Magyarság, 1934. október (15. évfolyam, 222-243. szám)
1934-10-02 / 222. szám
ILKOVITS J. Központi fűtés és vízvezetéki ggrtergia I. ATTILA-U. 29 TELEFON: 53—690 ges a revízió! (Viharos éljenzés és taps.) Nyersanyagokat akarunk, gazdasági erőforrásokat akarunk. Életlehetőségeket akarunk, népet akarunk és igazságot akarunk! A TESz építő szervezet, összefoglaló, egyesítő tendenciákat rejt magában. A nemzeti munkatervben van egy pont és ez az, hogy a társadalmi egyesületeket jószándékkal igyekezzünk fuzionáltatni egymással. Két évevagyok miniszterelnök, bejelentem, hogy, sajnos, eddig nem sikerült még két egyesületet sem egyesíteni. Nem tudok a 18.227 egyesület elnökségével állandóan eszmecserét folytatni s ezért csak a TESz-szel tudok közvetlenül érintkezni. Nagy viharok erejével kell naponta megküzdeni. Egy táborban tehát minden magyarnak a helye. A miniszterelnök beszédét hangszórókkal fe Vigadó térre is közvetítették. Ezután Szőrtsey József dr., a TESz országos ügyvezető elnöke ismertette :a nagyobb beszéd keretében a Társadalmi Egyesületek Szövetsége megalakulásának és tizenötéves működésének történetét és a kormányzót köszöntötte. Majd Preszly Elemér, Pest vármegye főispánja, Sipőcz Jenő polgármester, Szontágh Tamás, a TESz díszelnöke, Kenyeres Balázs dr.„ a budapesti tudományegyetem rektora, vitéz Kozma György, vitéz Bánsághy György és végül Baross Gábor országos elnök mondott lelkeshangú záróbeszédet. A kereskedelmi iskolai tanulók tanulmányi versenye A Nemzeti Munkahét keretében rendezik ötödik országos tanulmányi versenyüket az országos kereskedő és iparos szövetség rendezésében is a kereskedelmi iskolai tanulók is. A megnyitó ünnepség szerdán délelőtt fél 11-kor lesz az OKISz VII. kerület, Erzsébet körút 43. szám alatti dísztermében Iparművészeti és háztartási kongresszus A TESz kulturális osztályának iparművészeti szakosztálya vitéz József Ferenc dr főherceg, Szablya János szakosztályi elnök és Baross Gábor a TESz elnökének vezetésével pénteken délután 5 órakor az Iparművészeti Múzeum IX., Üllői út 33—37. I. emeleti előadótermében iparművészeti és háziipari kongresszust tart. A felbukkant választójogi tervezetek a jelenlegi rendszernél is rosszabbak - mondotta Petrovácz Gyula Csekonics Irén gróf vasárnap délután tartotta Szombathelyen képviselői beszámolóját. Kijelentette, hogy a titkos választójog hive. Megemlékezett Horthy Miklós kormányzó(ny,t.lNoYPrmlá^p^ ijfSfi&P.X??. évfordulójáról. Majd külpolitikai kérdések' ■tt és megállapította, hogy a római egyezményhez magyar részről igen nagy reményeket fűztek, de ma már ebben az olasz államférfiak bizalma is megingott. A német barátságot szerencsétlen törekvésűnek minősítette. Petrovácz Gyula az állandóan felbukkanó riasztójogi reformtervezeteket támadta. is Nyári éjszaka volt... Irta: Szalay László Nyári éjszaka volt, a teliholdban vígan ugrott a nyúl s Isten szekere méltóságosan gördült az égen ... Az ugynevezet bolonditó szépasszonyok titokban varázsfüvet szedegettek a réten, aztán harmattól csatakosan visszasurrantak sátorfalvaikba, ahol már aludtak a népek s hozzáfoghattak a más nemzetségbeli gyerekek bűnös szoptatásához ... Ebben az időben még a Duna—Tisza közét beláthatatlan lápok és nemes vadakkal bővelkedő mocsári rengetegek borították... A fehértói rétekben énekes hattyúk költöttek s a tápiói tölgyesben otthonos volt a hisz íneg a bölény. A honfoglalók már valahogyan