Magyarság, 1934. november (15. évfolyam, 244-267. szám)

1934-11-03 / 244. szám

1934 november 3. szombat ИШМИВ Franciaország csapatokat vont össze a Saar-vidék határán A párisi Miatin adott először hírt arról, hogy a francia hadsereg főparancsnoksága utasította a metzi hadtest parancsnokét, hogy erősítse meg a keleti határt és álljon készenlétben a Saar-vidékre való bevonulásra, ha Knox, a saarvidéki kormány elnöke fegyveres segítséget kér. A lap szerint ugyanis nemzeti szocialista puccsot készítenek elő a Saar-vidéken és ezt akarják francia katonai erővel megakadályozni. A franciaközvéleménynél nagy feltűnést keltettek ezek a hírek s teljesen háttérbe szorították a belpolitikai válság iránti érdeklődést. A lapok roppant jelentőséget tulajdonítanak az összes fővárosokban ennek a francia lépésnek, amely mindenfelé nyugtalanságot, Németországban pedig óriási felháborodást keltett. Mint Londonból jelentik a Reuter-iroda tudósítója mértékadó helyről azt a felvilágosítást kapta, hogy a Saar-vidék határán francia gépkocsiosztagok állanak készenlétben, amelyek bármely pillanatban bevonulhatnak a Saar-vidékre, ha az ottani kormányzóbizottság elnöke távbeszélőn megadja a vészjelet. A bevonulásra akkor kerülne sor, ha a helyi csendőrség nem tudna megbirkózni feladatával. Ebben az esetben a gyorsaság döntő tényező lenne s a bevonuló néhány ezer ember egyetlen éjszaka urává válhatnék a helyzetnek. Franciaország reméli, hogy nem lesz szükség a bevonulásra és ez a figyelmeztetés is megteszi majd hatását. A népszövetségi tanácskimondotta annak idején, hogy a kormányzóbizottság szükség esetén a Saar-vidéken kívül álló csapatokat is hívhat segítségül, más államok csapatainak bevonása azonban nem jöhet tekintetbe, olyan időveszteséggel járna. Tehát csakis Franciaország adhatja meg ezt a katonai segítséget, de az esetleges megszállás csak ideiglenes jellegű lenne, mert mihelyt a rend újból helyreáll, a csapatokat visszavonnák. Anglia nem csatlakozik a francia lépéshez Londonból jelentik: Az angol sajtó komoly hangon foglalkozik a saarvidéki helyzettel. A Daily Herald értesülése szerint a francia kormány lépéseket tett, hogy Anglia is küldjön bármely csekély számú csapatot hozzájárulása jeléül a Saar-vidékre, ha Franciaország oda bevonul. A francia szándék mögött nagyon veszedelmes terv rejlik: a franciák azt remélik, hogy meg tudják akadályozni a Saar-vidék visszatérését Németországhoz, ha francia kézben tartanák a bányákat és francia csapatokat tartanak a határon. Még ha a népszavazás Németország javára üt is ki, nem adnák vissza a Rákóczi halálának kizeledő kétszázados fordulójára megjelent KOMÁROMI JÁNOS történelmi regénye, a Záson Mi ez a könyv a rodoetól szémiösek szomorúszép regénye, akik Istenbe vetett hittel, rendületlenül halnak el egymásután a török bujdosósban. Ára fűzve 3 penge 60 fillér. Kapható a „Magyarság“ könyvosztályában, VI. Aradl-n. 9 Saar-vidéket Németországnak, míg az teljes aranyértékkel vissza nem vásárolja a bányákat. Hogy emiatt forradalom ne törjön ki, kell francia csapatokat készen tartani még a januári népszavazás előtt a francia határon. Az angol hivatalos álláspontot a Times a következőkben foglalja össze: Anglia, mint a versaillesi szerződés egyik aláírója azt kívánja, hogy a népszavazást minden nyomás nélkül folytassák le és azt hiszi, hogy a népszövetség által e célból tervbe vett óvatossági rendszabályok elegendők. Ami azt a francia felfogást illeti, hogy a saarvidéki bizottság elnökének