Magyarság, 1934. március (15. évfolyam, 48-72. szám)

1934-03-15 / 60. szám

3934 március 15. csütörtök КШСАХРШГ. A makói termelők nem tiltik tovább a hagyma­­szindikátus uralmát Országos tiltakozó gyűlés készül Nemcsak Makón, hanem az egész ország­ban nagy feltűnést keltettek azok a cikkek, amelyekben a Magyarság részletesen ismer­­tette a Mezőgazdasági Termelők Egyesült Szövetkezete (METESz) irányítása alatt mű­ködő makóvidéki hagymaszindikátus tevé­kenységét. Annak idején azt hangoztatták, hogy a termelők érdekeit fogja szolgálni ez a szindikátus, amely azonban szinte rekvirá­­lásnak nevezhető tevékenységet végez a gaz­dákkal szemben, ugyanakkor pedig kül­földön egyedáruságokat osztogat. A METESz éveken át kizárólag csak a makói Pongrác (Fóliák) Sándor-cég érdekeltségét támogatta és makor Pongrác meghalt, annak sógorát, Grün Imrét állította szervezete élére és be­vonta ebbe a szindikátusi köpenyeg alatt űzött tevékenységbe Pasker-Schwartz, Mon­tag, Irloz, Weisz és a többi nagyobbrészt be­vándorolt kereskedőket. Makón úgy tudják, hogy tulajdonképpen a szindikátus kebelén belül egy úgynevezett szűkebb tömörülés, egy kis szindikátus mű­ködik, amely a hivatalosan megállapított áron alul veszi meg a megszorult emberek hagymáját. A megyegyűlésen nyíltan han­goztatta ezt a vádat Kovács Károly dr., a termelők egyesületének elnöke. Ugyanakkor pedig azt is elmondták, hogy a szindikátus által selejtesnek mondott és át nem vett hagymát ez a kisebb szindikátus megvásá­rolta, de természetesen a hivatalos árnál ol­csóbban, hogy aztán nagy haszonnal adja tovább a nagy szindikátusnak. Fáy főispán nyomozást is rendelt el ebben az ügyben és — mint makói tudósítónk je­lenti — a makói rendőrség megállapította, hogy a panaszok megfelelnek a valóságnak. Akadtak a hivatalos szindikátuson kívül olyan emberek, akik a kötött forgalmat arra használták fel, hogy potom áron összevásá­rolják a szorult helyzetben lévő makói kis­termelők portékáját és aztán minden kocká­zat nélkül nagy haszonnal adják tovább a hivatalos értékesítő szervnek. A hivatalos hagymaszindikátus ezekben az üzelmekben nem vett részt ugyan, de bizonyára ellenőriz­hette volna, hogy mit csinál az a néhány ember, mert pontos információkkal bír min­dig a makói hagymakészleteket illetőleg. Mindenki világosan látja, hogy a hagyma­szindikátus mai összetételében nem marad­hat fenn még akkor sem, ha esetleg sikerülne értékesíteni a jelenlegi körülbelül négyszáz vagonos hagymakész­letet a tavaszi hónapok­ban. E tekintetben, sajnos, nem biztató a helyzet, pedig követendő példakép ott lebeg­hetne a hagymaszindikátus előtt az 1920. évi hagymaakció, amikor egy altruista szervnek néhány hét alatt hétszáz vagon hagymát si­került külföldön igen jó áron eladni. Pedig ez a szerv annak idején nem került annyi pénzébe az államnak, mint a METESz és a mostani hagymaszindikátus. A makóvidéki érdekelt termelők rövidesen döntő lépésre szánják el magukat. Makón országos gyűlést akarnak ös­szehívni, ahová meghívják Purgly Emilt, az irányított gaz­dálkodás ismert propagálóját, továbbá Eck­hardt Tibort és több kisgazdapárti képvise­lőt. Megnyugtató kormányintézkedéseket kö­vetelnek itt, nemcsak a készletek értékesítése ügyében, hanem olyan irányban is, hogy a hagymaszindikátust szervezzék