Magyarság, 1934. február (15. évfolyam, 25-47. szám)

1934-02-09 / 31. szám

10 A keleti pályaudvari vonatkísérők segédtiszti kara úgy erkölcsileg, mint anyagilag igen jól sikerült bált rendezett Homonnay Dezső állo­másfőnök fővédnökségével a Vasúti és Hajózási Klubban. Az estélyen igen sok vasúti főtiszt­­viselő vett részt, köztük Bogros Ottó, Hom­on­nay Lajos, Végh László és még sokan mások. A bálon, mely igen jó hangulatban a reggeli órákig tartott, a követ­kező hölgyek jelentek meg: Ferenc Ilona, Molnár Mária, Kiss Erzsi, Molnár Vilma, Balló Irma, Bakó Gizella, Sántha Iius, Knapetz Margit, Schmidt Juci, Godányi Karolin, Szabó Ilonka, Csendom Margit, Szíj­gyártó N., Pető Ilonka, Bukó Margit, Veres Ilona, Wildholmer Ilus, Gersei Mária, Kovács Aranka, Bokor Erzsike, Bokor Irénke, Bódi Nagy Mária, Bódi Nagy Irén, Hir Jucika, Antal And, Frantzer Mária, Németh Jolán, Kiss Valéria, Nágel Anna, Takács Erzsiké, Radó Kató, Radó Lili, Perlaki Mária, Kántor Juskó, Macher Mária, Szabó Terike, Kovács Nusi, Németh Margit, Hlicska Ilus, Zsarnovicán Ilus, Molnár Klára, Dúsa Erzsiké, Spankovits Manci, Nemes Ilona, Nemes Mária, Nemes Erzsiké, Molnár Erzsiké, Leinvetter Baba, Pintér Mariska, Monori Kiss Giziké, Paraszti Erzsébet, Zsarnovicán Gizi, Himberger Rózái, Bran­­dovszki Ilus, Farkas Irma, Varga Erzsike, Veréb Annuska, Kiss Rózsika, Szakler Erzsiké, Soly­­mosi Róza, Kovács Erzsike, Kovács Ilonka, Hevesi Mancika, Kulcsár Mária, Pázmándi Mar­git, Konta Irma, Szajki Manci, Solymosi Klára, Hoffmann Magda, Tiderencs Laura, Binisz Jolánka, Zsigmond Rozália, Zsigmond Erzsi, Vass Juliska, Piringer Annuska, Piringer Mariska, Pataki Rózsi, Sárai Ilonka, Erdélyi Erzsike, Kiss Erzsike, Kován Mária, Nagy Ilonka, Neumann Erzsike, Csurgai Ilonka, Pecsnik Annuska, Kovács Juliska, Tóth An­­nuska, Begán Mária, Pálfi Jolánka, Prohászka Margit, Kamenszki Erzsi, Vass Erzsike, Gyetvai Erzsike, Németh Ilonka, Gunbauer Annuska, Beck Annuska, Boráros Mária, Borbás Ilonka, Hekner Irénke, Vantek Juliska, Jurák Fran­ciska, Rálik Erzsike, Hacai Mária, Gerőcs Erzsike, Váci Baba, Ordasi Annuska, Koszto­lányi Eözsike, Mocár Jusztina, Mocár Erzsike, Fekete Margit, Szabó Ibolyka, Farkas Emma, Novák Ági, Haák Ilus, Haák Teréz, Bárány Anni, Sorger Magda, Váli Irmuska, Zsuthy Margit, Zsuthy Mária, Veszelovszki Deli, Venutti Boriska, Németh Margit, Skotnyár Fáni, Balogh Margit, Balogh Anna, Hulis Laci, Goldschmied Ila, Katzer Józsa, Csata Regina, Schwarz Ida, Németh Ilona, Baróczi Jolán, Fekete Margit, Komár Mária, Mayer Terike, Puczaross Manci, Keresztes Lenke, Eszrényi Kató, Nagy Ilonka, Kiss Jucika, Kiss Teréz, Pintér Erzsébet, Kató Borbála, Kató Irmuska, Gelencsér Vera,­­Tóth Boriska, Meininger Ilonka. A Pátria Klub jelmezes-álarcos bálja. A Pátria Magyar Írók, Hírlapírók és Művészek Klubja február 10-i jelmezes-álarcos bálja iránt megnyilvánuló nagy érdeklődés miatt a rendező­­bizottság kéri a meghívottakat, hogy jegyüket előre váltsák meg, mert a bál estjén jegykiadás nem lesz. A három legszebb jelmez tulajdonosát értékes műtárggyal jutalmazza