rendelkezésére álló rendőrség megerősítésére lesz szükség, az angol kormány helyesnek tartja ugyan a francia álláspontot, de nem tartja valószínűnek, hogy bekövetkezzék az a részés, amelytől a francia kormány tart, kivéve, ha az összes érdekelt felek teljesen elveszítik felelősségérzetüket. Ezért Anglia jelenleg nem szándékozik tenni semmiféle különleges lépést. Berlinből jelentik. A német sajtó szerint az ilyen katonai előkészületek a legnagyobb nyugtalanság előidézésére alkalmasak és bárkinek ürügyül szolgálhatnak erőszakos kendőröket... Nem szégyen az, az öreg férfiszemetekből kitörölni néhány könnyűt, ami lelketek legszebb ifjúkori emlékezéseiből fakad és áldozat egyben jó tanáraitokért... A sarokból a régi híres Kálmán és Imre prímások, a „Magyari testvérek“ zenekara is ott „stimmolta“ a hegedűt, amidőn a ti régi jó, szeretett, kiváló úri magyar gazdász professzoraitok is egymásután megérkezének ... Imhol az okos Domokos igazgató ur! A Munkácsi-fejű Szűcs Mihály professzor, később a nyugalomban Szeged mezőgazdaság-történeténeek hatalmas könyvét megírta. Aztán a délceg gavallér Békessy László (a Semsey urak majdani jószágigazgatója és a világhíres vívó, Békessy honvédhuszárkapitány édesapja), a nyalka Zalka Zsigmond és az öreg Walter tanár úr mind eljöttek. Walter tanárnak szépségek voltak a lányai, s Walter tanár úr bővérű gazdásznövendékei szerencsések voltak, hogy akkoriban még nem volt annyi sokfene gazdasági gép... A többek között a gépismét tanította az öreg Walter, s mivel a gépisme a téli féléven hallgatott tárgy volt, amikor a Pallagra, ahol az iskola gazdaságában a gazdasági gépek találhatók voltak, nem mehettek ki a gazdászok, bent a városi tanintézetben az öreg Walter tanár úr szemüvege tokján magyarázgatta el, hogy a gazdasági gépeken hol vannak a csapágyak és az emeltyűk ... Az örökké pecsétes, szelíd Vedrődi Viktor vegyésztanár sem maradt el erről a gazdász-bucsúztatóról. Nevezetességéül számontartották, hogy csak addig volt rajta tiszta a ruha, amíg új korában felvette .. Másnap már legújabb ruháját is telepecsételte a lombikizzadmánnyal... Eljött az ifjúság lelkes barátja, Müller professzor úr is. A „növény tant“ tanította Müller. A német tanfolyamról övárról került Debrecenbe. Vizsgák alkalmával az ifjúság legmegértőbb és méltányos vizsgáztatója volt. Egy minden kátyúból kisegítő, népszerű és nevezetes kérdése is volt, melyet a vizsga sikerét biztosítani, akkor adott fel a mélységesen hallgató hallgatóknak, amikor már minden egyéb kérdésből kifogyott ... — Nos hát, kedves barátom, beszéljen nékem a komlóról... Ismertesse, kérem a komlónövényt! — A lelkes diákbarát professzor ugyanis tudta, miszerint ezt minden rendes gazdásznak tudni kell, hiszen ennek (tudniillik a komlónak) a virágjával keserítik a csert... A Magyari testvérek muzsikája is hangulatba-ringatón fűszerezte a szép magyar gazdász-bucsúztatót... Éjféltájban méginkább kigombolkoztak, a sok gazdászi huncut eset és cselekedet elbeszélésére rátértek ... — Az sem volt utolsó, kérem, mikor engem szaladni megtanított ez a fránya Beér Bandi kamarásom! — A 120 kilós Simádus Béla a Hatvan utcai ablakkeverés elmesélésével szűnni nem akaró hahótára ragadta még a nagytekintetű tanári kart is, s még fokozta a hatást a szóbanforgó Bandi-gyerek édesapjának, a debreceni fő büntetőrendőrkapitány, Beér Kálmán bácsinak a jóizű magyaros megjegyzése: — Tudtam én ezt már akkor, gyerekek, hogy merről zengett az ég ... De, mert egy tekintetemre annyira