Magyarság, 1934. április (15. évfolyam, 73-96. szám)

1934-04-15 / 84. szám

1934 április 13. vasárnap ТИМЖ181­Д.Ю ban nem fog-e olyan változás bekövetkezni, amely az egész számítást halomra dönti. Végül azután megmarad a letört fogyasztási tejár, de nem tartható fenn majd ezen a színvonalon az ipari tejár. Ne a gazdaközönség bőrére javít­sák az ipari tejárakat A gazdaközönsség minden rétege állandóan kívánja és javasolja az ipari tejár javítását, ezt azonban nem a termelők zsebéből, ha­nem azok zsebéből kívánja keresztülvinni, akik az ipari tejből készült tejtermékeket fogyasztják. Ma a belföldi fogyasztók a vajon át a tejért még 10 filléres árat sem fizetnek, amiből lemegy még a feldolgozási, gyűjtési, szállítási, stb. költség. Miért kell azonban a vajat fogyasztó és így tulajdonképpen inkább módosabb városi lakók részére a termelőnek a tejet ráfizetéssel előállítani? A termelési költségeknek megfelelő tejárat az ipari tejet illetve tejtermékeket fogyasztó közönségnek kell megfizetnie, nem pedig a többi tejter­melőnek, legalábbis a mezőgazdaság érdekét szem előtt tartó megoldásként ez kívánko­zik. A gabonaárjavítási akciónál mindenki természetesnek találja, hogy annak terhét csak a fogyasztóközönség viselheti, csupán a tejnél keresnek mindig olyan megoldást, amelynél a fogyasztókat a termelési költsé­gek viselése alól mentesíteni kívánják. A kenyérgabona árának egy vagy más módon biztosan remélt megjavítása az állat­tenyésztést előreláthatólag nehéz helyzetbe hozza, mert feltétlenül a takarmányozásra használt gabonafélék és az egyéb abrakne­­műek általános megdrágulását fogja maga után vonni. Az állattenyésztő és tejtermelő gazdaközönség jogosan sz­ámíthatna arra, hogy ezzel egyidejűen gondoskodás történ­jék az állatok és állati termékek árának meg­felelő arányos emeléséről. Az állatértékesí­­tési lehetőségek az eddiginél kedvezőbb kilá­tásokkal nem kecsegtetnek, sőt az olasz marhavám emelése feltétlenül hátrányos ha­tást fog gyakorolni az állatárakra, így leg­alább a tejértékesítés javítása terén kellene az eddiginél kedvezőbb helyzet elérésére tö­rekedni. Attól tartunk, hogy a beharango­zott újabb tejrendelet e téren nem a kívána­tos javulást fogja meghozni, hanem a tej­­értékesítés további rosszabbodását fogja je­lenteni. K811 Szk8flíktál ffis?? “A­s­­árban állandóan veszek. KORN BÉLA könyv- és zeneműkereskedés, Budapest, Erzsébet­ körút 52. (Royal-szállóval szemben). Tel.: 390-18. Olcsóbb a sertéshús Élelmiszerárak a vásárcsarnokokban és a nyílt piacokon Kiskereskedelmi árak. Marhahús: rostélyos, felsál 100—220, leveshús 80—160; borjúhús: comb 220—260, borjúvesés 140—200; juhhús: hátulja 140—180, eleje 60—140; sertéshús: ka­raj 180—240, tarja, comb, lapocka 140—172, ol­dalas 120—164, zsírnak való szalonna 108—132, háj 128—140, zsír 120—132 fillér kilója. Elő ba­romfi: csirke 160—300, lúd és ruca 160—800 fillér darabja. Tisztított baromfi: csirke 160— 360, lúd és ruha 120—170 fillér kilója. Tojás: tea 4.5—6, főző és apró 3.5—4 fillér darabja. Halak: ponty élő 100—160, jegek­ és nem élő 80 —120 fillér kilója. Tej és tejtermékek: tej 32, tejföl 120—150 fillér literje; teavaj (tömb) 220 —260, tehéntúró 16—80 fillér kilója. Kenyér: fe­hér 36—44, félbarna 28, barna 18—25 fillér kilója. Szárazfőzelék: