Magyarság, 1934. szeptember (15. évfolyam, 197-221. szám)
1934-09-16 / 209. szám
20 AI igazi tokaji fogyasztóinak figyelmébe. A Tokajhegyaljai Bortermelők Pinceszövetkezete állami kezelés mellett kezelt világhírű borai megrendelhetők a szövetkezet budapesti kirendeltségénél, mely a Magyarság Utazási Osztályában (IV., Esküül 6) működik. Budapesti és vidéki olvasóinknak a megrendeléseket házhoz küldjük, árjegyzékekkel és minden felvilágosítással készségesen szolgálunk. Megrendeléseket telefonon (*888—66) is felveszünk. — Megmérgezte magát egy tízgyermekes családapa. Pestszenterzsébeten a Virág Benedek utca 36. számú lakásán ópium-tinktúrával megmérgezte magát Henz Béla magántisztviselő. A 49 éves tisztviselő az utóbbi hónapokban több ízben kísérelt meg öngyilkosságot, súlyos nyomora miatt. Tíz gyermeke van és havi fizetése mindössze 120 pengő, úgyhogy otthonában állandó volt a gond és a nyomor. Az öngyilkosságot az egyik gyermek vette észre, aki sírva szaladt édesanyjához. A kétségbeesett asszony azonnal kihivatta a mentőket, akik a magántisztviselőt életveszélyes állapotban a Rókus-kórházba vitték. Vád alá helyezték Harriman A. amerikai bankárt, Roosevelt elnök barátját. Newyorkból jelentik. Az amerikai politikai és pénzügyi körökben a legnagyobb szenzáció erejével hatott a hír, hogy az ügyészség vádat emelt Slarriman A. vezérigazgató és a Newyork Title and Marquet Company tíz igazgatója ellen. Harriman A. édesapja a Federal Reserve Board kormányzója. A fiatal Harrimant és a többi igazgatót az ügyészség azzal vádolja, hogy a csődbejutott vállalat összeomlása előtt hamis mérleget készítettek és a vállalat üzletmenetéről szóló jelentéseket meghamisították. A fiatal Harriman is igen nagybefolyású bankár hírében áll, akinek nagy szerepe volt az NBA működésében és úgy tudják róla, hogy jóbarátja Roosevelt elnöknek. A tizenegy tekintélyes bankár ellen kiadott vádirat a kongresszusnak arra a határozatára támaszkodik, amelyet a tőzsdei spekuláció túlkapásai ellen hozott. — Nemzetközi kutyakiállítás a Nemzeti Lovardában. A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete szeptember 16-án, vasárnap rendezi a Nemzeti Lovarda helyiségében (Vill., Eszterházy utca 32. sz. a.) nemzetközi ebkiállítást. A kiállítás csak egy napig tart. — A Shell Kőolaj rt. helyiségeit V., Józseftér 5. sz. alá helyezte át. (Telefon: 83-860.) шмттжс 1934 szeptember 10, vasárnap Grófi színház — fanrasztszínház írta Galamb Sándor Hyenek is voltak —, boldog Magyarországon! A múlt század utolsó évtizedeinek színházi lendülete termelte ki ezt a két érdekes intézményt. Az egyik Tatán működött, az Esterházy grófok kastélyában — a másikat a végtelen magyar Alföldön, Békés vármegyében alapította egy demokrata nagyúr. Az 1889-ben, amely dátum a pesti német színház leégése és a német színészetnek a fővárosban való megszűnése miatt olyan jelentékeny a magyar színészet történetében — nyílt meg Tatán Esterházy Miklós gróf várszínháza. A gróf maga egyike volt a magyar arisztokrácia legérdekesebb egyéniségeinek. Közpályáját mint lovasbravúrjairól híres huszártiszt kezdte, majd a katonaságot odahagyva, nagyszerű istállót alapított. Lovai futottak minden magyar versenyen s a legkiválóbb külföldi futtatásokon. A sárga-kék Esterházy-dressz összeforrott a A Szózat és a Gotterhalt Valóban úgy tessék érteni *— lezajlott! ,A magyar hírlapok egy része pár hónappal előbb már úgy harangozta be a nagy eseményt, mint ahogy régen faluhelyen harangoztak a pusztító vihar elé. A tatai színházban a magyar közvélemény nemzeti veszedelmet látott. Azt hirdették, hogy az új intézmény nem a magyar művészetet fogja istápolni, hanem a német Múzsának lesz hajléka. A dologban volt is valami, de persze