Magyarság, 1934. augusztus (15. évfolyam, 172-196. szám)

1934-08-19 / 187. szám

A 30 évre a magyar szövetség kapta meg a főiskolai világbajnokságok rendezését . A szövetség a Confederation Internatio­nale des Etudiants (CIE) tekintélyes tagja, delegátusaink felszólalásai a nemzetközi nagy kongresszusokon mindig nagy figyelmet vál­tanak ki s a magyar diák­diplomácia nem csekély sikere, hogy a jövő esztendőre mi kaptuk meg a főiskolai világbajnokságok rendezését. Meg is mutatják a főiskolai bajnokságok ízléses, szép plakátját, amely már a közel­jövőben elindul, egyelőre levelezőlap-alak­ban, szerte az öt világrészbe, minden nemzet ifjúságához, hogy főiskolásaink előkészüle­teivel egyidőben a megszervezés és a propa­ganda munkáját is elvégezzék. — Belső életünkben — mondják ezután — a legfőbb­ cél és részben már eredmény, hogy végre teljesen kialakult a diákság egysége a közös érdekű kérdésekben s ez az egységes diákság azután el tudta érni külföldi vonat­kozásokban azokat az eredményeket, amit ma látunk. Ez időszerint a helyzet az, hogy sokszorta több külföldi diák jön Magyar­­országra, mint ahány tőlünk a külföldet föl­keresi, pedig szép számmal voltak nekünk is külföldi utazásaink. Ez az aktívum az idegenforgalmunkban már egységes ifjúsá­gunk munkájának eredménye ... Szól a telefon, csoportok jönnek, kikül­döttek, futárok mennek, a magyar ifjúság fogadja a külföldi diákságot Szent István ünnepén... щшшшш 1934 augusztus 19. vasárnap 1Д1ИЖШ8ДГ. ШШШШШШШЯШШ A­z iskolai ifjúsági szervezetek teljes erővel készülődnek az új tanévre Augusztus végére jár az idő, az egyetemi diákságnak még néhány hosszú hét jut ki a vakációból, a főiskolai ifjúság szervezetei, a bajtársi egyesületek és szövetségek körében azonban már megindult a munka az új tanév munkaprogramjának összeállítására, az új év új feladatainak kitűzésére és a célkitűzések megvalósításának előkészítésére. A főiskolai szervezetek mai tagozódása és munkamegosztása közel jár ahhoz az ideális célhoz, hogy a különböző életpályákra ké­szülés, a foglalkozásbeli megoszlás, a világ­nézeti hovatartozás, az életkörülmények kü­lönbözősége, a szociális munka különféle irányai s az eszmei és a vallásfelekezetek közti megoszlás szerint, a különböző egyesü­letek speciális hivatásának megfelelő mun­­kálása a diákság átfogó, nagy szövetségeinek keretében az együttműködés, az egymást ki­egészítő munkásság baj­társias harmóniáját teremtette meg. Ezeknek a különböző egyesületeknek kü­­­­lön-külön nemes tradíciói egy másfél évtize­des, szép múlt munkásságának annyi, a jövő fejlődését is meghatározó emléke és élménye tovább él a szervezetek lobogói alatt, ezek a lobogók azonban a közös célok felé való me­netelésben most össze tudnak hajolni és együtt lobognak, akár ha a viharok szelei, akár a lelkesedés és munka, akár pedig a jövendő, a készülő, új történelem szelei lo­bogtatják őket. r esetnélküli szellemi munkást, az állásnélküli diplomást megtanítják a fizikai munkás is munka értékelésére, megmentve őket egy­úttal a tétlen semmittevés veszedelmeitől.