elfészkeltek, de még sátrakban laktak s a lovak hátán fajt volt a nyereg... Mert a Don meg a Dnyeszter tájáról éhes magyar rokonok még mindig tömegesen érkeztek, becsatangolva megtelepedés céljából az uj hazát, akiket fegyverrel kellett kijelölt helyekre, többnyire a hegyek közé bekergetni... így csak nehezen lehetett a pusztázó kunokat helyhez kötni s a szilaj besenyőket előbb véres harcokban tönkreverték, csak aztán sikerült őket szétszórtan letelepíteni... Egy népes sátorfalu ott terpeszkedett Bács osztályrésze szélén, a malmot hajtó Mosztonga folyó mentén... Az ezüstfényű hold megvilágította sokszáz kacsalábon forgó gömbölyű sátrát s a magas bálványfákat, mely körül csoportosultak a különböző összetételű népek: fölszögön a tundravidéki zűrjének, vogulok, osztjákok, cseremiszek és mordvinok; alszögön a délvidéki doni, üzbég, nogáj, kalmük, török-tatár eredetüek ... Minden egyes bálványfa külön népet jelzett, a köréje csoportosult sátrakkal ... S minden bálványfának más és más faragványa volt... Az északi népeknél hal, kutya, farkas, a délieknél turul (kékvarju), emse ló, vadszamár stb... S a déliek bizonyos fokig lenézték az északiakat, akiket halevőknek meg békanyelöknek neveztek tréfásan... Kadocsa, a vén, három legénykével lovakat vigyázott az éjszakában ... S éjféltájt, mint ahogy szokásos, elszundikált egy rövid órácskára a jól füvelt ménes ... A fiatal kancák, csikók, ménlovak elhevertek, a vénje meg földig lehajtott fejjel csak úgy állva bóbiskolt, hogy elkerülje a fekvésből kelés fáradságát ... Kadocsa is lóról ereszkedett a legényekkel, hogy kumjanak egy keveset a nyergesek is, —és félszemmel a ménest figyelőn, kört ülve beszélgetni kezdtek... A tátos lóról folyt a szó ... Kadocsa seprütoll-bajszán sodorintva közelebb hajolt az összebújt legénykékhez, s mutatóujjával mintegy titoktartást intve, suttogva mesélt: — Beteges, sovány, rühös és görcsös a táros ló, a legutolsó mindaddig a ménesben, amíg a valódi, érdemes gazdája rá nem talál... Mikor aztán megleli, megmossa, megvakargatja, egyszeribe aranyszőrű lesz, sőt szót ért vele, tanácsokkal szolgálja és olyan gyorsan röpiti, akár a ráró madár ... — Ahune... De ez csak mese, ugye, öregapó? ... —• Briggy má? . . Aztán mé' van a mese? ... — Hát csak úgy ... Mer’ tátos lovat még nem látott senki!... — Nem látott senki? ... Ha nem látott senki, akkor meg hogy lehet, hogy mégis beszélnek róla? ... — Hát csak úgy ... Kitanáták ... — Az Öreg nem felelt... Megszomorodott szent pogány hagyományokkal teli lelke ...* A rétből elnyújtott farkasüvöltés hangja érkezett... A gyöngefias kancák aggódva néztek csikóikra, hátukon a szőr fölborzolódott... S a ménlovak kivicsorították fogaikat----— Mondja már, apó, mik azok a farkaskudusok?... Az öreg kapott a szón: — A farkaskudusok juhászból lesznek! ... — Még hogy!... Osztán hogyan? — Hogyan?... Hát csak úgy, hogy a gazda a juhásszal rosszul bánik, szenvedteti, gyötri... Mikor osztán a juhász meghal, a gonosz gazdát utoléri a büntetés, mert a halott farkasbőrbe búvik, oszt szétszedi a rossz gazda nyáját.. — De ez is csak mese, ugye? ... Az öreg fölfortyant: — Máshogy vón a mese? ... Hiszen, hogyha mese vóna, akkor mi védené meg a szegény juhászokat a gazda gonoszságával szemben? ... ♦ Hallgattak... Egyszercsak az egyik harmadfk kancacsikó nagyhitelen fölállt fektéből és elindult, csak úgy lépésben, neki a világnak ... — Fordítsátok vissza!... ■— Mé‘ keet