Magyarság, 1934. május (15. évfolyam, 97-121. szám)

1934-05-01 / 97. szám

ELŐFIZETÉSI ÁRAK« *r#T­IVTIP 9. PFVC.n VFr.VPnCVBP 14 PFN'RÖ. FŐSZERKESZTŐI MILOTAY ISTVÁN J SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL« VL KERÜLET, ARADI­ UTCA 8. TELEFONI *218—0« (25 MELLÉKÁLL.). LEVÉLCÍM« BUDAPEST 02. EGY HÓRA 4 PENGŐ, EGYES SZÁM­ARA HÉTKÖZ-inai' in riLb, vAsAitasr SKB fill. AUSZTRIÁBAN HÉTKÖZNAP 30 GARAS, VASÁRNAP 30 GARAS MEGJELENIK HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL MINDENNAP FŐMUNKATÁRSI PETHŐ SÁNDOR POSTAFIÓK 129. FIÓKKIADÓHIVATALI BUDAPEST, IV. ELKO-UT 6. FELEM. T.1­­888 60. (4 MELLÉKÁLL.) POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLÁI 28990. BUDAPEST, 1934 MÁJUS 1. KEDD XV. ÉVFOLYAM, 97. (3940.) SZÁM Az új osztrák alkotmány (y) Május elseje nagy napja Ausz­triának. A közel hétévtizedes osztrák nép­­képviseleti rendszer helyébe a tekintély elvén és a rendi tagozódáson fölépült új alkotmány lép. Ezzel a kis Ausztria is elfordul a parlamentáris felelős kormány­zatnak és a népképviseleti törvényhozás­nak elvétől. Követi lényegében Olaszor­szág és Németország példáját, bár nem megy olyan messzire a demokratikus esz­mének, a népakarat befolyásának mellő­zésében, mint a fasizmus és a hitleriz­­mus. Nem felülről lefelé alakulnak meg az új osztrák állami berendezkedésben a törvényhozás és a kormányzás szervei hanem részben alulról is és bizonyos kor­látok között beleszólása lesz a közügyek intézésébe a népnek is. A városok és községek önkormányzata jóformán érin­tetlen marad és úgy tervezik, hogy a vá­lasztás útján kialakuló rendi szerveze­tekre bízzák majd az állami feladatok­­egy részét. A tekintélyi elvnek döntő szerepét vi­lágosan jelzi már az alkotmány bevezető mondata: „Minden jog Istentől ered.“ Ezzel szemben a XIX. század alkotmányos rendszereinek uralkodó eszméje tudva­levőleg a népfenség volt: a nép, mint minden jog és hatalom forrása. Rend­kívüli széleskörű­­hatalma lesz az osz­trák „szövetségi állam“ elnökének, őt illeti meg a kormány kinevezésének és elbocsátásának joga. A kormány egyedül ez elnöknek felelős és leszavazással meg nem buktatható. A szövetségi elnöknek joga van az alkotmányon is rendeletileg változtatni, kivéve az államformát és ehhez hasonló néhány nagyjelentőségű kérdést. Ha a törvényhozó testületek mű­ködésében zavar támad, a kormány ja­vaslatára a szövetségi elnök törvényerejű szükségrendeleteket bocsáthat ki. A tör­vénykezdeményezési jog egyedül a kor­mányt illeti meg és ugyancsak övé lesz a döntő befolyás a tartományi és kerületi főnöki állások betöltésénél is. Látható mindebből, hogy Ausztria államfőjét és kormányát az új alkotmány olyan tekin­téllyel és hatalommal ruházza fel, hogy azok az állami életnek döntő tényezői, szinte korlátlan urai lesznek. A törvényhozás szerepe megoszlik az előkészítő szervek, a „Bundestag“ (szö­vetségi gyűlés) és a „Bundesversamm­lung (szövetségi közgyűlés) között. Az előkészítő szervek lesznek: az államta­nács, valamint a kulturális, a gazdasági és tartományi tanácsok. Az ezek által ki­küldött 59 tagból alakul meg azután a Bundestag (a szövetségi gyűlés), amely elé a kormány a törvényjavaslatokat ter­jeszti döntés végett. Nincs helye azonban tárgyalásnak és vitának, a jelentés és el­lenjelentés meghallgatása után egyszerű szavazással kell határozni az elfogadás vagy elutasítás tekintetében. Elutasítás esetén a kormány indítványára a szövet­ségi elnök népszavazást rendelhet el a javaslat felett. A költségvetést a szövet­ségi gyűlésnek legkésőbb tíz hét alatt el kell intéznie, különben elfogadottnak te­kintendő. A szövetségi közgyűlést az elő­készítő szervek valamennyi tagja alkotja és hatáskörébe tartoznak: a szövetségi elnök választása, esküjének kivétele és a döntés a hadüzenet, valamint a békekö­tés kérdésében. Az államtanácsba a szövetségi elnök hív be 40—50 tagot tíz évre szóló hatály­­lyal, a kulturális tanács az egyházi, ok­tatási, művészeti és tudományos testüle­tek képviselőiből alakul, míg a gazdasági tanács a foglalkozási ágak szerint léte­sülő rendek kiküldötteiből. Végül a tar­tományi tanácsot a tartományi főnökök és a pénzügyi előadók alkotják. Látható