át. A jövő­ben kapják a gazdák az exporttámogatást és a fuvarkedvezményeket, főleg pedig szüntes­sék meg a kis szindikátus erkölcstelen mű­ködését, amely a termelők bőrére jut indoko­latlan haszonhoz. Megszüntették egyes textilgépek vámmentes behozatalát Megemlékezett a Magyarság arról a hábo­rúságról, amely a textilgépek behozatala és elvámolása körül támadt a magyar gép­ipar, továbbá a textilgyárak között. Utób­biak ragaszkodtak ahhoz, hogy a kormány csak néhány gépre és alkatrészre korlá­tozza a behozatal megnehezítését, míg a többi gyártmányok, épp úgy, mint eddig, a jövőben is külön engedély nélkül és vám­mentesen legyenek importállatók. A kor­mány azonban, tekintettel a magyar vas- és gépgyárak kedvezőtlen konjunktúrájára és hatalmas technikai felkészültségére, most rendeletet adott ki, amelyben megszüntette a textilgépek, készülékek és alkatrészek eddigi általános vámmentességét és a gé­pekre mázsánként 50—70 aranykorona vá­mot vetett ki. Kivételt csupán huszonnégy, külön felsorolt gépre nézve tesz, amelyekre előírja, hogy ezek továbbra is vámmentesen hozhatók be. (Amerika retorziókat sürget Kanada és más, búzatermelésüket fejlesztő állam ellen.) Április 5-én kezdődik Rómában az újabb búzakonferencia, amelyen előrelátható­lag nagy viharok lesznek. Főleg a washing­toni kormány készül offenzívára több búza­termelő állam ellen, melyeket a nemzetközi búzaegyezmény megszegésével vádol. Az amerikai delegátusok azt az utasítást kapták kormányuktól, hogy ne járuljanak hozzá a római tanácskozáson a búzaárak semmiféle nemzetközi minimálisához addig, mííg a többi búzatermelő ország nem nyújt garanciát arra, hogy az elhatározott vetésterület-csök­kentést végre is hajtja. Megállapításuk sze­rint főleg Kanada nem alkalmazkodott ezek­hez a londoni határozatokhoz, de más álla­mok is vannak, melyek aláírták ugyan a lon­doni egyezményt, de azt nem tartják be.­­ (A Magyar Földhitelintézet) március hó 14-én tartotta meg ezévi rendes köz­gyűlését, melyben az igazgatóság az elmúlt 71-ik üzletévről szóló jelentését és az 1933. évi mérleget terjesztette elő. Az 1933. év de­cember 31-én fennálló törlesztéses kölcsönök állaga kitett 98.332.775 pengő 11 fillért. A hitelezők — a takarékbetétet is beleértve — kitesznek 77.892.742 pengő 94 fillért. A mér­leg egyik oldala 202.968.613 pengő 52 fillér végösszeget tüntet fel, az évi összforgalom pedig 1.359.167.874 pengő 60 fillér volt.­­ (Kényszeregyezség.) A győri törvényszé­ken Vizkelethy József törvényszéki bíró elren­delte a csődönkívüli kényszeregyezségi eljárást Hoffmann Ede magyaróvári vőröskereskedő el­len. Követelések bejelentése április 7-ig az OHB budapesti központjánál. i. (Nem fogadták el az Általános Fo­gyasztási Szövetkezet alkalmazottai az újabb bérredukciót.) A kereskedelmi alkal­mazottak egyik érdekképviseletében izgal­mas tanácskozás folyt az elmúlt napokban. A szocialista vezetés alatt álló Általános Fo­gyasztási Szövetkezet alkalmazottai tartot­tak gyűlést, amelyen éles hangon tiltakoz­tak az újabb 2 százalékos bérredukció el­len. Ez annál súlyosabban érinti az alkal­mazottakat, mert keresetük úgyis a létmini­mum alatt mozog. A gyűlésen élesen kikel­tek a szövetkezet vezetői ellen, akik autókon járnak, van köztük villatulajdonos is, de a szövetkezeti alkalmazottak