Magyarság, 1934. március (15. évfolyam, 48-72. szám)

1934-03-01 / 48. szám

1934 március 1. csütörtök ről. Киň Béla, aki eddig nem játszott jelen­tősebb szerepet a szovjetnél, most legutóbb a kongresszus zugó tapsai között mondta el beszédét. Ilyen körülmények közt, ha fel­szólalás már nem is segít, de a tények isme­retében a lelkiismeret megnyugtatására is közölni kel ezeket az adatokat. (Az inter­pellációt kiadják a külügyminiszternek.) A mai és régi interpellációk Gál Jenő az in­terpellációk elsorvasztása tárgyában interpellálja a kormányt. No van­nak most a fővárosi visszaélések. Elsik­kasztják a szegények pénzét. Illuzóriusnak tartja az interpellációs jogot. Keresztes-Fischer Ferenc belügy­miniszter válaszolt a felszólalásra. Elismeri, hogy az interpellációs jog csakugyan elvesz­tette a parlamenti életben leírt régi jelentő­ségét, de egészen más okból, nem olyan alapon, mint azt az interpelláló képviselő kifejtette. Nem azért sorvadt el az interpel­lációs jog, mert a miniszterek nem hallgat­ják meg a felszólalásokat. A házszabály különben sem kötelezi a minisztereket a szóbeli válaszra, hanem írásban is felelhet­nek. Jelenleg másképp értelmezik az inter­­pellációs jogot, mint régen. A Ház régi nap­lóiban ugyanis legfeljebb négy-öt interpellá­ciót mondtak el egy ülés keretében, ma hu­­szonöttől-hatvanig terjed az interpellációk száma. Anélkül, hogy lekicsinyelné a felho­zott panaszokat és a kisemberek bajait, vé­leménye szerint csak országos dolgokat kel­lene interpelláció keretében tárgyalni és nem mende­mondákon alapuló ügyeket. A mi­niszterek nagy elfoglaltságuk mellett nem válaszolhatnak huszonöt interpellációra, hi­szen azt sem tudják megállapítani, hogy a felhozott panaszokban mi az igazság. Amennyiben elsorvadt az interpellációs jog, úgy annak a felszólalások mennyisége az oka. A többség tudomásul vette a belügyminisz­ter válaszát. Súlyos adócsalási vádak egy nagyvállalat ellen A­n­d­a­h­á­z­i-K­a­s­n­­­a Béla a mezőgaz­dasági gépek és azok pótalkatrészei behoza­talánál történt visszaélések tárgyában inter­pellálja a kormányt. Az a vámvisszaélés, ami­ről szól, a földművelési miniszter traktorak­ciójával kapcsolatban évekkel ezelőtt történt. A traktorokat súlyuk szerint osztályozták a vámkategóriákban, a kisebb fajtájú, könnyebb gépek harmincpengős vám alá, a nagyobbak pedig nyolcvanpengős vám alá esnek. Meg­állapították, hogy a nehéz traktorok egy ré­szét a könnyebb kategóriák alapján számol­tatták el a cégek, tehát hamis vámbevallás alapján hozták be azokat, többmilliós káro­kat okozva ezzel a kincstárnak. A Dénes B. cég még a reklám terén is más eljárást kö­­vetet­t, mint a többiek. Ez a behozatali cég vámmanipulációk által több mint hétszázezer pengőt keresett. A feljelentés óta öt év telt el, de a bűnösöket eddig nem érte el a ható­ság. A Dénes-cég Erdős nevű vezérigazgatója a hatalmas anyagi sikereken kívül erkölcsi sikereket is ért el, amennyiben a Hofherr és Schrantz­ cég vezérigazgatója lett. A régi igaz­gatót négyszázezer pengővel végkielégítette az ötszázezer pengő alaptőkével dolgozó válla­lat. Újabban arról is szó van, hogy