Magyarság, 1934. március (15. évfolyam, 48-72. szám)
1934-03-25 / 68. szám
пншцвнп 1934 március 25. vasárnap МШШШЖяг Egy új világ kezdetén... (Beszélgetések Eibl professzorral, a nagy bécsi történetfilozófussal) Írta: BALLA BORISZ Bécs, március hó (A „Vom Sinn der Gegenwart“ híres Szerzőjével egy intim bécsi társaságban találkozott e sorok írója s a ritkának nevezhető szerencse, valamint M. báró, a házigazda szívessége folytán több mint egy órát kérdezhettem Eibl professzort vacsora után olyan problémákról, melyeknek ő ma kétségkívül egy egész nemzetközi tudományos világ által elismert nagy szakértője. A bécsi egyetem filozófiai tanszéke, mely professzorának személyi súlyával is, temérdek külföldit vonz hallgatónak (a tengerentúlról is). Eibl professzor révén egyik érdekes centruma lett egy modern és sokban katolikus beállítottságú, új szellemtörténeti iránynak. Mint laikus, most, sajnos, inkább csak ötletszerűen kérdezhetem Eibl professzort. Nagybányú elfoglaltságai közben (a megalkotandó, új rendi osztrák államhoz való hozzászólások és munka, külföldi, főleg a német egyetemeken tartott előadások stb.) most dolgozik a „Grundlegung der abendländischen Filosofie“ című művén. Egyéb, már megjelent, ismert kötetei: „Augustinus und die Patristik“, „Ausklang der antiken Philosophie" stb.) Kérdező: Vacsora alatt N. N. érdekesen nyilatkozott Rosenberg Alfred új faji és világnézet-mithoszáról. Bizonyos, hogy ez a mithosz az új német világnak, a Drittes Reichnek mintegy büszkeség és öntudattartálya lett. A hitleri mozgalomnak ez a titokzatos és dinamikus hajtóereje hogyan illesztendő be az újjzilágkép kialakító erői közé? Eibl professzor: Mint démonikus és talajfelszántó erő, olyan erő, amely faji kérdéseknél és a biológiánál kezdi, hogy majd egy új szellemnél s egy új etikai felfogásnál befejezze. Mire azonban ide fog érkezni, addigra az egész probléma megszűnt specifikus német probléma lenni. Tökéletesen el fogja hullatni faji és biológiai élet s beállítottságát; gondoljunk a lepkére, mely már elhagyta gubóját. A materialista fejlődés már szenilis, vagyis agg, vagyis végkorában— ne felejtsük el — az embereket nagyjában még egy anyagias értékelési skála vezeti. Gondolataik és érzelmi logikájuk még az anyagtól színezett s ezt a levegőt szívják. Az új világ, előkészítő erőivel, mintegy anyagias(biológiai-faji teóriák) álruhába öltözik, hogy így könnyebben tudjon hatni a még anyagias régi világra. De ez a behatás már arra való, hogy szétrombolja ezt a világot. A régit. Kérdező: Rosenbergék, akik, tévedésükben mintegy öntudatlan eszközei egy eljövendő, egy új és éppen az ő elméletüket megcáfoló fokozatnak, objektíve mikor és hol tévednek? Eibl professzor: Rosenbergék faji elmélete tudományosan, persze tarthatatlan. Ezzel összefüggő világnézeti felfogásuk pedig (pl. vegyük a „nemes ragadozó“ dicsőítését) szembehelyezkedik a szellemi törvények tanúságaival. Ez a törvény az, amely a jót (a „nemes ragadozókból jó a „nemes") nem engedi összeházasítani egy etikai non-valeurrel, egy nem erkölcsös fogalommal (ragadozó). Rosenbergék egyenlete hibás, matematikai káosz. Jelentősége azonban éppen a káosz ereje, mely felforgatja a régi, korhadt formákat. S előkészíti más segítő erőkkel a ma uralkodó emberformának és szellemnek végső kimúlását. Ezek az új erők, másutt, csak épp hogy érintsem, a dollár-mentalitás ellen feltámadó