bab, fehér aprószemű 14 —32,­ borsó 40—60, lencse 32—80 fillér kilója. Zöldségfélék: fokhagyma 16—40, vöröshagyma 6— 10, fejeskáposzta 40—80, kelkáposzta 35— 100, tisztitott karfiol 80—120, burgonya:­rózsa 7— 14, ella 7—10, sóska 12—24, tisztitott paraj 10—24, savanyúkáposzta 24—40, vegyeszöldség 14—24, külföldi zöldborsó, újdonság 80—100 fillér kilója; karalábé, hazai 30—50 fillér da­rabja; spárga 40—220 fillér kilója. Gyümölcs: alma 36—60, narancs 50—100 fillér kilója. A forgalom a piacokon és a vásárcsarnokokban élénk volt. A sertéshús: tarja, comb, lapocka ára csökkent, a háj ára emelkedett. A nagyvásártelep nagybani árai: Élő baromfi: csirke 200—220, lúd 120—130, ruca 120—125, pulyka 80—115 fillér kilója. Tisztított baromfi: csirke, sütni való 90—240, lúd 90—120, ruca 90 —130, pulyka 60—110 fillér kilója. Tojás: láda­áru 3.4—3.8, kosáráru 3.7—3.8 fillér darabja. Tejtermékek: tejföl 120 fillér literje, teavaj (lomb) 200—220, tehéntúró 12—34 fillér kilója. Szárazfőzelék: bab, fehér aprószemü 13—26, borsó 18—32, lencse 18—56 fillér kilója. Zöld­ségfélék: fokhagyma 8—18, vöröshagyma 3.2— 3.5, fejeskáposzta 16—60, kelkáposzta 20—50, karfiol 55—65, burgonya, nyári rózsa 7—8, őszi rózsa 4.7—5.3, ella 5.5—5.8, kifli 9—12, tisztított paraj 8—14, csiperkegomba 160—220, vegyes­zöldség 5—6.5, karalábé 25—30, külföldi zöld­borsó, újdonság 68—70, sóska 6—14 fillér kilója, fejessaláta 2,5—16 fillér darabja; spárga, újdon­ság 30—150 fillér kilója. Gyümölcs: narancs 48 —68, gesztenye 30—66, mák 40—44 fillér kilója. A forgalom a nagy vásár­telepen közepes volt. Szombaton érkezett áru: 59 vagon vasúton, 125 g hajón és 141 g tisztított baromfi­­búza, 150 métermázsa rozs, 450 métermázsa árpa és 1200 métermázsa tengeri cserélt gazdát. A hivatalos árjegyző bizottság a búza árjegyzé­sét 15—20, a rozsét, a zabét és az újtengeriét 10— 10 filérrel felemelte. A többi cikk ára nem változott és változatlanok maradtak a lisztárak is.­­ A határidős piacon a májusi búza 19, a júniusi 13, a májusi rozs 15, a májusi ten­geri 9, a júliusi 8 fillérrel drágábban zárult, mint pénteken. A készárupiacon jegyzett kötések: Búza: 150 q 80 kilós felsőtiszai 10.15, 600 q 80 kilós pestvidéki 10.20, mindkét tétel budapesti pari­tásban. Rozs: 150 q 4.15 jászsági. Árpa: 150 q 9.00 Tétényen: 300 q 10.40 buda­pesti paritásban. Tengeri: 150 q felsőtiszai 9.15, 300 q májusra 9.40, 150 q 9.15, 150 q 9.15, 300 q 9.15, 150 q 9.20, valamennyi budapesti paritásban. A határidős piacon jegyzett kötések: Magyar búza: májusra 9.73, 9.95, zárlat 9.94—9.95, jú­niusra 9.73, 9.70, zárlat 9.72—­9.73. Magyar rozs: májusra 5.02, 5.11, zárlat 5.08— 5.10, júniusra 5.26, 5.32, zárlat 5.26—5.28. Tengeri: májusra 9.65, 9.75, 9.70, zárlat 9.70— 9.72, júliusra 10.05, 10.16, zárlat 10.06—10.08. A tőzsdetanács hivatalos árfolyamai: Búza, tiszavidéki 77 kilós 10.15—10.30, 78 kilós 10.15— 10.40, 79 kilós 10.25—10 50, 80 kilós 10.35—10.60, felsőtiszai 77 kilós 9.15—10.00, 78 kilós 9.95— 10.10, 79 kilós 10.05—10 20, 80 kilós 10.15—10.35, jászsági 77 kilós 9.70—9.90, 78 kilós 9.80—10.00, 79 kilós 9.90—10.10, 80 kilós 10.00—10.20, du­nántúli, fejérmegyei, pestvidéki és bácskai 77 kilós 9.80—9.90 , 78 kilós 9.90—10.00, 79 kilós 10.00—10.10, 80 kilós 10.10—10.20 pengő