fő a harmadfő, apó? ... — Mé‘ keet fő? ... Hát csak úgy... Elámodott... — Elámodott? ... Hát az meg mi? .. — Az azt jelenti, hogy helűről elindította valami... Nyugtalan lett, oszt elindult kereskedni... — Oszt mi után kereskedni? ... — Pár után, ha kérdőd!... * A rétben imbolygó lángok kezdtek mutatkozni... Folyton változtatva a helyüket... Az Öreg megilletődve nézte: — Ahol táncolnak a lángos hadvezérek, a bódogasszonyok, meg a tündelevények. A három legényke titokban összenézett: — Hát vannak tündelevények, apó?... — Látod!... — Mert másképp beszél ám a rumisztáni öreg!... — Nem rumisztáni az hát római!... Csak nálunk mondják rumisztáninak!... — Azt mondja, hogy tündelevények nincsenek, csak angyalok!... —• Hát csak mondja! ... — Meg hogy bádogaszony is csak egy van!.. Az öreg a vállait rángatta: — Hát ha ő jobban tudja ... — A három legényke mindig merészebb lett: — Ez sincsen ám, se manó, apó, — ha* nem ördöng a neve oszt gonosz lélek!... Az öreg csak hallgatott keserű érzés-sei a szivében ... Megint a gyerekek: — Azt mondják, már Gyecsa úr fiát, a Vajk urat is leöntötte a rumisztáni öreg!... — Hát leöntötte ... A másik: — Már nem is hívják Vajknak!... Estefanosz a neve!... Az öreg hallgatott... — Az én édesapám is úgy véli, estve kimegyen a sámán regősökhöz, oszt megtáncoltatja, megdoboltatja magát, — reggel meg megyen a rumisztáni öreghez!... Az öreg keserűen mormolta: —• Van neki miből két Istent szolgálni. —■ Azt mondják Gyecsa ur Sarolta urasszonnyal... Az öreg elkeseredetten közbevágott: — Hogy szólhatsz ilyen rumisztáni módon? . . . Nem Sarolta az, hanem Saraidul... Saraldu annyi, mint fehér menyétke!... Ez az ő neve!... — Úgy ám, de a rumisztáni öreg ezt is máskép mondja!... Nem menyétke, hanem — menyecske!... Az öreg már alig bírt a keserűségével: — No csak csúnya, kétkulacsos idők ezek!...* Pitymallott... Távol üstdobot vertek: ta-ta-tam ... ta-ta-tam ... ta-ta-tam *,« — Á... Halljátok?... Édesapám dobottat!... Aztán megyen a rumisztáni« hoz oszt megszólaltatja a harangot!... Az égen vizimadarak raja nyilazott... A ménes kezdett ébredezni, mozgolódni. Hús hajnali szél borzolt... S egyszer csak Bácsvár felől megszólalt a harang ... Az öreg félszemmel arra sandított, aztán lemondólag legyintett: — Nem kell már itt a dob jóformán senkinek, a rumisztáni öreg beharangozott már minekünk!... МНрДШй 1934 október % ШИ Mérnökök napja A mérnökök hivatalos és társadalmi testületei a Nemzeti Munkahét keretében október 2-án 5 órakor a mérnökegylet Reáltanoda utcai székházában mérnöknapot rendeznek, amelyre Fabinyi Tihamér dr. kereskedelemügyi miniszter is bejelentette megjelenését. A mérnöknapon két kimagasló közérdekű előadás hangzik el: Varsányi Emil dr. felsőházi tag a műszaki munka nemzetgazdasági jelentőségéről beszél, utána pedig Misányi Vilmos dr. műegyetemi tanár tart előadást a jövő nemzedék technikai és gazdasági neveléséről. amelyek a jelenlegi választójogi rendszernél is rosszabbak. Griger Miklós kijelentette, hogy a minden fenntartás nélküli általános titkos és egyenlő választójognak a híve. Sürgette a restaurációt és hangsúlyozta, hogy ők nemcsak várják, hanem haza is hozzák a királyt. Sigray Antal gróf beszédében azt köivetelte, hogy a törvényes királyság helyreállítását a kormány vegye fel programjába. Túri Béla beszámolója Vasárnap tartotta meg a győrmegyei Sövényháza községben Túri Béla prelátus-kanonok képviselői