, amely a helypitzek mérséklését kérte. Felavatták tizennyolcezer halott katona hősi emlékművét a rákoskeresztúri temetőben Katonasirok a rákoskeresztúri temetőben. Hősi sirok a csípős mindenszentek! napfény alatt tele virággal- Mennyi sir, mennyi háborús katonasir! Azt mondják: tizennyolcezer több mint hat háborús létszámú ezred. Tizennyolcezer embert Lenne svarmiénia Budapesttől Komáromig talán, vagy Komáromtól végig a demarkációs vonalon fel Pozsony felé eleven erőnek és eleven fenyegetésnek, ha kiszállnának ismét és mégegyszer meg tudnák fogni a fegyvert ! És mégegyszer tudnák vágni a marsot! És mégegyszer tudnának a golyók elől rázuhanni a földre és kúszni előre lesunyt fejjel és dolgozó, véres könyökkel, mikor az élet, a szeretet és béke, az otthon és az egész minden mögöttük csak egyetlen cérnaszál. Micsoda svarmiénia! Testeken és ázott katonarongyokon a lobogó sebekkel! Hanem csönd van itt, a csaknem húszéves halálos vigyázz dermedt csendje, a katonahalál elsuhanó, néma keménysége, a megállt és odafagyott fegyverzavarok halott hallgatása. Tizennyolcezer hősi sír itt a rákoskeresztúri temetőben, mindegyeken keresztül, mint virággá változott Mannlicherek, hűvösen, tisztán s a katonaapotézis sugárzásában néhány szál fehér krizantém. Halotti virág. Kesernyés szagával belengi a terepet, amelyen őszi napfény terül és tizennyolcezer féliméternyi domb. Tizennyolcezer sirl A rajtuk haránt fektetett virággal olyanok, mintha tizennyolcezer ágy lennének. Tizennyolcezer halottas ágy, mindegyiken ott a sápadt arcú katona, utolsó útjára díszítve, ajánló levele az arcára fagyott halálos kötelesség, ternisztere a Jézus Krisztus irgalma és fegyvere a virág, amely a szivében nőt, de amelyet egész életében nem tudott kimondani, mert mese lett volna belőle s nem volt ideje elgondolni a mesét. Tízezren és tízezren vagyunk itt ünnepi feketében, de mik vagyunk mi ezek előtt a néma glédák előtt? Szavaink vannak és mozdulataink s mik azok a halott svarmténiák szemében? Hiúságok, volt gyermekmesék s az ő birodalmuk ott kezdődik, ahol az élet kis csalásai elhallgatnak a roppant tágasság előtt. Ez a tizennyolcezer gléda az Isten előtt áll itt vigyázat, túl van a beszámoláson, megméretett és embernek találtatott. Nem a fegyver, hanem az emberi lélek önfeláldozásának, a szenvedésnek, a lemondásnak s a naiv hittel és gyermeki lélekkel arcra bukó névtelen halálnak erejénél fogva, a halott katonának erejénél fogva, aki rendeltetett az ekéhez és szántott, rendeltetett a fegyverhez és elsütötte, de eke és fegyver mellett egyaránt érezte, hogy a keze szentség, kérges, barna, fölfelé erőlködő tenyér, mely az Istent keresi! Most ennek a tizennyolcezer katonának állított emlékművet a főváros. Márton Ferenc tervezte és építette meg a kegyeletnek ezt a hatalmas oszlopát itt a sugárút végében s ez a feltörő, talapzatos oszlop, tetején a felnyúló bronz kereszttel úgy áll itt, mint egy gigászi kapitány a halott sereg élén, kiált és tisztelgést vezényel az elesett katona fogalma előtt. Az érinthetetlen szentség előtt Lehet a háborúról akármi véleményünk, leszavazhatjuk vagy szükségesnek tarthatjuk, egy bizonyos: a halott katona szent, fölöttünk van és tisztelni kell. Ez a világ, csak világ, a halott katona az emberi kötelességteljesítés, a primitív lélek nagyságának túlvilágszobra, mely előtt egyöntetűen tisztelegnünk kell. Mert a halál fölemelte és megdermedt szeme mindannyiunkban ott aluszik. Márton Ferenc nem vitatkozott, nem keresett érveket és ellenérveket, benyúlt a szívébe és harci szimbólumok helyett templomot emelt a tizennyolcezer sír közé a Halott Katonának. Templomot, amely őket legjobban megilleti, templomot, amely kiteríti lelkét a sírok fölé s azt mondja az alatta lakóknak: ismerlek benneteket, elesett katonák vagytok, jertek énhozzám. Templomot, amelynek lényegében csönd van s amelynek lényegében illatozik a vigasztaló örökkévalóság. Soha meghatóbb