amerikai farmer-mentalitás, Franciaországban a vallásos szellemnek revindikációs igényei éppen a vezető értelmiség körében, Olaszországban az az érték-kicserélő forradalom, mely az összesség fegyelmi ritmusát követi s ebben a ritmusban kezdi lassan nem meghallani a profit egyéni követeléseit és jajveszékelését. Mindez csak kezdet. Visszatérve Rosenbergre. Tudományosan hibás elmélete a darwini vonal végső kicsendülését jelenti. Fokozatok ebben a vonalban többek között Schelling, Schopenhauer és Nietzsche; babonás borzongása az élet, mint olyan előtt s nem mint egy metafizikai, egy szellemi és isteni elv előtt. A darwini evolúciós elméletet Nietzsche nem is merte megdönteni, hanem egy kellemes és heroikusnak tűnő megoldásban elfelejtetni akarta, mondván: az állati eredet még nem akadálya egy legmagasabbrendű biológiai formának. S az embernek most ezt kell elérnie: a felsőbbrendű, Übermensch formáját. Schelling, Nietzsche az „életet" mint csupán biológiai stb. tényt Darwin végzetes felfogásaként örökölték. Az egész tizenkilencedik század leborult a triumfáló, dicsőséges anyagi létében kibontakozó „életeszmény előtt. Ez azonban ilyen formájában mint biológiai állítás és elv nem is vette az utóbbi száz esztendőben figyelembe az életünk, a biológiai fejlődés mögött működő metafizikai elveket, egy biológián túli értelmét az életnek és mindenségnek. E hamis, e darwini, e biológiai életelv most Rosenbergék kezében faji műhosszá alakult. Nietzsche „felsőbbrendü" emberét Rosenberg egy német faji, tehát egy anyagias idealizmus keretében az északi embertípusból akarja kitenyészteni. Anyagias idealizmus ... — újra egy összeütközés, ellentmondás, nonszensz. Kérdező: Rosenbergék elgondolásának síkján — ha ez a sík hibás is — mozogva, vájjon az uralkodó faj, a „Herrenrasse" csupán az észak-árja, a germán népközösségre szorítható-e? Eibl professzor: Még így sem. A „nemes ragadozóit nem hagyhatjuk északgermán, sőt még nem is árja monopóliumnak. Az északi fajokon túl, legalább ilyen mértékben megtalálhatni a rosenbergi nemesség, a „Herrenrasse" és „Herrenmensch" attribútumait a turáni és — a hozzáértők jól tudják — az arab fajokban. S hogy mindennek menynyire másodrendű jelentősége van, hogy a szellemi erő, a szellemi tudatképzés mennyivel inkább hordozója, kialakítója és egységesítője új kultúráknak és kifejezési formáknak, példa rá a latin, vagy Vegyük közelebbről, a francia példa. Ez a latin népcsalád, vezető és penetráns hordozója kultúrának, szellemnek, gondolati és gazdasági formáknak: hat rétegből állt. Ezek közül három megalázott, megtört és megkevert, három pedig „uralkodó" réteg, úgynevezett Herrenrasse. Benne él tehát a leigázott őslakosság, aztán a legigázott kelta köznép, aztán a leigázott gallorománok minden ingerlékenysége, ideges csökkentértékűség érzése és nőiesen finom passzivitása, befogadó és elfogadó készsége. S ugyanakkor benne, közte és rajta él a három uralkodó réteg minden férfias éle, büszkesége és kitartása: a kelta nemességé, a római hódítóké és végül a két germán győzőnek, a burgund és frank törzseknek ereje. A kölcsönhatások között azonban a szellem megtalálja kifejlődési, teljes, egységes és diadalmas formáját. Kérdező: Ha a szellemi adottságok azok, amelyeknek itt centrális jelentősége volt s amelyeknek mindenféle életvagy kultúrforma kialakítására nagyobb jelentőségük van a biológiai adottságoknál, akkor