­­ Egyre szebben fejlődik szociális téren a bajtársi falu- és munkásszemináriumi munka, amely hivatva van az igazi nemzeti, népi és szociális érzést felébreszteni az ifjú­ságban. A vidéki bajtársak járják a szegedi tanyákat éppen úgy, mint a pécsi munkás­negyedeket, a debreceniek az egész megyét bejárták már s vidám és komoly műsorszá­­mokkal, komoly, népnevelő előadások kere­tében és összejövetelek útján keresik a kap­csolatot a magyar falu, a magyar föld né­pével. Mindez a munka és mindezek a ter­vek örömteljesen bizonyítják, hogy fiatal­jainkból még a mostani reménytelen helyzet sem élte ki az idealizmust és munkakedvet, amellyel ez a generáció a jövendő Magyar­­országot akarja felépíteni... A magyar diákság főhadiszállásán A főiskolai ifjúság már öt esztendővel ez­előtt megalkotta adminisztrációs és ügyviteli központját a Magyar Nemzeti Diák Szövet­ségben, amely tulajdonképpen keret­szövet­ség, hozzátartoznak csaknem az összes egye­sületek „közös ügyes" dolgai, a központi diákszociális és diákpolitikaii ügyek, ezen a szerven keresztül lép fel egységesen a keresz­tény ifjúság s végül ez a szövetség bonyo­lítja le a külügyi és idegenforgalmi admi­nisztrációt. Szent István hetében a szövetség Semmel­­weis­ utcai, tág és kellemes emeleti helyisé­gei a lázas sürgés-forgás jegyében állnak: a szövetség teljes üzemmel áll munkában a Szent István hezében érkező, nagy külföldi diákcsoportok fogadására, útbaigazítására, elhelyezésére s a szövetség vezetői lebonyo­lítják a különböző nemzetek csoportjaival fölmerülő, kölcsönös érdekű diákpolitikai kérdések megvitatását. A szövetség vezértit­kára Králik Lajos dr., helyettese Ferencz Jó­zsef s itt dolgoznak éppen Pálmay István, a külügyi osztály vezetője, Erődy-Harrach Béla, Szathmáry-Kiss Gyula, Fekete Imre és egész sereg titkár a különböző íróasztalok és telefon mellett. — A belföldi, „belpolitikai“ ügyek most — mondják nekünk — részben háttérbe szo­rulnak és szünetelnek, mert a szövetség tel­jes odaadással szolgálja a „külügyeket“, annyi hónap előkészítő munkája után, mert itt vannak és nap-nap után érkeznek a népes külföldi csoportok. Ez idén irodánk szervezé­sében itt járt már egy nagyobb anggol-ameri­­kai csoport, majd az osztrák diákvezér, Stein Károly báró rádióelőadása alk­almával egy osztrák csoport, itt volt öt napig nyolc­van lengyel fiú, negyven litván főiskolás, nyolcvan olasz mérnökhallgató s a román keresztény diákszövetség két csoportja. Most Szent Istvánra vagy százötven osztrák fiú ér­kezik s jönnek belgák, dánok, németek, fran­ciák, olaszok, lengyelek, csaknem valamennyi európai nép fiatalságának csoportjai. A Turul Szövetség egyre jobban kiszélesíti munkásságát a fővárosban és a vidéken .A vámházkörúti „Turul-vár"-ban mosta­nában nagyszabású berendezkedési munká­latok folynak; a Turul Szövetségnek ez a valóban pompás otthona a vakáció folya­mán készül elő az új egyetemi évre, hogy a szövetség tagjainak állandó, bajtársias, me­leg otthont biztosítson, ahol a bajtársi együtt­élés mellett mindazok számára, akik egyéb­ként a téli hónapokban fűtetlen szobában dideregnének, nappali otthont és tanulóhe­lyiségeket biztosítson. A Turul Szövetség ve­­zérsége természetesen fenntartja továbbra is a bölcsészkari épületben berendezett helyisé­geit, ahonnét ennek a hatalmas ifjúsági szer­vezetnek egész adminisztrációja szétágazik az ország különböző részeibe. A Turul Szövetség másfél évtizeddel ez­előtt alakította meg a főiskolai bajtársi egyesületeket s ezek a szervezetek ma már nemcsak az egyetemi városokat hálózzák be, hanem Szombathelyen például éppen úgy megtalálhatók, mint