s őszintébb hősi emlékművet nem láttam még. Nem lázit, nem pózol, nem panaszol, nem zokog, csak talán könnyeztet. Ott áll, fölnéz az égre s azt mondja: szent az emberi halál. Túl van háború őrjítő lényein, hulló véren és tépett idegen, túl borzalmakon, drótsövényeken tankokon, aknákon és gránátokon, mint ahogy azok is túl vannak és nem emlékeznek rájuk, akiknek ez az emlékmű készült Márton Ferenc a Halott Katona elbékélt, komoly lelkének épített itt templomot. Gyönyörű, egyszerű és művészi templomot. * Az ünnepély, amellyel felavatták, méltó volt az emlékműhöz: egyszerű volt, csöndes és komoly. A fekete drapériás, lépcsős előtéren oltár állott s a sarkokon kandeláberek égtek. Két oldalt a testőrök álltak feszes, komor sorfalat. Két sor ember kezében magasra tartott fáklyák égtek. S a kitett székek első sorában ott ült Horthy Miklós kormányzó, József főherceg, Auguszta főhercegasszony s a politikai élet és a főváros előkelőségei. Keresztes-Fischer belügyminiszter, Almásy László, a képviselőház elnöke, Rakovszky Endre, a felsőház háznagya, Huszár Aladár főpolgármester, Sipőcz polgármester és magasrangú katonatisztek, vitéz Somkuthy tábornok egész tábornoki kar élén, Vértessy Sándor kabinetirodai főnök, Koós alezredes, Hátul rohamsisakos katonák. Balról a frontharcolok, Csupa kemény férfiarc, atig egy-két gyászruhás nő. ’ Nagy, katonás csönd. Hirtelen fölharsan egy trombita, elhal, majd a honvédzenekar a Himnuszt játssza s utána Sipőcz Jenő polgármester mond megilletődött avatóbeszédet. Utána Somkuthy tábornok a honvédség nevében beszél. Röviden, nagyon markáns szavakkal. Aztán a kormányzó koszorút helyez az emlékműre. József főherceg jön, leteszi koszorúját, megáll s hosszan tiszteleg. A honvédség nevében Nánássy-Megay altábornagy hoz koszort. A kormány koszorúja következik ezután, az országgyűlés két házáé, a fővárosé, a vitézi rendé, a frontharcosoké, a testületeké. Elhangzik a Szózat, a kormányzó elmegy s Hász István dr. tábori püspök lép az emelvényre. körötte fényes pepisegédlet s meghatott imát mond a hősök lelkiüdvéért. Aztán vége az ünnepélynek. Éppen bukik le a nap s a tizennyolcezer katonasíron a fehér krizantémok rózsaszín pírban égnek. S egy madár leejti egy tollát az oszladozó közönség fölött. Dallas Sándor Magyar panaszok a megszállott Biharban Nagyváradról jelentik: Bihar megye törvényhatósága közgyűlésén Markovits Manó dr. ny. főispán, a magyar párt bihar megyei elnöke, tiltakozott az ellen, hogy a prefektus nem küldött meghívót Kövér Gusztáv megyebizottsági tagnak, akit a belügyminiszter megfosztott állampolgárságától és kiutasított az országból. A magyar párt ezt a miniszteri rendelkezést jogtalannak tartja és amíg azt a bíróság nem erősíti meg, addig Kövér Gusztáv törvényhatósági tagnak tekintendő. Tunyoghy Lajos az új közigazgatási törvényt bírálja, amely teljesen megnyirbálta a vármegyék autonómiáját. Kotzó Jenő dr. az egyenlőtlen adózást tette szóvá. Hegedűs Nándor képviselő rámutatott arra, hogy a nemzetközi kisebbségi szerződésekkel ellentétben sem a vármegyei, sem a községi költségvetésekből nem adják ki a megfelelő segélyt a magyar iskoláknak és kultúrintézményeknek. A felekezeti tanítói kar a legnagyobb nélkülözések között kénytelen hivatását teljesíteni. Tiltakozott az ellen, hogy a magyar dalkörök belényesi ünnepére kiadott engedélyt a prefektus visszavonta és ezzel indokolt elkeseredést keltett. A magyar kinturmozgalmak elé különben is váló gatott bürokratikus akadályokat gördítenek. Szóvátette, hogy különböző ürügyeteket viszszaveszik a magyar földmivesektől azt a néhány hold földet, amit az agrárkisajátítás alkalmával kaptak. Éles bírálatban részesítette az országutak botrányos állapotát és különösen rámutatott a nagyvárad—szatmári országút járhatalanságára és megkérdezte: hová fordítják az útadó címén beszedett óriási összegeket? A nyugdíjjavaslat nem változtatja meg a lakáspénz eddigi