Magyarság, 1934. február (15. évfolyam, 25-47. szám)
1934-02-09 / 31. szám
10 A keleti pályaudvari vonatkísérők segédtiszti kara úgy erkölcsileg, mint anyagilag igen jól sikerült bált rendezett Homonnay Dezső állomásfőnök fővédnökségével a Vasúti és Hajózási Klubban. Az estélyen igen sok vasúti főtisztviselő vett részt, köztük Bogros Ottó, Homonnay Lajos, Végh László és még sokan mások. A bálon, mely igen jó hangulatban a reggeli órákig tartott, a következő hölgyek jelentek meg: Ferenc Ilona, Molnár Mária, Kiss Erzsi, Molnár Vilma, Balló Irma, Bakó Gizella, Sántha Iius, Knapetz Margit, Schmidt Juci, Godányi Karolin, Szabó Ilonka, Csendom Margit, Szíjgyártó N., Pető Ilonka, Bukó Margit, Veres Ilona, Wildholmer Ilus, Gersei Mária, Kovács Aranka, Bokor Erzsike, Bokor Irénke, Bódi Nagy Mária, Bódi Nagy Irén, Hir Jucika, Antal And, Frantzer Mária, Németh Jolán, Kiss Valéria, Nágel Anna, Takács Erzsiké, Radó Kató, Radó Lili, Perlaki Mária, Kántor Juskó, Macher Mária, Szabó Terike, Kovács Nusi, Németh Margit, Hlicska Ilus, Zsarnovicán Ilus, Molnár Klára, Dúsa Erzsiké, Spankovits Manci, Nemes Ilona, Nemes Mária, Nemes Erzsiké, Molnár Erzsiké, Leinvetter Baba, Pintér Mariska, Monori Kiss Giziké, Paraszti Erzsébet, Zsarnovicán Gizi, Himberger Rózái, Brandovszki Ilus, Farkas Irma, Varga Erzsike, Veréb Annuska, Kiss Rózsika, Szakler Erzsiké, Solymosi Róza, Kovács Erzsike, Kovács Ilonka, Hevesi Mancika, Kulcsár Mária, Pázmándi Margit, Konta Irma, Szajki Manci, Solymosi Klára, Hoffmann Magda, Tiderencs Laura, Binisz Jolánka, Zsigmond Rozália, Zsigmond Erzsi, Vass Juliska, Piringer Annuska, Piringer Mariska, Pataki Rózsi, Sárai Ilonka, Erdélyi Erzsike, Kiss Erzsike, Kován Mária, Nagy Ilonka, Neumann Erzsike, Csurgai Ilonka, Pecsnik Annuska, Kovács Juliska, Tóth Annuska, Begán Mária, Pálfi Jolánka, Prohászka Margit, Kamenszki Erzsi, Vass Erzsike, Gyetvai Erzsike, Németh Ilonka, Gunbauer Annuska, Beck Annuska, Boráros Mária, Borbás Ilonka, Hekner Irénke, Vantek Juliska, Jurák Franciska, Rálik Erzsike, Hacai Mária, Gerőcs Erzsike, Váci Baba, Ordasi Annuska, Kosztolányi Eözsike, Mocár Jusztina, Mocár Erzsike, Fekete Margit, Szabó Ibolyka, Farkas Emma, Novák Ági, Haák Ilus, Haák Teréz, Bárány Anni, Sorger Magda, Váli Irmuska, Zsuthy Margit, Zsuthy Mária, Veszelovszki Deli, Venutti Boriska, Németh Margit, Skotnyár Fáni, Balogh Margit, Balogh Anna, Hulis Laci, Goldschmied Ila, Katzer Józsa, Csata Regina, Schwarz Ida, Németh Ilona, Baróczi Jolán, Fekete Margit, Komár Mária, Mayer Terike, Puczaross Manci, Keresztes Lenke, Eszrényi Kató, Nagy Ilonka, Kiss Jucika, Kiss Teréz, Pintér Erzsébet, Kató Borbála, Kató Irmuska, Gelencsér Vera,Tóth Boriska, Meininger Ilonka. A Pátria Klub jelmezes-álarcos bálja. A Pátria Magyar Írók, Hírlapírók és Művészek Klubja február 10-i jelmezes-álarcos bálja iránt megnyilvánuló nagy érdeklődés miatt a rendezőbizottság kéri a meghívottakat, hogy jegyüket előre váltsák meg, mert a bál estjén jegykiadás nem lesz. A három legszebb jelmez tulajdonosát értékes műtárggyal jutalmazza a rendezőség. Nyomatékosan kérik a megjelenőket, hogy a számozott, megcímzett borítékot vigyék magukkal. A báli névsor hibátlan összeállítása céljából kérik a megjelenők neveit a meghívó borítékján feltüntetni és a belépésnél átadni. Jegyelővétel naponta délután 5—8 óráig Erzsébet körút 43. I. Meghivóigénylés ugyanott. Háromszéki jelmezbál. A székely egyetemi és főiskolai hallgatók egyesületének háromszéki csoportja február 13-án, húshagyókedden rendezi tizedik jelmezesbálját a Gellért-szálló nagytermében. Meghivóigénylés a Szerdében: VIII., Rákóczi-út 15. II. 10. Telefon: 34-288. Az