Abonyban, Hód­mezővásárhelyen, Békéscsabán vagy Pápán, hogy egységes, összefogó szervei legyenek a magyar főiskolai ifjúság jelentős részének. A szövetség munkáját ma Végváry József dr. fővezér irányítja, Báriny Imre dr. elnöki és szervezési, Dérczy Ferenc diákszociális, Sálló János sajtó- és Tóbiás Kornél dr. pro­paganda-vezérek társaságában, míg hozzájuk csatlakoznak azután az egyes kerületi ve­zérek. Szent István hetében a Turul Szövetségnek is kijut az adminisztrációs munkából a kül­földről ideözönlő ifjúsági szervezetek foga­dása és ellátása terén, a szövetség azonban egyidejűleg már komolyan dolgozik az új tanévre szóló munkaprogramján is. A mú­­zeumkörúti helyiség falán ott függ Bán­­sághy György dr., a Turul Szövetség első vezérének arcképe, s az első vezér képe alatt, a felsorakozó íróasztalok körül, író­gépek és telefonok mellett folyik a munka. Menza, ingyen-internátus, diáktábor és munkásszemináriumok — A szeptemberben kezdődő tanév pro­gramjában — mondják érdeklődésünkre a vezetők, — ott van mindenekelőtt a több­­százszemélyes menza továbbfejlesztése, to­vábbá az ingyen-internátus fejlesztése. Mind­két intézmény nagy terheket ró a szövet­ségre és patrónusaira, de egyben jelentős segítséget nyújt a szegény diákoknak és sze­­génysorsú szüleiknek.­­ Tulajdonképpen szociális célja van a szövetség kulturális munkája nagy részének is, mert a nyelvtanfolyamok még a szoká­sos behratási díjakat sem szedik, s így a nélkülöző egyetemi hallgatók és állástalan diplomások ezeken a kurzusokon könnyen juthatnak hozzá a nyelvtanuláshoz. Eddig csak Budapesten volt ilyen kurzus, amely­nek tavaly például 800 résztvevője volt, egyik célkitűzésünk azonban az, hogy szep­tembertől kezdőt a különböző vidéki páro­sokban is megindítsuk a nyelvtanfolyamo­kat. — Komoly munka folyik sporttéren is a szövetség kebelében. Rostás Gyula sport­vezér fedett lőpálya-, vívó- és birkózóhelyi­­ségeket rendez be, ahol kitűnő sporteszközök állnak a bajtársak rendelkezésére. Nagy­szerű munkát folytat a szövetség nemzet­közi főiskolai vizitelepe is az újpesti öböl­ben, amely egyrészt a magyar ifjúság viziki­­képzésének előmozdítója. Egyre fejlődik szövetségünk diákmunkatáborának eszméje, amely a jövő évre már minden bizonnyal megvalósul. Ilyen munkatáborok Európa különböző országaiban már esztendők óta dolgoznak; céljuk az, hogy az erre vállal­kozó fiatalokkal olyan közmunkákat végez­zenek el, amelyek nemzeti szempontból fon­tosak, a normális beruházási tevékenység keszébe sem férnek bele. • egysé­g **­ A Hungária építi tovább a modern, keresztény mérnökgeneráció egységét Szemben a vámház előtti Turul-várral, a Műegyetem budai dunaparti, impozáns épü­letében van az egyik legpéldásabban meg­szervezett ifjúsági egyesület, a Hungária Magyar Technikusok Egyesületének otthona. A Hungária másfél évtizeden át fogalom volt az ifjúsági szervezkedés és összetartás példa­­adása terén s az első neves ifjúsági vezetők­től az egyesület mostani primuszáig, a Hun­gária vezetői is mindenkor előljártak az ifjú­sági szociális munka és szolidáris együttmű­ködés terén. A Hungária dekoratív, stílusos pajzstermében beszélgetünk Nyúl Gyula dr. jelenlegi primusszal, az egyetem fiatal, tu­dós tanársegédével, aki a mindig közszere­tetben állt Vér Tibor dr. örökségét átvette és teljes lélekkel viszi előre a Hungária ügyét. — A Hungária