beszámolóját. A beszámolóban először a védett birtokok kérdéséről beszélt és a gazdák védelmét hangsúlyozta. Támadta a pénzügyminiszter legutóbbi rendeletét, amely a védettség törlése, illetőleg megszüntetése érdekében szól. Nagy baj, hogy a szabad kereskedelmet még a velünk jó viszonyban levő Ausztriával sem tudtuk elérni. Szomorúan állapítja meg, hogy külpolitikai helyzetünk rosszabbodott. Hangsúlyozta az Ausztriával való szoros együttműködés fontosságát. A királyhűség — mondotta Túri Béla —, nem Ingott meg a magyar népben, különösen a Dunántúlon nem és nem is fog meginogni, még ha akárhogy akarják azt számosan aláásni intézkedésekkel és újság-* cikkekkel. Élesen támadta azt a rendszert, amelynél minden igyekezete dacára sem tudja keresztülvinni a koroncos és markotabödögei iskolák felépítését csak azért, mert nem adja be a derekát. Nem tud munkát szerezni a vasútnál annak, aki nem az egységespárti igazolvánnyal a kezében jelentkezik ott. Beszéde végén választójogi tervezetét ismertette és a lengyel—magyar barátságot méltatta, amelynek azonban nem szabad minket egy lengyel—német szövetkezéshez kötni. A diktatórikus kísérletek ellen beszélt beszámolójában Berki Gyula Vasárnap Nagyatádon Berki Gyula tartotta beszámolóját. A baloldali forradalom éppen иμу, mint a nyilas-, vagy horogkeresztes mozgalommal való kacérkodás mind csak a világkrízisre vezethető vissza — mondotta töbek között beszámoló beszédében Berki Gyula. Élesen támadta ezután azokat az új diktatórikus kísérleteket, amelyek csak arra volnának alkalmasak, hogy még megmaradt értékeinket is elpusztítsák. Berki ezután áttért a belső politikai helyzet megvilágítására. Jeles államférfit, nálunk és a külföldön — mondotta —■ rendszerint két dolog szokott felégetni. Először, ha alkalmazottaik naponként hízelgéssel bántják meg őket, ahelyett, hogy a nép valódi, szükségleteit és helyzetét feltárnák, másodszor amikor jelentéktelen közéleti csúszómászók hamis hírek terjesztésével festik feketére azokat a közéleti férfiakat, akiknek lelki emelkedettsége, fényes tehetsége országos szempontból sem nélkülözhető nehéz órákban. A pártpolitika mérgével ne hagyják soha megfertőzni magyar lelküket. Minden pártban voltak, vannak és lesznek becsületes, tehetséges és áldozatkész férfiak. De mindenütt vannak selejtes, megbizhatatlan és áldozatra képtelen haszonlesők is. Az igazi önkormányzat kifejlesztésére, a pária-, mentális közszellemnek népies erőkkel való továbbfejlesztésére van szükség. Elutasítok minden személyiségi uralmat, a diktatúrának minden formáját. A parlamentben a nép akaratának tiszta érvényesítését óhajtom és olyan házszabályokat akarok, amelyek a titkos választójog mellett is történelmi alkotmányunk legmélyebb erőforrását, a magyar népképviseletet megőrzik. Ezután bejelentette Berki, hogy politikai barátai felkérésére választójogi javaslatot dolgozott ki. Új főjegyzőt választott Csanád—Arad—Torontól vármegye negyedévi közgyűlése Csanád, Arad és Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék törvényhatósági bizottsága hétfőn tartotta negyedévi rendes közgyűlését. Fáy István főispán megnyitóbeszédében hódolatteljes szavakkal emlékezett meg Horthy Miklós kormányzó budapesti bevonulásának tizenötödik évfordulójáról. A közgyűlés betöltötte a megüresedett főjegyzői állást is, ötvenkilenc szavazattal Ring Béla helyettes főjegyzőt választották meg, Szmolenszky László másodfőjegyzővel szemben.