evangélikus táncestélyt február 10-én tartják meg a Pannónia-szállóban, Bothár Vilmos dr., Jász Elemér és ifj. Kovács Ferenc dr. rendezésében. Az évenként nagy sikerrel megrendezett táncestély iránt az idén is nagy érdeklődés nyilvánul meg. (Rendezőség: Pannóniaszálló, telefon: 45 4-89.) Olasz-bál. Február 13-án, a farsang utolsó napján rendezi Olaszország Barátainak Magyar Egyetemi és Ifjúsági Szövetsége vitéz jákfai Gömbös Gyula, Don Ascanio Colonna olasz kir. követ, Bethlen István gróf, Berzeviczy Albert, Háry András, Teleki Pál gróf, Pekár Gyula fővédnökségével nagyszabású estélyét a Pannónia-szálló összes termeiben. Az olasz—magyar kapcsolatok kiválóságainak jelenléte, az estélyt az olasz—magyar barátság ünnepévé avatja. A rendezőség élén ifj. Horváth István szöv. elnök. Nagy Zoltán, Bényi László és Szöllősy György főtitkár állanak. Meghívóigénylés és asztalfoglalás a bálirodában: Pannónia-szálló, 12—2-ig és 6—7-ig. Telefon 31 3-62. ммяишг,1934 február 9. pénteki A bécsi siker megnyitja az utat Az ember tragédiája számára az egész műveit ТчуидаЬ felé — Mohácsi Jenő, a német fordító ünneplése — Az Otthonírók és Hírlapírók Köre és a Budapesten élő külföldi hírlaptudósítók szindikátusa ünnepi vacsorát rendezett csütörtökön este Mohácsi Jenőnek. Az ember tragédiája német fordítójának tiszteletére. A vacsorán a magyar irodalmi élet vezető egyéniségei vettek részt és ünnepelték a legmelegebb hangulatban a legutóbbi bécsi nagy magyar siker első munkáját Elsőnek Balassa József dr. üdvözölte Mohácsi Jenőt és tolmácsolta az egész magyar kulturközönség köszönetét azért, amit a magyar irodalom elismertetéséért, megértetéséért tett. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy Mohácsi Jenő fordítása megnyitotta az utat Az ember tragédiája előtt az egész műveit Nyugat felé. Schöpflin Aladár szólalt fel ezután a Színpadi Szerzők Egyesületének nevében. Rámutatott arra, hogy a magyar irodalom világviszonylatban mostanáig nem kapta meg azt az elismerést, melyet a mi érzésünk és meggyőződésünk szerint megérdemelt. Hiányzott egy olyan úttörő és a magyar irodalmi zsenit szuggesztive hirdető egyéniség, mint például Ibsen volt, aki utat nyitott a norvég irodalomnak és általában a skandináv irodalomnak az összes műveit nemzetek felé. Az ember tragédiájának bécsi sikere talán az első méltó helyfoglalása a magyar irodalomnak nemzetközi közönség előtt. Egész irodalmunk tekintélyére, presztízsére nagy hatása lesz ennek a sikernek, amelynek biztosításával Mohácsi Jenő valóban rendkívülit és nagyot tett a magyar kultúráért. Márkus József az 1892. évi bécsi előadás emlékeit elevenítette fel. Elmondotta, hogy ez az előadás akkoriban nem volt kellő hatással a német közönségre, elsősorban azért, mert Zóczy Lajos német fordítása túlságosan pompás, inkább önálló költői alkotásnak számító munka, amely igen közel vitte Az ember tragédiáját Goethe Faustjához. A mostani fordításnak talán legnagyobb érdeme az, hogy nem stiláris hatásokra törekszik, hanem Madách zsenijét akarja a magavalóságában visszaadni. Javaslatára a jelenlevők elhatározták, hogy a vacsoráról táviratilag üdvözlik Hermann Röbbelinget, a bécsi Burgszínház igazgatóját és a bécsi előadás nagyszerű szereplőit. Voinovich Géza, a Nemzeti Színház kormánybiztosa szólalt fel ezután. Ő is rámutatott arra, hogy a magyar irodalom világirodalmi viszonylatban nem kapta meg mostanáig a kellő elismerést, egyrészt bizonyára azért, mert legnagyobbjaink lírikusok voltak, akik a fordítással mindig túlságosan sokat vesztenek. Az ember tragédiájának útjában német színpadon a legnagyobb akadály az a vélekedés volt, hogy ez a mű Goethe Faustjának