munkájáról, — mondja a prim­usz, — elöljáróban annyit mondhatok, hogy célkitűzéseiben és annak munkálásában ma is százszázalékig ragaszkodik az 1920 elején, négyszáz taggal megalakult egyesület eszméihez, amelyeket akkor a magyar tech­­nikus ifjúságnak erősen keresztény szellem­ben való nevelésében s az idősebb és fiata­labb mérnökgenerációnak bajtársi alapon, közös szervbe való tömörítésében jelöltek ki. Ápoljuk minden összejövetelünkön ma is az éjféli tizenkét órakor tartott megemléke­zést Trianonról, továbbá a pénteki color­­napok intézményét, amikor a tagok össze­gyűlnek az aulában délben tizenkét órakor és plenis coloribus, ünnepélyesen mondják el a Nemzeti Hiszekegyet. — Örömmel kell leszögeznem, hogy a Műegyetem tanácsa a legmelegebb szeretet­tel és támogatással viselkedett mindenkor és viselkedik a Hungária iránt, a professzori kar, egy-két kivételtől eltekintve, teljes egé­­szében a Hungária tagja. Szily Kálmán dr., Rohringer Sándor és Mihailich Győző ma­giszterek írták be eddig nevüket a Hungária aranykönyvébe. Ugyanúgy, mint az eddigi vezérek: vitéz Berencsy Béla, Bornemissza Géza és Vér Tibor dr. A múltban nagyobb­­szabású társadalmi megmozdulása volt a Hungáriának az 1929-ben tartott tízéves ju­­biláris ünnepség, s ugyancsak nagy teljesít­ménye volt az 1931-ben, a Mérnökök Szö­vetségével karöltve megrendezett harmadi­k országos mérnök-kongresszus. is .A numerus clausus betartására tett ígéret elengedhetetlen feltétele a nyugodt munkának“ — A jelen problémái közül megemlíteni óhajtom az egyetemi nyári táborok ügyét. Nyarankint a Hungária szegénysorsú ifjúsága részt vesz a Balaton környékén megrendezni szokott egyetemi táborban, melyet a Műegye­tem tanácsa is hathatós anyagi támogatás­ban részesít. Sajnálattal kell azonban meg­állapítanunk, hogy erre a nemes célra az egyéb illetékes hatóságok igen szűkre sza­bott támogatással adóznak. Az idei siófoki táborban például mindössze 100 egyetemi hallgatónak lehetett helyet biztosítani az egész ország egyetemi ifjúságából. Ugyan­akkor azonban nem minden összehasonlítás nélkül szemlélik a tábor sátorban lakó s szerény körülmények között nyaraló tagjai a közelben épült, minden kényelemmel fel­szerelt leventenyaraltató telepet. Igen kívá­natos volna, ha évenként legalább 1000 főnyi diáktábor anyagi feltételeit lehetne biztosí­tani a táborokban.­­ A jövő tanév számos kérdésben állítja, feladatok elé az egyesületet. A Műegyetem­nek egyéb főiskolákkal történt egyesítése a múlhatatlan adminisztrációs zökkenőkön kí­vül az ifjúság lelkében is hatásokat vált ki. Már az előző félév folyamán foglalkoztatta ez a kérdés a Hungáriát, mikor is terjedel­mes és komolyan megfontolt memorandum­ban tártuk fel aggodalmainkat az összes il­­illetékes fórumok előtt. A múlt év őszén le­játszódott eseményei­ is előre vetik árnyéku­kat a következő szemeszterre. A numerus clausus betartására nyert ígéretek teljesítése a felvételek során, elengedhetetlen feltétele a nyugodt egyetemi munka megkezdésének. Az állástalan diplomások ügye még nincs nyugvóponton . Számos panasz nyugtalanítja az ifjú­ság hangulatát az állástalan diplomások ügyé­ben is. Kétségtelenül megállapítható, hogy az elhelyezkedésekre vonatkozó, megnyugtató ígéretek és intézkedések a mozgalmak el­­csitultával vesztettek az erejükből. Különö­sen a magánipar az, amely vállalt