méter­mázsánként. Rozs pestvidéki 4.65—4.75, egyéb rozs 4.75— 4.85. Árpa, takarmány I-a 8.90—9.00, H-a 8.70— 8.80, sörárpa kiváló 11.50—12.50, I-a 10.50— 11.00, II-a 9 50—10.00. Zab I-a 9.55—9.75, 11- a 9.40—9.55. Tengeri tiszai­­ és dunántúli a 9.75—9.85, tiszai, uj 9.10—9.20. Korpa 8.40— 8.50, 8-as ta­kar­mány liszt 10.50—10.75 pengő mé­termázsán­ként. Megjavult a terménytőzsde irányzata A terménytőzsdén szombaton megjavult az irányzat, a forgalom azonban ezúttal sem tudott megélénkülni. A készárupiacon 750 méter mázsa % AZ AKU-HARU ÚTJA rki EGY JAPÁN HAJÚ REGÉNYE mi írta: KOVRIG JÁNOS Mindenki a mosolygós arcú, öreg ma­tematika-professzorra nézett, akitől ez az utolsó megjegyzés származott. Az haja­donfővel, behunyt szemmel ült a napon és várta a választ. Mikor ez sokáig ké­sett, megszólalt ismét és maga vezette be a vitát. — Hol van most a szélvihar és az óceán haragja? — Az ellentétes energiák kiegyenlítőd­tek — mondta valaki. — „Kiegyenlítődtek“, ez nem szabatos kifejezés, összetevőikre bomlottak — ma­gyarázta a társaság másik tagja. — Szóval, itt vannak most is, a víz­ben és a levegőben egyaránt — állapí­totta meg a professzor. — Azt állítja tehát, hogy orkán van e pillanatban és viharos tenger? — hang­zott a kérdés. A matézis tanára kissé tűzbe jött és így felelt: — Kár ilyen szavakon rágódni! A vi­har csak egy bizonyos állapotot jelent, mely az emberi tapasztalat körén belül esik. Mint egy barátom megjegyezte: a vihar energiája össztevőire bomlott. Te­hát tovább küzdenek a természeti erők az anyagrészecskék világában, ahol nin­csen otthon az ember. Ezek az energiák, adott körülmények között, ismét egye­sülnek: a látszólagos nyugalmi állapot után kitör az égiháború. — Az előbb a népszövetséget emlí­tette ... — Igen. Az emberiséget nem lehet a természeten kívülállónak képzelni. Benne is megvan az erők öszetevődése, a vihar, nemzetek összeütközése, a háború. Ezt követi a „kiegyenlítődés“, a béke, mikor az energiák öszetevőikre bomlanak, ál­lamközi konfliktusok helyett előtérbe lép az egyének, egyes csoportok versenye. Ennek fokozódása, táguló köre jelenti később az erőknek újabb összetevődését: megmozdul egy egész ország, kitör a há­ború. Tehát egy népszövetség csupán ki­fejezője lehetne bizonyos nyugalmi álla­potnak a nemzetek között, de nem olyan természetfölötti hatalom, mely az egye­sülni akaró energiáknak összetevődését és ellenlábasaikkal való konfliktusát meg­akadályozni képes. Mi viharról és szél­csendről, békéről és háborúról beszé­lünk. Mennyivel mélyebb volt a görög bölcs megállapítása, mikor világbékén való ábrándozás helyett egyszerűen ezzel fejezte ki az élet értelmét: „Minden mo­zog“ ... Mind egyhangúbbá vált a professzor előadása, melyet, iránta való tiszteletből, nem akartak megszakítani a többiek. Vé­gül, elbágyadva a napsütéstől, kihalt aj­káról a szó, feje mellére csuklott és pro­fán horkolása lehetetlenné tette a vita folytatását. Társai lassanként elszállingóztak mel­lőle, lementek a sétafedélzetre, ahol nagy munkában találták az Ako Maru matró­zait és mesterembereit. Színes papírfüzéreket cipeltek fürge suhancok, kulisszákat, lampionokat sze­reltek föl a fedélzeten és a nagyszalon­ban. Kint miniatűr virágüzlet épült, mű­­kereskedés, italmérés, mind japán stílus­ban, finom