félig-meddig utánérzése. A bécsi előadás nagy érdeme, hogy igyekezett mindent kikapcsolni, amely a német nézőben ezt a benyomást fölkelthette volna. Ennek azután megvan az a hátrányos következménye is, hogy sok minden gondolati és költői tartalom kimaradt a Tragédiából, ami nem áll közvetlen kapcsolatban a cselekménnyel és a főgondolattal. A bécsi előadás nézője ezért nem kap teljes fogalmat Madách gondolati és költői gazdagságáról, igenis maradandó fogalmat kap azonban ennek a nagy magyar zseninek jelentőségéről és mélységéről. Bécs, amely mindig a magyar kultúrtörekvések kapuja volt, megnyitja az utat számunkra az egész kulturvilág rendkívül nagyjelentőségű megbecsüléséhez. Értesülése szerint a legközelebbi időben Rómában akarják bemutatni Az ember tragédiáját. Mohácsi Jenő meghatott hangon köszönte meg az üdvözlést. Elmondotta, hogy Az ember tragédiája tizenegy bécsi előadása közül hatot végignézett, meggyőződött arról, hogy az összes eddigi előadások telt nézőtér előtt folytak le, Madách műve valóban mélyen behatolt a bécsi közönség megértésébe és szeretetébe. Ezt legjobban mutatja, hogy Az ember tragédiája német fordításának első kiadása egy hét alatt fogyott el Bécsben, ahol most már négy öt napja nem is lehet megkapni a könyvet. A második kiadás most ment el Bécsbe és onnan tovább a többi német városokba. Szólott ezután arról az emberfeletti munkáról, amelyet Röbbeling igazgató és a bécsi előadás főszereplői, Maria Eis, Paul Hartman és Otto Tressler végeztek. Öthetes megerőltető próba után két héten belül tizenegyszer játszották el a végsőkig kimerítő szerepüket, annyi lelkesedéssel, akaraterővel és művészi önfeláldozással küzdöttek a magyar költő művéért, hogy annál többet semmiféle magyar ember sem produkálhatott volna. Bejelentette, hogy Röbbeling igazgató a jövő hét végén Budapestre érkezik, a magyar irodalom munkásainak tehát alkalmuk lesz arra, hogy köszönetüket és teljes elismerésüket vele szemben kifejezésre juttassák. A vacsora résztvevői a pohárköszöntők után a legjobb hangulatban még sokáig együttmaradtak. * Operaház: Díszelőadást rendezett csütörtökön este az Operaház* * Dollfuss dr., oztrák szövetségi kancellár tiszteletére Teljes fényárban úszott az Operaház egész épülete ez alkalommal, díszruhába öltözött rendőrség állt díszőrséget a színház körül s a nézőtéren politikai és társadalmi életünk kitűnőségei és a diplomáciai kar nagy számmal megjelent. A zenekar bevezetésképp a magyar és az osztrák Himnuszt játszotta, majd a Farsangi lakodalom előadása következett Pataky Kálmánnal a diák szerepében. Utána a Magyar ábrándok három képe került színre, végül a Berlioz Rákóczi-induló. A fényes külsőségek közt lefolyt operai estnek nagy sikere volt . Igazgatók Paksba mennek. Bizonyos mértékben a magyar színpadi termés kimerülését szokta jelezni, amikor a színigazgatók Budapestről Páris felé veszik útjukat. Általában szezon vége felé szoktak kiruccanni új darabokért s most az a példátlan eset történt, hogy a szezon derekán egyszerre két színigazgató is elszakadt a francia fővárosba, hogy újdonságokat hozzanak haza. Az egyik párisi utas Wertheimer Elemér, aki a Magyar Színház és az Andrássy úti Színház részére néz körül Párisban, a másik pedig Bárdos Artúr, aki a Belvárosi Színház számára akar friss dolgokat hazahozni. A magyar szerzők nem nagyon örülnek ennek a külföldi kutatásnak. * Pilinszky Zsigmond a Wagner-ciklusban. Február 10-én kezdődik meg az Operaházban az olcsó Wppner-ciklus, három nappal előbb, mint ahogyan Wagner Richard halálának évfordulója van (február 13). A ciklus első darabja a Nürnbergi mesterdalnokok lesz, Éva szerepében először lép fel