ebből, hogy a tulajdonképpeni törvény­hozó testületekben, a szövetségi gyűlés­ben és a szövetségi közgyűlésben a kor­mány emberei (az államtanács és a tar­tományi tanács kiküldöttei) — szám sze­­rint 29-en majdnem a felét jelentik a ta­goknak és minthogy a kulturális és gaz­dasági tanácsban is helyet foglalnak a kormánytól függő elemek, az így kiala­kuló szövetségi gyűlés előreláthatólag mindig kezesbáránya lesz az osztrák kormányoknak. Egyedül a rendek kialakításánál jut szerep a polgárok akaratának, de a rendek együttesen csupán 70—80 kép­viselőt küldhetnek a gazdasági tanácsba. Különben a lakosság hét hivatásszerű csoportra: „rendre“ fog tagozódni: 1. mező- és erdőgazdaságra, 2. ipar és bá­nyászatra, 3. kézműiparra, 4. kereslfede­­lem és közlekedésre, 5. pénz-, hitel- és biztosítási ügyre, 6. szabadfoglalkozásra, 7. közszolgálatra. Amint látjuk, eléggé szövevényes és elvi részeiben sem eléggé tisztázott az új osz­trák alkotmány. Tehát korántsem tekint­hető szervesen fejlődött, az élet követel­ményeiből fokról-fokra kialakult és így ahhoz számoló állami berendezkedésnek. Mesterkélt, írott alkotmány ez, az élet­nek kell majd megmutatnia, hogy vájjon megfelel-e a hozzáfűzött várakozások­nak és vájjon ez az új, diktatórikus jel­legű államvezetés meg tud-e sikeresen birkózni azokkal a súlyos nemzetközi, belpolitikai, de különösen gazdasági fel­adatokkal, amelyek a szorongatott hely­zetű Ausztria elé merednek. A részletek­nek még a gyakorlatban kell kiforrniok és a hatásköri súrlódásokkal, összeütkö­zésekkel, zökkenőkkel eleve számolni kell. Az elnök alkotmánymódosító hatás­köre módot nyújt arra ugyan, hogy az új alkotmány kigondolt rendszerét az élet követelményeihez hozzásimítsák, de viszont ez a széleskörű felhatalmazás aligha alkalmas arra, hogy az új állami berendezkedés állandóságába és szilárd­ságába vetett hitet növelje. Egyelőre minden az osztrák kormány rátermettségén fordul meg, hiszen még jelentős átmeneti időre van szükség, míg az új rendi szervezkedés végrehajtható és a kormány és törvényhozás működé­sébe bekapcsolható lesz. Épp ezért a hét­főn utoljára ülésező régi nemzeti és szö­vetségi tanács az átmeneti időre a Doll­fuss-kormányt diktatórikus hatalommal ruházta fel. Kívánatos volna, hogy a ve­lünk oly szoros politikai és gazdasági szövetségben levő Ausztriának sikerüljön állami életének válságát, amelybe a szél­sőségesen demokratikus, a bolsevista marxizmust uralomra, juttató forradalmi alkotmány sodorta, olyan módon megol­dania, hogy az osztrák nép boldogulását előmozdító, annak megelégedésével tel­jesen találkozó állandó és szilárd kor-­ mányzás alakuljon ki és vezesse át Ausz­triát a mai örvényekkel fenyegető hely­zeten. Bécs, április 30 (A Magyarság tudósítójának telefonjelen­­tése.) Hétfőn eltemették az osztrák parla­mentet, ezúttal véglegesen és formálisan is; számára, bármiképpen fordul is a politikai helyzet a jövőben itt Ausztriában, nincs többé feltámadás. Másfél évtizeddel ezelőtt jelen voltunk születésénél s tizenötéves múlt­jának minden nagyobb eseményénél. A káosz szülte, a­­káosz volt benne úgyszól­ván mindig a legnagyobb úr. Dicstelenül született, egy nagymultú nép sorsának leg­tragikusabb pillanatában; öröm nem fogadta születésénél és most dicstelenül tűnik le az élet színpadáról, örömmel legfeljebb csak el­múlása töltheti el az embereket. A hétfői aktus persze nem volt egyéb for­malitásnál. Maga a lakosság alig vett tudo­mást a históriai eseményről, a parlament körül alig őgyelgett néhány bámészkodó, kí­váncsiskodó ember, jóllehet az árbocra fel­húzott zászlók egyenesen felhívták a Ring járókelőinek figyelmét a küszöbön levő nagy eseményre. Csupán rendőrök és detektívek állták körül a parlament monumentális épü­letét és őrködtek azon, hogy csak igazol­vánnyal ellátott funkcionáriusok, képviselők és újságírók juthassanak be a parlamentbe. аяжв-ьиг—-тяааи Törvénybe iktatták a »harmadik Ausztria” alkotmányát Seipel és Lueger nevét kapta a bécsi Ring a parlament kírü­l A hétfői napon megszűnt a régi Ausztria s a keddi nappal új korszak virrad az országra, amelynek legfontosabb intézményeiben, így mindenekelőtt alkotmányában, nem