a faji keveredés nem jelent egyáltalán hátrányt? Eibl professzor: Az egész világtörténelem egyetlen példa arra, hogy nem. Ne is beszéljünk az ókori világról, vagy ne is beszéljünk az angolszász testről. Erre nagyon is érdekes példa éppen a zsidó faj. Egységesebb és penetránsabb szellemi képletet, átütő hasonlatosságot, gondolati és törekvésbeli formát el sem képzelek. Az arravaló fajok átvették egy szellemi formának, egy furcsa rendeltetésnek és missziós gondolatnak (negatív és pozitív értékeivel) minden tulajdonságát. Ez biblikus mélyekből s titokzatos törvények által hajtva tartja őket össze, teszi hasonlóvá a zsidókat nemcsak a belső, a gondolati, de a külső megjelenési formákban is. No, már most, biológiailag a zsidók nemhogy egy, hanem négy különböző fajból szivárogtak össze: előázsiai, indogermán, szemita és turáni fajokból. A szellemi elv azonban győzött; úgy hajlította, formálta át a biológiai adottságokat, ahogyan az egy titokzatos metafizikai célszerűségnek megfelelt. S az az uj világ és uj kultúra melynek most küszöbén állunk, a faji káoszban, az egyes fajták ébredő, viharos rángatódzásaiban is jelentkezik; az anyag előbb megremeg, midőn az uj villanyerő, az uj szellem belé akar hatolni. Egy egész értékrendet akar ez az új szellem tökéletesen és fenekestől felfordítani — egy egész világot. Azt az értékrendet, amelynek tetején ott ült az utolsó században s ott uralkodott mindenen a homo oeconomicus, a gazdasági, — a profit, — a pénzember. Ennek megdöntésére indít, ha bármilyen tudománytalan és kezdetleges elméletek forrongásai közt, de döntő rohamot a germán nép is. Ez a színjáték az igazán grandiózus színjáték, a faji harcok és teóriák nem is jönnek számításba mellette, apró tüzek a kitörő vulkán előtt. Az új kulturális — s ezzel kapcsolatban talán Magyarország elképzelhető hivatásáról is, nagyon szívesen elbeszélgethetünk majd legközelebb. Másodszor is megmérgezf® magát és meghalt Raitsits Félesztendő előtti, akkoriban is nagy fel-tűnést és általános részvétet keltő öngyilkossági kísérlete után, a péntekről szombatra forduló éjszakán másodszor is megmérgezte magát Taitits Emil dr., az állatorvosi főiskola népszerű tanára, s az orvosi segítség már elkésett, a tragédia szombaton reggelre beteljesedett. A kora reggeli órákban riadt női hang kérte a mentők segítségét a Bethlentér 3. számú házba, ahol harmadik emeleti lakásán Raitsits Emilt eszméletlenül, habzó szájjal, hörögve találták ágyéban. A mentőorvos már ott ketalálta Vándorffy József dr. háziorvost, de az orvosi vizsgálat csak anynyit tudott megállapítani, hogy a méreg már elvégezte romboló munkáját. A tanár — valószínűleg a kora éjjeli órákban — sztrichninbefecskendezéssel szervezetébe vitte a mérget s mire hozzátartozói fölfedezték tettét, már minden orvosi beavatkozás hiábavaló volt. Raitsits Emil dr. édesanyjával és feleségével lakott a Bethlen-téri házban. Hozzátartozói kétségbeesetten és tehetetlenül nézték a tudós professzor lelki összeomlását, amely két évvel ezelőtt, fivére öngyilkosságakor kezdődött s amely a múlt év augusztus 2-án már egy öngyilkossági kísérlethez vezetett. Akkor morfiummal mérgezte meg magát s búcsúlevelében idegei összeroppanásával indokolta az öngyilkosságot. A gondos orvosi ápolás tavaly megmentette életét, Raitsits Emil feleségével külföldi útra indult pihenni és gyógyulni s amikor utazásából