kiutalási rendszerét Egyes lapok közölték, hogy a nyugdíjtörvényjavaslat intézkedése szerint a nyugdíjasok lakáspénzét ezentúl oly módon állapítják meg, hogy nem azt a helységet veszik alapul, ahol a tisztviselő utoljára tényleges szolgálatot teljesített, hanem aszerint utalványozzák a lakáspénzjárandóságokat, hogy melyik helységben lakott az illető alkalmazott a nyugijazás időpontjában Többen érdeklődtek nálunk, hogy igaz-e ez s a javaslatban csakugyan benne van-e ez a rendelkezés, mert ez igen nagy hátrányt jelentene azoknak a tisztviselőknek, akik Budapesten teljesítenek szolgálatot, de a környéken, például Kispesten, Budafokon, Újpesten vagy a többi helységekben laknak, mert eszerint nem a fővárosi, hanem a második vagy harmadik lakbérosztálybeli lakáspénzilletményt utalnák ki nekik. A nyugdíjjavaslat szövegéből megállapítható, hogy a Magyarság közlése volt a helyes. A törvényjavaslat nem változtatja meg az eddigi lakáspénzkiutalási rendet. A javaslat 4. szakasza szó szerint a következőket mondja: „A nyugalomba helyezett alkalmazott lakáspénzét a tényleges szolgálatban utoljára viselt állás szerint és annak a lakáspénzosztálynak megfelelően kell megállapítani, amely lakáspénzosztályba tartozik az a város vagy község, amely az alkalmazottnak utolsó állomáshelye volt.“ A lakáspénzek kiutalásának módját tehát az új nyugdíjtörvényjavaslat nem érinti, a lakpénzjavadalmat az eddigi rendelkezések alapján fogják ezentúl is kifizetni. A menekült közalkalmazottak azonban," akik az új törvény alapján csak ezután fognak nyugdíj- és lakáspénzilletményben részesülni, de eddig ilyet nem kaptak, azok számára állapítják meg a lakáspénzjárandósságokat aszerint, hogy melyik községbenvagy városban laknak a lakáspénz kiutalásának időpontjában. Nem veszi meg a Feszty-körképet a főváros A főváros közművelődési bizottsága csütörtöki ülésén tudomásul vette a tanács határozatát, hogy a Városi Színház épületét esetenként való bérbeadással házikezelésben hasznosítja. A bizottság kimondotta, hogy kulturális célokra önköltségi árban adja át a jelentkezőknek a színházat, egyéb célokra pedig esetenként szabja meg a bérösszeget. A minimális bér négyszáz pengő. A bizottság a színház ügyeinek intézésére háromtagú albizottságot alakított, amelynek tagjai Ugrott Gábor, Ilovszky János és Bánóczi László. Tárgyalták a Feszti Körkép Rt. ajánlatát a körkép fővárosi átvételére vonatkozóan. A kérelmet a kultuszminiszter is támogatta. A bizottság megállapította, hogy a fővárosnak az átvételhez ezidőszerint pénze nincsen, de nem áll módjában a körképnek megfelelő épületben való elhelyezése sem. A polgármester ilyen értelemben teszi meg jelentését a kormánynak. A Feszty-család mintegy háromszázezer pengőt kér a műért és legalább ennyibe kerülne a megfelelő elhelyezése is. Elhatározta a bizottság, hogy néhai Pongrác Szegfried „Adám és Éva“ című gyermekcsoportját Budán a Statisztika-kertben, Markup Béla „Csodaszankós“-kútját a Halászbástyán, a Szent István-szoborral szemben, Horvay János „öreg honvéd“ című szobrát a primásbástya alatt a Lovas úton állítják fel. Új szobrok elkészítésére kapott megbízást: Martinelli Jenő, aki Mátyás király hűvösvölgyi vadaskertje falára készít egy domborművet, Kallós Ede Mikszáth Kálmán emlékkútját készíti el. Ez a Mikszáth Kálmán-téren lesz felállítva. Társadalmi adományokból készültek el és ugyancsak a közeljövőben kerülnek felállításra a következő emlékművek: a svábhegyi hősi emlék, Bélatinyné Hadsy Ducy művésznő alkotása a Diana-uton, a volt brassói 2. cs. és kir. huszárezred emlékműve, Petry Lajos alkotása a Bethlen István-bástyán. Hozzájárult a bizottság, hogy Arany János halálának ötvenedik és Lotz Károly születésének századik évfordulója alkalmával aranyérmet alapít a főváros irodami és művészeti érdemek díjazására. Az arany-emlékérmet Moiret Ödön, a Lotz-emlékérmet Madarassy Walter szobrászművészek mintázzák a főváros megbízásából.