bérét mégis re­dukálják. Végül elhatározták, hogy a fizetés­­leszállítást nem veszik tudomásul, hanem ha ahhoz a vezetőség ragaszkodik, akkor in­kább sztrájkba lépnek. *— (Már a Városligetben működik a nemzetközi vásár műszaki Irodája.) Hat hét múlva nyílik meg a Budapesti Nemzetközi Vásár és erre való tekintettel a vásár város­ligeti területén egyidejűleg megindultak a vásárváros felépítésének előmunkálatai is A vásár műszaki osztálya május 16-tól, péntektől kezdve már az iparcsarnok mel­lett elhelyezett vásárirodában áll a kiállí­tók és érdeklődők rendelkezésére. A vásár műszaki osztálya reggel 9—2-ig és délután 4—6-ig tart hivatalos órát a városligeti irodában. Telefon: 19­6-49. *— (Vladivosztok lesz az orosz—amerikai árucsereforgalom központja.) Nagy elő­készületek történnek a szovjet és az Észak amerikai Egyesült Államok kereskedelmi forgalmának kimélyítésére. Vladivosztok lesz a legfőbb kereskedelmi gócpont, ahol az amerikai kormány főkonzulátust és külön ke­reskedelmi kirendeltséget állít föl. Az ame­rikai hajózási vállalatok új és rendszeres teherhajó járatokat állítának be San Fran­­cisko és Vladivosztok között.­­ (A SERMA nem akar állatkiviteli mo­nopóliumot.) A Sertés- és Marhakereskedők Tenyésztők és Vágók Egyesületének elnök­sége annak megállapítását kéri, hogy érdek­képviseletük nem kezdeményez akciót az állatkiviteli monopólium érdekében, mert ez nem szolgálná kellőképpen a mezőgazdasá és a közgazdaság érdekeit. —­­Ford felemelte munkásainak bérét. Igen érdekes bejelentést tett Ford, a világ­szerte ismert autókirály, akinek tudvalévőleg éles harcai voltak Roosevelt kormányával Most Ford valamennyi üzemében 4—4,5 dol­lárról 5 dollárra emelte munkásainak napi bérét és ez a bérjavítás mintegy százhúsz ezer munkást érint. Ellanyhult a tőzsde A részvénytőzsdén a néhány nap óta uralkodó szilárdság szerdán gyengülésnek adott helyet. A gyengülést főleg a filksm­atozású papírok piacán beállott lanyhaság, továbbá realizációs eladások váltották ki. Nyitáskor még elég élénk volt az üzlet és jól tartott árfolyamok voltak érvény­ben. A tőzsdeidő későbbi folyamán azonban a forgalom elcsendesedett és az irányzat elgyen­gült. A tőzsde túlnyomórészt gyengébb árfolya­mokkal zárt. A fix kamatozású papírok piacán az árfolyamok jelentékenyen visszaestek. Előző zárlat Előfordult kötések Zárlat Nemzeti Bank 140.5 139.5 139.5 Első Bp. Malom 13.—— 13.5 Hungária-malom 7.2— 7.25 Kőszén 294.— 292—295 292.— Salgó 21.35 21.3—21.7 21.35 Urikányi 38.75 39—39.25 39.— Athenaeum 20 —— 21.5 Franklin 9.— 10—10.3 10.5 Stephaneum 4.75— 4.75 Csárky 3.2— 3.5 Fegyver 66.25 62.5—66 63.— Ghaudoir 8.—— 8.— Ganz 15.9 16—16.9 16.3 Győri vagon 9.—— 9.— Lámpagyár 22.— 23.5—24 23.75 Rima 21.6 21.8—22.5 21.8 Schuller 10.5— 10.5 OFA 7.4 7.7—8 7.9 Nasici 69.5 70—71.5 71.— Duna-Száva 10.75 10—10.65 10.3 HÉV 50.— 48—50 48.— Levante 2.4 2.6—2.85 2.75 Nova 19.4 18.7—19.1 18.8 Trust 82.6 82.5—83 82.5 Áramvasut 15.75 15.9—16.1 15.9 Délcukor 67.5 67.5 68 — Magyar Cukor 93.5 93.5—94 93.5 Georgia 19.— 18.75—19 18.75 Egyesült Izzó 287 — 281—290 279.— Gschwindt 98.—• 100—101— 100 — Polgári Sör 92.—— —• Goldberger 42.— 42.5—44.5 44.— Juta 15.— 14—14.5 14.25 Pamutipar 52.75— — Szegedi Kender Chinoin 13.7 14.2—14.5 14.25 5.5 5.5 5.5 Danica 2.—— 2.2 Diana 51.