visszatért, újból megkezdte rendelését és óráit az állatorvosi főiskolán s rendszeresen végezte munkáját az állatkertben is. Hozzátartozói mármár azt hitték, hogy lemondott öngyilkossági terveiről, az utóbbi hetekben azonban újabb idegösszeroppanás jelei mutatkoztak rajta. Pénteken, március 23-ántolt fivére tragikus halálának második évfordulója. Raitsits professzor délben a Ferenciek templomába ment, ahol magába roskadva, hosszan imádkozott elhunyt testvére lelki üdvéért. Délután a mezőgazdasági kiállításon járt, azután hazatért lakására s vacsora után a szokottnál melegebben és hosszasabban búcsúzott el édesanyjától és feleségétől. Az aggódó kérdezősködésre mosolyogva felelte, hogy semmi baja nincsen és idegei nyugodtak. A reggeli órákban azután élettelenül, hörögve látták viszont hozzátartozói az életunt professzort. A rendőri bizottságnak nem sok munkája akadt a tragikus öngyilkosság színhelyén, újabb búcsúlevelet nem találtak, de a tragédia képe tisztán kialakult a hatóság, emberei előtt. A rendőri bizottság intézkedésére Raitsits Emil holttestét a törvényszéki orvostani intézetbe vitték, a család kérésére azonban valószínűleg mellőzni fogja az ügyészség a boncolást Raitsits Emil az állatkórtan európai hírű tudósa volt, számos szakmunkát irt, tudományos munkásságának értéke szintén kiszámíthatatlan. Különösen a magyar kutyatenyésztés vesztett sokat Raitsits professzor halálával, hiszen ő volt az, aki a magyar komondort, kuvaszt és pulit elismert, értékes és nemes kutyafajtává léptette elő külföldön. Ő volt az, aki különféle forrásmunkákból kikutatta a magyar kutyafajták nemes eredetét, elkészítette a magyar kutyák leszárma- zási könyvét s a legtöbbször pénzt sem fogadott el a beteg állatok kezeléséért. Hozzátartozói szerint a túlfeszített munka okozta lelki összeomlását. A Raitsits-családban hárman vetettek véget önkezükkel életüknek s a tragikus sorsú professzor negyedik a szomorú sorban, a Szülőktől Jóságukért és szépségük!t, a KOVACSEVICS gyermekárúnak. A kibővített gyermekruha-osztályon hatalmas választék várja: az aprósásokat, — s parányi árak: a Szülőket. JelszórásHa Прав vászonból, 8 éves gyermek rétiét* — P Emelkedés 20 mi. 1.60 Leinykeruha orape de ekmebil, S érés szerraek részére... P emelkedés СО fül 5.80 Fiú sperkuha csinos, 3 éves gyermek részére Emelkedés 40 fül. ______e 10.30 Emelkedés 70 Hlf. Kyermekruhák, kabátok, fehérneműek, kötöttáruk, cipők, stb. Gyermekcipő-osztályomon óriási választék minden Matrózrufia птл névetbel, 6 éves nagyság, leánykák részére, P ■ we _ w Emelkedés 70 Ши Tranch-coal .... lenykák és fiúk részére. 3 éves nagyság ... P ■ ePerelt Emelkedés 70 ГШ. Matrózkacsát .... leánykák és Пак részére. 8 éves nagyság... P о «SawXß , kitűnő minőségben, fajta gyermekcipőben. /továcserk# JfUtenki IV. ЪеЩ Látodóc-utca 3. tel.: 899-03, 899-61, 899-68. 11 Az 1934. évi Mikszáth Kálmán-díj nyertese: GERGELY MÁRTA A sajanosó A húsz esztendős szövőmunkásnő első írásával megnyerte a legnagyobb magyar regénypályázatot A mai fiatalság és a nem csüggedő életszeretet himnusza ez a könyv. Ára fűzve P 3.20 Kötve P 4.40 A ,Jó Könyvek" áprilisi kötete MALTHA OSTENSO. 1»шин Egy szép kanadai leány szenvedések és könnyekkel teli útja az igazi boldogságig Ára fűzve P.SO Kötve P 1.90 KNUT HAMSUN паду regénye ЮММI fiml Propaganda kiadásban 416 oldal Uj éra kötve P 2.80 Eddigi ára P 6.40 volt Pantheon Kisüss