sok köze van a régihez. Ez szimbolikusan külsőleg is kifejezésre jut: a Ringnek az a része, ame­lyen a parlament épülete áll, megválik tizen­öt éven viselt nevétől és új nevet kap. Tizen­öt évvel ezelőtt az osztrák császárság meg­alapítójának, Ferenc császárnak nevét vi­selte, az összeomlás után november 12-ének a nevével díszítették fel a marxisták, míg most a köztársasági Ausztria legnagyobb ál­lamférfiénak neve, a Seipel Ignácé kerül fel a parlament épületének útjelző táblájára. A Ring szomszédos része pedig Lueger nevét viseli keddtől kezdve. Másfél évtized alatt Ausztria állami életének harmadik korsza­kába jutott el a hétfői napon, így Ausztriá­nak is meg­van a maga „harmadik biro­dalma“, amely a keddi nappal kezdődik. Hétfőn délelőtt ,10 óra után már hozzá­fogott a csonka parlament a harmadik kor­szak törvényhozási előkészítéséhez, aminek legfontosabb előfeltétele a régi romok el­takarítása volt. A „forradalmi szemét“ Utolsó maradványainak eltüntetése mind­össze három órát vett igénybe. Tíz órakor már bent ültünk az ülésteremben, amelynek , külső képe a múlttal szemben lényegesen megváltozott: a legnagyobb párt, a szociál­demokrata, teljesen hiányzott, a párt fel­oszlatása következtében­ a képviselők man­dátumát is megszüntették. A keresztény­szocialisták utolsó emberig felvonultak. A nagynémetek csak két képviselőt küldtek el az ülésre, a Landbund is csak két emberé­vel képviseltette magát. Ezek egyike (Tau­­schitz) Ausztria berlini követe, a másik egy aktív miniszteri tanácsos, aki egyébként csak hétfőn lett képviselő. Majd egy tucat kép­viselővel együtt őt is csak hétfőn hívták be először, hogy aztán három óra múlva örökre és végérvényesen megszűnjék mandátumuk. A Hei­mwehr-képviselők mind egyenruhában jelentek meg, így Neustedter-Stürmer báró népjóléti miniszter is, aki a képviselőpadok­ban foglalt helyet. A kormányt csupán Stockinger kereskedelmi miniszter képviselte. Folytatják a képviselőház tavaly megszakított ü­lését Milyen furcsán hangzott Ramek elnöknek a „Hohes Haus“-hoz intézett az a bejelen­tése, hogy a félbeszakított ülést újból meg­nyitja! Ezt az ülést éppen tizennégy hónap­pal ezelőtt szakították félbe. A megszokott monoton hangon számolt be a ház elnöksé­géhez érkezett ügyiratokról, épp úgy, mintha az ülés félbeszakítása óta csupán egy ne­gyedóra telt volna el s a Ház üzeme a ren­des, megszokott mederben folynék tovább. Erre vallott az is, hogy egy tucat új képvi­selőt hívott be a Ház legközelebbi ülésére. A megváltozott viszonyokra mindössze egy felszólalás emlékeztetett. Hampel nagynémet képviselő pártja nevében kijelentette, hogy a hétfői ülést házszabályellenesen hívták össze. Az elnök megjegyezte, hogy „a maga részé­ről a szónok jogi álláspontjához nem csatla­kozhat.“ És már be is rekesztette az ülést és összehívta a következőt és pedig — micsoda pontosság! — hétfőre, április 30-ára, dél­előtti háromnegyed tizenegy órára. Az ülés­terem órájára néztünk: tíz óra harmincöt percet mutatott. Tíz perc múlva megkezdődött a nemzeti tanács százhuszonhatodik ülése. Ezen már az egész kormány részt vett s amidőn Dollfuss vezetésével az ülésterembe vonult, a keresz­tényszocialisták éljenzésbe törtek ki. Fey al­­kancellár is egyenruhában jött el, Dollfuss és a kormány tobbi tagja sötét zakóban. Az alkancellár mellett Schönburg-Hartenstein herceg hadügyminiszter foglalt helyet, vezér­ezredesi egyenruhában, világoskék disz­­kabátjára valamennyi érdemrendjét feltűzte, a többi között az aranygyapjat is. Az elnök félórát engedélyez a vita számára Mindenekelőtt az új képviselők fogada­lomtétele történt meg. Felolvasták az eskü­mintát — azai persze még a régi volt — s aztán egymásután mindenki Sch­gel­ber kiál­tással letette a fogadalmat. Csak azután ke­rült sor az érdemleges tárgyalásra. Mintha csak egy képviselő szabadságkéréséről lett volna szó, az elnök bejelentette, hogy a kor­mány a szövetségi kancellári hivatal útján 471 rendeletet küldött át, amelyek közül az egyik az alkotmány megváltoztatására, egy másik pedig a kormánynak rendkívüli hata­lommal való felruházására vonatkozik. Va­lamennyit a Ház alkotmányjogi bizottsága- Ára 16 fillér

Next