nem ebben a rémítő formában. A gróf vendégeinek jórésze az osztrák-német arisztokráciából került ki — köztük volt Ferenc Ferdinánd, Ottó, Jenő magyar lótenyésztés dicsőségével. A gróf másik szenvedélye a vadászat volt. Falkájára százezreket költött, ő rendezte a gödöllői nagy, királyi vadászatokat, ahol aztán Ferenc József és Erzsébet oldalán lovagolt. Meg is kapta ebbeli érdemeiért a királytól a master of the hounds címet. A daliás huszártiszt, a híres istállótulajdonos, ez a kitűnő kutyatenyésztő, a magyar színészettörténetnek is nevezetes alakja. Esterházy Miklós, hogy a tatai lóversenyeken vendégül fogadott magyar, osztrák és egyéb külföldi arisztokratákat szellemi szórakozásban is részesítse, kastélyában színházat építtetett. Művészei először egy gabonaraktárból átalakított helyiségben játszottak, majd az akkor legjelesebb színházépítőkkel, Fellner és Helmerrel emeltetett számukra díszes külön épületet. A megnyitási ünnepség 1889 október 4-én zajlott le, az őszi futtatások idején. — zeneileg Leszeolvasztva főherceg, a braganzai herceg is — természetes tehát, hogy a pusztán magyar nyelvű előadásokat nem értették volna meg. Esterházy gróf a műsort ezért úgy állíttatta össze, hogy magyar és német nyelvű előadások váltakozzanak. A megnyitó ünnepség programjának egyik groteszk ötlete még csak fokozta a majdnem országos felháborodást. Az első szám ugyanis egy zenei kompozíció volt, amelyben a Szózat és a Gotterhalte melódiái vegyültek öszsze. A hirlapok egy része megbotránkozott, másik része megékelődött, ráfogta a grófra. Vígszínház újdonsággal nyit Szombate is, szájszemtser 22-én Sinclair Lewis Nobel-dlfas müve D ODSWORTH A Vígszínház szeptember 22-én, szombaton kezdi meg új szezonját. Bemutatóval nyit a színház. Először kerül színre a Nobel-díjas Sinclair Lewis világhírű munkája, a Dodsworth. A dramatizálást Sidney Howard végezte, a fordítás Harsányi Zsolt munkája. Az újdonság, amelynek Amerikában tavaszszal volt a premierje s amelynek sikere túltesz Az orvos sikerén, Európában most kerül először színre. Tizenöt kép, nyolcvan szereplő, nagy technikai felkészültséget igényel. Amerikából indul el a cselekmény, egy nagy óceánjárón folytatódik és elvisz Londonba, Párisba, Berlinbe/ Svájcba és Olaszországba. Korunk egyik legkiválóbb remekműve, kétségtelenül legnagyobb könyvsikere, tökéletes színpadi feldolgozásban. A Dodsworth-házaspárt Makay Margit és Somlay Artur játssza, a harmadik főszerepet Tőkés Anna. Fontos szerephez jutottak: Rajnai Gábor, Jávor Pál, Somló István, Vértesi Lajos, Mály Gerő, Makláry Zoltán, Kovács Károly, Tassy Mária, Tolnay Klári (első fellépés), Márkus Margit, Kürthy Sári, Ladomerszky Margit, Pártos Erzsi, Peéry Piroska, Péczely Mária (első fellépés), Pogány Irén, Sitkey Irén, Szász Lili, Szendrey Julia, Zala Karola, továbbá Ajtay, Bárdi, Balassa, Bernáth, Bondy, Dávid, Dózsa, Gárdonyi, Horváth, Justh, Kerekes, Kédly, Kézdy, László, Lengyel Mátray, Pálóczy, Papos, Peti, Pethő, Bubinyi. Díszlettervező: Vörös Pál. Rendező: Hegedűs Tibor. Az első előadások jegyeit már árusítják. Váltson bérletet a Vígszínházba. Kétféle bérlét. — Filléres bérleti árak. гошгах óriási meglepetések az Andrássy-uti SzisiSiSziim Csütörtökön nyit az Andrássy-úti Színház. Páris idei legnagyobb zenés sikere, a Békebeli boldogság kerül bemutatóra, melynek roppant mulatságos, szellemes szövegét Francis de Croisset írta, gyönyörű zenéjét Christine, a világhírű zeneszerző szerzetté. A darabot Vaszary János fordította és rendezte, verseit Szenes Andor írta. Csupa meglepetés lesz ez a darab, mely 1900-ban játszódik és cselekményével, pazar zenéjével, pompás előadásával, békebeli kiállításával, a Párisban készült korabeli ruhákkal óriási