a rendezőség. Nyomatékosan kérik a megjelenőket, hogy a számozott, megcímzett borítékot vigyék maguk­kal. A báli névsor hibátlan összeállítása céljából kérik a megjelenők neveit a meghívó borítékján feltüntetni és a belépésnél átadni. Jegyelővétel naponta délután 5—8 óráig Erzsébet­ körút 43. I. Meghivóigénylés ugyanott. Háromszéki jelmezbál. A székely egyetemi és főiskolai hallgatók egyesületének háromszéki csoportja február 13-án, húshagyókedden ren­dezi tizedik jelmezesbálját a Gellért-szálló nagy­termében. Meghivóigénylés a Szerdében: VIII., Rákóczi-út 15. II. 10. Telefon: 34-2­88. Az evangélikus táncestélyt február 10-én tartják meg a Pannónia-szállóban, Bothár Vil­mos dr., Jász Elemér és ifj. Kovács Ferenc dr. rendezésében. Az évenként nagy sikerrel meg­rendezett táncestély iránt az idén is nagy érdek­lődés nyilvánul meg. (Rendezőség: Pannónia­­szálló, telefon: 45­ 4-89.) Olasz-bál. Február 13-án, a farsang utolsó napján rendezi Olaszország Barátainak Magyar Egyetemi és Ifjúsági Szövetsége vitéz jákfai Gömbös Gyula, Don Ascanio Colonna olasz kir. követ, Bethlen István gróf, Berzeviczy Albert, Háry András, Teleki Pál gróf, Pekár Gyula fő­védnökségével nagyszabású estélyét a Pannó­­nia-szálló összes termeiben. Az olasz—magyar kapcsolatok kiválóságainak jelenléte, az estélyt az olasz—magyar barátság ünnepévé avatja. A rendezőség élén ifj. Horváth István szöv. elnök. Nagy Zoltán, Bényi László és Szöllősy György főtitkár állanak. Meghívóigénylés és asztalfog­lalás a bálirodában: Pannónia-szálló, 12—2-ig és 6—7-ig. Telefon 31­ 3-62. ммяишг,­­1934 február 9. pénteki A bécsi siker megnyitja az utat Az ember tragédiája számára az egész műveit ТчуидаЬ felé — Mohácsi Jenő, a német fordító ünneplése — Az Otthon­írók és Hírlapírók Köre és a Budapesten élő külföldi hírlaptudósítók szindikátusa ünnepi vacsorát rendezett csü­törtökön este Mohácsi Jenőnek. Az ember tragédiája német fordítójának tiszteletére. A vacsorán a magyar irodalmi élet vezető egyéniségei vettek részt és ünnepelték a leg­melegebb hangulatban a legutóbbi bécsi nagy magyar siker első munkáját Elsőnek Balassa József dr. üdvözölte Mo­hácsi Jenőt és tolmácsolta az egész magyar kulturközönség köszönetét azért, amit a magyar irodalom elismertetéséért, megérte­téséért tett. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy Mohácsi Jenő fordítása megnyitotta az utat Az ember tragédiája előtt az egész mű­veit Nyugat felé. Schöpflin Aladár szólalt fel ezután a Színpadi Szerzők Egyesületének nevében. Rámutatott arra, hogy a magyar irodalom világviszonylatban mostanáig nem kapta meg azt az elismerést, melyet a mi érzésünk és meggyőződésünk szerint megérdemelt. Hiány­zott egy olyan úttörő és a magyar irodalmi zsenit szuggesztive hirdető egyéniség, mint például Ibsen volt, aki utat nyitott a norvég irodalomnak és általában a skandináv iro­dalomnak az összes műveit nemzetek felé. Az ember tragédiájának bécsi sikere talán az első méltó helyfoglalása a magyar iroda­lomnak nemzetközi közönség előtt. Egész irodalmunk tekintélyére, presztízsére nagy hatása lesz