lécecskékből összeróva, óriási papírlámpákkal, melyeken áttetszik a bambusz-váz, mikor meg vannak gyújtva. Egyszerűek és kedvesek voltak ezek az építmények. Néhány japán stewardess szakértőén vizsgálgatta őket, hogy eléggé meg vannak-e erősítve a kulisszák, nem törött-e az árusító­asztal lába? Sötétkék matrózruhába voltak öltözve ezek a kiszolgáló­ lányok, de kimonót húznak magukra, fölcsavarják az ara­nyos obit, amikor ünnepély van a hajón. És most nyilván ilyen készült itten. A szalon mennyezetére zöld levél- és sárga virágfüzéreket erősítettek, az „aranyeső“ lombjának motívumát. Hasonló sárga és zöld díszítés került az oszlopokra, fa­lakra, a kis szeparék kulisszáira, melye­ket mostan készítettek. Lámpákat, lam­pionokat szereltek a villanyos vezeté­kekre, kis zászlócskákat tűzdeltek a lom­bok közé; nem felejtették ki egyetlen or­szág nemzeti színeit se, mely az Ako Maru utazóközönségének soraiban képviselve volt. A nagyszalon bejárata fölé, a nap, hold és a csillagképek aranyos jelvényei­vel keretezett táblácskát függesztettek ezzel a fölírással: Meridian-Day Fand­dress-Ball A „meridian-day“, vagyis meredián­­nap különös esemény az óceánon utazók számára. Nemzetközi megállapodás sze­rint a keleti bosszúság 180. fokánál a nyugatról­ keletre haladó hajók egy nap­pal megtoldják a naptárt. Ez az egynapi nyereség, amivel az „Utazás a föld körül nyolcvan nap alatt“ hőse megnyeri az el­veszettnek hitt fogadást Verne Gyula re­gényében. A föld forgásával ellentétes irányban utazó ember lába alatt mintegy elcsúszik a világ, mindig rövidebbé válik a nap és egy bizonyos idő múlva már annyit fa­rigcsáltunk le a huszonnégy órákból, hogy egy teljes napot kell megismétel­nünk, hogy rendbejöjjünk a naptárral, így előfordul az is, hogy két karácsony­estét ülnek a tengeren, ha történetesen karácsony napján halad át a hajó a 180. meridiánon. De ugyanígy lehet egymás­után kétszer újév, vagy a negyvennyolc óráig tartó névnap. A purser karbatett kézzel állt a séta­fedélzeten, figyelte a munkát. Néhány matróz ponyvaernyőt feszített a sétahely fölé. Természetes nyugalommal mászkál­tak a fedélzet korlátján, a hajó peremén, méhe alatt sokemeletnyi volt a mélység a tenger színéig. Kiváncsi utasok ténfe­­regtek a munkások között, gyerekek hancúroztak, tapsoltak örömükben, mint­ha nekik készülne a „fancydress-ball“, a jelmezbál a meridián-napon. Egy­ daliás termetű úr nehéz léptekkel a purserhez jött és megszólította: — Mikor tartják a bált? — Holnap este — felelte a purser. — Nézze, kérem, szükségem lenne egy szakács­ruhára. Nem tudna szerezni egyet? A pufser kissé elgondolkozva végig­­mérte az utas alakját, azután így felelt: — Föltétlenül, uram. — Küldje akkor, kérem, holnap este a 154-es kabinba. De jobb szeretném, ha nem egy frissen­ vasalt ruhát adna, ha­nem olyant, mely akkor jött a munká­ból éppen. Az sokkal eredetibb. — Rendben van, uram — mondta a pufser és a megbízatást noteszkönyvébe följegyezte. Lent az étteremmel szemben volt a hajó boltja. Japán csecsebecsék, parfü­mök, toalett-cikkek, dohányáruk, gyer­mekjátékok, könyvek stb. voltak fölhal­mozva ottan, egyszóval mindaz, amire szükségük lehetett az utasoknak. A bál alkalmával jelmezruhákat tettek kiraka­tába és sok nézője akadt a dominóknak, spanyol