feltűnést fog kelteni. Törzs Jenő, Gombaszögi Ella, Fejes Teri, Romár Juliska, Fodor Klári (az Universal új filmsztárja), Boross Géza, Ihász, Pethes, László, Bilicsi és egy néger színész a főszereplők. A zenekart Losonczy vezényli. Díszlettervezői Gara Zoltán. Meglepetés lesz a színház — újonnan készült— bárja, ahol a szünetben báritalokat szolgálnak fel. Új, olcsó helyárak. Este a legdrágább zsöllye 5.80 — délután 4 pengő. Nyilvános főpróba szerdán este 9 órakor. hogy üres óráiban valami osztrák-magyar nyelvet fabrikál össze színházának és az összmonarchia népeinek használatára. A dolog még a képviselőházban is visszhangot vert, amikor a belügyminiszterhez,ide- 7 magyar művészét is helyet Pedig a dolog nem volt ilyen veszedelmes. Igaz, hogy a tatai várszínház műsorán osztrák- német szerzők és osztrák művészek sűrűn szerepeltek, igaz, hogy az osztrák arisztokrácia egy pár dilettáns szótagjának szellemi termékét is bemutatták, de az is igaz, hogy a gróf magyar művészeket is kellőképpen foglalkoztatott. Színházát magyar piktorokkal festette ki, intendánsa Pállik Béla, a híres magyar festő volt, akit fejedelmi módon pártolt. Azonkívül színpadán neves magyar énekesek és színészek léptek fel (Hegedűs Ferenc, Ráthonyi Ákos) s gyakran adtak egyfelvonásos magyar operetteket, vígjátékokat és operákat, köztük egy Szinán basa című kis operát (szövegét Zöldi Ernő írta), amely azután innen került fel az Opera szinpatartottak akkor még a színészeti ügyek, am a szenvedélyes interpelláció hangzott el. Komárom vármegye közigazgatási ülése egyhangúlag tiltakozott a területén létesített német színház ellen, hajnalt a tatai színpadon háza is. A gróftól különben sem kellett félteni a magyar kultúrát. Tehetséges fiatal énekeseket, énekesnőket külföldön képeztetett ki, nagyrahivatott festőknek tanulmányutakra ösztöndíjakat adott. Tata városában a legkülönbözőbb kultúrintézményeket létesítette s végül 40.000 forintos adományával ő tette lehetővé, hogy a bécsi színészeti kiállításon, 1892-ben a hamburgi színtársulat vakító pompában ismertesse meg a külfölddel Az ember tragédiáját. A sajtótámadások lassanként el is csendesedtek s a magyar közvélemény nem talált aztán megbotránkozni valót azon, hogy a tatai lóversenyek alkalmával a grófi színházban egyfelvonásos német apróságok is szerepelnek. Esterházy Milks gróf és a női Nagyon hozzájárult a magyar közvélemény megszelidüléséhez az a hir is, hogy a gróf rendkívül lekötelező modorú ember s a leereszkedés árnyéka nélkül is szivesnek sem igyekszik politikai meggyőződését befolyásolni. Még saját alkalmazottaiét sem, úgyhogy az egyik képviselőválasztáson megtörtént, hogy Tatán fellépő unokatestvére elbukott, mert a nemes gróf nem volt hajlandó a tőle függő tatai szavazópolgárok politikai lelkiismeretét presszionálni. De a dúsgazdag gróf a közvéleményt egyébért is érdekelte: váltig találgatták, hogy várjon miért maradt agglegény. Székében kolportálták azt a választ, amit a szellemes gróf Metternich hercegnőnek adott, amikor ez megkérdezte, hogy jókedélye és kitűnő megjelenése ellenére miért nem nősült meg. — Tudja, hercegnő* — volt a válasz — ebben a dologban mindig a mások ízlése volt az akadály. Még ebben nem találtam olyat, aki atyámnak tetszett volna, most meg már olyat nem találok, akinek én tetszeném. Pedig ekkor még nem is volt öregember. Sőt a halál is aránylag java erejében ragadta el, alig 58 éves korában, 1897-ben. Halála után a színházat lebontották, a grófi család a berendezési tárgyakat iskolák és múzeumok között osztotta fel. A szenttornyai ... A másik színház, a békésmegyei parasztszínház is egy nagy úr művészetkedvelésének köszönheti létesülését. A pusztaszenttornyai Justh-kastélynak nagyműveltségű