ennek a sikernek, amelynek biz­tosításával Mohácsi Jenő valóban rendkívü­lit és nagyot tett a magyar kultúráért. Márkus József az 1892. évi bécsi előadás emlékeit elevenítette fel. Elmondotta, hogy ez az előadás akkoriban nem volt kellő ha­tással a német közönségre, elsősorban azért, mert Z­óczy Lajos német fordítása túlságo­san pompás, inkább önálló költői alkotásnak számító munka, amely igen közel vitte Az ember tragédiáját Goethe Faustjához. A mostani fordításnak talán legnagyobb ér­deme az, hogy nem stiláris hatásokra törek­szik, hanem Madách zsenijét akarja a maga­­valóságában visszaadni. Javaslatára a jelen­levők elhatározták, hogy a vacsoráról táv­iratilag üdvözlik Hermann Röbbelinget, a bécsi Burgszínház igazgatóját és a bécsi elő­adás nagyszerű szereplőit. Voinovich Géza, a Nemzeti Színház kor­mánybiztosa szólalt fel ezután. Ő is rámuta­tott arra, hogy a magyar irodalom világiro­dalmi viszonylatban nem kapta meg mosta­náig a kel­lő elismerést, egyrészt bizonyára azért, mert legnagyobbjaink lírikusok vol­tak, akik a fordítással mindig túlságosan so­kat vesztenek. Az ember tragédiájának útjá­ban német színpadon a legnagyobb akadály az a vélekedés volt, hogy ez a mű Goethe Faustjának félig-meddig utánérzése. A bécsi előadás nagy érdeme, hogy igyekezett min­dent kikapcsolni, amely a német nézőben ezt a benyomást fölkelthette volna. Ennek azután megvan az a hátrányos következ­ménye is, hogy sok minden gondolati és köl­tői tartalom kimaradt a Tragédiából, ami nem áll közvetlen kapcsolatban a cselek­ménnyel és a főgondolattal. A bécsi előadás nézője ezért nem kap teljes fogalmat Madách gondolati és költői gazdagságáról, igenis ma­radandó fogalmat kap azonban ennek a nagy magyar zseninek jelentőségéről és mélységéről. Bécs, amely mindig a magyar kultúrtörekvések kapuja volt, megnyitja az utat számunkra az egész kulturvilág rend­kívül nagyjelentőségű megbecsüléséhez. Ér­tesülése szerint a legközelebbi időben Rómá­ban akarják bemutatni Az ember tragédiáját. Mohácsi Jenő meghatott hangon köszönte meg az üdvözlést. Elmondotta, hogy Az em­ber tragédiája tizenegy bécsi előadása közül hatot végignézett, meggyőződött arról, hogy az összes eddigi előadások telt nézőtér előtt folytak le, Madách műve valóban mélyen behatolt a bécsi közönség megértésébe és szeretetébe. Ezt legjobban mutatja, hogy Az ember tragédiája német fordításának első kiadása egy hét alatt fogyott el Bécsben, ahol most már négy öt napja nem is lehet megkapni a könyvet. A­ második kiadás most ment el Bécsbe és onnan tovább a többi német városokba. Szólott ezután arról az emberfeletti munkáról, amelyet Röbbeling igazgató és a bécsi előadás főszereplői, Ma­ria Eis, Paul Hartman és Otto Tressler vé­geztek. Öthetes megerőltető próba után két héten belül tizenegyszer játszották el a vég­sőkig kimerítő szerepüket, annyi lelkesedés­sel, akaraterővel és művészi önfeláldozással küzdöttek a magyar költő művéért, hogy an­nál többet semmiféle magyar ember sem produkálhatott volna. Bejelentette, hogy Röbbeling igazgató a jövő hét végén Buda­pestre érkezik, a