öltözetnek, cowboy-fölszerelé­­seknek, különféle ruháknak, melyekben csak válogatni kell és az ember lehet há­remhölgy, római gladiátor, japán gésa, vagy arab sejk. Az igazi globetrotter pod­­gyászában mindig van egy maskara­ruha, sőt olyanok is hoznak magukkal jelmezt, akik először ülnek óceánjáróra, ha volt valaki, akitől megtudták ennek hasznos voltát. Az előre nem látók azzal szokták vigasztalni magukat: nevetséges dolog egsz este kedvéért olyan ruhadara­bot hurcolni a fél világon keresztül, mely normális társaságban nem használható. Később azonban addig kerülgetik a hajó­üzletet, amíg, kissé restelkedve, maguk is vásárolnak vagy kölcsönöznek egy jel­mezt.* A csendes tenger és jó időjárás nem maradt hatás nélkül a konyhára sem. Hamarosan eltűnt Hans sápadt-zöld színe, vidáman szuszogott Fatty Joe, a gróf munkabírása pedig minden képze­letet felülmúlt. Föl­villan­yzotta az egész társaságot a belőle áradó energia. Kiadta a parancsot, hogy előre kell dolgozni magukat. — A vacsorát félig elkészítjük a hol­nap esti bálra. Amig az uraságok mu­latnak odafönt, itt pihenője lesz a kony­­haszemélyzetnek. Mindenkinek tetszett ez az intézkedés és kettőzött szorgalommal látott kiki a munkájához. A bál estéjén rekord­idő alatt készült el a diner, glédában álltak a sütemények, hideg ételek. Ezeket a bár­ban szolgálták föl később, az éjszaka fo­lyamán. (Folytatjuk) . (Kukorica-vetőmag a kisebb gazdasá­goknak.) A földmivelésügyi minisztérium ebben az évben is folytatja a kukorica-vető­mag kiosztását. Az akcióban 50, illetve 100 kát. holdon aluli termelők vehetnek részt, akik a vetőmag tőzsdei alapárát tartoznak megfizetni, míg a vetőmag felárat és a vasúti fuvarköltséget a földmivelésügyi tárca vállalja, illetve a rendelkezésre bocsá­tott vetőmagot a termelők jövő év tavaszán 20 százalék többlettel tartoznak visszaszol­gáltatni. Az akciót, amelyben ,,Fa­lófogu ,és putyi kukorica kerül kiosztásra, a gazda­sági felügyelőségek útján a növényterme­lési hivatal bonyolítja le. 23 Budapest, április 14. (Magpiac.) A Magyar Magtenyésztési Rt., Budapest—Monor heti jelen­tése: A vetőmagidény végfelé közeledik és ennek megfelelően az üzleti forgalom a magpiacon csökkenő tendenciát mutat. A lucernamag iránt még mindig vannak érdeklődők és tekintettel arra, hogy a készletek kimerülőben vannak, az eladásra kerülő apróbb tételek a múlt héten magasabb áron találtak vevőre. Lóheremagban viszont alacsonyabb árakon jöttek létre kisebb eladások. Az elmúlt héten fehér heremagban véleményes vásárlások folytán jelentősebb téte­lek cseréltek gazdát, rendkívül nyomott árak mellett. Egyéb heremagvak iránt már megszűnt a kereslet. Élénkebb az érdeklődés takarmány­répamag és fűmagvak iránt. A hüvelyesek piacán kis forgalom mellett a régi árszinten történtek eladások. A mákpiacon az elmúlt héten Németország felé jól fekvő állomásokról több vagon kelt el; a nagy kínálat mellett azonban áremelkedésre nem igen lehet számítani. — Budapesti paritásos jegyzések: Köles vörös 11—12, köles egyéb 10—10.50, lenmag kisszemű­ 21—21.50, lenmag nagyszemü 24—25 pengő métermázsánként. — Jegyzések ab feladóállomás: Tökmag kisszemü 27—28, tökmag nagyszemü 28.50—30, dohos tökmag 21—21.50, ké­k mák A gazda szeme hizlalja, az állat­biztosítás pedig megtartja a jószágot

Next