— 53 53.— Flóra 10.5— 12.— Műtrágya 15.75 15—15.75 15.— Felten 105.—— 105.— Gumi 39.— 39.5 39.— Vasutforgalmi 18.6 •H 18.25 Telefon 7.4 70—7.8 7.7 Zagyva 14.75— 15.— 1933. évi ptj. 100.— 100 . —» I—IV. hadikölcsön 0.31 0.31—0.32 tm VI—VII. hadik. 0.27 0.27 far**­­—VII. hadik. 0.27 0.27 Ш* IV. hadikölcsön 0.25 0.25 —«* V. hadikölcsön 0.25 0.25 --■ VIII .hadikölcsön 0.26 0.26 bh­ 1910. évi föv. 46.5 46.5—47 1914. évi főv. 47.25 47.24—48.16­­-H 1927. évi főv. 50.5 50.5—52.5— Sziliarany 5460—5485; Napoleon 32.30—32.50. is. (Magyarország változatlanul vezet a svájci borbeviteli­ statisztikában.) Ez év februárjában Svájc bor­bevitele a múlt évi adatokkal szemben némileg csökkent, de a fehér borimport tekintetében Magyarország közel tízezer hektoliterrel megtartotta vezető­szerepét. Vörösborban első helyen Olasz­ország, második helyen pedig Franciaország áll , (A nemzetközi devizaforgalomban) szer­dán az angol font továbbra is ingadozásoknak volt alávetve. A hollandi forint emelkedő irány­zatot mutatott, a többi valuták általában az előző napi árszinten mozogtak. Később változá­sok alig voltak észlelhetők Az angol font eleinte gyengülésre hajlott, míg a hollandi forint tovább emelkedett Külföl értéktőzsdék Bécs, március 14. Az értéktőzsde nyugodt üzletmenet mellett túlnyomórészt magasabb ár­folyamokkal nyitott. Később eladási hajlandóság mutatkozott és egyes értékek lemorzsolódtak. Kötések csa­k elvétve történtek. — Zárlat: Län­de­rbank 15­85, osztrák nemzeti bank 153, Duna­­gőzhajózási 4.10, Áramvasút 17.55, Kohó 9.10, Magyar Általános Kőszén 334, Felten 54.75, Ma­gyar Cukor 106.50, Semperit 42.50, Berlin, március 14. Tartózkodó nyitás utánt az irányzat nyugodt volt. Napi­ pénz 44*—VA%­. Az üzletidő későbbi folyamán gyengülés jelei mutatkoztak s az árfolyamok álfásában) V­—1%-kal estek a nyitási árfolyamok alá. —­ Zárlat: Dresdner Bank 65.25, Reichsbank 161,­­Reichsbahn 113, Aku 65, AEG 31 */s, Bemberg 61.5, I. G. Farben 140, Felten &34s, Gelsenkirchen* 68.75, Rhein Braunkohle­ 203.5, Rhein Stahl 93.75, Glanzstoff 90.5, Otavi 14'/0. Nemzetközi pénzpiac Zürich, március 14. (Devizazárlat.) Pária 20.38, London 15.79, Newyork 309.75, Brüsszel 72.2214, Milánó 26.56, Madrid 42.20, Amszter­dam 208.45­, Berlin 122.95, Bécs 73.30, Schilling 56.60, Stockholm 81.40, Oslo 79.35, Kopenhága 70.50, Prága 12.85, Varsó 68.32V7, Belgrád 7.00, Athén 2.94114, Istanbul 2.50, Bukarest 3.05, Hel­­­si­nki. 6.96, Yokohama 93.50, ZÜrich, március 14. (Délutáni devizaforgalom)* Páris 20.38, London 15.80, Newyork 300.76, Brüsszel 72*2214, Milánó 26.55, Madrid 42.20, Amsze­rdam 208.50, Berlin 12­.921/*, Bécs, március 14. (Devizazárlat.) Budapest 124.295, Amszterdam 283.60—285.20, Belgrádi 12.516, Berlin 167.10—168.10, Brüsszel 98.20­* 98.80, Kopenhága 95.25—96.25, London 21.481/* —21.68’/*, Madrid 57.00—57.60 Milánó 36.10—­ 36.30, Newyork 420.60—124.60, Oslo 107—108, Paris 27.721/4—27.88*4, Prága 17.44—17.56, Szófia 4.96—5.00, Stockholm 110—111, Varsó 79.36— 79.84, Zürich 136.02—136.82. 