ura, Justh Zsigmond, a kiváló regényíró, a politikus Justh Gyula testvéröccse a magyar paraszt iránt érzett szeretetétől ösztönözve létesítette. A szenttornyai magyar ur Párisban végezte tanulmányait s egész lelkesedéssel szítta magába a francia műveltséget. Bejáratos volt a legelőkelőbb párisi szalonokba s olyan barátai voltak, mint Taine és Anatole France. Egyik munkájának, A puszta könyvének francia fordításából tízszerannyi példány kelt el, mint magyar eredetijéből. S a nagykoncepciójú regényíró, a rendkívül széles műveltségű világfi rajongója volt a magyar parasztnak. Tőle várta a magyar fajnak regenerációját. A gentryt, az arisztokráciát halálra kórjult osztályok éli ere, Shales fie are, Plautue De a magyar paraszt tehetségében határtalanul hivő Justh Zsigmond nem állott meg ezeknél a daraboknál. Akármilyen furcsa is, de hozzá mert fogni parasztjaival Moliére, Shakespeare, meg Plautus műveihez is. Az egykorú híradások különösen valami Molnár Jánosné nevű menyecskét emlegetnek, aki nagyszerűen játszotta A képzelt beteg-ben Toinette-et és A makrancos hölgy-ben a bősz Katát. Petrucchio szerepében Rajka Pista kertészlegény „jeleskedett“. A társulat komolyabb fajtájú szerelmes színésze egy Kulcsár Pál nevű népköltő, akit éppen Justh Zsigmond figyelme és oktatásai tettek színjátszóvá. Megható az a szeretet, amellyel színészei irán viseltetett ez a kiváló író. Színházáról a fővárosi lapoknak egy híradást ő maga írt meg. Nem olcsó reklám ez, nem is hivalgó öndicséret, hanem szeretetteljes ellágyulás a magyar föld és a magyar nép iránt. „És ha kijövet az egyszerű kis színházból — írja — elterül a puszta síkja előttem s felgyulladnak körültem az anyaföld csillagai, a pásztortüzek, önkénytelenül feltekintek a nagy égboltra, amely olyan fényes csillagkoszorúval övezi a föl parasztszinház nak érezte (ezt a kérdést tárgyaló regényének címe is: Fuimus), de a magyar paraszt tehetségében és életerejében rendületlenül hitt. S az Európát, Indiát, Szaharát megjárt új parasztszinházat építtetett a birtokán, ahol béreseit, munkásait, árendásait megtanította a színjátszásra. Dóroszlopokkal ékeshomlokzatú kis színházának színpadán parasztszínészek — ma azt mondanék: „őstehetségek“ — mulattatták a messze földről idesereglett magyar és külföldi műbarátokat. Az 1893-iki megnyitón itt volt A Feszty-pár, Czóbel Minka költőnő és fivére, Czóbel István, a francia konzul, egy-két francia festő, meg egy csomó újságíró. Az előadott darabok egy részét maga Justh Zsigmond írta. Kis egyfelvonásos, népies darabok ezek. Van közöttük tragikus, vígszomorkás, vidám, kinek-kinek a gusztusa szerint való. Egyikük-másikuk ma is megérdemelné a felújítást. falusi műkedvelős előadásában het, hálát adok annak, aki az életet és halált dobta a mindenségbe, hogy itt élhetek, hol oly szép, szép az élet s hol, ha a nép filozófiája szerint élünk, oly természetes és könnyű a halál!“ A halál említése a parasztok direktora ajkán nem volt hangulatkeltő szóvirág, vagy írói kokettéria, — mint ahogyan akkortájt egyesek ráfogták — hanem sötét sejtelme annak, hogy az ő számára közel a vég. Fajtájának ez a szerelmes imádója , a tehetségnek messze földön hirdetője gyógyíthatatlan beteg volt. Tüdőbaja ellen hiába keresett orvosságot Indiában, vagy a Szahara oázisai között. Alig 31 éves korában, 1891-ben a francia tengerparton „sújtotta az örök álom". Nem francia legények s fejkötős, komoly francia leányok eresztették holttestét vörös bárkára, hanem itthon, Pusztaszenttornyán nyolc daliás legény, csupa volt színésze vitte koporsóját s nyolc magyar parasztleány talpig fehérben, citromba szúrt roztud lenni, főképpen pedig az, hogy senkimaringgal kezében lépkedett sírva a koporsója után...