Erdős a kereskedelmi miniszternek a főnöke lesz, amennyiben a Ganz vezérigazgatói székébe ikerül. A belügyminisztérium detektívei is megállapították a nagystílű csalást, amely azonban egyes napokon meghiúsult a vámtisz­tek becsületességén. Ennek következtében ugyanez a cég ugyanazért a traktorért külön­böző napokon a legkülönbözőbb összegeket fizette vám fejében. Kéri a legerélyesebb vizs­gálat lefolytatását, amely súlyos adatokat fog eredményezni a vámigazgatóság szervei, pénz­ügyi tisztviselők, sőt a vizsgálatot vezető egyes detektívek ellen is. A Dénes B.-cég az ülés megkezdése előtt azt üzente neki, hogy ha interpellációjában szóváteszi az ügyet, olyan kellemetlenségeket fog szerezni neki, amineket képviselőnek még nem szereztek. Ettől nem riad meg s a csalók megbüntetését kéri. Imrédy pénzügyminiszter vizsgálatot és megtorlást ígér Imrédy Béla pénzügyminiszter a kor­mány nevében adott válaszában kijelenti, hogy helytelen elvámolásokról csakugyan érkezett feljelentés annak idején. A nyomo­zás nagy apparátussal indult meg, a vizsgá­lat céljára tárcaközi bizottságot létesítettek. A traktorok alacsonyabb elvámolására nézve megállapítást nyert, hogy egy időben nem volt részletes utasítás az új rendelkezések alátámasztására, amit azóta pótoltak. Bizo­nyos alkatrészeket egyes cégek már a fel­adás előtt leszereltek a vám alá kerülő traktorokról. Eckhardt Tibor: Kijátszása a vám­törvénynek! Imrédy Béla pénzügyminiszter kije­lenti, mivel a rendelkezés nem szól teljesen felszerelt traktorokról, egyetlen eset kivéte­lével a jóhiszeműséget védelmezni lehetett. Kisebb szabálytalanságokat a szóbanforgó cégnél is megállapítottak, az eljárás meg­indult, öt eset közül háromban a bíróság felmentő ítéletet hozott. Andaházi-Kasnya Béla: Bravó! Imrédy Béla pénzügyminiszter szerint a cég egyezséget ajánlott fel, amit nem fo­gadtak el, mire megindult a rendes jövedéki büntetőeljárás. A vámszaki közegek szere­pére nézve is merültek fel gyamnokok, az ......................................................■■■и... i i i ügyészség azonban bizonyítékok hiányában megszüntette az eljárást. Ulain Ferenc: Utasítást kapott. Imrédy Béla pénzügyminiszter ezután kijelenti, hogy vissza kell utasítaniuk a pénzügyminisztériumi tisztviselők ellen han­goztatott vádakat, de az összes adatokat ki­vizsgáltatja, a detektívek szerepével kapcso­latos iratokat pedig átteszik a főkapitány­ságra. Eckhardt Tibor: Hat éve folyik a vizs­gálat! Nagyon alkalmazkodóképesek a traktorok Andaházi-Kasnya Béla a miniszter válaszát tudomásul veszi, bár sajnálattal látja, hogy a miniszter információja több pontban ugyanazon a nyomon vezet, amely annak idején a nyomozást a zsákutcába jut­tatta. Felmutatja, hogy a cég a legkülönbö­zőbb nyelvű prospektusaiban 550-es fordu­latszámúnak hirdeti traktorait, de itt nálunk úgy látszik a klimatikus viszonyok használ­tak a motoroknak, mert nálunk a gépeken levő jelzéssel szemben a teh­nológiai vizs­gálat igazolta, hogy ugyanezek a gépek csak 500-at fordulnak és így az olcsóbb vámtéte­leket alkalmazták velük szemben. Kijelenti, hogy interpellációjában felsorolt vádjait