kötelezett­ségeit alig 50­ százalékban teljesítette, s az akcióval kapcsolatban sokszor már a szabo­­tálás határán járó indolenciát tanúsít s igy a helyzet még mindig sok kívánni valót hagy hátra, s korántsem hozta meg az óhajtott javulást. — A most kezdődő tanévben fogja meg­ünnepelni a Hungária 15 éves jubileumát. Ennek emlékét azzal szeretnénk megörökí­teni, hogy a Balaton partján Hungária-nya­­ralótelepet alapítunk. Szerény kezdetként rendelkezésre áll, a naggyűlés felhatalma­zása esetén, a Hungária Ház-alap vagyona, amely mellett biztosan számítunk összes tag­jaink áldozatkészségére, sőt aktív közremű­ködésére is. Az egyesület nemes céljaiért az összes il­letékesek által elismert egységgel, fegyelem­mel és buzgalommal küzdött mindig. A ta­gok közt uralkodó benső baráti, sőt családias viszony, a mérnöki hivatás közössége és kiváló vezetők önfeláldozó fáradozása az egység és a fegyelem példaképévé tették a Hungáriát. Kebelében egyesíti a műegyetemi ifjúságon kívül a magyar mérnöki kar színe­­javát és töretlen erővel küzd tovább a magyar mérnökség keresztény és nemzeti céljaiért, zászlóján az egyesület jelszavával: „Vivat, crescat, floreat Hungária"! A Katolikus Diákszövetség a szociális katolicizmus munkájában Az Országos Magyar Katolikus Főiskolai Diákszövetség az egyik szellemi és nemzeti központja a megújhodó magyar katoliciz­mus új ifjúságának. Ráday­ utcai helyisége az egész egyetemi tanéven át egyik legtevé­kenyebb főiskolai centrum, ahova közel negyven főiskolai egyesület centrális admi­nisztrációja irányul. Ez a szövetség volt szín­helye igen sok új kezdeményezésnek, új gondolatnak és hivatalnak, mikor a főisko­lai ifjúság valláserkölcsi alapon való szer­vezkedése megindult. Lotz Antal dr., Pet­rányi Győző dr., Herman János dr., Takács Béla az első munkatársak, valamint a női szervezkedés irányítója, Friedrich Sári dr. rakták le az alapjait a szövetségnek, amely tag­ja a nemzetközi katolikus főiskolai szerv­nek, a Pax Romaná­nak, sőt mindjárt kez­detben, Rusznák Rudolf dr. munkássága ré­vén, igen tekintélyes pozíciót vívott ki ma­gának a nemzetközi katolikus diákpolitiká­nak. A szövetség tagjai a Szent Imre kollé­giumnak kitűnő diákegyesületei, a Regnum Marianum, a Mária-kongregációk, a tradí­ciókban gazdag Szent Imre-kör, továbbá számtalan más valláserkölcsi egyesület és több főiskolai leányifjúsági szervezet, köz­tük a Szent Margit Kör. Jenes Árpád dr., a jelenlegi elnök, röviden a következőkben foglalja össze a szövetség munkaprogramját: — A szövetség egyik legnagyobb tagegye­sületének, a Mária Kongregációnak vezetése alatt a nagyvárosok perifériáinak nyomor­­problémáival foglalkozik nagy részben. Szo­ciális bizottsága orvos-, jogász-, és hölgy­tagjaival organikusan foglalkozik és siet se­gítségére a nyomornak. A szövetség intenzí­ven foglalkozik az állásnélküli ifjúság prob­lémáival is. A leányifjúság problémáiról kü­lön ankétot rendez időnként. A felekezetek közti békét hangsúlyozza a Protestáns Diákszövetség A háború utáni egyetemi mozgalmak más­fél évtizedes történetében egyik igen érdekes és örömteljes jellensége volt, hogy a Katolikus Diákszövetséggel úgyszólván mindig a legszo­rosabb együttműködésben és a legbarátibb megértésben működött testvéregyesülete, s Protestáns Diákszövetség, a főiskolai diák­s­g egyetemét érintő kérdésekben. Az Ország

Next