magyar irodalom m­unká­sainak tehát alkalmuk lesz arra, hogy kö­szönetüket és teljes elismerésüket vele szem­ben kifejezésre juttassák. A vacsora résztvevői a pohárköszöntők után a legjobb hangulatban még sokáig együttmaradtak. * Operaház: Díszelőadást rendezett csü­törtökön es­te az Operaház* * Dollfuss dr., oztrák szövetségi kancellár tiszteletére Teljes fényárban úszott az Operaház egész épülete ez alkalommal, díszruhába öltözött rendőrség állt díszőrséget a színház körül s a nézőtéren politikai és társadalmi életünk kitűnőségei és a diplomáciai kar nagy számmal megjelent. A zenekar bevezetés­képp a magyar és az osztrák Himnuszt ját­szotta, majd a Farsangi lakodalom elő­adása következett Pataky Kálmánnal a diák szerepében. Utána a Magyar ábrándok három képe került színre, végül a Berlioz Rákóczi-induló. A fényes külsőségek közt lefolyt operai estnek nagy sikere volt . Igazgatók Pak­sba mennek. Bizonyos mértékben a magyar színpadi termés ki­merülését szokta jelezni, amikor a színigaz­gatók Budapestről Páris felé veszik útjukat. Általában szezon vége felé szoktak kiruc­canni új darabokért s most az a példátlan eset történt, hogy a szezon derekán egy­szerre két színigazgató is elszakadt a fran­cia fővárosba, hogy újdonságokat hozzanak haza. Az egyik párisi utas Wertheimer Ele­mér, aki a Magyar Színház és az Andrássy úti Színház részére néz körül Párisban, a másik pedig Bárdos Artúr, aki a Belvárosi Színház számára akar friss dolgokat haza­hozni. A magyar szerzők nem nagyon örül­nek ennek a külföldi kutatásnak. * Pilinszky Zsigmond a Wagner-ciklusban. Február 10-én kezdődik meg az Operaház­ban az olcsó W­ppner-ciklus, három nappal előbb, mint ahogyan Wagner Richard halá­lának évfordulója van (február 13). A cik­lus első darabja a Nürnbergi mesterdalno­kok lesz, Éva szerepében először lép fel Relle Gabriella, a második darabot vasárnap játsszák, a Bolygó hollandit, a harmadikat 13-án, kedddn, a Lohengrint és a negyediket 16-án, pénteken, a Tannheusert. A két utóbbi darabban a címszerepet Pilinszky Zsigmond énekli, aki e szereplése után ele­get tesz külföldi szerződéseinek és elutazik Budapestről. * Szabad a csók. Erdélyi Mihály új operett­jének premierje a Városi Színházban szombaton este 8 órakor, vasárnap délután négy és este 8 órakor rendkívül olcsó helyárak. * Szű­cs László és Walter Rózsi készül a Giudittára. Az Operaház február végére ké­szíti elő premierre Lehár Ferenc Giudittá­­ját, amelyik Bécsben Jarmilla Novotnával és Richard Tauberrel már hetek óta mű­soron szerepel. Jarmilla Novotna szerepét Walter Rózsi énekli nálunk, Tauberét pedig Szűcs László s mm­ind a ketten már tökélete­sen tudják szerepüket. Rajtuk kívül Orosz Julia, Gere Lola, Szalay Karola, Szende Fe­renc, Laurisin Lajos, Maleczky Oszkár, To­ronyi Gyula, Szügyi Kálmán és Koréh Endre jutott nagyobb szerephez a színes és változatos újdonságban. Walter Rózsi egy kis polgárnőből bárdémonná átalakult szép asszonyt személyesít meg a darabban, az ő szerelmesét, Octavio kapitányt, alakítja Szűcs László. B©ftfoBen-téri Színpad Szombaton, február 