nyomtatásban is kiadta, hogy a vámcsalók bíróság elé állíthassák. Milyen eszközökkel akadályozzák a független kisgazdapárt lapjának terjesztését Némethy Vilmos a Független Kisgazda című lap postai kézbesítése körüli szabály­talanságok miatt interpellál. Mindenekelőtt kifogásolja, hogy a független kisgazdapárt tagjait vidéken nyilvántartásba, rendőri fel­ügyelet alá akarják helyezni. A független kisgazdapárt faluról úgyszólván önként in­dult ki és szerveződik, mert sem párt­kasszával, sem kívülről jövő támogatással nem rendelkezik. Panaszok érkeznek, hogy a tagokat zaklatják, a pártköröktől főbírói utasításra minden tagváltozásról két példány­ban jelentést kérnek. Dinich Ödön: GPU!... Eckhardt Tibor: A munkanélküliek névjegyzékét még nem készítették el! Némethy Vilmos panaszolja, hogy kü­lönböző falvakban nem kézbesítik ki a párt lapját, s egy kézbesítő kihallgatás során be is ismerte, hogy az ellenpártiak befolyása következtében a lapokat nem kézbesítette ki, hanem elégette. Nap-nap után érkeznek vissza előfizetők címéről a lapok azzal a jel­zéssel, hogy a címzett nem fogadta el, ugyanakkor pedig reklamációk érkeznek a kiadóhivatalhoz ugyanazoktól a címektől, hogy a lapokat nem kapják kézhez. Dinich Ödön: Hogyis lehet a Független­ségen kívül más lapot terjeszteni! Némethy Vilmos elmondta, hogy Fuchs Gyula előfizetési megbízottat háromszoros igazolás után is letartóztatták a csendőrök előfizetők gyűjtése közben, átkísérték a szomszéd faluba, ahol az éjjelt a fogdában töltötte. A letartóztatást a törvény nevében eszközölték. P­akovszky Tibor: Szegény törvény, mi mindent elbír! A­n­d­a­h­á­z­i-K­a­s­n­y­a Béla félreértett szavai helyreigazítása címén szólal fel, kije­­­lentve, hogy előbbi interpellációjában a pénz­ügyminisztérium tisztviselőit nem vádolta meg vámcsalással, csak azt kifogásolta, hogy lassan megy a pénzügyminisztériumi vizsgá­lat. A gépjárművek megadóztatása Hegymegi Kiss Pál a gépjárművek megadóztatása tárgyában interpellálja a ke­reskedelemügyi minisztert. A debreceni ke­reskedelmi kamara arra kérte a minisztert, hogy az automobilizmus érdekében vigyék át az adóztatást a benzinre. Ez megtörtént ugyan, miután az adót csakugyan átvitték a benzinre, de meghagyták a járművek adó­ját is. F­a­b­i­n­y­i Tihamér kereskedelmi minisz­ter válaszában hangoztatja az automobiliz­mus fejlesztésének a fontosságát, éppen erre való tekintettel a kereskedelmi minisztérium­ban külön autóosztályt állítottak fel, hogy a gépjárművek felszabaduljanak a vasút gyámsága alól. A kérdés körül tárgyalások folynak a pénzügyminisztériummal s reméli, hogy megtalálják a megfelelő megoldást. Az interpelláló képviselő s a Ház a választ tudomásul vette. Bíróság elé kerül a vérségi parcellázás Ezután M­ó­­­z­e­s János a vezsenyi földsíj parcellázás ügyében interpellálta a föld­mivelésügyi minisztert. Azzal vádolja az Altruista Bankot, hogy öt százalék üzleti jutalékért a parcellázást átjátszotta a Tisza­­vidéki Hitelintézet javára és Tirnauer Samu személyében bevonult az ügybe a száz­­százalékos nyerészkedés. A vevőkkel kitöl­tetlen szerződésblankétákat írattak alá és sokszáz embert juttattak tönkre.