megrémült, nem akartam tovább nyaggatni az urfit, nehogy még azt is magára vállalja, miszerint varjú képében őkelme szokott rászállani a nagytemplom óramutatójára .... Hol előre, hol hátra tologatni azt? — Még le sem csitult a vidám tanárok és gazdászok kitörő éljenzése, tapsa, Magyariék máris rárántották a minden gazdászról rajongva szeretett Beér Kálmán bácsi eredeti nótáját, melynek a bekezdésére máig emlékezem: Apró diót recsegtet, Engem azzal kecsegtet... A Saar-vidék - u Elzász? Bennin, november he Figyelem! Közeleg a saarvidéki népszavazás? Kiváltotta-e már útlevelét, hogy elutazzék a népszavazásra? A pársoros kommünikék csak az újságokban, de állandó pergőtűzként zúdul a németekre a figyelmeztetés, hogy aki az elcsatolás napján a Saar-vidéken lakott és 1033 január 13-án betöltötte 20-ik életévét, utazzék el a Saarvidékre és szavazzon a Németországhoz való visszacsatolás mellett. A külkereskedelmi kérdés mellett kétségkívül a Saar-vidékért való szívós harc a legnagyobb gondja ma a németeknek a nincs az az áldozat, amire kormány és közvélemény hajlandó ne volna, ha cserébe visszakapják a Saar-t Ezért még a népszövetségbe is készek volnának visszatérni. — A franciák ma már csak politikai okokból ragaszkodnak a Saarhoz, — mondja egyik informátorunk — gazdaságilag az már inkább teher Franciaország számára, minthogy a saarvidéki vasiipar jelentékeny komkurrenciát okoz az északfranciaországi iparnak. Politikailag viszont azért akarják mégis elvágni a Saart Németországtól, mert Páris politikája Németország felé még mindig a régi: a francia biztonságot csak a német partikularizmus adhatja meg. Láthattuk ezt abból a könyvből is, amelyből kiderült, hogy Doumergue, a jelenlegi francia miniszterelnök a világháború alatt tervet dolgozott ki Németország felosztására, kimondván, hogy a békeszerződéseket úgy kell megszerkeszteni, hogy Poroszország magára maradjon. Ezt a tervet 1917-ben Lafue Pierre vitte Pétervárra, hogy megszerezze hozzá a cári kormány hozzájárulását s a francia külpolitika ma sem más, az ausztriai és a saarvidéki taktikája is ez: elszigetelni Poroszországot először a külvilágtól, azután pedig a többi német tartománytól. Franciaország megszokta, hogy Németországban mindig legyenek legalább is lelkileg szövetségesei (ezeket hívták úgy Franciaországban, hogy „les Allemands de France“, Franciaország németjei) s úgy látszik, még mindig arra számítanak, hogy a mai egységes Reich-Ъеп felütheti fejét a partikularizmus, az ellentét Észak és Dél, prusszianizmus és katolicizmus között . Én azt hiszem, ebben csalódni fognak s ebből már a saarvidéki népszavazás is kóstolót fog adni. Éppen nemrég értesültünk például arról, hogy a saarvidéki zsidók csatlakozik a Deutsche Fronthoz s ezután küldte el üzenetét Hitler a Saar-vidékre, hogy mindazok, akiknek szavazási jogosultságuk van és nem agitálnak Németország ellen azok kivitel nélkül, tehát akár árjáik, akár nem, megtarthatják mostani állásukat, vagyis őket a gleichschaltolás, illetve az ausschaltolás nem érintheti. Ugyanúgy, mint Danzigban. A katolikus lakosság többsége is ránk fog szavazni, amlyt annál inkább remélünk, minthogy a Vatikán és a német birodalmi kormány között folyamatban lévő tárgyalásokat Berlin igyekszik még a januári népszavazás előtt befejezni. A tárgyalások ugyan egy időre megakadtak, mégpedig a Vatikán miatt, mert Pacelli bíboros tudvalévően elutazott s amíg ő vissza nem érkezik, tehát körülbelül november közepéig, minden érdemleges eszmecserét