10-én a SSl­edazer eredeti szerepénztárban A legdrágább jegy délután P 1.80, este P 2.40 * Bajor Gizi is fellép az Operaházban. Horthy Miklósné nyomorenyhítő mozgalma javára hétfőn, február 12-én este 9 órakor tartandó előadás műsora. Báli keringő, elő­adja az Operaház zenekara. Bál után, ma­gánjelenet, előadja Bajor Gizi, a Nemzeti Színház örökös tagja. Karnevál, táncjáték Schumann zenéjére. Betanította Cieplinik János, előadják az Operaház magántáncos­­női és magántáncosai és tánckara. Első ta­lálkozás a dalművek birodalmában, előadják a fővárosi társaság hölgyei és urai. Közre­működik az Operaház tánckara. Az Opera­ház zenekarát vezényli Berg Ottó. Jegyek válthatók szerdától, február 7-től kezdve az elővételi pénztárnál. A Csipkerózsika nagy farsangi előadás kere­tében kerül színre vasárnap délelőtt a Király Színházban. A rózsák hercege, mint Karnevál herceg a gyönyörű jelmezes udvari néppel, a tündérekkel, a mókás udvarmesterrel, a kis kuktákkal és Csipkerózsika hercegnővel levonul a nézőtérre és csokoládéval jutalmazza meg a jó gyerekeket. Csupa vigalom, tánc és muzsika lesz a színház. A gyönyörű előadásra minden úri családot, kicsit és nagyot szeretettel hívnak meg a kis művészek. Mindenki siessen megváltani mérsékelt jegyét a fiókkiadóban (IV., Eskü-ut 6. félem.), mert Csipkerózsikának ez lesz az utolsó előadása ebben a szezonban. * Karenina Annát Budapesten próbálja Németh Mária. Hosszú külföldi tartózkodás után most tölt először huzamosabb időt Budapesten Németh Mária, aki az Operaház­ban próbálja és tanulja Huba­y Jenő Kare­nina Annáját Ezek a próbák több mint egy hónapig fognak eltartani s a művésznő ad­dig Budapesten marad, kivéve a hétvégi pi­henőket, amelyeket birtokán tölt el. Bajor Gizire akarják­­ bízni a Kamaraszínház fellendítését A kultuszminisztérium mégis csak szembe­­néz az elkerülhetetlen feladattal, a Kamara­­színház feltámasztásával. Azt tervezik, hogy teljesen önálló műsort produkálnak a Ka­maraszínházban, egy-négy pengős helyárak mellett és nem lesz darabcsere a Nemzeti Színház és a Kamaraszínház között. S hogy lendületet adjanak a Kamaraszínház életé­nek, Bajor Gizi hatalmas népszerűségét fog­ják erre felhasználni. A művésznő mindad­dig ott játszik majd, amíg ez a színház újra visszahódítja közönségét. A terv mindenesetre ötletes és jónak lát­szik, csak attól félünk, hogyha Bajor Gizit hosszú időre elvonják a Nemzeti Színháztól, akkor ezt a Nemzeti Színház sínyli meg. * Nem tart főpróbát a Terézkörúti Szín­pad. A Pest mégis nevet című revüből, amelyet a Teréz­körúti Színpad új műsorá­nak szánt, nem tartanak főpróbát. A revüt a sajtó képviselői is a szombat esti premie­ren nézik meg. * Olcsó helyáru Wagner-ciklus az Opera­­házban. A Wagner négy operájából álló soro­zat szombaton, február 10-én A nürnbergi mes­terdalnokokkal kezdődik. Éva szerepét ez alka­lommal először énekli Relle Gabriella. Színre kerül még február 11-én A bolygó hollandi, február 13-án és 16-án a címszerepben Pilinszky Zsigmonddal a Lohengrin és a Tannhäuser. A négy előadásra együtt külön kedvezménnyel