­­­á 11 . . Miklós fölmivelésügyi minisz­ter válaszában azt mondja, hogy a lefoly­tatott vizsgálat nem igazolja mindenben az interpelláló képviselő adatainak helyes­ségét. Nem áll az, hogy az Altruista Bank kizárólag a stróman szerepét játszotta, elismeri, hogy csakugyan történtek sérel­mek a parcellázásnál, ezeket azonban az Altruista Bank ellen megindított perök fogják tisztázni. A jutalékot a miniszter is magasnak tartja, visszaélésekről azonban nem tud. Érdemleges választ majd csak a bírói döntés után adhat. zéből a tanár ajánlólevelét, zsebre­­gyűrte és megindult sietve, szemében egy felcsillanó könnyel, a pályaud­var felé. Rigoletto egy szót sem szólt hozzá, előlépett az oszlop mögül, hóna alá fogta az utazókosarat s megindult utána. Ott ment mögötte, kissé előregörbült háttal, ahogyan a tehercipelő hordárok men­nek. A szolga megváltotta a jegyet, kimen­tek a perronra, Sonja felszállt a vonatra, Rigoletto utána. Ott megszólította: — Hová tegyem a kosarat? Sonja megfordult, megismerte a ko­sarat, de az embert... — Hogyan kerül ez a kosár magához? — Loptam, — mondta mosolyogva a férfi. — Hová tegyem? A leány felismerte a hangját, hosszan, némán fürkészte az arcát, kissé elsápadt és halkan suttogta: — Jarcsenko ... Ruscana ... Csak a hangodról ismerlek meg ... A könnyek döntötték az arcát, a férfi kivette kezéből a zsebkendőt, megtörölte vele a szemét. — Sonja, engem nem kell siratni, ki győzné szívvel? Menjen haza, Sonja s ha meglátod a Volgát, csókold rá az én csókomat is. Hirtelen megcsókolta a leány száját s leugrott a vonatról. A szolga átadta a pénzt, meg a jegyet s ő is leszállt. Rigoletto rongydarabot kapart elő a zsebéből s integetett vele a mozgó vonat után. Sonja nem nézett ki, csak mikor a vonat megindult, megjelent az ablak­ban, intett Rigolettónak, hogy menjen oda. Rigoletto már nem érte utól a vo­natot, Sonja kiáltott valamit, de nem ér­tette meg. Azt látta, hogy papírgolyócs­­kát dobott ki az ablakon, ezt felvette. "Aztán integetett Sonjának soká, mesz­­szire, amig csak látszott a rohanó, fekete vonat ablakában egy fehér pont s mikor elhagyta a pályaudvart, kibontotta a papírcsomagot. Kis cédula volt benne, rajta egy név és egy cím: Török Andor, Angyal­ utca 2. IV. 5. szám. És a husz­­pengős bankjegy a cédulába göngyölve. Kisietett az utcára s rohant előre. — Angyal-utca kettő ... A negyedik ember egyik zugában meg­találta a címet. Benyitott. A szobában egy férfi ült az ágy szé­lén, amely a szoba egyetlen bútordarabja volt, azután volt még egy szék, kis bá­dogasztal s a falon egy megnagyitott fénykép, keret nélkül. A fénykép mo­solygó fiatalembert ábrázolt, egyenruhá­ban, a melle tele érdemrendekkel. A férfi két kezét kinyújtva tartotta a tér­dén s nézte a padlót. Alig tekintett fel, amikor Rigoletto belépett. — Török urat keresem. — Mi tetszik? Rigoletto fejét a nyaka közé húzta, fogalma sem volt, mit mondjon. Állt és hallgatott. Amaz sem szólt, ő sem. Köze­lebb lépett, leült mellé, mert úgy érezte, hogy most neki is igy esik jól: leülni, két tenyerét rátenni a térdére s nézze ő is a padozatot. Úgy