felfüggesztettek Rómában. — És Papén ! — Papén teljesen kikapcsolódott a vatikáni tárgyalásokból, részben, mert a német belpolitikában már minden szerepét elvesztette, részben pedig mert a Vatikán sem proponálta jelenlétét. * — A franciák különben érzik, hogy a Saar-kérdés milyen döntő lehet az egész német—francia viszonyra. Tudják, hogy Németország katonai megerősödését ma már csak egyetlen módon akadályozhatják meg: újabb háborúval. Ezért egy ideig abban reménykedtek, hogy egyes németek valamilyen, erőszakos akciót követnek majd el a Saarvidéken s akkor meg lesz az ok a támadó háborúra, illetve a bevonulásra. A megegyezés azonban, amelyet a népszavazás kérdésében Berlin járossal kötött, megmutatta, hogy Németország a Saar-kérdést nem a Habicitmódszernél, hanem a lehető legnagyobb engedékenységgel akarja megoldani. Főképp azóta, hogy Hitler a Saar-propaganda irányítását kivette a párt kezéből és az egész kérdést a diplomatákra bízta. - A mi törekvésünk egyelőre csak az, hogy a népszavazás a mi javunkra hozza meg a többséget. Hogy azután mi lesz, az már a népszövetség dolga. A népszövetségnek természetesen módjában áll, hogy a népszavazás eredményét egyszerűen tudomásul vegye, de ahhoz ne alkalmazkodjék , hogy a Saar-vidéket továbbra is megtartsa eddigi helyzetében. Sőt ahhoz is megvan a hatalma, hogy — mivel a szavazás kerületenként történik —, azokat a kerületeket, ahol a Franciaországra szavazók vannak többségben, Franciaországhoz csatolja és csak a többi kerületet adja vissza Németországnak. — Ebben az esetben azonban úgy Génfben, mint Párisban tudni fogják, hogy új Elzászt emeltek Németország és Franciaország közé. S cselekmények elkövetésére. Minden népszavazás szellemével ellenkezik az, hogy a szavazásban érdekelt hatalom katonai eljárásra kapjon megbízást a bizalmi testülettől, a népszövetségtől. A francia csapatösszevonások csak terrorizálni akarják a lakosságot, hogy ne merjen a népszavazáson Németország mellett nyilatkozni. Figyelmezteti a sajtó hivatalos köröktől vett nyilatkozattal Angliát, hogy Németország a felelősséget a franciák eljárása miatt mindazokra az államokra hárítja, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy Franciaország" ilyen intézkedéseket tegyen. A német roham- és védőosztagosok nem gondolnak puccsra Saarbrückenből jelentik: Bürckel, a birodalmi kancellár saarvidéki meghatalmazottja, felhívást bocsátott ki a Saar határvidéki roham- és védőosztagok tagjaihoz. Felhívásában visszautasítja azt az állítást, hogy a roham- és védőosztagosok a Saar-vidéken puccsra készülnek. Abból a célból, hogy idegen hatalmakat a katonai bevonulás minden ürügyétől megfosszon, a saarvidéki meghatalmazott elrendelte továbbá, hogy január 10-étől február 10-éig a Saar-vidék mentén, negyven kilométeres területen, tilos bármiféle egyenruha viselése, sorakozó, felvonulások, vagy bármilyen más természetű összejövetelek rendezése. Pirro, a német front országos vezetője, az országos front tagjaihoz intézett felhívásában elrendeli, hogy a német frontnak fegyelmetlen tagjait haladéktalanul ki kell zárni a szervezetből s adott esetben át kell őket adni az ügyészségnek. Ezt azért rendelte el, mert indokoltnak látszik az a feltevés, hogy beugrató ügynökök próbálnak befurakodni a német front soraiba. * мрш-csilllír mindig divat Óriási választék — olcsó áraki Színes függőlámpák .... már 8.- P-től *■*■* 4 lángú csillár .... már 17.- P-től VII., Erzsébet-krt 19. M. Fém és Lámpaárugyár 1. L gyárim. V. Vörösmarty-tér 8.