Relle Gabriella, a második darabot vasárnap játsszák, a Bolygó hollandit, a harmadikat 13-án, kedddn, a Lohengrint és a negyediket 16-án, pénteken, a Tannheusert. A két utóbbi darabban a címszerepet Pilinszky Zsigmond énekli, aki e szereplése után eleget tesz külföldi szerződéseinek és elutazik Budapestről. * Szabad a csók. Erdélyi Mihály új operettjének premierje a Városi Színházban szombaton este 8 órakor, vasárnap délután négy és este 8 órakor rendkívül olcsó helyárak. * Szűcs László és Walter Rózsi készül a Giudittára. Az Operaház február végére készíti elő premierre Lehár Ferenc Giudittáját, amelyik Bécsben Jarmilla Novotnával és Richard Tauberrel már hetek óta műsoron szerepel. Jarmilla Novotna szerepét Walter Rózsi énekli nálunk, Tauberét pedig Szűcs László s mmind a ketten már tökéletesen tudják szerepüket. Rajtuk kívül Orosz Julia, Gere Lola, Szalay Karola, Szende Ferenc, Laurisin Lajos, Maleczky Oszkár, Toronyi Gyula, Szügyi Kálmán és Koréh Endre jutott nagyobb szerephez a színes és változatos újdonságban. Walter Rózsi egy kis polgárnőből bárdémonná átalakult szép asszonyt személyesít meg a darabban, az ő szerelmesét, Octavio kapitányt, alakítja Szűcs László. B©ftfoBen-téri Színpad Szombaton, február 10-én a SSledazer eredeti szerepénztárban A legdrágább jegy délután P 1.80, este P 2.40 * Bajor Gizi is fellép az Operaházban. Horthy Miklósné nyomorenyhítő mozgalma javára hétfőn, február 12-én este 9 órakor tartandó előadás műsora. Báli keringő, előadja az Operaház zenekara. Bál után, magánjelenet, előadja Bajor Gizi, a Nemzeti Színház örökös tagja. Karnevál, táncjáték Schumann zenéjére. Betanította Cieplinik János, előadják az Operaház magántáncosnői és magántáncosai és tánckara. Első találkozás a dalművek birodalmában, előadják a fővárosi társaság hölgyei és urai. Közreműködik az Operaház tánckara. Az Operaház zenekarát vezényli Berg Ottó. Jegyek válthatók szerdától, február 7-től kezdve az elővételi pénztárnál. A Csipkerózsika nagy farsangi előadás keretében kerül színre vasárnap délelőtt a Király Színházban. A rózsák hercege, mint Karnevál herceg a gyönyörű jelmezes udvari néppel, a tündérekkel, a mókás udvarmesterrel, a kis kuktákkal és Csipkerózsika hercegnővel levonul a nézőtérre és csokoládéval jutalmazza meg a jó gyerekeket. Csupa vigalom, tánc és muzsika lesz a színház. A gyönyörű előadásra minden úri családot, kicsit és nagyot szeretettel hívnak meg a kis művészek. Mindenki siessen megváltani mérsékelt jegyét a fiókkiadóban (IV., Eskü-ut 6. félem.), mert Csipkerózsikának ez lesz az utolsó előadása ebben a szezonban. * Karenina Annát Budapesten próbálja Németh Mária. Hosszú külföldi tartózkodás után most tölt először huzamosabb időt Budapesten Németh Mária, aki az Operaházban próbálja és tanulja Hubay Jenő Karenina Annáját Ezek a próbák több mint egy hónapig fognak eltartani s a művésznő addig Budapesten marad, kivéve a hétvégi pihenőket, amelyeket birtokán tölt el. Bajor Gizire akarják bízni a Kamaraszínház fellendítését A kultuszminisztérium mégis csak szembenéz az elkerülhetetlen feladattal, a Kamaraszínház feltámasztásával. Azt tervezik, hogy teljesen önálló műsort produkálnak a Kamaraszínházban, egy-négy pengős helyárak mellett és nem lesz darabcsere a Nemzeti Színház és a Kamaraszínház között. S hogy lendületet adjanak a Kamaraszínház életének, Bajor Gizi hatalmas népszerűségét fogják erre felhasználni. A művésznő mindaddig ott játszik majd, amíg ez a színház újra visszahódítja közönségét. A terv mindenesetre ötletes és jónak látszik, csak attól félünk, hogyha Bajor Gizit hosszú időre elvonják a Nemzeti Színháztól, akkor ezt a Nemzeti Színház