1 ! Valuta és devizapiac A Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamai­ Valuták: Angol font 17.45—17.85, belga 79.16—* 79.74, cseh korona 14.05—14.20, dán koronái 78.00—79.00, dinár 7.80—8.30, dollár 338.25—* 348.25, francia frank 22.30—22.50, hollandi fo­­rint 231.50—232.90, lengyel zloty 64.75—65.25, lei 3.42—3.46, leva 4.00—4.26, lira 29.99—30.20, német márka 135.70—136.60, norvég korona­ 87.90—88.90, osztrák schilling 78.70—80.70, svájci frank 110.70—111.40, svéd korona 90.20—21.20, kanadai dollár 332.00—352.00. Devizák: Amszterdam 231.70—232.90, Belgrád 7.80—7.90, Berlin 135.80—136.60, Brüsszel 79.261 —79.74, Bukarest 3.41—3.43, Kopenhága 78.20—­ 79.00, London 17.54—17.68, Milánó 30.00—30.18, Newyork 342.25—348.25, Oslo 8. 10—18.90, Páris 22.33—22 47, Prága 14.07—14.17, Szófia 4.1 Is/1—1 4.1414, Stockholm 90.40—91.40, Varsó 64.86­* 65.25, Zürich 110.80—111.40. Clearing-árf­oly­amok: Berlin 136.20, Brüsszel 79.50, Bukarest 3.42, Milánó 30.0926, Páris 22.4016, Szófia 4.13, Bécs 80.454. 1. 17 ­ (Nagy megrendeléseket kapott Orosz­­országtól az osztrák gépipar.) Bécsi jelen­­tés szerint az osztrák nehézipar konjunktú­rája lényegesen megjavult, ami az autó- és gépiparon kívül a konfekciós vállalatokra is kiterjed. Főleg nagyarányú orosz megrendez­­ések hozták ezt a kedvező üzletmenetet, amely annál örvendetesebb, mert az osztrák gyárosok félnek a csehekkel kötendő új ke­­reskedelmi szerződés konzekvenciáitól, az olcsóbb cseh koroma ugyanis éles versenyt fog támasztani az osztrák ipar külföldi piacain. М НОШВШГ. Az országos mezőgazdasági kiállítás a magyar állattenyésztés vizsgája A közeli napokban megnyíló országos mezőgazdasági kiállítás iránt ez évben ör­vendetesen nagy érdeklődés jelentkezik. A vidéken megtartott tenyészállatvásárokon a tenyésztők élénk érdeklődést mutatnak és már ez a körülmény is sejtetni engedi, hogy az ez évi budapesti mezőgazdasági kiállítá­son az előző éveket jelentősen meghaladó vásári forgalom lesz. Beszéltünk Magyar­­ország egyik legnevesebb szarvasmarha­tenyésztő gazdájával, m­árcsu­ Farkas Ferenc gazdasági főtanácsossal, aki kiváló állatai­val az utolsó esztendőkben ismételten nagy­díjat nyert a kiállításon. Most következő­képpen nyilatkozott a tenyészállatnevelés helyzetéről és a mezőgazdasági kiállítás je­lentőségéről állattenyésztésünk szempont­jából: „A mai bizonytalan időkben a tenyész­­állatnevelés, mint minden mezőgazdasági termelés, nagy kockázattal jár. A tenyész­­állatok fölnevelése másfél-két évig tart és ez olyan hosszú idő a mai zavaros és bizonyta­lan gazdasági viszonyok között, hogy itt előre még csak sejteni sem lehet és lehetett, hogy az állatok eladásakor azon keresni leh­­et-e, vagy rá kell fizetni. Hogy a ten­y­ész* állatnevelés Magyarországon már két évvel ezelőtt teljesen meg nem szűnt, azt csak an* nak lehet köszönni, hogy az állattenyésztő gazdákat elsősorban nem az anyagiak, ha*­nem a tenyésztés iránti szeretet vezeti és az, az utóbbi években már a minimumra csök­­kent hit, hogy a mai és az elmúlt évek k­a­tasztrófális gazdasági depressziójának meg kell szűnnie és be kell következnie a javu­­lásnak és erre az időre át kell menteni azt at nagy értéket, amit ma a magyar tarka* marha tenyésztése jelent. Ma minden gazda nagyon szűk büdzsével dolgozik és bizonyt gondot­ jelent az, hogy elő tudja teremteni azokat a költségeket, amiket bele kell etetni és jó törzsbikák vételárával bele kell fek­­tetni a tenyészetbe. Szerintem a mezőgazdasági kiállítások megrendezésére minden évben szükség van.

Next