is tett. Csak amikor leült, vette észre, hogy amannak térdén, a tenyere alatt egy fénykép van, a Sonja képe... ő is odanézett a képre. Később megszólalt: — Kié volt a kép? Amaz vállat vont. — Nem tudom. — Már nincs? — Nem tudom. Rigoletto beszélgetni szeretett volna Sonjáról, de látta, hogy jobb igy, ma­­gára hagyni a bánatot, hadd égjen, hadd égessen, marjon, mint a kohótű­z s öljön, ha kell, mint a hóhér. A buszpengőst a takaró alá csúsz­tatta, lassan, lábujjhegyen kisurrant s az ajtót csöndesen behúzta maga után. I­ zm­ ént Juc­d­y"­rcul de Salceim a kiválóan finom „Lady“ kölnivíz utánozhatatlan illatával emeli a nő természetes báját. Mi lesz a A miniszteri válasz tudomásulvétele után Gall­asz Ágost Rudolf a b­úzaértékesítés tárgyában interpellálja a földmivelésügyi minisztert. Eddig hiába várta az ország a gazdatársadalom olyan irányú megsegítését, hogy a gazdálkodás ráfizetéssel ne járjon. A gazdaadósságok rendezése körül csak egy komoly momentumot lát, a kamatcsökken­tést, egyébként sokféle módosításra van szükség. Hangoztatják, hogy a pénzügy­­miniszter rideg álláspontra helyezkedik a mezőgazdasággal szemben. Mielőbb töre­kedni kell a búzaértékesítés jobb lehetősé­gére és az export fejlesztésére. A lényeg nem azon van, lesz-e monopólium, vagy sem, ha­nem, hogy a külföldi vevők megkapják-e azt a búzát, amit a bemutatott minta alap­ján itt vásárolnak. Tudomása szerint a hol­landiai vevők nincsenek megelégedve a vá­sárolt búzával, mert átlagban nem kapták meg azt a minőséget, amit itt kerestek. Az eladott búzák ugyanis nem egyformák és a kevert búzák őrlési szempontból nem meg­felelőek. Az ország egyharmada jó minőségű búzával van bevetve, a panasz tehát nem annyira a minőség, mint inkább a külön­­féleség ellen irányul. Áldozatot kell hozni a magyar búza érdekében s ebből a célból búzával? Igen fontos lenne a tárházi szolgálat kiépí­tése. Fokozott gondot kellene fordítani a búza minőségére és figyelembe kell venni a külföldi megmozdulásokat is, mert a jobb értékesítéssel az egész gazdatársadalmon se­gíthetnének. A vámőrlésnél is súlyos kár éri a gazdákat. Ne csak a pásztorkutyák tartá­sával, hanem a buzaértékesítéssel is törőd­jenek az illetékesek. A gazdák a buzaértéke­­sítésnél teljesen ki vannak szolgáltatva kü­lönféle bankérdekeltségeknek. A földmivelésügyi miniszter a búzaértékesítési el­ v a 11 . . Miklós földmivelésügyi minisz­ter válaszában kijelenti, hogy a búzakérdés­­ben az összes megoldási módokkal foglalko­zik, mert a jövő termés számára feltétlenül megfelelő értékesítési lehetőségeket kíván biztosítani. A legerélyesebben kell viszont intézkedni az ellen, nehogy a spekuláció a várható jobb értékesítés reményében a most olcsón összevásárolt mennyiségeket átvihesse a jövő szezonra. A külföldre kerülő minő­ségeket azért nem lehetett fokozottabban el­lenőriztetni, mert a keverékminőségek ter­mészet szerint leginkább a kisgazdáktól ke­ innipenzitás, megn­yi, mentesül, ha ellentállóképességét Ovomaltine uzsonnára, egy csésze tejben 2—3 kávés­­rendszeres használatával fokozza. Reggelire, kanál Ovomaltine erősíti, edzi a szervezetet.

Next