sínyli meg. * Nem tart főpróbát a Terézkörúti Színpad. A Pest mégis nevet című revüből, amelyet a Terézkörúti Színpad új műsorának szánt, nem tartanak főpróbát. A revüt a sajtó képviselői is a szombat esti premieren nézik meg. * Olcsó helyáru Wagner-ciklus az Operaházban. A Wagner négy operájából álló sorozat szombaton, február 10-én A nürnbergi mesterdalnokokkal kezdődik. Éva szerepét ez alkalommal először énekli Relle Gabriella. Színre kerül még február 11-én A bolygó hollandi, február 13-án és 16-án a címszerepben Pilinszky Zsigmonddal a Lohengrin és a Tannhäuser. A négy előadásra együtt külön kedvezménnyel válthatók jegyek. * Vidám gyermekfarsang a Vígszínházban! Vasárnap délelőtt fél 11 órakor Lakner bácsi Gyermekszínháza parádés farsangi mókákkal nagyszabású matinét rendez. Jelmezverseny gyönyörű Erma kézimunka-díjakkal. Rozgonyi udvari fényképész minden jelmezest lefényképez és egy felvételt ingyen ad. Lesz élő mesekönyv, gyermektörténelmi arcképcsarnok, Liba fiu esete a nótával. Lakner bácsi és inasa tréfája. Jegyek rendkívül olcsó árban a Vígszínház pénztáránál válthatók. * Gyerekek! Ilyen csodát még nem láttatok. A ti cserkészapród pajtásaitok március 11-én, vasárnap délelőtt 11 órakor az Uránia filmszín-'’ házban megelevenítik a mese világát. Lesz ott nóta, szavalat, apródtánc, cserkésztábor, bábszínház, bugaci táborláz, törpe világ. Még az ágyban fekvő beteg is gondolja meg, hogy otthon maradjon-e. Siessetek megváltani jegyeteket a Magyarság könyvosztályában, IV., Esküül 6, félemelet, vagy a Cserkészből Iban, V., Nagy Sándor-utca 6. (Jegyek árai 1.50 és 10.) * Vasárnap zárul a téli tárlat. A Műcsarnok ezidei téli kiállítása négyheti nyitvatartás után vasárnap, február 11-én délután két órakor bezárul. Ezt megelőzőleg szombaton délután négy órakor tartják meg a Műcsarnok tanácstermében a szokásos évi műtárgy- sorsolást, amely alkalommal nagyszámú festményt és szobrot sorsolnak ki a kötelezettségeiknek addig eleget tett társulati tagok között. A téli tárlat bezárása után azonnltal hozzákezdenek az ezt követő „Emlék- és kollektív kiállítások“ rendezéséhez, amelynek változatos, gazdag anyagába több kiváló élő és elhunyt mesterünk kollekciója és két művészegyesület kiállítása illeszkedik bele. Ezen a kiállításon hódol a Képzőművészeti Társulat nemrég elhunyt alelnöke és tiszteleti tagja, Deák-Ébner Lajos emlékének, akinek legjelesebb alkotásait különtermekben állítják ki. A kiállítás anyagát Petrovics Elek, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója gyűjti egybe és rendezi el. Ugyancsak most ünnepük meg emlékkiállítás keretében a társulat egyik alapítójának, id. Vastagh György festőművésznek centenáriumát, amelyhez csatlakoznak a művész két fiának, néhai Vastagh Géza állatfestőnek és ifj. Vastagh György szobrászművésznek nagyobb kollekciója, két unokájának: Vastagh Lászlónak és Évának művei. Az emlékkiállítások sorához csatlakozik még neves egyházművészünk, Титу Gyula és a hosszú ideig Spanyolországban élt Nagy Zsiga emlékkiállítása. A kiállítás egyik érdekessége lesz Szüle Péter alkotó munkásságának reprezentatív bemutatása; a művész ez alkalommal rendezi első gyűjteményes kiállítását a Műcsarnokban. Végül a magyar akvarell- és paszlettfestők egyesületének és a magyar arcképfestők társaságának legújabb munkássága egészíti ki a kiállítás változatos anyagát. A kiállítás március 3-án nyílik meg. * A Kisfaludy Társaság 87-ik közültje. A Kisfaludy Társaság február 11-én, vasárnap délelőtt féltizenegy órakor a Váci utcai újvárosháza közgyűlési termében tartja nyolcvanhetedik köz-ülését, amelyre szívesen látja a társaság alapítóit, pártolóit és a ma-