válthatók jegyek. * Vidám gyermekfarsang a Vígszínházban! Vasárnap délelőtt fél 11 órakor Lakner bácsi Gyermekszínháza parádés farsangi mókákkal nagyszabású matinét rendez. Jelmezverseny gyö­nyörű Erma kézimunka-díjakkal. Rozgonyi ud­vari fényképész minden jelmezest lefényképez és egy felvételt ingyen ad. Lesz élő mesekönyv, gyermektörténelmi arcképcsarnok, Liba fiu esete a nótával. Lakner bácsi és inasa tréfája. Jegyek rendkívül olcsó árban a Vígszínház pénztáránál válthatók. * Gyerekek! Ilyen csodát még nem láttatok. A ti cserkészapród pajtásaitok március 11-én, vasárnap délelőtt 11 órakor az Uránia filmszín-'’ házban megelevenítik a mese világát. Lesz ott nóta, szavalat, apródtánc, cserkésztábor, báb­színház, bugaci táborláz, törpe világ. Még az ágyban fekvő beteg is gondolja meg, hogy ott­hon maradjon-e. Siessetek megváltani jegyete­ket a Magyarság könyvosztályában, IV., Eskü­ül 6, félemelet, vagy a Cserkészből Iban, V., Nagy Sándor-utca 6. (Jegyek árai 1.50 és 1­0.) * Vasárnap zárul a téli tárlat. A Műcsar­­nok ezidei téli kiállítása négyheti nyitvatar­­tás után vasárnap, február 11-én délután két órakor bezárul. Ezt megelőzőleg szombaton délután négy órakor tartják meg a Műcsar­nok tanácstermében a szokásos évi műtárgy- sorsolást, amely alkalommal nagyszámú festményt és szobrot sorsolnak ki a kötele­zettségeiknek addig eleget tett társulati ta­gok között. A téli tárlat bezárása után azonn­ltal hozzákezdenek az ezt követő „Emlék- és kollektív kiállítások“ rendezéséhez, amely­nek változatos, gazdag anyagába több kiváló élő és elhunyt mesterünk kollekciója és két művészegyesület kiállítása illeszkedik bele. Ezen a kiállításon hódol a Képzőművészeti Társulat nemrég elhunyt alelnöke és tiszte­leti tagja, Deák-Ébner Lajos emlékének, aki­nek legjelesebb alkotásait különtermekben állítják ki. A kiállítás anyagát Petrovics Elek, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója gyűjti egybe és rendezi el. Ugyancsak most ünnep­ük meg emlékkiállítás keretében a társulat egyik alapítójának, id. Vastagh György fes­tőművésznek centenáriumát, amelyhez csat­lakoznak a művész két fiának, néhai Vas­tagh Géza állatfestőnek és ifj. Vastagh György szobrászművésznek nagyobb kollek­ciója, két unokájának: Vastagh Lászlónak és Évának művei. Az emlékkiállítások sorá­hoz csatlakozik még neves egyházmű­­vé­szünk, Титу Gyula és a hosszú ideig Spa­nyolországban élt Nagy Zsiga emlékkiállí­tása. A kiállítás egyik érdekessége lesz Szüle Péter alkotó munkásságának reprezentatív bemutatása; a művész ez alkalommal ren­dezi első gyűjteményes kiállítását a Műcsar­nokban. Végül a magyar akvarell- és pasz­­lettfestők egyesületének és a magyar arckép­­festők társaságának legújabb munkássága egészíti ki a kiállítás változatos anyagát. A kiállítás március 3-án nyílik meg. * A Kisfaludy­ Társaság 87-ik közültje. A Kisfaludy Társaság február 11-én, vasár­nap délelőtt féltizenegy órakor a Váci utcai újvárosháza közgyűlési termében tartja nyolcvanhetedik köz-ü­lését, amelyre szívesen látja a társaság alapítóit, pártolóit és a ma-

Next